Vasárnapi Új Szó, 1989. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-06 / 1. szám
A fűtetlen fóliaházak kihasználásáról „Kiskert<( fóliatömlőben A fóliatömlös növénynevelés előnye - a mozgathatóságon kívül hogy a szabad hely formájához és méretéhez alakítható. A tömlőt legalább 0,2 mm vastag, és lehetőleg nem átlátszó fóliából készítsük. Vágjunk a fóliából csíkot, legalább olyan széleset, hogy ha a két hosszabbik élét egymásra fektetjük, a félbe hajtott csík arasznyi széles legyen. Az így kapott kettős hosszabbik élt kell összeerősíteni. Legtökéletesebben vasalóval hegesztjük össze, de használhatunk tűzőgépet is. Az utóbbi esetben az élrészeket duplán hajtsuk vissza. Az elkészült tömlő egyik végét szorosan kössük el, a másik végén át pedig töltsük feszesre jó minőségű, tápdús és nyirkos kerti földdel, vagy földkeverékkel. A föld ne legyen kötött, inkább laza. Ha a tömlő megtelt, a másik végét kössük el. A kész hurkát fektessük le. Lehet egyenes vonalban, de lehet tekergetve, kacskaringósan is, ahogyan akarjuk, de a helyhez igazodóan. Ezután a felszínét nyomkodjuk meg, hogy ellapuló - beigliszerű - formája legyen. Ez megkönnyíti a növények beültetését és gondozását. Az ültetéshez a fólia felső részét, egyenlő távolságokban, késsel hasítsuk fel, és ültetöfával mélyítsünk helyet a földbe. Ültethetünk kifejlett növényeket, de palántákat is. A kivágott nyíláson keresztül öntözhetünk. A növények egymástól a fajtájuknak megfelelő távolságokra kerüljenek, hogy legyen elegendő helyük a fejlődésre. Amikor leveleik egymást elérik, a fóliahurka széthúzható. Egyébként a kialakított forma bármikor megváltoztatható akár saját igényeinknek, akár a növények fejlődésének megfelelően. (Ezermester) A zöldséghajtatásban a bevétel növelésének egyik módja a termőterület többszöri hasznosítása. A fóliázok fő növényként általában paprikát vagy paradicsomot hajtatnak, tehát ehhez kell igazítani az elövetemé- nyek termelését. Ha az elővetemény fejlődése elhúzódik, megkésünk a fő növényféleség ültetésével, s később lesz piacképes árunk, kisebb lesz a bevétel. A forgalomban levő fólia élettartama egy év, tehát arra kell törekednünk, hogy a hajtató berendezéseket a lehetö legtökéletesebben kihasználjuk. Őszi és tavaszi hasznosításuk megoldott. Télen a fólia - az ultraibolya sugarak hiánya miatt - kevésbé károsodik, következésképpen fűtés nélkül is érdemes salátát, illetve korai retket termelni. A fútetlen fóliaházban, vagy üvegházban a kis höigényű retek és saláta hajtatásával kedvezően elnyújthatjuk a hajtatási idényt. A hideg hajtatással termelt salátát húsvét táján vághatjuk. A retek hajtatása még kisebb fáradsággal és befektetéssel jár. Téli, kora tavaszi hajtatásra a kis lombot nevelő, rövidebb tenyészidejű fajták alkalmasak. Ne feledjük: minél nagyobb a mag, annál korábban csírázik, s kedvezöbTELEPÍTÉS ELŐTT: Harc a talajuntság ellen Nem ritkaság, hogy a kerttelep egy korábbi, elvénült gyümölcsös helyén létesül. Ilyenkor számolni kell a ta- lajuntsággal. Ha minden elővigyázatosság nélkül fákat telepítünk az ilyen területen, rövidesen tapasztalhatjuk, hogy növényeink sínylődnek, kezdeti fejlődésük igen vontatott. Az így nevelt fák bizony nem nyújtanak majd kielégítő hozamot. A baj megelőzése érdekében különböző intézkedésekkel arra kell törekednünk, hogy legalább mérsékeljük a talajuntság káros hatását. Mit tehetünk? Első feladatunk, hogy a régi ültetvény felszámolásakor jelzökarók elhelyezésével pontosan jelöljük meg, hol voltak a régi fasorok. Később a telepítést úgy kell végezni, hogy a csemeték a korábbi sorok közé, pontosan a sorközök közepére kerüljenek. Ezzel elérhetjük, hogy a fiatal csemeték érzékeny gyökérzete olyan közegbe kerüljön, ahol a legkevésbé kell tartani a talajuntság káros hatásától (a talajuntság a földben nem terjed). Nagyon fontos, hogy a telepítést követő első években még véletlenül se meszezzük túl az ilyen területeket. A talaj kémhatása maximum 5,5 pH legyen. Ha ennél nagyobb értéket állapítunk meg, akkor fiziológiailag savanyú műtrágyákkal és komposzttal kell trágyázni a földet, hogy biztosítsuk a tartósan savanyú kémhatást. Erre azért van szükség, mert a savanyú kémhatás elnyomja a talajuntság kialakulását előidéző mikroflóra fejlődését. A korábbi gyümölcsös helyén végzett telepítés alkalmával a lehető legnagyobb gödröt kell ásni a csemeték számára, s a kiemelt föld helyett frisset kell visszataka- rásra felhasználni. Ezt a földet olyan területről kell kitermelni, ahol nem voltak gyümölcsfák. Ha erre nincsen lehetőség, akkor a megásott gödröt föld, komposzt és trágya keverékével kell feltölteni. A talajuntság megszüntetésében a vegyszeres (Cblorpikrin, Di-Trapex) talajfertőtlenítés is segítségünkre lehet. Ezek a készítmények azonban nagyon'drágák, nagyüzemi alkalmazásukra is csak akkor kerülhet sor, ha előzőleg biológiai vizsgálattal bizonyítást nyert a vegyszerezés szükségessége. A talajuntságot gyakran összetévesztik a soklábú, káros ikerszelvényesek túlzott elszaporodásával (a talajlakó, vékony fehér férgek olykor' tömegesen ellepik a hullott gyümölcsöt, vagy a talajjal érintkező szamócát). Ezt a fertözöttséget Metation, An- thio vagy Nematin kipermetezésével (0,2 százalékos töménységű óidat) könnyen felszámolhatjuk. Persze nem feltétlenül fontos a vegyszerek után nyúlni. Félbevágott, a kertben széthelyezett almák segítségével pár nap alatt rengeteg férget összegyűjthetünk és megsemmisíthetünk. (-ská) Most viszonozhatjuk a segítséget A madarak téli etetéséről szá a 1.1.6. A tél mindig nagy pusztítást végez hasznos kerti madaraink között, mivel ilyenkor nehezen jutnak táplálékhoz. A fákon és a talajban levő jég- és hóréteg elzárja előlük a rovarbábokat és a különféle magvakat, pedig a hideg időjárás miatt fokozott szükségük lenne a kalóriadús táplálékra. Éppen ezért sokat segíthetünk a madárvédelem fontos és népszerű módjával, a téli etetéssel. A madáretetés a természetes táplálék kiegészítésére szolgál, ezért nem kell korán elkezdeni, csak a hidegebb, fagyos, esetleg havas napok beköszöntésével. Utána azonban lehetőleg folyamatosan végezzük. Erre van szükség, hogy madaraink egy hideggel párosuló havazás, vagy ónos eső idején is találjanak mindig élelmet megszokott etetőjükben, ami megóvja őket az esetleges éhhaláltól. A kihelyezett táplálék is fontos, örökmozgó cinegéinknek olajos magvakat, napraforgó-, dinnye, tőkés kendermagot adhatunk a kerti dúcetetöbe, oldalán kivágott műanyag flakonba, vagy egyszerűen az ablakpárkányra helyezve, örömmel csipegetnek még egy dróttal a faágakra függesztett faggyú-, szalonna- vagy nyers húsdarabkákból is. A harkályok is falatoznak ezekből a csemegékből. Pintyféléinknek ka- nárieleséget, kölest, ocsút, kukoricadarát, kender- és napraforgómagot hinthetünk a földre, egy elsepert helyre, vagy a talajon létesített sátortető alá. Feketerigóinknak és a vörösbegynek a dúcetetőbe vagy szintén a földre tehetünk konyhai ételmaradékot, főtt sárgarépát, tésztát, burgonyát, rizst, ezenkívül túrót, sajt- hús- és almadarabkákat. Az etetóhelyet úgy célszerű kialakítani, hogy örökzöldek vagy bokrok is legyenek a közelben. Az ilyen helyen a madarak jobban biztonságban érzik magukat, mivel veszély esetén a sűrű ágak közé surranhatnak. Kertünk madarai téli figyelmességünket, a madáretetést tavasszal felcsendülő vidám dalukkal, és állandó rovarpusztításukkal bőségesen viszonozzák. (Szabad Föld) ben fejlődik a retek. Alacsony hőmérsékleten, rossz fényviszonyok közepette a nagyobb magvakból gyorsabban és nagyobb gumók fejlődnek, mint az aprókból. Téli hajtatáshoz lehetőleg rövidnappalos fajtákat vessünk: januárban, enyhe fűtés esetén 200-300, februárban 300-400 magot négyzetméterenként. Februárban a nagyobb gumójú fajtákat részesítsük előnyben, és sűrűbbre vessünk, hiszen kedvezőbbek a fényviszonyok. Nem árt szem előtt tartani, hogy az állománysürítéssel több árut nyerünk ugyanarról a területről, viszont jelentősen meghosszabbodik a te- nyészidó. Hűvös, borús tavaszon ez nőm íelent különösebb hátrányt, viARBOFLOR szont, ha korán felmelegszik az idő, s már telepíteni lehetne a paprikát vagy a paradicsomot, akkor a késve érkező retek inkább ráfizetés, mint haszon, hiszen a nagyobb bevételt mindig a fő növénytől remélhetjük. A fűtetlen fóliaházban nevelt elő- növények nem igényelnek különösebb gondoskodást. Friss levegő iránti igényük - a növekedés intenzitásával párhuzamosan - február végétől fokozódik. Ezért ilyenkor már legalább hetenként kétszer szellőztessük ki a hajtató berendezést (esetenként fél vagy egy óráról van szó), még akkor is, ha egyébként a belső hőmérséklet miatt ez nem tűnik feltétlenül szükségesnek. ^ Egy új dísznövény-társítási eljárásról Kellemes és egyben hasznos időtöltés a dísznövények nevelése. Velük a természetet varázsoljuk lakásunkba, munkahelyünkre, a szabadtéri dísznövénynevelés pedig kellemesebbé, pihentetőbbé teszi környezetünket. A dísznövényeknek számos faja ismeretes, termesztésük módjai pedig szinte megszámlálhatatla- nok. Ezt a gazdag tárházat bővítette egy igen szellemes, megkapó és eredeti elgondolással dr. Makara György. Szerinte az Arboflor egy új dísznövénytartási eljárás neve, védjegye. A védjegyzés által a feltaláló újítását az új növényvédő szerekhez, autótípusokhoz és más találmányokhoz hasonlóan szabadalmaztatta, ami arra vall, hogy valóban jelentős, egyedülálló és értékes eljárásról van szó. Lássuk hát, mit is rejt magában az Arboflor? A dísznövényritkaságok kedvelőinek nagy kihívást jelentenek az orchideák és broméliák. Ezek a növénykülönlegességek ugyanis nem fejlesztenek igazi gyökeret, hanem pikkelyszerű, csökevényes kapaszkodó szerveikkel rögzítődnek az alapzatra. Epifitáknak hívják őket, mert természetes lelőhelyeiken támasztékul leginkább a fákat használják, számukra a más virágoknál megszokott termőföld „méreg", rajta nem tudnak megélni. Annak, aki orchideáiban óhajt gyönyörködni, különleges termőközeget kell beszereznie. Gondot okoz az is, hogy kedvencei gyorsan kiélik a termőközeget, gyorsan át kell tehát őket ültetni. Tekintettel az orchideák „gyökereinek" érzékenységére, az átültetés bonyolult folyamat, a növényeket visszaveti a fejlődésben, ezért szükséges rosszként emlegeNagyapáink feljegyzéseiből • A kerti utat nem lepi el a növényzet, ha kiadósán felszórjuk bőripari cserzőanyaggal. • Az öreg magvak visszanyerik csíraképességüket, ha éjszakára rothadt alma levébe áztatjuk őket. • A levéltetveket megöli a cigarettahamu. • A vöröshagyma kiűzi a kertből az egereket. • A felvágott vöröshagyma nem fog penészt, ha a vágási felületet bekenjük vajjal. • A karfiolt, a kelt és a fejes káposztát nem támadják meg a hernyók, ha a növények közé paradicsomot ültetünk. • Az egresbokorba telepedett hernyókat elpusztíthatjuk, ha eső után a bokor lombját beszórjuk hamuval. • Az uborkamagot vetés előtt éjszakára ajánlatos tejbe szórni. • A kapor érett magja kitűnően helyettesíti a köménymagot, ráadásul finomabb is. • Aki sok almát fogyaszt, könnyen leszokik a dohányzásról. (z) A lakásban egyre többen nevelnek törpefát. A növény különleges alakjának díszítő hatását tovább fokozhatják, ha például orchideát telepítenek rá. tik a kertészkedök. Makara György újítása abban van, hogy feleslegessé teszi az átültetést és a speciális táptalajt. Az orchideák és broméliák nevelésére az újító különleges termőközeggel töltött cserepek helyett „élő aljzatot" javasol. Epifita természetük folytán, e dísznövények számára legjobban az élő fák kérge felel meg támasztékul, a szűkös lakásokban azonban ez lehetetlen. Ezt a látszatra áthidalhatatlan nehézséget a szerző úgy oldotta meg, hogy az érdekes, de még eléggé el nem terjedt egzotikumot, a törpefát hívta segítségül. Kísérleteiben bebizonyította, hogy a törpefa vagy cserje kérge is kitűnő táptalaj az epifiták gyökereinek megkapaszkodására. A törpefák valódi, gyökérrel, törzzsel és koronával rendelkező fák. Elnevezésük onnan ered, hogy nem nőnek magasra, egész életük folyamán törpék maradnak, így lakások díszének is kitűnően megfelelnek. Ha a magukban is eléggé különleges törpefákat még orchideák vagy broméliák rátelepítésével ékesítjük, valódi dísznövénykincshez juthatunk, amilyennel nem sokan dicsekedhetnek. Az epifita dísznövények igénytelenek, a törpefát egyáltalán nem károsítják, vizet vagy tápanyagot nem szívnak el tőle. A rátelepitést legjobb tálakban előnevelt növényekkel végezni. A törpefa kérgére helyezett orchideák gyökerei gyorsan megkapaszkodnak, a gazdanövénnyel különleges kapcsolatot alakítanak ki. Mivel átültetésre nincs szükség, az orchideák fejlődése zavartalan, de a törpefa sem sínyli meg a szokatlan kapcsolatot. Még jó tudni, hogy áfára telepített epifitákat külön kell gon- - dozni, öntözni. M. Sz.
