Új Szó, 1989. október (42. évfolyam, 232-256. szám)
1989-10-14 / 243. szám, szombat
A falvak ellátása nem lehet másodlagos A szövetkezetek helyett a kertészkedőkre támaszkodnak a Zelenina üzemében • Gazdaságos a községeket járni? • Tevékenységük fokmérője a lakosság elégedettsége A Banská Bystrica-i Zelenina állami vállalat nagykürtösi (Vel’ky Krtís) üzemének feladata a járás lakosságának ellátása zöldséggel és gyümölccsel. Hogy mennyiben eredményes a tevékenységük, illetve milyen nehézségekbe ütközik a feladatok megvalósítása során az üzem 70 dolgozója, arról tanácskozott a párt- alapszervezet évzáró gyűlése is. A kommunisták ugyan nem alkotnak nagy csapatot, de az 1977-ben megalakított szervezet - ekkor jött létre az üzem - létszámát fiatal jelöltekkel növelik. Az a céljuk, hogy elérjék a 20 százalékos szervezettséget, ezért a megfelelő káderek kiválasztását, előkészítését állandó feladatként tartják számon. A beszámolóban, melyet Molnár Tibor elnök terjesztett elő, elhangzott, hogy a vállalaton belül az első félév kiskereskedelmi forgalmi tervét a legeredményesebben a nagykürtösi részleg teljesítette, ezáltal az első helyre kerültek. Ez a megállapítás viszont vajmi kevés ahhoz, hogy akár a dolgozókollektíva, akár a pártszervezet elégedett legyen az elvégzett munkával. Az ő tevékenységüknek más fokmérője is van: a lakosság elégedettsége. S ha ilyen szempontból próbálnánk elemezni a zöldség- és gyümölcsforgalmazó üzem munkáját, nem hiszem, hogy ilyen egyértelműen kiváló jelzővel illetné a járás lakossága. Elgondolkoztatóak azok a szubjektív és objektív okok, tényezők, melyek a tulajdonképpeni ellátást meghatározzák. Ezek megvitatása nem először került a kommunisták tanácskozásának napirendjére, hisz szinte naponta foglalkoznak a megoldások módjának keresésével. Az üzem tevékenységének szervezésekor, illetve az ellátás során abból az alaphelyzetből kell kiindulniuk, hogy a járásban milyen lehetőségük van a megtermelt zöldség, gyümölcs felvásárlására és eladására. Megállapításaik igencsak meglepőek. A legjobb földműves-szövetkezetekben a zöldség- és a gyümölcstermesztés fokozatosan „kiment a divatból". Az utóbbi években egyre kisebb területen ültetett gyökérzöldség mellé az idén odakerült már a paprika és a paradicsom is - ezeket sem termesztik. A burgonyának is csupán fele terem meg helyben. Egyedül káposztából van felesleg, ebből jut más járásoknak is. Az Ipolybalogi (Balog nad Iplom) Egységes földműves-szövetkezetből hagymát, a Palojtai (Plachtince) Efsz-ből pedig barackot és almát vásárolnak fel nagyban, a többi terményt a kiskertészektől szerzik be, illetve az ország különböző részeiből rendelik meg a hiányzó árut. Egyedül a prievidzai Pol’nopro- dukta bussai (BuSince) üvegházi gazdaságára számíthatnak á korai zöldségfélék szállításakor. Szerencsére itt viszont már fordult a kocka: a termelési programban a korábbi 60 százalék virág, illetve 40 százalék zöldség arányát az utóbbi javára növelik. Idén 47 tonna primőr árut szállítottak a zöldségeseknek, vagyis a lakosságnak november végén még friss karalábét is kínálnak majd. A gazdaság és az üzem szoros együttműködését az teszi még gyümölcsözőbbé, hogy Rudolf Muéka, a gazdaság vezetője, a szervezet aktivistájaként a kommunisták tanácskozásain - hasonlóképp, mint most az évzárón - gyakran jelén van. (gy a fölmerülő gondokat együtt tárgyalják meg és terveiket is megpróbálják összehangolni. A nagytermelők híján tehát elsősorban a kertészkedókre kell támaszkodnia az üzemnek. Idén nem volt különösebb gondjuk a termények felvásárlásával, csupán a salátakínálat volt egyszerre túl nagy, később viszont hiány mutatkozott belőle. A járáson kívüli árubeszerzést igyekeznek úgy koordinálni, hogy megfelelő mennyiségű legyen nemcsak a raktárban, hanem a boltokban is. Déligyümölcsből és az import zöldségfélékből arányosan a központi elosztás szerint kapnak küldeményt, s ez akkor okoz számukra gondot, ha nem folyamatosan, hanem időközönként nagy mennyiségben érkezik meg. Most, az évzárón is szóba került, hogy a falvak ellátásával nincsenek megelégedve az ott élők. Furcsa, de tény: nem egészen úgy áll a helyzet, hogy a vidék ellátja a várost. A községekben sem termeszt ugyanis mindenki zöldséget, gyümölcsöt. Bár az iparban foglalkoztatottak nagy része szabad idejében kertészkedik, a falusiak elvárják - az idősekről már nem is szólva -, hogy a községek boltjaiban is hozzá tudjanak jutni például a déligyümölcshöz. A zöldség- és gyümölcsforgalmazó vállalatnak 13 saját boltja van a járás területén, Nagykürtösön és Kékkőn (Modry Kamefi) kívül a központi községekben. A többi faluban a Jednota fogyasztási szövetkezet élelmiszer- vagy vegyeskereskedései látják el a lakosságot élelmiszerrel. Zöldséget, gyümölcsöt is ezekbe az üzletekbe szállítanak az üzem raktárából. Ezzel függ össze a következő, évek óta feszegetett kérdések sora. Bár a zöldségeseknek az időrendi beosztás szerint rendszeresen fel kellene keresniük ezeket a boltokat, főképp az üzletvezetők megrendelései alapján, megtörténik, hogy egy-két héten át „kiesik11 az ellátásból néhány település. Érthetően (az üzem gazdasági szempontjából) a saját üzlethálózatukat részesítik előnyben, és ennek az a következménye, hogy a járási székhelytől távol eső kis falvakban meglehetősen ritkán fordulnak meg a zöldséges autók. Erre a bírálatra is reagáltak a tanácskozáson. A szállítási részlegen dolgozók fejtették ki ezzel kapcsolatban véleményüket. Megtörténik, hogy a boltvezető az egyetlen alkalmazott, és megbetegszik. Az üzletet ilyenkor bezárják. A nyitvatartási idő is gondot okoz: van, amikor megérkeznek a szállítmánnyal és éppen zárva van a bolt, és kereshetik a faluban a vezetőt, vagy mehetnek tovább. Megéri-e a két-három láda zöldség vagy gyümölcs eladása miatt 60-70 kilométereket hiába megtenni? És még valamivel kiegészítették: a falusi boltokban főképp a banánt, a narancsot látnák szívesen, abból viszont nincs mindig elegendő, még a bányászvárosnak sem. A falvak ellátása színvonalának viszont mélyebben vannak a gyökerei. Erről szólt többek között Ján Berta mérnök, az üzem igazgatója. Gépkocsiparkjukkal - főképp a nagy felvásárlási és szállítási idényben - nem győzik a munkát. Ilyenkor azt várnák el, hogy a Jednota besegítsen saját hálózatának ellátásába. Ez utóbbi pedig azt tartja, a Zelenina feladata a zöldség- és gyümölcsforgalmazás, miért vállalják át tőlük. Az egymásra mutogatásnak viszont a fogyasztók látják a kárát. Az elkövetkező időszak legfontosabb feladatai közé tehát nem véletlenül került az ellátás javítása. A fogyasztók érdekvédelmének fokozása mellett mindinkább figyelmük homlokterébe kerül a szocialista vagyon védelme is. Az új raktár átadásával (remélik, hogy rövidesen átvehetik a kivitelezők) megoldódnak az üzemben a raktározási gondok, viszont az áru csomagolását is szeretnék korszerűsíteni. Ugyanis nehéz körülmények között dolgoznak nemcsak a raktári munkások, hanem a zöldségboltok elárusítói is. A cipe- kedést még nem számolták fel, s a boltok anyagi-műszaki felszereltsége sem túl ideális. A nagykürtösi Zelenina üzem kommunistáinak tanácskozásán kitűnt: a kis szervezetnek a lakosság ezreit érintő problémákkal kell foglalkoznia, a lehető legjobb megoldásra kell törekednie. Tennivalók egész sora vár itt a kommunistákra, hogy az érzékeny mérleg, a kereslet és a kínálat egyensúlyba kerüljön, s a fogyasztók elégedettek legyenek. DEÁK TERÉZ Nemcsak a puttonyos hiányzik... A Nádszegi Efsz-ben reszesművelésre alapozták a szőlőtermesztést A Nádszegi Efsz-ben r A kilátást a szőlősorok eltakarják, így a hangfoszlányok szerint tájékozódom. Ezek vezetnek, irányítanak, amíg fel nem tűnnek a szüretelők. Jobbára kisebb-nagyobb csoportokban dolgoznak, de van, aki csak másodmagával, sőt egyedül szedi a fürtöket. Szaporán jár a kéz, csattog a metszőolló, telnek a vödrök, majd ezek tartalmával a puttonyokat helyettesítő, műanyag szállítóedények. Ha nincs puttony, puttonyosra sincs szükség, aki egykor összegyűjtötte a leszüretelt szőlőt, s a rakománnyal együtt a jókedvet, viccet, nevetést és nótát is vitte embertől emberig. Valaha, ahogy fogyott a szüretelni- való, ahogy szaporodtak a munkában közösen eltöltött napok, úgy lett egyre családiasabb a hangulat, úgy vált vidámabbá a szüret, hangzott el egyre több adoma és vincellérmondás a pihenés perceiben, ebéd és uzsonna közben. Bizony csalódna, aki jelenleg valami hasonlót keresne. A szüret is a kampányfeladatok egyikévé vált, különösen azokban a szőlészetekben, ahol áttértek a részesművelésre. Mindenki a „sajátját" szüreteli. Amikor rákerül a sor, két-három nap szabadságot vesz, majd visszaül a traktor kormánykereke mellé. Sőt, az sem kizárt, hogy olyan munkahelyen folytatja, amelynek a szövetkezethez, a mezőgazdasághoz semmi köze. A nádszegi (Trstice) Csehszlovák-Szovjet Barátság Efsz-ben a szőlőtermesztést felvállaló részesművelők egy része ugyanis nem tagja a szövetkezetnek. Katona Attila gépkezelő ötödmagával szüretel. Az előző napokban az édesapjának és Kohel Ferenc kollégájának szedték le kalákában a termést, most az ő részét szüretelik.-Tavaly jobb volt a termés, az idén a fagy és a jégverés a terméssel együtt a keresetünk egy hányadát is elvitte - kesereg a „tulajdonos".- Feladják?-Szó sincs róla, hisz azért az idén sem fizetünk rá - szól közbe az apa, Katona Vendel. - Persze úgy jó, ha van mit szüretelni. A metszést, kapálást és a zöldmunkákat mindenképpen el kell végezni, viszont a kevesebb termésből a nekünk járó Telnek a vödrök, szüretelés közben Katona Vendel harminc százalék is kevesebb. De- hát amióta földet művel az ember, az időjárással is számolnia kell- mondja, majd tréfásan hozzáteszi:- De hagyjuk a kesergést, inkább kóstoljuk meg a tavalyit.- Nem bánom - válaszolom. A „gazda" szemmel láthatóan örül, hogy szőlősgazdához méltóan fogadhatja a vendéget. - Ott az a három sor az enyém, tegnap szüreteltük. Ha nem is viccelődünk, dalolunk, mint egykor járta, a szüret azért mégiscsak szüret. Más mint a mindennapi munka. Kikapcsolódás, három nap együttlét a rokonokkal, barátokkal, ismerősökkel. Még az ebéd is jobban ízlik mint máskor.- Préselni is fognak?- Nem. Mi eladjuk a részünket a szövetkezetnek. De vannak, akik meghagyják és kipréselik. Az egyik részesművelő befejezte a szüretelést, szólt a szállítóknak, indulhatnának.- Elégedett? - kérdezem Erdélyi Dénestöl, a fuvarozó részleg vezeA részesmúvelök átadják „termésüket' tőjétől, miután lemérték a termését és Borka Árpád kiszámította a részét.-Tavaly elégedettebb voltam - feleli diplomatikusan. - Akkor negyvenöt kád telt meg, most tizenkilenc. Marad a remény, hogy jövőre ismét jobb évünk lesz. A kádakból a szólót időközben beöntötték a konténerekbe. A termés most már a szövetkezet tulajdona.-A szőlőt a borászati üzemnek adjuk el. Sajnos az idei bevétel nem valami nagy, hisz alacsony a cukor- tartalom. De ez a részesművelőket nem sújtja, tőlük a szerződött áron vesszük át a termést - tájékoztat Bartalos Rudolf, a szőlészet vezetője. A részesművelést tavaly vezették be, elsősorban munkaerőgondok miatt. A negyventagú szőlészeti csoport öt személyre zsugorodott, feladata a permetezés, a sorközi talajművelés, a részesművelők munkájának irányítása, és a felügyelet. Mert - a vezető szavaival élve - a szövetkezetnek sem mindegy, mennyi a hetven százalék... (Lőrincz János felvételei)- A részesműveléssel a szövetkezeti és egyéni érdekek közelebb kerültek egymáshoz. A szőlő területét a szövetkezet részlegei között sorsolással elosztottuk, majd az érdeklődők húztak szerencsét, hogy a parcellán belül melyik sor kié lesz. Mindenkinek érdeke, hogy metszéskor és a többi munka során is ügyeljen a minőségre. Úgy is mondhatnám, hogy a részesműveléssel megerősödött a tulajdonosi viszony, s bár két év még rövid időszak az értékelésre, de valószínű, hogy az új művelési forma előnyei a hozamokban is tükröződni fognak. Mi lesz, ha netán fagykár éri a szőlőt?- Az ültetvény akkor sem maradhat műveletlenül. Ingyenmunkát senkitől sem követelhetünk, de mindenkinek be kell látnia, hogy a vállalkozás kockázattal jár. Ha van termés, az a részesművelő számára pluszjövedelmet jelent, ha nincs, akkor csak az alapbér marad. Ezt a megállapodást megelőző megbeszéléseken mindenki megértette. EGRI FERENC APRÓHIRDETÉS KÖSZÖNTŐ ■ Október 10-én ünnepelte 70. születésnapját a szeretett férj, édesapa és nagypapa, Fülöp János Újfalun (Nová Dedinka). E szép ünnep alkalmából jó erőt, egészséget, hosszú, boldog életet kívánunk és egyben megköszönjük a gondoskodást családjáért. Felesége: Margit, lánya: Rozália, unokái: Erika és Mónika. Ú-3267 ■ 1989. október 14- én ünnepli 60. születésnapját a szeretett, drága édesanya, Zsebi Julianna Zsérén (2irany). E szép ünnep alkalmából jó egészséget, hosszan tartó, nyugodt életet kívánunk: férje, gyermekei és unokái. Ú-2862 ■ Ma ünnepli 60. születésnapját a legdrágább édesanya és feleség, Ferencz Béláné Boly kon (Bol'kovce). Szívünk teljes szeretetével köszöntjük és hosszú, boldog életet kívánunk: férje, fiai, lányai, menyei és az unokák. Ú-2948 VA KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS ■ Fájó szívvel mondunk köszönetét minden kedves rokonnak, munkatársnak, ismerősnek, a falu lakosainak és mindazoknak, akik elkísérték utolsó útjára a patasi (Pas- tuchy) temetőbe a szeretett fiút, testvért, sógort, nagybácsit, Takács Bélát, akit a kegyetlen halál 1989. szeptember 7-én, 37 éves korában, hirtelen ragadott ki szerettei köréből. Külön köszönetét mondunk az efsz vezetőségének és a polgári ügyek testületének a szép búcsúbeszédért. Köszönjük mindenkinek a sok virágot, koszorút, melyekkel enyhíteni igyekeztek mély fájdalmunkat. Gyászoló édesapja, édesanyja, testvére, sógornője valamint Ernőké és Renáta. 0-3231 ■ Fájdalmas gyászunkban őszinte hálával mondunk kö- ‘szönetet minden kedves rokonnak, szomszédnak, barátnak, munkatársnak, a kis futballistáknak, ismerősöknek és mindazoknak, akik 1989. szeptember 22-én elkísérték utolsó útjára az oroszkai (Pohr. Ruskov) temetőbe drága halottunkat, ifj. Keil Józsefet, akit a tragikus halál 46 éves korában ragadott ki szerettei köréből. Köszönjük a sok szép virágot, koszorút, a nagyon szép búcsúbeszédeket és a részvétnyilvánításokat. Drága emlékét szívünkben őrizzük: örökké gyászoló felesége, gyermekei, szülei és a rokonok. Ú-3235 •Xv> MEGEMLÉKEZÉS ■ 1989. október 14- én múlt el egy év azóta, hogy tragikus hirtelenséggel, 44 éves korában eltávozott közülünk szeretett, drága fiunk, Illés József Jenő (Szimő - Zemné). Akik ismerték, szerették, szenteljenek emlékének egy néma pillanatot örökké emlékező, szerető szüleivel együtt. Egyben megköszönjük az elhunyt sí rjára helyezett virágokat. Ú-2553 ■ Fájó szívvel emlékezünk halálának második évfordulóján Bölcs Gyuláné Katona Rozáliára (Bratislava), aki 1987. október 8- án elhagyott bennünket. Emlékét őrizzük: Ú-3192 férje, fia, menye.
