Új Szó, 1989. október (42. évfolyam, 232-256. szám)

1989-10-27 / 254. szám, péntek

Az utánpótlás Vajon hogyan nevelődik, ki­ből válik „kádertartalék“, vagy­is „utánpótlás", hogyan te­relődik a figyelem egyik vagy másik fiatalra, miként kell dol­goznia ahhoz, hogy az üzem vezetői úgy tartsák számon, mint lehetséges jelöltet maga­sabb posztokra, fontosabb be­osztásba? Ezúttal nem a vezetőket kérdez­tem. A közel 600 dolgozót foglalkoz­tató érsekújvári (Nővé Zámky) Re- nokov nemzeti vállalatban csupán azt kértem az illetékes ügyintézők­től, mondjanak két nevet, hogy elbe­szélgethessek ilyen „kiszemelt11 fia­talokkal. Az udvarra nyíló ablakból rálátni a szolgáltató vállalat épületeire. Szorgos munka folyik lent, teherau­tókról rakják le, vagy éppen rakják Brat Erzsébet dolgozik a könyve/őségben fel az árut. A műhelyekben hegesz­tők fénye villog. Én meg Brat Erzsé­bet közgazdász és Szűcs Albin szerszámkészítő után indulok, őket ajánlották a figyelmembe. Brat Erzsébet a könyvelőségben dolgozik. A gyártási terveket írja szét, költségvetést készít és fokoza­tosan ismerkedik a többi munkafo­lyamattal is. Kilenc évvel ezelőtt a Surányi (Őurany) Közgazdasági Szakközépiskolából került a Reno- kovba. A jelenlegi időszak egyfajta megmérettetés számára, hisz a fe­lettesei már elhatározták: pár év múl­va vezető beosztásba kerül ezen a bonyolult és szerteágazó admi­nisztrációs részlegen. Addig azon­ban gyakorlati tudását ki kell egészí­tenie elméleti ismeretekkel is.- Harmadéves levelező hallgató­ja vagyok a Bratislavai Közgazdasá­gi Főiskolának. Hétközben eléggé megterhelő pszichikai munkát vég­zek, szombatonként pedig újra diák­ká változom. Nem vagyok panasz- kodós fajta, akit ha megbízzák va­lamivel, akkor ki­búvókat keres. Néha úgy érzem, hogy kicsit erre is fizettem rá, hiszen már annyi funkci­óm van, hogy alig győzöm. Nemrég beválasztottak az újonnan alakult vállalati tanácsba is, ahol a kilenc tagból hárman az adminisztrációs munkakörben dol­gozunk. A mun­kástanács tagjá­nak lenni megtisz­teltetés, de egy­ben nagy felelős­séggel járó tevé­kenység is. A fel­adatunk ugyanis sokrétű, a tervek jóváhagyásától a nyereség elosz­tásáig terjed.- Ha jók az ér­tesüléseim, akkor a vállalat SZISZ­alapszervezeté- ben is aktívan te­vékenykedsz.- Hm. Kategorizálni kellene a tár­sadalmi szervezetekben folyó mun­ka súlyát, minőségét, hogy aztán az ember véleményt mondhasson a te­vékenységről. Nézetem szerint ugyanis kevés az olyan SZISZ-alap- szervezet, ahol a fiatalok lelkesen dolgoznának. Jó, ha a 100-120 tag­ból nálunk is harmincra számítha­tunk. Egyébként a SZISZ járási reví­ziós bizottságának is a tagja vagyok, a vállalati alapszervezetben műkö­dőnek pedig az elnöke. Itt, házon belül, nem nagyon lehet a funkciókat különválasztani. Negyedévenként tehát nemcsak ellenőrzőm a SZISZ gazdasági tevékenységét, hanem részt vállalok az egyes akciók meg­szervezéséből is.- Naponta utazol a munkahelyed­re. Mikor jut időd a tanulásra?- Látod, ez nagyon kevés embert érdekel, pedig aki levelezőn tanul, az duplán megszenvedi a főiskolás éveket. A munkaidő a vállalatban hat órakor kezdődik, s nekem erre az időre be kell jutnom a szomszé­dos Tardoskeddről (Tvrdosovce). A délutáni hazajutás eléggé bizony­talan, mert a gyűlések, a különböző megbeszélések csak tizennégy órá­tól realizálhatók. Esténként fáradtan érek haza, s a hétvégék jobbára tanulással telnek el. Két álmom volt, amit harminc­éves koromig valóra akartam válta­ni. Az egyik már teljesült. Tavaly egy utazási irodán keresztül eljutottam Velencébe. A másik a főiskola el­végzése. Szeretném időben, problé­mamentesen befejezni ezt is. Úgy gondolom, ha győzi addig az iramot, lelkiismeretes vezető lesz belőle... Szűcs Albin szerszámkészítőt a műhelyben kerestem fel. Annyit már tudtam róla, hogy a vállalat kiváló szakembere, s nevét az újítók közt is jegyzik. Ő az itt működő SZISZ-alapszervezet elnöke, nem­rég fejezte be tanulmányait a gép­ipari szakközépiskola esti tagoza­tán. így a szakmunkás képesítés mellé érettségi bizonyítványt is szer­zett. Az alkatánál fogva szerény és csöndes fiatalembert az ifjúsági szervezetben tapasztaltakról fag­gatom.- Hogy milyenek a fiatalok? - kér­dez vissza. - Annyi vád éri mostaná­ban őket, hogy igazán érdemes len­ne elgondolkodni, vajon a felhozott sok rosszból mennyi terheli az ő lel­kiismeretüket. Hogy miért nehéz megszervezni egy szakszervezeti vagy egy SZISZ-kirándulást? Nem írom alá, hogy minden esetben az érdektelenség miatt. A fiatalok átvet­ték az előttük álló generáció életstí­lusát, szemléletét, most már ők is ebben az értékrendben gondolkod­nak, vagyis a „pénzre hajtanak1'. A hét végén aztán a kertben, a fólia­sátor alatt dolgoznak, hogyan is ér­nének rá kirándulni, szórakozni...- Volt azért néhány sikeres akció­tok is.- Igen, de nem kis erőfeszítésbe került, hogy meglegyen a létszám például a háromnapos Hradec Krá- lové-i vagy a pár hónappal ezelőtti nagy-fátrai kiránduláshoz, pedig a SZISZ nem kis összeggel járult Szűcs Albin szerszámkészítő (Dusán Kuruc felvételei) mindkét akcióhoz. A külföldi egy-egy napos kiruccanásokra az úgyneve­zett bevásárló turistautakra ellenben akad jelentkező bőven.- Hogyan lehet, vagy lehetne a fi­atalokat összetartani?- Nincsenek illúzióim, mert ná­lunk a SZISZ-klub sem azt a külde­tést tölti be, amit elvárnánk tőle. A többi szervezettel közösen hasz­nált helyiségünk ráadásul nem is a vállalat területén van, így nehéz a fiatalokat oda becsábítani. A Re- nokov vezetősége messzemenően támogatja a fiatalok kezdeményezé­sét, valahol mégis egyfajta hiányér­zete van az embernek.- Ötször vettél részt a Rysy-tú- rán, s a Tátrát is keresztül-kasul bejártad. Hogyan látod, milyennek tartod az ifjúsági szervezet mun­káját?- Nehéz szabadulni a bürokráciá­tól. Ebben a szervezetben meghatá­rozott a korhatár, pár év múlva én is „kiöregszem11 a SZISZ-ből. Hogy mi fog változni a jobbik irányban? Talán az utánunk jövő ifjúság aktívabb lesz, mint mi voltunk.-Te is naponta ingázol Érsekúj­vár és lakhelyed, Kürt (Strekov) kö­zött. Mivel töltőd a szabadidődet?- Kissé furcsa és szokatlan a hobbim. Késeket, tőröket és kar­dokat „gyártok11. Foglalkozom fara­gással is. De legjobban a turisztika érdekel. Néha csak úgy cél nélkül „világgá megyek11... A sok mindenre kiterjedő érdeklődés, a közéleti tisztsé­gekkel járó elfoglaltság, a má­sok érdekében végzett társa­dalmi munka tehát az a több­let, ami a szakmai felkészült­séggel és hozzáértéssel betöl­tött saját munkakör mellett ká­dertartalékká, „Utánpótlássá“ neveli, de úgy is mondhat­nánk, hogy edzi a fiatalokat. E két esetben talán annyival könnyebb a kiszemeltek és fejlődésük útján figyelemmel kísértek helyzete, hogy még nincsenek családi gondjaik, Brat Erzsébet hajadon még és Szűcs Albin is nőtlen. Hogy teljesebb legyen a kép, legkö­zelebb olyanokkal beszélge­tünk el, akiknek a család, a gyermekek mellett kell helyt­állniuk. Ha nem félnék a köny- nyelmű ígéretektől, azt mon­danám - a most bemutatott két fiatalt fölkeresem és meg­kérdezem néhány év múlva, hogy lássuk, hogyan győzik, amit elvállaltak, sikerül-e meg­valósítaniuk terveiket és álma­ikat. SZITÁS GABRIELLA KOMMENTÁLJUK I—i Vigyázzunk egymásra Az autó hozzátartozik mindennapi életünkhöz. Nemcsak azért, mert segítségével hamarább jut el rendeltetési helyére az áru, még oda is, ahol nincs vasút, hanem mert sokan a munkábajá- rást, a rokoni látogatást, a hét végét sem tudják elképzelni nélküle. A közúti közlekedésben azonban szép számban vesznek részt azok is, akik gyalog vagy kerékpáron sietnek a munkahe­lyükre, vagy máshová. Mindez nem is volna baj, ha a városok utcái, a közutaink nem volnának túlzsúfoltak, ha a közúti forga­lom összes résztvevője körültekintően közlekedne, ha betarta­nák a közlekedés szabályait. A statisztika szerint Szlovákiában félóránként történik egy karambol. A legtöbb esetben a figyelmetlenség, az indokolatlan maga- biztosság, egyszóval a közlekedési szabályok durva megsértése a baj okozója. Szeptember 26-ig csupán Szlovákiában 21 533 szerencsétlenséget jegyeztek fel, ezek következtében 315 ember vesztette életét, ami tizenkettővel több mint a múlt év hasonló időszakában. Csaknem másfélezer a súlyos, több mint ötezer a könnyebb sérültek száma. Az okok között továbbra is első helyen áll a helytelen vezetés, amelyet a gyorshajtás, az előny- szabály meg nem adása követ, de nem egy esetben az ittas vezetés is közrejátszik. A Martini járásban például a nyár folya­mán egy négyórás ellenőrzés során ötvenkét gépjárművezetőnél színezödött el az alkoholszonda. Kétségtelen, a gépjárművezetők okozzák a balesetek többsé­gét, de a gyalogosok, a kerékpárosok is jelentősen hozzájárul­nak a statisztika kedvezőtlen alakulásához. Évek óta szó van a kerékpárutak építéséről, arról, hogy a főutak mellett mindenütt járdának kell lennie. Annak ellenére, hogy az állami biztosító anyagiakkal is kész segíteni az építést, az ügy csak lassan halad előre. A nemzeti bizottságok, a közútfenntartó vállalatok nem fordítanak olyan figyelmet ennek, mint kellene. Különösen prob­lémás a közlekedés a szlovák fővárosban, ahol egy időben több helyen is átépítik az utakat, ami nemegyszer balesetveszélyt rejt magában. Míg ugyanis Brnóban ezer motoros járműre huszonöt karamból jut, addig a szlovák fővárosban harmincöt, vagyis tízzel több. ószintén meg kell mondani, hogy a közúti hálózat kiépítése sem tart lépést a fejlődéssel, s emiatt az utak túlzsúfol­tak, főleg a nyári hónapokban. A Nyugat-szlovákiai kerületet felkereső turisták száma a turistaidényben a múlt évhez viszo­nyítva például másfél millióval növekedett. Minden évszaknak megvan a maga jó és kellemetlen oldala. Most ősszel már ködösek a reggelek, a páralecsapódás követ­keztében csúszóssá válnak az utak, főleg ha hajnalban fagypont alá süllyed a hőmérő higanyszála, vagy ha olyan területhez érünk, ahol cukorrépát szállítanak. A szakemberek figyelmeztet­nek, hogy a rossz látási viszonyok miatt tompított fénnyel, és óvatosan vezessünk. A kerékpárosoknak is tudatosítaniuk kell, hogy csak lámpával felszerelt járműveken közlekedhetnek, mert így nem veszélyeztetik a saját és mások biztonságát. A gyalogo­soknak is számolniuk kell a megváltozott útviszonyokkal. A baj megelőzése tehát közös feladat, annál is inkább, mivel évente hazánkban a közúti balesetek következtében annyi ember veszti életét, mint egy közepes település lélekszáma. Az sem mellékes, hogy népgazdaságunk kára évente több milliárdra rúg. A közlekedési szakemberek véleménye szerint a balesetek jelentős része elkerülhető volna, ha mindnyájan jobban alkal­mazkodnánk az időjárási és közlekedési viszonyokhoz, de főleg egymáshoz. Társadalmi érdek, hogy közútainkon, az autók számának további növekedése ellenére, csökkenjen a balesetek száma. NÉMETH JÁNOS ORVOSI TANÁCSADÓ Hogyan gyógyítsuk a köhögést? A köhögés különböző betegségek leggyakoribb tünetei közé tartozik és éppen ezért a legtöbb ember nem tulajdonít kellő figyelmet neki, pedig olykor komoly megbetegedést jelez. Ez a téma azért keltette fel figyelme­met, mert orvosi gyakorlatom során többször találkoztam már öngyógyí­tó betegekkel. Miért öngyógyítók? Sok háztartásban a különböző gyógyszerek egész sorát tartogat­ják, esetenként egyes betegségek után megmaradt készítményekről van szó, máskor céltudatosan „szerzik be“ a kívánt gyógyszert, így aztán megtörténik, hogy sokan a leggyakoribb betegségtüneteket: fejfájást, köhögést stb. egyéni mó­don, tudományos ismeretek nélkül, maguk gyógyítják. Nézzük meg, mely betegségek váltják ki leggyakrabban a köhögést, mely alapelvek szerint történik a gyógyítás és hogy a laikus felfogás szerinti „köhögés elleni11 gyógysze­rek miért nem használhatók minden esetben? A leggyakoribb betegségek, me­lyeknek rendszeres kísérőtünete a köhögés, a légzőutak legkülönbö­zőbb gyulladásos elváltozásai. A kö­högés lehet száraz, ingerlő, de ún. „produktív11 is, amikor a beteg ki- sebb-nagyobb mennyiségű nyákos váladékot köhög fel. A száraz köhö­gésnél általában a köhögési ingert visszaszorító gyógyszerekre van szükség, a produktív köhögést azonban nem szabad ilyen gyógy­szerekkel elnyomni, mivel a fertőző nyákos váladék mielőbbi kiköhögé­se a cél. Az utóbbi esetben a köpte­tő, nyákos váladék-bomlasztó gyógyszereket kell alkalmazni, me­lyek segítségével a fertőző anyag könnyebben és gyorsabban kikerül a légutakból. Lényeges tudnivaló, hogy a szív elégtelensége is produk­tív köhögéssel jár és ilyenkor még­sem a köptető, hanem a szívgyen­geséget gyógyító készítmények se­gítenek. Általában nem szükséges gyógyszert szedni a poros környe­zet, ingerlő gázok, dohányzás, légúti idegen tárgy következtében kialakult köhögéskor. Szeretném felhívni a figyelmet ar­ra, hogy a köhögés gyakran csupán egyedüli tünete lehet olyan nagyon komoly betegségnek is mint a tüdő­rák, a tuberkulózis, a tüdőasztma és bizonyos balesetek utáni állapotok, melyeknél elsődleges mindig az alapbetegség szakszerű gyógyítá­sa. Az előzőleg tárgyalt, köhögést befolyásoló gyógyszerek ilyen ese­tekben sohasem elegendők. A neu­rotikus gyerekeknél is előfordulhat köhécselés (hasonló mint a szóno­koknál) és ilyenkor sincs szükség köhögés elleni gyógyszerre, hanem inkább a pszichológus vagy pszi­chiáter segítségére. Köhögéskor sohasem mulasszuk el felkeresni kezelőorvosunkat. Az orvos által felírt gyógyszerek szedé­se mellett nagyon fontos betartani a megfelelő folyadékfelvételt is. A szívgyengeségi köhögésnél a nor­mális és csökkent, a légúti gyulladá­soknál viszont a fokozott folyadék- felvétel ajánlott. Fontos a környezet páratartalma is. A lakásokban pára­fejlesztő berendezéseket kellene el­helyezni, mivel sok rákkutató szerint a száraz levegő a tüdő rosszindulatú daganatának keletkezésénél az egyik rizikótényező. Ez az állítás azzal is bizonyítható, hogy a tüdőrák gyakrabban fordul elő a finneknél, akik napjában akár többször is szá­raz, forró levegőben szaunáznak. A gyerekágy fölé ajánlatos nedves lepedőt függeszteni. Természetesen kerülni kell a dohányzást, poros kör­nyezetet és nagyon hideg italok fo­gyasztását is. A köhögés gyógyításánál jó ered­ményeket lehet elérni bizonyos gyógyszeres oldatok gőzének belé­legzésével (inhaláció), melyek közül elsősorban a Vincentkát, Inhalexet kell megemlíteni. A növények és a növényi kivonatok pótolhatatlanok a köhögés kezelésénél. Ilyen példá­ul az eukaliptusz olaj is, amely a jól ismert Bromhexin cseppek egyik alapanyaga. A köhögést és az azt kiváltó be­tegséget idejekorán kell gyógyítani, mert különböző szövődmények is kialakulhatnak. A hirtelen keletkező köhögésrohamoknál átmeneti vérel­látási zavar is keletkezhet az agy­ban, ami eszméletvesztést okoz. A köhögéssel járó hirtelen hasizom­összehúzódások fájdalmasak, sőt hányást is kiválthatnak. A légmell (levegő bejutása a mellüregbe) ki­alakulása sem megy ritkaságszám­ba, és az idősebb embereknél bor­datörés is előfordulhat. Az éjszakai köhögés zavarja a pihenést és foko­zatosan a szervezet kimerüléséhez vezethet. Végezetül szeretném hangsú­lyozni, hogy a köhögés lebecsülése, öngyógyítása gyakran komoly egész­ségkárosodást okozhat. Legszo­morúbbak azok az esetek, melyek­nél a „keményfejű11 beteg elutasítja az orvosi segítséget, s amikor a kö­högés már más egyéb tünetekkel is társul, a tüdőrák gyógyulási esélye általában a minimumra csökken. Dr. JÁN VASIL ÚJ SZÚ 4 1989. X. 27

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom