Új Szó, 1989. november (42. évfolyam, 257-282. szám)

1989-11-11 / 266. szám, szombat

ÚJ szú 3 1989. XI. 11. A lengyel-nyugatnémet viszony mostani fő kérdése CSGhSZlOVák 3ktÍVÍtáS A varsói reformok gazdasági támogatása az ENSz-bizottságokban A szóvivők a Mazowiecki (ŐSTK) - Tadeusz Mazowiecki len­gyel kormányfő és Helmut Kohl nyugat­német kancellár nyitótárgyalásairól tájé­koztatott csütörtökön este a lengyel kor­mány szóvivője. Eszerint a megbeszélé­seken elsősorban a Lengyelországnak nyújtandó gazdasági segélyről, az Odera -Neisse határvonal megerősítéséről, és a hitleri Németország által Lengyel- országnak okozott károk megtérítéséről volt szó. A kancellár egy olyan dokumen­tumot is átnyújtott vendéglátójának, amely részletesen felsorolta, milyen tá­mogatásban kívánja részesíteni az NSZK a lengyel gazdaságot. Ami a határkérdést illeti, a szóvivő szerint Mazowiecki kijelen­tette, a lengyeleknek bizonyosaknak kell lenniük abban, hogy az ország nyugati határainak ügye végleg megoldott. Kohl szóvivője azt mondta az újság­íróknak, a bonni kormány szimpátiával figyeli a Lengyelországban és más kelet­európai államokban folyó reformokat, s kész segítséget nyújtani ezek megvaló­-Kohl nyitótárgyalásról sításához. Bonni megítélés szerint a len­gyel-nyugatnémet viszony legfontosabb kérdése most a varsói reformok gazdasá­gi támogatása. A kártérítéssel kapcsola­tos kérdéseket a későbbi kormányfői ta­lálkozókon kell megoldani. Mazowiecki csütörtökön este díszva­csorát adott Kohl tiszteletére. Ugyancsak a csütörtöki események­hez tartozik: a két ország külügyminiszte­rei jegyzőkönyvet írtak alá azokról a kor­mányközi konzultációkról, amelyek a két­oldalú kapcsolatokat és a nemzetközi problémákat érintik, beleértve az össz­európai folyamatot is. Megállapodás szü­letett továbbá arról, hogy főkonzulátuso­kat létesítenek Hamburgban, illetve Krak­kóban. (ÖSTK) - A nemzetközi helyzet pozitív változásai visszatükröződnek a világ tömegtájékoztató eszközei­nek munkájában is - jelentette ki Bohumil Busek csehszlovák kül­dött az ENSZ-közgyűlés politikai kü­lönbizottságában. E bizottság jelen­leg a nemzetközi információcserével kapcsolatos kérdéseket tekinti át. A szociális, humanitárius és kul­turális bizottság csütörtökön 14 do­kumentumot hagyott jóvá, ezek kö­zül többnek a kimunkálásában ha­zánk is aktívan közreműködött. Pél­dául a múlt héten terjesztették elő azt a csehszlovák javaslatot, amely az ENSZ ifjúsági programjainak tá­mogatására szólít fel. Hazánk még néhány más dokumentumnak is társszerzője. New York Busht megfenyegették Los Angeles egyik külvárosában, Glendale-ben csütörtök este letartóz­tattak egy férfit, aki azzal fenyegető­zött, hogy megöli Bush elnököt. Az elnöki testörség tagjai közölték, hogy a 45 éves férfi a Fehér Házba telefo­nált, s miután megfenyegette Busht, megadta nevét és címét is. Egy szó­vivő, aki a férfi kilétét nem fedte fel, közölte, az illetőt pszichiátriai vizsgá­latnak vetik alá. (CSTK) Megkezdődtek a nicaraguai kormány és a kontrák megbeszélései Vranitzky-Nyikityin találkozó (CSTK) - Franz Vranitzky osztrák kancellár Bécsben fogadta Vlagyilen Nyikityint, a szovjet kormányfő első he­lyettesét. A megbeszélésen a szovjet -osztrák kapcsolatokat tekintették át és eszmecserét folytattak a Szovjetunióban folyó átalakításról és más időszerű kérdé­sekről. Vranitzky azt a véleményét han­goztatta, hogy a szovjet átalakítás előse­gíti a kelet-nyugati együttműködés javí­tását. George Bush fogadta az (ÖSTK) - Az ENSZ New York-i központjában csütörtök este meg­kezdődtek a tárgyalások a nicara­guai kormány és a kontrák képvise­lői között. A felek több mint egy év után első ízben ültek tárgyalóasztal­hoz, hogy megvitassák a nicaraguai tűzszünet felújításának lehetőségeit. Mint ismeretes, a kormány az ellen- forradalmi csoportok fokozódó fegy­veres akcióira való tekintettel a kö­zelmúltban mondta fel az egyoldalú tűzszünetet. A managuai küldöttséget Victor Hugó Tinoco külügyminiszter-he- lyettes, a kontrák delegációját Enri- que Bermudez ezredes vezeti. Megfigyelőként jelen van a tárgyalá­sokon Honduras ENSZ-nagykövete és Obando y Bravó managuai ér­sek. A találkozót Javier Perez de Cuellar, a világszervezet főtitkára nyitotta meg, s a harci cselekmé­nyek beszüntetésére szólította fel a feleket. (X ézdvkf jóaifdírőí mnoszKomiEmo$znm Kulcsfontosságú kapcsolatok Max Kampelman, aki az atom- és űrfegyverekről foly­tatott genfi tárgyalásokon ko­rábban az amerikai küldöttsé­get vezette, a szovjet lapnak írt cikkében hangsúlyozza, ma már teljesen világos, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok kapcsolatai kulcsfon­tosságúak az általános bizton­ság szempontjából. Nem ke­rülhetjük el a szomszédságot, kölcsönösen össze vagyunk kapcsolva, s az egyik bizton­sága a másik biztonságától függ. Kampelman azt írja, a két nagy­hatalomnak meg kell értenie az együttműködés elkerülhetetlensé­gét. Az emberi agy jobb és bal feléhez hasonlóan össze kell han­golniuk hozzájárulásukat az egysé­ges, egészséges és konstruktív út­kereséshez, amely elvezet a tartós békéhez a szabadság feltételei kö­zött. Az amerikai politikus szerint a Szovjetunióban 1985 óta tartó vál­tozások - amelyek egyébként óriási akadályokba is ütköznek - az igazi változásoknak csupán a kezdetét jelentik, s ezekre az amerikaiaknak nyitott szemmel, szívvel és ésszel Törökország Bombamerényietek (ÖSTK) - Bombarobbantások egész sorozatát követték el Törökor­szágban azt követően, hogyTurgut Dzal, az új államfő letette a hivatali esküt - közölték tegnap Ankarában a tömegtájékoztató eszközök. Isz­tambulban 18, a fővárosban 3, Iz­mirben pedig egy bombamerénylet volt. Sokak szerint mindez szemléle­tesen kifejezi, miként vélekednek a törökök új államfőjükről. Névtelen telefonálók több újság szerkesztő­ségét is felhívták, hangoztatva, özal elnöksége az 1980-as katonai for­dulat folytatását jelenti. A rendőrségi közlemény szerint halálos áldozatok nincsenek, az anyagi károk viszont jelentősek. kell figyelniük. Jóslata szerint a pe­resztrojka és a glasznoszty szavak­kal fémjelzett folyamatok a fejlődés olyan dinamizmusát eredményezhe­tik, hogy szinte lehetetlenné válik a visszarendeződés. A leszerelési folyamatokat tekint­ve Kampelman szerint azokat az okokat kell feltárni, amelyek fegyver­kezésre kényszerítik az országokat. A fegyverkezés a betegségnek csu­pán a külső jele, gyógyítani magát a betegséget kell, vagyis: a regioná­lis konfliktusokat és az agressziók okait, a feszültség eszkalációját, az emberi jogok megsértését - ezek ássák alá a legnagyobb mértékben a népek közötti bizalmat, s ez a kul­csa az amerikaiak sokéves szov- jetellenességének is. ellenzék elnökjelöltjét Dániel Ortega nicaraguai elnök időközben újabb javaslatokat ter­jesztett elő a Nicaragua körüli válság rendezésére. Egyebek között kije­lentette, kormánya kész megszün­tetni a fegyverbehozatalt egészen jövő április végéig, ha a kontrák felszámolják hondurasi támaszpont­jaikat. Ugyancsak kilátásba helyezte az egyoldalú tűzszünet azonnali fel­újítását, ha a kormányellenes erők elfogadják leszerelésük időrendi ter­vét, amelyet az öt közép-amerikai ország államfője már korábban ki­dolgozott. Washingtonban George Bush amerikai elnök fogadta Violeta Cha- morro asszonyt, a nicaraguai ellen­zék elnökjelöltjét, s az USA feltétlen támogatásáról biztosította. Szovjetunió Mikor legyen a képviselőkongresszus? (ŐSTK) - Élénk vita folyik a szovjet parlamenti képviselők körében arról, hogy mikor rendezzék meg a népi képviselők második kongresszusát. Az eredeti ter­vekben december szerepelt, de ezt az időpontot sokan túl korainak tartják. Né­zetük szerint a kongresszusnak olyan komoly döntéseket kell hoznia, amelyekre a szovjet emberek milliói várnak. Viszont a dokumentumok, amelyeket a képvise­lőknek meg kellene vitatniuk és jóvá kelle­ne hagyniuk, még nincsenek megfelelő módon előkészítve. Például az alkot­mánybizottság sem fejezte még be a munkát. A Moszkovszkije Novosztyi ezzel kapcsolatban feltette a kérdést, ér­demes-e annyi erőt, időt és pénzt fordíta­ni a kongresszus gyors megrendezésére, s ürügyet szolgáltatni az olyan állításokra, amelyek szerint a szovjet demokrácia csak a szószékről hangoztatott szavak­ban létezik. A kongresszus összehívásá­nak időpontjáról egyébként a Legfelsőbb Tanács hétfői ülésén döntenek a képvi­selők. A berlini döntés nemzetközi visszhangja Ismertették a módosított vízumrendeletet (ÓSTK) - Világszerte nagy érdeklődéssel, illetve meglepetéssel fogadták azt a berlini bejelentést, hogy az NDK-állampolgárok kiutazá­saikhoz vagy az áttelepüléshez használhatják bármelyik határátkelőhe­lyet, tehát közvetlenül léphetik át a nyugatnémet vagy a nyugat-berlini határt. George Bush amerikai elnök a Fehér Házban üdvözölte ezt a lé­pést, s hozzáfűzte, az „emberi jogok szempontjából vitathatatlanul jól ala­kulnak az események". Roland Du- mas francia külügyminiszter azt mondta, „gratulálni kell az NDK ha­tóságoknak, amelyek felismerték az ilyen lépés szükségességét". A bonni parlament csütörtök késő este rendkívüli ülést tartott, s törté­nelmi lépésnek nevezte az NDK kor­mányának döntését. Hans Jochen Vogel, az SPD elnöke, valamint Wolfgang Mischnick, az FDP Par­lamenti csoportjának elnöke egy­aránt arra szólította fel az NDK ál­lampolgárait, hogy az emigráció he­lyett inkább maradjanak otthon és segítsék elő a reformok megvalósí­tását. Wolfgang Scháuble nyugat­német belügyminiszter csütörtöki sajtókonferenciáján ugyancsak azt hangoztatta, minden áttelepülni szándékozónak meg kellene fontol­nia, mit tesz, már csak azért is, mert az NSZK-ban hosszabb időn át ne­héz lakásviszonyok között kell majd élniük. A miniszter közölte, eddig több mint 225 ezer emigráns érke­zett az NDK-ból, ebből november 3-a óta Csehszlovákián keresztül csaknem 50 ezren. Az NDK-t az NSZK-val, illetve Nyugat-Berlinnel összekötő határát­kelőhelyen a csütörtök esti órákban igen nagy volt a forgalom. A határ megnyitását követő nem egész egy óra alatt mintegy 20 ezren éltek az alkalommal Berlinben, s egyharmad részük néhány perc múltán vissza­tért az NDK területére, mások a pén­tek kora reggeli órákban érkeztek vissza, hogy elérjék a munkaidő kezdetét. A tegnap reggeli jelenté­sek szerint az éjszaka folyamán 50 ezren látogattak Nyugat-Berlinbe ki­utazási engedély nélkül. A városál­lam rádióadója szerint túlnyomó többségük visszautazott, csupán mintegy ezren döntöttek úgy, hogy Nyugaton maradnak. A nyugat-berli­NDK: fordulópont Szédületes gyorsasággal zajla­nak az események az NDK-ban, szinte minden napra jut egy-egy je­lentős új döntés, változás. Ami tulaj­donképpen érthető, hiszen a párt­ós állami vezetésnek be kell hoznia a sokéves lemaradást, amelynek következményei a gazdaságban és a társadalomban annyi fájdalmat okoztak, hogy a megoldás, a radiká­lis változás már elodázhatatlan volt. Fennáll(t) ugyanis a veszélye annak, hogy ha a párt nem veszi vissza a kezdeményezést, akkor az iránta táplált bizalom utolsó maradványait is elveszíti. Nos, e tekintetben minden bi­zonnyal fordulópontként lehet érté­kelni az NSZEP Központi Bizottsá­gának e heti ülését, s benne Egon Krenz főtitkár szerdán elhangzott beszédét. Ez volt ugyanis az első olyan hivatalos megnyilatkozás, amely igyekezett kritikus értékelést adni a legutóbbi évek hibás politiká­járól, s felvázolta az NDK-beli refor­mok fő irányait is. Persze később - például a decemberre összehívott országos pártkonferencián vagy a XII. pártkongresszuson - bizonyá­ra alaposabb és részletesebb elem­zés is készül arról az időszakról, amelyet Honecker-korszaknak lehet nevezni. Az új főtitkár keményen bírálta azt a korábbi gyakorlatot, hogy a gazda­sági és társadalmi életben felgyü­lemlett problémákat a pártvezetés nem igyekezett megoldani - ehelyett általános jelszavakat ismételgetett. Olyan társadalomképet igyekezett elfogadtatni, amely egyre kevésbé felelt meg az emberek mindennapi tapasztalatainak. Csoda-e hát, hogy a lakosság körében egyre nőtt az elégedetlenség? Egon Krenz első ízben ismerte be nyilvánosan és egyértelműen, hogy a 200 ezer NDK-állampolgár legális, de mégin- kább illegális kitelepülésének okait elsősorban a hazai problémákban kell keresni és nem a külföldi propa­gandában. Az emberek elvesztették hitüket és a távlatokat borús színekben lát­ták - fogalmazott Krenz, és őszinte szavai nem kímélték a korábbi párt­vezetést. Mint mondotta, a politikai bizottságban a kollektív szellem mind kevésbé érvényesült, viszont a szubjektív helyzetértékelés tipi­kussá vált. Különösen kirívó példája ennek, hogy a Szovjetunióban folyó átalakítás megítélésében egyes ve­zetők részéről dogmatikus hozzáál­lás nyilvánult meg, ami olyan fura döntésekhez vezetett, mint például a Szputnyik című folyóirat betiltása. Erich Honecker betegsége idején szinte megbénult a pártvezetés, senki sem tett semmit, mindenki hallgatott, pedig éppen akkor lett volna szükség a párt egyértelmű állásfoglalására, kezdeményező lé­péseire. Október közepére azonban megérett a helyzet az első döntő elhatározásokra, s a politikai bizott­ság nem egészségi állapotára való tekintettel mentette fel, hanem levál­totta tisztségéről Honeckert, illetve az ideológiáért és a gazdaságért felelős két KB-titkárt, Joachim Her- mannt és Günter Mittagot. Most pe­dig lényegesen megújult a politikai bizottság, amely garancia lehet arra, hogy az NDK-ban végigviszik a be­indult reformfolyamatokat. További biztosítékokra és főleg bizalomerősítő lépésekre, persze, szükség lesz még. Úgy tűnik azon­ban, hogy Berlin komolyan gondolja, amit tesz, s a pártvonalon megszü­letett politikai döntések konkrét tör­vények formáját kapják majd. Két­ségtelen, hogy a kiutazási lehetősé­gek szinte korlátlan biztosítása az egyik ilyen - igaz, egyelőre átmeneti - intézkedés, amelyről az NSZK-ba és a Nyugat-Berlinbe vezető hatá­rátkelőhelyeken csütörtök este sok ezren meg is győződtek (s látva, hogy igaz a hír, vissza is jöttek az NDK-ba). A lényeg az, hogy aki akar, ezentúl gyorsított eljárással, minimális várakozási idővel juthat kiutazási engedélyhez, s nem kell Csehszlovákián vagy Magyarorszá­gon keresztül távoznia. Az ilyen megoldások talán a „tüz- oltás“ látszatát kelthetik, s éppen ezért a párt, a kormány és a parla­ment munkájának a gyökeres meg­változtatására, a célok és feladadok átgondolt megfogalmazására van szükség. A pártban ez a folyamat a mostani KB-üléssel megkezdődött és a december közepére összehí­vott országos konferencián bizonyá­ra folytatódik. Ami a kormányt illeti, a parlament jövő heti ülésén róla is születik döntés, mindenesetre a mi­niszterelnök-jelölt, Hans Modrow személye már ad némi garanciát a reformfolyamat továbbvitelére. És ha valóban koalíciós kormány jön létre, mint ahogy azt tervezik, akkor ez a hatalmi központ még nagyobb tekintélyre tehet szert, a lakosság részéről még nagyobb támogatásra számíthat, mivel a magára talált és az eddig csupán „NSZEP-szövetsé- gesnek“ nevezett, de az ország ügyeibe nemigen beleszóló kis pár­tok híveinek egyre növekvő táborát is maga mögött tudhatja. A parlament szerepe is változni fog, annyi bizonyos, s nyilván a tár­sadalomban meglevő különböző né­zetek ütköztetésének a fórumává válik. Fontos teendők várnak rá, fő­leg az új választási törvény, a sajtó- törvény, a gyülekezési és egyesülési törvény előkészítése és jóváha­gyása. A szocialista társadalom alapos megújítása van tehát napirenden az NDK-ban, s ennek stratégiája csakis abból indulhat ki, hogy a szocializ­mus nem megcsontosodott, hanem állandóan változó szervezet, s en­nek megfelelően alkotó módon, pár­beszéd útján, a más véleményeket is meghallgatva, a társadalommal konzultálva kell fejleszteni. Ezt most Berlinben felismerték... PAPUCSEK M. GERGELY ni hatóságok úgy döntöttek, minden odalátogató NDK-állampolgár szá­mára egyszeri juttatásként 100 már­kát folyósítanak, s emiatt valameny- nyi bank egész éjszaka nyitva tar­tott. A nyugat-berlini határt a csütörtök esti hírekkel ellentétben péntek reg­gel sem zárták le, igaz, az NDK- állampolgároknak most már fel kel­lett mutatniuk személyi igazolványu­kat. Az éjszaka folyamán a branden­burgi kapunál néhány száz ember megzavarta a rendet. A mindkét ol­dalról érkezett emberek végül hall­gattak a határőrök felszólítására és elhagyták az átkelőhely térségét. A kapunál a kora reggeli órákban nyu­galom volt. A vízummentes határ- átlépés egyébként csak a rövid lá­togatásokra érvényes, a hosszabb utakra az NDK-állampolgároknak ví­zumért kell folyamodniuk. Éppen en­nek módjáról adott tájékoztatást az ADN hírügynökségnek Dieter Gra- ber őrnagy, a rendőrség útlevélosz­tályának parancsnoka. Mint mondot­ta, az NDK állampolgárai péntektől a rendőrség bármely berlini irodájá­ban kérhetnek kiutazási engedélyt, s ezt azonnal meg is kapják. Ezek az irodák szombaton is nyitva tartanak, hogy kielégítsék a várhatóan nagy igényeket. Akinek már van útlevele, az hat hónapig érvényes, többszöri kiutazascd szóló vízumot is kaphat, s ugyancsak azonnal kiállítják a ki- vándorlási engedélyeket. Akinek vi­szont nincs útlevele, egyszeri kiuta­zási engedélyt kaphat, amelyet a személyi igazolványhoz mellé­kelnek. Lengyelországban nagy az ér­deklődés az NDK-ban szabaddá vált munkahelyek iránt. A PAP hírügy­nökség közölte, az NDK konzulátu­sait több százan keresik fel, hogy beutazási és munkavállalási enge­délyt kapjanak. xxx Günter Wendland, az NDK fő­ügyésze a korrupciós ügyek és a ha­talommal való visszaélés eseteinek kivizsgálása céljából egy ideiglenes parlamenti bizottság létrehozását ja­vasolta. A törvényhozás elnökségé­hez intézett levelében hangoztatja, hogy az állampolgárok és a dolgo­zókollektívák konkrét funkcionáriu­sokat vádolnak korrupcióval, a be­osztással való visszaéléssel, jogta­lan haszonszerzéssel és a szocialis­ta vagyon herdálásával. Több ilyen beadvány írója független vizsgálóbi­zottság felállítását sürgeti. A fő­ügyész az ideiglenes parlamenti bi­zottság létrehozását azzal is indo­kolja, hogy valószínűleg felül kell majd vizsgálni néhány képviselő im­munitásának kérdését is.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom