Vasárnapi Új Szó, 1989. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)

1989-03-17 / 11. szám

Vasárnap 1989. március 19. A NAP kel - Kelet-Szlová- kia: 05.44, nyugszik 17.50, Közép-Sziovákia: 05.51, nyugszik 17.57, Nyugat-Szlovákia: 05.57, nyugszik 18.03 órakor. A HOLD kel - Kelet-Szlová- kia: 14.55, nyugszik 04.44, Közép-Sziovákia: 15.02, nyugszik 04.51, Nyugat-Szlovákia: 15.08, nyugszik 04.57 órakor. Névnapjukon szeretettel köszöntjük JÓZSEF - JOZEF nevű kedves olvasóinkat • 1879-ben született Joseph HAAS német zeneszerző és pe­dagógus (f1960). AZ ÚJ SZÓ JÖVŐ HETI VASÁRNAPI SZÁMÁNAK TARTALMÁBÓL EGY FELMÉRÉS TANULSÁGAI H. Mészáros Erzsébet be­szélgetése dr. Jozef Mátel- lal, a tudományok kandidá­tusával, a Nyitrai (Nitra) Marxizmus-Leninizmus In­tézet tanszékvezetőjével AKTIVITÁS ÉS REALIZMUS Jozef Sabo cikke a Szocia­lista Internacionálé külpoli­tikai koncepcióiról A TALPON MARADÁS LEHETŐSÉGEI Egri Ferenc riportja a hur- banovói Győzelmes Febru­ár Efsz-ről A HALLGATÁS NEM SEGÍT Beszélgetés, Ordódy Vil­mosnak Az éj leple alatt c. cikke visszhangjáról ANYÁNAK LENNI (VAGY NEM LENNI) Levelek [^3223 Vélemények Rendcsinálás - sajátos módon Az autószerviz egyik szűkös műhelyében egyedül dolgozó, szakmájában elismert középko­rú ismerősömet éppen rendcsi­nálás közben találtam. A műhely hátsó részében az üres pálin­kás- és borosüvegeket rakta szép sorba az asztal alá. Amíg ó rendezte az üvegeket, titokban számolni kezdtem. Huszonné­gyet számláltam össze. A jó kis ,,terrrtés“ két-három hét alatt jött össze. Magyarázatként elmond­ta, hogy nem mindenki hoz ma­gával üveget. S kivel fogyasztja el? Van egy-két jó kollégája a többi műhelyből, azokkal közö­sen. A főnök is tud róla, néha őt is megkínálják, de ha teheti, nem is jön feléjük. Engem is kínált, de jeleztem, hogy kocsival vagyok, s szeretném ha megnézné, az első fékkel van baj.-Megnézem, csak előbb in­tézd el a munkalapot, öt percre beugrók a városba - mondta. Az öt percből kerek ötven perc lett. Amikor visszajött, komóto­san megreggelizett, majd két de­ci borral leöblítette a kosztot. Utána elment a raktárba a szük­séges pótalkatrészekért. Míg ő távol volt, egyik kollégája ke­reste. Rövid várakozás után a bádogszekrényhez lépett, bort öntött a kétdecis pohárba, megit­ta és köszönés nélkül távozott.- Itt volt a kollégája, magát kereste - mondtam a pótalkatré­szekkel visszatérő ismerő­sömnek.- Mennyit ivott meg? - kér­dezte mosolyogva.- Egy pohárral.- Jó, akkor eggyel még én is megiszom, aztán hozzáfogok a munkához. Másfél órás várakozás után megnyugtattak a szakmájában különben elismert ismerősöm szavai, de kíváncsi lennék, vajon idegen ügyféllel szemben is megengedte volna ezt a maga­tartást? Bodzsár Gyula, Nagykürtös (Vel'ky Krtís) Őszinte válasz Egy kritikára sokféleképpen lehet reagálni. A sajtóban meg­jelenő bíráló észrevételekre nemkülönben. A lapunkban kö­zölt elmarasztaló írásokra érke­ző levelek, reagálások is ezt bi­zonyítják. Olykor sértődöttségü­ket fejezik ki a megbíráltak, jólle­het nem cáfolják a kritika létjogo­sultságát, máskor öndicsérő le­vélben igyekeznek bizonyítani, hogy a szóvá tett fogyatékosság ellenére ők milyen kiválóak. Ter­mészetesen nem számít fehér hollónak az olyan reagálás sem, amely szembenéz a tényekkel, s mely őszinte önkritikáról tanús­kodik. Ilyen választ kaptunk Kovács József cikkére, melyet január 20-i számunkban közöltünk Em­berség nélkül címen. A szerző azt tette szóvá, hogy gyógyszert szeretett volna ajánlva feladni vidéki ismerősének, de a kassai (Kosice) nagypostán ezt nem tudta megtenni, mert otthon fe­lejtette az előzőleg kitöltött fela­dóvevényt. Másikat kitölteni pe­dig nem tudott, mert nem volt nála a szemüvege. A postai al­kalmazottat azonban hiába kérte meg, hogy töltse ki helyette, nem volt hajlandó segíteni. A cikkre Frantisek Grega, a járási Távközlési Igazgatóság igazgatója válaszolt. Leveléből kiderült, hogy a posta illetékesei a cikk írójával megtárgyalták a panaszt. A levélhez az igazga­tó csatolta a panaszos kézjegyé­vel ellátott jegyzőkönyvet, mely szerint az ügyet tisztázták, s a posta helyettes vezetője megígérte, hogy a jövőben ilyen panaszok nem fordulnak elő. (fü) Mikor lesz elegendő tartóstej A közelátással kapcsolatos levelekben olvasóink gyakran te­szik fel a kérdést: vajon miért nem lehet a boltokban dobozos tejet kapni. Mert a téma minket is érdekelt, villámlátogatást tettünk az egyetlen szlovákiai gyártónál, a Bratistavai Tejfeldolgozó Válla­lat rózsavölgyi részlegén, ahol Nagy László üzemvezetőtől a következőket tudtuk meg:-Tartóstejet a főváros és Szlovákia részére 1975-től gyár­tunk. Évente átlagosan 6,5 millió darabot, ami jóval kevesebb a keresett és az eladható meny- nyiségnél. Főleg, ha azt vesz- szük, hogy a nyolcvanas évek elején két és fél évig egyetlen darabot sem gyártottunk. Cso­magolóanyag híján, illetve devi­zafedezet miatt. A múlt évben csak két és fél millióra volt alap­anyagunk.- Milyenek az idei kilátások?- Raktárunkon jelenleg két­millió darabnak megfelelő cso­magolóanyag van. Ez a mennyi­ség a tervezett havi 800-850 ezer literes termelésnél mintegy három hónapig elegendő.- Tehát ismét nyáron lesz hi­ánycikk a dobozos tej, amikor a hagyományos zacskós tej gyorsan megsavanyodik?- Ez a termék a legkifizető­dőbbek egyike. így a mi érde­künk is, hogy minél többet gyárt­sunk. Egyelőre további hatmillió darabnak megfelelő csomagoló­anyagra van ígéretünk. Ha az ígéret valóra válik, akkor az idén mintegy 8 millió darab tartóstejet szállítunk.- Mikorra tűnik el. a „hiány- cikklistáról" a dobozos tej?- Töltő- és -csomagológépe­ink már vannak. Ha elkészül az új nagy kapacitású tárolócsar­nok, illetve ha elegendő csoma­golóanyagunk lesz - két év múl­va már hazai gyártótól kapjuk - akkor napi százezer dobozos tejet szeretnénk szállítani. G. A. Vasárnaponként a tévé előtt milliók várják érdeklődéssel a Őportka számainak húzását. Ezt azonban mindig egy rövid beszélgetés előzi meg, valami­lyen élsportolóval, illetve edző­vel. Utána a beszélgetésre meg­hívottak húzzák ki a nyertes szá­mokat. Megtörténik azonban, hogy az élsportoló, (ha még nem töltötte be tizennyolcadik életé­vét) a sportfogadás előírásai ér­telmében nem sorsolhat. így volt ez a 9. játékhéten is, amikor a beszélgetésre a ritmi­kus sportgimnasztika egyik kivá­ló képviselőjét hívták meg. Mivel csak három hónap múlva lett volna tizennyolc esztendős, nem vehetett részt a húzásban. Ez a fogadók helyzetén természete­sen, semmit sem változtat, én mégis értelmetlennek tartom e szabályt. Gondolom, rajtam kí­vül még sokan mások sem talál­nak benne semmi logikát. Hi­Miért csak tizennyolc éven felüliek? szén egy válogatott sportoló mindenképpen eleget tud tenni ennek a pofon egyszerű feladat­nak, amely a számok összeke­verésével és kihúzásával jár. Csupán egy gombot kell meg­nyomnia, s a számokkal ellátott golyók keverését egy masina végzi el, amely ki is dobja a nyer­tes számokat. Szerintem, szinte sértő a tizennyolc éven aluli vá­logatott játékosra nézve, hogy ő ezt a .felelősségteljes" felada­tot nem hajthatja végre. Itt jegy­zem meg, hogy olyan nagy je­lentőségű sorsolásba, mint a labdarúgó vb, vagy az Eb csa­patainak párosítása (a tévéné­zők százmillióinak szeme láttá­ra) kisgyerekeket is bevonnak. Kíváncsi lennék tehát arra, mivel magyarázzák a Őportka illetéke­sei, hogy tizennyolc éven aluli sportoló nem húzhatja ki a nyer­tes számokat. (fü) Mi, felnőttek sem vagyunk egyformák Gyakran hallok is, olvasok is ilyen vagy olyan elmarasztaló jelzőket a városi fiatalok magatartásáról. De hát miért marasztalják el őket - tűnődöm el olykor magamban. Külsőre olyanok ők is, mint a vidéki fiatalok. Nem mondhatnám, hogy elegánsabban öltözködnek, csak követik a kor divatját. Számukra sikkesebb a feszes, minden idomu­kat kidomborító, vagy éppen bőre szabott, márványkoptatott farmer- nadrág, mint a jól szabott, éleire vasalt gyapjú vagy műszálas öltöny. Szóval olyanok, amilyenek. Sokan azt vallják, hogy a film, a tévé,, a különböző művészeti áramlatok, a változó divathóbort rossz irányba tereli a fiatalok érdeklődését. Persze, van ebben némi igazság. De úgy vélem, a bennük felcsillanó érték mégsem a külsőségekben (öltözködés, hajviselet) nyilvánul meg, hanem a magatartásukban, lelki, érzelmi gazdagságukban. S ki merné állítani, hogy döntő többségükre nem az utóbbi jellemző? Hiszen, mi felnőttek sem vagyunk egyformák. S az emberi életnek éppen ez a fűszere, hogy a természet sokfélévé teremtett minket. Én tehát a városi fiatalokat sem marasztalnám el sommásan, nem lehet egy kalap alá venni őket. Miért? Elsősorban azért, amit tesznek. Gyakran tapasztalom, hogy a villamosban, autóbuszban előzékenyen átadják (persze nem mindegyik) helyüket az idősebbeknek, s egy­szerre hárman is. ugranak, segítenek a kismamáknak a gyerekkocsit beemelni a buszba, villamosba. Műanyag zsákba gyűjtik a házak környékét csúfító szemetet, körülkapálják a fákat. S merem azt is remélni, hogy lelkűk és tudatuk mélyén a szép, a nemes, a jó ügy csiráit táplálják. Gyakran megkapó az önmegvalósulásra törő egészséges becsvá­gyuk, igényük a becsületességre, az igazságra, a humánumra, a mindig jobbra, többre törekvésük. Olyanok ók, mint a szívós gyökereivel tapogatózó növény, mely nemcsak a mélybe, de a fény felé is tör. TÖRÖK ELEMÉR Deák Teréz riportja A TANÁCSKÖZTÁR­SASÁG TÖRTÉNELMI IGAZSÁGA E. Fehér Pál írása HÚSVÉTI CSOMAGOK Bába Mihály elbeszélése A SZÍNHÁZI ÚJÍTÓ Kmeczkó Mihály cikke Mejerhold munkásságáról J Megkérdeztük | Margita Csillagovát, a Szlovák Állami Takarékpénztár Vezér- igazgatóságának osztályveze­tőjét- Hogyan támogatják a magánvállalko­zókat?- Szlovákia-szerte egyre növekszik azon vállalkozó szelleműek száma, akik az SZSZK kormányának rendelete értelmében a nemzeti bizottságok engedélye alapján különböző szol­gáltató tevékenységet végeznek. Ezzel kap­csolatban keletkezett az az igény, hogy a Szlo­vák Állami Takarékpénztár kölcsönökkel is tá­mogassa a vállalkozókat. Elsősorban a beruhá­zási és az üzemeltetési költségek fedezéséhez szeretnénk hozzájárulni. Kölcsönt kérhetnek az állattenyésztéssel és a növénytermesztéssel foglalkozó lakosok - például a tenyészállatok, az ültetöanyag meg­vételéhez, kistraktor vásárlásához, kisebb épít­kezések megvalósításához - kivételt képeznek a kerti házak -, üvegházak létesítésére, vízve­zeték, illetve kerítés készítéséhez, tehát olyan beruházásokhoz is, melyekhez a törvény sze­rint építkezési engedély is szükséges. Az engedéllyel rendelkező szolgáltatók, illet­ve kistermelők számára az üzemeltetési, illetve a beruházási költségek fedezéséhez adott köl­csönnek nincs meghatározott felső határa. Az viszont természetes, hogy a takarékpénztár a kölcsön összegének megítélésekor abból indul ki, hogyan lesz képes az állampolgár visszafizetni a hitelt a meghatározott időn belül. Az üzemeltetési költségekre fordított kölcsönt legfeljebb öt év alatt - az első két évben öt százalékos, a harmadik évtől pedig hat száza­lékos kamattal együtt - kell visszafizetni. A be­ruházásokra fordított pénzt szintén öt év alatt - ötszázalékos kamattal kell megtéríteni, ha pedig olyan szerződés születik a takarékpénz­tár és a lakos között, hogy nyolc év alatt téríthesse vissza, hatszázalékos kamatot kell fizetnie. A vállalkozónak nem kell egyszerre kimerí­tenie a kért összeget. Egy év áll rendelkezésé­re, hogy a megállapított kölcsönt felvegye. Szerződéskor a törlesztés megkötésének idő­pontjában is megegyeznek. Meg kell említenem, hogy a kölcsönnek ennél a fajtájánál nem adunk készpénzt, a szo­cialista szervezetek számlái egyenlíthetők ki ilyen módon. Az apróbb üzemeltetési kiadások­ra legfeljebb ezer korona, a beruházás jellegű költségekre 2000 koronáig adható készpénz. Mivel a nemzeti bizottságok engedélyei alapján szolgáltató tevékenységet végző, hoz­zánk kölcsönért forduló ügyfeleink egy részé­nek nincs munkáltatója, tehát a bérükből, bevé­telükből nem tudjuk levonatni a kölcsönt, keze­sekre van szükségünk. Olyan esetekkel is szá­molunk, amikor közös adósként az állandó alkalmazásban lévő munkatársat vagy házastár­sat kötelezzük a rendszeres törlesztésre, illet­ve korlátozzuK, hogy az ingatlannal rendelkező kérelmezők vagyonát valakire átruházhassa. Reméljük, a vállalkozók reálisan ítélik meg igényeiket és lehetőségeiket, s a felvett kölcsö­nöket ésszerűen használják fel szolgáltató te­vékenységük végzésére, illetve a lakosság igé­nyeinek jobb kielégítésére. D. T. újs: 2 1989. II-sí ' %• IlilWIljHilWiJUlliMirfll jm \ TOR (Nagy László felvétele)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom