Vasárnapi Új Szó, 1989. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-13 / 2. szám

SARBAN SZERZETT VILÁGELSŐSÉG llllllllllllllllilllllllllllllH Az 1988-as esz­tendő legjobb sportolóinak slusovicei ered­ményhirdetésén. A rangsorban a 8. helyet érde- , melte ki. (Nagy László felvétele) nem emlékszik. Azt mondja, az ember a kel­lemetlent elfelejti, a jóra szívesen gondol. Találkozásunk óta volt egy ilyen külföldi sze­replése: a svájci Muntelierben annyira elfá­radt, hogy feladta. Ki tudja, ha rákérdeznék, tán erre sem emlékezne. Hágendorfi sikerére viszont egy esztendő távlatából is büszke. Nem hiába, az világbajnoki győzelem volt. MAGÁNYOS ÚJONC. Tavaly újoncként, tartalékként utazhatott a világbajnokságra. Hősként érkezett vissza. Akkor Táborban éjjel háromkor ezrek fogadták. Nagyon megható­dott. Ha az aranyérmét feldarabolhatta volna, három helyre adna belőle: a feleségének, a tábori funkcionáriusoknak, edzőknek, szur­kolóknak és a szüleinek. Csak a fennmaradó A lkata nem sokat árul el sportolói mivol­táról. Kerékpárral a vállán meg kimon­dottan nehezen tudom elképzelni. Ö lenne az? Kis ideig kételkedem benne, de aztán az arca mindent elárul. Képe tavaly januárban bejárta Európát, vagy talán az egész világot. Valóban ő az: Karéi Camrda, a terepkerékpá­rozás világbajnoka. Kerékpár és mez nélkül, civilben szinte semmiben sem különbözik aJ mai húszon évesektől. Külsőleg. Mikor megszólal, árad­nak belőle a mondatok, pergő nyelvének tempóját csak a magnókazetta képes követni, rögzíteni. Az ember minduntalan azt hiszi, mintha ebben is üldöznék őt, akár ellenfelei a terepen. Szeret szellemeskedni, viccelődni, frappánsan válaszolgatni. Belopja magát kér­dezői szívébe. ORSZÁGÚT KONTRA TEREP. Egy esz­tendő leforgása alatt, ki tudja hányszor el­mondta már, mégsem tiltakozik, amikor rá­kérdezek. Hogyan kezdte, s hogyan lett or­szágos bajnoki cím nélkül világbajnok?- Kilencedikig atletizáltam, elég jól ment a vágtaszámokban. Csak ezután következett a kerékpározás. Tizenöt éves fejjel arra nem is gondoltam, egyszer terepversenyző leszek. Mindig az országútra vágytam. Mert akkor nem láttam mást a tévében és az újságokban, csak a Békeversenyt. Azt hittem, egyszer én is elindulhatok ezen a viadalon. Mégis egy terepversenyen vágtam neki először a táv­nak. Ha hiszi, ha nem, az utolsó lettem. Nem hangolt le. Dehogy. Tovább készültem. Leg­közelebb már nem én zártam a mezőnyt. Vágtázóképességét az országúton szintén kamatoztatta. Az időfutamokban elért ered­ményeiért az RH Plzenbe került, bevonult katonának. Két évre. Abból egyet az ágyban töltött. Mégis nagyon hasznos időszaknak tartja, későbbi sportolói pályafutása meghatá­rozó éveinek. Együtt készülhetett Radek Siműnekkel, az akkori terepkerékpáros világ­bajnokkal. Tőle nagyon sokat ellesett. Érme­ket azonban az országúti bajnokságokon szerzett. Utána újra Táborban folytatta. S bár visszatért a terepezók közé, az országutaktól nem tudott megszabadulni, hozta is sorra az érmeket az itthoni bajnokságokról. A terep­versenyeken meg nem és nem jött ki a lépés. Csak tavaly szerzett először érmet az orszá­gos bajnokságon. Ez a bronzérem és néhány jó külföldi eredménye az utolsó pillanatban juttatta be a világbajnokságra induló csapat­ba. Tartaléknak. Anélkül, hogy hazai vetély- társait legalább egyszer legyőzte volna az idény során. A HÁGENDORFI SIKER. Napokig esett az eső, duzzadt a sár a svájci városkában, a legutóbbi világbajnokság színhelyén. KaréI Hason, a válogatott edzője szinte az utolsó pillanatig kivárt csapata kijelölésével. Mivel az időjárás nem javult, három biztos versenyzője mellett Karéi Camrdának szavazott bizalmat. A tapasztalt Miloslav Kvasniőka távollétében ő volt a négyes fogat egyedüli sárdagasztó terep specialistája.- Hogyan éltem át a rajt előtti napot, órá­kat? Mivel tartalékként kerültem ki, nem is engedhettem meg magamnak, hogy az indu­lással kacérkodjak. Ez jó hatással volt rám. Amikor bejelentették, mégis én leszek a ne­gyedik, már csak egy napon maradt hátra. Az pedig gyorsan elszaladt. Egyszer csak a rajt­hoz álltunk és mehettem előre. Karéi ötvenedikként indult, mögötte csak négyen maradtak. Gyengébb rajtja miatt szakvezetőink tudatosan sorolták erre a hely­re. Két kör után viszont már az élre tört. Hátra sem nézett, csak lopta a kilométereket. Hol kétkeréken, hol nyakában a terepjáróval. Szemmel láthatóan a futásban, pontosabban Sárdagasztás közben, útban a hágendorfi arany felé (Archív-felvétel) a sárdagasztásban hagyta faképnél ellenfele­it. Egyesületi edzője Cestmír Kalaé annyira biztos volt győzelmében, hogy Karéi életraj­zát előre sokszorosíttatta, és lefordította né­metre, hadd tudjanak meg róla valamit a kí­váncsi újságírók. És Camrda valóban meg­nyerte a versenyt, az ismeretlenség homályá­ból tört a csúcsra. Kalas edző előrelátása nagy tetszést aratott...- Azt állítják rólam a szakemberek, nekem a sáros terep felel meg a legjobban. Mert jól futok, s azon pedig ennék nagy szerepe van. Meg gyakorlom is az edzéseken, nem számít, akármilyen az időjárás. Egyszer azonban már nagyon szeretném bebizonyítani, hogy nem­csak a sárban tudok jól versenyezni, hanem akár a száraz terepen is. Verseny közben nem taktikázott, csak ha­ladt előre. Világbajnoksági bemutatkozásként az első tízbe várta magát. Végül is ezt jóval felülmúlta. Hogy mikor kezdett bízni az arany­érem megszerzésében!- Csak a célegyenesben, úgy 200 méterrel a cél előtt. Elég lett volna egy bukás vagy defekt, s máris szertefoszlanák a remények. Szerencsére egyik sem következett be, csak a váratlan győzelmet ünnepelhettük. EDZÉS MINDEN IDŐBEN, öt órát tölt naponta a terepen. S bármilyen az idő, mindig kimegy, mert a versenyeken sem lehet meg­válogatni a pályát. Olyanon kell kerekezni, futni, amilyen éppen adódik. Erre készül fel nap nap után. Arra a kérdésemre, hogy a terepkerékpá­ros inkább atléta e avagy kerékpáros, határo­zottan az utóbbit feleli. Állítja: egész évben kerekeznek, futni leggyakrabban és legtöbbet az edzőtáborban szoktak. Hogy mire van szüksége a jó teljesítmény eléréséhez? Eltöpreng a kérdésen, aztán megválaszolja:- Szerencsére, nagyon sok szerencsére. Mert lehet akár a legjobban felkészült bárki, ha befektet kap és nincs a közelben szerelő, lényegében véget ér számára a verseny. Ezért annyira fontos az élvonalbeli összecsa­pásokon a jó szerviz. Ha bukik a versenyző, tudja, hogy a szerelők kicserélik a kerekeket, s mindent rendbe hoznak. A sikerhez jó kollektívára is szükség van. Ha mindenki csak a saját elképzelései szerint hajt, és nincs összhang a csapatban, az valamiképpen kiüt­közik eredményességükön. Legrosszabban sikerült versenyére már KAREL CAMRDA Született: 1964. október 26-án Magassága: 175 cm Súlya: 64 kg Családi állapota: nős, a kétéves Len­ka édesapja Foglalkozása: automechanikus Egyesülete: TJ ÓSAD Tábor Legnagyobb sikere: terepkerékpáro­zás 1988-as világbajnoka részt őrizné meg magának. De mivel ezt csak képletesen teheti, így továbbra is vitrinében tartja a csillogó érmet. Nemsokára egy mási­kat próbál szerezni mellé. Karéi nem kedveli a hosszú edzőtáborokat. Inkább családi környezetben az otthon köze­lében szeret felkészülni. Edzője sem mindig ért vele szót, de eddig még nem fordult elő, hogy végül is ne egyeztek volna meg. Otthon szívesen fözöget, készíti különle­gességeit. Szabad idejét krimiolvasással és mozilátogatással tölti. Vannak kedvenc éne­kesei, szurkol foci- és hokicsapatnak. Mind­egyik sportág közül mégis a terepkerékpáro­zást kedveli a legjobban. EGY PLUSZ NÉGY. Január utolsó hét végéjén a franciaországi Pont-Chateau lesz a következő világbajnokság házigazdája. A Nantes közelében fekvő 7,5 ezres városka közönsége a felnőtt amatőrök versenyében öt csehszlovák kerekezőt láthat. Ugyanis a ko­rábbi világbajnok hazájából rajta kívül mindig egy teljes csapat indul. Javában tart a versenyidény, az esztendő legfontosabb erőfelmérésére való készülő­dés. Külföldi versenyeken is rajtolnak leg­jobbjaink. Idén először indultak el a Super- prestige sorozaton, amelyen profik és amatő­rök csapnak össze. Karéi Camrda a hollandiai Hultenban győzni tudott, és legjobb amatőr­ként néhány további értékes helyezést szer­zett. Egész idény alatt jó formábán verse­nyez. Helye már régen biztos a VB-csa- patban. Január végén az előrejelzések szerint Pont-Chateauban nem lesz sár. Inkább szá­razság várható, és legfeljebb csak havazás lehetséges. Kinek kedvez majd az ilyen pá­lya? Netán ez is Camrdának? Mindenesetre idei legnagyobb vágya éppen világelsőségé­nek megőrzése. Ahhoz pedig január utolsó szombatján megint csak győznie kellene. H úsz perccel a mérkőzés után még mindig pirosas foltok az arcán. A játék hevének utolsó nyomai. Szemében öröm csillog, tekinteté­ből elégedettség árad. Alena Pappová november 20-a óta a Druzstevník Topol'níky női kézilabda­csapatának irányító játékosa. Tizenhármas szám­mal a mezén jó hangulatot, reményt, gólokat és ki tudja még, mi mindent vitt magával Nyárasdra. • Alighogy pályára lépett a csallóköziek színeiben, mint­ha minden megváltozott volna. Jöttek a győzelmek, a jó eredmények. Hogyan Ítéli meg játékosként mindezt?- Elejétől kezdve jól érzem magam Nyárasdon. A csa­patban meg különösképpen jól. Még véletlenül sem panasz- kodhatom. A fiatalabbak meghallgatják tanácsaimat, buzdít­juk, lelkesítjük egymást a pályán. Ha rászólok valamelyikre, nem veszi zokon, igyekszik másodszor nem elkövetni ugyanazt a hibát. Kiváló a csapatszellem, a játékostársak küzdóképessége. örülök, hogy köztük játszhatom. • Már 1987-ben rebesgették, hogy klubcserére készül. Egy évvel később be is jelentette átigazolási szándékát, ám a Duslo nemigen tudott kibékülni ezzel a döntéssel. így várnia kellett, míg a két egyesület megegyezik. Még annak árán is, hogy egy évig kényszerpihenőt tart. Mi vonzotta a Csallóközbe?- Szerettem volna környezetet változtatni, más csapat­ban is kipróbálni magamat. Jött az ajánlat, és én szívesen vállaltam. Pedig marasztaltak a Duslóban. Sokan mondo­gatták: a nagy ismeretlenségbe lépek. Nem tagadom, én is gondoltam erre. Eddigi ittlétem azonban minden kételyemet eloszlatta. Befogadtak; megérte átigazolnom. • Nem sokat tudunk korábbi pályafutásáról. Mindössze annyit, hogy kassai (Koéice) születésű. Mivel lehetne ezt dióhéjban kiegészíteni?- Hároméves koromban kezdtem sportolni. Három évig balettoztam, utána nyolc esztendeig a torna következett. Tizennégy évesen kezdtem kézilabdázni. Egy hétig a bá­„Minden gólunknak egyformán örülök" Villáminterjú Alena Pappovával tyám edzett, majd a Lokomotívában folytattam. Tizenhét esztendős koromban kerültem Vágsellyére (Sala), s kerek hét évet töltöttem a Duslóban. • Tavaly válogatott kerettag volt, készülhetett az olimpiá­ra, azután ez csak álom maradt...-Csupán a felkészülés első szakaszában számoltak velem. A chebi tornáig. Aztán mellőztek. Szöul túl távolinak tűnt számomra. • Kiváló védőjátékos hírében állt a Duslóban. Láttam egyszer, amikor külön őrizte Öurisinovát, és szinte teljesen kikapcsolta a játékból. Támadásvezetésben többnyire irá­nyított, kevesebbszer volt eredményes. Most meg szervez is, gólokat lő.- Emlékszem arra a mérkőzésre. Meg is vertük a Startot otthonában. Minden csapatban más a helyzet. Nem akarok senkit megsérteni, de a Duslóban az volt a feladatom, hogy előkészítsem a helyzeteket az átlövőknek. Legtöbbször el is kezdtem a figurát, elindultam, az átlövők meg sehol, azután improvizálnom kellett. Ha nem próbálkoztam egyéni megol­dással, gólt nemigen lőttem. Itt másként alakul minden. Mozgékony összekötőink kísérik a támadásokat, végigviszik a figurákat. Csak azt kell eldöntenem, visszaadjam-e a lab­dát, vagy magam törjek vele kapura. Hát ez a különbség. • Két fordulón át még nem játszhatott, csak a harmadik­ban kapcsolódott be a bajnoki küzdelmekbe. Mégis a góllö­vőlista élbolyában tartózkodik. Duriéinová fölényesen vezet, de...- Ha arra gondol, hogy nem próbálom-e befogni, akkor rosszra céloz. Eszem ágában sincs. Különben sem figyelem a góllövőlistát. Ha nem mondta volna, nincs tudomásom mostani helyezésemről. A táblázat az más, azt megnézem, érdekel, hogyan állunk, .hány pontjuk van a többieknek. De találataimat különösebben nem számolom. Teljesen mind­egy, hogy melyikünk szerzi a gólt, csak a labda bejusson a kapuba. Minden gólunknak egyformán örülök. December végén közzétették a női kézilabda-válogatott bővebb keretét. Ebben Alena Pappová neve is szerepel. Tomás Kut'ka, a válogatott új vezetőedzője már korábban jelezte: számol vele. A chebi tornán tehát már válogatott mezben láthatjuk a nyárasdiak kulcsjátékosát. Az oldalt írta: J. MÉSZÁROS KÁROLY Kiadja Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága. Főszerkesztő: Kiss József. Főszerkesztő-helyettes: Csető János és Szilvássy József. Szerkesztőség: 819 15 Bratislava, Martanoviőova 25., 8. emelet. Telefon: központ 2010/9, főszerkesztő: 532-30 és 2010/4456, főszerkesztő-helyettesek: 2010/4454 és 2010/4453, szerkesztőségi titkárság: 550-18, sportrovat: 505-29 és 506-39, gazdasági ügyek: 2010/4425 és /4426. Távíró: 092308. Adminisztráció: Pravda Kiadóvállalat, 815 80 Bratislava, Martanoviőova 25. telefon: 586-07. Fényszedéssel készül a Pravda, az SZLKP Nyomdaipari Vállalata 02-es üzemében 815 80 Bratislava, Martanoviőova 21. Hirdetési iroda magánszemélyeknek: 815 80 Bratislava, Jiráskova 5.. telefon: 335-090, 335-091. Hirdetési iroda közületeknek: 815 80 Bratislava, Martanoviőova 25 17 emelet VASÁRNAPI KIADÁS telefon: 2010/3659 és 551-83. Havi előfizetési díj - a vasárnapi kiadással együtt - 14,70 korona. A vasárnapi kiadás előfizetési díja negyedévre 13,- korona. Terjeszti a Postai Hírlapszolgálat, előfizetéseket elfogad Index 48097 minden posta és kézbesítő. Külföldi megrendelések: PNS, Ústredná expedícia a dovoz tlaőe, 813 81 Bratislava, GottWaldovo námestie 6. Kapura törés közben (Fogas Ferenc felvétele)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom