Vasárnapi Új Szó, 1989. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)

1989-05-12 / 19. szám

szú ).V. 12 Bélának (Belá), ennek az Érsekújvári (Nővé Zámky) járáshoz tartozó, kicsi falu­nak a lakói túlzás nélkül vallhatják maguk­ról, hogy egykor - pontosabban kerek négy évtizeddel ezelőtt - előfutárai voltak az „új világnak", a mezőgazdaság szo­cialista átalakításának. A községben gon­dos előkészületek után még 1949. február 25-én, vagyis az egységes földműves- szövetkezetekről szóló törvény kihirdeté­se előtt lerakták a közös gazdálkodás alapjait. A kezdeményezésben Sóty Já­nos. az Ullman-birtokon uralkodó viszo­nyok felszámolását követelő 1920-as sztrájk szervezőié, Valena Pál. a szövet­kezet első traktorosa és későbbi elnöke, Ivanics Béla, Bochnicska István és társa­ik jártak az élen. Jórészt az ő meggyőző és szervező tevékenységüknek köszön­hető, hogy a szocialista mezőgazdaság történetében az úttörők között jegyzik en­nek a településnek a nevét. Az egykori alapítóknak a korabeli fel- legyzésekkel egybevágó elbeszélése szerint, az új úton idulók 35 fős csapata 240 hektáron kezdte a közös gazdálko­dást Nem tessék-lássék alapon, hanem sziwel-lélekkel. Ezt egyebek között az is bizonyítja, hogy már az első aratás meg­hozta a sikert. Egy hektár átlagában 1,8 tonna búzát csépeltek, holott az egyénileg gazdálkodók legfeljebb 1-1,2 tonnás hek­tárhozamról beszélhettek. Sokakat ez állí­tott az első vállalkozók oldalára. Persze, a járatlan ösvényen buktatók is akadtak, ám a szövetkezet tagjainak az új eszmékbe vetett hitét ez nem törte meg A gazdaság egyre erősödött, képes volt leküzdeni a nehézségeket. Az ötvenes évek derekán már méltó vetélytársa volt az országosan elismeri karvai (Kravany nad Dunajom) és búcsi (Búc) szövetkeze­teknek. Ezt a még ma is féltve őrzött oklevelek sora hirdeti. Egy évtizeddel később a súlyosbodó munkaerőgondok és a növekvő társadal­mi elvárások újabb kezdeményezésre ösztönözték a bélai szövetkezet tagjait. A termelés könnyebbé és hatékonyabbá tételéhez elsősorban korszerű gépekre, ezek beszerzéséhez pedig annyi pénzre volt szükség, amennyire a járás egyik legkisebb, mindössze 674 hektáros gaz­daságának költségvetéséből semmikép­pen sem futotta. A szomszédos szövetke­zetek - a Gyivai (Divá), Libádi (Lubá) és Sárkányi (Őarkan) Efsz-ek - hasonló gon­dokkal küszködtek. Ez adta az öltetet, hogy össze kellene fogniuk, egyesíteni kellene az erőiket. így jött létre 1965 decemberében a ma 2700 hektáron gaz­dálkodó libádi Egyetértés Efsz, melynek tagjai - Pathó Imrének, a társult szövetke­zet első elnökének szavaival élve - nem csupán a mezőgazdaság szocialista át­alakításának kezdetén szereztek elévül­hetetlen érdemeket, de később is a hala­dásnak, a korszerű termelési módszerek meghonosításának a szószólói voltak Bátran kaput nyitottak az újnak, s ezzel megalapozták a gazdasági felemelkedést. Tíz évvel az erők egyesítése után 3 tonna búzát, 5,5 tonna kukoricát és 52,3 tonna cukorrépát termeltek egy hektár átlagá­ban, és az állattenyésztésben is átlagon felüli eredményeket produkáltak. Hogyan gazdálkodik ma az Egyetértés Efsz? Alija a sarat. A vidék domborzati és éghajlati viszonyai által meghatározott, sokak által szélsőségesnek mondott adottságoknak megfelelő részt vállalnak a társadalmi elvárások teljesítéséből. Pél­dául 400 kilogramm húst értékesítenek egy hektár átlagában. Ennél nagyobb tel­jesítményre csak egy gazdaság képes az Érsekújvári járásban. Sípos Lajos, a szövetkezet elnöke a múlt évet egyrészt a rekordok, másrészt a kudarcok éveként említette. Nem csoda, hisz például búzából 6 tonna termett egy hektáron, amire itt még nem volt példa a szövetkezeti gazdálkodás történetében Ezzel szemben a kukoricájuk mindössze 3,5 tonnás hozamot adott, pedig ezt a szintet már jó másfél évtizeddel ezelőtt túlszárnyalták. A tartós száraszság és a jelentős jégkár megmagyarázza a ku­darcot. Az állattenyésztési ágazat, amely a szövetkezet bevételeinek 49 százalékát adja, ismét veszteséggel zárt. Igaz, csu­pán 280 ezer korona volt a mérleghiány, ami a néhány évvel ezelőtti 2 milliónak már csak töredéke, most azonban ez a összeg is nagyon hiányzott, hisz az új feltételekre való felkészülés évében a szövetkezet mindössze 32 százalékra tudta teljesíteni a tervezett nyereséget. Az országnak ebben a körzetében uralkodó természeti feltételek jellemzésével kap­csolatban talán elég annyit elmondani, hogy a libádi szövetkezet még ezzel az eredménnyel is a legjobb volt tavaly a já­rásban Az ágazat eredményeinél maradva, el kell mondani, hogy főleg a tejtermelésben akadnak gondjaik. A fejlesztési lehetősé­geknek megfelelően meghatározott ter­melési és értékesítési feladatokat teljesítik ugyan, és bár az utóbbi nyolc évben több mint 600 literrel növelték a tehenek évi tejltermelését, de a múlt évi 3360 literes átlag is jelzi, egyelőre a kapaszkodók közé tartoznak. A tehenészet fejlesztésé­re évtizedeken át vajmi keveset áldoztak, s a mulasztást most nehéz pótolni. Az 1981-ben felépített, körfejövei is felszerelt tehénfarm nem vált be, az ütött-kopott régi épületekben, tehénszállássá előlép­tetett csibenevelökben és sertésistállók­ban pedig nemcsak kevés, de rosszabb minőségű is a tej. Az elmondottakból következik, hogy az Egyetértés Efsz a január óta megnöveke­dett társadalmi elvárásoknak csak úgy lesz képes eleget tenni, ha a termőhelyi adottságok és a belső tartalékok! - át­gondoltabb kihasználásával változtatni igyekszik a helyzetén. Főleg a tehené­szetben a termelőképesség növelésén, általában pedig a termékek minőségének javításán kell munkálkodniuk. Fontos ten­nivaló a termelés korszerűsítése, valamint a költségszintet meghatározó munkaigé­nyesség mérsékelése, de ehhez pénz, mégpedig sok pénz kell. E tekintetben a jövő nem ígérkezik rózsásnak, hisz az új adóztatási rendszer mintegy 3 millió koro­nával „megrövidíti" a szövetkezet eddigi 4-5 mintegy 3 millió korona évi nyeresé­gét. Nem csupán az üzemgazdász, vala­mennyi tisztségviselő azt hajtogatja, igaz­ságtalan a termelési-gazdasági csoportba való besorolás. Lehet benne valami, hisz a környék öntözéses gazdálkodást folyta­tó mezőgazdasági vállalatainak besorolá­sa sokkal kedvezőbb. Mint a libádi szövet­kezet elnöke mondja, ezen még azok is csodálkoznak, akik egyébként nem „tap­solnak" az Egyetértésben erőfeszítések eredményeinek. A „szűkös" helyzet ismeretében meg­lepődve hallottuk, hogy a szövetkezet - társított pénzeszközökből, a helyi és a járási nemzeti bizottsággal együttmű­ködve - tetszetős szövetkezeti klubot épí­tett Libádon. A létesítmény - a berende- * zéssel együtt - 7 millió koronába került, s akár szociális, kulturális vagy rehabilitá­ciós központnak is nevezhetnénk, hisz korszerű konyhája, étterme van, az alag­sorban öltözők, zuhanyozók és szauna áll a dolgozók rendelkezésére, szobáiban 70 személy elszállásolására nyílik lehetőség, nagytermében pedig ötszázan tanácskoz­hatnak vagy szórakozhatnak. Ki tudja, nem a gazdaság előbbre lépéséhez nélkü­lözhetetlen beruházásokra kellett volna-e fordítani ezt az összeget? A szövetkezet elnöke elismerte, hogy nem mi tettük fel elsőként ezt a kérdést. Maguk is mérlegel­ték a helyzetet, és a klub mellett döntöt­tek. Abból indultak ki, hogy ha egy tehén­szállásra elkölthetnek 35-40 ezer koro­nát, akkor a szociális és kulturális igények kielégítésére is áldozhatnak tagonként 15 ezret Most már eleget tehetnek az étkez­tetés iránti igényeknek, segíthetik a fizikai és szellemi felfrissülést, és szüret idején az idénymunkásokat is lesz hol elhelyez­niük. Nem beszélve arról, hogy annak is szükségét érezték, végre egy tető alatt és egyszerre vitathassák meg közös dolgai­kat Természetesen az istállók építéséről sem feledkeztek meg. Akkor is szorgal­mazni fogják a korszerűbb feltételek meg­teremtését, ha történetesen kölcsönt kell felvenniük KÁDEK GÁBOR Példás gépjavító Röviddel az ebédidő letelte előtt pöfögj motorkerékpár fordult be a Szomotori (So- motor) Megtermesztö Állami Gazdaság szinyéri (Svinice) részlegének udvarába. Csordás Ferenc járművét az örház oldalá­hoz támasztotta, majd lépéseit a javító­műhely felé igazította, hogy folytassa a félbehagyott munkát. A tágas csarnok­ban - ahová maholnap húsz éve kötődik - jól megférnek a javításra várakozó gé­pek Ahogy mondta, tavasztól őszig leg­többszer egyedül dolgozik, mert munka­társai a főidényt a gépek nyergében töltik. Másnaponként Tóth László rokkantnyug­díjas segít neki a műhelyben. Amikor a kezdetről faggattam, gondo­latban a dolgos évek emlékei után kuta­tott-Az iskola padjai közül kikerülve, a Királyhelmeci (Král'ovsky Chlmec) Ál­lami Gazdaságnál álltam munkába, majd két év elteltével a karvai (Kravany nad Dunajom) Mezőgazdasági Szakmun­kásképző Intézetében folytattam tanulmá­nyaimat. A sikeres vizsgák után mezőgaz­dasági gépjavítóként álltam ismét munká­ba Előbb a bácskai (Backa) szövetkezet­ben dolgoztam, később hazakerültem a szinyéri egyesült szövetkezetbe, amely idővel az állami gazdaság részévé vált Csordás Ferenc ízig-vérig szakember. Igazolja ezt az a tény is, hogy szocialista brigádja igyekszik a javítások idejét a mi­nimálisra csökkenteni. Időnként - vagy szükség esetén - a gépek tökéletesítésé­vel, sőt újításokkal is foglalkoznak Csordás Ferenc: - Minden reggel jó kedv­vel indulok munkába (A szerző felvétele)- Eddig hat javaslatot nyújtottunk be az állami gazdaság vezetőségéhez. Az egyik újítás például a kiselejtezett gépjármüvek gumiabroncsainak felhasználására vonat­kozott Pontos adatot nem tudok mondani javaslataink jövedelmezőségéről, de volt rá példa, hogy több üzemből érdeklődtek a nálunk alkalmazott megoldás iránt. Csordás Ferenc a nehezebb, igénye­sebb feladatok elől sem hátrált meg. Ara­táskor kombjánosként dolgozik, és soha nem azt nézi mennyit mutat az óra.- Szeretem a munkámat, ha másho­gyan éreznék, minden bizonnyal más munkalehetőség után néznék. Minden reggel jókedvvel indulok el otthonról. A munkatársaim mintha a testvéreim vol­nának, hiányoznak, ha nem lehetek velük. Csak ajánlani tudom a fiataloknak a me­zőgazdaságot. A szövetkezetben és álla­mi gazdaságokban ma már ugyanúgy gondoskodnak a dolgozókról, mint bárhol másutt. Nemcsak a munkahelyén jeleskedik Csordás Ferenc, de a közéleti tevé­kenységből szintén kiveszi a részét. Há­rom választási időszakban a pártalap- szervezet elnöke volt, 1980-tól pedig az üzemi pártbizottság tagja. Falujában, Radon a nemzeti bizottság képviselője. A munkaidő után családi házuk körül mindig talál munkát, egyebek között ker­tészkedik is A Szomotori Állami Gazda­ság megalakulásának 40 évfordulója al­kalmából rendezett ünnepségen, a szo­cialista munkaverseny kiértékelése kap­csán nevét a legjobbak között említet­tek ISKI IBOLYA A y ipolyvarbói (Vrbovka) Vörös Csillag Efsz-röl r\L nem sokat hallottunk az utóbbi időben, így magunk kopogtattunk be Kajtor Tibor mérnökhöz, a szövetkezet elnökéhez, hogy megkérdezzük: milyen változásokat hozott az új feltételekre való felkészülés éve, sikerül-e megkapaszkodnia, talpra állnia a Nagy­kürtösi (Vel'ky Krtiá) járásban lemaradozónak számító gazdaságnak?- A korábbi, valóban tarthatatlan helyzet megváltoz­tatására számos konkrét intézkedést hoztunk, így végre sikerült kimozdulnunk a holtpontról - összegezte a negyven egynéhány éves fiatalember, akit két évvel ezelőtt választottak meg a szövetkezet élere. - A lé­pésváltáshoz elsősorban az teremtett kedvező feltéte­leket, hogy végre beismertük, az egykori egyesítés nem váltotta valóra a korábbi kisebb gazdaságok reményeit. Amikor visszaállítottuk a legutóbbi egyesítés előtti állapotot, és a hetvenes évek kisebb, de eredmé­nyesebb gazdasági egységének megfelelő összetétel­ben, tehát az ipolykéri (Kiarov) és a kovácsi (Kovácov- ce) gazdasággal összefogva igyekeztünk bizonyítani, nagy feladatot vállaltunk. Vagy kirángatjuk a szekerün­ket a kátyúból, vagy kudarcot vallunk, és akkor felszá­molják a szövetkezetét.- Az imént konkrét intézkedések sorát említette. .- Az évtizedes problémák okainak feltárásával, a leg­égetőbb tennivalók számba vételével kezdtük a sort. Jó ideje komoly munkaerőgondjaink voltak, tehát ezen igyekeztünk mielőbb enyhíteni. Azonnal hozzáláttunk a lakásépítéshez. Tavaly Kovácsiban átadtuk az első lakótömböt, most - szintén nyolc család részére - Kör­ben építünk egy hasonlót. Azonkívül három megürese­dett családi házat is megvásároltunk, csakhogy vala­miképpen megtarthassuk a lakásgondokkal küszködő tagjainkat. Mindez jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a- gépüzemelési ágazatban mára csaknem teljesen megoldottuk a munkeró-gondokat. Viszont az állatte­Elmozdult a mélypontról az ipolyvarbói Vörös Csillag Efsz nyésztési ágazatról még sajnos nem mondhatjuk el ugyanezt.- Mondják, hogy a munkafegyelmet illetően sem volt minden rendben a szövetkezetnél.- Sajnos, ez az igazság. Az emberek valahogy megszokták, hogy a minőséget, de a teljesítményt se nagyon ellenőrzik. És az egyenlösdi sem vezetett jóra. Mindezen szép szóval igyekeztünk változtatni, de an­nak nem sok foganatja volt. így aztán kénytelenek voltunk büntetni, fegyelmezni, sőt, néhány kádercseré­re is sort kellett keríteni. Legutóbb a nyereségrészese­dést és a prémiumokat is érdem szerint osztottuk el.- Gondolom, akadtak olyanok, akik mindezért nem lelkesedtek.- Mi tagadás, volt ellenvetés jócskán. De gyorsan kiderült, hogy kiknek és miért nem tetszik az új módszer, s a dolgosabbja, aki tud is, meg szeret is dolgozni, de természetesen ennek megfelelően akar keresni is, letorkollta a hangoskodókat. Sőt, maguk javasolták, hol kell szilárdítani a normát, szigorúbbá tenni az ellenőrzést stb. Például az egyik állattenyész­tési központ dolgozói maguk kérték a telepvezető zootechnikus leváltását, a gépüzemelési és a növény- termesztési ágazat dolgozói pedig két jelölt közül titkos szavazással választották meg az új növénytermesztési ágazatvezetót Minket is meglepett, de üdvözöltük j a dolgozókollektívák kezdeményezését. Üdvözöltük, | és a jövőben is támogatni fogjuk az ilyen kezdeménye­zéseket, mert úgy érezzük, igazolják az elöljáróságnak a dolgozókollektívába vetett bizalmát. Azt, hogy igenis tudunk eredményesebben gazdálkodni, csak minden­kinek helyt kell állnia a saját posztján, legyen szó fejőgulyásról, éjjeliőrről vagy szövetkezeti elnökről. Részemről fölöttébb bíztató a jövőre nézve, hogy az emberek hozzáállása a gazdaszellem felélénküléséről, a közösért érzett felelősség elmélyüléséről tanúskodik. S persze az is figyelmet érdemel, hogy a dolgozókol- lektivák az eredményesebb gazdálkodásra törekedve maguk igyekeznek megválasztani, kivel akarnak együtt dolgozni.- Lesznek-e változások a termelésben?- Ez együtt jár a szemléletváltással. Az új feltételek között már nem a hektárhozamok nagysága, hanem elsősorban a termelés gazdaságossága a fontos. Az idei zárszámadón ebből a követelményből kiindulva elemeztük múlt évi gazdálkodásunk eredményeit, s ugyancsak a nyereségképzésre összpontosítva állí­tottuk össze az idei termelési és értékesítési tervet. Olyan programot dolgoztunk ki és hagytunk jóvá, amely lehetővé teszi számunkra a gazdasági felemel­kedést, s megteremti a bővített újratermelés anyagi feltételeit. Persze a termelés szerkezetének módosítá­sa önmagában nem garantálja a talpon maradást. A remélt siker érdekében meg kell szilárdítanunk a technológiai fegyelmet, az ellenőrzést, és még jobban el kell mélyítenünk a dolgozók anyagi érdekeltségét.- Tehát személy szerint úgy látja, hogy van lehető­ségük a bizonyításra?- Igen, bizom a sikerben. Erre az utóbbi két év, de , főleg a múlt év eredményei feljogosítanak. Nem becsü­löm túl az erőnket és a lehetőségeinket, viszont meggyőződésem, hogy bennünk, vezetőkben, és a szövetkezet valamennyi tagjában van annyi tartalék és akarat, hogy jobbítsunk a helyzetünkön és a sorsun­kon Nemcsak a kétkezi dolgozóknak, a tisztségvise­lőknek is nap nap után bizonyítaniuk kell rátermettsé­güket Olyan munkahelyi légkört akarunk kialakítani, amelyben mindenki bátran elő mer állni a vélemé­nyével, s amelyben csak azok a vezetők érezhetik biztonságban magukat, akik teljesítik a kötelességüket és nem félnek az újtól, a nagyobb követelményektől. BODZSÁR GYULA '■'WP ' '"'w Wl|:í Bélának (Belá), ennek az Érsekújvári tagjai - Pathó Imrének, a társult szöveti /kl«. .A 7ámI.i »\ InrA^kni iortmA L-i^Oi foll i_ ■ * I ■■ i ' l ______XI. _ Kü zdelem a létért

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom