Új Szó, 1989. december (42. évfolyam, 283-307. szám)

1989-12-28 / 305. szám, csütörtök

ÚJ szú 3 1989. XII. 28. Jirí Dienstbier nyilatkozata a Le Monde-nak Nyíltságot a külpolitikában is (CSTK) - A Le Monde francia napilap terjedelmes interjút készített Jirí Dienstbier csehszlovák külügyminiszterrel. Sylvia Kauffman, a lap különtu- dósítója a bevezetőben hangsúlyozza, ez az első interjú, amelyet az új csehszlovák külügyminiszter nyugati lapnak adott. A Ceausescu-házaspár kivégzésének nemzetközi visszhangja „Keveset tettünk a romániai diktatúra ellen...“ Többek között ezért - népirtásért - ítélték halálra Nicoiae és Elena Ceausescut (Temesvárott hántolták ki ezeket a holttesteket) Telefoto: ÖSTK A csehszlovák területen állomá­sozó szovjet csapatok kivonásáról szólva Dienstbier kijelentette: „Ál­láspontunk egyértelműi - mivel a Varsói Szerződés tagországai el­ítélték az országunk elleni 1968-as inváziót, a szovjet csapatok ideigle­nes elhelyezéséről szóló szerződés kezdettől fogva érvénytelennek te­kinthető. Vagyis egy új szerződésről kell tárgyalni. Ez a szovjet egységek teljes kivonására fog-e összpontosí­tani? Figyelembe kell vennünk e kérdés politikai, gazdasági és lé­lektani vonatkozásait is.“ Külügymi­niszterünk hozzáfűzte még, hogy az alapvető probléma a közép-európai stabilitás kérdése. Csehszlovákia varsói szerződés­beli szerepével kapcsolatban el­mondta, a fő cél a két tömb feloszla­tása, annak érdekében, hogy lehe­tőség nyíljon az egész helsinki folya­mat keretében a demokratikus és pluralisztikus biztonságstruktúra lét­rehozásához. Ugyanakkor termé­szetesen tiszteletben kell tartani az eddigi nemzetközi szerződéseket. Most a nyíltság politikáját léptet­jük életbe, mondta Dienstbier, utalva arra, ez volt az értelme az Alois Mock osztrák külügyminiszterrel, majd pedig a múlt szombaton Hans- Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszterrel tartott megbeszé­léseinek. A német újraegyesítésről szólva leszögezte, egyetlen néptől sem lehet megtagadni az önrendel­kezési jogot. „Bármilyen is legyen az elkövetkező két-három évben a két Németország viszonya, legyen szó konföderációról, föderációról vagy újraegyesített Németországról, az mindenképpen egy hatalmas né­met gazdasági tömb lesz. S minden esetre el kell kerülni a régi aggodal­mak feléledését, s az újak kialakulá­sát. Ennek a folyamatnak Európa (CSTK) - A Bolgár Kommunista Párton belüli frakció - amely önálló szervezetként akar működni, s nem kívánja, hogy nevét összefüggésbe hozzák a megtorló kommunista rendszerrel - a tervek szerint január 12-én a szófiai egyetemen alapítják meg. Ezt a BTA hírügynökség kö­zölte. Az Alternatív Szocialista Egyesü­lés nevű frakció célja, a központi pártbizottság kollektív lemondása, valamint az, hogy az említett szerve­zet egyenjogú partnerként vehessen részt a rendkívüli kongresszuson, s az új program és a demokratikus centralizmus elve nélküli alapsza­bály kidolgozásában. A BKP Politikai Bizottsága keddi ülésén javaslatot tett a független polgári kezdeményezéseknek és társadalmi szervezeteknek, hogy rögtön az új évben kezdjenek ke- rekasztal-beszélgetéseket. A Podkrepa független bolgár szakszervezet kedden este kétna­pos sztrájkra szólított fel. A Podkre­pa nyomást kíván gyakorolni a BKP (CSTK) - Amerikai hivatalos for­rások elismerik, kevés a remény arra, hogy kiadják Manuel Noriega tábornokot. Inkább azt feltételezik, hogy Panama egykori diktátorát va­lamelyik harmadik országba szállít­ják majd. Leggyakrabban a latin­amerikai országokról vagy Spanyol- országról van szó. Noriega a folyta­tódó ameíikai invázió elől december 24-én a Vatikán panamavárosi kép­viseletére menekült. Az ABC televíziós társaság ked­den este közölte, az amerikai kor­mány tárgyalásokat kezdett az emlí­tett országok képviselőivel, és há­rom előzetes feltételt szabott: Norie- gának nem teszik lehetővé a szabad mozgást, a hírközlő eszközökkel va­ló kapcsolatfelvételt, s megakadá­lyozzák azt, hogy a tábornok hozzá­jusson a külföldön levő bankbetétjei­hez. Amint látni,'Washingtonnak el­sősorban az az érdeke, hogy elhall­reunifikálásával párhuzamosan kell haladnia." Csehszlovákia nemzetközi kap­csolatairól szólva hangsúlyozta, hogy azokat elsősorban a Közös Piac viszonylatában kell bővíteni. Aláhúzta: „Szeretném, hogy amint csak lehetséges, beléphessünk az Európa Tanácsba. Nem megfigyelői státussal, hanem rendes tagként. Belépni a Közös Piacba...? Tudják jól, hogy ez most nem lehetséges, hiszen még Ausztriát sem vették fel." Az interjú jelentős része Jirí Dienstbier kéthetes külügyminiszteri munkásságával volt kapcsolatos. El­mondta, a minisztériumban nem ta­lálkozott nagyobb nehézségekkel, rátermett emberek dolgoznak ott, de nem használták ki őket korábban pozitív célok érdekében. Mindent a párt központi bizottságának nem­zetközi osztályával kellett jóváha­gyatni. A különböző politikai pártok­kal együtt a külügyminiszter arra a következtetésre jutott, hogy a mi­nisztériumban nincs szükség nagy „tisztogatásra". „Ha valaki alkal­mas, s nem képviseli nyíltan a ko­rábbi rendszert, ha nem ártott az embereknek, akkor dolgozzon to­vábbra is a beosztásában." A Szovjetszkaja Rosszija vasár­napi számában interjút készített Václav Havellal. A köztársaságiel- nök-jelölt többek között elmondta, lehetséges, hogy a CSSZSZK nevé­ből elmarad a „szocialista" jelző. Ezt a szót lejáratták, elveszítette értelmét. Eltörlése természetesen nem jelentené azt - szögezte le Havel hogy társadalmunk nem lesz szociálisan igazságos. Václav Havel fő célként az igazságos, alko­tó, demokratikus és pluralista társa­dalom létrehozását jelölte meg. vezetőségére és a parlamentre, kö­veteli a pártnak a munkahelyekről való kivonulását. A BKP ezt a felszó­lítást zsarolásnak nevezte, vélemé­nye szerint a szakszervezet ezzel Bulgária helyzetének destabilizálá- sára törekszik. Szófiában kedden a szakszerve­zetek központi tanácsának új elnö­kévé Krisztyo Petkovot választot­ták meg. Erre azután került sor, hogy a szakszervezet eddigi vezeté­se a keddi ülésen lemondott. A ta­nácskozáson a résztvevők úgy dön­töttek, hogy a lehető legrövidebb idő alatt megtartják a szakszervezetek rendkívüli kongresszusát. Az országban az utóbbi hat év alatt csaknem 70 százalékkal emel­kedtek a megélhetési költségek, vagyis évente 11 százalékkal. A Ra- botnicseszko Delo című napilap az­zal vádolja a bolgár vezetést, hogy soraibgn az infláció számos híve húzódik meg. Az infláció az ország­ban nemcsak az áremelésekben nyilvánul meg, hanem a belpiac rossz ellátásában is. gattassa Noriegát. Sokak számára ugyanis kellemetlen lenne, ha a CIA egykori embere a múltról beszélne. Bár karácsonykor még heves har­cok folytak Panamavárosban, teg­napra a Noriegához hű egységek jó része megadta magát. Ricardo Cal- deron panamai alelnök szerint a ka­tonák elismerték az új kormányt. Az Egyesült Államok Panamában állo­másozó hadseregének képviselője elmondta, Noriega hírszerző hivata­lának vezetője, Guillermo Wong ezredes is megadta magát. Panamában jelenleg mintegy 26 ezer amerikai katona tartózkodik. Guillermo Endara új kormánya megpróbálja megerősíteni hatalmát, írja a DPA hírügynökség. Emlékez­tet rá, hogy Endara vasárnap bírálta az amerikai inváziót, s a panamai érsekhez hasonlóan az intervenció mielőbbi befejezése mellett szállt síkra. A világ már napok óta Ro­mániára figyel. A tömegtájé­koztató eszközök vezető he­lyen számolnak be az ottani eseményekről, elemzik a hely­zet alakulását. A brit Financial Times tegnap ar­ról írt, több ország, köztük az Egye­sült Államok, bírálta a Ceausescu- házaspár gyors kivégzését. A lap idézte a szovjet kormány szóvivőjét is, aki azt mondta, a kivégzéskor nyilván figyelembe vették a román nép céljait és akaratát. A The Sun ehhez hozzáfűzte, hogy a brit külügyminisztérium ugyan nem adott hivatalos nyilatkozatot az ügy­gyei kapcsolatban, ám londoni diplo­máciai körök véleménye szerint saj­nálatos, hogy a Ceausescu-házas- párt nem állították nyilvános bíróság elé. Ebben egyetért a brit lapok vezércikkeinek többsége, ám mind­egyik hozzáfűzi, hogy a gyors kivég­zést a polgárháború kényszerítette ki. A Daily Mail úgy vélekedett, ha Ceausescu életben marad, a titkos- rendőrség tagjainak okuk lenne a harcok folytatására, tovább gyil­koltak volna abban a reményben, hogy ismét sikerül hatalomra juttat­niuk a diktátort. A The Times hang­súlyozza, a bukott rezsim többi ve­zetőjének lehetőséget kellene adni az igazságos bírósági ítéletre. Mariin Fitzwater, a Fehér Ház szóvivője keddi sajtóértekezletén megismételte az amerikai kormány állásfoglalását, miszerint az USA szívesebben vette volna, ha a Ceau­sescu-házaspár elleni bírósági eljá­rás nyilvánosan zajlik. Bírálta a diktátorházaspár titkos kivégzését az új-zélandi kormány, szóvivője szerint Románia további szabad fejlődését veszélyezteti az a mód, ahogy az ítéletet meghozták és a kivégzést végrehajtották. Ebből az okból Wellington egyelőre nem ismerte el az új román vezetést. Míg a fentiekből nyilvánvaló, hogy Nagy-Britannia bizonyos megértést tanúsít a titkos eljárás miatt, figye­lembe véve a polgárháborús állapo­tokat, több ország, így például Hol­landia is, elítélte a titkos eljárást. Panamában a katonai akcióból diplomáciai ügy lett. A Fehér Ház ugyan cáfolta, hogy Bush elnök sze­mélyesen telefonbeszélgetést foly­tatott Juan Sebastiano Laboa pá­pai nunciussal, de az amerikai kül­ügyminisztérium megerősítette: leg­felsőbb szintű tárgyalások folynak Washington és Vatikán között. Idő­közben Vatikánban Agostino Casa- roli bíboros, államtitkár találkozott Thomas Miledyvel, az Egyesült Ál­lamok vatikáni nagykövetével. A megbeszélésekről nem közöltek részleteket. II. János Pál pápa to­vábbi munkatársai elmondták, Norie- gának nem nyújtottak menedékjo­got, csak vendégként tartózkodik a panamavárosi pápai nunciatúra épületében. A tábornok sorsáról mindenesetre Vatikán fog dönteni. A Corrierre della Sera ezzel össze­függésben rámutat: a Szentszék ne­héz politikai döntés előtt áll, amely Tegnap a magyar központi lapok gyakorlatilag egyedüli témája a ro­mániai helyzet, valamint Nicoiae és Elena Ceausescu kivégzése volt. Hadd idézzük a Magyar Nemzetet, mely szerint a diktátor és felesége kivégzése hatással volt a Securitate ügynökeire. Bár egyre kisebb szám­ban harcolnak a hadsereg ellen, ezt az erőt nem lehet lebecsülni, mivel rendkívül jól kiképzett alakulatokról van szó, amelyek saját életük meg­mentése érdekében kétségkívül bármilyen akciókra készenállnak. Az ítélet gyors végrehajtása mellett szól az is, hogy a törvényszék tagjai szerint a bukott diktátorhoz hű ala­kulatok akciót terveztek kiszabadítá­sukra. A nyugatnémet sajtó vezető té­mája szintén Románia. A Frankfur­ter Allgemeine Zeitung az ország jövőjével foglalkozik, s úgy véli, hogy más kelet-európai államokhoz ha­sonlóan Romániában is hiányoznak a megújuláshoz szükséges alapvető feltételek. A jó képességű erőket vagy felszámolták vagy emigráltak, az átmeneti időszakban csak Ceau­sescu volt híveit lehef kihasználni, nemcsak az Egyesült Államokhoz, de a latin-amerikai egyházakhoz fű­ződő kapcsolatokat is befolyásol­hatja. Vlagyimir Petrovszkij szovjet külügyminiszter-helyettes kedden Moszkvában fogadta James Mat- lockot, az USA moszkvai nagykö­vetét. A találkozót az amerikai diplo­mata kérte, aki felvetette a Panama elleni amerikai invázió kérdését. Szovjet részről közölték, az amerikai intervenció az ENSZ-alapokmány és a nemzetközi jogi normák meg­sértését jelenti. A perui kormány arra akarja fel­szólítani a latin-amerikai országo­kat, hogy ne ismerjék el Endara kormányát és támogassák az új el­nökválasztások megrendezését Pa­namában. Ezt Guillermo Larco kül­ügyminiszter közölte tegnap. A mi­niszter elmondta továbbá, kormánya az ún. nyolcak januárra tervezett csúcstalálkozóján javasolni fogja, hogy Panamában az Egyesült Álla­mok egységeit latin-amerikai béke- fenntartó erőkkel helyettesítsék. s néhány tekintélyes, de politikailag nem éppen képzett értelmiségit. A Süddeutsche Zeitung szerint az egész világ szívesebben vette vol­na, ha Ceausescut rendes bíróság elé állítják, ahol kiderült volna, ho­gyan gondolkodik az az ember, aki elvesztette minden józan eszét és ítélőképességét. A Badische Zei­tung úgy vélekedett, hogy Ceauses­cu nemcsak Románia, hanem vala­mennyiünk, az egész kontinens szé­gyene volt és maradt. Európa ugyanis dicsekedett új gondolkodás- módjával, ugynakkor eltűrte ezt a sötét despotikus rendszert. Ma már világos, hogy a romániai dikta­túra ellen keveset tettünk és ebben Kelet és Nyugat azonosan vétkes. Néhány vélemény a francia sajtó­ból: A Le Quitidien de Paris feltette a kérdést, miért ne lehetne Románi­ában helyreállítani a királyságot. A negyven évig svájci száműzetés­ben élő Mihály király már felajánlotta szolgálatait. Egyelőre nem tudni, ho­gyan él a román közvélemény tuda­tában. Ismételt hatalom raj utásából két előny is származna - véli a lap: egyrészt tisztségéből eredően egye­síthetné a társadalmat, másrészt jó tapasztalatai vannak, mivel évekig nyugati demokráciában élt, amivel a Nemzeti Megmentés Frontjának egyes tagjai nem dicsekedhetnek. A Le Figaro úgy véli, bizonyosan sosem fogjuk megtudni, milyen in­dokok vezérelték valójában a román kormányt. A Román Kommunista Párt az egész nép felett uralkodott, a nép felett, amely hallgatott. Romá­nia a totalitáris kommunista rend­szer áldozati báránya volt. Horn Gyula magyar külügymi­niszter az MTI-nek adott nyilatkoza­tában kijelentette, az új román kor­mánynak nagy érdeke fűződik ah­hoz, hogy Magyarországgal meg­oldja a régi vitákat, s a két ország közti ellenségeskedés már a múlté. Az amerikai Nemzetközi Fejlesz­tési Ügynökség félmilliárd dolláros humanitárius segélyt nyújt a romá­niai harcok áldozatainak - közölték tegnap a Fehér Házban. A pénzt a Nemzetközi Vöröskereszt által jut­tatták el Romániába. Az új román vezetést folyamato­san újabb és újabb országok ismerik el, így például Argentína, Jordánia, Vietnam. Tokióban bejelentették, sajnálják a Ceausescu-házaspár ki­végzését, de ennek ellenére fontol­gatják az új vezetés elismerését, amire talán már a héten sor kerül. A Koreai NDK a hivatalos hírügy­nökség által kiadott nyilatkozatban szögezte le, az észak-koreai kor­mány tiszteletben tartja a román nép választását és a Nemzeti Megmen­tés Frontját elismeri a nép képvise­lőjének. A phenjani kormány a ro­mán nép belügyének tekinti a romá­niai eseményeket. Megszólalnak a harangok (ÖSTK) - A moszkvai Vörös téren 1917 óta most először szólalnak meg újból a harangok. A Trud című napilap tegnapi tájékoztatása szerint a Vaszilij Blazsennij székesegyház­ban ismét felszerelték a harangokat, amelyek december utolsó éjszaká­ján az új év eljövetelét jelzik majd. Frakció alakul a BKP-n belül Bulgáriában növekszik az infláció Nem fogták fel Kedden éjszaka, hozzávetőleg éjfél körül a román televízió levetí­tette azt a mintegy 50 perces do­kumentumfilmet, amelyet egy meg nem határozott katonai támasz­ponton készítettek december 25- én, hétfőn a Nicoiae Ceausescu volt diktátorral és feleségével, Ele- nával lefolytatott bírósági eljá­rásról. A dokumentumból kitűnt, Ceau­sescu az egész eljárás folyamán arrogánsán, fennsőbbségesen vi­selkedett, nem volt hajlandó elis­merni a rendkívüli katonai törvény­kezés legitimitását. Azt hajtogatta, ő továbbra is az RSZK elnöke, a román hadsereg főparancsnoka. Fanatizált ember benyomását kel­tette. Kijelentette, csupán a nagy nemzetgyűlés és a román mun­kásosztály előtt hajlandó válaszol­ni a kérdésekre. Véleménye sze­rint Romániában katonai puccs történt, s ezt külföldről ösztönözték és támogatták. Szerinte a puccs végrehajtói megfizetnek majd tet­tükért. A Temesvárott és más román városokban elkövetett bűntetteket koholmánynak nevezte. Többször megismételte, bíráit csupán román állampolgároknak tekinti, akiknek továbbra is ő az elnökük. Felesé­ge, Elena többnyire hallgatott, esetenként felháborodottan utasí­totta vissza az ellene felhozott vá­dakat. Nagyon élesen reagált azokra a megjegyzésekre, ame­lyek kétségbe vonták tudományos titulusait, azt állítva, hogy azokat a világ legkiemelkedőbb tudósai is elismerik. A riportfilm a diktátor holttestének a bemutatásával ért véget. (kokes) Panamában a Noriegához hü egységek megadták magukat Diplomáciai bonyodalmak az USA és a Vatikán között

Next

/
Oldalképek
Tartalom