Új Szó, 1989. december (42. évfolyam, 283-307. szám)

1989-12-04 / 285. szám, hétfő

így menetelt Európa... A FIFA 135 tagországa jelentkezett a 14. lagdarúgó-világbajnokságra. Kettő közülük, a címvédő Argentína és a rendező Olaszország automatiku­san a 24-es döntőbe került, a többiek 1987 december 12-én ismerték meg selejtezőbeli ellenfeleiket a zürichi sorsoláson. Tavaly április 17-én játszották az első mérkőzést (Guayana-Trinidad és Tobago) s azóta 312 összecsa­pásra került sor, 732 gól született. Ez a statisztika nem tartalmazza a játék nélküli eredményeket. November 19-én vált teljessé az olaszországi világ- bajnokság 24-es mezőnye. Mielőtt a római sorsolás (december 9) hat csoportba osztaná az indulókat, nézzük meg, hogyan menetelt Európa Olaszország felé. I. csoport ROMÁNIA. A sorsolás alapján ez a csoport tűnt a legkiegyensúlyozot- tabbnak; a görög futtball azonban belviszályoktól gyengítve válságba jutott, a bolgárok pedig képtelenek voltak felocsúdni a románoktól hazai pályán elszenvedett vereség után. Hiányzott csapatukból az elmúlt évek két legjobb játékosa, Penev és Szirakov (már Spanyolországban futballoznak). Már tavaly ősszel nyil­vánvalóvá vált: Románia és Dánia küzd az elsőségért. A románok mel­lett szólt a Steaua sikeres szereplé­se a BEK-ben (a döntőbe jutott) és Mateut Aranyéi póje, ám a mérleg nyelve fokozatosan kezdett a dánok javára billenni. Sepp Piontek edző radikálisan megfiatalította a csapa­tot és átmeneti stagnálás után vé­dencei ismét örömfuttballt produkál­tak. Elsősorban Povlsen és a Laud- rup fivérek csillogtak. A híres ro­mán védelmet háromszor játszották át Koppenhágában és amikor Buka­restben Povlsen belőtte az első gólt, minden világosnak tűnt. A dánoknak a döntetlen is elegendő lett volna... De a románok, Jenei Imre edző vezetésével, nem kapituláltak. Bá­lint, aki évekig híresebb társai ár­nyékában volt, két gólja a vb- rész­vételt eredményezte. 1970 óta újra ott lesznek a világbajnokságon. 1. Románia 6 4 1 1 10:5 9 2. Dánia 6 3 2 1 15:6 8 3. Görögország 6 1 2 3 3:15 4 4. Bulgária 6 114 6:8 3 II. csoport SVÉDORSZÁG, ANGLIA. Olle Nordin edző hosszú távú, céltuda­tos munkája meghozta gyümölcsét. A svéd válogatottban egyre nagyobb szerepet játszanak a külföldön sze­replő profik. Mint például a söpröge- tő Hysén (Liverpool), a védő Lars- son (Ajax) és a gólerős Magnusson (Benfica). Svédország csapata leg­jobb mérkőzéseit Anglia ellen ját­szotta. Albániában és otthon Len­gyelországgal viszont a szerencse is melléjük állt. Az angolok az egyetle­nek, akik gólt sem kaptak a selejte­zők során. Sziklaszilárd a védelmük és olyan kapus a hálóőrük, mint a 40 esztendős Shilton; jövőre minden bizonnyal megdönti Jennigs „világ­csúcsát" a válogatottságok számát illetően. A kapus posztja tehát nem okoz gondot Bobby Robson sző-’ vetségi kapitánynak. Rosszabb a helyzet a csatárokkal. Sem Be- ardsley és Barnes (Liverpool), sem Lineker (visszatért a Barcelonából a Tottenhamba) játéka nem volt ki­elégítő. A lengyeleknek sok kitűnő labdrúgójuk szerepel külföldön, de nem sikerült belőlük ütőképes kol­lektívát alakítani. Sem Lazarek, sem Strejlau edzőknek. így 1970 óta először nem lesznek ott a futball- fesztiválon északi szomszédaink. 1. Svédország 2. Anglia 3. Lengyelország 4. Albánia 6 4 2 0 9:3 10 6 3 3 0 10:0 9 6 2 1 3 4:8 5 6 0 0 6 3:15 0 III. csoport SZOVJETUNIÓ, AUSZTRIA. A szovjet válogatott ugyanúgy kezdte szereplését,mint a EURO’88 selej­tezői során: döntetlent ért el Izlan- don és nem kis meglepetésre otthon sem tudta legyőzni ellenfelét. Ám ezek a váratlan pontvesztések sem akadályozták meg továbbjutását. Valerij Lobanovszkij edző tovább­ra is „sajátjaira", a kijeviekre építi a válogatottat, annak ellenére is, hogy a Dinamó csak harmadik lett a bajnokságban. Új jelenség a szov­jet futballban: a külföldön profisko- dók tapasztalatait is kihasználják. A csapat erősségei közé tartozott például Zavarov és Alejnyikov (Juventus), Higyijatullin (Toulou- se), Daszajev (Sevilla). A második helyre sokáig négy együttes pályá­zott. Először Izland morzsolódott le, viszont a törökök a gólerős Colák és a játékmester Ridvan vezérletével nem egy szenzációs eredményt ér­tek el. Az NDK az idei ősszel kezdett reménykedni; ekkor már a Dynamo Dresden sikeredzője, Eduard Ge- yer ült a kispadon. A szbornaja ellen az utolsó 10 percben fordított csapa­ta, amelynek az utolsó meccsen Bécsben a döntetlen is elegendő lett volna a továbbjutáshoz. Polster mesterhármasa azonban ezt mega­kadályozta. Az osztrákoknak na­gyon sokat kell javulniuk, hogy méltó szerepet játszanak Olaszországban. 1. Szovjetunió 2. Ausztria 3. Törökország 4. NDK 5. Izland 8 4 8 3 8 3 8 3 8 1 1 11:4 11 9:9 9 12:10 7 9:13 7 6:11 6 IV. csoport HOLLANDIA, NSZK. Természe­tesen az Európa-bajnok Hollandia volt a legnagyobb esélyes, de Thijs Libregts edző egy egészen új csa- pattaf volt kénytelen hozni az ered­ményeket. Gullit még „elintézte" a győzelmet a nyitómérkőzésen Wales ellen, de később sérülés miatt alig-alig jutott szóhoz. Különben sincs valami jó viszonyban az új szakvezetővel, akit méltatlannak tart a szövetségi kapitányi tisztségre. Kissebb-nagyobb sérüléssel bajló­dott Van Basten, Kieft, Rijkaard, Erwin Koeman. Nem csoda hát, hogy a két Hollandia-NSZK mérkő­zésen a nyugatnémetek jobbak vol­tak, a „tulipánok" fölöttébb örülhet­tek a döntetleneknek. Franz Bek- kenbauernek is voltak nyugtalan éj­szakái. Védencei ugyan tíz gólt lőt­tek a finneknek, de nem bírtak a wa­lesiekkel; Wrexhamban csak nagy nehézségek árán érték el a 0:0-át és Kölnben, ahol feltétlenül győzniük kellett, a vendégek szerezték meg a vezetést... Végül is a legutóbbi két vb döntőse nyert. Erősségük a kö­zéppálya; ott olyan nevek jönnek számításba, mint Thon, Littbarski, Hássler, Möller, Mattháus. A csa­társor egyetlen biztos pontja Klins- mann, aki gyorsan adaptálódott az Inter Milánóban és az olasz bajnok­ság legeredményesebb játékosai közé tartozik. 1. Hollandia 2. NSZK 3. Finnország 4. Wales 1 1 0 2 0 8:2 10 0 13:3 9 4 4:16 3 4 4:8 2 V. csoport JUGOSZLÁVIA, SKÓCIA. Euró­pában Jugoszláviának van a legna­gyobb futballexportja. Sokáig azon­ban nem akarták tudomásul venni a válogatott összeállításánál a kül­földi klubokban kitűnően szereplő­ket. Ivica Oszim edző aztán felha­gyott ezzel a gyakorlattal; szinte az egész válogatottat légiósokból állí­totta össze. Jó húzás volt, mert a „plavik" Európából elsőként bizto­sították részvételüket a vb-n. Egy­szer sem kaptak ki, csak Skóciában és Franciaországban értek el döntet­lent. Legjobb játékosuk, Bazsderi­vics sem lehet ott a világbajnoksá­gon. A norvégok elleni meccsen (már minden csoportban eldőlt) leköpte a játékvezetőt, s ezért egy eszten­dőre eltiltották a nemzetközi szerep­léstől. Skóciát tulajdonképpen Johnston juttatta a vb-re. A Nantes- ból került a Rangershez. Átigazolá­sa nagy port vert fel: ő az első katolikus, aki a protestáns (!) Ran- gersben szerepel. Csapata 12 góljá­ból hatot lőtt, többnyire ezek döntöt­ték el a két pont sorsát. Franciaor­szágnak csak egy dolog maradt: nosztalgiával emlékezni arra a fut- ballnemzedékre, amely kétszer sze­repelt vb-elödöntőben és 1984-ben Európa-bajnok lett. Az sem segített, hogy menet közben az Aranylabda háromszoros tulajdonosa, Michel Piatini vette át a válogatott irányítá­sát. A norvégok északi szomszédaik nyomdokain haladnak, számtalan játékosuk szerepel élvonalbeli kül­földi klubokban. Az eredmény: meg­lepően sok pontot gyűjtöttek és az esélyesektől csak minimális veresé­get szenvedtek. 1. Jugoszlávia 8 6 2 0 16:6 14 2. Skócia 8 4 2 2 12:12 10 3. Franciaország 8 3 3 2 10:7 9 4. Norvégia 8 2 2 4 10:9 6 5. Ciprus 8 0 1 7 6:20 1 VI. csoport SPANYOLORSZÁG, ÍROR­SZÁG. Luis Suarez, az Aranylabda 1966-os tulajdonosa, tavaly nyáron vette át a spanyol válogatott kor- mányrúdját. Védencei impozánsan kezdtek: öt mérkőzésen pontot sem vesztettek, 14 gólt lőttek és egyet sem kaptak. És amikor Dublinban mégiscsak Zubizarreta mögé került a labda, a gólt - saját játékostársa, Michel lőtte! Húsz találatot egyetlen csapat sem ért el, nem kis meglepe­tésre Manolo (Atletico) volt a lege­redményesebb öt góllal. A magyar együttes szereplése ismert. A bun­dabotrány következtében nem is vé­gezhetett másként. Két döntetlen Málta ellen... 1. Spanyolország 2. Írország 3. Magyarország 4. Észak-Írország 5. Málta 20:3 13 10:2 12 8:12 8 6:12 5 3:18 2 VIII. csoport BELGIUM, CSEHSZLOVÁKIA. A belgák szuverénül kezdtek: ott­hon győztek a lisszaboni és a brati­slavai döntetlennel tulajdonképpen biztosították továbbjutásukat. A má­sodik helyért - a várakozásnak megfelelően - a csehszlovák és a portugál labdarúgók viaskodtak. Közismert a Vengloá-Jezek edző- kettős által vezetett csapat útja a vb- re. Bílek és Skuhravy négy-négy gólt lőtt, de a csatároknak nagyon- nagyon kell csipkedniük magukat, hogy Olaszországban ne csak def- fenzív és destruktív elemekre épül­jön a válogatott játéka... 1. Belgium 8 4 4 0 15:5 12 2. Csehszlovákia 8 5 2 1 13:3 12 3. Portugália 4. Svájc 5. Luxemburg 8 4 2 2 11:8 10 8 2 15 10:14 5 8 0 1 7 3:22 1 Az európai selejtezők legered­ményesebb labdarúgói - 7 gólos: Van dér Linden (belga), 6 gólos: Jonhston (skót), 5 gólos: Manolo (spanyol), Povlsen (dán), Polster (osztrák), Türkyilmaz (svájci). (T. V.) Brazília mégsem boldog?!... Játékosaival együtt örül Jozef Venglos edző a lisszaboni portugál- csehszlo­vák világbajnoki selejtező-mérkőzés után. Hányszor fognak így örülni a jövő évi futballfesztiválon? (CSTK-felvétel) Tele Santanának valóban igaza lehet abban, hogy a brazil labdarú­gás mély válságidőszakát éli. Már­pedig miért ne hinnének a jelenleg a Flamengót irányító szakembernek, aki két alkalommal - az 1982-es spanyolországi és az 1986-os mexi­kói - vb-döntő előtt és alatt dirigálta a sárga-zöldeket. Nem vitás: Santa- na a győzelem mellett mindig is arra tört, hogy játékot is nyújtson Brazília nemzeti tizenegye. Az ilyesmi pedig manapság egyre ritkább nemzetközi berkekben. Santana tehát igen erős kritikával illette a honi viszonyokat, nem ért egyet a Brazil Labdarúgó Szövetség azon okfejtésével, mely szerint a szerényedé eredmények azért törik le a szurkolókat, mert az európai dollármilliók megrészegítik a legtehetségesebb brazilokat, akik valósággal kivándorlási hullámot in­dítottak be, főként Olaszország és Portugália felé. Lássuk, mi a brazil foci rákfenéje, Santana szerint!- Az első az iszonyatos össze­visszaság, az áttekinthetetlen lebo­nyolítás - kezdi Tele Santana. - A mi bajnokságunk a legnagyobb hasznot hajtők közé tartozna, ha nem lenne ilyen rendezetlen. Cso­dálom az angol, az NSZK-beli szer­vezést. Nem véletlen, hogy Angliát emlegetem. Ott 90 percig tudják, miért rohannak, minden tiszta, a já­tékos, a klubvezető, a bíró és a szö­vetség számára. Gondolja, az európai szisztéma nívósabb brazil bajnokságot hozna?- Nem gondolom, tudom. Nálunk van egy csomó állami bajnokság, nyújtják, mint a rétestésztát, s utána jön az igazi bajnokság. Ezért válik közönyössé a brazil szurkoló is. Angliában, ha egy Manchester Uni­ted bajba kerülne, emberek tízezrei fizetnének saját zsebükből azért, hogy megmentsék a csapatukat. Nálunk? Amikor langyos mérkőzés­re van kilátás, ki sem jönnek a pá­lyára. Amikor az Atletico Mineirónál edzősködtem, megnyertük az állami bajnokság első és második forduló­ját, elődöntőbe kerültünk, de ott ki­kaptunk a Flamengótól. Pedig hát két szakaszban is legjobbnak lenni, az már valami, nem? Jelenleg a Flamengónál edző. Néha olyan csapatokkal játszanak (példaként: Olaria, Porto Alegre, Ca- bofriense), akikről talán Brazíliában sem hall az utca embere.- Na látják, ez az. A Cabofriense kapusa a kezdés után kerek egy percig húzta az időt. Sorsukat nem kerülhették el, 4:0-ra nyertünk, de hol sport az, amikor az egyik fél csak arra figyel, hogy ne kapjon ki?! Ezek a „kicsik" a mennyekben járnak, ha egy pontot elvesznek tőlünk, vagy egy Vasco de Gamától. De mi az, ami előreviszi őket? Miért nem akar­nak győzni? Jó, ha állami bajnoksá­gonként van 2-3 csapat, amelyik komolyan veszi a játékot és nézzék meg, mindig azok is végeznek az élen. Ezért szürkült el a brazil labda­rúgás, ezért kong a lelátó az üres­ségtől. Az egyes állami szövetségek mind a maguk útját járják, mindnek külön anyagi érdeke van, nem nézik a közös, országos érdeket! Egy be­lépő ára tíz crusado (körülbelül 3 dollár). Ebből egy megy átlagban költségekre, ebből fizetik a bírói dí­jat, a többi kilenc a klubé. Ingyen kapják a pénzt. Miért nem tesz valamit a Brazil Labdarúgó Szövetség (CBF)?- Mert a szövetségek választják az elnököt, jelen esetben Ricardo Texeirát, a FIFA-elnök Joao Have- lange vejét. Azt mondják: „Mi meg­választunk elnöknek, te nem szólsz bele a dolgunkba". Tiszta politika. Az elnök bólogat, mert ha nem, legközelebb már nem ő az elnök. Mostanában bevezették a Brazil Ku­pát, ami a szövetségeket az állam­ban boldoggá teszi, de miért nem emelkedik a színvonal? Texeire elé­gedett, ő agyalta ki a kupát, de a szövetségeken kívül kinek jó az új forma? Európában mindennapos veszély a huliganizmus, az erőszak terjedé­se a lelátón, de a pályákon, a gye­pen is.- A lelátón viszonylag nyugalom van, de manapság az edzők zöme arra okítja a játékost, hogy az öt átcselezőt terítse le. Ezt a bírók meg­akadályozhatnák, de messze nem egységes szellemben fújnak. Az egyik kis lökésért ad sárgát, a másik azt sem veszi észre, ha valakit összetörnek. Nem csoda, hogy ilye­nek, mert ha rosszul fütyülnek, máris megy a levél a CBF-hez, és ez vagy az a csapat kijelenti: ezt az embert látni sem akarjuk többé. És nem küldik többé oda... Emlékeznek, hogy tavaly a szöuli olimpián nem játszott a döntőben Geovani, aki csapatunk karmestere volt. Nos, ő odaállt egy szabadrúgáshoz letett labda elé, és az európai bíró sárga lapot adott neki. Az volt a második, eltiltották. Miért tette ezt Geovani? Mert Brazíliában a bíró nem szói azért, ha odaállsz a labda elé! Mert nálunk csakis a győzelem számít, az odavezető út nem. És ezen a szem­léleten Texeire elnök egy fikarcnyit sem változtatott. Melyik a kellemesebb feladat: klubnál dolgozni, vagy a váloga­tottnál?- A válogatott élén mindig szá­míthat az ember a szurkolók és a sajtó kíméletlen, olykor rosszindu­latú támadásaira. Minden újságíró­nak megvan a kedvenc elmélete az összeállítást illetően, s ha a kapitány másként dönt, máris támadják. Ez rendben is van. De az már nem, ha a szövetségi államok - Rio Grande, Minas Gerais, Sao Paulo, Rio de Janeiro - érdekeit is figyelembe kell venni. Ez már túl sok crusado! A kapitány személyes életét is befolyásolják ezek az érdekegyezte­tő csaták?- Természetesen. Én ugyan igye­keztem erre felkészülni, de képte­lenség mindenkinek jót tenni, min­denki véleményét meghallgatni, és el is fogadni azt. Korábban említette, a klubok ve­zetői kiskirályok. Ma is így van ez?- Természetesen. Voltak, akik já­tékos- és edzősztrájkok szervezé­sére szólítottak fel. Én nem vagyok ilyen típus. Brazíliában gyakran hal­lani, hogy klubigazgatók sírva pa­naszkodnak egy-egy csaló bíróra, akik meglopták a csapatot. Én ilyet sohasem mondanék. Ha egy edző elveszíti a fejét (teszem azt bele­megy egy sztrájk-kezdeményezés- be...), akkor mit várhat el a játéko­saitól? Ennyi baj hallatán biztosan pesz- szimista a brazil futball jövőjét ille­tően!- Ha nem jön valami forgalmi vál­tozás, labdarúgásunk kiesik a nem­zetközi elitből. Remek játékosaink vannak, pocsékul szervezett labda- rúgó-életünk. Ha nem tesznek gyors intézkedéseket, nagy baj lehet. Meg kell szüntetni, hogy a klubelnökök sakkban tartsák a CBF-et, mindenki érdekeit figyelembe véve közmeg­egyezésre van szükség. Most! A mai labdarúgás is lehet érdekes, izgalmas, látványos, ha a játékosok betartják a fair play szabályait (ŐSTK-felv.) ÚJ SZÚ 6 1989. X5I. 4.

Next

/
Oldalképek
Tartalom