Vasárnapi Új Szó, 1989. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)

1989-02-24 / 8. szám

O rszágszerte változik a gondolkodásmód. Különösen a mezőgazdasági üzemekben, ahol az év elejétől teljes egészében az új gazdálkodási alapelvek érvényesülnek. A termelésben a mit és a mennyit mellett egyre nagyobb jelentőséget kap a mennyiért szempont, hiszen csak ott számíthatnak nyereségre, ahol ésszerűen és hatékonyan termelnek. Kissé talán túlzott, de találó a hasonlat, hogy földműves berkekben már nem az lesz a nagyszerű dolog, ha a kelleme­set a hasznossal kötik össze, hanem az, ha a hasznos a hasznossal párosul. Az új gazdálkodási alapelvek nyomá­ban járva, a győrődi (Velky Dur) Győzelmes Február Efsz-ben tapasztaltak legalábbis ezt sugallják. Gondolkodva dolgozni A gépműhelyben a megszokott kép fogad. Félig vagy még jobban szétszedett traktorok, motoros és vontatott mezőgaz­dasági gépek egész sora, s javításukkal elfoglalt emberek. Többen észre sem veszik a részlegen átmenő idegent, mások egy fejbólintással viszonozzák a köszönést, és folytatják a munkát. A tágasabb és kisebb helyiségek sorát egy közepes nagy­ságú műhely zárja. Három traktor és néhány szerszámpad teljes egészében kitölti. Itt dolgozik a traktorok javítására szakosodott csoport két veteránja, Kiss László és Alexander Krnóan. Nem tagadják, voltak időszakok, amikor a mostaninál kisebbek voltak az igények és elnézőbb a szigor, de jellemző gondolkodásukra, hogy ezért nem méltatlankodnak. Sót éppen fordítva, megértik: a nagyobb értéket csak nagyobb munkafegyelemmel lehet kitermelni. Nem értik viszont, hogy ugyanezt miért nem tudatosítják mindenhol.- Az új gazdálkodási alapelveket mindannyian ismerjük. Az elmúlt hetekben termelési értekezleten, a pártcsoport ülésén és a taggyűlésen is alaposan megvitattuk a követelményeket. A szigorítások jogosak. Aki úgy gondolná, hogy a munkafe­gyelem és az egyéni felelősségérzet az eredményekért másodlagos dolog, az megérdemli az anyagi elmarasztalást. De azt, hogy túlóráznunk kell, mert alkatrészhiány miatt a nem hatékony felújításra is rákényszerülünk, vagy típusonként a traktorok egységesített során belül is különbözőek az azonos alkatrészek, csak nehezen tudjuk megérteni.- Ha méltatlankodunk, akkor az ilyen dolgok miatt - erősíti meg Kiss László szavait kollégája, Alexander Krncan. - Ha behozunk egy gépet, a műhely vezetőjével közösen felmérjük a javítások terjedelmét és időigényességét. Ez egyfajta norma, ami a javítóra nézve kötelező. Esetleges túllépését meg kell indokolnia, mégpedig társai előtt, nyilvánosan. Ter­melési értekezleten, a szocialista brigád ülésén, vagy a rend­szeresített „tízpercesen". Munkájáért mindenki személyesen felel. A szerelő a traktorosnak a javítás minőségéért, de a traktoros is a szerelőnek, ha félvállról vette a karbantartást, és a gépe ezért idő előtt javításra szorul. Kirívóbb esetekben még a kármegállapító bizottság segítségét is igénybe vesz- szük. Az esetleges félreértések elkerülése végett hangsúlyozzuk, hogy a gépjavítók között megértő és jó a viszony, amit a néhány hónapja itt dolgozó fiatal esztergályos, Malej Putnoki szavai is bizonyítanak.- Jól érzem itt magam. A kollektíva befogadott, az idősebb és tapasztaltabb szerelők segítenek, hasznos tanácsokat adnak. Ugyanazt csinálom, mint a volt munkahelyemen, de itt többet keresek. Az igaz, az elvárások is nagyobbak, és az esetleges mulasztásokat is szigorúbban büntetik. De szerin­tem ez így van rendjén. A sikert szervezni kell Bohumil Zeleny, a gépműhely mestere, a fógépesítö távol­létében már hónapok óta a közel nyolcvan dolgozót, gépsze­relőket, traktorosokat és gépkocsivezetőket foglalkoztató műszaki szolgáltató részleget is vezeti. A nagyobb elváráso­kat, szigorúbb feltételeket, amelyekre a gépjavítók utalnak, szükségszerűnek tartja.- Mivel a példákból esetleg úgy is tűnhet, hogy mi mindenki fölött korbáccsal állunk, előrebocsátom, hogy ilyesmiről szó sincs. A többség megértette, hogy a hatékony termelés és a munkafegyelem édestestvérek, így a szigort mint kellemet­len kényszerítő tényt csak kevesen értelmezik.- Ebben persze annak is része van, hogy mindezt minden­kinek pontosan elmagyaráztuk - veszi át a szót Alzbeta Koáútová, a személyzeti osztály vezetője. - Az emberekkel megértették, hogy minden olyan munkadíjért, amely mögött nem állnak konkrét eredmények, a közös pénzünkből nagy árat fizetünk. A szigorral nem büntetni akarunk, hanem a munkakerülőket ösztönözzük, hogy mielőbb hagyjanak itt bennünket. Azok számára, akik úgy akarnak többet keresni, ÉRDEK ÉS KÉNYSZER AZ ÚJ GAZDÁLKODÁSI ALAPELVEK NYOMÁBAN hogy azért dolgozni is hajlandók, szigorúságunk nem kelle­metlen. Példákat is említenek, amelyek közül néhány tanulságul szolgálhat. Elsősorban azon mezőgazdasági üzemek szá­mára, ahol e napokban sokat siránkoznak a nagyobb elvoná­sok fölött, de annál kevesebbet gondolkodnak azon, hogy a termelésben és a munkaszervezésben milyen tartalékaik vannak. Győrödön a gépszerelők 2-4 tagú csoportokban dolgoznak, az Alexander Krncan által is említett normák szerint. A rész­leg dolgozói a havi személyes értékelés alapján az alapfize­téshez maximálisan negyven százalék prémiumot kaphatnak, ha munkájuk mennyisége és minősége összhangban van az igényekkel. Az értékelés szigorú. Ha valaki elkésik a munká­ból, a prémium meghatározott százalékkal csökken. Az, aki munkakezdés előtt vagy munkaidőben alkoholt fogyaszt, tet­téért három nap szabadságával és éves osztalékával fizet. A traktorosnál, gépkocsivezetőnél az ilyen vétség még hathó­napos időtartamra egy fizetési osztállyal alacsonyabb beosz­tással is jár. A traktorosoknál az idei évtől megszűnt a napi karbantar­tásra adott idő. A karbantartást munkaidőn kívül vagy alatt, például rakodás közben végzik. Külön díjért, de ez csak akkor jár, ha az ellenőrzés során igazolódik, hogy a traktoros valóban megfelelően gondozta a gépét. További újdonság, hogy a traktorosok idén már csak teljesítménybért kapnak, vagyis a határban végzett javításért nem jár órabér. A gépke­zelők munkáját mindezeken túlmenően az üzemanyag­fogyasztás, a gumiabroncsok kíméletes használata, valamint gépük javításának költségei is befolyásolják. Munkadíj csak a valós munkáért jár A példákból egyértelmű, hogy Győrödön csakis a teljesít­ményt, vagyis a konkrét munkát fizetik. A műszaki szolgáltató részlegen éppúgy, mint a többi telepen, munkahelyen. Hetek­kel ezelőtt valamennyi részlegvezetőnek részletes tervet kel­lett kidolgoznia, hogy szerinte miként javítható a hatékonyság. A terveket a vezetőség megvitatta és a jó elgondolásokat az egész szövetkezetben érvényesítik. így például valamennyi részleg, s ezeken belül az egyes telepek és munkahelyek önelszámoló gazdasági egységek. Az itt dolgozók a vezetők­kel együtt a gazdasági egység eredményei alapján kapják osztalékukat. Még ennél is kényszerítőbb szabály a vezető gazdasági dolgozók számára, hogy minden munkafedezet nélkül kifizetett munkadíjat, akárcsak az ezért járó elvonást, a vezető a sajátjából téríti meg. Minderről már Cyril Mérés, a szövetkezet elnöke beszél, amikor a sikeres gazdálkodás feltételeiről kérdezem. A rá jellemző határozottsággal feleli.- Rend, ésszerű irányítás, rugalmas szervezés, érdekelt­ség és fegyelem a munkadíjazásban az önellátás és az önfinanszírozás elengedhetetlen feltételei. Hogy egy példát is említsek, tavaly kerek egymillió korona-értékben adtunk el uborkát. A növénytermesztők előre tudták, hogy a bevé­tel hány százalékát kapják meg. Ilyen és ehhez hasonló ösz­tönzési formák kellenek, hogy a közös az új gazdálkodási . feltételek közepette is érvényesülni tudjon. Hiszen, ha az idén csak az 1988-as 15,6 százalékos jövedelmezőséget érjük el, a tavalyi 8,5 millió korona nyereség helyett alig négy milliót mondhatunk a magunkénak. Ezért kell még hatékonyabban dolgozni, de meg kell hogy mondjam, helyenként a saját akarat kevés. Az illetékeseknek okvetlenül rendet kell terem­teniük a szállítói-megrendelői kapcsolatokban. Például az igényeknek egyáltalán nem megfelelő az Agrozet munkája a pótalkatrészeket illetően, és az is lehetetlen helyzet, hogy a mezőgazdasági felvásárló és ellátó üzem előre meghatá­rozza, mennyi kenyérgabonát vesz át kiváló minőségi osztály­ban, vagyis,kiemelt áron. Bízunk benne, hogy az ilyen és hasonló lehetetlenségek valóban megoldódnak. Méltóan a névhez A győrődi szövetkezet 1960-ban vette fel a Győzelmes Február Efsz nevet, amikor az év elején a volt alsó- és felsőgyörödi, valamint a rohoznicai szövetkezet társult és a három falu közgazdaságilag egyesült. Évekkel később a volt Horny Pial-i és a löki szövetkezeteket is magukba fogadták, így jelenleg öt falu határában gazdálkodnak és érnek el nevükhöz méltó eredményeket.- 1948 februárjával kezdődött az út, amely a mezőgazda­ság szocializálásához vezetett. Úgy érezzük, hogy e nevet igazán csak munkánkkal tudjuk méltóan kiérdemelni - hang­súlyozza az elnök, s szavait egy összesítés teljes egészében alátámasztja. A februári győzelem évfordulóját is köszöntve jelentették, hogy 1988-as eredményeikkel sikeresen teljesítették azt a vállalásukat, amivel a Nyugat-szlovákiai kerület kitüntetett dolgozóinak és élenjáró kollektíváinak felhívásához csatlakoz­tak. Az ötéves tervidőszak első három évének valamennyi tervmutatóját teljesítették, sót túlszárnyalták. Megalapozva ezzel a tagok elhatározását, hogy az egész ötéves tervidősza­kot is hasonló sikerrel zárják. Úgy, ahogy azt a szocialista munka szövetkezete cím viselőitől elvárják. A FOGYASZTÓK ELÉGEDETTSÉGÉÉRT A választék partnerkapcsolatok kérdése is A termelés és az alapanyag-ellátás össze­hangolásával mostanában elég sokat foglal­koznak párt- és gazdasági szerveink. Nem véletlenül, hisz a gyártás csak akkor lehet egyenletes, ha van elég és megfelelő alap­anyag a termékek előállításához. Ha ezek a feltételek adottak, akkor a tejtermékek javí­tására kedvezőek a lehetőségek. A Bratisla- vai Húsipari Vállalat érsekújvári (Nővé Zámky) üzemében szintén ezzel a kérdéssel foglalkoznak a legtöbbet. Időszakonként ko­moly alapanyag-ellátási problémáik vannak. Ezt említette dr. Ján Dojöan, a feldolgozó- üzem felvásárlási osztályának vezetője, ami­kor üzemszemlét tartottunk. Többször felhoz­ta, hogy nagy erőfeszítéseket kell tenniük a rugalmas felvásárlás biztosítására. A hús­kombinát naponta 900 sertést is feldolgozhat­na, de átlagosan legfeljebb 600 jut egy napra. A hizómarha felvásárlása is elég sok zökke­nővel történik, így a másik feldolgozó vonalon sem lehet kihasználni a berendezések telje­sítményét. Emiatt naponta csak 100-130 vá­gómarhát dolgozhatnak fel, pedig 160-ra van kapacitásuk. Az osztályvezető azt is elmondta, hogy a nemrég felszerelt gépek meghibásodá­sa is fékezi a termelést. - Korszerűsítünk, de a munka igencsak lassan halad. Röviden fogalmazva, a korszerűsítés fékezi a dolgo­zókollektívák kezdeményezését és teljesít­ményét. A tervek szerint 80 millió koronát fordítunk a korszerűsítési munkákra, s remél­jük, hogy nemsokára lényegesen kedvezőbb feltételek között dolgozhatunk. Az alapanyag-ellátással kapcsolatban konkrét számadatokat és vállalatokat említett az osztályvezető. A felmérések szerint, leg­nagyobb mennyiségben az udvardi (Dvory nad Zitavou), szőgyéni (Svodín), tardoskeddi (Tvrdosovce) és szímói (Zemné) szövetke­zetből, valamint a Stúrovói Állami Gazdaság­ból vásárolnak fel hízóállatokat. Kiemelte azokat a vállalatokat, amelyek a terveknek megfelelően és legegyenletesebben szállítják az alapanyagot. A legjobbak közé tartozik a csúzi (Dubník), tardoskeddi, Dolny Ohaj-i és a manai szövetkezet. Ezekkel olyan jó együttműködés alakult ki, hogy a szállítási időtervet betartva, havonta hozzávetőlegesen az évi mennyiség 8 százalékát adják át a hús­kombinátnak. Reménykedve mondja: jó vol­na, ha más vállalatok is követnék a jó példát, mert akkor az üzemben még kedvezőbb felté­teleket teremthetnének az egyenletes terme­lésre. Az év kezdetén előforduló problémákról is beszélgettünk. Erről Tibor Solóán mérnöktől érdeklődtem, aki a következetóket válaszolta:- Naponta 20 tonna húskészítményt és 15 tonna konzervet gyártunk. A dolgozókollektí­vák nagyon jól kihasználják a munkaidőt, és mindent megtesznek a minőség további javí­tásáért. Nehézségeket okozott a hűtőberen­dezés javítása, illetve korszerűsítése. Sajnos ezeket nem tudtuk teljesen kihasználni, ezért a januári teljesítményünk kicsit' gyengébb volt. Reméljük, a jövőben a karbantartási és javítási munkákat az illetékes vállalatok úgy szervezik, hogy ne fékezzék a termelést. Azt is megtudtam, hogy a múlt év végén sokkal kedvezőbbek voltak a tervteljesítés feltételei. Pedig akkor is folytak a korszerűsí­tési munkák. Csakhogy valószínűleg jobban megszervezték, és az üzemben is jobban összehangolták az egyes részlegek tevé­kenységét. Arról is szó esett, hogy termékeiket igye­keznek az ország minden részébe eljuttatni. Bratislava 10 üzletébe például 11 féle termé­ket szállítanak. Erről Mária Jacková mérnök, a kereskedelmi osztály vezetője tájékoztatott.- Az elmúlt évben az új termékek készíté­sének tervét jóval túlteljesítettük, és a fővá­rosban, valamint más városokban megked­velték újdonságainkat a fogyasztók. A legszí­vesebben a füstölt combot, a füstölt karajt és a különféle szalámijainkat - Dunai, Nitran, Pribina és Malokarpatská - valamint a brati- slavai kolbászt vásárolták. Decemberben 95 tonna ilyen árut szállítottunk az üzletekbe. Az ESŐ üzletekben disznósajtunkat keresik a fo­gyasztók. El kell még mondanom, hogy elég jelentős az árulpvitelünk is. A Szovjetunióba például prágai sonkát, Romániába pedig máj­pástétomot szállítunk. A kombinát folyamatos korszerűsítéséről Jozef Miékovió igazgatóval beszélgettünk.- A technológiai berendezés korszerűsíté­sére eddig 20 millió koronát fordítottunk. Arra törekszünk, hogy mindenhol javuljanak a munkakörülmények és dolgozóink minél jobb termékeket készíthessenek. A népgaz­daság egyik fontos szakaszán dolgozunk. Termékeinkkel nagyban hozzájárulunk a fo­gyasztók egyenletes ellátásához. Figyelembe vesszük, hogy a vásárlók naponta értékelik munkánkat. Megmondom őszintén, minden elismerés jólesik, de természetesen a jogos bírálatot is elfogadjuk. Ezek figyelembe véte­lével tovább javíthatjuk munkánkat. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy partnereinkkel, a me­zőgazdasági vállalatokkal együttműködve, enyhítsünk az alapanyag-ellátási gondokon. Programunk szerint több marhahúst akarunk felhasználni, így kívánja az ésszerű táplálko­zás. Tudatosítjuk, hogy világméretben azok közé az államok közé tartozunk, ahol a leg­több húst fogyasztják. Ezért arra törekszünk, hogy bővítsük az egészségesebb húskészít­mények választékát, és teljesítsük a termék­felújítási tervünket. Ezekben a napokban már 19 felújított terméket gyártunk. A múlt évben összesen 900 tonnát adtunk piacra a felújított termékekből. A fogyasztóknak most a Start szalámit kínáljuk újdonságként. Az új évben a jóváhagyott innovációs prog­ram értelmében minden eddiginél igényesebb feladatot tűztek maguk elé az üzemben. A gyártásban nagyobb teret kapnak a hosz- szabb ideig eltartható termékek. Többek kö­zött a tokaji, dúbravai és Fatra szalámival mutatkoztak be a piacon. Programúkban még szerepel a mozaikszalámi-készítés is. Ezek a termékek az ésszerű táplálkozás alapelvei­hez igazodva, kevés zsírt és sót tartalmaz­nak, s főleg azok számára készülnek, akik nem akarnak elhízni, vagy szeretnének fölös­leges kilójaiktól megszabadulni. Az érsekújvári húsüzemben tett látogatás alkalmával meggyőződtem arról, hogy egyre kedvezőbb feltételeket igyekszenek biztosíta­ni a dolgozók teljesítményének növeléséhez. A termékek minőségének javítása napirendi téma. Ezért egyre több elismerést, és persze komoly megrendeléseket kapnak az ország különböző részéről. Az újdonságok közül igencsak keresett például az érsekújvári kol­bász. Olyannyira, hogy egyelőre képtelenek kielégíteni az igényeket. Az ok: szűkös és nem éppen megfelelő füstölési és szárítási kapacitás, de ez a gond remélhetőleg rövide­sen megoldódik. KISS ÁRPÁD A készterméket szállításra készítik elő (A szerző felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom