Új Szó, 1989. október (42. évfolyam, 232-256. szám)

1989-10-14 / 243. szám, szombat

A falvak ellátása nem lehet másodlagos A szövetkezetek helyett a kertészkedőkre támaszkodnak a Zelenina üzemében • Gazdaságos a községeket járni? • Tevékenységük fokmérője a lakosság elégedettsége A Banská Bystrica-i Zelenina álla­mi vállalat nagykürtösi (Vel’ky Krtís) üzemének feladata a járás lakossá­gának ellátása zöldséggel és gyü­mölccsel. Hogy mennyiben eredmé­nyes a tevékenységük, illetve milyen nehézségekbe ütközik a feladatok megvalósítása során az üzem 70 dolgozója, arról tanácskozott a párt- alapszervezet évzáró gyűlése is. A kommunisták ugyan nem alkotnak nagy csapatot, de az 1977-ben megalakított szervezet - ekkor jött létre az üzem - létszámát fiatal jelöl­tekkel növelik. Az a céljuk, hogy elérjék a 20 százalékos szervezett­séget, ezért a megfelelő káderek kiválasztását, előkészítését állandó feladatként tartják számon. A beszámolóban, melyet Molnár Tibor elnök terjesztett elő, elhang­zott, hogy a vállalaton belül az első félév kiskereskedelmi forgalmi tervét a legeredményesebben a nagykür­tösi részleg teljesítette, ezáltal az első helyre kerültek. Ez a megállapí­tás viszont vajmi kevés ahhoz, hogy akár a dolgozókollektíva, akár a pártszervezet elégedett legyen az elvégzett munkával. Az ő tevékeny­ségüknek más fokmérője is van: a lakosság elégedettsége. S ha ilyen szempontból próbálnánk elemezni a zöldség- és gyümölcsforgalmazó üzem munkáját, nem hiszem, hogy ilyen egyértelműen kiváló jelzővel illetné a járás lakossága. Elgondolkoztatóak azok a szub­jektív és objektív okok, tényezők, melyek a tulajdonképpeni ellátást meghatározzák. Ezek megvitatása nem először került a kommunisták tanácskozásának napirendjére, hisz szinte naponta foglalkoznak a meg­oldások módjának keresésével. Az üzem tevékenységének szervezé­sekor, illetve az ellátás során abból az alaphelyzetből kell kiindulniuk, hogy a járásban milyen lehetőségük van a megtermelt zöldség, gyümölcs felvásárlására és eladására. Megál­lapításaik igencsak meglepőek. A legjobb földműves-szövetkezetek­ben a zöldség- és a gyümölcster­mesztés fokozatosan „kiment a di­vatból". Az utóbbi években egyre kisebb területen ültetett gyökérzöld­ség mellé az idén odakerült már a paprika és a paradicsom is - eze­ket sem termesztik. A burgonyának is csupán fele terem meg helyben. Egyedül káposztából van felesleg, ebből jut más járásoknak is. Az Ipolybalogi (Balog nad Iplom) Egy­séges földműves-szövetkezetből hagymát, a Palojtai (Plachtince) Efsz-ből pedig barackot és almát vásárolnak fel nagyban, a többi ter­ményt a kiskertészektől szerzik be, illetve az ország különböző részei­ből rendelik meg a hiányzó árut. Egyedül a prievidzai Pol’nopro- dukta bussai (BuSince) üvegházi gazdaságára számíthatnak á korai zöldségfélék szállításakor. Szeren­csére itt viszont már fordult a kocka: a termelési programban a korábbi 60 százalék virág, illetve 40 száza­lék zöldség arányát az utóbbi javára növelik. Idén 47 tonna primőr árut szállítottak a zöldségeseknek, vagy­is a lakosságnak november vé­gén még friss karalábét is kínálnak majd. A gazdaság és az üzem szo­ros együttműködését az teszi még gyümölcsözőbbé, hogy Rudolf Muéka, a gazdaság vezetője, a szervezet aktivistájaként a kom­munisták tanácskozásain - hasonló­képp, mint most az évzárón - gyak­ran jelén van. (gy a fölmerülő gondo­kat együtt tárgyalják meg és tervei­ket is megpróbálják összehangolni. A nagytermelők híján tehát első­sorban a kertészkedókre kell tá­maszkodnia az üzemnek. Idén nem volt különösebb gondjuk a termé­nyek felvásárlásával, csupán a salá­takínálat volt egyszerre túl nagy, később viszont hiány mutatkozott belőle. A járáson kívüli árubeszerzést igyekeznek úgy koordinálni, hogy megfelelő mennyiségű legyen nem­csak a raktárban, hanem a boltok­ban is. Déligyümölcsből és az import zöldségfélékből arányosan a köz­ponti elosztás szerint kapnak külde­ményt, s ez akkor okoz számukra gondot, ha nem folyamatosan, ha­nem időközönként nagy mennyiség­ben érkezik meg. Most, az évzárón is szóba került, hogy a falvak ellátásával nincsenek megelégedve az ott élők. Furcsa, de tény: nem egészen úgy áll a helyzet, hogy a vidék ellátja a várost. A köz­ségekben sem termeszt ugyanis mindenki zöldséget, gyümölcsöt. Bár az iparban foglalkoztatottak nagy része szabad idejében ker­tészkedik, a falusiak elvárják - az idősekről már nem is szólva -, hogy a községek boltjaiban is hozzá tud­janak jutni például a déligyü­mölcshöz. A zöldség- és gyümölcsforgalma­zó vállalatnak 13 saját boltja van a járás területén, Nagykürtösön és Kékkőn (Modry Kamefi) kívül a köz­ponti községekben. A többi faluban a Jednota fogyasztási szövetkezet élelmiszer- vagy vegyeskereskedé­sei látják el a lakosságot élelmiszer­rel. Zöldséget, gyümölcsöt is ezekbe az üzletekbe szállítanak az üzem raktárából. Ezzel függ össze a kö­vetkező, évek óta feszegetett kérdé­sek sora. Bár a zöldségeseknek az időrendi beosztás szerint rendszere­sen fel kellene keresniük ezeket a boltokat, főképp az üzletvezetők megrendelései alapján, megtörténik, hogy egy-két héten át „kiesik11 az ellátásból néhány település. Érthe­tően (az üzem gazdasági szempont­jából) a saját üzlethálózatukat ré­szesítik előnyben, és ennek az a kö­vetkezménye, hogy a járási szék­helytől távol eső kis falvakban meg­lehetősen ritkán fordulnak meg a zöldséges autók. Erre a bírálatra is reagáltak a ta­nácskozáson. A szállítási részlegen dolgozók fejtették ki ezzel kapcso­latban véleményüket. Megtörténik, hogy a boltvezető az egyetlen alkal­mazott, és megbetegszik. Az üzletet ilyenkor bezárják. A nyitvatartási idő is gondot okoz: van, amikor megér­keznek a szállítmánnyal és éppen zárva van a bolt, és kereshetik a fa­luban a vezetőt, vagy mehetnek tovább. Megéri-e a két-három láda zöldség vagy gyümölcs eladása mi­att 60-70 kilométereket hiába meg­tenni? És még valamivel kiegészí­tették: a falusi boltokban főképp a banánt, a narancsot látnák szíve­sen, abból viszont nincs mindig ele­gendő, még a bányászvárosnak sem. A falvak ellátása színvonalának viszont mélyebben vannak a gyöke­rei. Erről szólt többek között Ján Berta mérnök, az üzem igazgatója. Gépkocsiparkjukkal - főképp a nagy felvásárlási és szállítási idényben - nem győzik a munkát. Ilyenkor azt várnák el, hogy a Jednota besegít­sen saját hálózatának ellátásába. Ez utóbbi pedig azt tartja, a Zelenina feladata a zöldség- és gyümölcsfor­galmazás, miért vállalják át tőlük. Az egymásra mutogatásnak viszont a fogyasztók látják a kárát. Az elkövetkező időszak legfonto­sabb feladatai közé tehát nem vélet­lenül került az ellátás javítása. A fo­gyasztók érdekvédelmének fokozá­sa mellett mindinkább figyelmük homlokterébe kerül a szocialista va­gyon védelme is. Az új raktár átadá­sával (remélik, hogy rövidesen átve­hetik a kivitelezők) megoldódnak az üzemben a raktározási gondok, vi­szont az áru csomagolását is szeret­nék korszerűsíteni. Ugyanis nehéz körülmények között dolgoznak nem­csak a raktári munkások, hanem a zöldségboltok elárusítói is. A cipe- kedést még nem számolták fel, s a boltok anyagi-műszaki felszerelt­sége sem túl ideális. A nagykürtösi Zelenina üzem kommunistáinak tanácskozásán ki­tűnt: a kis szervezetnek a lakosság ezreit érintő problémákkal kell fog­lalkoznia, a lehető legjobb megol­dásra kell törekednie. Tennivalók egész sora vár itt a kommunistákra, hogy az érzékeny mérleg, a kereslet és a kínálat egyensúlyba kerüljön, s a fogyasztók elégedettek legye­nek. DEÁK TERÉZ Nemcsak a puttonyos hiányzik... A Nádszegi Efsz-ben reszesművelésre alapozták a szőlőtermesztést A Nádszegi Efsz-ben r A kilátást a szőlősorok eltakarják, így a hangfoszlányok szerint tájéko­zódom. Ezek vezetnek, irányítanak, amíg fel nem tűnnek a szüretelők. Jobbára kisebb-nagyobb csoportok­ban dolgoznak, de van, aki csak másodmagával, sőt egyedül szedi a fürtöket. Szaporán jár a kéz, csattog a metszőolló, telnek a vödrök, majd ezek tartalmával a puttonyokat he­lyettesítő, műanyag szállítóedények. Ha nincs puttony, puttonyosra sincs szükség, aki egykor összegyűjtötte a leszüretelt szőlőt, s a rakománnyal együtt a jókedvet, viccet, nevetést és nótát is vitte embertől emberig. Valaha, ahogy fogyott a szüretelni- való, ahogy szaporodtak a munká­ban közösen eltöltött napok, úgy lett egyre családiasabb a hangulat, úgy vált vidámabbá a szüret, hangzott el egyre több adoma és vincellérmon­dás a pihenés perceiben, ebéd és uzsonna közben. Bizony csalódna, aki jelenleg va­lami hasonlót keresne. A szüret is a kampányfeladatok egyikévé vált, különösen azokban a szőlészetek­ben, ahol áttértek a részesművelés­re. Mindenki a „sajátját" szüreteli. Amikor rákerül a sor, két-három nap szabadságot vesz, majd visszaül a traktor kormánykereke mellé. Sőt, az sem kizárt, hogy olyan munkahe­lyen folytatja, amelynek a szövetke­zethez, a mezőgazdasághoz semmi köze. A nádszegi (Trstice) Cseh­szlovák-Szovjet Barátság Efsz-ben a szőlőtermesztést felvállaló részes­művelők egy része ugyanis nem tagja a szövetkezetnek. Katona Attila gépkezelő ötödma­gával szüretel. Az előző napokban az édesapjának és Kohel Ferenc kollégájának szedték le kalákában a termést, most az ő részét szüre­telik.-Tavaly jobb volt a termés, az idén a fagy és a jégverés a termés­sel együtt a keresetünk egy hánya­dát is elvitte - kesereg a „tulaj­donos".- Feladják?-Szó sincs róla, hisz azért az idén sem fizetünk rá - szól közbe az apa, Katona Vendel. - Persze úgy jó, ha van mit szüretelni. A metszést, kapálást és a zöldmunkákat min­denképpen el kell végezni, viszont a kevesebb termésből a nekünk járó Telnek a vödrök, szüretelés közben Katona Vendel harminc százalék is kevesebb. De- hát amióta földet művel az ember, az időjárással is számolnia kell- mondja, majd tréfásan hozzáteszi:- De hagyjuk a kesergést, inkább kóstoljuk meg a tavalyit.- Nem bánom - válaszolom. A „gazda" szemmel láthatóan örül, hogy szőlősgazdához méltóan fo­gadhatja a vendéget. - Ott az a há­rom sor az enyém, tegnap szüretel­tük. Ha nem is viccelődünk, dalo­lunk, mint egykor járta, a szüret azért mégiscsak szüret. Más mint a mindennapi munka. Kikapcsoló­dás, három nap együttlét a rokonok­kal, barátokkal, ismerősökkel. Még az ebéd is jobban ízlik mint máskor.- Préselni is fognak?- Nem. Mi eladjuk a részünket a szövetkezetnek. De vannak, akik meghagyják és kipréselik. Az egyik részesművelő befejezte a szüretelést, szólt a szállítóknak, indulhatnának.- Elégedett? - kérdezem Erdélyi Dénestöl, a fuvarozó részleg veze­A részesmúvelök átadják „termésüket' tőjétől, miután lemérték a termését és Borka Árpád kiszámította a ré­szét.-Tavaly elégedettebb voltam - feleli diplomatikusan. - Akkor negyvenöt kád telt meg, most tizen­kilenc. Marad a remény, hogy jövőre ismét jobb évünk lesz. A kádakból a szólót időközben beöntötték a konténerekbe. A ter­més most már a szövetkezet tulaj­dona.-A szőlőt a borászati üzemnek adjuk el. Sajnos az idei bevétel nem valami nagy, hisz alacsony a cukor- tartalom. De ez a részesművelőket nem sújtja, tőlük a szerződött áron vesszük át a termést - tájékoztat Bartalos Rudolf, a szőlészet veze­tője. A részesművelést tavaly vezették be, elsősorban munkaerőgondok miatt. A negyventagú szőlészeti csoport öt személyre zsugorodott, feladata a permetezés, a sorközi talajművelés, a részesművelők munkájának irányítása, és a fel­ügyelet. Mert - a vezető szavaival élve - a szövetkezetnek sem mind­egy, mennyi a hetven százalék... (Lőrincz János felvételei)- A részesműveléssel a szövet­kezeti és egyéni érdekek közelebb kerültek egymáshoz. A szőlő terüle­tét a szövetkezet részlegei között sorsolással elosztottuk, majd az ér­deklődők húztak szerencsét, hogy a parcellán belül melyik sor kié lesz. Mindenkinek érdeke, hogy metszés­kor és a többi munka során is ügyel­jen a minőségre. Úgy is mondhat­nám, hogy a részesműveléssel megerősödött a tulajdonosi viszony, s bár két év még rövid időszak az értékelésre, de valószínű, hogy az új művelési forma előnyei a hozamok­ban is tükröződni fognak. Mi lesz, ha netán fagykár éri a szőlőt?- Az ültetvény akkor sem marad­hat műveletlenül. Ingyenmunkát senkitől sem követelhetünk, de min­denkinek be kell látnia, hogy a vállal­kozás kockázattal jár. Ha van ter­més, az a részesművelő számára pluszjövedelmet jelent, ha nincs, ak­kor csak az alapbér marad. Ezt a megállapodást megelőző megbe­széléseken mindenki megértette. EGRI FERENC APRÓHIRDETÉS KÖSZÖNTŐ ■ Október 10-én ünnepelte 70. szüle­tésnapját a szeretett férj, édesapa és nagypapa, Fülöp János Újfalun (Nová Dedinka). E szép ünnep alkal­mából jó erőt, egészséget, hosszú, boldog életet kívá­nunk és egyben megköszönjük a gondos­kodást családjáért. Felesége: Margit, lánya: Rozália, uno­kái: Erika és Mónika. Ú-3267 ■ 1989. október 14- én ünnepli 60. szüle­tésnapját a szeretett, drága édesanya, Zsebi Julianna Zsérén (2irany). E szép ünnep alkal­mából jó egészsé­get, hosszan tartó, nyugodt életet kívá­nunk: férje, gyermekei és unokái. Ú-2862 ■ Ma ünnepli 60. születésnapját a legdrá­gább édesanya és feleség, Ferencz Béláné Boly kon (Bol'kovce). Szívünk teljes szeretetével köszöntjük és hosszú, boldog életet kívánunk: férje, fiai, lányai, menyei és az uno­kák. Ú-2948 VA KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS ■ Fájó szívvel mon­dunk köszönetét minden kedves ro­konnak, munkatárs­nak, ismerősnek, a falu lakosainak és mindazoknak, akik elkísérték utolsó út­jára a patasi (Pas- tuchy) temetőbe a szeretett fiút, testvért, sógort, nagybá­csit, Takács Bélát, akit a kegyetlen halál 1989. szeptember 7-én, 37 éves korában, hirtelen ragadott ki szerettei köréből. Külön köszönetét mondunk az efsz vezetőségének és a polgári ügyek testületének a szép bú­csúbeszédért. Köszönjük mindenkinek a sok virágot, koszorút, melyekkel enyhí­teni igyekeztek mély fájdalmunkat. Gyászoló édesapja, édesanyja, testvé­re, sógornője valamint Ernőké és Re­náta. 0-3231 ■ Fájdalmas gyá­szunkban őszinte hálával mondunk kö- ‘szönetet minden kedves rokonnak, szomszédnak, ba­rátnak, munkatárs­nak, a kis futballis­táknak, ismerősök­nek és mindazok­nak, akik 1989. szeptember 22-én elkí­sérték utolsó útjára az oroszkai (Pohr. Ruskov) temetőbe drága halottunkat, ifj. Keil Józsefet, akit a tragikus halál 46 éves korában ragadott ki szerettei köréből. Köszönjük a sok szép virágot, koszorút, a nagyon szép búcsúbeszédeket és a részvétnyil­vánításokat. Drága emlékét szívünkben őrizzük: örökké gyászoló felesége, gyermekei, szülei és a rokonok. Ú-3235 •Xv> MEGEMLÉKEZÉS ■ 1989. október 14- én múlt el egy év azóta, hogy tragikus hirtelenséggel, 44 éves korában eltá­vozott közülünk sze­retett, drága fiunk, Illés József Jenő (Szimő - Zemné). Akik ismerték, sze­rették, szenteljenek emlékének egy néma pillanatot örökké emlékező, szerető szü­leivel együtt. Egyben megköszönjük az elhunyt sí rjára helyezett virágokat. Ú-2553 ■ Fájó szívvel emlé­kezünk halálának második évfordu­lóján Bölcs Gyuláné Katona Rozáliára (Bratislava), aki 1987. október 8- án elhagyott ben­nünket. Emlékét őrizzük: Ú-3192 férje, fia, menye.

Next

/
Oldalképek
Tartalom