Új Szó, 1989. november (42. évfolyam, 257-282. szám)
1989-11-08 / 263. szám, szerda
Új főszerkesztő - új arcú lap? Iván Frolov a moszkvai Pravda terveiről Iván Frolov, a moszkvai Pravda új főszerkesztője a múlt héten sajtóértekezletet tartott a hazai és a külföldi tudósítóknak. Ezen elmondta: a Pravda, mint a KB orgánuma kiegyensúlyozott irányvonalat alakít ki, az SZKP XXVIII. kongresszusának előkészületei keretében a nyílt tájékoztatásra fog törekedni. A Pravda lesz az egyedüli hírközlő eszköz, amely részletes tájékoztatást nyújt a központi pártszervek tevékenységéről, mondotta. A mintegy kétórás sajtókonferencián közölte, célja egy olyan napilap, amely nyíltan tükrözné a párton belüli nézetek egész spektrumát. Ezért a lapban felújítják a rendszeres vitarovatot, amelyben közölni fogják a kommunisták gondolatait és véleményeit a pártnak a társadalomban betöltött szerepéről, az SZKP programjáról, feladatairól. Várható, hogy a jövőben csökkenni fog az előfizetők száma, de ez nemcsak a Pravda problémája, mondotta továbbá Iván Frolov. A többi lapot is, de elsősorban a pártlapokat érinti ez a kérdés. Ebben tükröződik á jelenlegi időszak bonyolultsága. Nem az SZKP válságáról van szó, hanem egy további bizonyítékról: szükség van a párt átalakítására, s a kongresszus előtt ez a legsürgetőbb feladat. A Pravda a TASZSZ hírein kívül igyekszik majd exkluzív anyagokat, interjúkat, beszélgetéseket közölni a politikai bizottság tanácskozásairól. A jövőben tehát sokkal több saját tájékoztatást próbál adni, s fokozott figyelmet kíván szentelni a párt alapszervezeteinek tevékenységéről szóló információknak. Közölni és kommentálni fogja a pártot érintő szociológiai közvélemény-kutatások eredményeit. A lap tartalmát gazdagítják majd az SZKP történetéről szóló cikkek, amelyeket a KB Mihail Gorbacsov vezette illetékes bizottságának munkái nyomán fog publikálni. Az új főszerkesztő beszédében nagyra értékelte a szerkesztőségi kollektívát, s hozzáfűzte: nem kíván nagyobb személyi változtatásokat végrehajtani. Mint mondotta, a Pravda „szolid, igazmondó, tisztességes és elvhű“ napilap lesz, amely a párt politikájának lényegét próbálja kifejezni. Vezércikkben mutatott rá a Pravda a hírközlő eszközök rendkívüli felelősségére. A lap hangsúlyozta: az újságírókkal szemben támasztott legfőbb követelmények közé tartozik a megfontolt állásfoglalás, a teljes igazság, a bíráló elemzés és a tárgyszerűség. Az elmúlt négy év során a hírközlő eszközök sok hasznosat tettek az átalakítás számára. A tömegtájékoztatás érdeme, hogy sor került a gazdasági és társadalmi problémák realisztikus elemzésére. Megszűntek azok az akadályok, amelyek gátolták az egyes területek vagy személyek bírálatát. Az újságírók sokat tettek a szovjet történelem „fehér foltjainak" feltárása terén. Mindezek ellenére az utóbbi időben az olvasók és a nézők bizonyos mértékben aggódnak a hírközlő eszközök tevékenységének egyes aspektusai miatt. Megnyilvánult ez azokon a találkozókon is, amelyeken Mihail Gorbacsov tanácskozott a hírközlő eszközök vezető dolgozóival, illetve a Pravda képviselőivel. A sajtóban tükröződik a vélemények széles skálája, ez azonban nem elég. Azáltal, hogy politikusabbá vált a társadalmi élet, energiák szabadultak fel, amelyeket konstruktív irányba kell orientálni. Számos hírközlő eszköz álláspontja nem mindig felel meg a párt irányvonalának, írja a lap. Az átalakítást reális veszély fenyegeti „balról" és „jobbról" is. Ugyanolyan ártalmasak a „konzervatív tendenciák", mint a szélsőséges radikalizmus. Bárminemű egyoldalúság zsákutcába vezet. Manapság szükség van a társadalom egészséges erőinek konszolidálására. A nehézségeket csak együtt lehet leküzdeni. Az SZKP az átalakítás koncepciójára támaszkodik, ezt az irányvonalat kell szem előtt tartaniuk a hírközlő eszközöknek is a társadalom forradalmi változásainak biztosítása során. (é-g) Teljes hosszában üzemel a BAM Minden különösebb felhajtás nélkül, de határidőre helyezték üzembe ezekben a napokban az októberi forradalom 72. évfordulója tiszteletére teljes hosszában a Bajkál-Amur Vasútvonalat. Az összesen 3200 kilométer hosszúságú vasútvonal Taj- settől az Amuron lévő Komszo- molszkig húzódik. Az illetékes állami bizottság már átvette az üzemeléshez szükséges utolsó teljesítményeket is, s ezeket átadta a vasútigazgatóságnak. Ezekben a napokban halad át a BAM-on az első gyorsvonat. Az utóbbi időben alábbhagyott az építkezést ért sorozatos bírálatok hulláma is. Korábban gyakorta kritizálták, hogy szükségtelen műről van szó, amely a stagnálás időszakára jellemző gigantomániás törekvések szüleménye. A tudósok, közgazdászok és józanul mérlegelő újságírók ugyanakkor azt emelték ki, hogy a vasútvonal milyen fontos Szibéria északi és keleti területeinek fejlesztése szempontjából. Ezek a térségek ugyanis korábban kizárólag a folyami szállításra voltak utalva, s közismert, hogy itt a folyók fél éven át be vannak fagyva, az utak pedig rossz minőségűek, az úthálózat is fejletlen, a repülőgéppel való szállítás pedig aránytalanul drága. A BAM lényegében egyvágányú vasútvonal, s mindössze az van már csak hátra, hogy a Szeveromujszki-hágó alatt vezető 15 kilométeres alagutat is befejezzék. Ezzel jelentős mértékben tehermentesítik a meglehetősen túlterhelt Transzszibériai Vasútvonalat, amely ezzel párhuzamosan halad északra, megközelítőleg 500 kilométeres hosszúságban. A BAM építésénél több olyan hibát és túlkapást is elkövettek, amelyek bonyolították az építési munkálatokat, s ezek következményeit fel kell számolni. Az egyes reszortok közötti hiányos egyeztetések következtében például egyáltalán nem számoltak azzal, hogy elágazásokat építsenek a nyersanyag-lelőhelyekhez. Emiatt a legtöbb nyersanyag- forrás lényegében hozzáférhetetlen. A központi minisztériumok költség- vetését az utóbbi években nagyon korlátozták, s ezért e szervek nem tudnak nagyobb összegeket folyósítani ezekhez a nehézipari nagyberuházásokhoz. A szakemberek egyértelműen hangsúlyozzák az építkezés távlati jelentőségét és úgy vélik, hogy ha az állami költségvetés nem tudja finanszírozni ezeket az akciókat, akkor azoknak a köztársaságoknak a költségvetésében kell keresni pénzforrásokat, amelyeken áthalad a vasútvonal. Sok függ a BAM mentén létrejött helyi vállalatok kezdeményezésétől is. Ezek egyike, a BAM- transzsztroj japán, amerikai, nyugatnémet, svéd, dél-koreai és olasz cégekkel tárgyal közös vállalatok létesítéséről. Ha azonban ezeket az építkezéseket nem sikerül időben beindítani, akkor várhatóan megkezdődik az emberek távozása a BAM környékéről. A moszkvai Pravda ezzel kapcsolatban például azt írta, hogy várhatóan szetesnek azok a kollektívák. amelyek szakmai hozzáértés és munkaszeretet tekintetében országos méretben is a legjobb hírnévnek örvendtek. Ezek a munkáskezek építették fel többek között Tindát, Szeverobajkalszkot, Urgalt és más települések tucatjait. Most az a feladat, hogy más, új munkaalkalmakat biztosítsanak ezeknek az embereknek és új életet leheljenek ezekbe a településekbe. A BAM építése tehát befejeződik, és a szovjet sajtó hasábjain mostanában élénk vita bontakozott ki a Berkatitból Jakutszkba vezető északi elágazásáról. A 830 kilométer hosszúságú, AJAM-nak elnevezett Amur-Jakutszki Vasútvonal építéséről 4 évvel ezelőtt született döntés, azóta már öt alkalommal leállították az építkezés finanszírozását, majd megint felújították. A Szovjetunió Állami Tervbizottságának szakértőiből álló csoport ugyan leszögezte, hogy a már megkezdett építkezés „konzerválása" csaknem ugyanannyiba kerülne, mint a befejezése, de ugyanakkor azt is közölte, hogy a helyszínen kell keresni az építkezés folytatásához szükséges eszközöket. Az építkezésben résztvevő üzemek hitelek felvételét mérlegelik, amelyeket már 1993 előtt törleszteni kezdenének, vagyis még mielőtt a vasútvonal eléri Jakutszkot. Azzal számolnak, hogy minden újonnan megépített szakaszt azonnal használatba vesznek, miközben a szállításból befolyó bevételeket a további szakasz építésébe fektetnék. A szakértők arra a következtetésre jutottak, hogy a gyors ütemben növekvő Jakutszk szempontjából az AJAM létfontosságú, és a megépítéséhez szükséges három és fél milliárd rubeles összeg a teljes üzembehelyezést követő három éven belül megtérül. Az AJAM sorsáról azonban egyelőre végleges döntés még nem született. (CSTK) Pályázat a rubel konvertibilitásának megoldására Az Egyesült Államokban egy alapítvány bejelentette, pályázatot ír ki a rubel konvertibilitásának megoldására. Az egész világból máris több mint 100 tudós és szervezet jelezte, hogy érdeklődik a pályázatban való részvétel iránt. Erről az Argumenti i fakti szovjet hetilap tájékoztatott. A szabadon átváltható rubel bevezetése a szovjet átalakítás egyik kulcsfontosságú célja. Lehetővé tenné ugyanis, hogy a szovjet gazdaság széles körben bekapcsolódjon a nemzetközi gazdasági kapcsolatok rendszerébe, amint azt a nyugati vállalkozók is szorgalmazzák. Ha a Szovjetunió el kívánja érni a rubel szabad átválthatóságát, akkor változtatnia kell a gazdaság szerkezetén, az érvényben lévő árképzési rendszeren és kereskedelmi kapcsolatokon, s ugyanakkor a termelés egyes területein meg kell oldania a monopolizálás kérdéseit. Az ilyen változások azonban nem valósíthatók meg egyik napról a másikra. Ezzel tisztában vannak a külföldi vállalkozók is. A pályázaton részt vevő szakértőknek azonban nemcsak elméleti képességeiket kell bizonyítaniuk, hanem pályamüvüknek mindenekelőtt olyan gyakorlati javaslatokat kell tartalmaznia, amelyek elősegítik a rubel konvertibilitásának megteremtését. A pályázat győztese az amerikai és szovjet szponzoroktól 25 ezer dollárt kap, a második és harmadik helyezett 10, illetve 5 ezer dollárhoz jut. A pályaműveket angol és orosz nyelvű változatban jövő év április elsejéig kell eljuttatni a munkákat elbíráló bizottsághoz. (c) KOMMENTÁLJUK 3 A döntés felelőssége Csaknem másfél hónapja kísérhetjük figyelemmel a pártalapszervezetek évzáró taggyűléseit, amelyeken a kommunisták nyíltan beszélnek a társadalmat és a pártot foglalkoztató legfontosabb kérdésekről. Az évzáró tanácskozásokon rendszerint reálisan vetődnek fel és fogalmazódnak meg a termelőüzemek, intézmények, a települések fejlesztésének gondjai, problémái és azok megoldásának lehetőségei. A javaslatok, hozzászólások, s az ebből fakadó határozatok közvetlenül érintik az üzemek dolgozóit, egy-egy község lakosait. Ezért az itt elhangzottakról, az elfogadott határozatokról tájékoztatni kell az adott munkahelyek minden dolgozóját, a falvak lakosait, hogy mindannyian tudják a teendőket, ismerjék az akadályokat, azok elhárításának módját. Társadalmi feladataink valóra váltása elsősorban attól függ, hogy milyen hatékonysággal kapcsolódnak be megvalósításukba a társadalom egyes rétegei. A CSKP a szocialista demokrácia kibontakozásában látja politikai rendszerünk továbbfejlesztésének és szilárdításának alapvető lehetőségét. A demokrácia tökéletesítésével növekszik a közösségek és az egyének beleszólási joga. Ahhoz azonban, hogy az emberek e demokráciának valóban alakító részesei legyenek, közösségi emberekké kell válniuk, akiket nemcsak a külső kényszer, hanem a felelősségérzet és a lelkiismeret is köt. Tehát olyan tudatosult cselekvési vágyat kell bennük kialakítani, hogy saját képességeik, emberségük kibontakoztatását a közösség javára végzett hasznos tevékenységben lássák. Az is természetes, hogy más igények fogalmazódnak meg a nagyobb, és mások a kisebb közösségben. Ezek egyeztetése nem a legkönnyebb feladat, azonban türelemmel és megértéssel mégis realizálható. Például a Lévai (Levice) járás párt és állami szervei úgy állították össze a testületi ülés elé kerülő egészség- ügyi és környezetvédelmi feladatok teljesítéséről és további javaslatokról szóló jelentésüket, hogy először felmérték a járás lakosainak véleményét a mostani helyzetről. Ennek alapján született meg a határozat is. Hasonló felmérést végeztek a Pop- rádi járásban is. A demokratikus szellemű érdekegyeztetés a legalkalmasabb módszer ahhoz, hogy a közösségi és egyéni igények összhangja kialakuljon és létrejöjjenek megvalósításukhoz a személyi feltételek. Ezért tehát a párttag, az állampolgár, amikor döntésre, szavazásra emeli a kezét, önmaga előtt is vizsgázik: felismeri-e azt a pontot, ahol egyéni érdeke a közösségével találkozik, s a megszületett közösségi döntést tudomásul veszi-e akkor is, ha esetleg nem az ő javaslatát fogadja el a többség. Tehát az olyan vitában, amikor a közösségi érdek a tét, mindannyian vizsgázunk, mert a döntés felelősségét - igaz, különböző mértékben - valamennyien viseljük. KATÓCS GYULA A FIATALOK KÉTSZER MÉRETNEK MEG Miért nem akartál vállalkozni erre a beszélgetésre?-Semmi különös nincs rajtam. Egy átlagember vagyok. Harmincöt éves, értelmiségi, nős, két kislány apja. Természetesen dolgozó ember, aki most egy műszaki részleget irányít, s másfél éve a párt tagjelöltje. Ennyi a bemutatkozásról, melynek helyszíne a Slovlik állami vállalat dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) üzeme. Itt kerestem fel Janko- vich László gépészmérnököt, akit elsősorban arról faggattam, hogy milyen feladatokkal bízták meg kétéves jelöltsége időszakában, de - mivel nemrég tért vissza Francia- országból - friss élményeit is meg akarta osztani velem.- Először jártam nyugat-európai országban. Két kollégámmal utaztunk, hogy gépeket vásároljunk. Az üzlet megkötése után módunk volt körülnézni a miénkhez hasonló gyárakban. Mi volt a látottakból a legnagyobb tanulság?- Talán, hogy nagyon nagy léptekkel kellene haladnunk ahhoz, hogy utolérjük őket. Például az a két sterilizációs berendezés, amelyet vásároltunk, ott minden konzervgyárban megtalálható. Ez az elektronikai berendezés tudtommal nálunk egyedülálló, pedig hasznosságát tekintve öt év alatt megtérül a ráfordított két és fél millió devizakorona. Az élettartama egyébként 20 év, s a hazaival szemben 18 százalékos az energiamegtakarítása. Az energiatakarékosság tulajdonképpen a munkakörödből eredő feladat.- Lényegében minden, az üzem területén lejátszódó esemény érdekel. Értem ez alatt a gyártás kezdetétől a kész termék előállításáig végbemenő összes folyamatot. De tulajdonképpen pártfeladatként kaptam másfél évvel ezelőtt a gépek és műszaki berendezések felújítását. Ezenkívül?- Már jó ideje húzódik egy paradicsomsajtoló beszerzése, üzembe helyezése. Feladatul kaptam az e körüli teendők lebonyolítását, valamint a gyártósor számára épülő helyiségben végzett munkálatok felügyeletét. Hasonló szereppel bíztak meg a nyersanyagraktárak építésénél is. Ezek a beruházások közel 40 millió korona értéket képviselnek a jövőben. Ezek a veled szemben támasztott igények, elvárások, melyeknek mint mondtad, nem különösebb gond megfelelni. De vajon te mit vársz el a pártalapszervezettől?- Ugyanazt, amit ők tőlem. Nevezetesen, hogy a legmesszebbmenőkig támogassák az üzem érdekeit, tegyenek meg mindent a munkakörnyezet és -feltételek javításáért, valamint az önfinanszírozás feltételei között a nyereségességért. Véleményed szerint milyennek kell lennie egy kommunistának?- Én inkább úgy tenném fel a kérdést, hogy milyennek nem szabad lennie. Mert akadnak szép számmal olyanok is, sajnos. A nagy szavak, az álarcok mögé búvók. Én tanultam gazdaságpolitikát és marxista filozófiát is. Az eszme emberi, szép, vonzó, csak a megvalósítása során kellene helytállnia mindenkinek, aki erre elkötelezte magát. De..., ez hosszú és bonyolult téma, s mi egy rövid beszélgetésben állapodtunk meg. SZITÁS GABRIELLA ÚJ SZÚ 4 1989. XI. 8.
