Új Szó, 1989. szeptember (42. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-02 / 207. szám, szombat

ÚJ szú 3 1989. IX. 2. Mihail Gorbacsov távirata Wojciech Jaruzelskinak Máig érvényesek az ötven évvel ezelőtti események tanulságai (ÖSTK) - Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnöke Lengyelország megtámadásának 50. évfordulója alkalmából táviratot intézett Wojciech Jaruzelski köztársasági elnökhöz. Egyebek között rámu­tat, hogy a fél évszázaddal ezelőtti tragikus esemény tanulságai máig érvényesek. Nem a konfrontáció, hanem a jószomszédság, az államok közötti kölcsönös tisztelet, az érdekek egyensúlya, a választás szabadsága, a katonai potenciálok csökkentése, a bizalom megszilárdítása és a nemzet­közi együttműködés fejlesztése lehet az egyedüli alapja az európai ház építésének, a kontinens, az egész nemzetközi közösség békés és biztonsá­gos jövőjének - áll a táviratban. A lengyel fővárosban számos eseményen emlékeztek meg a má­sodik világháború kitörésének és Lengyelország megtámadásának 50. évfordulójáról. Csütörtökön nemzetközi imanapoí tartottak a bé­kéért, amelyre meghívták valameny- nyi világvallás képviselőit. A megnyi­tón részt vett Wojciech Jaruzelski államfő, Józef Glemp bíboros, len­gyel prímás, Roger Etchegaray, a Vatikán képviselője s más vendé­gek. Jaruzelski beszédében kitért rá, hogy a különböző egyházak és val­lások képviselőinek varsói találkozó­ja meggyőzően bizonyítja: az embe­riség tiltakozik a háború és az erő­szak ellen. Hangsúlyozta: a békés élethez való jog univerzális érték. Ugyancsak Varsó volt a színhelye az európai országok, az USA és Kanada fiatal parlamenti képviselői fórumának, amelyen az összeurópai együttműködés fejlesztésének to­vábbi lehetőségeit vitatták meg. A résztvevők hangsúlyozták, a Kelet és a Nyugat között javítani kell a po­litikai, gazdasági és a más területek­re kiterjedő kapcsolatokat, bővíteni kell a környezetvédelmi együttmű­ködést. A fiatal parlamenti képvise­lők és szenátorok síkraszálltak a ha­sonló találkozók folytatásáért. A fó­rum résztvevői tegnap Gdanskban jelen voltak a második világháború kitörésének 50. évfordulója alkalmá­ból rendezett központi felvonuláson. Berlinben pénteken rendkívüli Tengerentúli körúton az új japán kormányfő (ŐSTK) - Kaifu Tosiki, a közel­múltban beiktatott új japán kormány­fő tegnap megkezdte 12 napos ten­gerentúli útját, amelynek során az Egyesült Államokban, Kanadában és Mexikóban tárgyal. Útjának első állomása az USA- beli San Francisco volt, ahol üz­letemberek előtt mondott beszédé­ben beismerte, hogy feszültség ta­pasztalható Washington és Tokio viszonyában. Ennek okát a meglévő kereskedelmi-gazdasági problé­mákban jelölte meg, Kaifu szerint azonban ezek a viták nem kell, hogy feltétlenül a kétoldalú kapcsolatok gyengüléséhez vezessenek. A ja­pán kormányfő találkozott James Baker külügyminiszterrel, majd há­romórás eszmecserét folytatott George Bush elnökkel, aki munka­ebéden látta ót vendégül. Brent Scowcroft, az elnök nemzetbizton­sági tanácsadója kijelentette, hogy a találkozó legfőbb célja személyes kapcsolatok létesítése azt megelő­zően, hogy sor kerül az amerikai-ja­pán kereskedelmi és gazdasági tár­gyalások újabb fordulójára. Mongol-kínai jogsegély-egyezmény (ŐSTK) - Csien Csi-csen kínai külügyminiszter csütörtökön négy­napos hivatalos látogatásra a Mon­gol Népköztársaságba érkezett. Ulánbátorban még tegnap megkez­dődtek a mongol-kínai külügymi­niszteri tárgyalások. Az eszmecseréken mindkét rész­ről rámutattak a két ország közötti kapcsolatok felújításának és norma­lizálásának a fontosságára. Készsé­güket fejezték ki arra vonatkozóan, hogy a kedvező lehetőségeket mindkét fél ki akarja használni a ba­ráti kapcsolatok elmélyítésére és a kölcsönös együttműködés bővíté­sére. A két miniszter tegnap mongol -kínai jogsegély-egyezményt írt alá, amely polgári és bűnvádi esetekre egyaránt vonatkozik. Sajtótájékoztató a bolgár-török viszonyról (ŐSTK) - A bulgáriai Haszkovó- ban a bolgár külügyminisztérium, a vámhatóság, az igazságügy-mi­nisztérium és további intézmények képviselői sajtótájékoztatón számol­tak be arról, hogy Bulgária milyen álláspontra helyezkedik állampolgá­rainak Törökországba való utazásá­val és visszatérésükkel összefüg­gésben. A tájékoztatón leszögezték: Bul­gária kész tárgyalni a török féllel ezekről a kérdésekről, azonban in­dokolatlannak minősítették azt a Tö­rökország által szabott előzetes fel­tételt, hogy írjanak alá kitelepülési megállapodást. Bolgár részről úgy vélték, hogy ilyen megállapodás megkötésének nincs létjogosultsá­ga, mivel már 1982 óta ez az ügy nem képezi a kölcsönös kapcsolatok részét. Beszámoltak arról is, hogy az or­szágból június eleje óta több mint 307 ezer bulgáriai török utazott ki és közülük csaknem 4500-an vissza is tértek. Az utóbbi időben egyre foko­zódik a visszatelepülök száma. Újságírók tegnap ellátogattak a Kapitan Andrejevo-i határátkelő- helyre, ahol találkozhattak a Tö­rökországból hazatérőkkel. Többsé­gük ezt azzal indokolta, hogy más a török valóság és egészen mások az erről alkotott korábbi elképzelé­seik. ülést tartott az NDK parlamentje. A képviselők bevezetőben megem­lékeztek a második világháború több mint 50 millió áldozatáról. Ezt köve­tően Oskar Fischer, az NDK kül­ügyminisztere mondott beszédet, amelyben elsősorban a háború ma is érvényes tanulságaival foglalko­zott. Düsseldorfban a Német Kommu­nista Párt rendezett fórumot a hábo­rú kitörésének évfordulója alkalmá­ból. Ellen Weber, a párt alelnöke beszédében egyebek között üdvö­zölte Richard von Weizsácker nyu­gatnémet szövetségi elnök Wojciech Jaruzelski lengyel államfőhöz inté­zett üzenetét, amely hangsúlyozza, hogy a második világháború kirob­bantásáért egyértelműen az akkori Németország náci vezetését terheli a felelősség. Weber asszony ugyan­akkor határozottan elítélte az NSZK reakciós köreinek azon próbálkozá­sait, hogy a háború kezdetét a szov­jet-német megnemtámadási szer­ződéssel kapcsolják össze. Általános sztrájk lesz Dél-Afrikában Újabb konzultációk kezdődnek a mozambiki rendezésről (ŐSTK) - A Dél-afrikai Köztársa­ság legjelentősebb apartheid-elle­nes szervezetei a parlamenti válasz­tások napján, azaz szeptember 6-án országos tiltakozó kampányt ren­deznek - közölte Johannesburgban a Szakszervezetek Nemzeti Taná­csának (NACTU) szóvivője. Az or­szágban érvényben levő rendkívüli állapotra vonatkozó törvények tiltják az általános sztrájkra felszólító köz­vetlen felhívásokat, megfigyelők vé­leménye azonban megegyezik ab­ban, hogy jövő szerdán az apartheid ellenzői a tiltakozásnak épp ezt a formáját fogják választani. Az angolai és a zaire-i egységek belátható időn belül közösen fogják védeni a két ország közötti határt. A döntés célja, hogy korlátozzák az UNITA angolai kormányellenes szervezet tevékenységét. Az erre vonatkozó megáNapodást az angolai külügyminiszter írta alá a zaire-i ille­tékesekkel. A határ biztonságának garantálásával megbízott katonai szerv dolgozza ki a közös járőrözés rendszerét. A kenyai fővárosban, Nairobiban megkezdődött a Mozambiki Ellenál­lási Mozgalom (RNM) és a mozam­biki egyházak képviselői közötti tár­gyalások újabb fordulója, amelyen a felkelők és a maputói kormány közvetlen tárgyalásainak feltételeiről van szó. Az első fordulót több mint két héttel ezelőtt szintén Nairobiban tartották. Az egyházi küldöttség tol­mácsolta Joaquim Chissano elnök elképzeléseit, a felkelők saját javas­lataikkal álltak elő, s elsősorban a Mozambikban tartózkodó külföldi katonai alakulatok kivonását köve­telték. Szelszkaja Zsizny eee ÚL jóZxWkt AújjüM Ferganában fokozatosan normalizálódik a helyzet (ŐSTK) - A Szelszkaja Zsizny című szovjet lap az Üzbég SZSZK Ferganai kerületében kialakult helyzetről közölt kommentárt. Emlékezetes, idén június­ban a helyi üzbég és a meszhet török lakosság között éles összecsapások zaj­lottak le, számos község tragikus esemé­nyek színhelye volt. A lap beszámolója szerint Ferganában az élet fokozatosan visszatér a normális kerékvágásba, bár teljes normalizálásról még nem lehet be­szélni. Ferganában még továbbra is érvény­ben van az éjszakai kijárási tilalom, de a vállalatok és a kulturális intézmények normálisan működnek. Fokozatosan helyreállítják a meszhet törökök felgyújtott házait és más kiégett épületeket, a zavar­gások során tönkretett berendezéseket. Mindez természetesen nagy tehertétel a helyi költségvetés számára, amelyből egyebek között több millió rubelt kell kifi­zetni a júniusi események által okozott károk kompenzálására. A városban kialakult légkört különböző mendemondák és provokatív röplapok te­szik feszültté. A viszonylagos külső nyu­galom mögött tehát Ferganában továbbra is belső feszültség húzódik meg. A hely­színen több mint 200 nyomozó gyűjti az anyagot a júniusi bűncselekményekkel kapcsolatban. Taskentban egyébként csütörtökön két évi börtönre és 10 évi munkatáborra ítélte a bíróság a 20 éves Habibullo Abdurahmanovot, a ferganai zavargások egyik legaktívabb résztvevő­jét. A tárgyaláson bűnösnek mondták ki tömeges zavargások szervezésében, fegyverlopásban, rablásban stb. A szovjet főügyész egyik munkatársának közlése szerint ezekben a napokban az erősza­kos cselekmények további 35 közvetlen résztvevőjét állítják bíróság elé. Az SZKP KB székházában, Moszkvá­ban, csütörtökön közös tanácskozást tar­tottak az örmény és az Azerbajdzsán KP Központi Bizottsága irodájának tagjai és póttagjai. A megbeszélésen a két szovjet tagköztársaságban kialakult helyzetet te­kintették át. Komoly aggodalommal szól­tak az örmény-azerbajdzsán viszonyról, s hangsúlyozták, a két köztársaság közöt­ti gazdasági kapcsolatok lényegében szü­netelnek, az utak el vannak zárva, s külö­nösen nagy probléma a menekültkérdés. A találkozón megállapodtak abban, hogy elsősorban a párt-, az állami és a társadalmi szervezetek közreműködé­sével együtt igyekeznek felszámolni a problémákat. Leszögezték, minden szinten folytatni kell a párbeszédet, s helyre kell állítani a hagyományos kap­csolatodat Örményország és Azerbajd­zsán között, természetesen minden em­ber biztonságának garantálása mellett. Karabahhal összefüggésben azt hangoz­tatták, hogy ezt a kérdést alkotmányos, demokratikus módon kell megoldani. A találkozón részt vett Nyikolaj Szljuny- kov és Viktor Csebrikov, az SZKP KB Politikai Bizottságának két tagja, a KB titkárai. VIETNAM NEMZETI ÜNNEPE M ost, amikor lényegében ered­ménytelenül ért véget a pá­rizsi nemzetközi Kambodzsa-konfe- rencia, Vietnam emlegetésekor el­sősorban Hanoi külpolitikájára össz­pontosítanak a tudósítók. Ami rend­jén is van, hiszen a délkelet-ázsiai helyzet rendezésének egyik legfon­tosabb külső feltételét éppen Viet­nam teremtette meg azzal a kötele­zettségvállalásával, hogy e hónap 27-ig mindenképpen kivonja csapa­tait Kambodzsából. Viszont látni kell: a térség stabilitásának, békéjének erősítése mellett a vietnami külpoliti­ka rendkívül fontos célja a belpoliti­kai helyzet javítása. A csapatkivo­nás a belső fejlesztéshez olyannyira szükséges eszközöket is felszaba­dít, az államháztartásnak minden dongra szüksége van. Különösen időszerű ezeknek az összefüggé­seknek a hangsúlyozása ma, az or­szág nemzeti ünnepén. Hol tart Vietnam? Az elméletet tekintve mindenképpen mértékadó­nak számít Nguyen Van Linh főtitkár meghatározása, amely a Trud szovjet napilap­nak július köze­pén adott terjedel­mes interjúban jelent meg: „Viet­nam elmaradott mezőgazdasági or­szág, amely a szocializmus felé ve­zető úton nem megy át a fejlődés kapitalista stádiumán. Ezért a viet­nami kommunisták szükségszerű­nek tartják, hogy felhasználják a NÉP lenini koncepcióját. “ Az idé­zet első mondata a mindennapok kemény realitásait tükrözi, a máso­dik pedig azt az alapot, amelyre Hanoiban a gazdasági-szociális megújulás koncepcióját építik. Az 1986 decemberében megtartott VI. pártkongresszus óta a megújulás a legtöbbet emlegetett fogalom, azt jelenti, amit mi átalakításnak vagy peresztrojkának hívunk. A gazdaság nyelvére lefordítva három fő kong­resszusi programot takar: az első a gabonafélék termelésének, a má­sodik a fogyasztási cikkek, a harma­dik pedig az exporttermékek gyártá­sának növelésére vonatkozik. Mind­ezzel párhuzamosan a gazdaságirá­nyítás átszervezése is folyamatban van, ennek lényege, hogy a vállala­tokat a központi elosztásos rend­szerről átállítsák a teljes önelszámo­lásra. Igyekeznek a jogi alapokat is megteremteni hozzá, többszektorú­vá kívánják tenni a gazdaságot. Va­gyis az állami és a szövetkezeti mellett egyre nagyobb szóhoz jut a magánszektor és a vegyes (állami és magán) vállalkozás. Fontos lépés volt ezen az úton a külföldi beruhá­zásokról 1987 decemberében elfo­gadott törvény, a tavaly januárban jóváhagyott új földtörvény és a VKP KB Elnökségének szintén tavaly áp­rilisi határozata a mezőgazdaság irányításának megújításáról. V ietnam helyzetét tekintve a legalapvetőbb probléma a mezőgazdaság, hiszen az ország súlyos élelmiszergondjai szinte állan­dósultak, nem véletlen, hogy a három kongresszusi program közül is ez került az első helyre. Az áprilisi népszámlálás eredményeit nemrég tették közzé. A számok tükrében világossá válnak a fejlődés korlátai is, a lakosság számának évi növe­kedése 2,13 százalék, tehát nyilván­való, hogy nem sikerül teljesíteni a kongresszusi célkitűzést: 1990-ig 1,7 százalék alá szorítani a termé­szetes népszaporulatot. E gyors nö­vekedéssel nem tud lépést tartani a termelés: a társadalmi össztermék a nyolcvanas években a kívánatos 8,5 százalék helyett csak 5,4-del nőtt évente. 1980-ban Vietnam 14,4 millió tonna élelmiszert termelt (rizs­re átszámítva), tavaly már 19,5 milli­ót, de ez sem elég. 1982-ben egy lakosra 264 kg élelmiszer jutott, 1985-ben 257 és 1987-ben pedig már csak 230 kilogramm. Ennek következtében az északi ország­részben hozzávetőleg 3 millió ember éhezik, a gyermekek 30 százaléka alultáplált. A 65 milliós országban a munkaképes lakosság száma 34 millió, a munkanélküliek tábora hoz­závetőleg 7 milliót tesz ki. Ha a de­mográfiai fejlődésben nem áll be változás, 2000-re már 46 millió em­bernek kellene munkát adnk Maguk a vietnami szakértők sem túl opti­misták, ezért kemény intézkedése­ket sürgetnek a népszaporulat visz- szaszorítására. Vagyis a gondokat egyedül a me­zőgazdaság sem tudja megoldani, párhuzamosan fejleszteni kell az ipart is. A szakértők az önelszámo­lástól, a többszektorúság fejleszté­sétől várják a megoldást. Ennek vi­szont a gazdasági korlátok mellett nem egy esetben ideológiai-politikai fékjei is vannak. A magánszektor, a családi vállalkozások, bérleti szer­ződések hallatán az irányítás helyi szintjein néha nagyon nehéz meg­győzni az apparátust arról, hogy nem a szocialista elvek feladásáról van szó. Különösen akkor, ha olyan tényekkel találják magukat szem­ben, mint az árak alakulása. Amíg jegyre adták a rizst, addig ilyen for­mában egy kilóért 60 dongot kellett fizetni, de ma már az állami boltok­ban is 600 dongba kerül. Nemrégi­ben a központi pártlap, a Nhan Dán is bírálta az ellátást, mondván: nagy a fogyasztási cikkek hiánya, ugyan­akkor számos vállalat raktárai dugig vannak eladhatatlan termékekkel. A lap szerint csupán Hanoiban 20 milliárd dongra rúgnak az ilyen kész­letek. Ugyanez a cikk bírálta, hogy sok A megújulás esetben rosszul alkalmazzák az önelszámolást. A főváros, egy észa­ki és egy déli tartomány 136 üzemé­ben végeztek felmérést. Az ered­mény: csak 36 százalékuk ért el nyereséget, a többi üzem éppen hogy fedezni tudta a termelési költ­ségeket vagy pedig veszteséges volt. Az írás még egy adatot közöl: annak ellenére, hogy az év első negyedében 5,8 százalékkal nőtt az ipari termelés, a termékek mégsem kerülnek piacra, és sok vállalat nem tudja a dolgozók bérét sem kifizetni. Ezért is sürgette a Kinh Dói te Ngoai (Külgazdasági Kapcsolatok) szakírója, hogy tárják szélesebbre a gazdaság kapuját a külföld előtt, mondván: a termelés fellendítésé­hez erre elengedhetetlenül szükség van. Megemlítette, hogy a külkeres­kedelemből származó évi bevétel az ország adósságainak csupán 8 szá­zalékát takarja. „Az évtizedes hábo­rú és az adminisztratív-bürokratikus irányítási rendszer miatt Vietnam külföldi segítségre szorul. A Szovjet­unió és más szocialista országok segítségével kb. 300 vállalat és üzem épült, ezek azonban nem lé­tezhetnek további külföldi nyers­anyagok, gépek és berendezések nélkül. Nyitni kell tehát." Nguyen Phu Soai, Vietnam prágai nagykövete csütörtökön elmondta, július végéig a hanoi kormány 63 külföldi beruházásra adott enge­délyt, az így beáramlott tőke 640 millió dollárt tesz ki. Főleg kis és közepes beruházásokról van szó. Egyes közgazdászok bíznak ab­ban, hogy az indokínai térség politi­kai viszonyainak normalizálódásával hatalmas külföldi beruházási tevé­kenység kezdődik, a tőkeerős ázsiai országoknak érdekük, hogy bekerül­jenek és jó pozíciókat szerezzenek egy 65 milliós piacon. Hanoi a tőkés beruházások enge­délyezése mellett a szocialista or­szágokkal is új típusú gazdasági kapcsolatokat akar kialakítani. Sok szó esett erről ez év áprilisában, amikor Miloá Jakeá felkereste a dél­kelet-ázsiai országot. A lehetősé­gekkel jobban kellene élni, mind a mai napig csak egyetlen csehszlo- vák-vietnami közös vállalat létezik, az OTAS (vietnami székhellyel). Ezt tavaly októberben alapította a sluso- vicei Agrokombinát és az Oil Service Co Vung Tau. |em az ünneprontás szándéka vezet akkor, amikor a gon­dokat sorolom, hiszen ezekről ép­pen azért beszél nyíltan a vietnami vezetés is, hogy a feladatok megha­tározásakor a reális lehetőségekből induljanak ki. A megújulás politikája ha lassan is, de meghozta az első elmozdulást. A prágai nagykövet el­mondta, az utóbbi hónapokban már több áru került az üzletekbe, s bizta­tóan fejlődik az élelmiszer-termelés. (Az új földtörvénnyel érdekeltté tud­ták tenni a földet bérlő parasztcsalá­dokat, mivel a termés 25 százalékát kell csak beszolgáltatniuk, a többit belátásuk szerint eladhatják.) Az idén sikerült megállítani a szabadpi­acon az árak emelkedését, csökkent az arany és a valuták árfolyama, nőtt a dong vásárlóereje. A nagykövet is aláhúzta, hogy ezek csupán a kez­deti, még nem stabil sikerek. De már vannak. MALINAK ICTVÁN N'

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom