Vasárnapi Új Szó, 1989. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)
1989-02-10 / 6. szám
ISZÚ 3.11.10. TECHNIKA TUDOMÁNY lllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll A Praha Hostivaf-i Radioizotópok Kutatási és Fejlesztési Intézete az idén ünnepli alapításának 70. évfordulóját. Az intézet hét évtizedes fennállásának legfontosabb mérföldköve volt az a 40 évvel ezelőtt aláirt kormányközi megállapodás, amely a Szovjetunióval való együttműködésre vonatkozott az atomenergia békés célú felhasználásában. Ez a megállapodás utat nyitott a Szovjetunióban előállított mesterséges radioizotópok behozatalához. Az intézet közvetlen résztvevője annak a sokoldalú gyártásszakosítási és kooperációs szerződésnek is, amelyet a KGST-országok a radioizotópok termelésére és kölcsönös szállításaira kötöttek. A felvételen Miluse Silhanová technikus radioaktív nuklidokkal jelölt vegyületek szeparálását készíti elő. (A ŐSTK felvétele) A nitrátszennyeződés tapasztalatai Angliában Egy brit kutatócsoport vizsgálatai szerint Közép-, Kelet- és Dél-Anglia mezőgazdasági talajának mintegy 15 százaléka meszes, homokos, amely könnyebben ereszti át a szennyező nitrátot a talajvízbe. A kutatók viszont azt is leszögezik, hogy ha negyedével csökkentenék a felhasznált nitrogén műtrágyák mennyiségét, a terméshozam ugyan alacsonyabb lenne, de nem csökkenne lényegesebb mértékben a talajvízbe mosott nitrát mennyisége. Ez ugyanis nemcsak a nagyarányú műtrágya-felhasználás következtében növekszik, hanem a termés betakarítása után a talajban maradó szerves anyagok oxidációjával is. Egy közös piaci tanulmány szerint gabonafélék esetében hektáronként 30-40 kg nitrát talajvízbe mosódásával kell számolni. Az igényesebb, intenzívebb művelést igénylő burgonya, zöldségfélék, vagy az olajrepce esetében még nagyobb a talajvízbe kerülő nitrát mennyisége. A közös piaci szabvány szerint a talajvíz literenként legfeljebb csak 50 mg nitrátot tartalmazhat. E szabvány megtartásához a talajvízbe történő nitrátbe- mosódás Anglia keleti, szárazabb vidékein nem haladhatja meg a hektáronkénti 20 kg-os, a déli és középső országrész nedvesebb területein pedig a 30 kg-os szintet. Ezeket az értékeket a brit kutatócsoport véleménye szerint a műtrágyaadagok felére való csökkentésével lehetne elérni, ami azonban már gazdaságtalanná tenné a mezőgazdasági termelést. A kutatók a fútermesztést ajánlják, amely a legnagyobb mértékben és folyamatosan hasznosítja a talaj nitráttartalmát, s a gyepterületeken legkisebb mértékű a nitrát talajvízbe való bemosódása. Ha tehát a britek meg akarnának felelni a talajvízben megengedhető nitrátmennyiség szabványának, akkor az érintett országrészek mezőgazdasági területének egyharmadán csak füvet termelhetnének. Ezek szerint a környezetvédelmi szempontok a hagyományos juhtenyésztés újbóli fellendüléséhez vezethetnek Angliában. Á kérdés eldöntéséhez részletes talajtípustérképekre lenne szükség, amelyek pontosan rögzítenék a kilúgozódásra leginkább hajlamos területeket. A feltérképezés költsége 1,3 millió font sterling lenne. (New Scientist) forduló táján Bratislavába is eljut a Jaslovské Bohunice-i atomerőműben termelt hő. Tavaly annak a hővezetéknek az építése is elkezdődött, amely a mo- chovcei atomerőműből Lévát (Levi- ce) fogja ellátni, s a későbbiek folyamán ez a területi központosított hő- ellátás Nyitrára (Nitra), továbbá a tlmacei, a vráblei és a Zlaté Mo- ravce-i körzetekre is ki fog terjedni. A dukovanyi atomerőműből Brno höellátása jön számításba, Temelín- ből pedig távlatilag a Őeské Budejo- vice-i környék ellátása biztosítható. A Kassa (Kosice) mellett létesítendő atomerőmű tervezésénél már most mérlegelik annak lehetőségét, hogy a kassai, presovi, vranovi, humen- néi, strázskei, michalovcei, tőketere- besi (Trebisov), valamint nagykapo- si (Veiké Kapusany) lakónegyedek és ipartelepek ebből a forrásból központi hőellátásban részesülhessenek. Az atomerőművek központi hőellátási rendszerbe való bekapcsolásának előnyösségét az alábbi adatok bizonyíthatják. Az észak-morva- országi Blahutovice mellett egy 2000 MW-os atomerőmű megépítését tervezik (két 1000 MW-os blokkból), ahonnan 1700 MW hőteljesítményt az Ostrava-Karviná-i bányaipari komplexum höellátására használnának fel. Itt már most is működnek központosított höellátási rendszerek, s a tervezet ezek további kiszélesítésével számol. A blahuto- vicei atomerőműből nyert hőenergiával a számítások szerint 2015-ben évente több mint 55 ezer tonna barnaszenet, 1 millió 400 ezer tonna kőszenet, 63 millió m3 földgázt, valamint 10 ezer tonna fűtőolajat lehetne megtakarítani. ZDENÉK MARES Új japán mélytengeri kutatóhajó A Mitsubisi cég űj mélymerülésű tengeralattjárót fejlesztett ki a tengerfenéken végzett kutatásokhoz. A Sinkai 6500 nevet viselő gép 6500 méterig terjedő mélységekben alkalmazható. A 9,6 méter hosszú, 2,7 méter széles, 3,2 méter magas, valamint 25 tonna tömegű tengeralattjáróban háromtagú személyzet végezhet kutatási munkákat. A gép víz alatti haladási sebessége óránként 2,5 tengeri mérföld. Az új japán mélymerülésű tengeralattjáró a 4500 tonnás vízki- szorítású Jokosuka kutatóhajóval együtt fog dolgozni, amelyet erre a célra fejlesztettek ki. A Jokosuta kutatóhajót már tavaly vízre bocsátották, s már az első kutatási feladatokat is végrehajtotta. A két kutatóhajó első közös útját márciusra tervezik. Addig kísérleti üzemeltetésben vizsgálják felül a Sinkai 6500-as tengeralattjárót, hogy feltárják és elhárítsák az esetleges rejtett hibáit. Ezután adják át a hajót az üzemeltetőnek, a Japán Tengerkutatási Központnak. (ŐSTK) A CKD Sokolovo Mozdonygyár a mai ŐKD Praha állami vállalat legrégibb üzemei közé tartozik. Az első gőzmozdonyt még 1900-ban készítették itt el, de a huszas évektől kezdve már dízelmotoros mozdonyok gyártásával is foglalkoztak. A dízelmotoros vontatás főleg az ötvenes évek elején indult lendületes fejlődésnek, azóta az ilyen mozdonyok számos típusváltozatát fejlesztették ki és gyártották, egyrészt a teljesítmény hidromecha- nikus, másrészt villamos átvitelével. A gyártott mozdonyok sorozatnagysága 1983-ban elérte az évi 500 darabot, s az elmúlt évben már a tizenötezredik mozdony hagyta el a gyár kapuit. A ŐKD védjegyű mozdonyok sikeresen reprezentálják a csehszlovák gépipart a világ számos országában, főleg a Szovjetunióban, de Kínában is, továbbá az NDK-ban, Bulgáriában, Romániában, Indiában, Egyiptomban, Lengyel- országban, Albániában, Irakban, Szíriában, valamint Vietnamban. A ŐKD mozdonygyártási programjának egyik újdonsága a felvételen látható 731-es tolatómozdony, amely főleg rendező pályaudvarokon alkalmazható gazdaságosan. A mozdony CKD K 6 S 230 DR jelzésű dízelmotorja egy szerelési egységet képezve közvetlenül kapcsolódik a ŐKD TA 604 A vontató alternátorhoz. A vonóhorgon 103 kW vonóerővel rendelkező mozdony DAKO-LTR légnyomásos fékrendszerrel, valamint elektrodinamikus fékkel van ellátva, teljesítménye elektronikus úton szabályozható. Szerkezeti felépítése olyan mértékben csökkenti a karbantartási szükségleteket, hogy a korábbi típusokhoz viszonyítva évente 200 munkaórával is növelhető az üzemeltetési ideje. A műszaki paraméterek és az üzemeltetés gazdaságossága szempontjából ez a mozdony egyenrangúnak tekinthető a legismertebb külföldi cégek, a Krupp, a Moyse, a Brisenau vagy a Thyssen Művek hasonló termékeivel. Külföldön a mozdonyt a Pragoinvest külkereskedelmi vállalat forgalmazza, 1435 Bó Bó 600 kW névjelzés alatt.-J.SGázüzemű motoros mozdony A Moszkva melletti scserbinkai Vasúti Közlekedéstechnikai Kutató- intézetben elkezdték a világ első gázüzemű motoros mozdonyának a próbaüzemeltetését. A gázmeghajtásra a sorozatban gyártott, 900 kW teljesítményű TEM 2U típusú mozdonyt alakították át. A próba- üzemeltetés eredményes befejezése után a műszaki dokumentációt átadják a Brjanszki Gépgyárnak, ahol tovább folytatja* maja a mozdonyok átalakítását. A gázüzemű mozdonyok előnyei nyilvánvalók, hiszen a Szovjetunióban ezen az úton évente 2-3 millió tonna gázolajat lehetne megtakarítani, s a légszennyezés mértéke is lényeges mértékben csökkenne. A felvételen a világ első gázüzemű mozdonya látható. (Telefoto ŐSTK) Csehszlovákia gazdasági és szociális fejlődésének 1986-1990-es évekre szóló fő irányai olyan szerkezeti változásokat tűztek célul a tüzelőanyag-energetikai komplexum területén, amelyek értelmében nemcsak az atomerőművek részarányát kell növelni a villamos energia termelésben, hanem a távfűtési rendszerek fejlesztéséről is gondoskodni kell, főleg az atomerőművekben termelt hó kihasználása alapján. Jelenleg már az ország hóellátásának 60 százalékát központosított rendszerek biztosítják, s e részarány további növelésének főleg gazdasági szempontjai vannak. Az elsődleges energiaforrások 20 százalékát nálunk a közlekedés veszi igénybe, 25 százalékát villamos energia termelésére fordítjuk, 55 százaléka pedig a lakosság és az vezetés közül melyik a célszerűbb. Hazai viszonyaink között a föld feletti vezetés látszik előnyösebbnek. Azonos beruházási költségek mellett ugyanis föld feletti vezetékrendszerrel körülbelül 1500-2000 MW hőteljesítményt lehet elosztani, míg a föld alatti vezetékrendszer csak 350-700 MW hőenergia elosztására lenne képes. A föld feletti vezetés főleg azért hátrányos, mert megbontja a természeti környezet megszokott arculatát. Ezt a hátrányt a vezeték vonalának megfelelő elhelyezésével lehet csökkenteni, s a vezetékkel párhuzamosan mezóvédö erdősávokat lehet létesíteni, amelyek jelentős mértékben csökkenthetnék a műtárgy feltűnöségét. Ami a technikai feltételeket illeti, hazai forrásokból jelenleg 1200 mm ATOMENERGIA A KÖZPONTOSÍTOTT TÁVFŰTÉSBEN ipar höellátására szolgál. Emellett azt is figyelembe kell venni, hogy a hőerőművekben a tüzelőanyagok energiatartalmának csak valamivel több mint 30 százaléka alakul át villamos energiává. A többi kihasználatlanul távozik a hűtővízben, a füstgázokban stb. E hulladékhő hasznosítása mutatkozik a leghatékonyabb eljárásnak a lakótelepek, az ipari és mezőgazdasági üzemek hőellátásában, ami kombinált eró- és fűtőművek által valósítható meg. Csehszlovákiában a 130/1979. számú kormányhatározat értelmében a kondenzációs erőművek átépítése erő- és fútőművekre már a nyolcvanas évek elején elkezdődött. Ez összhangban van a nemzetközi viszonylatban tapasztalt irányzatokkal, valamint az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának ajánlásaival, amelyek szerint a jövőben az energiaforrásokat, az atomenergiát is beleértve, kétcélú létesítményekben kell hasznosítani. Ez az eljárás nemcsak takarékosabb tüzelőanyag-felhasználást tesz lehetővé, hanem környezetvédelmi szempontból is előnyös. A hő szállítása nem jelent technikai problémát, inkább pénzügyi és esztétikai gondokkal jár. Energetikai és gazdasági szempontból a forró (110 Celsi- us-foknál magasabb hőmérsékletű), vagy a meleg víz szállítása előnyösebb, mint a vízgőzé. Vitatott kérdés, hogy a föld alatti és a föld feletti átmérőjű és 2,5 MPa nyomású csövek állhatnak rendelkezésre. Számításba jöhet azonban 1400, esetleg 1600 mm-es csövek gyártása is, de ezekhez külön kellene gondoskodni a megfelelő átmérőjű szerelvényekről. A 8. ötéves tervidőszakra a központosított hőellátás feladatait a szövetségi kormány 170/1986. számú határozata rögzítette. A tervidőszak folyamán 13 olyan beruházást kell befejezni, amelyek építése az előző tervidőszakban kezdődött el. Ezek a létesítmények a CSSZK- ban 110 MW, az SZSZK-ban 780 MW hőenergia szállítását teszik lehetővé. Az 1986-1988-as években 18 hógazdálkodási -építkezés kezdődött el, s a tervidőszak utolsó két évében még további 10 ilyen építkezést kellene elkezdeni. A központi hőellátási program végréhajtása a 9. és a 10. ötéves tervidőszakban is folytatódik majd, a részletes tervek kidolgozásánál azonban már az új gazdasági mechanizmus feltételeiből kell kiindulni. A központi hőellátás fejlesztésében jelentős szerepet töltenek be az atomerőművek. Ebben az irányban az első lépést a Jaslovské Bohunice és Trnava közti hővezeték megépítése jelenti, amely 240 MW hőenergiával látja el a trnavai fogyasztókat. A további évek folyamán Hlohovecet és Leopoldovot is bekapcsolják a rendszerbe, majd pedig az ezredi
