Új Szó, 1989. október (42. évfolyam, 232-256. szám)

1989-10-07 / 237. szám, szombat

NYÍLTAN, JOBBÍTÓ SZÁNDÉKKAL JSZÚ 5 B9. X. 7. VI ORSZÁGOS XI. KONGRESSZUS 1989 S <0 ÉVES A SZOCIALISTA MEZŐGAZDASÁG r Szlovákia tizennégy járásában ma tartják az egységes földműves­szövetkezetek járási konferenciáját. A tanácskozások előtt munkatársa­ink a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének dolgozóival és né­hány szövetkezeti taggal arról be­szélgettek, hogy a szövetség járási bizottságai és alapszervezetei mi­lyen eredményeket értek el az utób­bi öt évben a gazdasági és szociális fejlesztésben, a termelés hatéko­nyabbá és az emberről való gondos­kodás színvonalasabbá tételében. A föld szeretete köti a mezőgazdasághoz Egyenlő esélyeket Az efsz-ek járási konferenciája előtt egy szövetkezetben olykor felesleges kétkedésekre is okot adott. Mondok példákat. Szö­vetkezetünk tagjai közül legtöbben Az egységes földműves-szövet- kezetek tőketerebesi (Trebisov) já­rási konferenciáján a bolyi (Bol’) Ha­ladás Efsz tagjait Miskuf Zsuzsanna tervező képviseli, akit a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének Szlo­vákiai Bizottságába is javasolnak. Személyében olyan közgazdászt tisztelhetünk, aki az utóbbi években ésszerű javaslataival, következetes munkájával és a hanyagságot el nem néző magatartásával sokat tett azért, hogy a bolyi szövetkezetben gyökeres változásokra kerüljön sor. Ez a szövetkezet 1981-ben 12 szá­zalékos ráfizetéssel működött. Az 1982-ben megválasztott vezető kol­lektíva nyolc év alatt elérte, hogy az évi teljesítmény értéke 39 millióról 62 millió koronára emelkedett. Ez magával hozta, hogy a tagság jöve­delme is havi 400-500 koronával nagyobb lett, és a szociális gondos­kodásban is pozitív változásokra ke­rült sor. Ez utóbbihoz a lehetőségei­nek megfelelően - a Ózövetkezeti Földművesek Szövetsége is hatha­tósan hozzájárult. A szövetkezetben Csorna János­nak, az SZLKP Tőketerebesi Járási Bizottsága osztályvezetőjének je­lenlétében Miskuf Zsuzsannával, Szirovec Gézával, az efsz elnöké­vel, és Takács Miklóssal, a Szövet­kezeti Földművesek Szövetsége he­lyi szervezetének elnökével abban megegyezve ültünk le beszélgetni, hogy kizárólag azokról az észrevé­telekről váltunk szót, amelyek még hatékonyabbá tehetnék a szövetség munkáját.- Ha 15-20 évvel ezelőtt valaki azt mondta volna, hogy járásunkban gabonafélékből el lehet érni az 5,6 tonnás hektárhozamot, azt aligha­nem kinévetik - említette Szirovec Géza. - Nos, ma ez az eredmény valóság. Ha a helyi adottságokat figyelembe vesszük, akkor fenntar­tások nélkül leszögezhetjük, hogy ezzel az eredménnyel felzárkóztunk a világszínvonalhoz. Én rendkívül nagy dolognak tartom, hogy az alap­vető mezőgazdasági termékeknél elértük az önellátás szintjét. A szín­vonalat természetesen tartani kell, és lehetőségeket keresni, hogy újabb lépéseket tehessünk előre. Szerintem feltétlenül fontos, hogy a korábbi gyakorlattal ellentétben, a termelésből vegyen részt több szakember a külföldi tanulmányuta­kon. A Szövetkezeti Földművesek Szövetségének Központi Bizottsága vállalhatná ennek átgondolt, feletös- ségteljes megszervezését. De hangsúlyozom, olyan szakemberek kiküldetésére gondolok, akik a ter­melésben dolgoznak, s a látottakat, a jó ötleteket azonnal kamatoztatni tudnák.- Ehhez annyit szeretnék hozzá­tenni, hogy ezen a téren az állami gazdaságoknak eddig jobb lehető­ségeik voltak - mondta Csorna Já­nos. - Csak egy példát mondok: a Velatyi Állami gazdaságból Dániát, Hollandiát és Franciaországot nem­csak az igazgató és a főmérnök, de a többi szakember is bejárta, s ez ó termelési eredményeikben is meg­mutatkozik. Nem véletlen, hogy járá­sunkban éppen ez az egyik legjobb gazdaság.- Szerintem azonos lehetőségek­re, hogy úgy mondjam, világos já­tékszabályokra van szükség a szö­vetségi élet minden területén - véle­kedett Miskuf Zsuzsanna. - Nem utolsósorbam valós nyitottságra és nyilvánosságra, ami az ellenőrzés egyik formája is. Tagadhatatlan tény, hogy a dolgozókról való gon­doskodás feltételeinek megteremté­séért a szövetség sokat tett, de azt sem hallgathatjuk el, hogy olykor­Piest’anyba és a Magas-Tátrába szeretnének gyógykezeléssel egy­bekötött üdülésre menni. Legutóbb 8 beutalót kértünk, de csak kettőt kaptunk, azt is Bratislavába. Gyer­mekeink közül sokan az NDK-beli pionírtáborokba vágyakoztak, de egyikük sem jutott el. És sorolhat­nám tovább. A tagság körében az a vélemény alakult ki, hogy járásunk csak azokat a beutalókat kapja, amelyek megmaradnak, amelyek másoknak nem kellenek.- Sajnos, a szövetség járási bi­zottsága nem tájékoztat minket, hogy egyáltalán milyen üdülési lehe­tőségek vannak - toldotta meg Ta­kács Miklós. - Sőt, tovább megyek. Eddig úgy tudtam, hogy szövetsé­günk külföldre csak a szomszédos szocialista országokba szervez uta­kat. Nagyot néztem, amikor meghal­lottam, hogy egyesek már Görögor­szágban és Kubában is jártak. Amondó vagyok: itt az ideje, hogy ezen a téren rendet, esélyegyenlő­séget teremtsünk.- Ne gondolja - vetette közbe Miskuf Zsuzsanna hogy azért ho­zakodtunk elő a témával, mert min­denáron utazgatni szeretnénk. Egy­szerűen csak arról van szó, hogy a dolog bántja az igazságérzetün­ket. Szövetkezetünk tagjainak nagy része valóban sokat és keményen dolgozik. A pihenés, a gyógykezelés időközönként igen is rájuk férne, csakhogy sokukat erre rá sem lehet beszélni. Az idősebbek a kínálkozó lehetőségekkel sem akarnak élni. A fiatalok már másként gondolkod­nak. De beszéljünk másról is. Mi úgy látjuk, hogy a szocialista munkaver­senyek szervezésében is közelebb kellene kerülni a valósághoz. És ezért a szövetségnek is tennie kelle­ne egyet s mást.- A mezőgazdasági termelést mindig az összefüggéseiben kell lát­ni, s az ösztönzőrendszert is ennek megfelelően kell kidolgozni - hang­súlyozta Szirovec Géza. - A szocia­lista munkaverseny járási szintű szervezésében sok a formalitás és a gazdaságok Vissza is élnek a hely­zettel. A versenyben addig az volt a döntő, hogy ki hogyan tudta forgat­ni a ceruzáját. Következésképpen azt is meg merem kockáztatni, hogy a szocialista munkaverseny nálunk nemigen vitte előbbre a termelést. Például azt mondtuk a fiúknak, hogy adunk neked is meg neked is egy- egy E 516-os kombájnt, versenyez­zetek, aki többet learat, az jutalmat kap. Lett győztes, perszehogy lett, csak éppen az elvégzett munkával nem voltunk elégedettek. De amikor úgy kezdtük az aratást, hogy fiúk, itt van 800 hektár gatjona, kaptok rá 12 munkanapot, ha levágjátok és a mi­nőség is megfelelő lesz, akkor kap­tok ötezer koronát, annak megvolt a mozgósító ereje, örülhettünk a ki­váló munkának. Állítom, hogy járá­sunkban az a tíz mázsa hozamnö­vekedés, amit az utóbbi évtizedben a kalászos gabonaféléknél elértünk, negyven százalékban a betakarítás minőségének javára írható. Bolyban a teljesség igénye nélkül vetődtek fel a tolmácsolt, nézetek. Nem tagadjuk, partnereink őszinte szókimondása nekünk imponált, mert javító szándékot tükrözött. Ezek a kérdések - és minden bi­zonnyal még mások is - az egysé­ges földműves-szövetkezetek járási konferenciáján, ahol Miskuf Zsu­zsanna is jelen lesz, szintén megvi­tatásra kerülnek. SZASZÁK GYÖRGY Egy hete, a péntekről szombatra virradó éjszakán kiadós eső áztatta a határt, ennek ellenére a Rimajáno- si (Rimavské Janovce) Efsz-ben csak kevesen töltötték pihenéssel a hétvégét. Hevési Bélát, a gazda­ság javítóműhelyének vezetőjét is hiába kerestem pálfalvi (Pavlovce) portáján. Szombaton és vasárnap is szolgálatot teljesített. A felesége csak annyit mondott, ha bent akad valami munka, 6 mindig ugrik. Há­rom évvel a nyugdíj előtt sem tudja elképzelni az életét a gépek, a mű­hely kollektívája nélkül. „Odabent" korán reggel megjaví­tották az előző nap meghibásodott répafelszedőt, azután elcsendese­dett a műhely. A készenléti szolgála­tot teljesítő műhelyvezető készsége­sen válaszolt a kérdéseimre. Csak akkor harapta be az ajkát, amikor a negyven évvel ezelőtti esemé­nyekről kérdeztem.- A családunknak elég nagy bir­toka volt, ami akkoriban nem jelen­tett kifejezett előnyt. Tehát, hagyjuk inkább a múltat...- A szövetkezet vezetői azt mondták, nagyra értékelik Béla bá­csi munkáját, szaktudását. Talán nem árulok el titkot, ha elmondom, hogy ágazati kitüntetésre javasolták.- A múltban sem volt és ma sincs kifogásom a vezetők ellen. A szüle­im kezdettől fogva a szövetkezetben dolgoztak. A munka sok, a fizetség pedig meglehetősen kevés volt, így én más munkahelyet kerestem. Szeretem a gépeket, ezért a gép- és traktorállomást választottam. Csak­hogy a kulákgyereket nem sokáig tűrték meg. így kerültem az útépítő vállalathoz gépkezelőnek. Jól meg­voltam, szépen is kerestem, s ami­kór hívtak haza a szövetkezetbe, bizony nem szívesen jöttem. Kap­tam egy traktort, szántottam, vetet­tem látástól vakulásig, mégis csak negyedannyit kerestem, mint az út­építőknél.- Mégis maradi.- Valószínűleg a föld és a gépek iránti vonzódásom tartott itthon. És persze közben a gazdaság is gyara­podott, többet tudott nyújtani. Hat év után megtettek gépesítőnek, majd 1971-ben, amikor a szövetkezetünk egyesült a rimajánosi gazdasággal, anyagbeszerző lettem. Kilenc éve jártam az országot, amikor a vezető­ség megkérdezte, vállalnám-e a ja­vítóműhely vezetését? Bólintottam, mert láttam, hogy ott nagyobb szük­ség van rám. Azóta vezetem a húsz­tagú kollektívát, amely időközben élenjáró szocialista brigáddá fejlő­dött.- Kinek nehezebb az élete, az anyagbeszerzőnek vagy a műhely­vezetőnek?- A munka egyformán nehéz, sok a gond és a bosszúság. Az anyag- beszerző azért bosszankodik, mert a gyakran hangoztatott javulás elle­nére igencsak akadozik a pótalkat­részekkel való ellátás. A műhelyve­zetőnek viszont a felelőssége na­gyobb, mert a gépekét mindenkép­pen üzemképes állapotban kell tar­tani. Ezt persze nem csupán az alkatrészek hiánya nehezíti, szak­emberből is kevés van. Télen a gép- járművezetők segítenek a javítások­nál, aratáskor és az őszi csúcsmun­kák idején pedig a javítócsoport tag­jai szállnak nyeregbe. A műhelyben persze ilyenkor sem állhat meg az élet. A létszámhiányt csak nyújtott műszakokkal tudjuk ellensúlyozni.- Vállalják az emberek a túlórá­zást?- Nem mondhatnám, hogy repes­nek az örömtől, hisz mindenkinek akadna dolga a kertben, a ház körül. Mondjuk úgy, hogy ha nagyon kell a segítség, mindig van vállalkozó. Talán a plusz koronák miatt, hisz a kereset egyébként nem sok.- Az idén ez a részleg is áttért az önelszámolásra. Miben látják az elő­nyeit?- Elsősorban abban, hogy a gép­kezelők közvetlenül érdekeltek a gé­pek élettartamának meghosszabbí­tásában, a meghibásodások meg­előzésében. Ennek kedvező hatása máris érezhető, hisz lényegesen ke­vesebbet költünk pótalkatrészekre, mint az előző években. Kímélni kell a gépeket, hisz néha filléres alkatré­szek hiánya miatt ezrekbe kerülő részegységeket kell kicserélnünk.- A Szövetkezeti Földművesek Szövetségének járási bizottságán arról értesültünk, hogy küldöttként Béla bácsi is részt vesz a szövetke­zetek járási konferenciáján. Mit mondana el legszívesebben szövet­kezetükről a tanácskozáson?- Ha szót kapnék, feltétlenül el­mondanám, hogy szövetkezetünk az egyesülés óta, de főleg az utóbbi évtizedben nagyon sokat fejlődött. Az állattenyésztési ágazatunk kerü­leti viszonylatban a legjobbak egyi­ke, és a növénytermesztésben elért eredményeinkért sem kell szégyen­keznünk. Annak ellenére, hogy az utóbbi két évben tetemes kárt oko­zott a jégverés, a legjobb gabonater­mesztők között vagyunk. Jó ered­ményt értünk el az olajnövényeknél és az őszi kilátásaink is biztatóak. Örülök annak, hogy a maga módján javítóműhelyünk kollektívája is hoz­zájárult a kiváló eredmények eléré­séhez. HACSI ATTILA GAZDAG ÚTRAVALÓ Ma reggel a Galántai (Galanta) járás tizenhat földműves-szövetke­zetéből 320 küldött érkezett a járási székhelyre; hogy közösen mérleget készítsenek a szövetkezeti mozga­lom négy évtizedének eredményei­ről, s meghatározzák az elkövetkező évek feladatait. Konferenciájukra hosszú heteken át gondosan ké­szültek. A kongresszus jegyében tartott közgyűléseken a nyugdíja­sokkal együtt a szövetkezeti tagok tizenötezres csa­ládja értékelte az eddig végzett munkát, rangso­rolta a teendőket. Sokoldalúan és kritikusan ele­meztek, amit a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének járási bizottságá­hoz továbbított 137 észrevétel és javaslat is bizo­nyít.- A közgyűlé­sek egyrészt ün­nepélyesek és emlékeztetóek voltak. A résztve­vők felmérték a mezőgazdaság szocialista átala­kításának kezde­tétől megtett utat, szerint, hogy milyen tisztségeket vonnak össze. Vidra László, a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége járási bi­zottságának titkára emelte ki az em­lített gondolatokat a szövetkezetek­ből érkezett javaslatokból és észre­vételekből. A mai konferenciára az üzemekhez hasonlóan a járási bi­zottság is gondosan felkészült. Az elmúlt öt év munkájának eredmé­nyeit és gyengéit (mert minek tagad­ján. elismeréssel adóztak az alapítóknak, de arról sem feledkeztek meg, hogy a jubile­umi évben a mezőgazdaság fejlődé­sének új korszaka kezdődik, amely­ben a korábbiaktól eltérő gazdasági szabályzók érvényesülnek. Észre­vételeik és javaslataik bizonyítják, hogy megértették, munkájuk elsőd­leges minősítője a hatékonyság. En­nek megfelelően akarnak dolgozni, de ilyen jellegű munkát és irányítást várnak másoktól is. Észrevételeik voltak például a beruházásokhoz szükséges építőanyagok kiutalásá­val kapcsolatosan. Az üzemek ter­melési-gazdasági csoportokba való besorolása kapcsán javasolták az öntözési költségek részletesebb fel­mérését. Szóvá tették, hogy a tej­minták elemzésének eredményeit csak hét nap elteltével kapják meg. Nem értik, miért nem lehet a gépke­zelők évi egyhetes továbbképzését több részen, a hétvégekre beüte­mezni, vagy miért nem dönthetnek a szövetkezetek a saját belátásuk A szövetkezeti munkaiskola keretében rendezett járási vetélkedőt az idén Mészáros Erzsébet, a vágfarkasdi (Vléany) Haladás Efsz villanyszerelője nyerte. Küldöttként 6 is részt vesz a szövetkezetek galántai járási konferenciá­(Klaudia Munková felvétele) nák, hogy ilyenek is vannak) a titkár tízegynéhány oldalas hozzászólása tömöríti. Tevékenységüket a terme­lési feladatok teljesítéséhez nyújtott segítség, az ideológiai nevelés és a szövetkezeti tagokról való komp­lex gondoskodás szemszögéből ele­mezte.- A termelési eredmények javítá­sát a munkaverseny hatékonyabb formáinak érvényesítésével segítet­tük. Jelenleg az aktív szövetkezeti tagok 42 százaléka vesz részt a szocialista brigádok tevékenysé­gében és a komplex ésszerűsítő brigádok száma is növekedett. Szer­vezünk gép- és technológiai bemu­tatókat, támogatjuk és ösztönözzük az újítók munkáját. A járásban száz aktív dolgozóra a kerületi 1,15-ös átlaggal szemben évi 1,77 újítás jut. Viszont mindössze három szövetke­zetben dolgozik a Csehszlovák Tu­dományos-Műszaki Társaság cso­portja, ami nagyon kevés. A legszámottevőbb eredménye­ket a dolgozók ismereteinek bővíté­sében érték el. Olyan formákat ve­zettek be, amelyeket más járások is átvettek, [gy például azt a szellemi vetélkedőt, amelyen a szövetke­zeti munkaiskola legszorgalmasabb hallgatói vesznek részt a termelés­ben dolgozók közül.- Kiemelt figyelmet szentelünk a munkabiztonsági és egészségvé­delmi előírások megtartásának. Mi­vel a veszélyforrások megszünteté­sében, a balesetek megelőzésében a dolgozók fegyelmezettsége na­gyon sokat jelent, tavaly meghirdet­tük a Munkabiztonsági és egészség- védelmi érettségit. 'Az érdeklődés jelzi, hogy az idén már 216 csoport nevezett be a vetélkedőbe. A cso­portok Ragjai hat hónapon át egy-egy kérdéskörre írásban küldik be a vá­laszaikat, és a legjobbakat jutalmaz­zuk. A verseny jelentőségét növeli, hogy a helyes válasz megfogalma­zásakor általában gazdasági és szo­ciális jellegű kérdéseket is megvi­tatnak. Olyasmire is van példa, hogy a galántai járási bizottság vette át mások módszereit, (gy például tet­tekkel válaszoltak arra a senicai kezdeményezésre, amely a dolgo­zókról való komplex gondoskodás keretében a munkafeltételek javítá­sát és a munkakörnyezet szépítését célozza. A meggyőző munka sikerét bizonyítja, hogy amíg az első évben csupán négy, tavaly pedig hat, az idén már tizenegy gazdasági udvar és telep nevezett be a környezet- szépítési versenybe.- Felszólalásomban munkánk to­vábbi formáit is elemezni fogom. Csökkenteni akarjuk a gyűlések számát, de ugyanakkor nem szeret­nénk, ha kapcsolatunk az alapszer­vezetekkel meglazulna. Ezért a já­rást négy körzetre osztottuk, és a szervezeti élet felelős irányítóival a körzet - kiválasztott üzemében rendszeresen találkozunk, (gy az el­méletet szorosan egybekapcsolhat­juk a gyakorlattal. Azt is tervbe vet­tük, hogy a különböző járási verse­nyeket és eseményeket összevon­juk egy nagyobb és hatásosabb ren­dezvénybe. Egy mezőgazdasági múzeum és skanzen létrehozásá­nak gondolatával is foglalkozunk. A járásban még fellelhető emlékek összegyűjtése, a földművesek életé­nek, egykori szerszámainak és esz­közeinek bemutatása az utókor, a fi­atalabbak számára sok tanulsággal szolgálhatna. EGRI FERENC

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom