Új Szó, 1989. szeptember (42. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-30 / 231. szám, szombat

ÚJ szú 3 1989. IX. 30. Általános vita az ENSZ-ben Vélemények a globális helyzetről és a regionális kérdésekröl Pretoria nem vette figyelembe a Közgyűlés határozatát • Kétoldalú megbeszélések------------------------KÍNA NEMZETI ÜNNEPE----------------------­Kett ős front: ideológia és gazdaság (ŐSTK) - New Yorkban folytatódott az ENSZ-közgyúlés 44. ülésszakának álta­lános politikai vitája. Még a csütörtöki felszólalók között volt Horn Gyula ma­gyar külügyminiszter, aki egyebek között üdvözölte a kelet-nyugati kapcsolatokban beállt pozitív változásokat. Emlékeztetett rá, hogy a leszerelés terén, főleg a többol­dalú tárgyalásokon még nem eléggé konkrétak az eredmények. Nyomatéko­san szállt síkra a vegyi fegyverek tilalmá­ról és felszámolásáról szóló szerződés mielőbbi megkötéséért. Mint mondotta, Magyarország jelentős politikai, gazdasá­gi és társadalmi változások időszakát éli, s ehhez kedvező külső feltételekre is szüksége van. Ezért érdeke az európai stabilitás erősítése. Abdái Vakil afgán külügyminiszter an­nak a véleményének adott hangot, hogy a nemzetközi helyzet alakulásával ellen­tétben az Afganisztán körüli szituáció több aggodalomra ad okot. Són Sann, az ún. Demokratikus Kambodzsa kormányá­nak elnöke Norodom Szihanuk herceg üzenetét olvasta fél. Beismerte, hogy a kambodzsai nép nem kívánja a vörös khmerek visszatérését, ugyanakkor azt állította, hogy a polgárháború megakadá­lyozásának egyetlen módja, ha a vörös khmerek képviselőit is bevonják a koalíci­ós kormányba. Jaime Paz Zamora bolíviai államfő elsősorban a kábítószer-kereskedelem­mel és a fejlődő országok gazdasági helyzetével foglalkozott. Karolosz Papu- liasz görög külügyminiszter az európai regionális együttműködés fontosságát emelte ki, míg Hans van dem Broek, a holland diplomácia vezetője az emberi jogok kérdéskörét részletezte. Ali Ala- tasz indonéz külügyminiszter a nemzet­közi biztonság gazdasági szempontjairól szólt. Spanyol kollégája, Francisco Fer- nandez Ordonez a regionális válsággó­coknak szentelt nagy figyelmet, akárcsak Fernando Solana mexikói külügymi­niszter. loan Totu román külügyminiszter fel­szólította a Közgyűlést, fogadjon el olyan intézkedéseket, amelyek a tagállamok­(ŐSTK) - Libanonban tegnap a parla­ment fontos ülésének előestéjén nyugod- tabbá vált a helyzet. A tervek szerint ma Szaúd-Arábiában kerül sor az ülésre, amelyen a résztvevők áttekintik az Arab Államok Ligája bizottságának béketervét. Lahdar Ibrahimi, a Liga főtitkárának személyes helyettese a szaúd-arábiai uralkodónak küldött jelentésében közölte: a legutóbbi konzultációkon a libanoni konfliktusban érintett összes fél készsé­gét fejezte ki, hogy betartja a jelenlegi tűzszünetet és támogatja az Arab Álla­mok Ligája bizottságának békekezdemé­nyezését. A parlament mostani ülése a li­(ŐSTK) - Az amerikai szenátus jóvá­hagyta a jövő évi katonai költségvetést. A viharos vitát követően, az utolsó pilla­natban emelték az ún. csillagháborús programra fordítható összeget, mégpedig 3,7 milliárdról 4,3 milliárdra. A képviselő­ház korábban csupán 3,1 milliárd dollárt hagyott jóvá erre a célra, s ezért a végső összegről a Kongresszus két házának közös bizottsága fog dönteni. Az összesen 288 milliárd dollárra rúgó katonai költségvetésből a Bush-kormány- zat 1,1 milliárdot szán arra a tervre, amely keretében az MX interkontinentális bal­(ŐSTK) - Az ideiglenes görög kabinet, amelyet az Új Demokrácia és a Haladó Baloldali Koalíció alkot, október 6-án le­mond. Ezt Atanassziosz Kanellopulosz, a kormány szóvivője közölte csütörtökön Athénban. A görög alkotmány megszabja, hogy a kormánynak 30 nappal a parlamenti választások előtt kell benyújtania lemon­dását. Konsztantinosz Mitszotakisz- nak, a kormányzó Új Demokrácia Pártja elnökének bejelentése szerint ezekre a választásokra november 5-én kerül sor. A kormány feloszlatásával párhuzamosan bán megakadályoznák az állami vállala­tok magánkézbe adását, továbbá a tájé­koztató eszközökben más országok hely­zetéről szóló elferdített információk köz­lését. A Közgyűlés a fejlődő országok cso­portjának javaslatára ugyancsak csütörtö­kön határozatot fogadott el, amely felszó­lította a pretoriai kormányt, érvénytelenít­se az Afrikai Nemzeti Kongresszus egy tagja, Jeffrey Boesman ügyében hozott halálos ítéletet. A határozat mellett szava­zott 149 ország, senki sem volt ellene, csupán az USA és Nagy-Britannia tartóz­kodott. Tegnap reggel érkezett azonban a hír, hogy Boesmant ennek ellenére a kora reggeli órákban kivégezték. A 36 éves férfit azzal vádolták, hogy 1985-ben egy apartheid-ellenes tüntetésben gyil­kosságot követett el. Az ENSZ illetékes bizottsága azonban politikai fogolynak mi­nősítette. A péntek hajnali kivégzés az első volt azóta, hogy Frederik de Klerk augusztus 15-én a Dél-afrikai Köztársa­ság elnöke lett. xxx New Yorkban további kétoldalú találko­zókra is sor került. Jaromír Johanes csehszlovák külügyminiszter Hans Adriessennel, az Európai Közösségek Bizottságának tagjával folytatott megbe­szélést. Elsősorban azt hangsúlyozták, hogy Csehszlovákia és a Közös Piac együttműködése elmélyíthető, s ehhez jó feltételeket biztosítanak a hazánkban végbemenő gazdasági reformok. (ŐSTK) - Az európai bizalom és biz­tonság erősítését célzó intézkedésekről szóló konferencia plenáris ülésén Bécs­ben tegnap felszólalt Ladislav Balcar nagykövet, a csehszlovák küldöttség ve­zetője. Emlékeztetett rá, hogy hazánk a Jakeá-javaslatként ismertté vált kezde­ményezésével bizonyította készségét az banoni béke biztosítása és az ország egységének felújítása szempontjából fon­tos szakaszt jelent. A libanoni képviselők figyelme várhatóan a demokratikus refor­mokkal, valamint a szíriai egységek Liba­nonból történő kivonásával kapcsolatos problémákra összpontosul. A muzulmán képviselők túlnyomó többsége támogatja a reformokról szóló megállapodást és azt, hogy az egységkormányt még a szíriai csapatok távozása előtt alakítsák meg. A keresztény képviselők viszont kitarta­nak korábbi követelésük mellett, mely szerint először a Libanonban állomásozó szíriai katonák kivonásának időrendi ter­vét kell kidolgozni. lisztikus rakétákat a föld alatti silókból vasúton közlekedtethető kilövöberende- zésekre helyezik át. A Midgetman rakéták fejlesztésére 100 millió dollárt határoz meg a költségvetés. A szenátus a Trident 2 hadászati rakéták gyártására kért 1,8 milliárd dollárt nem hagyta jóvá, viszont további 300 milliót szavazott meg e raké­ták fejlesztésére. Az idei katonai költségvetéshez viszo­nyítva a jövő évi 5 milliárd dollárral maga­sabb. A Szovjetunió, mint azt májusban hivatalosan közölték, idén jóval kisebb összeget, 77,3 milliárd rubelt költ fegyve­rekre. lehetőség nyílik az előzetes konzultációk­ra arról, hogy melyik politikai pártot bízzák meg az új kabinet megalakításával. A parlament egyébként szerdán úgy . döntött, hogy a Koszkotasz-féle botrány­nyal kapcsolatban bíróság elé állítják Andreasz Papandreut. A volt miniszter- elnök határozottan elutasítja az ellene emelt vádakat és azt állítja, hogy azokat pártja, a PASOK lejáratása céljából kontstruálták. Papandreuval együtt bíró­ság elé állítják kormánya négy egykori tagját is. Jaromír Johanes találkozott Roberto Costa de Abreu Sodré brazil külügymi­niszterrel is. A megbeszélésen főleg a kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséről volt szó. A csehszlovák diplomácia vezetője szintén csütörtökön eszmecserét íolyta- tott Hans van dem Broek holland és Uffe Ellemann-Jensen dán külügyminiszter­rel. Egyebek között tájékoztatta őket arról a csehszlovák kezdeményezésről, hogy a Varsói Szerződés és a NATO érintkezé­si vonalán hozzák létre a bizalom, a jó­szomszédi együttműködés övezetét. Ja­romír Johanes találkozott még mexikói és Costa Rica-i kollégájával. Eduard Sevardnadze szovjet külügy­miniszter New Yorkban Oskar Fischer- rel, az NDK diplomáciájának vezetőjével, továbbá loan Totu román, Abdái Vakil afgán, Budimir Loncsar jugoszláv, Gi- anni De Michelis olasz és Alois Mock osztrák külügyminiszterrel folytatott meg­beszélést. Sevardnadze újságíróknak nyilatkozva értékelte Mose Arensszal, az izraeli dip­lomácia vezetőjével lezajlott tárgyalásait. Mint mondotta, érdekes és hasznos meg­beszéléseket folytattak a közel-keleti ren­dezésről. Kitért rá, hogy Samir Izraeli miniszterelnök terve bizonyos realisztikus elemeket tartalmaz, s érdekes Mubarak egyiptomi államfő kezdeményezése is. A szovjet külügyminiszter felhívta partne­re figyelmét arra, hogy a PFSZ nélkül nem rendezhető a közel-keleti konfliktus. ilyen intézkedések meghozatalára. Bal­car nagykövet kitért rá, hogy a hel­sinki Záróokmánynak a katonai küldöttsé­gek cseréjére vonatkozó Tészeit minded­dig nem sikerült teljes mértékben megva­lósítani. Ezzel összefüggésben említette meg, hogy Csehszlovákia és Ausztria között katonai vonalon is jószomszédi kontaktusok alakultak ki. Az összeurópai folyamatban részt ve­vő államok között a katonai együttműkö­dés olyan területekre is kiterjedhet, mint a katonai iskolák tanárainak és diákjainak kölcsönös látogatásai, kulturális, tudomá­nyos és sportkapcsolatai. Ladislav Balcar végezetül megelégedéssel szólt arról, hogy a helsinki folyamat 35 államának a katonai doktrínákról szóló szemináriu­mát jövő januárban Bécsben tartják meg, s hogy a tanácskozás előkészületei meg­felelő ütemben folynak. Ünnepi nagygyűlés Pekingben (ÖSTK) - Pekingben a parlament épü­letében ünnepi nagygyűlést rendeztek a Kínai Népköztársaság kikiáltásának 40. évfordulója alkalmából. Ezen beszédet mondott Csiang Cö-min, a Kínai KP KB főtitkára. Egyebek között hangsúlyozta, az ország fejlődését csak a szocializmus tudja biztosítani. Alapvető feladat a társa­dalmi termelőerők határozott növelése, s ennek keretében a legfőbb figyelmet a gazdasági építésre kell fordítani - muta­tott rá a főtitkár, s hozzátette, a szocialista reform elvetése azt jelentené, hogy a szo­cialista rendszer életerejét nyomják el. Csiang Cö-min ismételten megerősí­tette, hogy Kína nem tér le a reformok útjáról, nyitott marad a világ felé, leküzdi a külföldi ellenséges erők kísérleteit az ország elszigetelésére. A kínai nép so­sem hajlik meg a külföldi nyomás előtt, nem mond le a szocialista útról és nemze­ti függetlenségéről valamiféle alamizsná­ért cserébe - szögezte le a főtitkár. A to­vábbiakban külön kiemelte, hogy a négy alapelvet, a reformpolitikát és a nyíltságot szerves egységben’kell érvényesíteni. Kambodzsa Még az idén lesznek választások (CSTK) - Kambodzsában a tervek sze­rint még ebben az évben általános vá­lasztásokat rendeznek. Ezt Hea Sim, a kambodzsai nemzetgyűlés elnöke je­lentette ki thaiföldi képviselőkkel megtar­tott phnompenhi találkozóján. Az SPK hírügynökség rámutatott: nem tudni, hogy addig megállapodnak-e a felek a kam­bodzsai konfliktus politikai rendezésében, de tekintet nélkül erre, megtartják a vá­lasztásokat. A legutóbbi parlamenti vá­lasztásokra 1981 májusában került sor. Csaknem négy hónappal a pekin­gi Tienanmenen lezajlott esemé­nyek után, holnap, ismét benépesül a tér, itt tartják a Kínai Népköztársa­ság kikiáltása 40. évfordulójának ün­nepségeit. Az előkészületekről a hír- ügynökségek már egy héttel ezelőtt beszámoltak. A nagygyűlésre száz­ezres tömeget várnak: az üzemek, intézmények kiválasztott dolgozói­kat delegálják az ünnepségre, ame­lyet a június negyedike óta gyakran hangoztatott „stabilitás mindenek­előtt" jelszó jegyében rendeznek meg. A Tienanmen nyugalma tehát garantált, hiszen még mindig ér­vényben van a rendkívüli állapot, s amint Li Peng kormányfő mondta két hete egy japán parlamenti dele­gáció tagjaival találkozva: a kor­mány a közeljövőben nem is tervezi a feloldását. „Pekingben az élet visszatért a rendes kerékvágásba, de még léteznek kormányellenes erők, ezért van szükség arra, hogy a katonaság segítse a rendfenntar­tásra egyedül képtelen rendőrsé­get. " A japán delegáció viszont arra kérte Li Penget, hogy mégis jó len­ne, ha feloldanák a rendkívüli álla­potot, mert az „károkat okoz a pe­kingi kormány nemzetközi tekinté­lyének". Persze, azt ma még senki sem tudja felmérni, hogy milyen hatással volt (van) június negyedike Kína nemzetközi kapcsolataira. Valószí­nű, hogy a gazdasági károk nem lesznek olyan nagyok, mint sokan gondolták: a külföldi beruházók, szakértők, akik az első napokban elhagyták Kínát, lassan ismét visz- szaszivárognak. Ezen nem is lehet csodálkozni, az üzlet az üzlet, s a kí­nai piac hatalmas lehetőségekkel kecsegtet. Sőt, bátorít is, mivel a ve­zetés minden alkalmat megragad arra, hogy hangsúlyozza, két dolog biztosan nem fog változni: a szocia­lista építés irányvonala és a világ felé való nyitás. Ami a politikai kapcsolatokat illeti, kétségtelen, hogy bizonyos lehűlés következett be az USA-hoz és né­hány más nyugati országhoz fűződő viszonyban. Két dologra reagált nemrégiben érzékenyen a pekingi külügyi szóvivő. Határozottan visz- szautasította a londoni székhelyű Amnesty International emberi jogi szervezetnek azt az állítását, hogy Kínában tömeges letartóztatások és titkos kivégzések kísérték a júniusi katonai fellépést. A kínai-amerikai kapcsolatokról szólva úgy fogalma­zott, az USA „nagymértékben be­avatkozott Kína belügyeibe és meg­sértette az ország méltóságát" az­zal, hogy eltorzított módon tájékoz­tatott a kínai ítéletekről, s megtorló intézkedéseket hozott az országgal szemben. Nem lett igazuk azoknak, akik Kína nemzetközi elszigetelődését jósolták. Ebben két dolog játszik közre. Az első: Peking nélkül nem lehet világpolitikát csinálni., A kínai diplomácia továbbra is aktivitásra törekszik. Ezt az említett japán láto­gatás mellett még sok más példa is bizonyítja: így Anatolij Lukjanovnak, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa első alelnökének vezetésével nem­régiben parlamenti küldöttség tár­gyalt napokon át Pekingben, Milán Václavík hadseregtábornok, nem­zetvédelmi miniszter vezetésével csehszlovák katonai küldöttség járt Kína több tartományában. Peking álláspontja továbbra is döntő fontos­ságú a kambodzsai rendezés szem­pontjából (a kínai külügyminiszter is ott volt július végén a nemzetközi Kambodzsa-konferencia megnyitá­sán). Csiang Cö-mint, az új főtitkárt pedig hivatalos látogatásra hívta meg Mihail Gorbacsov. Emlékezhe­tünk, a szovjet vezető májusi pekingi látogatása során újították fel teljes mértékben a párt- és állami kapcso­latokat, Gorbacsov meghívta az ak­kori főtitkárt, Csao Ce-jangot, de őt eltávolították posztjáról. A kínai párt főtitkárának szóló meghívót most az utódjának is átadták. S nem elhanyagolható a másik ok sem: a világ kevesebbet tud Kínáról, mint Kína a világról. Kevés informá­ció szivárgott ki mindarról, ami júni­us negyedike után a kínai vezetés­ben lezajlott, illetve nem sokkal több annál, mint amit a hivatalos pekingi jelentések közöltek. Ezért érződött tanácstalanság a nyugati országok kormányainak állásfoglalásaiban is, amelyek sokkal hangosabbak lettek volna, ha ilyesmi egy közelebbi or­szágban történik. Mert az újságok, a riporterek megpróbálhatnak követ­keztetéseket levonni a külső jelekből is, de kormányszinten ilyet nyíltan nem lehet tenni anélkül, hogy az ne járna diplomáciai bonyodalmakkal is. Szintén erre utalt júniusban Bonn­ban Mihail Gorbacsov, amikor meg­kérdezték tőle, hogy a népi képvise­lők kongresszusa miért nem ítélte el a katonák bevetését a Tienanme­nen. „ Azt hiszem, nem tudunk min­denről, szerintem erről a kérdésről az NSZK kormányának sincsenek részletes információi. Ezért az érté­keléskor különösen nagy felelősség- tudatot és körültekintést kell tanúsí­tani" - mondotta Gorbacsov. További példa erre, hogy amikor Csiang Cö-min lett a főtitkár, minden hírmagyarázó azzal kezdte, hogy ez meglepetés, másra számított. A No- voje Vremjában Jurij Sztarosztyenko is azon sajnálkozott, hogy az új főtitkár életrajza túlságosan tömör, majd rámutatott: „Csiang Cö-min előléptetése kompromisszum lehet Teng Hsziao-ping és az öregebb korosztály azon konzervatív cso­portjának képviselői között, akik azt remélik, hogy a gazdasági reform a legvisszafogottabb formákban folytatódik, s változatlan marad a társadalom politikai szerkezete. “ Csao Ce-jangot a június 24-i KB-ülé- sen minden tisztségéből leváltották, felró­va neki, hogy támogatta a zavargásokat, szabad utat engedett a burzsoá liberaliz­musnak, elhanyagolta az ideológiai mun­kát. A hivatalos álláspont szerint a diák- mozgalom hátterében összeesküvők kis csoportja húzódott meg, ennek a csoport­nak a fő célja a párt vezető szerepének aláásása volt. Teng sokat emlegetett jú­nius kilencediki programadó beszédében, amelyet minden pártalapszervezetben alaposan tanulmányoznak, hangsúlyozta a négy alapelvhez való hűséget. Ezek: 1. a kommunista párt vezető szerepe; 2. a szocialista út; 3. a népi demokratikus diktatúra; 4. a marxizmus-leninizmushoz és Mao Ce-tung eszméihez való hűség. E négy alapelv egységes egészet alkot, tehát, aki a párt vezető szerepét támadja, a négy alapelvet is elutasítja, a burzsoá liberalizmus pedig épp ezt célozza. Hi­szen, amint Teng fogalmazott, a burzsoá liberalizálás a teljes nyugatosítást, a kapi­talista utat jelenti. Mindebből következik az is, hogy Kí­nában az egyik legfontosabb feladatnak az ideológiai munkát tartják. A másik fontos feladat a harc a korrupció ellen, a vezető káderek erkölcsi tisztaságáért. Emlékezhetünk, az április közepén kirob­bant diákzavargások során a fiatalok leg­fontosabb követelései közé tartozott a korrupció felszámolása, a demokrácia, a nagyobb szabadság. Az eltávolított Csao Ce-jang és hívei ezzel egyetértet­tek. De míg ók a gazdasági reform mellett a politikai reform szükségességéről is beszéltek, addig a jelenlegi vezetés in­kább csak a gazdaságit hangsúlyozza. Ugyanakkor a békétlenkedók vitorlájából is ki akarja fogni a szelet, augusztusban például született egy határozat, amely szerint a kínai vezetők családtagjai szep­tember elsejével nem foglalkozhatnak üz­leti tevékenységgel. Korlátozták a vezető káderek utazási lehetőségeit is. Teng egyik legutóbbi beszédében azt húzta alá, biztosítani kell a kormányzás tisztaságát és becsületességét. A párt központi lapja, a Zsenmin Zsipao leszögezte, hogy meg kell szabadulni a kornjpcíótól, különben a párt elidegenedik a tömegektől és újabb zavargások kezdődnek. Csiao Si, aki a legszűkebb pártveze­tésnek, a politikai bizottság hattagú állan­dó bizottságának a tagja, a pekingi köz­ponti pártiskola tanévnyitóján a négy alapelv következetes betartása érdeké­ben négy pontban foglalta össze az ideo­lógiai munka fö feladatait: 1. Marx, Lenin, Mao Ce-tung és Teng Hsziao-ping műve­inek a tanulmányozása, a burzsoá libera­lizmus elleni harc; 2. az alapszervezetek­ben megfelelő feltételeket kell létrehozni az ideológiai és politikai munka mélyíté­séhez, különös tekintettel a nagy és a kö­zepes állami vállalatokra; 3. el kell távolí­tani a reakciós és obszcén publikációkat, videofelvételeket, megbüntetni ezek ter­jesztőit; 4. a pártpropagandában a fegye­lem szigorú megtartása, az újságíróknak következetesen kell harcolniuk a burzsoá liberalizálás eszméi ellen. Ezek lesznek azok a kérdések, ame­lyekről Kínával kapcsolatban az elkövet­kező hónapokban a legtöbbet lehet majd hallani. A pekingi vezetők nyilatkozataiból kitűnik, sikerre számítanak mindkét fron­ton: az ideológia és a gazdaság terén egyaránt. MALINÁK ISTVÁN Ma összeül a libanoni parlament A rendezés fontos szakasza A szenátus jóváhagyta a katonai költségvetést Az SDi-program finanszírozásáról még nincs megállapodás Görögország Lemond az ideiglenes kormány Bíróság elé állítják Papandreut Csehszlovák felszólalás Bécsben A Jakes-javaslat is bizonyítja megállapodási készségünket

Next

/
Oldalképek
Tartalom