Új Szó, 1989. december (42. évfolyam, 283-307. szám)

1989-12-22 / 301. szám, péntek

Beke Sándor ismét a Tháliában rendez Vallomás: múltról, jelenről, jövőről Az SZSZK kormányának programnyilatkozata Miroslav Ölének, az SZSZK kormánya elnökének az SZNT december 19-ei ülésén elmondott beszédéből A közönyről, az elidegenedésről, a civilizáció betegségeiről Beke Sándor bizonyára ma is felrázóan tudna beszélni, úgy, ahogy 1976- ban, Szakonyi Károly Adáshiba cí­mű darabjával beszélt Kassán (Ko­sice), a Thália Színpadon. A premier után ki kellett mennie a színpadra- vastapssal hívta a közönség, hív­ták a színészek. Emlékszem az ar­cára, elérzékenyült, amit alig tudott leplezni. Lényéből akkor úgy tűnt, hiányzik a rá jellemző határozottság- vagyis a „békés" keménység. Te­kintete végigfutott a nézőkön, majd kétszer meghajolt. Ennyi volt az egész. Akkor még kevesen tudták, búcsúzik a kassaiaktól. Őt, aki társa­ival a semmiből teremtette meg a Tháliát, aki annyi emlékezetes elő­adást rendezett, megfosztották mű­vészeti vezetői tisztségétől, ideoló­giai okokra hivatkozva kizárták a pártból, s a Csemadok Központi Bizottságában szintén nem kívána­tos személlyé vált. Sok választása nem maradt. Mehetett volna bányá­ba dolgozni, vagy távozhatott volna Nyugatra, ő inkább a közeibe ment, oda, ahol hivatásának élhetett. Két évig a miskolci Nemzeti Színház rendezője, majd a kecskeméti Kato­na József Színház igazgató főren­dezőjének nevezték ki. Közben kül­földön, a Szovjetunióban is rende­zett. Jelenleg Budapesten a Nép­színház rendezője. Most végre új­fent Kassán, a Thália Színházban beszélgethettünk vele.- ön, aki húsz évvel ezelőtt létre­hozta a Tháliát, milyen érzésekkel és gondolatokkal indult el Budapest­ről Kassára, a színház tervezett jubi­leumi ünnepségsorozatára?- Nagyon nehéz erre válaszol­nom - valahogy két pólus között feszült az idegzetem, örültem is, meg szomorú is voltam, örültem, mert létezik ez a színház, szomorú meg azért voltam, mert már húsz­éves. Tagadhatatlan, a Thália mega­lakulása a hatvannyolcas megúju­láshoz kötődik. A neve eredetileg Vox Humana Színház volt, ami azt is jelentette, hogy mi az emberarcú szocializmus híveinek vallottuk ma­gunkat. Ma már történelem, hogy a színház eredeti nevét meg kellett változtatnunk, mert az akkori politi­kai szervek kategorikusan elutasí­tották. De hogy a kérdésre viaszol­jak, mikor megérkeztem Kassára, mintha a saját ifjúságomba jöttem volna vissza. Az utcán demonstráció volt, mondhatnám, forradalmi hely­zet. A legnagyobb megdöbbené­semre Gömörhorkán elmaradt a ju­bileumi előadás - és ez így volt szép. Azt tudtam, hogy sztrájkolnak a színházak, de azt nem sejtettem, hogy a Thália is csatlakozik hozzá­juk. Természetesen, a lelkem mé­lyén azért gondoltam erre, de nem tudtam, hogy ennyire egyértelmű a forradalmi hangulat. Nem gondol­tam, hogy a kisebbség bátorsága is odáig nő, hogy eggyé tud válni az országos törekvésekkel. Mint arról már olvashattunk az Új Szóban, a szőgyéni (Svodín) Cseh­szlovák-Szír Barátság Efsz-ben né­hány éve olyan különleges gyü­mölcsféléket is termesztenek, ame­lyek meghonosításával eddig másutt még próbálkozni sem mertek ha­zánkban. A szövetkezet fóliagazda­ságában tavaly adott első komoly termést a kiviültetvény, amikor mint­egy 25 ezer darab került ládákba ebből a nálunk eleddig csak beho­zatalból ismert gyümölcsféléből. A szövetkezet felkínálta a termést a Zelenina érsekújvári (Nővé Zámky) üzemének. Sajnos, nem tudtak megegyezni az árban, így a karácsonyi piac gazdagítására előkészített 15 ezer darab kivi a Ze­lenina érlelőiből visszakerült a szö­vetkezet raktárába. A termést végül a prágai Interhotel vállalat vásárolta meg. A napokban többen kérdeztük, vajon az idén jut-e a szőgyéni kiviből a hazai piacra? Mint ismeretes, az ünnepi választék bővítése céljából évente mintegy 30 tonna kivit ho­zunk be Új-Zélandról. Ez hozzávetö- ’ legesen 400 ezer gyümölcsöt jelent,- Ki hívta meg a jubileumi ünnep­ségre, a színház vezetése vagy a színészek?- Meg kell mondjam, a Magyar Művelődési Minisztérium már előző­leg kiküldött erre a készülő ünnep­ségre - így az itteni Kulturális Mi­nisztérium külügyi osztályának vol­tam a vendége. Az utolsó pillanat­ban a Matesz igazgatójától is kap­tam meghívót a színház ünnepi tár­sulati ülésére. Ha a kérdés azt is célozza, hogy korábban miként vi­szonyult hozzám a színház, akkor csak azt mondhatom: nem hívtak meg sem a Matesz 35. évfordulójá­ra, sem egyetlen kassai bemutatóra, soha. A vezetés nem volt olyan bátor, hogy ezt meg merje tenni.- Tehát a hetvenhatos kényszerű távozása óta egyszer sem volt a Tháliában?- Magyarországról hivatalos ki­küldetésben többször jártam Prágá­ban, a minisztériumnak és a Szlová­kiai Drámaművészek Szövetségé­nek vendégeként Pozsonyban is megfordultam. Kassán csak egy al­kalommal, a csehszlovák színházi fesztiválon voltam. Jóleső érzés volt, hogy a város polgármestere szinte elsőként üdvözölt. Saját színházam bátorsága sohasem terjedt odáig, hogy alapító tagját vállalni merje. De én a kisebbségi félelmet megértem, tudom tolerálni.- Hetvenhatban valóban nem volt más választási lehetősége?- Ez nagyon bonyolult kérdés, de az összefüggéseket pár mondatban megvilágítom. Az alapproblémák a következők voltak: bennünket - akik a 68-70-es években tevékeny formálói voltunk a csehszlovákiai magyar kulturális életnek és műve­lődésnek - menesztettek a Csema­dok Központi Bizottságából, kizártak a pártból. A bajok tehát itt kezdőd­tek. Ennek ellenére én még tettem, amit lehetett. 1976-ban az SZLKP Kelet-szlovákiai Kerületi Bizottsága és a kerületi nemzeti bizottság még javaslatot tett a Thália Színpad önál­lósítására, de a kérést a Szlovák Nemzeti Tanács elutasította. A Ma­tesz élére új igazgatót neveztek ki, aki - a pletykák szerint - azt a fela­datot kapta, hogy likvidálja a Tháliát. Számomra akkor világossá vált, hogy jelenlétemmel nem tudom biz­tosítani a színház további létét. Semmilyen reményem nem volt ar­ra, hogy hatékonyan irányíthatnám a színházat. Távoznom kellett, de a múltamat nem tudtam letagadni és nem is akartam. Én ezt mindig vál­laltam, tehát következményeit is vi­selnem kellett.- ön most újból rendez a Tháli­ában.. .- Ebben a forradalmi helyzetben a Thália színészeinek - mivel önálló színházat akarnak - volt hozzá bá­torságuk, hogy új vezetőség válasz­tása mellett döntöttek. Egy héttel azután, hogy visszautaztam Buda­pestre, jött tőlük egy telefon, vállal­jam el az Esőcsináló rendezését. amiért egymillió devizakoronát kell fizetnünk. Ezért is érthető azoknak a bosszúsága, akik joggal kérdezik, miért engedik meg, hogy a szövet­kezet, melynek kezdeményezését a központ azért támogatta, hogy a boltok árukínálatát javítsa, most a saját érdekeit előtérbe helyezve, nyerészkedési céllal értékesítse a termést? Megtudtuk, hogy Szőgyénben ki­viből kétszer annyi termett mint a múlt évben. Kovács Ferenc mér­nök, a szövetkezet elnöke azt is elmondta, hogy az elmúlt napokban 18 ezer darab kivit szállítottak a kas­sai (Kosice) Zeleninának, a többire a prágai, pozsonyi (Bratislava) és pőstyéni (Piest'any) luxusszállókkal, illetve a reptéri vendéglátó üzemek­kel kötöttek szerződést. Tehát mi, érsekújvári fogyasztók megint hiába reménykedtünk, hogy az idén végre megkóstolhatjuk a já­rásunkban termelt különlegességet. A Zelenina kassai üzemének miért sikerülhetett, amit az érsekújvári nem tudott elérni? A kérdésre vála­szolva Bogya mérnök, a Zelenina érsekújvári üzemének igazgatója keserűen csak annyit mondott, nem Nem tudtam nemet mondani, noha nem volt könnyű úgy kidekázni az időmet, hogy ez is beleférjen. De eljöttem, itt vagyok, mert úgy érzem, hogy jelenlétemmel talán segíthetek a színház jelenlegi helyzetén, hiszen tudom, hogy többször is kutyaütő időszakokat éltek át.- Mi kellene ahhoz, hogy talpon maradhasson a színház?- A képlet ugyanaz, mint annak idején volt: fejlődőképes, önálló, professzionális színházzá kell átala­kítani a Tháliát. Mindenekelőtt 28-30 színészi státusra van szük­ség..- Milyen feltételek mellett számít­hat segítségére a Thália?- Én itt úgy érzem magam, mint otthon. Két-három héten belül a leg­fiatalabb tagokkal is szinte lelki kö­zelségbe kerültem. Jóleső érzés, hogy bíznak bennem. Én soha nem tagadtam meg a segítséget, ha kell rendezek, ha kell, tanácsot adok. Ha munkámmal előbbre vihetem a szín­házat, a jövőben is segítek. A fájdal­mas csak az, hogy a hivatalos szer­vek húsz éven át elhanyagolták a Tháliát. Ez a színház Kassa váro­sától sem kapott semmit. Hogy itt van a Thália, az nem a város, ha­nem Schulz György érdeme, aki az ipari igazgatójaként felajánlotta, hogy a tornatermüket színházzá ala­kítsuk át. A Magyar Területi Színház a mai napig bérli ezt a helyiséget. De mi lenne akkor, ha tovább nem len­ne bérelhető? Akkor mi lenne a Thá- liával? Kassa városa csak egy rossz irodaépületet adott a színháznak, ráadásul most még azt is el akarják venni. Beregszászon magyar szín­házat nyit az ukrán minisztérium. Beregszászról egyszerre 18 magyar növendék és két rendező tanul a ki­jevi színiakadémián. Jövőre felépül az új beregszászi színház kiegészítő részlege is. Hasonlót mi is szívesen fogadnánk.-A Tháliának az utóbbi időben a színészutánpótlással is gondjai voltak.- A Jókai Napok „termelik" a te­hetségeket, stúdióformában bármi­kor gondoskodni lehet a színész­utánpótlásról. Hadd mondjam el, a pozsonyi színinövendékek felha­talmazásával megkeresett egy fiú, aki közölte velem, hogy mindnyájan szeretnének a Tháliához szerződni, ha néhányszor rendezném őket. Én ettől nem zárkózom el.- Az ön vezetésével most az Eső­csináló olvasópróbái folynak a Tháli­ában. Ezzel kapcsolatban mit tarta­na fontosnak elmondani?- Az emberek megfogyatkozott bizalmáról, szeretetvágyáról, szere­leméhségéről szól ez a darab, még­hozzá rendkívül humánus szinten. Nagyon jól megírt, jól játszható, profi darabról van szó. A premier február 23-án lesz. A színháznak erre a da­rabra alkalmas szereplőgárdája van. Bízom benne, hogy a színészeink­nek nagy sikerük lesz. SZASZÁK GYÖRGY kényszeríthetik a szövetkezetei, hogy őket válassza partnerének. Az idén is felajánlották a termelőknek, hogy átveszik a termés egy részét, de az árban ezúttal sem egyeztek meg. Mint kitűnt, a kassaiak dara­bonként 5,50 koronát fizettek a kivi­ért. Az újvári üzem nem tudott volna ilyen árat megadni? S ha nem, miért? Lehet, hogy egy vállalaton belül két­féle árpolitika érvényesül? Hadd mondjuk még el, hogy a kéthektáros kiviültetvény létreho­zása 3,8 millió korona ráfordítást igényelt. Ennek felét az SZSZK Me­zőgazdasági és Élelmezésügyi Mi­nisztériuma folyósította, remélve a piac jobb ellátását. A szövetkezet­ben azt is megtudtuk, hogy 1990 után annyi kivit akarnak termelni, amivel az egész behozatalt ki lehet váltani. Kérdés azonban, javít-e ez a közellátáson, hisz nem biztos, hogy a Zelenina ár tekintetében ver­senyre kelhet a külföldi vendégek kegyéért versengő luxusszállókkal. A termelőket pedig láthatóan nem a fogyasztók igényeinek kielégítése, hanem a minél nagyobb nyereség elérése vezérli. KISS ÁRPÁD A Szlovák Szocialista Köztársaság kormányának, a nemzeti megértés kor­mányának programjával lépek önök, a Szlovák Nemzeti Tanács képviselői elé. Programnyilatkozatunk az alapelveket tartalmazza. A kormány ezeket konkrét akcióintézkedésekbe foglalja, majd a Szlovák Nemzeti Tanács Elnöksége elé terjeszti. A Szlovák Szocialista Köztársaság kormánya a népet akarja és fogja szolgál­ni. Ez konkrétan azt jelenti, hogy a nép­akarattal összhangban elsőrendű felada­tának tekinti kidolgozni valamennyi képvi­seleti szerv szabad általános választása előkészítésének és lebonyolításának szo­ciális, anyagi, szervezési, pénzügyi és jogi előfeltételeit. A Szlovák Szocialista Köztársaság állampolgárai érdekében megteremti az előfeltételeket és lépéseket tesz a mélyreható reformok útján társada­lompolitikai területen, a környezet és a la­kosok egészsége védelmében, gazdasá­gi, szociális és kulturális területen, a tudo­mányban, a nevelésben, a művelődés­ben, az ifjúság életében, a szövetségi kormánnyal és a CSSZK kormányával való együttmüködésben. Társadalompolitikai területen elsőren­dű feladatunknak tekintjük a törvényes­ség alapelvének érvényesítését. Ameny- nyiben a törvények elmaradnak az élet szükségletei mögött, akkor gyorsan meg kell őket változtatni, avagy új törvényeket kell elfogadni. Meggyőződésünk, hogy társadalmunk megújhodásának folyamata nagyon hé­zagos lenne a nemzeti bizottságok átala­kítása nélkül. A hatalom visszaadása a nép kezébe feltétlenül megkívánja az állampolgárok tényleges részvételét a köz- és az állami ügyek, főleg a városok és a községek igazgatásában. Az állam- igazgatás viszonylatában a kormány arra fogja vezetni a nemzeti bizottságokat, hogy csak a jogszabályokkal összhang­ban döntsenek az állampolgárok és a szervezetek jogairól és kötelességeiről, s megteremtjük ennek bírósági garanciáit. Tisztában vagyunk azzal, hogy fele­lősséggel tartozunk a szlovák nemzet, a magyar és az ukrán (ruszin) nemzeti kisebbség egyenjogú politikai, jogi, gazdasági, szociális és kulturális felté­teleinek megteremtéséért. Együttélé­sükben érvényt szerzünk a humaniz­mus, a tolerancia, a kölcsönös bizalom és tisztelet alapelveinek. Hozzáfogunk a romák etnikai csoportja problémái­val, életük, fejlődésük kilátásaival fog­lalkozó új koncepció kidolgozásához. Erkölcsi kötelességünknek tekintjük, hogy új alapokra helyezzük sokoldalú gondoskodásunkat külföldön élő honfitár­sainkról, hogy mindannyian, földrajzilag bármilyen távol is vannak tőlünk, érezzék óhazájuk feléjük sugárzó melegét. A politikai pártok, a társadalmi szer­vezetek és a polgári mozgalmak köve­telményeiből és kezdeményező javas­lataiból kiindulva szavatolni fogjuk a nemzeti kisebbségek arányos képvi­seletét az államigazgatás központi és területi szerveinek tevékenységében. Bővíteni fogjuk az SZSZK kormánya kezdeményező, egyeztető és ellenőrző szervének, a nemzeti kisebbségekkel foglalkozó tanácsának hatáskörét. Nyilvánosságunkat joggal nyugtalanít­ja a környezet pusztulása, a természetre és az emberek egészségére leselkedő mind nagyobb veszély. A kormány felada­ta megteremteni a társadalom ökológiai­lag elfogadható hosszú távú fejlődésének előfeltételeit. Ne a pillanatnyi gazdasági érdek alkossa a továbbiakban döntéseink megbízható alapját, hanem az emberek hosszú távú érdekei. Tudatosítjuk, hogy a következő időszakban a kormánynak meg nem alkuvó módon megelőző tevé­kenységet kell kifejtenie a környezet vé­delmére. Nem engedjük meg új szeny- nyező források létrehozását. Keresni fogjuk az eddigi kivételek megszüntetésé­nek útját, módját. Igyekezetünket össz­pontosítjuk természetünk és erőforrása­ink tartós, pótolhatatlan értékeinek védel­mére, szem előtt tartva a gazdaságfej­lesztés lehetőségeit, a társadalmi fo­gyasztás prioritását, de nem azon az áron, hogy a környezeti viszonyokban pótolhatatlan veszteségeket és károkat szenvedjünk el. Ebből a szemszögből fogunk tárgyalni a Magyar Köztársa­ság szerveivel is a dunai vízlépcső- rendszerek építésével kapcsolatos to­vábbi eljárásról. Az SZSZK kormánya javasolni fogja a szövetségi kor­mánynak, hogy gondosan ítélje meg a Magya, Köztársaság javaslatát a Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer építéséről és üzemeltetéséről a két or­szág között Budapesten 1977. szep­tember 16-án kötött szerződés módo­sítására. A kormány tisztában van a lakossági és az egészségügyi szolgáltatások ked­vezőtlen állapotával. Ezért számolunk az­zal, hogy több társadalmi eszközt fordí­tunk az egészségre, s főleg anyagi-mű­szaki bázisa legsürgősebb problémáinak azonnali megoldására. Kormányunk foko­zott figyelmet fog szentelni az idős és a huzamosabb ideje beteg lakosokról való gondoskodás kérdéseinek, a csecsemő- halandóság csökkentésének, a nőkről és a gyerekekről való átfogó gondoskodás­nak. Már 1990-től kezdve emelni fogjuk az egészségügyi dolgozók egyes kategó­riáinak bérszintjét és lépéseket teszünk stabilizálásukra. Szlovákia további fejlődésének kulcs- területe a gazdaság. Az új társadalmi helyzet lehetővé teszi a gazdasági reform új koncepciójának kidolgozását alulról, a népi mozgalomból kiindulva, s arra támaszkodva. A gazdasági reform elsőrendű célja:- pénzügyi helyzetünk és pénzne­münk javítása a gazdasági egyensúly megújításának átfogó programja alapján;- a külkereskedelmi tevékenység és a belgazdaság gyors demonopolizálá- sa, a versengés és a szabad vállalko­zás feltételeinek megteremtése;- gazdaságunk megnyitása a kör­nyező világ felé;-a tulajdonformák egyenjogúsítá­sa, beleértve a magánvállalkozást is;- az árupiac fejlesztése, a pénz-, a financiális, a deviza- és az értékpa­pírpiac létrehozása; .-a kereskedelmi bankrendszer ki- fejlesztése, ami előfeltétele a financiá­lis, a pénz- és devizapiac gyors fel­élénkítésének;-az ország gazdaságán belül, vala­mint a nemzetközi csere keretében is az ekvivalens áru- és szolgáltatáscsere teljes mérvű érvényesítése, az árre­form programjának, s pénznemünk belső és külső konvertibilitása fokoza­tos megteremtésének bázisán;-az állami költségvetésből való pénzellátás prioritásainak átértékelése és új prioritások meghatározása. Ismét hangsúlyoznunk kell, hogy 1990-ben nem szabad megengednünk a gazdasági helyzet romlását és az emberek szociális biztonságérzetének megrendülését. Az SZSZK kormányának elnöke ez­után részletesen ismertette az egyes szlovákiai gazdasági ágazatok kulcsfela­datait, koncepciózus irányításuknak és ösztönzésének módozatait, majd így foly­tatta: Szlovákia jövőbeli szociális és gaz­dasági fejlődése szempontjából kulcsfon­tosságú a kultúra, a tudomány, a nevelés, a művelődés és az ifjúság helyzete. A plu­rális demokrácia körülményei között a kultúra a társadalom humanizálásának fontos kezdeményezője. Kultúránkat az össznépi alapeivek szellemében egyenjogúan alkotják a múlt és a jelen kulturális értékei, amelyeket a szlovák nemzet, a külföldön élő szlovákok, va­lamint a szlovákiai nemzeti kisebbsé­gek hoztak létre. A kulturális tudat egy­ségének nélkülözhetetlen előfeltétele lesz az, hogy értelmes párbeszédet kezdjünk az európai népek kultúráival, s megte­remtsük annak demokratikus előfeltétele­it, hogy kultúránk szüntelenül gazdagod­hasson a világ fejlett kultúráinak ösztönző hatásával. Az SZSZK kormányának elnöke a to­vábbiakban leszögezte, a kormány arra fog törekedni, hogy a művelődési rend­szer visszatérjen oktatásügyünk bevált hagyományaihoz, a másik oldalon pedig tüzetesen tanulmányozni kell és át kell venni más országok tapasztalatait is. Egyben meg kell újítanunk a tanítók személyi és társadalmi méltóságát is. Megemlítette, hogy társadalmi vitát köve­tően a kormány 1990. szeptember 1 -tői új oktatási törvényeket szeretne hatályba léptetni. Nagy elismeréssel szólt a szlová­kiai diákság és ifjúság forradalmi aktivitá­sáról, s ezzel összefüggésben hangsú­lyozta a kormány igyekezetét, hogy adott lehetőségei keretében eleget tegyen Szlovákia ifjúsága jogos követelményei­nek, noha mindahány azonnal nem való­sítható meg. Végül az SZSZK kormánya nevében kifejezte meggyőződését, hogy a jelenlegi társadalmi helyzet az SZSZK-ban és a CSSZK-ban egyaránt kedvez a CSSZSZK nemzeti és nemzetiségei vi­szonya valóban demokratikus és egyen­jogú rendezésének. Megint hiába reménykedtünk Kivi — nálunk termelik, de nekünk; nem jut belőle ÚJ SZÚ 6 1989. XII. 22.

Next

/
Oldalképek
Tartalom