Új Szó, 1989. szeptember (42. évfolyam, 206-231. szám)
1989-09-02 / 207. szám, szombat
KIS _ V NYELVŐR A Pravda és az Új Szó beszélgetése az SZLKP 2ilinai Járási Bizottsága vezető titkárával A pártértekezletek ideje elérkezett Rohamosan közeledik a pártalapszervezetek és az üzemi konferenciák tanácskozásának ideje. Ott, ahol az alapszervezetek bizottságai kihasználták az elmúlt hónapokat a szociálisgazdasági fejlesztés meggyorsítása irányvonala eredményeinek felelősségteljes elemzésére, a hiányosságok keresésére, a kommunisták és a pártonkívüliek aktivitásának fokozására, ma kevesebb munkájuk van. Hiszen kritikusan és igényesen értékelni a múltat megfelelő időt igényel, vitákat, útkeresést feltételez, hogy megállapíthassák, miként tovább. A Zilinai járásban is az előkészületek az alapszervezetek egy részében befejeződtek, másokban erőteljesen folytatódnak. A kommunisták kongresz- szus előtti tanácskozásai előkészítésének néhány kérdéséről beszélgetett az SZLKP 2ilinai Járási Bizottságának vezető titkárával, Stanislav Bartoésal Haraszti Erzsébet az Új Szó és Ján Medved a Pravda szerkesztője. • Vezetőtitkár elvtárs, hogyan teljesíti a Járás azokat a feladatokat, amelyek a szociális-gazdasági fejlesztés programjából adódnak?-A pártszervezetek hatáskörükben kihasználják minden funkciójukat a gazdasági feladatok teljesítésének politikai bebiztosítására, beleértve a politikai irányítást is és érvényesítik a párt vezető és ellenőrző szerepét. Hála a kommunisták összpontosított erőfeszítésének, az idei tervet és az 1990-es évi terv előkészítésének feladatát sikeresen valósítjuk meg. Például az ipari üzemek ez év hat hónapjában a tervfeladatokat egyenletesebben teljesítették mint máskor, és az egyes mutatók növekedési üteme meghaladta a terv által előirányzottat, mindenekelőtt a módosított saját teljesítmények terén. Csökkentek a ráfordítások, a termelési költségek (a fafeldolgozó ipar kivételével). Túlszárnyalták a nyereség tervét, s ez pozitívan befolyásolta a gazdaságosságot. Sikeres a tervteljesítés a helyi gazdálkodás üzemeiben, a szolgáltatásokban és az ipari szövetkezetekben. A tervfeladatok teljesítésében van bizonyos időelőnyük, s egyidejűleg bebiztosították e terület dinamikus fejlődését. • Mi a helyzet a mezőgazdaságban és az élelmiszer- iparban?- Ugyancsak jó eredményeket érnek el, gyakorlatilag a terv valamennyi mutatóját teljesítik. Az élelmiszeripar a módosított saját teljesítményének tervét 105,2 százalékra teljesíti, s ezzel jelentős mértékben hozzájárul a piac megszilárdításához és a lakosság szükségleteinek kielégítéséhez. E pozitívumok ellenére a járásban bizonyos fogyatékosságok tovább élnek. Nem sikerült például fokozni az újítói aktivitást az ipari üzemekben, javítani a munkaidő kihasználtságát, csökken a műszakszám és hasonló. Ez a problémakör szerepel az SZLKP járási bizottsága gazdasági bizottságának tanácskozásán, mely konkrét intézkedéseket javasol a helyzet javítására. Ezekről a kérdésekről és a továbbiakról, melyek összefüggenek a tudományos-műszaki fejlesztés kérdéseivel, a járási bizottság október végén tárgyal majd. • A CSKP KB és az SZLKP KB legutóbbi ülésén, melyeknek szellemében a pártszervezetek az évzáró tanácskozásukat készítik elő, sok szó esett a pártmunka stílusáról és módszereiről. Megfelel-e a munkamódszer a járásban a társadalomfejlesztés új feltételeinek?- A munkastílus megváltoztatása fő feladatának a járási pártszervezetben a párt megismerő tevékenységének javítását tekintjük. Ugyancsak nagy súlyt fektetünk az objektív politikai döntések minőségének javítására. A megismerő tevékenységbe igyekszünk bekapcsolni a tisztségviselők, a járási bizottság tagjainak és dolgozóinak legszélesebb körét. A munka súlypontját az alapszervezetekre helyezzük, igyekszünk a tagság és a dolgozók észrevételeit, javaslatait a legnagyobb mértékben hasznosítani. Mindenekelőtt politikailag igyekszünk irányítani a gazdasági vezetést és a dolgozókollektívákat. Úgy befolyásoljuk őket, hogy közösen keressék az önelszámolás formái bevezetésének lehetőségeit és új elemeket honosítsanak meg a jutalmazásban, használják jobban ki a munkaidőt. Ösztönözzük őket a minőség, a gazdaságosság, a hatékonyság és a termelés műszaki színvonalának növelésére, s a munkakezdeményezés és aktivitás szélesebb körű kibontakoztatására. Törődünk azzal is, hogy eközben ne feledkezzenek meg a szociális programról sem. Neveljék az embereket az új, változó feltételeknek megfelelően. A járási pártbizottság tagjait fokozottabban kapcsoljuk be a megtárgyalandó anyagok előkészítésébe és megtárgyalásába, az irányításba, a szervezetek megsegítésébe, sőt az elfogadott határozatok teljesítésébe és ellenőrzésébe is. • Rendelkezik-e megfelelő áttekintéssel a járási bizottság arról, melyek azok az állandó problémák, amelyeket az alapszervezetek az évzáró taggyűlésükön fölvetnek és amelyeknek megoldását keresik majd?- Az évzáró közgyűlések a nép- gazdasági tervfeladatok teljesítésének eredményeit elemezve elsősorban a termelés strukturális változásaival fognak foglalkozni. Az olyan negatív jelenségek eltávolítására összpontosítanak, mint amilyen a gördülőcsapágygyárban tapasztalható, ahol növekszik a csapágygyártás választékának növelése iránti igény, azonban kis, gazdaságtalan szériák árán, ami problémát okoz a gépek és berendezések biztosításában. Továbbá azok a problémák lesznek ezek, amelyek összefüggnek a járás vállalatai által nyújtott szolgáltatások javításával és nem utolsósorban a szállítói-meg- rendelői kapcsolatok javításával. A járás mezőgazdáitól elvárjuk, hogy megoldják a hústermelés, főleg a sertéshús termelése növelésének feladatát. Az évzáró taggyűlések foglalkozni fognak a környezet- védelemmel is. Elsősorban azokban az üzemekben, amelyek leginkább szennyezik a környezetet, mint a zi- linai Cellulózüzem, a Lietavská Lúő- ka-i Cementművek, a Vágvölgyi Vegyiművek és néhány efsz. Bízunk abban, hogy a megtett intézkedések a környezetvédelmi program teljesítésére az egyes üzemekben és szövetkezetekben nemcsak a társadalom szükségleteinek kielégítéséből indulnak majd ki, hanem szem előtt tartják a jobb munkakörülmények kialakítását is. Elvárjuk, hogy a kommunisták keressék a választ azokra a kérdésekre is, miért húzódnak el egyes beruházások, miért nem érik el egyes üzemek termékeinek paraméterei a világszínvonalat, miért nem sikerül megvalósítani az érdem szerinti jutalmazást, miért tart tovább a hóvégi hajrá a terv teljesí-, tésében, mit kell tenni a szabadidő célszerű kihasználására stb. 0 Az évzáró taggyűléseket a kommunistákkal folytatott beszélgetések előzték meg. Ezeken száz számra jelentek meg az észrevételek, javaslatok a kommunisták munkájának és a termelés szervezésének javítására. Tükröződnek ezek a javaslatok az évzáró előkészítésében ?- Meg kell mondanunk, hogy a beszélgetéseknek az egyes alapszervezetekben nagyon eltérő színvonaluk volt. Aktivizáló küldetésüket ott töltötték be, ahol a bizottságok előre elkészítették a szervezet munkájának elemzését, és áttekintésük volt minden tag képességeiről és gyengéiről. Csak az ilyen eljárás tette lehetővé, hogy a kommunistákkal folytatott beszélgetés ne legyen formális, hogy azokon beszéljenek a szervezetnek mint egésznek a munkájáról, és ne csak az illető elvtárs benne való személyes részvételéről. Ebből az is következik, hogy a javaslatok és észrevételek kihasználásának kiindulóhelyzete a szervezetekben különböző. Megállapíthatjuk, hogy a jelenlegi helyzet sokkal szorosabb kapcsolatot igényel a kommunisták és a pártonkívüliek között. Ezekről a kérdésekről bizonyára szó lesz a bizottságok beszámolóiban. A beszámolót gazdagítani fogják a dcügozókollektívák, vagyis a pártonkívüliek javaslatai, észrevételei is. • Bartoé elvtárs, ön szólt a tanácskozás tartalmi előkészítéséről. Hol tartanak a szervezetek a káderelőkészítésben?-A káderelőkészítés gyakorlatilag befejeződött. A szervezetek egy része, főleg az iparban élt az alapszervezet elnöki funkciójába történő alternatív jelölés lehetőségével. Kivéve egyes kis taglétszámú szervezeteket (városokban, lakótelepeken, községekben) gyakorlatilag valamennyiben több bizottsági tagot jelölnek, mint az illető szerv tagjainak maximális száma. Nagy pozitívumnak tartjuk, hogy az alapszervezetek bizottságaiban a jelöltek kiválasztásának sokkal szélesebb bázisa volt, mint a múltban. • A kongresszus előtti időszakban nagy hangsúlyt helyeznek a kommunisták és a pártonkívüliek aktivitásának kibontakoztatására. Milyen feladatokra összpontosítanak e téren a járásban?- A járási bizottság elnökségében megállapítottuk, hogy a kommunisták aktivizálásában a beszélgetések alapjában véve teljesítették céljukat. Nem jelenti ez azonban azt, hogy a párt tagállományát nem kell tovább aktivizálni a feladatok teljesítésére, a tartalékok feltárására és kihasználására, a passzivitás és a közömbösség elleni harcra. Egyes párttagok még mindig egyfajta várakozó álláspontra helyezkednek. Aktivitásuk csekély. Főleg a gazdasági vezetőktől elvárjuk, hogy azonnal hozzálátnak az új gazdasági feltételekre való felkészüléshez. A taggyűléseken a kommunisták gyakran csak általános síkon vitatkoznak az átalakításról, esetleg a központtal kapcsolatban. Nem fejtik ki vagy megkerülik saját részvételüket az átalakításban. A járási bizottság a kommunistákat az állampolgárokkal folytatott párbeszédre ösztönzi. Megköveteljük, hogy ne kerüljék meg a kényes kérdéseket, hogy föllépjenek a helytelen nézetek ellen, ne féljenek konfliktusokba bonyolódni, ha ezzel hozzájárulhatnak az átalakítás fő céljának: a dolgozók jobb és megelégedettebb életének biztosításához. Abból indulunk ki, hogy a kommunisták aktivitása fokozásának feltétele a pártdemokrácia fejlesztése és elmélyítése, a nyílt elvtársi kritika légkörének megteremtése és az önkritika. Természetes, hogy a tárgyilagos és konstruktív bírálat hívei vagyunk, amelynek semmi köze a demagógiához vagy az egyéni számlák kiegyenlítéséhez. A bírálat és az önbírálat fejlesztését nem a demokráciára való játékként értelmezzük, hanem mint elvi kérdést a párt valamennyi tagja aktivitásának növelésében. Természetesen, kibontakoztatjuk az aktivitást a járás gazdasági és szociális feladatainak teljesítésére. E téren a kommunisták politikai tevékenysége pótolhatatlan. Illlllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll^ Mikor lehet az ablakból kiugrani? Két barát beszélget. Közös ismerősükről van szó, aki öngyilkosságot kísérelt meg, de szerencsére csak kórházi kezelés lett belőle. A tájékozatlanabb megkérdezte a másikat, milyen módszerrel akarta az illető eldobni magától az életet.- Kiugrott az ablakból - feleli a kérdezett.- No és mit csinált az ablakban? - teszi fel a kérdező az újabb kérdést.- Hogyhogy mit csinált? Semmit. Egyszerűen kinyitotta az ablakot, és kiugrott rajta.- így már másképpen hangzik a dolog - állapítja meg a kérdező. Igen, valóban másképp hangzik a közlés. Mást értünk azon, hogy valaki kiugrik az ablakból, s mást azon, hogy kiugrik az ablakon. Bár mindkettő szándékos cselekvést fejez ki - efelől a kiugrik ige nem hagy kétséget mégis más-más helyzetet jelölünk a kétféle kifejezésmóddal. A magyar nyelvhasználat szerint valami bői kiugrani csak akkor lehet, ha benne vagyunk. Kiugorhat valaki a csónakból, vonatból, az ejtőernyős a repülőgépből. Az ablakból csak akkor, ha már előzőleg ott tartózkodott a cselekvő. Ha valaki, például egy gyermek, ül az ablakban, s meggondolatlanul, nem ismerve az ezzel járó veszélyt, kiugrik belőle. A gyermekek azonban inkább kiesnek az ablakból, mintsem kiugranak, ha felügyelet nélkül ott játszanak. De még a kiesik igével is gyakrabban fordul elő az -on ragos szó: kiesik az ablakon. Például ha a nyitott ablak közelében játszva felugranak az ablakpárkányra, s megtörténik a baj, akkor az ablakon esnek ki. A felnőtt férfi az említett esetben tehát az ablakon ugrott ki; ugyanis a kiugrik valamin kifejezés jelenti azt nyelvünkben, hogy „valaki valamely nyíláson keresztül azon kívül levő helyre ugrik". Ezt nemcsak én mondom, hanem A magyar nyelv értelmező szótára is így határozza meg e kifejezés jelentését, s e meghatározás mellett éppen ez a szemléltető példa áll: kiugrik az ablakon. De akkor miért került az esetről tájékoztató barát közlésébe az ablakból alak, s miért halljuk gyakran másoktól is ezt a kiugrik igével kapcsolatban hasonló esetekben? > A rag használatnak ezt a módját a szlovák nyelv hatásával magyarázhatjuk. Ilyen esetekben ugyanis szlovákul a z elöljárós főnévvel alkotott kifejezést használják: vyskocil z okna, vypadol z okna. A szlovákban ez a jó, ez a szokásos kifejezésmód, a magyarban viszont félreértést okozhat. Ebből azonban senki se vonja le azt a következtetést, hogy lám, a magyarban milyen logikusan különböztetjük meg a két szituációt, a szlovák nyelvben pedig nem ügyelnek erre. Nem logikáról van itt szó, hanem arról, hogy egyik nyelvben ez a vonzat járul az adott esetben az igéhez, a másik nyelvben meg az. Tehát a nyelvhasználat folytán alakult ez így ki, a nyelvszokás hozza létre az ilyen vagy olyan szerkezeteket. Hogy érthetőbb legyen, gondoljunk csak arra, hogy ha kiugrani a magyarban csak az ablakon lehet is a félreértés veszélye nélkül, de nézni valamit az ablakból is lehet, nemcsak az ablakon át. Holott nem az ablakban vagyunk, hanem előtte, illetve az ablaknál. Az ablakból láttam valamit (pl. a felvonulást) szerkezet is ismerős és használatos, jóllehet logikai szempontból nézve ez esetben is az ablak előtt állva láttam a kint történt dolgot. Sőt állni is lehet az ablakban, noha nem benne állunk. Hányszor halljuk, mondjuk: Éppen az ablakban álltam, mikor csengetett a postás; Az ablakban állt, és nézett kifelé. Pedig nem is az ablak bán állunk ilyenkor, hanem az ablak előtt. De aki ezt a szerkesztésmódot helyteleníti, az már szőrszálhasogató, és nem ismeri eléggé a nyelvet. Nem mindig nézhetjük tehát a szerkezet értelmének iogikus vagy logikátlan voltát, sőt elsősorban nem azt kell néznünk, hanem a nyelvben kialakult szerkezeti formákhoz kell ragaszkodnunk. JAKAB ISTVÁN Sor kerül végre a „kerül" elkerülésére? A nyelvhelyességi kérdéseket tárgyaló írások nemegyszer ismételten rámutatnak a magyarosnak látszó, körülményeskedő és ezért helytelen szókapcsolatokra. Erre azért van szükség, mert közülük egyik-másik szinte kullancs módjára megkapaszkodott egyesek nyelvhasználatában. Elég sokan vannak, akik beszédben és írásban egyaránt kitartóan ragaszkodnak például a kerül igével alkotott és szerencsésnek nem mondható szókapcsolatokhoz. Az illetők nyilván nem érzékelik a különbséget a kerül helyes és helytelen használata között, és ez megnehezíti számukra a kifogástalan szókapcsolat-választást, de szerepet játszhat ebben - sajnos - a nemtörődömség is. Ennek az igének a használata helyes az ilyen mondatokban: Köztudomású, hogy az autópályák építése rendkívül sokba kerül. Kerül, amibe kerül, csak legyen minél több autópálya - mondják az autósok. - Hevítés előtt különböző adalékanyagok kerülnek az alapanyagba. - A nagytakarítás befejezése után a munkahely vezetője gondoskodott róla, hogy minden a helyére kerüljön. - A végleges formájú tárgyak a vlllanykemencébe kerültek. - Egyes központi intézményeknél létszámcsökkentésre került sor. Aránytalanul nagyobb a kerül igével alkotott helytelen szókapcsolatoknak a száma. Ezekkel nemcsak a sajtótermékekben, hanem a rádió és a tévé műsoraiban is lépten-nyomon találkozunk; nem nehéz belőlük kisebb gyűjteményt összeállítani. Ilyenek például: A raktári készletek új gyártmányokkal kerülnek feltöltésre. Helyesen: a készleteket feltöltik. - A kirándulás során a modem sporteszközök is megtekintésre kerülnek. Helyesen: a modern sporteszközöket is megtekintik. - A tervezett összeg késve került kiutalásra. Helyesen: az összeget késve utalták ki. - Az érintettek sürgették, hogy a kérdés minél előbb kerüljön szabályozásra. Helyesen: a kérdést szabályozzák. - Az elhamarkodott döntés rövidesen visszavonásra került. Helyesen: a döntést visszavonták. - A gyermekek érdeklődéssel figyelték, hogyan kerülnek szerelésre az új típusú múanyagkapcsolók. Helyesen: hogyan szerelik az új típusú múanyagkapcsolókat. Néha más igei állítmányra - igére - van szükség, hogy a mondat kifogástalanná váljon: A segédeszközök korszerűsített formában kerülnek kivitelezésre. Helyesen: a segédeszközöket készítik. - A különleges rendeltetésű textilszerűség csupán két színben kerül előállításra. Helyesen: két színben gyártják a textilszerűséget. A kerül igével alkotott helytelen szókapcsolatok különösen a műszaki tárgyú írásokban gyakoriak: A hulladékanyagok fele már elszállításra kerül. Helyesen: felét már elszállították. - A fölösleges víz a folyamat közben eltávolításra kerül. Helyesen: a fölösleges vizet eltávolítják. - Az összehalmozódott üvegszilánkok szárazon vagy nedvesen őrlésre kerülnek. Helyesen: az üvegszilánkokat megórlik. - Rendszeresen ellenőrzésre kerül a nitroceilulóz alapú festékanyagok gyártása. Helyesen: a festékanyagok gyártását ellenőrzik. A helytelen szókapcsolatokkal alkotott és még hosszan sorolható hasonló mondatok indokolttá teszik az írás címében feltett kérdést. Remélhetőleg nem marad pusztába kiáltó szó. HASÁK VILMOS
