Új Szó, 1989. december (42. évfolyam, 283-307. szám)
1989-12-04 / 285. szám, hétfő
így menetelt Európa... A FIFA 135 tagországa jelentkezett a 14. lagdarúgó-világbajnokságra. Kettő közülük, a címvédő Argentína és a rendező Olaszország automatikusan a 24-es döntőbe került, a többiek 1987 december 12-én ismerték meg selejtezőbeli ellenfeleiket a zürichi sorsoláson. Tavaly április 17-én játszották az első mérkőzést (Guayana-Trinidad és Tobago) s azóta 312 összecsapásra került sor, 732 gól született. Ez a statisztika nem tartalmazza a játék nélküli eredményeket. November 19-én vált teljessé az olaszországi világ- bajnokság 24-es mezőnye. Mielőtt a római sorsolás (december 9) hat csoportba osztaná az indulókat, nézzük meg, hogyan menetelt Európa Olaszország felé. I. csoport ROMÁNIA. A sorsolás alapján ez a csoport tűnt a legkiegyensúlyozot- tabbnak; a görög futtball azonban belviszályoktól gyengítve válságba jutott, a bolgárok pedig képtelenek voltak felocsúdni a románoktól hazai pályán elszenvedett vereség után. Hiányzott csapatukból az elmúlt évek két legjobb játékosa, Penev és Szirakov (már Spanyolországban futballoznak). Már tavaly ősszel nyilvánvalóvá vált: Románia és Dánia küzd az elsőségért. A románok mellett szólt a Steaua sikeres szereplése a BEK-ben (a döntőbe jutott) és Mateut Aranyéi póje, ám a mérleg nyelve fokozatosan kezdett a dánok javára billenni. Sepp Piontek edző radikálisan megfiatalította a csapatot és átmeneti stagnálás után védencei ismét örömfuttballt produkáltak. Elsősorban Povlsen és a Laud- rup fivérek csillogtak. A híres román védelmet háromszor játszották át Koppenhágában és amikor Bukarestben Povlsen belőtte az első gólt, minden világosnak tűnt. A dánoknak a döntetlen is elegendő lett volna... De a románok, Jenei Imre edző vezetésével, nem kapituláltak. Bálint, aki évekig híresebb társai árnyékában volt, két gólja a vb- részvételt eredményezte. 1970 óta újra ott lesznek a világbajnokságon. 1. Románia 6 4 1 1 10:5 9 2. Dánia 6 3 2 1 15:6 8 3. Görögország 6 1 2 3 3:15 4 4. Bulgária 6 114 6:8 3 II. csoport SVÉDORSZÁG, ANGLIA. Olle Nordin edző hosszú távú, céltudatos munkája meghozta gyümölcsét. A svéd válogatottban egyre nagyobb szerepet játszanak a külföldön szereplő profik. Mint például a söpröge- tő Hysén (Liverpool), a védő Lars- son (Ajax) és a gólerős Magnusson (Benfica). Svédország csapata legjobb mérkőzéseit Anglia ellen játszotta. Albániában és otthon Lengyelországgal viszont a szerencse is melléjük állt. Az angolok az egyetlenek, akik gólt sem kaptak a selejtezők során. Sziklaszilárd a védelmük és olyan kapus a hálóőrük, mint a 40 esztendős Shilton; jövőre minden bizonnyal megdönti Jennigs „világcsúcsát" a válogatottságok számát illetően. A kapus posztja tehát nem okoz gondot Bobby Robson sző-’ vetségi kapitánynak. Rosszabb a helyzet a csatárokkal. Sem Be- ardsley és Barnes (Liverpool), sem Lineker (visszatért a Barcelonából a Tottenhamba) játéka nem volt kielégítő. A lengyeleknek sok kitűnő labdrúgójuk szerepel külföldön, de nem sikerült belőlük ütőképes kollektívát alakítani. Sem Lazarek, sem Strejlau edzőknek. így 1970 óta először nem lesznek ott a futball- fesztiválon északi szomszédaink. 1. Svédország 2. Anglia 3. Lengyelország 4. Albánia 6 4 2 0 9:3 10 6 3 3 0 10:0 9 6 2 1 3 4:8 5 6 0 0 6 3:15 0 III. csoport SZOVJETUNIÓ, AUSZTRIA. A szovjet válogatott ugyanúgy kezdte szereplését,mint a EURO’88 selejtezői során: döntetlent ért el Izlan- don és nem kis meglepetésre otthon sem tudta legyőzni ellenfelét. Ám ezek a váratlan pontvesztések sem akadályozták meg továbbjutását. Valerij Lobanovszkij edző továbbra is „sajátjaira", a kijeviekre építi a válogatottat, annak ellenére is, hogy a Dinamó csak harmadik lett a bajnokságban. Új jelenség a szovjet futballban: a külföldön profisko- dók tapasztalatait is kihasználják. A csapat erősségei közé tartozott például Zavarov és Alejnyikov (Juventus), Higyijatullin (Toulou- se), Daszajev (Sevilla). A második helyre sokáig négy együttes pályázott. Először Izland morzsolódott le, viszont a törökök a gólerős Colák és a játékmester Ridvan vezérletével nem egy szenzációs eredményt értek el. Az NDK az idei ősszel kezdett reménykedni; ekkor már a Dynamo Dresden sikeredzője, Eduard Ge- yer ült a kispadon. A szbornaja ellen az utolsó 10 percben fordított csapata, amelynek az utolsó meccsen Bécsben a döntetlen is elegendő lett volna a továbbjutáshoz. Polster mesterhármasa azonban ezt megakadályozta. Az osztrákoknak nagyon sokat kell javulniuk, hogy méltó szerepet játszanak Olaszországban. 1. Szovjetunió 2. Ausztria 3. Törökország 4. NDK 5. Izland 8 4 8 3 8 3 8 3 8 1 1 11:4 11 9:9 9 12:10 7 9:13 7 6:11 6 IV. csoport HOLLANDIA, NSZK. Természetesen az Európa-bajnok Hollandia volt a legnagyobb esélyes, de Thijs Libregts edző egy egészen új csa- pattaf volt kénytelen hozni az eredményeket. Gullit még „elintézte" a győzelmet a nyitómérkőzésen Wales ellen, de később sérülés miatt alig-alig jutott szóhoz. Különben sincs valami jó viszonyban az új szakvezetővel, akit méltatlannak tart a szövetségi kapitányi tisztségre. Kissebb-nagyobb sérüléssel bajlódott Van Basten, Kieft, Rijkaard, Erwin Koeman. Nem csoda hát, hogy a két Hollandia-NSZK mérkőzésen a nyugatnémetek jobbak voltak, a „tulipánok" fölöttébb örülhettek a döntetleneknek. Franz Bek- kenbauernek is voltak nyugtalan éjszakái. Védencei ugyan tíz gólt lőttek a finneknek, de nem bírtak a walesiekkel; Wrexhamban csak nagy nehézségek árán érték el a 0:0-át és Kölnben, ahol feltétlenül győzniük kellett, a vendégek szerezték meg a vezetést... Végül is a legutóbbi két vb döntőse nyert. Erősségük a középpálya; ott olyan nevek jönnek számításba, mint Thon, Littbarski, Hássler, Möller, Mattháus. A csatársor egyetlen biztos pontja Klins- mann, aki gyorsan adaptálódott az Inter Milánóban és az olasz bajnokság legeredményesebb játékosai közé tartozik. 1. Hollandia 2. NSZK 3. Finnország 4. Wales 1 1 0 2 0 8:2 10 0 13:3 9 4 4:16 3 4 4:8 2 V. csoport JUGOSZLÁVIA, SKÓCIA. Európában Jugoszláviának van a legnagyobb futballexportja. Sokáig azonban nem akarták tudomásul venni a válogatott összeállításánál a külföldi klubokban kitűnően szereplőket. Ivica Oszim edző aztán felhagyott ezzel a gyakorlattal; szinte az egész válogatottat légiósokból állította össze. Jó húzás volt, mert a „plavik" Európából elsőként biztosították részvételüket a vb-n. Egyszer sem kaptak ki, csak Skóciában és Franciaországban értek el döntetlent. Legjobb játékosuk, Bazsderivics sem lehet ott a világbajnokságon. A norvégok elleni meccsen (már minden csoportban eldőlt) leköpte a játékvezetőt, s ezért egy esztendőre eltiltották a nemzetközi szerepléstől. Skóciát tulajdonképpen Johnston juttatta a vb-re. A Nantes- ból került a Rangershez. Átigazolása nagy port vert fel: ő az első katolikus, aki a protestáns (!) Ran- gersben szerepel. Csapata 12 góljából hatot lőtt, többnyire ezek döntötték el a két pont sorsát. Franciaországnak csak egy dolog maradt: nosztalgiával emlékezni arra a fut- ballnemzedékre, amely kétszer szerepelt vb-elödöntőben és 1984-ben Európa-bajnok lett. Az sem segített, hogy menet közben az Aranylabda háromszoros tulajdonosa, Michel Piatini vette át a válogatott irányítását. A norvégok északi szomszédaik nyomdokain haladnak, számtalan játékosuk szerepel élvonalbeli külföldi klubokban. Az eredmény: meglepően sok pontot gyűjtöttek és az esélyesektől csak minimális vereséget szenvedtek. 1. Jugoszlávia 8 6 2 0 16:6 14 2. Skócia 8 4 2 2 12:12 10 3. Franciaország 8 3 3 2 10:7 9 4. Norvégia 8 2 2 4 10:9 6 5. Ciprus 8 0 1 7 6:20 1 VI. csoport SPANYOLORSZÁG, ÍRORSZÁG. Luis Suarez, az Aranylabda 1966-os tulajdonosa, tavaly nyáron vette át a spanyol válogatott kor- mányrúdját. Védencei impozánsan kezdtek: öt mérkőzésen pontot sem vesztettek, 14 gólt lőttek és egyet sem kaptak. És amikor Dublinban mégiscsak Zubizarreta mögé került a labda, a gólt - saját játékostársa, Michel lőtte! Húsz találatot egyetlen csapat sem ért el, nem kis meglepetésre Manolo (Atletico) volt a legeredményesebb öt góllal. A magyar együttes szereplése ismert. A bundabotrány következtében nem is végezhetett másként. Két döntetlen Málta ellen... 1. Spanyolország 2. Írország 3. Magyarország 4. Észak-Írország 5. Málta 20:3 13 10:2 12 8:12 8 6:12 5 3:18 2 VIII. csoport BELGIUM, CSEHSZLOVÁKIA. A belgák szuverénül kezdtek: otthon győztek a lisszaboni és a bratislavai döntetlennel tulajdonképpen biztosították továbbjutásukat. A második helyért - a várakozásnak megfelelően - a csehszlovák és a portugál labdarúgók viaskodtak. Közismert a Vengloá-Jezek edző- kettős által vezetett csapat útja a vb- re. Bílek és Skuhravy négy-négy gólt lőtt, de a csatároknak nagyon- nagyon kell csipkedniük magukat, hogy Olaszországban ne csak def- fenzív és destruktív elemekre épüljön a válogatott játéka... 1. Belgium 8 4 4 0 15:5 12 2. Csehszlovákia 8 5 2 1 13:3 12 3. Portugália 4. Svájc 5. Luxemburg 8 4 2 2 11:8 10 8 2 15 10:14 5 8 0 1 7 3:22 1 Az európai selejtezők legeredményesebb labdarúgói - 7 gólos: Van dér Linden (belga), 6 gólos: Jonhston (skót), 5 gólos: Manolo (spanyol), Povlsen (dán), Polster (osztrák), Türkyilmaz (svájci). (T. V.) Brazília mégsem boldog?!... Játékosaival együtt örül Jozef Venglos edző a lisszaboni portugál- csehszlovák világbajnoki selejtező-mérkőzés után. Hányszor fognak így örülni a jövő évi futballfesztiválon? (CSTK-felvétel) Tele Santanának valóban igaza lehet abban, hogy a brazil labdarúgás mély válságidőszakát éli. Márpedig miért ne hinnének a jelenleg a Flamengót irányító szakembernek, aki két alkalommal - az 1982-es spanyolországi és az 1986-os mexikói - vb-döntő előtt és alatt dirigálta a sárga-zöldeket. Nem vitás: Santa- na a győzelem mellett mindig is arra tört, hogy játékot is nyújtson Brazília nemzeti tizenegye. Az ilyesmi pedig manapság egyre ritkább nemzetközi berkekben. Santana tehát igen erős kritikával illette a honi viszonyokat, nem ért egyet a Brazil Labdarúgó Szövetség azon okfejtésével, mely szerint a szerényedé eredmények azért törik le a szurkolókat, mert az európai dollármilliók megrészegítik a legtehetségesebb brazilokat, akik valósággal kivándorlási hullámot indítottak be, főként Olaszország és Portugália felé. Lássuk, mi a brazil foci rákfenéje, Santana szerint!- Az első az iszonyatos összevisszaság, az áttekinthetetlen lebonyolítás - kezdi Tele Santana. - A mi bajnokságunk a legnagyobb hasznot hajtők közé tartozna, ha nem lenne ilyen rendezetlen. Csodálom az angol, az NSZK-beli szervezést. Nem véletlen, hogy Angliát emlegetem. Ott 90 percig tudják, miért rohannak, minden tiszta, a játékos, a klubvezető, a bíró és a szövetség számára. Gondolja, az európai szisztéma nívósabb brazil bajnokságot hozna?- Nem gondolom, tudom. Nálunk van egy csomó állami bajnokság, nyújtják, mint a rétestésztát, s utána jön az igazi bajnokság. Ezért válik közönyössé a brazil szurkoló is. Angliában, ha egy Manchester United bajba kerülne, emberek tízezrei fizetnének saját zsebükből azért, hogy megmentsék a csapatukat. Nálunk? Amikor langyos mérkőzésre van kilátás, ki sem jönnek a pályára. Amikor az Atletico Mineirónál edzősködtem, megnyertük az állami bajnokság első és második fordulóját, elődöntőbe kerültünk, de ott kikaptunk a Flamengótól. Pedig hát két szakaszban is legjobbnak lenni, az már valami, nem? Jelenleg a Flamengónál edző. Néha olyan csapatokkal játszanak (példaként: Olaria, Porto Alegre, Ca- bofriense), akikről talán Brazíliában sem hall az utca embere.- Na látják, ez az. A Cabofriense kapusa a kezdés után kerek egy percig húzta az időt. Sorsukat nem kerülhették el, 4:0-ra nyertünk, de hol sport az, amikor az egyik fél csak arra figyel, hogy ne kapjon ki?! Ezek a „kicsik" a mennyekben járnak, ha egy pontot elvesznek tőlünk, vagy egy Vasco de Gamától. De mi az, ami előreviszi őket? Miért nem akarnak győzni? Jó, ha állami bajnokságonként van 2-3 csapat, amelyik komolyan veszi a játékot és nézzék meg, mindig azok is végeznek az élen. Ezért szürkült el a brazil labdarúgás, ezért kong a lelátó az ürességtől. Az egyes állami szövetségek mind a maguk útját járják, mindnek külön anyagi érdeke van, nem nézik a közös, országos érdeket! Egy belépő ára tíz crusado (körülbelül 3 dollár). Ebből egy megy átlagban költségekre, ebből fizetik a bírói díjat, a többi kilenc a klubé. Ingyen kapják a pénzt. Miért nem tesz valamit a Brazil Labdarúgó Szövetség (CBF)?- Mert a szövetségek választják az elnököt, jelen esetben Ricardo Texeirát, a FIFA-elnök Joao Have- lange vejét. Azt mondják: „Mi megválasztunk elnöknek, te nem szólsz bele a dolgunkba". Tiszta politika. Az elnök bólogat, mert ha nem, legközelebb már nem ő az elnök. Mostanában bevezették a Brazil Kupát, ami a szövetségeket az államban boldoggá teszi, de miért nem emelkedik a színvonal? Texeire elégedett, ő agyalta ki a kupát, de a szövetségeken kívül kinek jó az új forma? Európában mindennapos veszély a huliganizmus, az erőszak terjedése a lelátón, de a pályákon, a gyepen is.- A lelátón viszonylag nyugalom van, de manapság az edzők zöme arra okítja a játékost, hogy az öt átcselezőt terítse le. Ezt a bírók megakadályozhatnák, de messze nem egységes szellemben fújnak. Az egyik kis lökésért ad sárgát, a másik azt sem veszi észre, ha valakit összetörnek. Nem csoda, hogy ilyenek, mert ha rosszul fütyülnek, máris megy a levél a CBF-hez, és ez vagy az a csapat kijelenti: ezt az embert látni sem akarjuk többé. És nem küldik többé oda... Emlékeznek, hogy tavaly a szöuli olimpián nem játszott a döntőben Geovani, aki csapatunk karmestere volt. Nos, ő odaállt egy szabadrúgáshoz letett labda elé, és az európai bíró sárga lapot adott neki. Az volt a második, eltiltották. Miért tette ezt Geovani? Mert Brazíliában a bíró nem szói azért, ha odaállsz a labda elé! Mert nálunk csakis a győzelem számít, az odavezető út nem. És ezen a szemléleten Texeire elnök egy fikarcnyit sem változtatott. Melyik a kellemesebb feladat: klubnál dolgozni, vagy a válogatottnál?- A válogatott élén mindig számíthat az ember a szurkolók és a sajtó kíméletlen, olykor rosszindulatú támadásaira. Minden újságírónak megvan a kedvenc elmélete az összeállítást illetően, s ha a kapitány másként dönt, máris támadják. Ez rendben is van. De az már nem, ha a szövetségi államok - Rio Grande, Minas Gerais, Sao Paulo, Rio de Janeiro - érdekeit is figyelembe kell venni. Ez már túl sok crusado! A kapitány személyes életét is befolyásolják ezek az érdekegyeztető csaták?- Természetesen. Én ugyan igyekeztem erre felkészülni, de képtelenség mindenkinek jót tenni, mindenki véleményét meghallgatni, és el is fogadni azt. Korábban említette, a klubok vezetői kiskirályok. Ma is így van ez?- Természetesen. Voltak, akik játékos- és edzősztrájkok szervezésére szólítottak fel. Én nem vagyok ilyen típus. Brazíliában gyakran hallani, hogy klubigazgatók sírva panaszkodnak egy-egy csaló bíróra, akik meglopták a csapatot. Én ilyet sohasem mondanék. Ha egy edző elveszíti a fejét (teszem azt belemegy egy sztrájk-kezdeményezés- be...), akkor mit várhat el a játékosaitól? Ennyi baj hallatán biztosan pesz- szimista a brazil futball jövőjét illetően!- Ha nem jön valami forgalmi változás, labdarúgásunk kiesik a nemzetközi elitből. Remek játékosaink vannak, pocsékul szervezett labda- rúgó-életünk. Ha nem tesznek gyors intézkedéseket, nagy baj lehet. Meg kell szüntetni, hogy a klubelnökök sakkban tartsák a CBF-et, mindenki érdekeit figyelembe véve közmegegyezésre van szükség. Most! A mai labdarúgás is lehet érdekes, izgalmas, látványos, ha a játékosok betartják a fair play szabályait (ŐSTK-felv.) ÚJ SZÚ 6 1989. X5I. 4.
