Vasárnapi Új Szó, 1989. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)
1989-02-10 / 6. szám
JSZÚ 5 39.11.10. ra police", amely ízléses, színes vállrojttal díszített fehér egyenruhában őrzi a komplexumot.- Talán meglepi az idegent a sok őr, rendőr, portás. Ott vannak az operaháznál, a piramisoknál, a nagy szállodákban, szóval, szinte mindenütt Ezt a biztonság garantálása teszi szükségessé, meg aztán ez egyben legalább olyan-amilyen állás is. Rosszul fizetik őket de még így is boldogok, hogy van munkájuk és jövedelmük - mondta kairói kísérőnk, Ahmed, a Misr Travel utazási iroda alkalmazottja. Az egyiptomi kormány egyic legsürgetőbb belpolitikai feladata a minél több munkaEgyiptomi mozaik Kairó, az Egyiptomi Múzeum bejárata A szudáni-egyiptomi határ közelében, Asszuántól 300 kilométerre délre, Abu Simbelben található a II. Ramses idejében épített hatalmas sziklatemplom (A szerző felvételei) Amikor 1869-ben készültek a Szuezi-csatoma megnyitására, Szaid, az akkori egyiptomi uralkodó erre az alkalomra európai stílusú operát építtetett Kairóban, az afrikai kontinens első operaházát. A király kérésére Giuseppe Verdi megkomponálta az Aidát. Az Egyiptom történetében mindig is fontos politikai és gazdasági szerepet játszó csatorna, az operaház és az Aida hármas premierjére összegyűltek egész Európa és Észak-Afrika koronás fői és jeles személyiségei. És így az Aida olyan lett Egyiptom és Kairó számára, mind Mozart Don Giovannija Prága és a Tyl Színház számára, ahol bemutatója volt.- Verdinek ezt a híres operáját egy évvel ezelőtt itt, Luxorban is játszották - tájékoztatott minket némi büszkeséggel Aziz, a helyi idegenvezető. - Reális díszletek között játszották, az opera leghíresebb csillagai léptek itt fel. Kérésünkre, melyik csillagok is énekeltek Luxorban, azonban nem tudott válaszolni. - Az előadást mindenekelőtt a látogatóknak szánták, a turistáknak azokból az országokból, ahol ez a művészet nagyon népszerű, s akik hajlandók voltak megfizetni a magas jegyárakat - fűzte hozzá. Nos, abban az országban, amelyet évente 1,5 millió turista látogat meg a világ minden tájáról, s melynek állami bevételei jelentős része éppen az idegenforgalomból származik, az ilyen „operavállalkozás ' vendégcsalogató szerepet játszik. Mintha enélkül nem lenne elég dolog, ami Egyiptomba csábít! Megpróbáltam elképzelni, hogyan hangzottak Verdi melódiái Egyiptom ötezer éves történelmének kolosz- szális romjai, az építészeti remekek maradványai között. Este volt, sötét, a hőmérséklet kicsit harminc fok alá süllyedt már, s ha meglebbent egy kis szellő, hozott talán egy kis nedvesebb levegőt is a Nílus felől. Luxor és Karnak megtekintése után, maguk mögött tudva a Királyok völgyének forró katlanban tett kirándulást, ahol napközben a hőmérséklet még árnyékban is meghaladja a negyven fokot, már lemosva magukról a mindenütt jelen lévő finom sivatagi homokot, átöltözve megérkeztek a luxori templomhoz, hogy élvezzék a zenét, amely visszaverődik az ókori egyiptomi civilizáció egykori dicsőségének néma tanúiról... Csodálatos lehetett, s a rendezők biztosan megkapták a várt nyereséget. Nekünk meg kellett elégednünk egy csésze kávéval a szálloda klimatizált halijában, s boldogok voltunk, hogy legalább este és éjszaka nem vagyunk kitéve az ugyan kellemes, de egy közép-európai számára mégiscsak túl forró, száraz klímának. S nyugodtan elmélkedhetünk azon, hogy a sötét afrikai égbolt alatt az Aidában szimbolikusan találkozik egymással az ősi Egyiptom történelme, az újkori egyiptomi arab állam születése és jelene. Gazdag történelme alapján Egyiptomot az emberi civilizáció egyik bölcsőjének tekintik, de Al- Gumhurrija Miszr al-Arabijja, vagyis az Egyiptomi Arab Köztársaság - nem csak a piramisok Gizehben, a híres kairói Egyiptomi Tutahamon sírjának kincseivel, a grandiózus sziklatemplomok Abu Simbelben vagy az ókori Egyiptom kultúrájának hely megteremtése, még ha alacsonyak is a fizetések, csakhogy biztosítani tudják a többség számára legalább a létminimumot. Ez rendkívül fontos az ország mai bonyolult társadalmi-gazdasági helyzetében. Gyakorlatilag nem mutatnak ki semmilyen, vagy csak nagyon alacsony munkanélküliséget, de ezt az említettekhez hasonló, néha nagyon különös, sőt szinte felesleges munkalehetőségek biztosításával érik el. Új munkalehetőségeket teremt majd a Kairó-Gizeh ikerváros peremkerületeinek építése is, bár ez a közel 15 milliós monstrum már most is Afrika legnagyobb városa. Ugyancsak fontos eseménye volt az elmúlt év végének az ún. Nagy Kairó tervének jóváhagyása. A város évszázadokon át mindenfajta átgondolt urbanisztikai koncepciók nélkül épült. Túlzsúfolt, infrastruktúrája nagyon rossz állapotban van, számos negyede nem felel meg a mai követelményeknek. A minden komforttal ellátott (s ennek megfelelően jó drága) hatalmas luxusszállodák közelében egymás mellett szoronganak a házak, amelyek inkább csak viskók, nincsenek csatornák, hiányoznak az elemi higiéniai berendezések, a korszerű lakás más tartozékai. A tíz új kerületben megfelelő szinten lesznek a lakások, az üzlet- hálózat, a szolgáltatások, az ivóviz- és villanyszolgáltatás, a közlekedés. Egyiptom kisebb városaiban sokkal rosszabb a helyzet, mint a fővárosban, de a kormány tudatosítja: Kairó nemcsak az ország, hanem jelentős politikai, kulturális és közlekedési csomópontként egész Afrika kapuja. Ezért szentelnek ilyen nagy figyelmet és ilyen jelentős összegeket új arca kialakításának.-Ott, ahol lebontják a régi épületeket. talán új szállodák épülnek, s ez újabb turistákat, további bevételeket jelent - mondta Ahmed, aki - szavai szerint - nemcsak idegenvezető, hanem a főváros környékén lévő néhány datolyapálma ültetvény társtulajdonosa is. Az Egyiptomi Múzeumban tett látogatás után megálltunk a Nílus egyik mellékágán átívelő hídon, amelyen Gezira szigetére lehet eljutni, ahol az új operaház van. A part mentén nyomorúságos bárkákon laknak az egyiptomi társadalom legszegényebb rétegéhez tartozó családok. Ok aligha jutnak el az Aidára vagy az Uszire balett előadására Talán nem is vágynak ilyesmire... Egyiptom gazdaságában a kis- és középburzsoázia valamint a külföldi tőke játssza a főszerepet. Kérdésünkre, jut-e az új ideigenforgalmi bevételekből a legszegényebbeknek is, Ahmed csak megvonta a vállát és továbbvonszolt minket... MROSLAV BARANOVKÍ elnöke, Anvar Szadat 1979-ben Izraellel és az Egyesült Államokkal aláírta a Camp David-i különszerződéseket. Hoszni Mubarak jelenlegi elnök kormánya a közel-keleti konfliktus igazságos rendezésének híve, támogatja a palesztin nép harcát, s az elsők között ismerte el a tavaly novemberben Tuniszban kikiáltott független palesztin államot. Jasszer Arafattal megtartott találkozója után ezzel összefüggésben Mubarak elnök fel szólította Izraelt - amellyel külföldi megfigyelők szerint a „hideg béke“ kapcsolatait tartja fenn -, hogy tegye meg az elkerülhetetlen „tisztességes kompromisszumokat". Egyiptom igyekszik kiegyensúlyozott politikát folytatni a Nyugattal és a Kelettel szemben, a kölcsönös előnyösség, s főleg a gazdasági téren való együttműködés bővítésével igyekszik fejleszteni nemzetközi kapcsolatait. De térjünk vissza Kairóba, a főváros új operaházába, ahol az idén január végén - február elején kilenc előadást tartott a Szlovák Nemzeti Színház balett-társulata is. A régi operaház egészen 1971-ig szolgált, ekkor leégett. Az elmúlt ősszel, pontoséin október 10-én zajlott le az egyik legjelentősebb esemény Egyiptom kulturális életében: éiz új operaház, egy modem színházizenei komplexum megnyitása. De 1989-cel ellentétben nem az Aida zenéje csendült fel benne. Az operaház japán közreműködéssel és japán tőke bevonásával épült, így nem csoda, hogy az ünnepélyes megnyiRendőrök tevéken a gizehi piramisok tövében tón, amelyen Hoszni Mubarak elnök is részt vett, a kabuki hagyományos japán színház stílusában előadott darab szerepelt. Utána a kairói Uszire balett lépett fel, amely az ősi Egyiptom pantheonjának egyik istenéről kapta nevét. Az operaházat az iszlám építészet hagyományaira alapozva tervezték meg, s homoksárga színe jól érvényesül a mindig kék ég alatt zöld parkkal övezve, amely - ellenmás emlékei, amelyek a mai arab iszlám kultúrával együtt a tradíciók, hatások és stílusok egyedülálló együttesét képezik. Egyiptom ma aktív szerepre törekszik az arab színtéren, ahová az elszigeteltség évei után tért vissza. Azzal zárta ki önmagát közösségéből, hogy akkori tétben a gondozatlan, hamuszerű porral belepett kairói flórával - valóban ragyogóan zöld A bejáratot ékesítő egyiptomi és japán zászló szimbolizálja a két ország együttműködését. S van még valami, ami azonnal felkelti az arra járó figyelmét: a speciális rendőrség, az „opeA dolog azzal kezdődött, hogy a 32 éves Pjotr Bessz- mertnij, aki a közelmúltig egy tröszt mérnökeként dolgozott, elhatározta, hogy családi vállalkozásban egy üzletet vesz bérbe. Egybeesett ez a moszkvai agráripari komplexum vezetőinek álláspontjával, akik azt szerették volna, hogy üzletüket ne olyan ember vegye át, aki tisztában van minden kibúvóval, hanem valaki, aki a szakmában teljesen új. Pjotr Besszmert- níj ilyen volt. A volt mérnök, a Lenyivka utcai családi vállalkozás vezetője jogot kapott, hogy közvetlenül szerződjön különféle gazdaságokkal zöldség- és gyümöicsszállitásra, beszerezhesse a lakosságtól is, a nap folyamán változtathassa az árakat, ó maga határozza meg a dolgozók számát és fizetését. Pjotr Bessz- mertnij jól él a jogokkal. „Csapatát" például 70 százalékban családi kapcsolatai alapján válogatta össze. Együtt dolgozik vele felesége. édesanyja, az egyik nagymama, egy unokaöccs, egy unokahúg, a bácsikája Családi üzlet Moszkvában és a nénikéje. A többiek olyan közeli barátok, akikben teljes mértékben megbízik. Pjotr már az üzlet nyitása előtt meghirdette alapelvét. A vásárló érdekei mindenekelőtt. A jelszó nem új. Nap mint nap halljuk, immáron 70 éve, ám foganatja eddig kevés volt. Könnyű meggyőződnünk erről, ha elmegyünk bármelyik moszkvai zöldségüzletbe, ahol mind az áruk külleme, mind frissessége sok kívánnivalót hagy maga után. Ezzel szemben bármikor menjen az ember a Besszmertnij család vezette üzletbe, tisztaság, friss levegő fogadja. Frissek az áruk is, szinte belekéredzkednek a vevő kosarába. Olyan, mintha az ember a piacon lenne. Csak az árakból derül ki, hogy sajátos rendben működő. állami üzletben van. Milyen hatékonysággal működik az új üzlet? öt hónap alatt egy hasonló zöldségüzlet, ahol hattal többen dolgoznak, feleannyit forgalmazott, mint ez. Az egyik hónapban például a családi vállalkozás 127 ezer rubelt, a szomszéd zöldségüzlet pedig csak 63 ezer rubelt forgalmazott. A különbség meggyőző. Hogyan keresnek a vállalkozásban részt vevők? Egyesek szerint majdnem 500 rubelt havonta. A valóságban azonban, mint az várható volt, a fizetések szerényebbek. Átlagban a havi 300 rubelt érik el. A haszon felét átutalják az agráripari szövetkezet számlájára, a többiből fedezik a termelési költségeket; a helyiség bérleti díját, a világítást, gázt, vizet, telefont, szállítási költségeket, göngyöleget. Egyszóval a vállalkozás még korántsem olyan jövedelmező, mint ahogy első pillanatra kinéz. A fizetésért bizony meg kell dolgozni, s lehető legtöbb árut kell eladni a lehető legkevesebb dolgozóval. (Novoje Vremja)
