Vasárnapi Új Szó, 1989. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)

1989-02-24 / 8. szám

Kezdetnek jó, de még nem az igazi Eszmecsere az Interfap jelenéről és jövőjéről A KGST-országok tudományos-műszaki haladásának komp­lex programjában a kiemelt feladatok között első helyen a nép­gazdaság elektronizálása szerepel. Két évvel ezelőtt az elektroni­zálás fejlesztésében elsőként együttműködő tagországok képvi­selői megvitatták a legsürgősebb tennivalókat, s elhatározták, hogy létrehozzák a számítástechnikai algoritmusok és progra­mok közös alapját, amely az Interfap nevet kapta. Az Interfap fejlesztésével kapcsolatos legutóbbi tanácskozás alkalmából felkértük Havas Miklóst, az Interfap főkonstruktőrét, a magyarországi Számaik számítógép-alkalmazási vállalat ve­zérigazgatóját, Vlagyimir Tyihomírovot, a szovjet Algoritm szá­mítástechnikai tudományos-termelési egyesülés vezérigazgató­ját, valamint Rudolf Kaprait, a csehszlovákiai Datasystém kon­szern osztályvezetőjét, hogy értékeljék az elmúlt két év során elért eredményeket, ismertessék az Interfap keretében jelenleg folyó és a legközelebbi időszakra célul tűzött tevékenység fő irányait. A Szovjetunióban a tyumenyi Túra Bútoripari Szövetkezet dol­gozói az év elejétől kezdve már nem fizetnek lakbért. Ezt a fize­tési kötelezettséget a szövetke­zet vállalta magára, amely a dol­gozók gyermekei számára a böl­csőde és az óvoda látogatását is Lakbérre is jut az önelszámolásból ingyenesen biztosítja. Ezeket a szociális intézkedéseket az önálló elszámolási rendszer be­vezetése tette lehetővé a vállalat számára. A bútorokat és fafor­gácslapokat gyártó szövetkezet­ben az utóbbi évek folyamán háromszorosára nőtt a munka termelékenysége, s az elmúlt évben negyedmillió rubelnyi tisz­ta nyereséget értele el. A szövetkezeti vállalat nem­csak a lakbért téríti meg dolgozói számára, hanem az egyéni la­kásépítés költségeihez is hozzá­járul 10-15 százalékos arány­ban, gondoskodik az ehhez szükséges tervrajzokról és a te­lek közművesítéséről. További újdonság az is, hogy a szabad idejükben sportolással foglalkozó dolgozók nem nagy összegű bérpótlékot is kapnak, a sporttevékenységgel kapcso­latos különkiadások fedezésére. Ez a bérpótlék a dohányzókat nem illeti meg. A nyugdíjba vo­nuló dolgozók kivétel nélkül 5000 rubeles hűségjutalmat kap­nak, ha legalább húsz éven át dolgoztak a szövetkezetben. (CSTK) Vlagyimir Tyihomírov: Első feladatként felmértük az egyes tagországokban az algoritmusok és programok területén fennálló helyzetet. Az elemzésekből ki­tűnt, hogy ilyen alapokkal gyakorlatilag minden tagország rendelkezik, sót az NDK-ban és Romániában normatív intéz­kedésekkel ágazati és állami szinten is létrehozták az algoritmusok és programok készleteit. Sajnos, ezeket az alapokat különböző módszertani és műszaki eljá­rásokkal alakították ki, ezért most az In- terfap keretében meg kell oldani a kölcsö­nös összehangolás problémáját. Közös munkánk első komoly eredmé­nye volt egy színes programkatalógus kiadása, amely több mint 500 olyan prog­ramellátási egységet tartalmaz, amelye­ket nyolc KGST-ország szervezetei kül­földi értékesítésre ajánlottak fel. Ezek ki­vitelét azonban mindeddig nem sikerült lényegesebb mértékben növelni, sem köl­csönös viszonylatban, sem pedig más piacokra. Eredményes együttműködés bontako­zott ki az Interfap egyes alrendszereinek az építésében. Szovjet és román szak­emberek például az információs szolgál­tatások, a programok reklámozása és bemutatása területén értek el jelentősebb haladást, a Szovjetunió és Bulgária pedig az ehhez szükséges kellékek kifejleszté­sében és elkészítésében működött együtt. Véleményem szerint olyan irány­ban kell haladnunk a megkezdett úton, hogy a számítástechnikai programok fej­lesztése, gyártása, szállítása és kezelése területén a KGST-országok közös nem­zetközi egyesülésnek a létrehozásához vezessen. Ebben az egyesülésben a partnerek megőrizhetnék vagyonjogi önállóságukat, de szükség szerint közös alapokkal is gazdálkodhatnának. Arra kell törekedni, hogy az elektroni­zálás és a számítástechnika területén jobban kihasználjuk a KGST-országok tu­dományos-termelési potenciálját, s na­gyobb mértékben elégítsük ki országaink ez irányú szükségleteit. Egy ilyen egyesü­lés alapvető mértékben elősegíthetné az algoritmusokkal és programokkal folyta­tott kölcsönös kereskedelem kiszélesíté­sét, a rendelkezésre álló alapok kibővíté­sét, az újabb fejlesztési eredmények gyors elterjesztését, s mindezt a teljes önálló elszámolás, a jövedelmező gazdál­kodás keretei között lehetne megvalósí­tani. Havas Miklós: Én úgy látom, hogy jelenleg még csak a szervezeti formákat keressük, s a tulajdonképpeni tevékeny­ség még előttünk van. Elsősorban meg kell keresnünk azokat az okokat, hogy mindeddig miért nem sikerült létrehozni a programpiacot. Éppen ezért szeretnék részletesebben is foglalkozni egyes prob­lémákkal. A programpiac hiányának több oka is van. A programkészítők mindegyik állam­ban önálló exporttevékenységre töreked­nek. Egyelőre még nem léteznek olyan komrányközi megállapodások, amelyek az adott termékek pénzügyi elszámolásá­ra vonatkoznának, s az árak meghatáro­zása egyébként is nagyon bonyolult fel­adatot jelent. Emellett a mi államainkban nincs is valódi kereslet a programellátás iránt. Ha például valamilyen textilgyárban ráébrednek, hogy számítástechnikával növelhetnék a termelés hatékonyságát, első lépésben megvásárolják a számító­gépet, de programellátás nélkül azzal számolva, hogy a programot majd saját kádereik kidolgozzák. Amikor aztán rájön­nek, hogy ez nem megy, akkor kezdik keresni, hogy hol vásárolhatnának meg­felelő programot. Ebben viszont az általunk kiadott kata­lógus sem nyújt segítséget, mert nem nevezi meg a programkészítő céget, ha­nem csak az államot. Emellett a progra­mok árait sem tartalmazza. Ez azt jelenti, hogy egy gyárigazgató a katalógus sze­rint nem tud leadni közvetlen megrende­lést. Ugyanakkor az egyes programok ismertetése körülbelül 10 soros szöveg­ből áll, s ez nem teszi lehetővé a progra­mokban rejlő lehetőségek részletes is­mertetését. Az Interfap tevékenységében meg kell találni azokat a módszereket és munka­formákat, amelyek elősegíthetnék a prog­ramokkal való szabad kereskedelemet, s egyúttal szoros kapcsolatokat alakíta­nának ki a termelők és a felhasználók között. Figyelembe kell venni azt is, hogy a programoknak két alapvető típusuk van. Az egyik szorosabban kötődik a számító­géphez, s az ilyen program az Interfap közreműködése nélkül is könnyen értéke­síthető. A mi nemzetközi szervezetünk tevékenységét ezért elsősorban a ponto­sabb és konkrétabb alkalmazott progra­mok eladásának és vásárlásának a köz­vetítésére kellene összpontosítani. Ehhez azonban ismerni kell a felhasználók spe­cifikus szükségleteit. Rudolf Kaprát. Ami a katalógusunkat illeti, kiadását az említett fogyatékossá­gok ellenére pozitív lépésnek kell tekinte­ni. Nem titok, hogy nagy sietséggel ké­szült, ezért az egyes országok rendelke­zésére álló programokból csak egy bizo­nyos rész került a katalógusba, s az is csak szűkszavú ismertetéssel. Ezért ha­tározottan meg kell gyorsítani a katalógus második, bővített kiadását, annál is in­kább, mert Csehszlovákiába csak néhány példány jutott belőle. Az első kiadványban egyébként mindössze 54 csehszlovák program szerepel, ami információs rend­szerünknek alig 3 százalékát képviseli, hiszen ez ma már 1428 programból áll. Véleményem szerint e programok közül több is felkelthetné a partnerek érdeklő­dését. Tapasztalataink azt bizonyítják, hogy a programok alkalmazásából származó haszon elsősorban a program minőségé­től függ. Ezért én helyesnek tartanám, ha a legnagyobb számítógépgyártó vállala­tok bizonyos szakosítás mellett a beren­dezések programellátásáról is gondos­kodnának. Az információs rendszer nemzetközi fejlesztését a nemzeti információs rend­szerek egyeztetett kiépítése alapján rend­kívül fontos feladatnak tartom. Ilyen érte­lemben az Interfap előtt is nagy jövő áll. (Tyzdenník aktualít) Az NDK és a Szovjetunió közti áruszállitás lebonyolításában egyre nagyobb szerepet játszik a Mukran komphajó, amely egyszerre 103 vasúti vagont tud szállítani a fedélzetén. A komphajó 20 óra alatt teszi meg az NDK-beli Mukran kikötő, valamint a litvániai Klajpeda kikötő közti 500 kilométeres utat. Mivel a ki­ás a berakás mindkét fogadó kikötőben teljes mértékben gépesítve van, így a komphajó a ki- és a berakodással együtt oda és vissza 48 óra alatt fordul meg. A két kikötő korszerűsítése még folyik, s a teljes befejezés után, vagyis 1990-töl kezdve évente 5,3 millió tonna árut fognak szállítani ezen a vonalon. (A ŐSTK felvétele) A Szovjetunió 1989. évi kiállítási programja Az Ekszpocentr össz-szövetségi egyesülés, amely a nemzetközi és egyéb külföldi érdekeltségű kereskedelmi és ipari kiállításokat szervezi a Szovjetunióban, évente mintegy 200 rendezvényt bonyolít le több mint 60 szovjet városban. Ezeken a bemutatókon 4-6 ezer cég és szervezet vesz részt a világ különböző országaiból. A kiállított tárgyak­kal évente körülbelül kétmillió látogató ismerkedik meg, többségükben az adott terület iránt érdeklődő szakemberek. Az átalakítás viszonyai között az Ekszpocentr is küldetésének elmélyítésére törekszik, főleg arra, hogy a nemzetközi gazdasági kapcsolatok elősegítése céljából szakszerű üzleti információkat, ta­nácsadás jellegű reklámszolgáltatásokat stb. nyújtson. NEMZETKÖZI ÁGAZATI KIÁLLÍTÁSOK MOSZKVÁBAN Május 25-től június 2-ig rendezik meg a ZseldotranszvasM közleke­dési kiállítást a szovjet főváros közelében levő Scserbinka vasútállo­máson. Ezt a sorrendben negyedik bemutatót a Vasúti Kongresszusok Nemzetközi Egyesülete és a Vasutak Nemzetközi Szövetsége 25. kongresszusa alkalmából rendezik meg. A bemutatón a vasúti automa­tika, a távvezérlés és a hírközlés, a teherszállítás gépesítése és automatizálása kerül előtérbe. Június 1-tól 8-ig kerül sor a Metalloobrabotka fémmegmunkálási kiállításra, amelyen főleg magas fokon automatizált fémmegmunkáló berendezéseket, korszerű fémforgácsoló szerszámokat, precíziós ellenőrző és mérőműszereket mutatnak be. Szeptember 13-tól 22-ig tart a Leszdrevmas erdőgazdasági és faipari gépbemutató, amely az erdőművelés és a fafeldolgozás gépesí­tésének minden területére kiterjed, beleértve a faipari hulladékokat hasznosító technológiai eljárásokat. November 28-tól december 7-ig rendezik meg az Avtomatizacija kiállítást, az ipari termelésben alkalmazott gyártási folyamatok legújabb automatizációs eszközeinek harmadik bemutatóját. SZAKOSÍTOTT NEMZETKÖZI KIÁLLÍTÁSOK Turisztszkaja indusztrija (vendéglátóipari kiállítás, Moszkva, március 15-21.) Molmas (tejipari gépesítési kiállítás, Moszkva, április 11-18.) A kiál­lítás anyaga a fagylaltkészítö automatáktól kezdve egészen a komplett tejüzemekig terjed. Sztrojekonomija (építőipari üzemgazdasági kiállítás, Moszkva, ápri­lis 11-18.) Témája az építőipari anyagok választéka, a korszerű technológiai eljárások és fűtési rendszerek bemutatása. Obuv (cipőipari gépek és berendezések kiállítása, Jereván, május 24-31.) A Szovjetunióban a cipőipar egyik központja Örményország­ban van, s a kiállítás célja az, hogy kiszélesítse az együttműködést a cipő és bőripari berendezések külföldi gyártóival. Poroskovaja metallurgija (porkohászati bemutató, Minszk, május 14-23.) Az ötödik porkohászati kiállításon először mutatják be azt a szovjet részleget, amely teljes terjedelmében szemlélteti a szakterü­let tudományos-műszaki fejlesztésének egész programját. Holod (hűtőipari bemutató, Minszk, június 28 - július 5.) Sztyeklometrija (üvegipari bemutató, Leningrád, június 30 - július 8 ). A 15. Nemzetközi Üvegipari Kongresszus alkalmából megrende­zésre kerülő kiállításon a sík- és az öblösüveggyártás új technológiai folyamatait, s az automatizált vezérlési módszereket és eszközöket mutatják be. Transzsztrojmas (a közlekedési rendszer építőgépeinek bemutató­ja, Moszkva, július 5-11.) A kiállítás látogatói vasútépítő, útépítő gépekkel, hídépítő és alagútfúró berendezésekkel, robbantási és egyéb szerkezetekkel ismerkedhetnek meg. Blofarmavtomatika (biotechnológiai és gyógyszeripari automatizált berendezések bemutatója, Moszkva, július 13-20.) Plodoovoscsprom (gyümölcs- és zöldségfeldolgozó berendezések bemutatója, Kisinyov, július 19—26.) Intyerbitmas (háztartási gépek nemzetközi kiállítása, Moszkva, augusztus 9-16.) A kiállításon a háztartási gépeken és szórakoztató készülékeken kívül különböző szolgáltatási (mosodai, vegytisztító, javító stb.) berendezések, valamint a városi tömegközlekedés és a lakóhelyi környezetfejlesztés eszközei is szerepelni fognak. Krlsztallografija (kristálytechnikai szakkiállítás, Moszkva, augusztus 22-25.) A kiállításra a 12. Európai Krisztallográfiai Konferencia kereté­ben kerül sor. Oftalmologija (szemészeti kiállítás, Kijev, szeptember 6-13.) A kiállí­tók szemüvegek készítéséhez használt optikai felszereléseket, kon­taktlencséket, s különböző szemorvosi műszereket mutatnak be. Diabet (a cukorbetegség vizsgálatával és gyógykezelésével foglal­kozó kiállítás, Tbiliszi, szeptember 20-27.) Zsivotnovodsztvo i kormoproizvodsztvo (állattenyésztési és takar­mányipari bemutató, Alma Ata, szeptember 27. - október 5.) Elektronmas (elektronikai műszerek és berendezések bemutatója, Moszkva, október 18-25.) Csajmas (teaipari berendezések bemutatója, Tbiliszi, október 18-25.) Melioracija (talajjavítási gépi berendezések, eszközök és technoló­giai eljárások bemutatója, Moszkva, október 19—25.) NEMZETI ÉS EGYÉB KIÁLLÍTÁSOK „A szocialista forradalom 45 éve Bulgáriában", Moszkva, június 1-20. ,,Lengyelországban készült", lengyel iparcikkek kiállítása, Moszkva, július. Ugyancsak júliusban kerül sor a Kubai Köztársaság nemzeti kiállítására, a török exportáruk kiállítását pedig októberre tervezik. „Számitástecnika és informatika"címmel május 29-töl július 11-ig rendezik meg a KGST-országok közös számítástechnikai kiállítását. ÖNÁLLÓ KÜLFÖLDI KIÁLLÍTÁSOK MOSZKVÁBAN Február Március Április Július Augusztus Szeptember Október November- Lézertechnika és holográfia (NSZK). Upak Halija (Olasz csomagolási kiállítás).- Plaszt Halija (Olasz műanyagipari bemutató).- A dán technika napjai. Energetika és környezetvédelem (Egyesült Államok). Gépesített várostakarítás (NSZK).- Másodlagos nyersanyagok (nemzetközi részvétellel.)- Papírgyártó berendezések (nemzetközi részvétel). Nyomdaipari berendezések (Egyesült Államok). Zeneszerszámok (nemzetközi részvétel).-Csomagolástechnika (nemzetközi részvétel). Építőipari rendszerek (NSZK).- Sztomatológia (nemzetközi részvétel). Kohászat (nemzetközi részvétel). A mi gyermekünk (Olaszország). Hulladékanyagok feldolgozása (Olaszország). Gépkocsiipar, Energiatechnika, Vállalatvezetés (nem­zetközi részvétel).- Tűzvédelem és biztonsági technika (NSZK). ÖNÁLLÓ KÜLFÖLDI KIÁLLÍTÁSOK LENINGRÁDBAN Február - Expressz- közétkeztetés Olaszországban. Március - Kórház (Svájc). Április - Környezetvédelmi technológia és másodlagos anya­gok feldolgozás (Finnország). Május - Épületek felújítása, Folyami hajózás (NSZK). Június - Nyomdaipari berendezések (NDK). Szeptember - Gyógyszerek (Csehszlovákia). Az ismertetett rendezvényeken kívül az Ekszpocentr az évfolyamán Kijevben, Habarovszkban, Vlagyivosztokban, Kisinyovban, Lvovban, Ashabadban, Petrozavodszkban és más szovjet városokban is szervez különböző nemzetközi szakkiállításokat. G.Gy.

Next

/
Oldalképek
Tartalom