Vasárnapi Új Szó, 1989. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)

1989-02-10 / 6. szám

Az év autója: a Fiat Tipo A gépkocsivezetők kisiskolája Hová nézzek? Mit figyeljek? „Ki gondolhatta volna, hogy ezt (vagy azt) teszi?" - halljuk sokszor egy-egy ütközés után, és ezzel arra utalunk, hogy az ütközés másik „szereplője" olyan manővert vég­zett, amilyenre nem számíthattunk. Valóban nem számítottunk rá? Előrelátni a forgalmi helyzetet a gépkocsivezetés legfontosabb fel­tételei közé tartozik. Ehhez szüksé­ges az állandóan összpontosított fi­gyelem, a gépjármüvek és járókelők helyzetének helyes megítélése, köz­lekedési sebességük pontos becslé­se és egy bizonyos érzék is kell hozzá, amit csak hosszabb gyakor­lattal szerezhetünk meg. Kit és mit figyeljünk? Elsősorban azt a gépkocsiveze­tőt, aki előttünk vagy mellettünk ha­lad. Kezdő-e vagy átlagos vezető, illetve kiváló sofőr. Erre azért van szükségünk, hogy tudjuk, hogyan viselkedjünk vele szemben. Vajon megbízhatunk-e benne vagy sem, és az utóbbi esetben milyen bizton­sági intézkedésekhez folyamodjunk. Főleg akkor tudjuk ezt megállapíta­ni, ha hosszabb ideje haladunk mö­götte. A jó sofőr folyamatosan vezet. Nem rángatja a kocsit egyik oldalról a másikra, nem fékez lépten-nyo- mon. A jó vezető előre fel tudja mérni a forgalmi helyzetet, és a las­sításhoz csak a gázpedált és sebes­ségváltót használja. A féket csak akkor veszi igénybe, ha meg akar állni, vagy hirtelen akadály került a kocsi elé. Sokat elárul a sofőrről az előzés is. A jó vezető, csak áttekinthető helyeken előz, mégpedig a lehető leggyorsabban és megfelelő távol­ságot tartva a megelőzött kocsi és a sajátja között. A hosszan tartó előzés, a hirtelen bevágódás az elő­zött kocsi elé, vagy a be nem fejezett előzés, amikor az előző kénytelen visszasorakozni az előzött kocsi mö­gé, gyengébb vezetési tudományra vall. A városi forgalomban figyeljük meg, mennyire alkalmazkodik a ve­zető a forgalom ritmusához. A kezdő rendszerint lassabban indul a ke­reszteződésben, amikor zöldet kap. De az a vezető is veszélyes partner­ré válhat, aki óriási lendülettel star­tol, majd néhány száz méter után hirtelen fékez, vagy aki váratlanul az egyik forgalmi sávból a másikba vág át. A „mester" idejében bekapcsolja az irányjelzőt, amikor el akar térni, irányt szeretne változtatni. A közúti forgalom részvevői a gyalogosok is. A közúti balesetek statisztikája kimutatja, hogy az ütkö­zések tetemes hányada éppen a gyalogosokkal történik. Ezért a ve­zetőnek ezeket is gondosan figyel­nie kell. A legfontosabb, amit meg kell jegyeznünk: nem biztos, hogy a látómezőnkben levő gyalogos is­meri a közúti forgalom szabályait. Nem lehet tehát előre tudni, hogy ezek megtartása szerint fog haladni. Különösen veszélyesek a láthatóan szórakozott, elgondolkodott gyalo­gosok. Ügyeljünk: nagy a veszélye annak, hogy előttünk lelépnek a jár­dáról az úttestre. A legnagyobb ve­szélyt azonban az idős emberek és a gyerekek jelentik. Ezért, ha idős ember vagy gyerek tűnik fel, fokoz­zuk éberségünket. A pontos előrelátáshoz fontos a távolságok és a jármüvek sebes­ségének a becslése. Ezt gyakorolni is lehet. Ha például a távolban két kocsi áll az út két szélén, próbáljuk megállapítani a távolságot közöttük. Amikor odaérünk, tachométerünk segítségével ellenőrizni tudjuk becs­lésünk helyességét. Ha velünk szembe jön egy autó, kíséreljük meg megállapítani, milyen sebességgel közlekedik. Határozzuk meg a köz­tünk levő távolság felét (pl. egy fa, vagy épület stb.), és nézzük meg a sebességmérőnkön, milyen gyor­san haladunk. Ha a szembejövő ko­csi ér előbb a „félúthoz", akkor gyorsabban haladt, mint mi, ha for­dítva történik, mi voltunk gyorsab­bak. így tudjuk (körülbelül) ellenőriz­ni becslésünk helyességét. 200-300 méter távolságból próbáljuk megál­lapítani, milyen gyorsan halad az előttünk levő kocsi. Ha utolérjük, vigyázzunk, nehogy átlépjük a meg­engedett legnagyobb sebességet, és egy ideig mögötte haladunk, se­bességmérőnkről megtudjuk az ö sebességét is. Alkossa meg véleményét az aláb­bi helyzetről! A következő számban mi is elmondjuk a véleményünket. 1. ) Nagy sebességgel utazik egy egyenes, belátható, de viszonylag szűk útszakaszon. Egy pótkocsit vontató teherautó halad ön előtt. Kereszteződéshez közelednek, de mivel főúton vart, és szemben nem jön semmi, elhatározza, hogy a ke­reszteződésnél előzni fog. Balról a mellékúton egy tehergépkocsi kö­zeledik. Fenyegeti-e önt valamilyen veszély? Ha igen, akkor milyen? 2. ) Az autópályán halad, kb. 100 km/ó sebességgel. Átmegy a bal menetsávba, mert előzni kíván egy másik kocsit. Ilyen helyzetben köze­lednek olyan szakaszhoz, ahol egy út csatlakozik az autópályához, amelyen több gépkocsi közeledik. Előfordulhat-e, hogy veszélyes hely­zetbe kerül? Ha igen, mi az a ve­szély? 3. ) Enyhén balra kanyarodó, mindkét irányban kétsávos úton egy teherautót előz. Látszólag semmi­lyen veszély nem fenyegethet, ön is és a tehergépkocsi is a maga sávjá­ban halad, az ő sebessége 70 km/ó. Ha folytatná az előzést, a bal kanyar végén fejezné be. Csökkenteni kell-e ilyen helyzetben a sebessé­get? Ha igen, miért? 4. ) Autóbuszmegállóhoz közele­dik. A buszra szállnak fel az utasok mindkét irányban egy-egy sávja van. Szembe nem jön semmilyen jármű. Az autóbusz féklámpái kial­szanak, kigyullad a bal irányjelzöje. Mi a teendő? Gyorsan előzni, amíg a busz áll, vagy inkább lassítani, és várni az előzéssel, mig el nem indul a busz? 5. ) Bal kanyarhoz közeledik, mindkét irányban egysávos az út áttekinthető. Az ön haladási sebes­sége 60 km/ó. Szembe egy teher­gépkocsi közeledik, nyilvánvaló, hogy a kanyarban találkoznak majd. Csökkenteni kell-e a sebességet vagy nem? 6. ) A közeledő kereszteződésnél balra akar térni. Balról egy autóbusz közeledik, amelynek ön köteles előnyt adni, mivel a busz főúton, ön viszont mellékúton halad. A busz azonban lassít, és kigyullad a jobb oldali irányjelzöje, tehát szemmel láthatóan abba az irányba akar térni, ahonnan ön jön. Letérhet-e azonnal balra vagy meg kell várnia, amíg a busz letér? 7. ) Üres, egyenes, kb. 7,5 méter A japán környezetvédelmi hivatal sür­geti az elektromos és metanolhajtású jár­művek fejlesztését. A levegő szennyezést e jármüvek nagymértékben csökkenthetik majd; igaz, ezek az autók kétszer annyiba kerülnek, mint a benzinüzemúek. Tajvan az elmúlt félévben több mint 60 ezer gépkocsit importált, ami több mint 200 %-os emelkedést jelent az előző év hasonló időszakához képest. Az autóvá­sárlási lista élén az amerikai gyártmányú személygépkocsik állnak, melyeket nyu­gatnémet, olasz és spanyol gépkocsik követik. A külföldi cégekkel szemben éve­ken keresztül igen magas vámtarifák véd­ték a helyi gépkocsigyártó ágazatot, ám a tajvani kormány, elsősorban az ameri­kai nyomásnak engedve, csökkentette azokat. Az Európai Gazdasági Közösség tag­országai még mindig nem döntötték el, hogyan kezeljék a japán személygépko­csi-import kérdéseit. Néhány országban, Így Franciaországban, Olaszországban, Spanyolországban és Nagy-Britanniában széles úton az önnel szembe jövő gépkocsi ismeretlen okból az ön uta­zási sávjába, és egyenesen ön felé tart. Vagy elmélázott, vagy elaludt a szembe jövő kocsi vezetője. Fron­tális ütközés veszélye áll fenn. Az út mentén sekély árkok vannak. Meg­állni már nincs értelme, csak valami­lyen hirtelen manőver mentheti meg a helyzetet. De hova? Jobbra vagy balra? A kettő közül melyik a bizton­ságosabb? Jegyezze meg: • Nincsen olyan szabály, amely minden helyzetben érvé­nyes lenne. Csak egy - a volán mögött legyen mindig körültekin­tő és figyelmes. • Utazzon úgy, hogy mások értsék szándékát. Soha ne tegyen olyan manővert, amely váratlan forgalom többi részvevője szá­mára. • Vezetés közben legyen pszi­chológus. Kísérelje meg mindig előrelátni, mire készül a másik kocsi vezetője. A múlt számban közölt kérdések­re a helyes válaszok: 1. ) A folyamatos lassításhoz és megálláshoz elég a könnyed féke­zés. Csak az utolsó pillanatban kap­csoljuk a sebességváltót semleges­re, így a motor is segíti a fékezést. 2. ) Mivel az út emelkedik, és a két kocsi közötti sebességkülönbség 20 km/ó, elég ha levesszük a gázt. 3. ) 70 km/ó sebességnél a kocsi egy másodperc alatt 19,5 métert tesz meg. Ezért nincs sok idő a las­sításra. Mivel 30 km/ó-val kell csök­kenteni a sebességet, intenzív féke­zésre van szükség és át kell kap­csolni a harmadik fokozatra. 4. ) A síkos úton való fékezés csú­száshoz vezethet. Ezért kapcsoljunk hármas fokozatra, a tengelykapcso­ló pedálját azonnal, de simán en­gedjük fel. Ha szükséges, ezután óvatosan használhatjuk a féket is. 5. ) Szélsőséges helyzetben a nyolcadik vagy a kilencedik féke­zési módot használjuk. Figyelem: az ösztönünk arra késztet, hogy teljes erővel nyomjuk a fékpedált! Ez hely­telen. 6. ) A beton útfelület a legkevésbé csúszós. A kilencedik fékezési mód a legjobb. 7. ) A helyzet energikus fékezést igényel. Mivel sebességünk vi­szonylag alacsony, erős fékezésnél sem valószínű a csúszás. 8. ) A „Stop" jelzésnél meg kell állni. 90 km/ó sebességnél a féktá­volság kb. 65 méter. Mivel még 80 méterünk van a tábláig, elegendő az ötödik fékezési mód. 9. ) A nedves aszfaltfelület csú­szásveszélyes. 70 km/ó sebesség­nél a fékezési távolság kb. 70 méter. Ez azt jelenti, hogy a 80 méteres távolság elegendő a megálláshoz, ha nem csúszunk meg. Ezért a hato­dik vagy a tizedik módot választjuk. 10. ) Ha nem akarjuk az előttünk haladó kocsit követni, átkapcsolunk kettesre, a tengelykapcsoló pedálját nagyon óvatosan eresztjük fel, majd ezután finom, röviden ismételt féke­zésekkel igyekszünk megállni, -di­hivatalos behozatali kvótákat alkalmaz­tak. A nyugat-európai személygépkocsi­gyártók a piacvédelem 1992 utánra való kiterjesztését akarják elérni, a személy­gépkocsi-import 10 százalékos szinten való megszabásával a japán autók szá­mára. A téli reggeleken „hó- és jéghegyként" közlekedő autóvezetők önmagukon kivül a többi közlekedőt is hirtelen elrontják. Az összes ablak, a fényszórók és a világító- testek, valamint a karosszéria teljes meg­tisztítására azért van ilyenkor mindennél nagyobb szükség, hogy a közlekedési feltételek általános romlását legalább a kilátás és a láthatóság némiképpen ellensúlyozza. A Szovjetunióban jelenleg egymillió motorkerékpárt és négymillió kerékpárt gyártanak évente. Mivel az igény jóval meghaladja a kibocsátást, és a minőség sem teljesen kifogástalan, az illetékes minisztérium kooperációs szerződést irt alá a Piaggio, Gilera és Bianchi céggel. A megkötött szerződés értelmében az olasz gyártó cég 1989 szeptemberéig átadja a mopedek, 125 köbcentiméteres motorkerékpárok, háromkerekű |ármúvek és kerékpárok közös gyártásához szük­séges terveket. Három nyugatnémet autó előtt olasz kocsi nyerte el 1989-ben az Év autója címet, mégpedig a Fiat Tipo. Ez az autó a szakzsűritől a legtöbb szavazatot kapta. Az Opel Vectra, a VW Passat, a BNW ötös sorozat és a Renault 19-es követik az első helyezettet a rangsorban. A «ok különféle díj között az Év autója kitüntetés különleges helyet foglal el. Odaítéléséről Európa 17 országának 58 autós szakírójából álló zsűri - tehát csupa szakember dönt. Annak érdekében, hogy a véletlen szerepének, avagy a nemzeti érdekek képviseletének a legkisebb lehetőségét is kizárják, a zsűrizés rendszerébe, mechanizmusába megfelelő biztosítékokat építettek be. Például a legfontosabb európai autógyártó államokat 7-7, a többieket kevesebb zsűritag képviseli a díj odaítélésénél, a szavazásnál. Minden zsűritag 25 pontot adhat, oszthat szét, ám legalább öt modellre kell szavazatot adnia és egyre maximálisan 10 pontot. A zsűritagok a követ­kező kritériumok, fő szempontok alapján szavaznak, illetőleg adják pontjaikat egy-egy modellre: az autó formája, motorja, futóműve, közle­kedésbiztonsági jellemzői, környezetbarát volta és gazdaságossága. A Fiat Tipóról 38 zsűritag jó benyomásokat szerzett. Dicsérték eredeti formáját, az átlagosnál nagyobb belső terét, kényelmes beszállási lehetőségét, a nagy hátsó ajtót (amely műanyagból készült), a könnyen kezelhetőséget, a kellemes, jó úttartását, és árának a teljesítményhez képest előnyös voltát. A kidolgozását, ami korábban a Fiat kocsinál problémát jelentett, már nem bírálták. Kritikákat kapott viszont az 1,6 literes motor hangereje. Az európai erős mezőnnyel szemben ezúttal a japán kínálatnak nem volt semmi esélye A legjobban még a Honda Civic tartotta magát: 90 pontot kapott. Érdekességként említjük, hogy hét európai szaklap szer­vezi a szavazást. -am­A standard műszerfal... ... és a luxus műszerfal, digitális műszerekkel A TIPO ÖT FAJTA MOTORRAL KERÜL PIACRA: Tipo 1,1 - 1108 köbcentiméteres benzinmotor. Maximális teljesítmé­nye 41 kW/550 km/ó, felgyorsulás 100 km/ó-ra 17,2 másodperc. Fo­gyasztás (90 km/ó /120 km/ó városi forgalom /100 km): 4,7/6,5/7,5 I. Tipo 1,4 - 1373 köbcentiméteres, OHC vezérlésű benzinmotor. Maxi­mális teljesítménye 53 kW/600 ford. Legnagyobb forgatónyomaték 108 N. M/2900 ford. Csúcssebesség: 161 km/ó, felgyorsulás 100 km/ó-ra 13 másodperc. Fogyasztás: 5,2/7,1/8,5 I. Tipo 1,6 - 1580 köbcentiméteres benzinmotor. Maximális teljesítmény 61 kW/600 ford. Legnagyobb forga­tónyomaték 132 M.m/4000 ford. Csúcssebesség: 172 km/ó. Felgyor­sulás 100 km/ó-ra 12,0 másodperc. Fogyasztás: 5,0/6,9/8,9 I. Tipo 1,7 D - 1697 köbcentiméteres dízelmotor. Maximális teljesítménye 43 kW/4600 ford. Legnagyobb for­gatónyomaték 100 N.m/1900 ford. Csúcssebesség: 150 km/ó, felgyor­sulás 100 km/ó-ra 17,8 másodperc. Fogyasztás: 4,9/6,7/6,7 I. Tipo 1,9 TD - 1929 köbcentiméte­res, turbofeltöltésű dízelmotor. Ma­ximális teljesítménye 68 kW/1100 ford. Legnagyobb forgatónyomaték 191 N.m/2400 ford. Csúcssebes­ség: 175 km/ó, felgyorsulás 100 km/ó-ra 12,0 másodperc. Fogyasz­tás: 4,9/6,6/6,2 I. AUTÓSOK L_J MOTOROSOK ÚJ SZÍ 16 1989. II. 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom