Vasárnapi Új Szó, 1989. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-13 / 2. szám
Egy szép, fejlett túzokpéldány (Lórincz János felvétele) Életmentő túzokijesztés Nemrég riportban számoltunk be a Komáromi (Komárno) járásban levő túzokrzervátumról, amely a maga nemében hazánkban egyedülálló. Szót ejtettünk arról is, hogy ennek a kiveszőiéiben levő legnagyobb európai madárnak állományában egyebek között jelentős kárt okoz a magasfeszültségű villanyvezeték is. Évente a vezetéknek ütközve több túzok veszti életét. (gy van ez annak ellenére, hogy a bratislavai ELEKTROVOD konszernvállalat az illetékes tárca felszólítására három évvel ezelőtt ezen a területen a vezetékekre műanyagból készült ijesztő- illetve riasztólapokat helyezett. Ezeknek azonban sem a megoldásuk, sem a tartósságuk nem felelt meg a követelményeknek. A minap értesültünk róla, hogy a vállalat kutatási és fejlesztési részlege az SZSZK Kulturális Minisztériumának kezdeményezóen javasolta új, hatásosabb riasztólapok kifejlesztését és alkalmazását. A minisztérium ezt az ötletet megtárgyalta a Szlovákiai Vadászszövetséggel, majd elfogadta. A közeljövőben már ki is próbálják ezt az új megoldást. Ezáltal feltételezhetően néhány egyeddel csökkenni fog a túzokok elhullása, örvendetes dolog ez, de végső megoldásnak mégsem tekinthető. Legalábbis erre utal az a körülmény, hogy a minisztérium a konszernvállalatot felkérte egy még hatásosabb, hasonló berendezés kifejlesztésére. Mesterséges gólyafészek Lapunk címére is érkezett már néhány levél, amelynek írói felháborodottan szóltak arról, hogy egyes helyeken a villanypóznákról egyszerűen eltávolítják a gólyafészkeket. Persze, az intézkedés hátterében az húzódott meg, hogy ez az elterjedt „gólyaszokás" anyagi károkkal, rövidzárlatokkal is jár. Bizonyos időnek azonban el kellett telnie ahhoz, hogy - ha nem is mindenütt - olyan megoldásra találjanak, amely nem árt sem az áramtovábbításnak, sem a gólyának. S Így lassan-lassan feltűntek az immár semmiféle veszélyt nem okozó, megfelelő helyekre felerősített emberkéz alkotta mesterséges gélyafészkek. E tekintetben legnagyobb az előrelépés a Nyugat-szlovákiai kerületben. Az Állami Műemlék- és Természetvédelem Kerületi Intézetének módszertani irányításával a környezetvédelmi központ anyagi fedezetével eddig csaknem száz ilyen mesterséges fészket vettek, illetve önerőből készítettek. Ezeknek nagy többségét már fel is szerelték, s így a villanyoszlopoknak eddig mintegy 95 százalékáról eltávolított fészkeket pótolni tudták. Adódtak ugyan kisebb- nagyobb gondok, bajok is, de a lényeg az, hogy az eddigi tapasztalatok szerint a gólyáknak több mint kilenctizedé tiltakozás nélkül elfoglalta új szálláshelyét. Persze, ezt a munkát folytatni kell, mert nyilvánvaló, hogy a gólyák egy része a jövőben is renitens- kedni fog és ismét kiszemeli magának a villanypóznákat. S az is örvendetes lenne, ha a többi szlovákiai kerület is követné a nyugatszlovákiai kezdeményezést, ha nem akarja azt, hogy a gólya hátat fordítson tájainak. A ragadozókat sem tizedelhetjük Ezúttal azokról a ragdozó madarakról van szó, amelyeket a hatályos vadászati előírásoknak megfelelően - évente százas nagyságrendben - tizedeltek a szlovákiai fácánosokban. Köztük kifejezetten értékeseket és ritkán előfordulókat is. Ennek fő oka a vonatkozó jogszabályok hézagossága volt. Az SZSZK Kulturális Minisztériuma ezért az Állami Természetvédelmi Központtal karöltve lépéseket tesz az elfogadhatatlan helyzet megváltoztatására. Ezeknek lényegük a kérdéses törvények és rendeletek kielégítése és módosítása. Mégpedig olyan formán, hogy a fácánosokban a nemzeti bizottságok fogják megszabni a ragadozó madarak vadászatának, illetve befogásának módját, különösképpen egyes veszélyeztetett fajaikat illetően. Ennek során kiindulnak az adott terület sajátos körülményeiből. A befogott madarak megóvásába a lehetőségek szerint bevonják az állatkerteket, a társadalmi természetvédelem szervezeteit, a Szlovákiai Sólymászati Klub és Madártani Társaság tagjait is. (gály) Aki Zvolen felől először érkezik Banská Bystricába és figyelmesen szemlélődik, valószínűleg kissé furcsának találja a kráfovái lakótelep épületeit. A forgalmas országút baloldalán sorakozó tizenkétemeletes torony- és nyolc-tízszintes tömbházak ugyan nem sokban különböznek a többi szlovákiai város új részeinek épülettípusaitól, de az hamar feltűnik, hogy sem a tetőkre, sem az ablakokra nem szereltek antennákat a tévéadások vételéhez. Az ott élőknek talán nélkülözniük kellene korunk legnépszerűbb telekommunikációs eszközét?- Szó sincs erről! - siet a magyarázattal Sámuel Dianiéka mérnök, a Távközlési Kutatóintézet Banská Bystrica-i részlegének helyettes vezetője. - Felméréseink szerint a krá- íovái lakótelep házaiban az átlagosnál sokkal többet ülnek képernyő előtt a lakók, mert hat csatorna műsorai közül válogathatják ki az éppen legérdekesebb látnivalókat.- Hogyan lehetséges ez, hiszen a városban másutt a helyi adóerösí- tó jelein kívül legfeljebb csak a Magyar Televízió első programja fogható többé kevésbé élvezhető minőségben?- Kilenc-tiz évvel ezelőtt, a lakótelep építsekor sokak gondja volt, hogy a műsorvétel szempontjából túlzottan árnyékolt ez a térség. A legközelebbi adóerősítők hullámait vagy elnyelik, vagy többszörösen visszaverve eltorzítják a környező hegyek. Mindkét esetben rosszul bontott zavaros képet és csak alig- alig tisztázható hangot ad még a kombinált hagyományos antennákra kapcsolt, műszakilag tökéletes készülék is. Kutatóintézetünk ezért kábeltelevíziót javasolt az új lakásokba. A hazánkban addig példátlan megoldás sok nagy feladat elé állította a távközlési szakembereket. A megfelelő teljesítményű központi antenna megtervezését, elkészítését, az erósítömodulok összehangolását, a vezetékhálózat kiépítését, az elosztó- és csatlakozószerkezetek paramétereinek egymáshoz illesztését bonyolult számítások előzték meg. A munka első szakaszát különösen az nehezítette, hogy a felhasznált műszaki eszközök és berendezések döntő többsége különféle gyártóvállalatoknál eredetileg más célra kifejlesztett prototípus volt. Ez a körülmény a szerelés közben nem egy módosítást, tökéletesítést tett szükségessé. Ráadásul a kutatóintézeteikkel szembeni fontos elvárásnak jelölték meg a beruházók, hogy a kábeltelevízió valamennyi tartozékát import nélkül, csakis hazai forrásokból szerezhetik be.- A mielőbbi teljes siker érdekében több kutatóintézettel, főiskolával és az elektrotechnikai ipar élvonalbeli gyáraival, üzemeivel kellett koordinálni a munkánkat - ismerteti az előzmények fontos részét Sámuel Dianiska mérnök. - Mindenekelőtt a helyi számítástechnikai üzemek vezetői lettek partnereink. Közösen a fejlesztési részleg szakembereivel aránylag gyorsan megoldottuk a központi antenna megszerkesztésével és az erősítő rendszerrel kapcsolatos gondokat. A számítástechnikai üzemekben ezen kívül sok más szerkezeti elemet is legyártottak nekünk. A szerelés megkezdéséhez viszont különleges koaksziális kábeleket is előír a terv. Ezeket csupán a vezetékek és a szigetelő anyagok bratislavai kutatóintézetében készíthették el számukra. Ott is megértésre találtak. Soron kívül elfogadták és igen rövid határidőben teljesítették az összesen több mint 4 ezer méternyi kábelekre küldött megrendelést. Az anyagbeszerzés után 1980 áprilisában láttak munkához a kábeltelevízió szerelői. A központi antennát a város egyik legmagasabb épületének tetején állították fel. Onnan az erösítörendszer első egységeihez, majd a föld alatt csaknem 8 kilométerrel távolabbra a lakótelepi elosztóállomásig közvetíti az adókról fogott jeleket a többeres kábelköteg. Az elosztóállomástól szintén talajba fektették a házakhoz húzódó vezetéket, amely a belső hálózathoz kapcsolva a lakásokban már egyszerű csatlakozó dobozokban ér véget.- A szerelés kezdetétől számított kilencedik hónap közepén helyezték üzembe az egész rendszert - idézi a lakótelepiek emlékezetes eseményét Stefan Pavlík, a Polná utca 5. számú házának egyik bérlője. - Azóta fekete-fehérben és színesben egyaránt tökéletes képet és hangot élvezhetünk. A Csehszlovák Televízió mindkét csatornáján kívül a moszkvai első műsor, valamint a Magyar Televízió két programja között válogathatunk kedvünkre. A hatodik csatornát kényelmi szempontokból mintegy ráadásként kapcsolták be a lakótelepieknek. A kis méretű számítógéppel vezérelt kamerákat a lakótelep önkiszolgáló élelmiszerboltjában úgy osztották el, hogy egymás után minden polc árukínálata megjelenjen a kábeltelevízió képernyőjén.- Csak be kell nyomnom a gombot, máris tudom, megérkezett-e a friss ám - dicséri a távközlési kutatóintézet dolgozóinak ötletességét Ján Zeman, a városi szolgáltató ipari vállalat gépkocsivezetője.- A kamerák körülbelül négy perc alatt pásztázzák végig a boltot, s ha nem látom azt, amiből fogyóban van az otthoni készlet, nem kell fölöslegesen megtennem az oda-vissza jó másfél kilométeres utat. Jelenleg még csak hét torony, illetve tömbház mintegy 2200 lakója és nyolcvan családi ház tulajdonosai örülhetnek a kezdettől fogva hibátlanul működő kábeltelevíziós hálózatnak. Az építés, szerelés és üzemelés közben szerzett tapasztalatokat azóta egy új prágai lakótelepen is kamatoztatták a távközlési szakemberek. Banská Bystrica távlati fejlesztési tervének készítői pedig arra is gondoltak, hogy az időközben felépült és az épülő lakásokból már sehol se hiányozzanak a kiváló vételt szavatoló rendszerhez való csatlakozás műszaki feltételei. LALO KÁROLY A král’ovái lakótelep épületeiben külső antennák nélkül működnek a tévékészülékek (A szerző felvétele) A háromtagú bírósági tanács előtt álló férfi a vádirat szerint sokezer korona kárt okozott figyelmetlenségével, mulasztásaival a munkáltatójának. A vádat nem tagadja, bizonytalanul viselkedik, nem tud számot adni arról, hogyan és hová tűntek a rábízott értékek. Tanúkat is kihallgatnak. A tanácselnök a nyomozati iratokat lapozva teszi fel kérdéseit. Társbíráinak egyike azonban látszólag mellékes körülményekre is kiváncsi. A vádlott ellenőrzésére és irányítására jogosult tanú egyre kelletlenebbül válaszol a feltett kérdésekre, kitérő válaszokkal próbálja csökkenteni saját ellenőrző munkája és a vagyonvédelem hiányosságainak jelentőségét. A válaszai nyomán kialakuló kép nem hoz ugyan perdöntő fordulatot az ügyben, a vádlott bűnösségének megítélésében, de lehetővé teszi olyan körülmények megismertetését, amelyek hozzájárulnak az igazság pontosabb megismeréséhez, a vádlott személyének és bűnéül felrótt tettnek helyesebb megítéléséhez. A kérdéseket feltevő bíró nem hivatásos jogász, „ csak “ egy népi ülnök, aki a saját munkahelyén szerzett tapasztalatait kamatoztatja. A népi ülnökök rendszerét negyven évvel ezelőtt vezették be törvényeink, jóllehet a jogi képzettséggel nem rendelkező laikus, nem hivatásos bírák részvétele nem számított újdonságnak. Ennek egyik legelterjedtebb formája az esküdtszékek intézménye volt. Az esküdtek a bírósági tárgyaláson azonban korlátozott jogokkal vettek részt. Inkább csak a kihallgatások, jogi csatározások megfigyelői voltak. Nem tehettek fel kérdéseket, nem befolyásolhatták a bizonyítás menetét, s ami a döntéshozatalt illeti, az esküdtszék csupán arról dönthetett, bűncselekmény történt-e, bűnös-e a vádlott, nem szólhatott bele viszont a büntetés mértékébe. A szocialista országokban gyakorlatilag mindenütt a népi ülnökök intézményének bevezetésével kezdték meg az új, demokratikus igazságszolgáltatás kiépítését. Ennek előzményeihez nemcsak a már említett esküdtbíráskodás tartozott hozzá, hanem a háborús bűnösök fölött ítélkező népbiróságok eredményes tevékenysége is, amelyekben legalábbis a helyi népbiróságok szintjén, nem volt kötelező a jogi képzettséggel rendelkező hivatásos
