Új Szó, 1989. december (42. évfolyam, 283-307. szám)

1989-12-15 / 295. szám, péntek

A Csehszlovákiai Magyarok Fórumának programnyilatkozata A Csehszlovákiai Magyarok Fóru­ma, mint a társadalom minden réte­ge felé nyitott, demokratikus polgári kezdeményezés - tekintet nélkül pártállásra, felekezeti hovatartozás­ra, nemre fajra és szociális állapotra - várja azoknak a magyar nemzeti­ségű csehszlovák állampolgároknak a csatlakozását, akik a demokráciá­nak, a jogállamiságnak, a szabad választásoknak, a tényleges egyen­jogúságnak, a nézetek pluralizmu­sának elvét vallják, és cselekvően akarnak hozzájárulni az emberi jo­gok érvényesítésének gyakorlatá­hoz, ahogy azt a Nyilvánosság az Erőszak Ellen és a Polgári Fórum programnyilatkozata megfogalmaz­za, valamint a csehszlovákiai ma­gyarokat érintő politikai, társadalmi, gazdasági és művelődési változá­sokhoz, az önszerveződés és ön- rendelkezés elvének megvalósítá­sához. A Csehszlovákiai Magyarok Fóru­ma programelőzményének tartja ,,A harminchármak nemzetiségpolitikai beadványa" néven ismert doku­mentumot, amelyet az aláírók 1989 februárjában juttattak el a legmaga­sabb szintű párt- és állami veze­téshez. A Csehszlovákiai Magyarok Fóru­mának megalapítói közmegelége­déssel vették tudomásul a radikáli­san megújított vezetőségű Csema­dok 1989. december 6-i programnyi­latkozatát, azokat az elveket, me­lyek szerint a Csemadok „önálló, nyitott és szabad szervezet", amely szakít a demokratikus centralizmus gyakorlatával, s helyet ad a nézetek pluralizmusának, a független véle­ményalkotásnak, biztosítva a szer­vezeti életben valamennyi eszmei áramlat szabad működését. A Csehszlovákiai Magyarok Fóru­mának megalapítói közmegelége­déssel vették tudomásul a Csema­dok KB rendkívüli ülésén elfogadott programnyilatkozatnak azokat a té­ziseit, amelyek szerint nemzetiségi kulturális szervezetünk az egyenlő­ség elve alapján együtt kíván mű­ködni a Független Magyar Kezde­ményezéssel, a Magyar Diákszövet­séggel és a Csehszlovákiai Magya­rok Fórumával, továbbá, hogy a Csemadok „támogatja a Polgári Fórum és a Nyilvánosság az Erő­szak Ellen polgári kezdeményezé­sek politikai programját", s alap­szervezeteinek azt javasolja, a Cse­madok programnyilatkozatának alapján „vegyék fel a kapcsolatot a helyi Polgári Fórum, és a Nyilvá­nosság az Erőszak Ellen polgári kezdeményezésekkel", s vegyenek részt a helyi közigazgatás újjászer­vezésében. A Csehszlovákiai Magyarok Fóru­ma - figyelembe véve a harmadik és negyedik bekezdésben kifejtetteket - azonosul a megújuló Csemadok KB programnyilatkozatával, s ezen­nel kinyilvánítja, hogy a továbbiak­ban szabad szellemiségű eszme- áramlatként, vitafórumként és szak­értői javaslattevő csoportként a Csemadokon belül fejti ki tevé­kenységét. A Nyilvánosság az Erő­szak Ellen programját és saját nem­zetiségi programunkat azáltal kíván­juk viszonyainkra alkalmazni, s né­pünk körében a gyakorlati életbe átültetni, hogy felszólítjuk a Csema­dok tagságát, alapszervezetein belül hozza létre a Csehszlovákiai Ma­gyarok Fórumát. A helyi vitafórumok juttassák el javaslataikat a Csema­dok KB-hoz, amelytől - feldolgozás végett - átveszik azokat a Csehszlo­vákiai Magyarok Fórumának egyes szakcsoportjai is. A Csehszlovákiai Magyarok Fóru­ma az alábbi szakcsoportok szerint tagolódik: 1) Alkotmányügyi és Kisebb­ségjogi Szakcsoport - a készülő új alkotmánytervezet, a nemzetiségi kollektív jogok, a nyelvtörvény, a kétnyelvűség, az arányos nemze­tiségi népképviselet kérdéseinek vi­tafóruma és javaslattevő szerve;- figyelemmel kíséri a nemzetisé­gi vonatkozású törvények, rendele­tek betartását, az egyenlőség, a de­mokrácia, a jogállamiság, az emberi • jogok elveinek tiszteletben tartását;- szakértői tanáccsal szolgál nemzetiségjogi kérdésekben. Látni kellett volna Nézem a tévében a Szövetségi Gyűlés tanácskozását, amelyet már egyenes adásban közvetítenek. Megújulni készülő politikai életünk­nek üde színfoltja, hogy mi, egysze­rű választópolgárok a képernyő ré­vén figyelemmel kísérhetjük az álta­lunk választott képviselők hogyan képviselik az érdekeinket. Ezen az ülésen például a tisztelt ház tagjai a leghatározottabban elítélik a no­vember 17-i prágai diáktüntetés vér­be fojtását. A felszólalók egyhangúan véle­ményt mondtak az eseményről, amelyet brutálisnak minősítettek és a leghatározottabban elhatárolták magukat tőle. Jó, nagyon jó érzés hallgatni, hogy ennyire egyértelmű az eset megítélése, jó, nagyon jó, hogy ezt ma már minden fórumon bátran kimondhatjuk, leírhatjuk. Bennem mégis motoszkál egy gondolat, mondhatnám, bujkál a kisördög. Azt szeretném tudni, vajon az év elején, amikor a tisztelt ház megszavazta, illetve jóváhagyta a közrend fenntartása érdekében fo­ganatosított törvényerejű rehdeletet, a képviselők közül hányán tolongtak a szónoki emelvény körül azért, hogy hangot adjanak a véleményük­nek, miszerint az említett törvényja­vaslat, mely tulajdonképpen jogala­pot szolgáltatott a beavatkozáshoz, az emberi jogok lábbal tiprása, a ha­talmi önkény törvény általi szentesí­tése stb. Mert nem kellett túlzottan nagy látnoki képesség ahhoz, hogy előre lássák, a törvény szigorú betartása egyértelműen, vagy inkább nyíl­egyenesen vezet a ma már minden­ki által elítélt, mégis sorsdöntő no­vemberi eseményekhez. -tszl­2) Oktatásügyi Szakcsoport- a magyar nyelvű oktató-nevelő intézmények (bölcsődék, óvodák, alap- és középiskolák, szakmunkás- képzők, kisegítő iskolák, stb.) háló­zatával kapcsolátos kérdések vitafó­ruma és szakértői javaslattevő szerve;- koncepciót dolgoz ki a magyar tanítási nyelvű iskolarendszer tartal­mi-szemléleti megújítására (a ma­gyar nép történelme, nemzetiségis­meret, nemzetiségi jogismeret, a szülőföld földrajza és kultúrtörté­nete stb.);- javaslatot tesz a szlovák nyelv oktatásának alapvető korszerűsíté­sére, radikális reformjára;- javaslatot dolgoz ki az egyete­meken és a főiskolákon tanuló ma­gyar fiatalok számarányának növe­lésére. 3) Kulturális Szakcsoport- a nemzetiségi kultúra intézmény- hálózatával (lapok, kiadók, múzeu­mok, tudományos intézmények stb.) kapcsolatos kérdések vitafóruma és szakértői javaslattevő szerve;- kidolgozza a nemzetiségi kultú­ra rövidebb és hosszabb távú fej­lesztési koncepcióját, integrálva a nemzetiségi kultúra fogalmába a művészek, valamint a társadalom- és reáltudományok különféle ágait; 4) Családvédelmi és Társada­lomlélektani Szakcsoport - a csa­lád és a nemzetiségi társadalom életével kapcsolatos kérdések vita­fóruma és szakértői javaslattevő szerve;- szociológiai és pszichológiai in­formációk terjesztésével küzd a csa­ládok széthullása, a deviancia kü­lönféle formái, az etnikai tudatzava­rok, a közösségtől való elidegene­dés ellen;- humanitárius programot követ, együttműködve a nemzetiségileg vegyes területek egyházaival is. 5) Településfejlesztési és Kör­nyezetvédelmi Szakcsoport- a nemzetiségi terület gazdaság - földrajzával, agrárpolitikájával, ag­rárértelmiségének helyzetével, a mezőgazdálkodói szabadvállalko­zással, gazdakörökkel, piacgazdál­kodással, az iparpolitikával, a foglal­koztatottsággal, a településfejlesz­téssel, a vidék és a falu jövőjével kapcsolatos kérdések vitafóruma és szakértői javaslattevő szerve;-fokozott figyelmet szentel Dél- Szlovákia tájvédelmi problémáinak, a táj történelmi arculatának, a mű­emlékek és a történelmi emlékhe­lyek állapotának és sorsának;- a jövő iránti felelősség és a szü­lőföldszeretet jegyében állást foglal a környezetvédelem kérdéseiben. Pozsony 1989. december 10. A Csehszlovákiai Magyarok Fóruma Tisztelt Szerkesztoseg! Kicsi lett a példányszám Felgyorsultak az események, egy hét alatt több minden történik az ország életében, mint azelőtt évtizedek alatt. Alig bírjuk követni a változá­sokat. Az emberek érdeklődése a politikai események iránt megsokszo­rozódott. Azok, akik azelőtt az Új Szó elolvasását az utolsó előtti oldalon be is fejezték - az utolsónál kezdték -, szóval, akik a sporton, rendőrségi híreken és a tv-műsoron kívül mást nem is olvastak el, most reggelenként sorba állnak a napilapért. Teszik ezt azért is, mert végre ma már nem köntörfalazás az egész újság. Az emberek az első oldalon kezdik olvasni az újságot, illetve sokan csak kezdenék, mert akik reggel korán, munkába menet nem állnak be az újságárusnál, azoknak már nem jut semmilyen napilap. Pedig nagyon sokan szívesen olvasnák a legfrissebb híreket a vonatban, buszban, villamoson. Sokan későn keverednek haza a mun­kából, bevásárlásból, és az otthoni teendők elvégzése után fáradtan nincs kedvük a késői órákban leülni a tv vagy a rádió mellé, hogy figyelemmel kísérjék az eseményeket. Jó - jó, mondhatnák azt is, hogy az Új Szót vagy egyéb napilapot meg is lehet rendelni. Igen ám, csakhogy akkor estefelé jut hozzá az ember, s akkor olvas mondjuk az új kormányról, mikor az már le is mondott... Ilyen érdeklődés mellett nem lehetne nagyobb példányszámot biztosí­tani? El tudom képzelni, hogy ez nem megy egyik napról a másikra, de ez a probléma nem egészen újkeletű, mert régebben sem lehetett kapni a délelőtti órákban Új Szót vagy Pravdát. Papírhiány? Tele vannak az újságos bódék olyan folyóiratokkal, amelyek senkinek sem kellenek. De most már reméljük ezek épp úgy eltűnnek, mint a kötelezően megrendelt újságok. Vagy esetleg bízzunk abban, ha felemelik az újságok árát, akkor kevesebben fogják vásárolni, s így könnyebben hozzájutunk a napi sajtóhoz. Én ezt nem hiszem, mert az Új Szót is érdemes már elolvasni. Morvay Béla mérnök, Galánta Szerkesztőségünk vezetősége és valamennyi munkatársa a fe­szített munkatempó közepette is behatóan foglalkozik lapunk jövő­jével, koncepciójával. Eltökélt szándékunk áz, hogy a november 28-án megjelent - egyértelmű eszmei és erkölcsi platformot tük­röző - állásfoglalásunk szellemé­ben olyan lapot szerkesszünk, amely méltó az olvasó bizalmára. A már érzékelhető tartalmi válto­zásokat mielőbb újabb lényeges, meghatározó lépéseknek kell kö­vetniük. Ilyen szempontból min­\ denképpen vízválasztó lesz az SZLKP és a CSKP rendkívüli kongresszusa. Ezt követően kell alapvető kérdésekben döntenie szerkesztőségi kollektívánknak, s ekkor lehet mérlegelni példány­számunk emelését is. Mi termé­szetesen erre törekszünk, mert a megváltozott politikai és gazda­sági feltételek közepette nincs fon­tosabb feladat, mint az olvasó igé­nyeinek kielégítése. A rotációs új­ságpapír nem lesz - NEM LEHET - hiánycikk. yilatkozat Iskolánk tantestülete az 1989. december 4-én tartott összejövetelén a következő nyilatkozatot fogadta el. 1. Támogatjuk a Nyilvánosság az Erőszak Ellen és a Polgári Fórum állásfoglalásait. 2. Követeljük, hogy bírálják felül az 1968/69-es események kapcsán politikai okok miatt elbocsátott pedagógusok ügyét. 3. Szabad, demokratikus választásokat követelünk. 4. Az újonnan megválasztandó parlament igazán demokratikus alkot­mányt dolgozzon ki, amely az alkotmány betartására vonatkozó garanciákat is tartalmazná. 5«> Követeljük, hogy az alkotmány biztosítson kollektív jogokat az itt élő magyar nemzetiség számára. Ennek érdekében hozzanak létre alkotmánybí­róságot, amelynek legyen magyar nemzetiségű tagja, aki a magyar nemzeti­séget képviseli. 6. Kérjük egy járási pedagógusfórum 10 napon belüli megszervezését. Ezen a járási iskolaüqyi szakosztály tárja fel az elmúlt időszak hiányosságait, és terjessze elő saját akcióprogramját! 7. Kérjük egy önálló magyar pedagógiai főiskola létesítését. 8. Kérjük magyar tanítási nyelvű szaktanintézetek létesítését járásunk területén. A zselizi (Éeliezovce) Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola tantestületének tagjai (30 saját kezű aláírás) Mi újság a Magyar Területi Színházban? A Csemadok Érsekújvári Já­rási Bizottsága, városi alapszer­vezete, a Független Magyar Kezdeményezés helyi csoportjá­val közösen nyilvános vitafóru­mot rendez december 18-án, 18 órai kezdettel a Csemadok- székházban. A fórumon részt vesznek a Csemadok KB vezető képviselői, az FMK-nak és a Csehszlovákiai Magyarok Fó­rumának szóvivői, valamint a já­rás vezetői és a Nyilvánosság az Erőszak Ellen mozgalom helyi képviselői. A Csemadok JB Mi történt? - kérdik telefonon sokan Dél-Szlovákia városaiból. Kíváncsiságuk kielégítésére alább összefog­laljuk a történeteket s a várható eseményeket. 1989. november 21-én, kedden taggyűlést tartott a Magyar Területi Színház komáromi társulata. Az összejövetelen Állásfoglalást hagytak jóvá a jelenlévők, miszerint a Matesz komáromi társulata csatlakozik a prágai színművészeti főiskola növendékeinek, vala­mint a prágai színházak művészeinek felhívásához; egyebek között azzal, hogy nem tartja meg a tervezett elődásokat és részt vesz a november 27-i kétórás országos sztrájkban. Mindez meg is történt. Az elődások helyett nyilvános fórumokat tartott a színház. Ilyen volt például Nyitrán, Ekelen és Pozsonyban. A színház tagjai azonban isko­lákban, falvakban és üzemekben is részt vettek a nyilvános fórumok vitáiban. (Komáromban a mai előadás előtt, 17 órától lesz ilyen vitafórum). A színházban megalakult a sztrájk-, illetve koordiná­ciós bizottság, amely csak a fél év múlva esedékes választások után oszlatja fel magát. Addig érvényben marad a sztrájkkészültség. Szükség esetén a bizottság azonnal cselekvőképes. A részleges sztrájk idején hiúsult meg a Magyar Területi Színház komáromi társulatának magyarországi (tatai) vendégszereplése; s csak részben valósult meg a Győri Kisfaludy Színház komáromi bérletes fellépé­seinek sorozata. A tervezett négy elődásból csupán kettőt tartottak meg, a másik kettő az egyik győri művész betegsége miatt elmaradt. Ha a színház terveit nem keresztezi semmiféle váratlan esemény, akkor a két elmaradt előadást 1990. január 15-én és 16-án tartja meg Komáromban a győri színház. Az első előadást a Jókai-bérlet, a másodikat a Madách-bérlet tulajdono­sai tekinthetik meg. A színház vezetősége és tagjai ezúton köszönik meg a tatai és a komáromi közönség türelmét és szolidaritását. (Feltétlenül említésre méltó, hogy a győriek első vendégszereplése előtt színházuk igazgatója kilépett a függöny elé és megkérdezte, vajon nem tekinti-e sztrájktörésnek a közönség, ha a Kisfaludy Színház művészei fellépnek Komáromban a szlovákiai és csehországi színházak részleges sztrájkjának idején. A közönség úgy vélte, ez a vendégszereplés nem számít sztrájktörésnek. Ezután a Matesz egyik művésze felolvasta a színház Állásfoglalását és Követeléseit, majd megkezdődött az előadás.) Közben a Szabad Fórum polgári kezdeményezés komáromi járási koordinációs bizottsága tíz pontban a járási nemzeti bizottság elé terjesztette követeléseit. Ennek 9. pontjában követelte, hogy a többi szlovákiai színházhoz hasonlóan végre „saját otthona" (épülete) legyen a Magyar Területi Színháznak. A jnb vezetése elfogadta a tízpontos Követelést, erről értesítette az SZSZK Kulturális Minisztériumát, és utasította a városi nemzeti bizottságot, hogy e döntést realizálja a gyakor­latban. Ennek értelmében a városi művelődési központ (ahol eddig albérletben dolgozott a Matesz) az év végéig kiköltözik az „új épületből", amelyet 1990. január 1-jén végre teljes egészében birtokába vehet színházunk. Mivel a színház igazgatója, Takáts Ernőd minden figyelme't a soron következő bemutató rendezésére fordítja, javaslatára a tagság egy öttagú igazgatótaná­csot (Holocsy István, Cséplő Gábor, Kmeczkó Mihály, Alföldi Károly, dr. Platzner Tibor) választott, amely az év végéig (amíg a mostani igazgató hivatalában marad) a színházépület birtokbavételével kapcsolatos teendő­kért felelős. Január 1-től pedig ez a testület irányítja majd a színházat, egészen addig, amíg hivatalába nem lép a Matesz új igazgatója. Mivel az új színházi törvény január 1-jén lép életbe, csak ezután (ennek értelmé­ben) hirdet majd a Kulturális Minisztérium pályázatot a Matesz igazgatói posztjának betöltésére. A mostani elképzelések szerint a pályázat határideje február végén járna le. Az épület birtokbavételét bemutatóval kívánja emlé­kezetessé tenni a színház. Ezért Szép Ernő Vőlegény című vígjátékának december 15-re tervezett premierjét Szilveszter napján, 1989. december 31-én, délután öt vagy hat órakor tartja meg. Az előadás után szilveszteri mulatság következik a színházban, amelynek éjfél után egy másodperccel része lesz a birtokbavétel jelképes aktusa. A Magyar Területi Színház kassai Thália Színpada ez év novemberének végén, decemberének elején ünne­pelte volna fennállásának 20. évfordulóját. Az esemé­nyek azonban közbeszóltak és kissé összekuszálták a naptárhoz igazított terveket. Illyés Gyula Lélekbúvár című alkotásának elmaradt premierjét december 21 -én Kassán tartja meg a Thália Színpad. Lehet, az évfordulós ünnepséget, már önálló színházként tartja meg a Thália. Az önállósulási törekvé­sek ugyanis tovább folytatódnak, s most már rövid időn belül valóra kellene válniuk, hiszen az új kormány nyilvánvalóan másként tekint e kérdésre is. A Thália annak idején, igaz, csak rövid ideig, önálló színházként alakult meg és tevékenykedett. Elképzelhe­tő, hogy fennállásának 20. évfordulóját ismét önálló színházként ünnepelheti... Ehhez azonban összefogásra, kitartásra és békés, dolgos hétköznapokra van szükség, mielőbb. KMECZKÓ MIHÁLY ÚJ SZÚ 4 1989. XII. 15.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom