Új Szó, 1989. december (42. évfolyam, 283-307. szám)

1989-12-23 / 302. szám, szombat

ÚJ szú

3

1389. XII. 23.

Ladislav Adamec elvtárs zárszavából

Elvtársak,

befejeződött az a tanácskozás, amely alapjában különbözik a korábbi kongresz- szusokétól. Ez a legfelsőbb pártszerv ezúttal elsőízben ült össze alulról jövő kezdeményezésre és igényre. Más a küldöttek összetétele is, őket ezúttal valóban választották és nem válogatták mint azelőtt. A tanácskozás lefolyása igazolta, hogy ő általuk, föllépésükkel a teremben az egész párt jelen van. A vita és a szavazás magán viselte valamennyi nagy társadalmi átalakulás bélyegét. Két drámai nap forrongó légköre nem érlelt meg minden gondolatot és nem tudta pontosan kifejezni. Nem minden álláspont áll majd helyt a gyorsan rohanó időben.

Az elfogulatlan szemlélőnek észre kell azonban vennie: a szónoki emelvényről az élet szavát lehetett hallani. Bölcsessége és magabiztossága, mely az igazság szeretetének humánumában mélyen gyökeredzik, az alkotó munkaeredményeinek elismerése, a demokratikus jogok és az emberi szabadság, a társadalmi haladás iránti érzék, mely a józan észen alapul, s a tudományos érdekeket állítja előtérbe.

örülünk annak, hogy ezekben a gondolatokban osztozik velünk az ország politikai erőinek nagy része. Távol állunk attól, hogy kisajátítsuk őket. Nem formálunk kizárólagos jogot minden haladó hagyományra. Ellenkezőleg. Hajlandók vagyunk együtt működni mindenkivel, aki csatlakozik hozzánk. Nincs szándékunkban a többiekkel versenyezni, ki inkább, ki kevésbé örököse. Idegen számunkra holmi igényt bejelenteni programunk abszolút hitelességére,kizárólagosságára. Mint a többiek egyenjogú partnere annak alapján folyamodunk a nép bizalmáért, ki lesz képes a teljesebb demokratizmust, a nagyobb szociális igazságosságot, a gazdasági biztonságot valamennyi állampolgár számára következetesebben, valóságosabban és becsületesebben érvényesíteni.

A fogyatékosságok bírálata érinti az egyszerű tagok százezreit is, akik érvényesítették és védelmezték - egyesek inkább, mások kevésbé - a központi bizottság irányvonalát. Vannak akik saját részesedésüket nem ismerik el - és mindenért, beleértve a saját hibáikat is - a vezetőket teszik felelőssé. Az ilyen álláspontot meg lehet érteni, és nehéz valakinek bármit is szemére vetni. Nagy elismerést érdemel a tagságnak az a része, amely elismeri saját felelősségének részét: elsősorban a csekély következetességet és határozottságot a kritikus észrevételek elfogadtatásában. Mindenkinek el kellene gondolkodnia azon, mi az amit jól végzett és mi az, amit nem.

Kulcskérdés annak elemzése, mi okozta a sztálinizmusnak a leninizmus felett aratott győzelmét a húszas évek végén, és csaknem 60 éves uralmát. Meg kell vizsgálnunk ezért a CSKP egész hetvenéves történetét. Minden gátlás és tekintet nélkül a személyekre, meg kell találni az okokat, hogy miért terjedt el olyan mértékben a sztálini modell feltételeink között, miért jutottak zátonyra az eltávolítására irányuló eddigi próbálkozások és pártunk miért az utolsók egyikeként volt képes vele szakítani.

Ezekben a nehéz percekben nem egy párttag figyelmeztet arra: nehogy elszalasszuk az alkalmat, amelyet a kongresz- szus tanácskozása teremtett. Az aggodalmak jogosak, az utóbbi évtizedekben számos lehetőséget elsősorban 1968- ban képtelenek voltunk kihasználni. Meg kell tanulnunk tehát a nép igényeire építeni politikánkat az emberek szükségleteire, érdekeire alapozni. Az állampolgárok elégedetlenségéből, a jobbra való törekvéseikből naponta születnek viták. Ha ezekre a hangokra odafigyelünk, a szavainkat és tetteinket összhangba hozzuk vele, semmi sem lephet meg bennünket, ha azonban az életre akarjuk kényszeríteni elképzeléseinket, mesterségesen konstruált fogalmakat erőszakolunk rá, büszkeségből, megvetésből és szerénytelenségből bárminek a visszavonását elutasítjuk, az jóra nem vezet.

Ezzel összefüggésben joggal folynak viták arról, mi a párt, ki képviseli, vajon valamennyien egyformán felelősek vagyunk-e tevékenységéért, vagy pedig a betöltött tisztségek szerint. Kit tekinthetünk valóságos vagy fő vétkesnek a súlyos hibák, fogyatékosságok miatt. A pártnak a demokratikus centralizmus szerinti működése egyértelműen igazolja, hogy meghatározó, noha nem kizárólagos a felelősségük a legfelsőbb pártszerveknek, mindenekelőtt a CSKP KB-nak, Elnökségének és a főtitkárnak van. Ezt a tényt semmiképpen sem lehet megcáfolni, az azonos vétkességet nem lehet mechanikusan és azonos mértékben valamennyiükre ruházni. Más a felelősségük a helytelen politika kialakítóinak és védelmezőinek, vagy azoknak, akik saját érdekükben visszaéltek funkciójukkal, és más a felelősségük azoknak, akik ezeket a visszásságokat bírálták, de nem volt elég erejük változtatni rajta.

Ami a pártaktívát illeti, felelősségének megítélésében szükséges differenciálni, meg kell különböztetni a bürokratizmus, a parancsuralom kezdeményezőit azoktól, akik kisebb vagy nagyobb mértékben e munkastílus hatása aiá kerültek. Ugyanakkor nem álltak helyt a változó helyzetben a személyes ellentétek az eszmei dezorientációban és a szervezeti szétesés közepette. Ilyen kritikus pillanatokban a kulcskérdés az, miért és minek az alapján teremtsünk egységet. Vajon a tagság többsége egyesíthető-e bárminek az alapján? Ha igen, akkor minek? A válasz különböző lehet, és e szerint kísérik kisebb vagy nagyobb aggodalmak, reménységek.

Szakítottunk azzal az illúzióval, hogy a pártba lépéssel mindenkinek azonos érdeke és azonos nézete lesz minden kérdésben. Ráadásul ma már nagyon jól tudjuk, hogy bármilyen törekvés a mesterséges, mechanikus vagy álcázott egységre gyakorlatilag irreális, politikailag káros és erkölcsileg pusztító.

Csehszlovákia Kommunista Pártja rendkívüli kongresszusának határozata

Csehszlovákia Kommunista Pártja december 20-21-én megtartott rendkívüli kongresszusán áttekintette a pártban és a társadalomban kialakult politikai válság okait, az új helyzetet s a párt további munkájának lehetőségeit. Kifejezte Csehszlovákia Kommunista Pártja minden becsületes tagjának azon akaratát, hogy olyan gyökeres átalakításra törekedjék, amely a demokratikus szocializmusnak és a nézet és politikai pluralizmushoz szükséges körülményeknek megfelelő új programon és szervezeti alapokon nyugszik. A párt új legfelsőbb szerveinek megválasztásával megteremtette a feltételeket ahhoz, hogy: megújuljon a sorkommunistáknak a párt vezetőségébe vetett bizalma; a párt vezetői képesek legyenek szoros kapcsolatok kiépítésére a tagállománnyal, az alapszervezetekkel és a járási bizottságokkal; határozottan, rugalmasan tudjon reagálni a kor szükségleteire; vissza tudja szerezni befolyását az emberek körében és meg tudja újítani Csehszlovákia Kommunista Pártjába vetett bizalmukat.

Ennek érdekében a CSKP rendkívüli kongresszusa:

1. A XVIII. kongresszusig hátralevő időszakban végzendő pártmunka alapvető irányelveként jóváhagyja:

a) Csehszlovákia Kommunista Pártja akcióprogramját;

b) Csehszlovákia Kommunista Pártja átmeneti szervezeti szabályzatát.

2. Hatályon kívül helyezi

a) Csehszlovákia Kommunista Pártja alapszabályát, illetve a párton belüli vitára bocsátott új alapszabályának tervezetét, mivel egyik sem felel meg a pártmunka jelenlegi követelményeinek;

b) A CSKP XIII. kongresszusa után a pártban és a társadalomban kialakult válság tanulságai címú dokumentumot, s egyúttal politikailag rehabilitálja azokat az elvtársakat, akiket ebben a dokumentumban elmarasztaltak;

c) a párt szerveinek a pártban és a társadalomban 1968-ban és 1969-ben kialakult ún. válság kapcsán jóváhagyott határozatait.

3. Feloszlatja a Népi Milíciát, és tagjait felmenti esküjük alól.

4. Felmenti:

a) a CSKP-nak a XVII. pártkongresz- szuson megválasztott és az azt követő időszakban kooptálással kiegészített Központi Bizottságát, valamint Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottságát;

b) a Csehországi Pártmunkát Irányító Bizottságot és a cseh KERB-et

5. Észrevételekkel jóváhagyólag tudomásul veszi a CSKP KB Elnökségének beszámolóját, amelyet Karéi Urbánek elvtárs terjesztett elő.

6. Nem hagyja jóvá a Josef Trmala elvtárs, a CSKP KERB elnöke által előterjesztett beszámolót.

7. Jóváhagyja:

a) a CSKP 1968 után kizárt, illetve a nyilvántartásból törölt egykori tagjaihoz intézett felhívást;

b) a tagdíjfizetés elveit,

c) a CSKP egykori vezetői politikai felelősségének megítéléséről szóló határozatot;

8. Megválasztotta

a) Csehszlovákia Kommunista Pártja 140 tagú Központi Bizottságát;

b) a CSKP 27 tagú Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottságát;

c) Ladislav Adamec elvtársat Csehszlovákia Kommunista Pártjának elnökévé;

d) Vasil Mohorita elvtársat a CSKP Központi Bizottságának első titkárává;

e) Karéi Urbánek elvtársat a CSKP KERB elnökévé;

f) a Rudé právo 29 tagú szerkesztőbizottságát a napilap irányítására (A Rudé právo ezzel megszűnik a CSKP KB sajtó- orgánumának lenni, és az egész CSKP napilapjává válik.);

9. Feladatul adja a CSKP Központi Bizottságának:

I. 1990. január 31-ig hozzon létre bizottságot:

a) 1968 és 1969 és az e két évet követő időszak tárgyilagos értékelésére;

b) a pártban és a társadalomban kialakult válságért való politikai felelősség értékelésére;

c) a szervezeti szabályzat, illetve a pártalapszabály - amelyet a CSKP XVIII. kongresszusán terjesztenek elő - előkészítésére;

d) a pártprogram elveinek kidolgozására, amelyeket a XVIII. kongresszuson vitatnak meg;

e) az új feltételek között kifejtendő

párttevékenység anyagi-műszaki ellátásának biztosítására, beleértve a pártva- gyon célszerű felhasználását;

f) az 1990-es választási kampány előkészítésére.

II. Következetesen értékelje a rendkívüli kongresszus vitáját és a tanácskozás kapcsán tett észrevételeket és javaslatokat, s használja fel őket a pártmunkában, a bizottságok tevékenységében, és a XVIII. pártkongresszuson előterjesztendő dokumentumok kidolgozásában. Mielőbb adja ki a rendkívüli kongresszus jegyzőkönyvét, és bocsássa a CSKP járási bizottságainak rendelkezéseire.

III. A pártban és a társadalomban kialakult helyzetet szem előtt tartva döntsön a CSKP XVIII. kongresszusa megtartásának időpontjáról és a tanácskozás napirendjéről.

IV. Azonnal szakítsa meg a kapcsolatokat a Román Kommunista Párt jelenlegi vezetőségével.

10. Feladatul adja a CSKP Ellenőrző és Revíziós Bizottságának, hogy következetesen tekintse át a pártvagyon- nal való eddigi gazdálkodás, és az erről szóló beszámolót terjessze a CSKP XVIII. kongresszusa elé.

11. Javasolja:

a CSKP pártszerveinek és alapszervezeteinek, tevékenységük során használják fel a CSKP rendkívüli kongresszusán jóváhagyott dokumentumokat. Ezzel összefüggésben nagy figyelmet kell fordítani a képviselő-testületekbe való demokratikus választások előkészületeire és megtartására.

12. Javasolja a Szövetségi Gyűlés kommunista képviselőinek, hogy:

a) a köztársaságielnök-választáshoz választóik akaratának szem előtt tartásával viszonyuljanak;

b) terjesszenek javaslatot a Szövetségi Gyűlés elé, hogy november 17-ét nemzeti emléknappá nyilvánítsák.

13. Létrehozza a CSKP választási alapját.

Prága, 1989. december 21.

Döntés a tagdíjakról

A CSKP rendkívüli kongresszusán december 1-ei hatállyal jóváhagyták a tagdíjfizetési táblázatot és elveket. A tagdíj nagysága az 1800 koronáig terjedő jövedelem esetében 1 korona, az 1801 és 2200 korona közötti kereset esetében 2 korona, a 2201 és 2600 korona

közötti jövedelem esetében 4 korona, a 2601 és 2800 korona közötti jövedelem esetében 10 korona, a 2801 és 5000 korona jövedelem esetében a nettó kereset 1 százaléka, 5000 korona feletti jövedelem esetében pedig a tiszta kereset 2 százaléka.

Megnyílt a Brandenburgi kapu

A megnyitók: Helmut Kohl és Hans Modrow

(ÖSTK) - Keletnémet munkások tegnap röviddel nulla óra után nagy lyukat vágtak a berlini falon, hogy újabb határátkelőhely létesülhessen a Brandenburgi kapu mellett. A fal mindkét oldalán emberek ezrei hatalmas tapssal köszöntötték ezt a pillanatot.

Hans Modrow, as NDK kormányának elnöke és Helmut Kohl nyugatnémet kancellár tegnap 15 órakor jelképesen áthaladt a Brandenburgi kapun. Számos megfigyelő szerint ez a gesztus az egységes Berlin felé tett lépésként értékelhető. Az újonnan nyílt határátkelőhely

a gyalogos turisták céljait szolgálja, xxx

Hans Modrow a Junge Welt című ifjúsági lapnak nyilatkozva megelégedéssel szólt a Kohl kancellárral folytatott tárgyalásairól. Hangoztatta, a két ország a gazdasági együttműködés új szakaszába lép, s ez a központi eleme a „szerződéses közösségnek".

Francois Mitterrand francia köz- társasági elnök tegnap befejezte NDK-beli látogatását. Osütörtök este találkozott Gregor Gysivel, az NSZEP - a demokratikus szocializmus pártja elnökével.

Panamában zavaros a helyzet

George Bush szeretné elmagyarázni Mihail Gorbacsovnak az invázió okait

(ÖSTK) - Az USA elit alakulatainak Panamában tervezett villámakciója minden bizonnyal elhúzódik. George Bush amerikai elnök tegnapra virradó éjszaka tartott sajtóértekezletén elmondta, kapcsolatot kell teremteni Mihail Gorbacsovval, hogy elmagyarázhassa a Panama ellen indított amerikai támadás okait. Ezzel közvetve elismerte, hogy az USA-nak eddig nem sikerült meggyőznie a Szovjetuniót az invázió megalapozottságáról.

Panamában tegnap folytatódtak a harcok, az amerikai egységek további stratégiailag fontos pontokat próbáltak lefoglalni. Még mindig nem sikerült azonban kézre keríteni Manuel Noriega tábornokot, a panamai fegyveres erők főparancsnokát. Annak ellenére, hogy a tábornok még szabadlábon van, a jelenleg az Egyesült Államokban élő Eduardo Herrera Cedeno ezredest nevezték ki a hadsereg új főparancsnokává.

Az új panamai kormány, melynek élén Guillermo Endara áll, éjszakai kijárási tilalmat rendelt el a rablások és a fosztogatások miatt. Endora az amerikai televíziós társaságoknak adott nyilatkozatában kijelentette,

feltételezi, hogy az USA egységei valószínűleg egy hónapig tartózkodnak majd Panamában. A kormány ez idő alatt arra fog törekedni, hogy teljesen átszervezze a rendőrséget és a hadsereget. Mariin Fitzwater fehérházi szóvivő ezzel összefüggésben azt nyilatkozta, hogy „a panamai hadművelet hosszabb ideig eltarthat", a vadászat Noriegára addig folytatódik, amíg a tábornokot el nem fogják. Osütörtökön egyébként ismét megnyitották a Panama-csa- tornát.

Az amerikai hadsereg déli parancsnoksága újabb adatokat hozott nyilvánosságra, ezek szerint Panamában az invázió kezdete óta 21 amerikai katona vesztette életét, 208-an megsebesültek. Panamai részről 59 az áldozatok száma. Számos külföldi újságíró is életét vesztette a harcok következtében, köztük az El Pais címú spanyol napilap fotoriportere. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa csütörtök este folytatta tanácskozását a panamai helyzetről. Az ülésen 11 ország képviselője szólalt fel, a salvadori küldöttségvezető kivételével mind elítélték az amerikai akciót.

Elszakadás az SZKP-től

Mihail Gorbacsov reagálása a Litván KP döntésére

(ŐSTK) - Az SZKP KB Politikai Bizottsága csütörtökön üzenetet intézett a Litván KP kongresszusi küldötteihez, amelyben leszögezi, hogy a köztársasági pártszervezet önállósodása nem értékelhető másként, minthogy el akar szakadni az SZKP- től. Tekintettel arra, hogy ez a döntés nem csupán a litvániai pártszervezetet érinti, hanem az egész pártot, a politikai bizottság az SZKP Központi Bizottságának azonnali összehívása mellett döntött - áll az üzenetben, amelyet Mihail Gorbacsov főtitkár írt alá.

Szovjetunió

A képviselők megválasztották az alkotmányfelügyeleti bizottságot

(ŐSTK) - A népi képviselők kongresszusának második ülésszaka az alkotmányfelügyeletről szóló törvény tervezetéről folytatta a vitát. Ezután a képviselők megválasztották az alkotmányfelügyeleti bizottságot. A délutáni ülésen a szervezett bűnözés növekedésével foglalkozik. Az ezzel kapcsolatos beszámolót Va- gyim Bakatyin belügyminiszter terjesztette elő.

Nujoma kinevezései

(ŐSTK) - Sam Nujoma, aki Namíbia első elnöke lesz, kinevezte a jövő év elején hivatalba lépő kormányának 14 tagját. Az egy hónappal ezelőtti választásokon létrejött parlamentben képviselt 7 párt szerdán jóváhagyta az alkotmány tervezetét. Mint ismeretes, a baloldali SWAPO-nak 41, a Demokratikus Turnhall Szövetségnek 21 mandátuma van; a fennmaradó 10 mandátumon a többi öt párt osztozik. Megfigyelők szerint az ország függetlenségét márciusnál hamarabb nem hirdetik ki. Nujoma egyébként egyelőre üresen hagyta a mezőgazdasági miniszter és a kormányfő székét. A legfontosabb posztokat a SWAPO képviselőik kapták meg a kormányban.

Gorbacsov egyébként a népi képviselők kongresszusa ülésszakának egyik szünetében litvániai delegátusokkal beszélve sajnálatának adott hangot a vilniusi döntés miatt. Valószínűleg az SZKP KB ülése dönt arról, hogy elismerik-e az újonnan megalakult pártot. Az elmúlt hetekben maga Gorbacsov, s számos más vezető is elutasította az LKP önállósodásának lehetőségét.

Csapatkivonás

(ŐSTK) - A moszkvai honvédelmi minisztérium közölte, a Magyarország területén ideiglenesen állomásozó szovjet csapatok fokozatos csökkentéséről szóló megállapodással összhangban 1990 folyamán újabb egységek térnek haza. Szó van többek között egy repülős ezredről, egy gépkocsizó lövész ezredről, két páncélos zászlóaljról és más katonai alakulatokról, összesen 6 ezer katonát, 40 repülőgépet, 120 harckocsit, hozzávetőleg 180 páncélozott járművet és több mint 4 ezer gépkocsit vonnak ki Magyar- országról.

Gerlach-Mitterrand találkozó Berlinben

(ŐSTK) - Francois Mitterrand francia államfő, aki tegnap fejezte be háromnapos hivatalos NDK-beli látogatását, zárótalálkozót tartott Manfred Gerlachhal, az

NDK Államtanácsának ideiglenes elnökével. A vendéglátó politikus hangsúlyozta, a látogatásnak rendkívüli jelentősége van a kétoldalú kapcsolatok fejlesztése szempontjából. A felek véleményt cseréltek az NDK-beli helyzetről, s áttekintették a nemzetközi élet legfontosabb eseményeit.

E tárgyalások előtt a francia elnök az ellenzéki mozgalmak képviselőivel találkozott. Köztük volt Barbel Bohley és Jens Reich, mindketten az új fórum tagjai, továbbá Wolfgang Schnur, a Demokrata Mozgalom elnöke és Ibrahim Böh- me a Szociáldemokrata Párt titkára. Mitterrand magánjellegűeknek nevezte ezeket a tárgyalásokat. A francia államfő délután nemzetközi sajtókonferenciát tartott, majd hazautazott.