Új Szó, 1989. október (42. évfolyam, 232-256. szám)

1989-10-02 / 232. szám, hétfő

ÚJ szú 3 1989. X. 2.' Elsőrendű feladatunk Jobban törődni a dolgozó emberekkel Minden párttag számára nyilván­való tény, hogy a most zajló évzárók a kongresszusi előkészületek szer­ves részét képezik. A konkrét hely­színt, egy-egy üzemet, községet te­kintve azonban gyakorlati tenniva­lókban, adott időpontban, belátható időben megvalósítandó feladatok­ban fogalmazódnak meg ezek az előkészületek. Ahogyan a Trenőíni Ruhagyár áafárikovói üzemében is. Itt október elején teszik mérlegre munkájuk eredményeit, hiányossá­gait az üzem pártszervezetei. Az üzemben folyó pártmunkáról, az évzáró előkészítéséről, a kom­munistákra váró új feladatokról be­szélgettem Lubomíra Fejeáovával, az összüzemi pártbizottság elnö­kével. • A pártmunkában is változá­sokra, átalakításra van szükség. Mindez közvetlenül összefügg az­zal az igénnyel, hogy olyan társa­dalmi légkört teremtsünk, amely­ben az emberek kezdeményezöen vesznek részt a pártpolitika meg­valósításában. Hogyan nyilvánul meg ez az igény az önök üze­mében?- Elsősorban megpróbáltuk fel­számolni a bezárkózottságot és nyíltságra, őszinte véleménymon­dásra ösztönözzük párttagjainkat, dolgozóinkat. A legfontosabb kérdé­sek megoldásába a dolgozók széles körét igyekszünk bevonni. Tanács­kozunk velük, szeretnénk tapaszta­lataikra alapozva, hasznos ötleteiket figyelembe véve előbbre lépni. Ápri­lisban például olyan pártnapot ren­deztünk, amelyen nemcsak a pártta­gokkal, hanem a többi dolgozóval is elbeszélgettünk. A pártnapot ankét előzte meg. őszinte választ kaptunk feltett kérdéseinkre. A válaszokból, véleményekből kiderült, mit kifogá­solnak, vagy szeretnének máskép­pen a termelés irányításában, de sok szó esett a dolgozókról ■ való gondoskodásról is. Arra törekszünk, hogy az üzemvezetés és a pártaktí- va még szorosabban együttműköd­jön a dolgozókkal. Ez a mi esetünk­ben hatványozottan szükséges, mi­vel dolgozóink háromnegyede nő. Tehát ismernünk kell gondjaikat, problémáikat, mert többségükben anyákról van szó, tehát a munkahe­lyi teendőiken kívül nélkülözhetetlen a családban betöltött szerepük is. Az itt felvetett problémákat közösen a járási pártbizottsággal, az anya- vállalattal és az üzem vezetésével próbáljuk rendezni. Pártpolitikai munkánk arra irányul, hogy az üze­mi demokrácia elmélyítését szorgal­mazzuk, a pártélet sokoldalú fejlesz­tésére törekedjünk Mindezzel a kommunisták és a többi dolgozó munkafegyelmét is tovább szilárdít­suk, cselekvőkészségüket és kez­deményezésüket növeljük. • A pártalapszervezetek évzá­ró gyűlései és az ezt követő üzemi pártkonferencia előkészítésében fontos szerep jutott a párt tagjai­val és tagjelöltjeivel folytatott be­szélgetéseknek. Az itt szerzett ta­pasztalatok mennyiben segítik a pártmunkát és az üzemi demok­rácia elmélyítését?-Az öt alapszervezetben tevé­kenykedő 135 párttaggal és 18 párt- tagjelölttel folytatott beszélgetések az ötletek és javaslatok fontos forrá­sai voltak. Tárgyilagos és pontos áttekintést kaptunk az egyes pártta­gok és tagjelöltek munkájával és életével kapcsolatos problémákról, a javaslatok formájában elhangzott jobbító szándékról. Hogy elsősorban miért a problémákat említem? Amint arról már korábban is szóltam, a dol­gozók, így a tagállomány többsége is nő, vagyis aTpérttagság 60 száza­léka. Az egyes műszakok biztosítá­sa sokszor gondot okoz a vezetés­nek. Azt sem tagadhatom el, hogy a munkaeróvándorlás nálunk nem ismeretlen fogalom. Fiatal nőkről, anyákról van szó, s többségüket leköti a család, a gyermeknevelés stb. és jobb, illetve kedvezőbb mun­kalehetőséget találva gyakori, hogy elmennek tőlünk. A beszélgetések több hasonló problémát feltártak. Többek között azt is, hogy elégedet-, lenek a gyermekek üdültetési lehe­tőségeivel, nincs pionírtábor, kevés az óvodai kapacitás. Látják és tud­ják, hogy sok esetben nem kielégítő az üzem alapanyaggal való ellátása és pótalkatrész-gondok is előfordul­nak. Hogy a nagyobb mennyiségben exportra (Hollandia, Szovjetunió) készített férfiruhák és divatáruk áll­ják a versenyt, de a dolgozók jobb partneri viszonyt képzelnek el az üzem és az alapanyag, illetve a gé­pekhez szükséges pótalkatrészek szállítói között. Ezt a beszélgetések során nyíltan és határozottan kije­lentették. Az üzem vezetősége igyek­szik ezeket az észrevételeket ponto­san felmérni és rendezni. Elsőrendű feladat a dolgozókról való gondos­kodás. Ennek javítása már a terme­lési folyamatok zökkenőmentes tel­jesítésében is mérhető. Úgy vélem, ha a dolgozóink bát­ran elmondhatják véleményüket, ja­vaslataikat, ha úgy érzik, hogy ők is részt vesznek az üzem irányításá­ban, akkor ez kölcsönösen növeli mind az ő felelősségérzetüket, mind az üzem vezetőségéét velük szemben. • Miben nyilvánul meg az üze­mi pártbizottság segítsége a párt- szervezetek évzáró tanácskozá­sainak jó előkészítését illetően?- Rendszeresen értékeltük az év­záró pártgyűlések előkészítését és a segítséget egyre szélesebb ala­pokra helyeztük. A vezetőség tagjai részt vettek a beszélgetéseken, be­kapcsolódtak a beszámolók előké­szítésébe, hasznos módszertani ta­nácsokat nyújtottak. A legfontosabb azonban, hogy minden szervezet érezze és tudja saját felelősségét, hogy fölmérje tennivalóit. • Az ezer dolgozót foglalkozta­tó üzem hatvan százaléka nő, és ugyanilyen arányban vannak je­len a nők a pártalapszervezetben is. Ilyen az arány a pártalapszer­vezetek, valamint az üzemi pártbi­zottság vezetőségében is?- Mindig azt tartottuk szem előtt, hogy a pártszervezetek élére olyan kommunistákat kell állítani, akik a párt- és a munkakollektívákban tekintéllyel rendelkeznek, példamu­tató eredményeket érnek el, képe­sek a párt politikájának gyakorlati megvalósítására, érvényesítésére, s ehhez a dolgozókat is meg tudják nyerni. Mindezeket - és a nők rész­arányát - tekintve az öt pártszerve­zet közül csupán kettőben látja el férfi az elnöki teendőket, háromban nők állnak a szervezetek élén. A ti­zenöt tagú üzemi pártbizottságnak nyolc tagja nő. • Az alapszervezetek évzáró taggyűlései után kerül sor az üze­mi és városi pártkonferenciákra, amelyeken új vezetőséget válasz­tanak...-Tudom, mire gondol. Az üzemi bizottságban az eddigi arány a to­vábbiakban is megmarad. Egyéb­ként a párttagság egyöntetű jóváha­gyása alapján a választások nálunk is titkosak lesznek, mind az egyes szervezetek vezetőségébe, mind pedig az összüzemi pártbizottságba, ahová az elnökválasztás kettős jelö­léssel történik. Egy férfi és egy nője­lölt szerepel a listán. Hogy kié lesz az elkövetkező időszakban a megbí­zatás és a felelősség? Még nem tudjuk. De dolga az lesz elég. Vi­szont ha bizalmat kap - elvárhatja hozzá a segítséget is. KATÓCS GYULA Hetven éve szolgálja a mezőgazdaságot Ünnepel a Mezőgazdasági Élelmiszer-ipari Gazdasági Kutatóintézet években azonban már fokozott fi­Hetven évvel ezelőtt, az első Csehszlovák Köztársaság kikiáltá­sát követő esztendőben alakult meg Prágában a mai Mezőgazdasági Élelmiszer-ipari Gazdasági Kutató- intézet jogelődje, a Mezőgazdasági Számviteli Igazgatási Intézet. Még ugyanabban az évben Jur pri Brati- slave-ban létrehozták az intézet szlovákiai kirendeltségét, megte­remtve a feltételeket a Szlovákia mezőgazdaságával összefüggő kér­dések vizsgálatához. Erről az évfor­dulóról emlékeztek meg a napokban a kutatóintézet munkatársai, akik tu­dományos konferenciával egybekö­tött ünnepi gyűlésen elevenítették fel az eltelt időszak jelentősebb ered­ményeit. Az intézet - többszöri átszerve­zés után - jelenleg az SZSZK Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisz­tériumának irányításával működik. Hetvenéves fennállása során jelen­tősen hozzájárult a mezőgazdasági és az élelmiszer-ipari termelés haté­konyabbá tételéhez, a szakemberek felkészültségének növeléséhez és szemléletük formálásához. Ma már szinte lehetetlen felmérni azoknak az adatoknak és elemzéseknek a je­lentőségét, melyekkel az intézet egykori és mai munkatársai a szo­cialista mezőgazdaság fennállásá­nak negyven éve alatt a hatékony nagyüzemi mezőgazdasági terme­lés fejlesztését szolgálták. A nyolc­vanas évek elején a makroökonó- miai kérdések kerültek az intézeti munka homlokterébe, az utóbbi Nagy a kereslet a du­naszerdahelyi (Du­najská Streda) Járá­si Közszolgáltató Vállalat műkőből előállított termékei iránt, padok, kerti asztalok, csempék és virágtartók ké­szülnek szép kivite­lezésben a műhe­lyekben. A felvételen Ladislav Balaákó fe­hér terrazzóból kerti asztalt készít. (Iván Rychlo felvétele - ÖSTK) gyeimet szenteltek az ágazati és vállalati tervezés, a szervezés, vala­mint az irányítás fejlesztésével összefüggő kérdéseknek is. Az intézet tevékenységében meghatározó szerepet játszik a me­zőgazdasági információs rendszer kialakítása és folyamatos aktualizá­lása. Számítóközpontjában kezelik az SZSZK MÉM központi adatbázi­sát, ahol 332 adatcsoportban több mint 30 millió adatot tárolnak. A nemzetközi tudományos-mű­szaki együttműködés keretében az intézet szoros kapcsolatban áll a szocialista országokban működő, hasonló kutatóintézetekkel. Az éves és ötéves együttműködési szerző­dések alapján megvalósuló tapasz­talatcserék és a szakemberek köl­csönös tanulmányútjai nagyban hozzájárulnak azoknak a gazdaság- politikai kérdéseknek a megvilágítá­sához, melyeknek gyorsan fejlődő világunkban meghatározó szerepük lehet. A kutatóintézetben jelenleg több mint 200-an dolgoznak, közülük 37- en tudományos, 40-en pedig tudo- mányos-műszaki kutatói feladatkör­ben. Ennek ellenére az intézetben kevés az alkotó munkatárs, bár az utóbbi időben egyre több gyakorlati szakembert sikerült megnyerniük a tudományos kutatómunkának. Amint azt dr. Iván Pánik kandidátus, az intézet igazgatója hangsúlyozta, a kutatók felkészültsége, szaktudása a biztosítéka annak, hogy megfelelő választ adhatnak a kor gazdasági kihívásaira, s ezáltal is hozzájárul­hatnak az átalakítás feladatainak si­keres teljesítéséhez. (tszl) A statisztikai adatok szerint a munkahelyi zajtól és vibrációtól az emberek tízezrei szen­vednek. Az idei brnói gépipari vásáron az ausztriai Phonlx-Atlas Copco cég olyan - TEX -33-E jelű - légkala­pácsot mutatott be, amelynek vibráció­szintje az eddig gyár­tott típusokénál 80-85 százalékkal kisebb. Ki­állított termékei között volt az RH-572-E anti- vibrációs fúrókalapács is, amely első a maga nemében. Az általa ki­bocsátott vibrációs szint egy harmaddal alacsonyabb, mint a korábban gyártót RH-571-es esetében. (A szerző felvétele) Rosszabbodó körülmények Növekszik a veszélyes munkahelyek száma Természetes erőforrásaink védelmét emlegetve általában csak a talaj, a víz, esetleg az ásványkészletek, valamint az energiahordozók védelmére, gazdaságos hasznosítására gondolunk. A fogalomkör némi tágításával idesorolhatjuk a dolgozó, alkotó embert is. A környezetvé­delem fogalmát pedig a munkahelyi környezetre is kiterjeszthetjük. Visszás jelenség, hogy erről jobbára éppen a gazdasági érdekből cselekvő, a „gazdaságosság iránt fogékony“ embertípus, a homo oeconomicus feledkezik el. A probléma jelentőségét az SZSZK Belügyi- és Környezetvédelmi Minisztériumának júliusban nyilvánosságra hozott, a munkahelyi környezetre vonatkozó adatai is bizonyítják. Aggasztó statisztika 1987-ben „csak“ 207 162 ember dolgozott veszélyes körülmények között, tavaly viszont számuk 5,08 százalékkal emelkedve megközelí­tette a 218 ezret. Legrosszabb a helyzet a fémfeldolgozóiparban, ahol a megengedettnél rosszabb kö­rülmények között 52 509 embert foglalkoztatnak. Jelenleg ehhez az ágazathoz tartozik a veszélyes szlo­vákiai munkahelyek 24,1 százaléka. Második helyen a mezőgazdaság áll, majd a vegy- és papíripar, továb­bá á bányászat és az energiaipar következik. Az ágazati szakszerve­zetek statisztikai adatai szerint 1987-hez viszonyítva tavaly - a he­lyi gazdálkodási üzemek, közigaz­gatási szervek és pénzintézetek, a kulturális szféra kivitelével, ahol mérsékelt javulás következett be- mindenütt rosszabbodott a hely­zet. A mezőgazdaságban,a bánya- és energiaiparban, az építő-, vala­mint a fémfeldolgozóiparban több mint ezerrel, az erdőgazdaságban és vízgazdálkodásban, illetve a fa- feldolgozó üzemekben pedig több mint 2500-zal növekedett a veszé­lyes munkahelyeken foglalkoztatot­tak száma. Aggasztóak az állapotok az egészségügyben is, ahol 100 alkalmazottból 17-en az emberi szervezetre ártalmas munkát vé­geznek. Területi megoszlását tekintve legkritikusabb helyzet a Közép-szlo­vákiai kerületben alakult ki, ahol 1987-ben 70 017, tavaly pedig már 77 333 ilyen munkahely volt. Brati­slavában viszont az egészségtelen munkahelyi körülmények között dol­gozók száma csak 53-mal -10 924- ről 10 987-re - emelkedett. Szlová­kiában az egészségtelen munkakö­rülmények a dolgozók több mint 8 százalékát veszélyeztetik. Közülük mintegy fél ezrelék foglalkozási ár­talmaktól szenved. Nagy részük- a becslések szerint vagy 132 ezer ember - elsősorban a zajártalomnak van kiszolgáltatva. Például a több­nyire nőket foglalkoztató textilipar­ban a zajszint meghaladja a 115 decibelt. A munkahelyi porszennye­ződés 52 ezer, a vegyi anyagok 40 ezer ember egészségére vannak közvetlen hatással. A vibráció 16 ezer dolgozó egészségét veszélyez­teti. Szaporodó üzemi balesetek A korábbi években a munkahelyi balesetek előfordulása csökkenő irányzatot mutatott. Előfordulásuk azonban a 80-as évek második felé­ben gyakoribbá vált. Tavalyelőtt 1986-hoz viszonyítva a halálos munkahelyi balesetek száma 0,85, az egyéb sérüléseké 2,25 százalék­kal emelkedett. Az SZSZK-ban munkahelyéről egészségügyi okok­ból naponta mintegy 100 ezer ember marad távol. Ennek 4300 esetben munkahelyi, 12 ezer alkalommal pe­dig egyéb baleset volt az oka. A hosszú távú környezetvédelmi koncepció célkitűzéseit 1988-ban- a talaj, a levegő, a víz védelme mellett - tehát ezen a téren sem sikerült megvalósítani. Az igaz­sághoz tartozik azonban, hogy a munkahelyi környezet fokozódó romlásáról tanúskodó statisztikai adatok nemcsak a különféle beren­dezések, gépek, műszaki eljárások korszerűtlenségének, a munkavé­delmi előírások be nem tartásának a munkafegyelemben és a műszaki eljárások terén tapasztalható ha­nyagságnak a következményei, ha­nem a közelmúlt szigorúbb, tárgyila- gosabb ellenőrzéseinek, az intenzí­vebb egészségügyi vizsgálatoknak is köszönhetőek. Részeredmények Csak részeredményként könyvel­hető el, de mégis örvendetes, hogy a dolgozók üdüléséhez és kulturális életéhez szükséges feltételeket 1988-ban a célkitűzéseknek megfe­lelően sikerült alakítani. Befejezték az Alacsony-Tátra vidéke fejlesztési tervének kidolgozását, és az itt lévő üdülőhelyek problémáinak megoldá­sával is foglalkoztak. Kidolgozták a Kis-Fátra vonzáskörzetében lévő rekreációs központok településfej­lesztésének dokumentumait, elkép­zeléseit is. Az általános feltételek javításá­hoz az idegenforgalmi létesítmé­nyek anyagi bázisának, lehetőségei­nek növelése is hozzájárul. Pozitívu­mának tekinthető városaink történel­mi magvának felújítása is. Ezen a téren az ún. differenciált, megkü­lönböztetett műemlékvédelmi kon­cepció érvényesült. Ez elsősorban Banská Stiavnica, Kremnica és Bar­dejov, a közelmúltban pedig Brati­slava, Banská Bystrica és Kassa (Koéice) nemzetiíkulturális értékként számon tartott városrészeinek, egyes épületeinek, szobrainak stb. megmentésére irányult. Napjainkig a több mint 10 500 jegyzékbe vett műemlék 55 százalékát már felújí­tották, 4 százalék esetében a mun­kálatok jelenleg is folynak. Szomorú viszont, hogy a lakás­építésben lemaradások voltak. Szlo­vákiában tavaly összesen 32 041 lakást adtak át. Ez a tervezett meny- nyiség 85,6 százaléka. A legrosz- szabb helyzet Bratislavában alakult, ki, ahol a lakásépítési programot mindössze 71 százalékra teljesítet­ték. Sajnálatos az is, hogy új lakóte­lepeink továbbra is egyhangúak, si­várak, kaszárnyajellegük még min­dig szembetűnő. A felvázolt állapotok évtizedek alatt alakultak ki. Orvoslásuk nyílt feltárás nélkül nem valósítható meg. Nyilvánvaló, hogy ezekkel a problé­mákkal a CSKP Központi Bizottsá­gának októberi, majd az SZLKP KB ezt követő ülésén is érdemben szándékoznak foglalkozni. Erre utal a CSKP KB 1989. június 15-én a tu­dományos-műszaki fejlődéssel, a kohászattal, a gép- és elektrotech­nikai iparral kapcsolatos dokumen­tuma is, amely leszögezi, hogy a párt gazdasági és szociális politi­kájának megvalósítása során a kulcsszerep az embert, mint az értékek létrehozóját és felhasználó­ját illeti meg. POMICHAL RICHÁRD

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom