Vasárnapi Új Szó, 1989. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)

1989-02-17 / 7. szám

„Hogy a prostitúció megszűnjön, ahhoz a férfiakat kellene megszüntetni". (Mária Terézia) Prostitúció. Állítólag a legősibb mesterség. Már Hérodotosz is említést tett róla, és Pompej romjai között is nyomára bukkantak. A görög és a római kultúra természetes részét képezte. Nálunk a felszabadulás után hivatalosan betiltották. Emlékszünk azokra az időkre, amikor azt gondoltuk, sőt azt hirdettük, hogy a szocialista rendszerben a prostitúciónak nincsen táptalaja és azért megszűnik. Ez téves nézet volt. Prostitúció volt és van. Nincs merszem hozzátenni: és lesz is, még akkor sem, ha a szociológusok és a jövőkutatók ezt állítják. Annyi bizonyos, hogy ez a káros társadalmi jelenség, az AIDS-töl való félelem ellenére, nálunk is virágzik. Hiba lenne, ha struccpolitikát folytatnánk, és hallgatnánk róla, mert egyelőre nem találtuk meg a megfelelő megoldást. Annál is inkább, mert ezzel a „szakmával" szorosan összefonódnak más bűncselekmények, mindenekelőtt az üzérkedés, a kor­rupció, a vesztegetés, a lopások és nemegyszer a rablások is. Térjünk vissza néhány évtizeddel, nézzük meg milyen volt a helyzet Bratislavában a századfordulón, hogyan jellemezte a Pozsony Vármegye című kiadvány. „Nagy csapás az egész jövő nemzedék egészségére, a prostitúcziónak országszerte, de Pozsonyban különö­sen feltűnő elfajulása és a titkos kéjnök elszaporodása. A prostitúczió ügye elég szigorúan van rendezve, az engedélyezett nyilvános házak száma nyolc; egyben háromnál kevesebb és tíznél több nö nem tartható; rendes orvosi vizsgálat alatt állnak hetenként kétszer, de a tulajdonos is naponként vizsgálja őket. Végtelenül sajnos, hogy bár engedélyezett magánkéjnő csak négy van, a rendőrségnek évente mégis 30-40 nőt is kell titkos kéjelgés miatt megbüntetni, de ez mind kevés, mert ennek daczára rendkívül sok a városban a titkos kéjnők száma. Ellenük a törvényes eljárás sokszor teljesen lehetetlen, s a ma fennálló törvényes intézkedés mellett, velük szemben gyakran a rendőrség is egyenesen tehetetlen­ségre van kárhoztatva. A titkos prostitúczió olyan hydra, melynek ha egy fejét levágják, tíz hó helyette". Sajnos, az utóbbi megállapítás igazáról és időszerűségéről nemcsak a szociológusok és orvosok, hanem mindenekelőtt a Közbiztonsági Testület erkölcsi bűncselekményekkel foglal­kozó munkatársai sokat beszélhetnének. Nyilvántartásuk gyorsan gyarapszik, miközben az ilyen életmódot választó lányok korhatára egyre alacsonyabb. Már régen nem számit szenzációnak, ha 15-16 éves „halacskák" akadnak horogra. Természetesen, lehetetlen pontosan megállapítani a bratisla- vai prostituáltak számát. Jelenleg 64 személy tölti emiatt börtönbüntetését. Ez azonban csak a jéghegy csúcsa. Mint­egy kétezerre becsülik azoknak a lányoknak a számát, akik kipróbálták a legősibb mesterséget, vagy esetleg időnként általa jutnak pénzhez. - Nem egyszerű bebizonyítani az ilyen jellegű élősködést, még akkor sem, ha nyilvánvaló - magya­rázzák a törvény emberei. - Nem elegendő ugyanis, ha valamelyik lányt minden éjjel külföldiekkel látjuk valamelyik bárban. Sőt, még az sem segít sokat, ha a szálló portáján ott a feljegyzés, hogy az éjszakát a szállodában töltötte. Egyér­telmű bizonyítékok kellenek arról, hogy szolgáltatásaiért ellen­értéket fogadott el. A bizonyítékokat éjszakánként hosszú heteken, hónapokon keresztül gyűjtjük, de még így sem járunk minden esetben sikerrel. A külföldiek nem szívesen vallanak. Álláspontjuk rendszerint csak akkor változik meg, ha meglop­ják őket. A prostituáltak - köztük főiskolát végzett lányok és Írástudatlan cigányasszonyok - nemegyszer Prágába, Kar- lovy Varyba, a bmói vásárra vagy akár Budapestre is tesznek egy-egy „üzleti" utat. Ugyanakkor hozzánk Csehországból, esetleg kisebb szlovákiai városokból érkeznek lányok, abban reménykedve, hogy mi még nem ismerjük őket, s így köny- nyebb lesz a dolguk. Az első vallomás Eleganciáján kívül semmivel sem tűnik ki. Divatos bőrkabá­tot, fehér blúzt és feszes farmernadrágot visel. Nincs kiké­szítve. Nyakában lánc kereszttel, csuklóján aranykarperecek. Mellette aranyos ötéves kislány lépked. Az első pillanatban azt hiszem, hogy azon férfiak valamelyikének felesége, akikkel a bratislavai prostituáltakról beszélgettem. Meglepődve veszem tudomásul, hogy ez a huszonegy éves asszony kétgyermekes anya és a fent említett módon keresi kenyerét. Alica K. készségesen elbeszélget velem. Csak arra ügyel, hogy kislányát lekösse a játék és semmit se halljon szavaink­ból. - Ugyan ötéves csak, de néhány összefüggést már megértene - mondja, és így folytatja. - Indulásom nem volt a legszerencsésebb. Tizenhét évesen férjhez kellett mennem, így a középiskolát már nem fejeztem be. Aztán megszületett a második gyerek, de akkorra már elváltam. Rövid ideig egy zöldségesboltban dolgoztam, de ez a munka nem tetszett nekem, ugyanúgy mint a később vállalt takarítás sem. Úgy döntöttem, otthon maradok a gyerekekkel.- Miből élnek meg? Arcán ironikus mosoly fut végig. - Bizonyára nem abból az ezer koronából, amit a gyerekekre kapok. A mindennapi kiadásokra a tartásdíj duplája sem lenne elegendő.- Mi lenne, ha befejezné az iskolát és megfelelő munkahe­lyet keresne?- Maga nem ismeri a fiatalokat? Mindent meg akarnak kapni. Szépen öltözködni, jól élni, szórakozni. Ha dolgoznék és kétezer koronát keresnék, kifizetném a lakbért, vennék egy csizmát és a többire már nem sok maradna.- Véleménye szerint csak egy lehetősége maradt?- Ha jól akarok élni anélkül, hogy lopnék, akkor igen.- Hogyan kezdte? Ki volt az első „kuncsaftja"?- Úgy ment minden, mint a karikacsapás. Tizennyolc éves voltam, szépen felöltözködtem és leültem a Kijevben. Hama­rosan megszólított egy német. Szerencsére fiatal és egész szemrevaló volt, így nem kellett leküzdenem ellenszenvemet. A kapott pénzért ruhát vettem magamnak.- Ezután ez már rendszeressé vált minden éjjel?- Nem. A bárba hetente kétszer, legfeljebb háromszor jártam, mindig szükség szerint.- Mennyit lehet így keresni?- Ez sok mindentől függ. Van aki egy éjszaka alatt több partnert is választ. Én arra törekszem, hogy állandó klienseim legyenek. Megtörtént, hogy húszezer korona értékű ajándékot kaptam, máskor pedig 400-500 márkát is adtak nekem.- Kizárólag külföldiek érdekük, vagy néha hazaiakkal is szóba áll?- Ha szimpatikusak, akkor igen.- Nem fél a nemi betegségektől?- Én védekezem.- Volt már börtönben?- Egyelőre nem.- Ha mégis bekerülne, szabadulása után folytatná?- Biztos.- Milyen nyelven beszél?- Németül és olaszul.- Elégedett azzal, amit csinál?- Szexuális szempontból gondolja?- Úgy általánosságban. Például nem akar más életet élni? Nincsenek ideáljai, vagy nem akarna többet elérni?- De biztosan, szeretnék. Néha elegem van az egészből. Sokat idegeskedek, önuralomra van szükségem. Egy teljesen normális életről álmodozom, arról, hogy csak látogatóként járnék a bárokba. Ehhez azonban az kellene, hogy házassá­got kössek egy külföldivel.- Csak külföldi jöhet számításba?- Nem is, de mindenképpen gazdag férfira lenne szük­ségem.- Tehát nem olyanra, akinek 4-5 ezer korona a fizetése?- Határozottan nem.- Milyenek az igényei, a havi kiadásai?-Ahhoz, hogy jól éljek, vagyis divatosan öltözködjek, a gyerekekkel időnként beülhessek egy vendéglőbe, taxit rendelhessek stb., havonta 7-10 ezer koronára van szüksé­gem. Természetesen, ezenkívül valamit félre is rakok.- Lakásán is fogad férfiakat?- Soha. Nappal a gyerekekkel vagyok, éjjel rendszerint a nagymama vigyáz rájuk. Én csak szállodákba járok.- Hogyan lehetséges, hogy bratislavai lakosként szállodai szobát tud szerezni Bratislavában, miközben az átutazók gyakran szállás nélkül maradnak?-Ez sincs ingyen. A többletkiadásokat azonban mindig a partner állja.- Meddig akar így élni?- Amíg férjhez nem megyek. Az egyik bárból a másikba Zimankós péntek este. Tulajdonképpen már éjjel van, hiszen a Prior áruházon levő óra szerint hatvan perc múlva véget ér a nap. A város néptelen, csak az éjszakai mulatókban folyik az élet. A Cercle klubban videodiszkó van. A sűrű füstben vegyes összetételű társaság táncol. Fellini bizonyára ki tudná választani itt statisztáit. A férfiak többsége sötétebb vagy teljesen sötét bőrű. A lányok között vannak babaarcúak és nagyon otromba külsejúek is. Az egyik szépség a diszkó ritmusában egyedül vonaglik. Miniszoknyájával felkelti az érdeklődést. Ruházatát illetlen szavak nélkül nem is tudnánk jellemezni. Egy elegáns fekete hajú éppen távozóban van. Később a Bajkál bárban ismét találkozunk vele, ahol a bejárat fölött felirat: Belépés csak alkalmi öltözetben. Ez a felszólítás azonban csak arra szolgál, hogy ne tegyenek neki eleget. Az éjszakai pillangók további törzshelyén a Devín Szállóban a közgazdászok hálóznak. A zárt társaságban nincsenek esélyeik ezeknek a lányoknak, így itt nincs értelme körülnézni. A Kijevbe megyünk. A Luna bár tömve van. A zenészek a legújabb slágereket játsszák. A mulatozás a csúcspontján van. A parketten az alkalomhoz illően öltözött vendégek táncolnak, de vannak köztük flanelinges férfiak is. A két civilruhás fiatal rendőrrel az egyik boxban ülünk, dzsúszt iszunk és a mulatóban zajló életet figyeljük. Megérkezésünk riadalmat kelt néhány „hölgy" között. Ketten közülük feltű­nően gyorsan távoznak, de a többiek nem zavartatják magu­kat. Keresztbevetett lábbal nyugodtan ülve maradnak és tovább iszogatnak a bárpultnál. Éjfélkor magic-show kezdő­dik. A csillogó bikinibe öltözött karcsú, fekete hajú lány megérdemelt tapsot kap. Nehéz megállapítani, hogy a sikert a selyemsálak mögül elővarázsolt galambokkal, vagy pedig bőven osztogatott elbüvülő mosolyával aratja. Társaim nem szentelnek túl nagy figyelmet a programnak. Ezt a produkciót már sokszor látták, minden részletét ismerik. Inkább új arcokat keresnek. A lehetséges prostituáltakat. Természetesen ahhoz, hogy gyanújuk beigazolódjon, sok éjszakát kell eltölte- niük a bratislavai bárokban.-Az ott Anita, régi ismerősünk. Jelenleg anyasági szabad­ságon van - hívják fel figyelmemet az egyik szőkeségre, aki unottan sóshalat eszik. A rövid szoknyás, látva, hogy a rend­őrökkel együtt érkeztem, hajlandó elbeszélgetni velem. A második vallomás- Tizenkilenc éves vagyok, anyámmal és bátyámmal élek együtt. Anyám tudja hova járok esténként. Nem lelkesedik, de eltűri.- Kislányként bizonyára elképzelte, mit fog majd csinálni, ha felnő?- Nagyon szeretem az állatokat, állatorvos akartam lenni. Végül szakmunkástanuló intézetbe kerültem, de nem lettem kertész, mivel otthagytam az iskolát.- Mióta folytatja ezt az életmódot, és miért?- Tizenhat hónappal ezelőtt, november végén, barátnőm­mel a városban sétáltam és a cipóáruházban egy gyönyörű csizmát láttam, 1200 koronáért. Lábamon körömcipő volt és nagyon megszerettem volna venni a csizmát. Aznap diszkóba mentünk a Devin Szállóba. Két némettel táncoltunk, akik megkérdezték nem jönnénk-e fel velük a szobájukba. Hirtelen rávágtam, ha megveszik nekem azt a csizmát, akkor igen. Kétezerötszáz koronát kaptam. Ez volt az első keresetem.- Nyilván tud németül?- Tökéletesen. Beszélek még oroszul, olaszul és angolul is.- Mikor tanulta meg mindezt?- Németül még otthon, oroszul az iskolában. Olaszul és angolul a szakmám mellett tanultam meg.- Nyelvismeret nélkül is érvényesülhet valaki ebben a szak­mában?- A szép lányok bizonyára.- Nem érzi néha, hogy valakihez tartozni szeretne?- Azt szoktam tréfásan mondani barátnőimnek, hogy az én szivem nagyon nagy. Ez valóban igy van. Sok férfit szeretek, különösen azokat, akik jók hozzám, pénzbelileg és lelkileg is támogatnak.- Hogyan lelkileg?- Úgy, hogy jól érzem magam velük és ha kell, tanácsot is adnak.- Mennyi az átlagos havi bevétele?- Nem egyforma, de néha 20-25 ezer is.- Csak a külföldiekre „szakosodik"?-Többnyire igen. Ha a szlovákok beülnek egy bárba, többnyire leisszák magukat a sárga földig. Az ilyen férfiakat nem szeretem.- És mi van azokkal a férfiakkal, akiktől undorodik, de vastag a pénztárcájuk?-Azokkal megfizettetem a fogyasztásomat és aztán el­tűnők.- Mennyit költ magára?- Keresetem 90 százalékát elteszem. A frizurámat magam csinálom, kozmetikushoz ritkán járok. Csupán 300-400 koro­nát hordok magamnál, taxira, a belépőjegyre és a fogyasz­tásra, azokra az esetekre, ha senki sem szólítana meg.- Takarékoskodik, tehát valamilyen megoldáson gondolko­dik. Hogyan képzeli el a jövőjét?- Életemben nem gondoltam még erre. A mi szakmánkban néhány lány mielőbb férjhez szeretne menni Nyugatra. Én reálisan gondolkodom, tudom, hogy ott sem kapnak semmit ingyen.- Van védelmezője?- Senkire sincs szükségem.- Nem fél a nemi betegségektől?- Nem. Le kell kopognom, de eddig semmi bajom sem történt. Természetesen minden esetben megkövetelem, hogy partnerem gumióvszert használjon.- Bratislaván kívül is keres partnereket?- Egyelőre sehol sem jártam még, de hallottam, megéri repülőjegyet venni. Prágában két-három éjszaka alatt 30 ezret is lehet keresni. Nagyváros, sok ott a bár és renqeteq a külföldi.- Van valamilyen vágya?- Autót, házat, sok aranyat, vagyis gyönyörű életet akarok. Fiatal vagyok még, hiszem, hogy mindent fokozatosan elérek.- Volt már szerelmes?- Már régen, tizenhárom évesen és most. Udvarlómmal nagyon szeretjük egymást.-Tudja magáról, hogy miből él?- Nem. Ö osztrák és csak időnként jár hozzánk.- Úgy tervezi, hogy férjhez megy hozzá?-Tudja, én igen anyagias vagyok. Csak akkor mennék hozzá, ha nagyon gazdag lenne.- Van valamilyen hobbija?- Nappal nagyon szeretek aludni. Este örömmel festem ki magam és fésülködöm. Szívesen vásárolok szép ruhákat és cipőket is. % Aki egyszer a lejtőre kerül, ritkán találja meg a rendes élethez vezető utat. A jó megélhetést biztosító semmittevő életmód túlságosan vonzó és így az esetleges börtönbüntetés veszélye sem kényszerít az életmód megváltoztatására. A prostituáltak 90 százaléka szabadulása után visszatér szakmájához. Ha nem szakítanak vele idejében, emberi roncsokká válnak. Az az álmuk, hogy egy gyáros veszi őket feleségül, fokozatosan szerényebb célokká változik. A végál­lomásról a leggyakrabban már nincs visszatérés, „szerelmü­ket" egy sörért vagy egy tányér levesért árulják. ORDÓDY VILMOS ÚJS 8 1989.1

Next

/
Oldalképek
Tartalom