Új Szó, 1989. szeptember (42. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-26 / 227. szám, kedd

ÚJ szú 3 J89. IX. 26. Eduard Sevardnadze sajtóértekezlete (ŐSTK) - Mint már beszámoltunk róla, a Wyoming állambeli Jackson Hole-ban lezajlott szovjet-amerikai külügyminiszteri találkozót követően Eduard Sevardnadze és James Baker közös sajtóértekezletet tartott. A-szovjet diplomácia vezetője bevezető nyilatkozatában részletesen ismertette azokat a megállapodásokat, amelyek a kétnapos tárgyalások eredményeként születtek a Szovjetunió és az Egyesült Államok között, majd az újságírók kérdéseire válaszolt. iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiii Wyoming: jó alap az előrelépéshez Moszkvában is, Washingtonban is elégedettek a múlt hét végén lezajlott szovjet-amerikai külügyminiszteri találkozó eredményeivel. Ezt azért kell külön leszögezni, mert az előrejelzések talán visszafo­gottabbak voltak, mint a korábbi magas szintű találkozók előtt, például a legfelsőbb washingtoni köröktől származó kiszivárogtatá­sok is ezt az óvatosságot sugallták. Emlékezhetünk, már hetekkel ezelőtt találgatások folytak az újabb csúcstalálkozó lehetőségeiről, a szovjet fél értésre adta: nem lenne ellenvetése, ha még az idén megrendeznék. Ezt viszont a Fehér Ház ellenezte, mondván, először külügyminiszteri szinten kell s2ámos kérdésben megállapodásra jutni, majd ennek alapján szakértőkre bízni a problémakörök részle­tes kimunkálását. Vagyis, jól elő kell készíteni Gorbacsov és Bush találkozóját, hogy az valóban jelentős eredményeket hozzon. Emö- gött látni kell, hogy a Bush-kormánynak - amely már nyolc hónapja hivatalban van, de ennek ellenére még mindig „új“ amerikai kor­mánynak nevezi magát - csak mostanra sikerült tisztáznia külpoliti­kájának fő irányait, meghatároznia a prioritásokat. Másrészt viszont arra is felfigyeltek a szakértők, hogy Sevardna­dze közvetlenül egyesült államokbeli útja előtt értékelte a két nagyhatalom kapcsolatait, általánosságban véve pozitívan, de bírálta is a Bush-kormányt azért, mert egyes területeken teljesen megrekedt a párbeszéd, nincs előrelépés, sőt még azt a szintet sem éri el, mint az előző, a Reagan-kormány idején. Hozzá kell fűzni, hogy az amerikai sajtó is bírálta az elnököt, például a hadászati támadófegyverekről folytatott tárgyalásokon a munka lassításáért. Ezek voltak azok az előzmények, amelyek után úgy tűnhet, hogy most Jackson Hole-ban a vártnál több kérdésben sikerült vagy közös nevezőre jutni, vagy megértetni a másik féllel az állásponto­kat. Persze, jónéhány olyan dolog is van, amelyekben még mindig nagyok a véleménykülönbségek. A két külügyminiszter ezúttal tucatnyi kérdésről megállapodást, nyilatkozatot, emlékeztetőt látott el kézjegyével, hozott elvi jelentőségű döntéseket. Ez így kimondva soknak tűnhet, de hangsúlyozni kell, hogy e problémák már régen megértek a megoldásra. A tárgyalások a kérdések rendkívül széles körét érintették, mindent még csak említeni sem lehet, hiszen horderejűket tekintve mindegyik külön-külön elemzést érdemel. Vegyük például a hadászati támadófegyvereket. E téren mindkét fél tett engedményt. Az USA bejelentette: nem fog ragaszkodni a mozgatható indítóállású ballisztikus rakéták felszámolásához, ez a HTF-tárgyalások sokat vitatott pontja volt, hiszen a Szovjetunió már rendelkezik ilyen eszközökkel, az Egyesült Államok még nem. Az atom- és űrfegyverekről folyó genfi tárgyalások az amerikai ürvédelmi program miatt jutottak zsákutcába. A Szovjetunió most azt a jelentős engedményt tette, hogy hajlandó e kettőt külön témakör­ként kezelni, aláírni a rakétafelező megállapodást abban az esetben is, ha az nem tér ki a rakétaelhárító rendszerek problémakörére. Persze, ez nem jelenti azt, hogy feladja eddigi álláspontját, amely szerint közvetlen összefüggés van a támadó és a védelmi fegyver- rendszerek között. Hiszen Moszkva továbbra is ragaszkodik az 1972-es ABM-szerzödés tiszteletben tartásához, továbbá ahhoz, hogy tisztázzák: e szerződés szerint milyen, az űrfegyverekkel kapcsolatos kutatásokat, kísérleteket szabad végezni, és hol van az ilyen tevékenységnek a határa, mit tilt a megállapodás. Ugyancsak jelentős kompromisszum szovjet részről, hogy teljesen felszámolják a krasznojarszki radarállomást (Washington szerint ez sértette az ABM-szerződést), ha az USA is figyelembe veszi a Grönlandon és Nagy-Britanniában épített hasonló állomásaival kapcsolatos szovjet fenntartásokat. * Fontos szovjet kezdeményezés született a bécsi hagyományos leszerelési fórumot illetően is. A szovjet fél elfogadta az amerikai elnöknek azt az indítványát, hogy maximum egy éven belül dolgoz­zanak ki megállapodást, s az ügy érdekében javasolta: a jövő év második felében rendezzék meg a 33 európai ország, valamint az USA és Kanada vezetőinek csúcstalálkozóját. Ezen írnák alá a hagyományos fegyverek csökkentését kimondó összeurópai szer­ződést. James Baker tévéinterjújában a vegyi fegyverekről, valamint a nukleáris robbantásokról aláírt megállapodás jelentőségét emelte ki. Az első, amely az adatcserére és ellenőrzési módokra vonatkozik, megnyitja az utat egy olyan szerződés előtt, amely kimondja e fegyverek felszámolását. A második pedig lehetővé teszi, hogy törvényerőre emeljék a föld alatti robbantásokról 1974-ben és 1976- ban megkötött, de mindmáig nem ratifikált szerződéseket. A katonai bizalomerősítést szolgálja az az egyezmény, amely szerint a felek kölcsönösen tájékoztatják egymást a hadászati eszközök bevonásá­val megrendezett nagy hadgyakorlatokról. Mindeddig csak a leszerelésről szóltunk. De hasonlóan jelentő­sek az egész nemzetközi légkör szempontjából a regionális konflik­tusok rendezéséről elhangzott megállapítások, a Bering-szorossal kapcsolatos kormányközi megállapodás, á légi közlekedés bővíté­séről folytatandó párbeszéd megkezdése vagy az atomenergia békés hasznosításában való együttműködés, az erre vonatkozó szerződéstervezet lényegében már el is készült. Ezek az első reflexiók a wyomingi találkozóról. Az ott elfogadott dokumentumok még alapos elemzést igényelnek. Ha egy mondattal akarjuk jellemezni mindazt, ami a hét végén történt, akkor azt a megállapítást kell idézni, amellyel mindkét külügyminiszter egyet­értett: Ha az utóbbi éveket a bizalmatlanságtól a kölcsönös megér­tésre való áttérés jellemezte, akkor Wyomingnak most új fejezetet kellene nyitnia: a puszta megértéstől át kell térni az együttműkö­désre, a közös akciókra. MALINÁK ISTVÁN llllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll Részleges szenátusi választások Franciaországban Megerősödött a jobboldal • Miniszter úr, ha jól értem a hadá­szati támadófegyverekről, illetve a ra­kétaelhárító rendszerekről szóló szer­ződéssel kapcsolatos javaslatukat, a Szovjetunió továbbra is kitart az ún. ABM-szerződés eredeti formájában történő megtartása mellett. Vajon nem éppen ez a probléma, s ha igen, akkor hogyan képzelik el a megoldást?- Szeretnénk tartani azt az irányvona­lat, miszerint a szovjet és az amerikai félnek egyaránt olyan formájában kell be­tartania a rakétaelhárító rendszerek kor­látozásáról szóló szerződést (ABM), ahogy azt 1972-ben aláírtuk. Most rendkí­vül fontos döntést hoztunk, amely a nuk­leáris és az ürfegyverekről folyó tárgyalá­sok gyakorlati eredményei szempontjából jelentős. Miről van szó? Ha elkészül a ha­dászati támadófegyverek 50 százalékos csökkentéséről szóló szerződés, abban az esetben is aláírjuk, ha addig az ameri­kai féllel nem találjuk meg a közös nyelvet a rakétaelhárító rendszerek problémájára vonatkozóan. Az ABM-szerződést azon­ban továbbra is szigorúan be kell tartani. • Szólt azokról az új gondolatokról és javaslatokról, amelyeket Mihail Gor­bacsov George Bush-hoz intézett leve­le tartalmazott, s amelyek elősegítik számos komoly probléma megoldását. Hogyan reagált ezekre az amerikai fél?-Tulajdonképpen az amerikaiakat kellene erről megkérdeznie. Az volt a be­nyomásunk, hogy az USA kormánya most igen érdeklődik javaslataink iránt. Mint azt közölték velünk, indítványainkat gondo­san tanulmányozzák. Ha nem tévedek, a reagálás egészében véve pozitív volt. • Megállapodtak-e az amerikai fél­lel arról, hogy a rakétaelhárító rend­szerekre vonatkozó szerződés kereté­ben milyen űrkísérleteket tiltanak be, illetve engedélyeznek?-Javasoljuk, hogy állapodjunk meg mindabban, amit a világűrben tenni lehet. Most nem zárjuk ki, hogy a világűrben lehetséges kutatásokat és velük össze­függő kísérleteket végrehajtani. Ez azon­ban nem vonatkozik a rakétaelhárító rendszerekre, azok komponenseire illetve az űrben elhelyezett prototípusaira. (ŐSTK) - Budapesten tegnap megkez­dődött a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülése. A testület tanácskozásának napirendjén szerepel egyebek között az október 6-án kezdődő pártkongresszus elé kerülő központi bi­zottsági beszámoló, valamint az MSZMP programnyilatkozatának tervezete. Vasárnap tartotta meg a magyar fővá­rosban első országos konferenciáját az összefogás az MSZMP megújulásáért nevű mozgalom. A tanácskozáson élesen bírálták a kongresszusi dokumentumter­vezeteket, s azt javasolták, hogy az egyik dokumentum (címe: Történelmi utunk ta­nulságai) ne is kerüljön a legfelsőbb párt­fórum napirendjére, s minősítsék azt csu­pán tájékoztató jellegű anyagnak. A moz­galom véleménye szerint az elmúlt 40 esztendő értékelésének módja hátrányos helyzetbe juttatja a pártot a választási harcban, s fokozza a párttagok bűntuda­tát, ami aktivitásuk csökkenéséhez vezet. A vitában bírálták a magyar tájékozta­tó eszközöket is, amiért gyakran tudato­(ŐSTK) - A Tadeusz Mazowiecki ve­zette lengyel kormány csak formálisan a széles koalíciós kormány, amelynek létrehozását a LEMP már a parlamenti választások előtt javasolta - hívta fel rá a figyelmet tegnapi számában a Trybuna Ludu, a LEMP Központi Bizottságának sajtószerve. A nagy vagy széles koalíció eredeti koncepciójára a mostani kormány oly módon köt, hogy a kabinetet a parla­mentben képviselt erők alkotják. A reális erőegyensúly alapján hozták létre, a két vezető erő - a LEMP és a Szolidaritás - egyike sem képes önállóan megoldani a felgyülemlett problémákat, de mind az egyik, mind a másik megakadályozhatná a másik erőfeszítéseit, e Egy nagyon fontos vonatkozásban azonban a minisztertanács nem valósítja meg a széles koalíció kormányának kon­A gondolat ebben volt újszerű, ez volt az az új megközelítés, amellyel erre a tár­gyalásra eljöttünk. És úgy gondolom, hoz­záállásunkat megfelelően értékelik majd. Megismétlem, az a benyomásom, hogy az amerikai fél reagálása egészében vé­ve pozitív, bár azt mondják, hogy először mindent át kell tanulmányozni, s csak azután szabad kidolgozni a megfelelő álláspontot. • Azt mondta, hogy Európának a bizalom új szakaszára van szüksége. Milyen szerepet játszanak itt a Kelet- Európában, főleg Lengyelországban és Magyarországon lejátszódó válto­zások?- Ha a lengyel és a magyar vezetők, s további államok vezetőinek nyilatkoza­taiból indulok ki, úgy vélem, véleményünk megegyező az Európában lejátszódó fo­lyamatokkal kapcsolatban, főleg ami a hagyományos fegyverek csökkentésé­ről szóló tárgyalásokat, a taktikai nukleá­ris fegyverek kérdéskörét és a bizalome­rősítő intézkedéseket illeti. A kelet-euró- pai államok, köztük Lengyelország és Magyarország, a Varsói Szerződés tagjai, s amint azt vezetőik hangoztatják, esze­rint is kívánnak eljárni. • Elhangzott, hogy a szovjet fél egyetértett azzal: a hadászati támadó­fegyverekről szóló szerződés ne vo­natkozzon a tengeri telepítésű manő­verező robotrepülőgépekre. Milyen fel­tételek mellett iktatják ki ezt a kategó­riát?- Javaslatunk lényege az, hogy a ten­geri telepítésű manőverező robotrepülő­gépekre vonatkozó megállapodást nem kell a hadászati támadófegyverekról szóló szerződés szövegébe foglalni, ha ez hoz­zájárul a szerződés mielőbbi megkötésé­hez. Ebben az esetben kölcsönös kötele­zettséget lehet vállalni a mennyiségi pla­fonokra vonatkozóan a szerződés szöve­gének keretein kívül, de mégis hozzá kötődve. • És ennek a megállapodásnak ki kell térnie az ellenőrzésre is?- Az ellenőrzési rendszer nélkül nem létezhet komoly megállapodás. Minden szerződés megtartását ellenőrizni kell. san elferdítve tálalják az eseményeket, amelyek így egészen más jelentőséget kapnak. A jövőben az MSZMP-nek mint néppártnak, a munkásosztály és az értel­miség valódi érdekeit kellene kifejeznie - hangoztatták a tanácskozáson, ki­emelve, hogy a küszöbönálló kongresz- szus a további fejlődés szempontjából rendkívül jelentős lesz. Berecz János a mozgalom alapvető céljait összegezve rámutatott, az össze­fogás az MSZMP megújulásáért a szocia­lizmus eszméi, a marxizmus és a tudomá­nyos szocializmus bázisán kívánja erősí­teni a párttagok közötti együttműködést. Azért cselekszik így, mert látja, hogy az ellenzék és a párton belüli szélsőséges reformerők igyekeznek felbomlasztani az MSZMP-t. A Magyar Hírlap a tanácskozásról szó­ló tudósításában Lázár György volt ma­gyar kormányfő szavait is idézte. Lázár megállapította, a jelenlegi kormány nem független, mert döntéseit a nemzetközi Valuta Alap és a Világbank diktálja. cepcióját. Egy ilyen kormány politikájának alapjául a kerekasztal-megáilapodások- nak kellene szolgálniuk. Mára azonban e megállapodások közül már sokat aláás­tak. A kormány és egyes minisztereinek célkitűzéseiről mostanában elhangzó nyi­latkozatok pedig magukban foglalják a Szolidaritás korábbi követeléseit, ame­lyekről nem született egyezség. Ezért a LEMP, amely egészében véve támogat­ja Mazowiecki kormányát, fenntartja ma­gának a jogot a bírálatra és a tiltakozásra azok ellen a lépések ellen, amelyek ve­szélyeztetnék a dolgozók érdekeit, a rendszer és a szocializmus elveit. Ezek nem eltúlzott aggodalmak, hiszen egyes kérdésekben ez a veszély már ma is szembetűnő. Ide sorolható mindenekelőtt az állami szektor privatizálása és a len­gyel ipar kiárusítása az idegen tőkének - írta többek között a Trybuna Ludu. • Szeretném tisztázni a hadászati támadófegyverekról és a rakétaelhárí­tó rendszerekről szóló szerződés kö­zötti kölcsönös viszonyra vonatkozó szovjet álláspontot. Elmondható-e, hogy a rakétaelhárító rendszerek és a hadászati támadófegyverek közötti szoros összefüggést tulajdonképpen továbbra sem tagadják, csak egysze­rűen másként magyarázzák?- Azt mondjuk, hogy a rakétaelhárító rendszerekre vonatkozó szerződést to­vábbra is szigorúan be kell tartani. JDe ha megszületik a hadászati támadófegyve­rekről rendelkező szerződés, s ha vala­melyik fél - tegyük fel - megsérti a rakéta­elhárító rendszerekre vonatkozó megálla­podást, akkor a másik félnek joga lesz felmondani a hadászati támadófegyve­rekről szóló szerződést. • Baker külügyminiszterrel jutot­tak-e valamilyen megállapodásra a kö­zel-keleti, az arab-izraeli, a libanoni konfliktus megoldásával kapcso­latban?- Libanonnal összefüggésben külön közös nyilatkozatot fogadtunk el, amelyet nyilvánosságra hoztunk. A Közel-Kelet kérdéskörét egy munkacsoport részlete­sen megvitatta, s mi, a miniszterek is alaposan áttekintettük. Nem bocsátkozok most részletekbe, csak annyit mondok, véleményünk megegyezik abban, hogy a világnak ebben a részében, valóban meg kell próbálni az együttműködést. Er­re a Szovjetuniónak és az Egyesült Álla­moknak egyaránt lehetősége van. Meg­beszéltük, hogy különmegbízottaink rend­szeresen találkoznak azon problémák megvitatása céljából, amelyek részünkről operatív megoldást igényelnek. • Elégedett-e azzal, amilyen gyor­san az amerikai kormány reagált a szovjet átalakításra, illetve a kezde­ményező javaslatokra, vagy továbbra is azt gondolja, hogy a kormánynak gyorsabban kellene dolgoznia?- Azt hiszem, a mostani tempó meg­felelő. Komoly tárgyalásokat folytattunk minden problémáról, így például a hadá­szati támadófegyverekról, a hagyomá­nyos eszközökről, a vegyi fegyverekről, az atomkísérletekről stb. Valóban komoly haladást értünk el minden irányban. • Mit gondol, tehetne-e még vala­mit a Bush-kormány az átalakítás sike­réért? Vagy az átalakítás, ahogy azt az amerikai kormányzat mondja, kizáró­lag a Szovjetunió belügye?-Az átalakítás a mi létfontosságú ügyünk. Helyettünk senki sem végzi el a munkát. Vannak saját terveink, van saját koncepciónk, vannak tartalékaink és lehetőségeink. Az átalakítás program­ját az egész nép támogatja. Az átalakítás megvalósul, efelől nem lehet semmi két­ség. Természetesen nagyra értékeljük a józanul gondolkodó államférfiak, tehát az amerikai vezetők részéről is megnyil­vánuló erkölcsi és politikai támogatást. Támogatják az átalakítást, mert tudják, hogy az átalakítás terveinek megvalósí­tása megfelel az egész korszerű civilizá­ció érdekeinek. Ez meggyőződésünk. Eb­ben a szellemben cselekszünk ma és fogunk cselekedni a jövőben. George Bush amerikai elnök vasárnap Kennebunkportban, hétvégi nyaralójában nyilatkozott a szovjet-amerikai külügymi­niszteri tárgyalások eredményeiről. Mint mondotta, már a jövő év első felére terve­zett újabb csúcstalálkozó lehetőséget kí­nál az előrelépéshez „számos fronton". Hozzáfűzte, széles körű vitára számít a szovjet-amerikai megbeszélések napi­rendjén szereplő valamennyi kérdésről. Azt a véleményét hangoztatta, hogy nem kell mindenáron aláírni valamilyen fegy­verzetellenőrzési megállapodást. Nem feltétlenül szükséges, hogy a csúcstalál­kozókon megállapodások szülessenek - mondotta Bush, ugyanakkor ígéretet tett rá, hogy az USA a fegyverzetek szintjé­nek további csökkentésére fog törekedni. Újságírók kérdéseire válaszolva az amerikai elnök elmondta, véleménye sze­rint a következő csúcstalálkozó legmegfe­lelőbb helyszíne Washington. Emlékezte­tett rá, Mihail Gorbacsovval jó, munkajel- legű viszonyt tart fenn, s a szovjet-ameri­kai kapcsolatokat pozitívan értékelte. Ebben az értelemben nyilatkozott Ja­mes Baker amerikai külügyminiszter i$. A CBS tévétársaságnak adott interjújában leszögezte, hogy Eduard Sevarnadzéval folytatott megbeszélései minden területen haladást eredményeztek. „Leküzdöttük a nukleáris kísérletekről szóló tárgyaláso­kon 15 éve tartó kilátástalan helyzetet, s ez a vegyi fegyverekről szóló megálla­podással együtt a legjelentősebb ered­mény" - mondotta Baker. (CSTK) - Vasárnap Franciaor­szágban 38 megyében és néhány tengeren túli területen részleges szenátusi választásokat rendeztek. A szavazásból az ellenzéki Tömörü­lés a Köztársaságért (RPR) került ki megerősödve, a kormányzó szocia­listák, valamint a kommunisták meg­őrizték eddigi pozícióikat, s veszte­ségeket könyveltek el a centrista pártok. A szenátus 321 mandátumá­ból 102-nek sorsa dőlt el a vasárna­pi szavazáson. A francia parlament felsőházának egyharmadát 3 évenként újítják meg. A szenátorokat kilenc évre a megyei elektori testületek választ­ják meg (ezekben a nemzetgyűlés, a.zaz a^sc') képviselői, a megyei főtanácsok tagjai, valamint a városi tanácsok arra kijelölt tagjai kapnak helyet). A választások politikai jelentősé­ge ugyan korlátozott, az eredmény bizonyos mértékben mégis befolyá­solhatja a közvéleményt. A jobboldal most azt állítja, hogy „kezd változni a lapjárás“, s a baloldali erők befo­lyásának növekedése megállt. A kongresszusi előkészületekről tanácskozik az MSZMP KB Berecz János az új mozgalom céljairól A LEMP fenntartja magának a jogot, hogy bírálja a kormány egyes lépéseit

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom