Vasárnapi Új Szó, 1989. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)
1989-02-24 / 8. szám
miatt sok helyen óriási méreteket oltott a háztáji gazdálkodásra való orientáció, amelynek eredményei egyes járásokban többszörösen meghaladták a szövetkezeti termelést. A szövetkezetek által biztosított jövedelem a magángazdálkodó parasztság szemében ugyanakkor nem lehetett meggyőző érv a szövetkezetekbe való belépéshez. A szövetkezetesítést elörelendíteni akaró pártmunkában ebben az időben is gyakori volt a gazdasági kényszer alkalmazása a magángazdálkodókkal szemben, ami elszegényedésükhöz és a középparasztság sértődött elzárkózásához vezetett. Emiatt a szövetkezetek tagállománya nemigen növekedett. A demokratizálás jegyében A lenini parasztpolitikához való következetes visszatérés lehetőségét az SZKP XX. kongresszusától elvonatkoztatható általános politikai fellendülés nyitotta meg. A kongresz- szus határozataival kapcsolatban a CSKP 1956-os pártkonferenciája foglalt állást. A párt gyakorlatában az előzőnél jóval nagyobb hangsúlyt kapott a középparasztsággal kapcsolatban a Lenin által megfogalmazott munkamódszer. A sztálini osztályharc-elmé- let elutasítása ugyanakkor teret nyitott a még fennmaradt falusi kisburzsoázia helyzetének megoldására, azaz szövetkezetesítésére. A demokratizálás jegyében sor került az addig túlközpontosított irányítás és utasításos rendszer enyhítésére is. Ez vonatkozott a tervezési módszerekre is. A második ötéves tervben hangsúlyt kapott például az, hogy a mezőgazdaság feladatainak megállapításakor nagyobb figyelmet kell szentelni az egyes területek természeti adottságainak, s ezer belül a múltban bevált hagyományoknak Több lehetőség nyílt a termelés specializálá- sára. Ugyanakkor a szövetkezetek maguk is részt vehettek saját terveik megalkotásában. A csak részben felsorolt igen sokrétű gazdasági indíttatású intézkedés, s nem utolsósorban a magánszektoros parasztsággal kapcsolatos pozitívabb állásfoglalás eredményeként a szövetkezetesítés újra fellendült. 1958- ban a szövetkezeti ágazat a szövetkezetesí- tendő földterület 59 százalékán gazdálkodott. Emellett gazdasági téren is a kibontakozás jelei mutatkoztak. A parasztpolitika és a mezőgazdaság terén a XI. kongresszus feladatként jelölte meg, hogy az 50-es évek végére be kell fejezni a szövetkezetesítést, a parasztság társadalmi osztállyá homogenizálását, a mezőgazdasági termelés területén' pedig a minőségi fordulat megvalósítását. A kitűzött feladatok közül a szövetkezetesítés befejezése volt az, amely az 50-es, 60- as évek fordulójára megvalósult. A gyors előrehaladást jelentősen elősegítette a már meglevő szövetkezeti szektor konkurenciaképessége és eredményei, valamint a mező- gazdaságban a szocialista szektor (szövetkezetek és állami gazdaságok) túlsúlya, ami objektíve megkérdőjelezte a magánszektor további fennmaradásának lehetőségeit és esélyeit. Emellett a szövetkezetesítés során ismételten helyet kaptak a gyorsító tényezők, a járási méretű kötelezettségvállalások. A kibontakozás, a sikerek útján A szocialista mezőgazdasági nagyüzemi termelés a 60-as évek folyamán bontakozott ki, de alapvető feltételét a befejezett szövet- kezetesítési folyamat biztosította. Ugyanez az összefüggés jellemezte a szövetkezeti parasztságnak, mint szocialista társadalmi osztálynak a kibontakozását. Az öntudatos, gondolkodás- és életmódjában is szocialista értékű szövetkezeti parasztság osztállyá érése a szocialista nagyüzemi termelés keretei között fejeződött be. És ehhez az út a szövetkezetesítésen keresztül vezetett. A Lenin által megfogalmazott szövetkezeti gondolat gyakorlati megvalósulása a csehszlovákiai feltételek között történelmileg nagyon rövid időszak alatt következett be. A szövetkezetesítés a maga eredményeivel és buktatóival egyetemben a szocializmus alapjait építő korszak egyik legösszetettebb, legsokrétübb és a legnagyobb tömegeket megmozgató folyamata volt. Nagyságából és bonyolultságából, egyúttal pedig újszerűségéből adódóan nem mentesült a kort általában jellemző, és más kommunista pártok politikai gyakorlatában is megjelenő hibáktól és tévedésektől, de a mai ismeretek birtokában elmondható, hogy a CSKP parasztpolitikájában a lenini elvektől való eltérés foka kisebb volt, mint más szocialista országokéban. A szövetkezetesítés, tekintettel Csehszlovákia szocialista mezőgazdasága ma ismert eredményeire, a szocialista fejlődés legnagyobb vívmányai közé tartozik. A megvalósítása során elért eredmények és szerzett tapasztalatok ugyanakkor azt a tanulságot hozták a pártnak, hogy a lenini módszer az, amellyel eredményesen lehet a tömegeket mozgatni, irányítani és vezetni. KONRÁD INGE Dolgoznak a hegesztők a haladás gázvezetéken. Azóta már a munkálatok a Jamal -Nyugat gázvezetéken folynak, hogy 1990 közepén a két gázvezeték Dolina városánál találkozzon (CSTK-felvétel) Erős széHökések 'aszrtjá^ ^ oda a havas tál 1ecsonyan^ebeg^ ttunk épU, maid lett. Valahol al“ gázvezeték, a csak a terepet Egyelőre a20 , re túszén ez az vehetjük szemugyje^h integrációs eP'tkezes en ^ a tervraizokon, a ' jából a ma|zlk. A helikopter nagyig.» követl, dani száz kilométerre téktöl. . A pokoli hangzavarban nem lehet szót r\ érteni. Zsuravljev, a Nyugat-ukrajnai GáziDari építkezések vezetőjének helyettese időnként egy-egy helységnevet kiált felénk, miközben az alattunk elterülő településekre mutat: Lanovci. Több tíz kilométernyi repülés után újabb falu neve vegyül a motorzajba: Kozova. Tudjuk, ezek az építkezés csehszlovák szakaszának fontos „mérföldkövei", ahol már nagy a sürgésforgás, bár a munkálatok itt még nem kezdődtek meg. Kétórás repülés után MI-2-es helikopterünkkel a terület központjában, Ternopol- ban landolunk, hogy üzemanyagot vegyünk fel, hiszen Bárból indultunk, ahol a Haladás gázvezetéken egy kompresszorállomást fejeznek be a mieink. A lanovci: építkezési központot szeretnénk megtekinteni, amelyet a pardubicei Gázipari Epítóvállalat dolgozói építenek. A központ az ukrán Lidice, azaz Molotov falu közelében van, amelyet a fasiszták 1943-ban földig romboltak, és 617 lakosát legyilkolták. Tervünket azonban keresztülhúzza a közelgő hóvihar. A pilóta gyorsan vissza, Iva- no-Frankovszk felé irányítja a gépet. Amikor a reptérhez közeledünk, tudatják velünk, hogy a mostoha időjárási körülmények miatt nem fogadhatják gépünket. Borisz Fjodorovics, tapasztalt pilóta, félórás repülés után - már szinte sötétben mintegy félméteres hóban mégis talajt érünk. Másnap sem jutunk Lanovciba, ahol - mint azt Miloslav Cermáktól, az ivano- frankovszki Tranzit Gázvezeték főigazgatójától megtudjuk - már épül a munkásszálló, akárcsak a hegesztő- és a kirakodóközpont. Ide helyezte át székhelyét Frantisek Fiser mérnök, igazgató is, a voloveci kárpátoki kirendeltség néhány dolgozójával együtt. ‘Amit nem láthattunk a helikopterből, azzal most a terveket tanulmányozva ismerkedünk. Megtudjuk például, hogy a Haladás gázvezeték elkészítését követően a csehszlovák dolgozók csak a szovjet félnek köszönhetően kezdhették meg tavaly októberben az építkezési munkálatokat, ugyanis a tervek még nem voltak készen. Azért segítettek, hogy a nagy tapasztalattal rendelkező építöcsoportok ne széledjenek széjjel, hanem rövid szünet után mihamarabb folytathassák a munkát, s hogy a kimondottan integrációs építkezések megvalósítására vásárolt drága berendezések se álljanak kihasználatlanul. Tulajdonképpen a Haladás gázvezetéket elkészítő dolgozógárda a technikai felszereléssel együtt át- hurcolkodott a leendő Jamal-vezeték építkezési helyére. S hogy honnan a Jamal-Nyugat elnevezés? Egyelőre ez az utolsó gázvezeték, amelyet a szovjet fél építeni szándékozik a Földnek ezen a részén. A Jamal-félsziget- töl csaknem Dolina városáig, Ukrajna nyugati részéig. Hossza 3939 kilométer lesz. A csehszlovák szakasz 275 kilométer és a 3664-ik kilométernél kezdődik. Ebből 165 kilométernyi elkészítése a bratislavai Hydrostav vállalatra, 110 kilométer hosszú pedig a pardubicei Gázipari Építővállalatra vár. Az Hja Richter mérnök által kidolgozott jellemzésből továbbá azt is megtudjuk, hogy az építkezés ezúttal nem lesz olyan bonyolult és nehezen megvalósítható, mint a Haladás gázvezeték esetében volt, a Kárpátok miatt. Ennek ellenére elég sok akadály nehezíti majd itt is a munkát. A gázvezetéket például 53 folyón, patakon és vízcsatornán keresztül kell megépíteni. Közülük a Sztrij és a Dnyeszter folyók jelentik a legnagyobb gondot. A vezeték útjában áll továbbá hat vasúti pálya, 32 közút, 12 kilométernyi mocsaras rész, 2 másik gázvezeték stb. Egy telefonhír a repülőtérről végképp reménytelenné teszi, hogy Kozovába és Lanovciba repülhessünk. Frantisek Fiser mérnök és Laco Uhorcák hiába vár bennünket. A Hydrostav vállalat Dolinához - a járási székhelyhez - nem messze dolgozó hegesztőcsoportját viszont meglátogathatjuk. Csupán nekik volt olyan szerencséjük, hogy a Haladás gázvezeték felvonulási területéről nem kellett a Jamaléra hurcolkod- niuk. Mivel a korábbi voloveci és viskovi telepet felszámolták, ők építik az újakat Lanovciban és Kozovában. Az aszfaltútról a hóekék még nem bírták letakarítani a legyúrt havat. Utunk az ivano- frankovszki Babuskinból, az építkezés csehszlovák szakaszának irányító központjából Kalus-Lvov felé vezet. Kalus a környék legnagyobb városa, jelentős iparral. A második világháborút átélök számára érdekességként megemlíthetjük, hogy itt született Burlak, az ukrán nacionalista terroristák egyik vezetője, akit a háború befejezése után hazánk területén fogtak el. Kalusból kiérve elénk tárul a hatalmas ukrán táj. Az országút két oldalán néhány kilométernyi hosszúságban húzódó falvakon utazunk keresztül. Verhnyaja, Zavadka, s közöttük a kolhozok és szovhozok óriási termőföldjei. A falvak jól karban tartott, falazott és fából készült házai színesek, egyikét-másikát népi freskók díszítik. A Hydrostav hegesztő élcsoportjára Vo- lohov falutól nem messze találunk rá. Tulajdonképpen egy hagyományos felvonulási helyre érkezünk, ahol különböző gépek és több mint 50 ember dolgozik. A fehér hótakarón élesen rajzolódik ki az „acélkígyó", a csővezeték. Jozef Strelec építésvezető és a csoport két élenjárója, Ján Lobík, illetve Jozef Prostredny fogadnak bennünket. Az első pillanatban úgy tűnik, hogy itt a szálláshelytől mintegy 55 kilométerre szinte minden megbénult az erős fagytól. Ám a munka a mostoha időjárás ellenére sem szünetel. A 8 kilométer hosszú vezeték összehegesztését előirányzó 1988-as tervet már karácsony előtt teljesítették, de kötelezettséget vállaltak, hogy év végéig 2 kilométerrel hosszabbat készítenek el. ígéretüket még az ünnepek előtt teljesítették. Éppen Lobík és Prostredny csoportja készítette ezen a helyen október 18-án az első varratot. Az elsőt az egész Jamal- Nyugat vezetéken. Indulunk tovább. Nem sokkal később újra néhány hosszan elnyúlt községen megyünk keresztül, amelyekben a két faluvégen lakó emberek legfeljebb egyszer ha látják egymást évente. Dolinán keresztül a Kárpátok irányában tartunk. A hágó tetején van Vis- kov falucska, amelyet teljesen belepett a hó, akárcsak a kétoldalt végtelenbe nyúló, erdővel borított dombokat. Itt is nehéz kamionok és autóbuszok gyúrták le az úton a havat. A telepre érünk. Mindenütt csend, nyugalom, a barakkok ereszeiről kövér jégcsapok lógnak. Peter Samuelis csak úgy, egy ingben fut ki elénk, hogy köszöntsön bennünket. Az egész Haladás gázvezeték legfestö- ibb táján, a Kárpátok dombjai között meghúzódó központ, amely egykor oly mozgalmas volt, most kihalt. A Haladás gázvezeték építését tavaly júniusban fejezték be a Kassai (Koáice) Mélyépítő Vállalat dolgozói, akik már hazautaztak. Köztük a hegesztők élcsoportjának vezetője Jozef Pastor is, aki a Blíznyica II. hegyen az általános elismerést kiváltó 103-as szakasz és egyben az egész gázvezeték első varratát hegesztette. Itt volt Peter Samuelis, az üzemi párt- szervezet elnöke. Néhány dolgozó most visszatért a központba, hogy rendbe tegyék, mielőtt átadják használatra a Kom- szomol Szputnyik utazási irodájának, amely megvásárolta a létesítményt, és egy közös tábort szeretne itt üzemeltetni a szovjet és a csehszlovák fiatalok számára. A központ 1988. október 15-től készen áll az átadásra, s utolsó lakói is átköltöztek egy másik szálláshelyre, Bogoracsanba, ahol a többi kassaival addig lesznek együtt, amíg nem épül fel számukra az új jamali központ Kozovban. November elsején tehát megszűnt a viskovi pártszervezet. Tagsága már a bogora- csani szervezetbe tartozik. Peter Samuelis most már újra csak az üzem személyzeti- és káderosztályának vezetői tisztét tölti be. Kilenc karbantartó, fűtő, kapus és éjjeliőr társaságában itt maradt, hogy rendben tartsa mindazt, ami eladásra kerül. Velük maradt az egészségügyis is, de a Pramen vállalat büféje bezárt, így Peter jár hetente Dolinába élelmiszert vételezni. Ülünk a dolgozószobájában, ahol kellemes meleg van. - Annyi mindent éltek meg itt az emberek, hogy nem is tudnak csak úgy elmenni - Peter két diplomát mutat. Az egyiket Vasil Budin, az erdőgazdálkodási üzem igazgatója kapta, a másikat pedig Viktor Petrovszkij, a községi tanács elnöke. Emlékül a segítségén, a barátságén és a megértésért, hogy mindig így legyen, ha két nemzet fiai találkoznak.- Nagy munka volt - jegyzi meg dr. Karéi Zavázal kormánybiztos. - Megmutattuk, hogy nem csupán a gáz Európába való elszállítására vagyunk képesek, hanem meg tudunk birkózni a nagy átmérőjű gázvezeték építésével járó legnehezebb akadályokkal is. A Haladás gázvezeték nagy visszhangot váltott ki a szakemberek körében az egész világon. A Kárpátokon túl is kalapot emeltek nekünk. Sőt! Némely kanadai cég együttműködésre szeretne rábírni bennünket. A múlt évben embereink Haladás gázvezetéken végzett munkája elismerést váltott ki világszerte. Most Jamal vár ránk. Mivel az 1990-es év feléig be kell fejezni, épp 1989-ben lesz itt a legtöbb munka. A siker nem lehet kétséges. A „Haladáson" megedződött kollektívák a Jama- lon is megtesznek érte mindent. Peter a hűtőszekrényből grúz pezsgőt húz elő. Az ilyen beszédre, a sikerre, koccintani kell! JIRÍ STANO
