Vasárnapi Új Szó, 1989. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)

1989-02-24 / 8. szám

Vasárnap 1989. február 26. A NAP kel - Kelet-Szlovákia: 06.26, nyugszik 17.18 Közép-Szlovákia: 06.33, nyugszik 17.25 Nyugat-Szlovákia: 06.38, nyugszik 17.31 órakor A HOLD kel - Kelet-Szlová­kia: - nyugszik 03.27 Kö- zép-Szlovákía: - nyugszik 03.34 Nyugat-Szlovákia: - nyugszik 03.40 órakor Névnapjukon szeretettel köszöntjük EDINA - VIKTOR nevű kedves olvasóinkat • 1864-ben született Antónia SOVA cseh költő és regényíró, a cseh impresszionizmus egyik jelentős képviselője (t1928) • 1869-ben született Nagyezsda Konsztantyinova KRUPSZKAJA pedagógus, for­radalmár, (f1939) • 1879-ben született Frank BRIDGE angol zeneszerző és karmester (11941). AZ ÚJ SZÓ JÓVÖ HETI VASÁRNAPI SZÁMÁNAK TARTALMÁBÓL MŰVELŐDÉS, KORSZERŰSÉG, KÖZÉLETISÉG Szilvássy József cikke a C sem adok négy évtize­déről és a tennivalókról NEMZETISÉGÜNK ÉS AZ EGÉSZ ORSZÁG SZOLGÁLATÁBAN A járási pártbizottságok titkárai és a Nemzeti Front tisztségviselői a Csemadok tevékenysé­géről beszélnek EGYENSÚLY Malinák István cikke SZERKEZETVÁLTÁS- DE MIKOR ÉS HOGYAN? J. Mészáros Károly interjú­ja Pavei Hoffmann jövőku­tató közgazdásszal KULTURÁLIS ÉRETTSÉGÜNK MÉRCÉJE Műemlékvédelem az Ér­sekújvár! (Nővé Zámky) járásban - Gály Iván írása 17 ÖRÖM, 17 GOND Deák Teréz riportja „NEMCSAK LEHETŐSÉGÜNK, KÖTELESSÉGÜNK IS“ Bodnár Gyula beszélgeté­se Sidó Zoltánnal, a Cse­madok KB elnökével AZ UTOLSÓ BEUGRATÁS Részlet Rácz Olivér regényéből [ Levelek Vélemények Izzó téma Manapság az autózás egyre több hátránnyal jár, mint elóny- nyel. Vegyük csak a pótalkat­részhiánnyal járó állandó gondo­kat. Évek óta a tartós hiánycik­kek listáján szerepelnek az izzó­lámpák. Nem lehet kapni a sze­mélygépkocsik fényszóróiba 12 wattos halogén izzót, sőt a hátsó lámpákba sem. Pedig közúti ellenőrzések során a közleke- désrendészek leggyakrabban az autók fényszóróit és lámpáit ellenőrzik. Ha a gépkocsivezető a helyszínen nem tudja kicserél­ni a kiégett izzót (és ugye nem tudja, mert nem kapható), akkor a rendőr kíméletlenül kirója a helyszíni bírságot. S ha az illető peches, rövid idő alatt két­A szerkesztőségünkbe érkező levelek, észrevételek is bizonyít­ják: sokakat bosszant a halogén izzó hiánya. Illetve, hogy ilyen „filléres kicsiségek" miatt kény­szerülnek a gépkocsi-tulajdono­sok leállítani és hosszabb-rövi- debb ideig nélkülözni jármüvü­ket. Nincsen, elfogyott, hiány­cikk, keveset kapunk - hangzik szinte minden alkalommal a pót­alkatrész-ellátásra hivatott szak­üzletekben. S mert a levelekből kitűnik, motoros olvasóink nem elégednek meg az ilyen vála­szokkal és a tanácsokkal: „éj­szaka ne autózzanak, kerüljék a közúti ellenőrzéseket!", a for­galmazó és a gyártó vállalat ille­tékeseit feltárcsázva érdeklőd­tünk az izzóhiány okáról. Václav Severa, a Mototechna prágai vállalati igazgatósága ke­reskedelmi részlegének főelő­adója:- Nem a mi hibánk, hogy a nyolcvanas évek elejétől ta­pasztalt érdeklődésnek a halo­gén izzók iránt évek óta nem tudunk eleget tenni. Mi minden évben kellő mennyiséget rende­lünk az egyetlen hazai gyártótól, illetve magyarországi és NDK- beli behozatallal próbálunk né­mileg enyhíteni az ellátási gon­dokon. Mind a múlt évben, mind az 1989-es időszakra is egymil­lió darab izzót igényeltünk a hó­leső vicéi Teslától, ám a gyártó- döntőbíráskodás után is csak- 211 ezer darabot volt hajlandó szerződésileg visszaigazolni. S bár további 280 ezer darabra van ígéretünk, mindez kevés, ha vállalatunknak 180 ezer darab izzót a gépkocsi-összeszerelő üzemeknek kell szállítania. három közúti ellenőrzés szerep­lőjévé is válhat. Mit lehet tenni ilyen helyzet­ben? Kérni, legyenek elnézőb­bek? Csak hát ettől még az autó műszaki állapota továbbra is ba­lesetveszélyes marad. Nincs más hátra, mint leállítani a ko­csit, s busszal közlekedni. Igen ám, de az autóbuszok fényszó­róiba sem kaphatók izzólámpák. Mi több, a gumiabroncsot is ne­hezen tudják kicserélni, mert az is hiánycikk. Most azon töprengek, ha ben­nünket, gépkocsivezetőket meg­bírságolnak a műszaki hibás gépjárműért, akkor miért ússza meg büntetés nélkül a gyártó, amikor nem gyárt. Bodzsár Gyula Nagykürtös (Vel'ky Krtís) Kordád mérnök, a holesovicei Tesla kereskedelmi részlegének vezetője a Mototechna kereske­delmi politikáját kifogásolta. Vé­leménye szerint azért nincs ele­gendő halogén izzó, mert a ke­reskedelem keveset hozott be külföldről. Vállalatuk évente 4,7 millió darab izzót gyárt. Azzal az 1986-ban megvásárolt angol gépsorral, melynek árát termé­kekkel törlesztik. Hazai felhasz­nálásra csak 1,7 millió izzó jut. S ebből a mennyiségből is a Tesla elsősorban a gépkocsi­gyártást látja el. Pavei Puóelik mérnök, a Tes­la gazdasági igazgató-helyet­tese:- Minket is bosszant, hogy a hozzávetőleg 5 milliós hazai keresletnek nem tudunk eleget tenni. Saját devizaforrás hiánya miatt azonban termékekeinkkel kényszerülünk az adósságot tör­leszteni. Kötelezettségünknek 1991 -ben teszünk eleget, de va­lódi javulás az ellátásban egy újabb gépsor megvétele és be­szerelése után várható csak. Az erről szóló szerződést a napok­ban írjuk alá. Ám ha erre a gép­sorra sem lesz megfelelő fede­zetünk, akkor bizony beletelik néhány évbe, amíg számlánkat kielégítve a hazai fogyasztóknak gyártunk majd. Ez a válasz a fogyasztókat aligha elégíti ki. Jó lenne tehát, ha a kereskedelem illetékesei elgondolkodnának a mielőbbi megoldáson. S ha az izzóhiány csak behozatallal pótolható, ak­kor tegyék meg a szükséges lépéseket. (gágyor) Könnyek Várakozunk az autóbuszállo­más hatalmas csarnokában. Az emberek jönnek-mennek. Nemi­gen figyelnek egymásra. Pedig akad, aki nem bánná, ha valaki észrevenné. Az egyik suhanc például. Harsány hangon beszél hasonló korú társához, de hiába. Még azzal sem hívja fel magára a figyemet, hogy trágár szavak­kal fejezi ki magát. Sót, szinte keresi az oda nem illő kifejezé­seket. Közben egy idős és egy fiatal- asszony érkezik. Tüstént rájuk irányulnak a tekintetek. A fiatal­asszony ugyanis zokog. Arcán erekben folynak a könnyek. Az emberek némán összenéznek. Szívesen segítenének rajta, de nem tudnak. A fiatalasszony a néni vállára hajtja a fejét.- Most már nem lesz édesa­nyám! Most már soha nem lesz édesanyám! - zokogja. Mindenki hallgat. Csak az imént még hangoskodó fiatalem­ber töri meg ismét a csendet.- Gyere! - rántja meg társát.- Nem bírom, ha így bőg valaki- teszi hozzá, s már indulnak is. így azt már nem veszi észre, hogy most először volt hatásos a megjegyzése. (fülöp) E heti fotónk A vízpart félidőben is csodála­tos, még az ilyen alig-télben is, amikor a hótakarót csupa lyuk éklelenítette, az idén ugyanis igen szűkén mérték a havat - mindössze foltokra futotta. Ám a horgász mégis hisz a gazdag zsákmányban, óriás harcsákról, pontyokról álmodozik, makacs kitartással várja, hogy megránduljon a bot. Optimizmusa irigylésre méltó, makacsul bizakodik: sikerül a fogás, s nem bánja, a szerény zsákmánnyal is megelégszik - elvégre a kis hal is hal. (Prandl Sándor felvétele) ürft/mifon a „höigy“ Meghalt az öreg cipész. Illetve, nem is volt olyan öreg, hisz alig múlt hatvan, talán azért döbbentünk meg a hír hallatán. Soha nem látszott betegnek. A fél város ismerte, s aki ismerte, szívesen tért be hozzá a cukrászda és a trafik szomszédságában fekvő kis műhelyébe, ahol cipőkkel, csizmákkal, bőrökkel mennyezetig megrakott polcok kulisszája előtt ült a „mester", s munkája fölé görnyedve dolgozott. Kedves volt és közvetlen, amolyan régi vágású, „kezitcsókolomos" úriember benyomását keltette, amíg az ember észre nem vette a munkában kicserzett, dolgos kezét. De hát nem a kéz számít, hanem a szív. Gyors volt, s meglehetősen pontos, bár ez a meglehe­tős jelző sem rajta múlott: sokat panaszkodott a rossz alapanyagra, amivel nagyon nehéz jó munkát végezni manapság. Egyszer csak volt-njncs. Aki az elmúlt napokban betért a műhe­lyébe, a cipész helyett az özvegyét találta, aki szomorú kötelességét végezte: kiadta az elkészült cipőket, s azokat is, amelyek már nem kerülhettek sorra. Mivel útba esett, a feleségem csizmájáért tértem be a műhelybe. Sajnos, már nem volt rá ideje. Nem számit. Őszinte részvét, meg ami ilyenkor szokás. Utánam középkorú nő érkezik, a cipőjét szeretné elvinni. Elkészült? Valamit varmi kellett rajta, az oldalán. De nem így. Ö nem így képzelte el. Megfizetem a kárát, mondja az özvegy. Mennyit fizetett? Egy húszast? Tessék nyújtja a háborgó nőnek, és nagyon sajnálom. A „hölgy" nem sajnál senkit és semmit. Szatyrába csúsztatjaamegjaví- tott cipőt, elteszi a húszast, és elviharzik. Az ember meg csak áll, döbbenten, szinte szégyellve magát, és keresi a szavakat, amelyek, sajnos, most is későn jutnak eszébe. -kövi­Mások helyett... Az asztalomra tett háttéranyagban lapozgatva - úgy nevezzük a Csehszlovák Távirati Iroda által kiadott tájékoztató jellegű telexje­lentéseket - figyeltem fel az élelmiszer-ipari problémákat feszegető jelentésre. A negyedik bekezdés egyik mondatát aláhúztam. Ponto­san így hangzott: az idei évben kedvező lehetőségek nyílnak az élelmiszerek minőségének javítására. A vonalat még tovább kellett húznom, mert a következő mondat azt bizonygatta, hogy ehhez lényegesen hozzájárult a több és jobb minőségű csomagolóanyag gyártása. Toliamat még ekkor sem tehettem le, mert a harmadik mondatban arról adott hírt a telexjelentés, hogy a slusovicei Agro- kombinát kartonanyagot gyárt a hosszabb ideig tartósítható tej csomagolására. íme tehát a megoldás. Évek óta azon folyik a vita, hogy milyen módon lehet ezt a problémát megoldani. Nem tudnám felsorolni azoknak az értekezleteknek a számát, amelyeken ezzel a kérdéssel foglalkoztak az illetékesek. A kombinát viszont a sok tanácskozás helyett inkább cselekedett. Mások helyett - a fogyasztók érdeké­ben. BÁLLÁ JÓZSEF Q Megkérdeztük Q ALEXANDER BÁLLÁ mérnököt, a Tu- zex igazgatóját Hogyan vásárolhatunk az év elejétől a vállalat boltjaiban?-A csehszlovák korona egységes árfolya­mának bevezetésével - mellyel a külföldi valu­ták és a csehszlovák korona „viszonyát" ren­deztük -, a tuzexkorona értéke is megváltozott. Új utalványok kerültek a forgalomba, melyek nominálértéke 75 százalékkal magasabb a korábbiakénál. 1989. január elsejétől egy régi tuzexkorona értéke 1,75. Ilyen arányban szá­mították ki az üzlethálózatunkban forgalmazott valamennyi cikk új árát, a leltározás, illetve az átárazás miatt voltak zárva boltjaink az év elején, január 16-tól már az új árakon árusítunk. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az a lakos, akinek száz régi tuzexkoronája van, a boltunk­ban ma 175 tuzexkorona értékű árut vásárol­hat. A régi utalványok a kiállításuktól számított egy évig érvényesek - tehát jelenleg azok, amelyeken az 1988-as év szerepel. Vásárlás­kor a vevők a pénztárakban új és régi bankje­gyeket is visszakaphatnak, de fokozatosan be­vonjuk, s ily módon kicseréljük a korábban érvényeseket. Ezt a cserét szeptember végéig végezzük, utána már csak az új bankjegyekkel lehet fizetni. Októbertől az év vévéig a tuzexu- talványok tulajdonképpeni cseréjét a csehszlo­vák devizabankok fogják lebonyolítani. Még megjegyezném, hogy az új bankjegyek színe­zete eltérő a korábbiaktól és rajtuk a Tuzex két emblémája látható. S ha már a vásárlás módjáról érdeklődött, elmondom, hogy a bratislavai és a kassai (Kosice) üzleteinkben nemcsak tuzexkoronáért lehet vásárolni, hanem a keresett elektronikai cikkeket, számítógépeket csehszlovák koroná­ért is beszerezzük megrendelőinknek. Ezt a szolgáltatásunkat még az idén Banská Bystri- cában is be szeretnénk vezetni. D. T. ÚJ! 1989.1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom