Új Szó, 1989. augusztus (42. évfolyam, 179-205. szám)
1989-08-07 / 184. szám, hétfő
Békeünnepségek Bratislavában és Zivoticében (Munkatársunktól és CSTK) - Kellemes, igazi nyári napra ébredtek tegnap Bratislava lakosai. Különösen azok örültek ennek, akik a Kis-Kárpátok lábánál elterülő Partizánrétre igyekeztek. Délelőtt tíz órakor kezdődött itt az ,,örök időkre a Szovjetunióval“ jelszó jegyében immár hagyományosan megrendezésre kerülő békeünnepség. Az egésznapos gazdag műsor keretében bemutatkoztak a Honvédelmi Szövetség repülőmodellezői, a Slovair ejtőernyősei és pilótái is. A gyermekek részére a Brnói Gyermekszínház művészei tartottak előadást. Nagy közönségsikert aratott a Modus könnyűzenei együttes, valamint a Csehszlovák Rádió bratislavai stúdiójának folklórcsoportja. A délutáni békenagygyülésen Vladimír Margetin, az SZSZK erdő- gazdasági, vízgazdálkodási és fafeldolgozó ipari minisztere mondott beszédet, aki a békeünnepségek hagyományos jellegét méltatva kiemelte az átalakítás folyamatának társadalmi jelentőségét, amely életünk minden területét egyre jobban áthatja. Új lehetőségeket nyit meg a Csehszlovák-Szovjet Baráti Szövetség tevékenységének további kibontakoztatásához is, hogy a kölcsönös együttműködés még jobban erősítse a szocializmus pozícióit, növelje tekintélyét és vonzerejét. A jelenlevőket Georgij Jefimov, a Szovjetunió bratislavai főkonzulátusának konzulja is köszöntötte. Szombaton az Észak-morvaor- szági kerületből, a Gottwaldovi járásból és a baráti lengyel városokból több mint tízezren vettek részt azon a békemeneten, amely Havírovból indult ¿ivoticébe, hogy megemlékezzenek az 1944. augusztus 6-án bekövetkezett tragikus eseményekről. A fasiszta Gestapo akkor a gyerekek ós a családtagok szeme láttára 36 férfit lőtt agyon, akik között a legfiatalabb 17, a legidősebb 60 éves volt. Zivotice azóta nemcsak a Karvinái és a Tésíni járás lakóinak átélt szenvedéseit jelképezi, hanem a nemzeti felszabadító harc és a békéért folytatott küzdelem szímbóli- mává is vált. A zivoticei békenagygyűlésen felszólalt Miroslava Némcová, a Csehszlovák Nőszövetség Központi Bizottságának elnöke, aki elsősorban a fiatal nemzedék számára idézte fel a fasizmus második világháborús rémtetteit, s a békemozgalom jelenlegi céljairól szólva hangsúlyozta, hogy nem érthetünk egyet a szocializmus vívmányainak és törvényeinek a tagadásával, ahogy azt az ún. Néhány mondat felhívás szerzői teszik. Mi továbbra is a gazdasági hatékonyság növelésének szocialista útján fogunk haladni, átgondoltan ós felelősen teljesítve feladatainkat az új feltételek között. Befejeződött a 33. Rysy-túra (Folytatás az 1. oldalról) elnöke a Csehszlovák Sajtóiroda munkatársának beszámolt, az idén az egész országból több mint 5000 fiatal vett részt az akción, s a külföldiek létszáma a kétszázat is meghaladta. Annak ellenére, hogy az idén rendkívül kedvezőtlen volt az időjárás, az események felejthetetlen légkörben zajlottak. Nemcsak azért, mert számos fiatal először vett részt a túrán, hanem azért is, mert számos újdonság szerepelt programon. A Nyugat-csehországi kerületből érkezett fiatalok egyik csoportjának például a Lengyel Népköztársaság területéről indulva sikerült megmásznia a 2499 méter magas csúcsot. A fiatalok azért érkeztek a Tátra ormai alá, hogy újból felidézzék V. /. Leninnek, a világproletariátus vezetőjének az üzenetét. Az idei Rysy-túrára nem sokkal a phenjani világifjúsági találkozó után került sor, ahol öt világrész fiataljai egységesen kifejezésre juttatták, hogy békében akarnak élni és dolgozni, s elkötelezetten harcolnak a szociális haladásért és a demokráciáért. A világifjúsági találkozó gondolatai a Rysy-túra eszmei tartalmában is megnyilvánultak. A túra utolsó napja gazdag kulturális programmal zárult, melynek keretében zenekarok, tánc- és énekkarok léptek fel. Remények a túszügy erőszakmentes megoldására (CSTK) - Az utóbbi 24 órában bizonyos jelek arra vallottak, hogy némi remény van a Libanonban fogva tartott túszok körüli válság erő- szakmentes megoldására. Ezt a reményt táplálta az az algériai rádiójelentés, mely szerint, a libanoni emberrablókkal alkudozó algériai csoport bizonyos fokú, de közelebbről nem részletezett haladást ért el. Marack Goulding, különleges politikai ügyekben illetékes helyettes ENSZ-főtitkár a hétvégén Nyugat- Bejrútban folytatta megbeszéléseit az Irán-barát szélsőséges Hezbollah szervezet képviselőivel a Libanonban fogva tartott túszokról. A tárgyalások után közölte: nem szerzett olyan bizonyítékokat, amelyek megerősítenék Higgins amerikai alezredes meggyilkolását, s azt szerette volna elérni, hogy kiadják a kivégzettnek nyilvánított katonatiszt maradványait. Az ENSZ-diplomata találkozott Algéria libanoni nagykövetével is, aki washigtoni felkérésre szintén közvetít a túszügyben. Ó is megerősítette, hogy előrelépés történt a Hezbollahhal folyó megbeszéléseken. Goulding a libanoni fővárosból Damaszkuszba utazott, ahol folytatta a túszok szabadonbocsátása érdekében történő misszióját. Pozitív elemnek minősíthető Rafszandzsani iráni elnök beszéde is, aki ígéretet tett arra, hogy hozzájárul a feszült helyzet megoldásához. Némi aggodalomra ad viszont okot a Hezbollah síita szervezet szombati nyilatkozata, amely az általános vélekedéssel ellentétben cáfolja, hogy köze lenne a külföldi túszok fogva- tartásához és kizártnak minősített bárminemű alkudozást Obeida sejk, síita vezető Izraelben történt elhurcolása után erről a kérdésről. A Hezbollah ismételten követelte a sejk azonnali szabadonbocsátását, mivel ez váltotta ki a túszok körüli feszültséget. Az egyiptomi Al Ahbar lap megjegyezte, hogy az Egyesült Államok ugyan állítólag különböző csatornákon tárgyalásokat folytat Iránnal, de továbbra is úgy vélekedik, hogy közvetlenül nem tárgyal az emberrablókkal. NÉHÁNY SORBAN GIOVANNI SPADOLINI, az olasz szenátus elnöke az II Mesagero lapnak adott nyilatkozatában évszázadunk legjelentősebb eseményének minősítette a Szovjetunióban folyó átalakítást és a demokratikus változásokat. PANAMÁBAN megszakadtak a háromoldalú tárgyalások a kormány, a fegyveres erők és az ellenzék között anélkül, hogy megállapodás jött volna létre az országban kialakult politikai válság rendezéséről. A tárgyalásokat csütörtökön folytatják. LIBANONBAN legkevesebb 18 halálos és 82 sebesült áldozatot követeltek a hétvégi heves tüzérségi összecsapások a muzulmán és keresztény erők között. A COLUMBIA, a legrégibb típusú amerikai űrrepülőgép várhatóan helyi idő szerint holnap reggel startol. A mostani repülés kizárólag katonai célokat szolgál, s az előkészületek a hadügyminisztérium utasításai szerint történnek. A Pentagon nem engedélyezi az információk többségének nyilvánosságra hozását, így a start pontos időpontját sem. A VALIANT brit atom-tengeralatt- járó fedélzetén szombaton tűzvész keletkezett Skócia nyugati partjainál. A brit hadügyminisztérium szerint radioaktív sugárzás veszélye nem áll fenn. A WASHINGTONI képviselóház 315:105 arányban 286,5 milliárd dolláros összegben jóváhagyta a jövő évi katonai költségvetést. A parlamenti kultúrát még tanulni kell Mihail Gorbacsov zárszava a Legfelsőbb Tanács ülésszakán (ÖSTK) - Mint szombati számunkban röviden közöltük, MIHAIL GORBACSOV zárszavával pénteken befejeződött a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának negyven napon át tartó mostani ülésszaka. A legfelsőbb szovjet párt- és állami vezető beszédében értékelte a parlamenti ülésszak munkáját és tapasztalatait, s többek között megállapította, hogy ezzel kimerítették a napirendet, és megkezdődik a parlamenti szünet, jóllehet az egyes bizottságok, az elnökség és az apparátus a következő hetekben is folytatja a munkát, számos fontos törvény előkészítését. Gorbacsov teltette a kérdést, hogy miként összegezhetők a mostani ülésszak eredményei, s úgy vélte: a vélemények meglehetősen különbözőek. Azt azonban szinte senki sem vonja kétségbe, hogy a népi képviselők kongresszusának ülése majd, az általuk megválasztott Legfelsőbb Tanács most befejeződött ülésszaka kulcsfontosságú esemény volt az ország életében. A szónok szerint olyan országos méretű fórumot sikerült életre hívni, amelyen szabadon hangzanak el a képviselők nézetei, akik tolmácsolják a szovjet társadalom minden rétegének vágyait, reményeit és akaratát. Ezzel létrehozták a szocialista jogállam megbízható alapjait és megteremtették a politikai feltételeket a kulcsfontosságú feladat teljesítéséhez - a szocializmus és a demokrácia ötvözéséhez. Mihail Gorbacsov a továbbiakban rámutatott arra: beigazolódott annak a szándéknak a helyessége, hogy át kell alakítani a legfelsőbb államhatalmi szerveket. Ez az elképzelés abból az ismert lenini gondolatból indult ki, hogy össze kell kapcsolni a szovjet rendszer és a parlamentarizmus előnyeit. Ha eddig kételkedtek egyesek ennek a megvalósíthatóságában, akkor véleményem szerint most ezek a kételyek szertefoszlottak, állapította meg Gorbacsov. A szónok feltette a kérdést, hogy vajon a Legfelsőbb Tanács ülésszaka a népi képviselők kongresszusa munkájának folytatásaként tekinthető-e, s úgy vélte, hogy ez nem pusztán szónoki kérdés. A válaszok különbözőek és kétségek is elhangzottak, hogy a Legfelsőbb Tanács egyáltalán képes-e kifejezésre juttatni a kongresszuson elhangzott gondolatokat és meg tudja-e hozzáértéssel valósítani az ott jóváhagyott irányvonalat. Gorbacsov szerint az ülésszak lefolyása azt igazolta, hogy a parlament mindent elkövetett ennek az irányvonalnak a megvalósításáért. A továbbiakban rámutatott arra: a parlament tevékenysége során arra törekedtek, hogy a munka jellege professzionalista jellegű legyen és ne az egyes kérdések nagygyűlésszerú megvitatása domináljon, s ugyanakkor gondot fordítottak a tömegekkel való kapcsolattartásra is. Alaptalanoknak bizonyultak azok az aggodalmak is, hogy a Legfelsőbb Tanács tevékenysége elszakad a több mint kétezer fős képviselői testülettől és valamiféle zártkörű kollégiumként végzi munkáját. Gyakorlatilag minden együttes ülésen és külön-külön a kamarák ülésein is részt vett a népi képviselők reprezentatív csoportja, akik felszólalhattak, javaslatokat tehettek és a döntésekbe is beleszólhattak. Gorbacsov szólt arról is, már a mostani ülésszakon nagy hangsúlyt helyeztek arra, hogy az egyes problémákat elsősorban a különböző bizottságok elé utalták és ezek foglalkoztak a kérdések megoldásával. Ebbe a munkába élenjáró tudósokat és szakembereket is bevontak. A parlamenti ülésszak kétségtelenül pozitív eredményei mellett azonban tudatosítani kell a munka és szervezés során felmerült hiányosságokat és problémákat is. Nem voltunk mindig fegyelmezettek, s ezért értékes időt vesztegettünk el. A sajtó és maguk az állampolgárok is hozzászólásaikban rámutattak olyan parlamenti „betegségekre“, mint a túl hosszú szónoklatok, fellengzős beszédek, sót, olykor a tárgyalások során megmutatkozott a parlamenti kultúra hiánya is. Nyilvánvaló, hogy a legfelsőbb törvényhozói szervek még távolról sem nyújtották azt, amit elvárnak tőlük, de az megállapítható, hogy javult a viták színvonala, hatékonysága, a képviselők az üléseken elsajátítják a törvényhozói tevékenység művészetét és megfelelő tapasztalatokra tesznek szert. Gorbacsov szerint a mostani ülésszakon szerzett összbenyomás alapján az a véleménye, hogy erős és működőképes szovjet parlament alakult meg. A politikai döntéseket ezentúl nem személyek szűk köre hozza majd meg, s nem zárt ajtók mögött, hanem a népi képviselők nyilvánosan, az egész társadalom előtt vitatják meg az egész ország sorsát meghatározó kérdéseket. A szovjet vezető szerint a politikai reform első szakaszának egyik legfontosabb eredménye a legfelsőbb hatalmi szervek létrehozása mellett az, hogy a szovjet emberek politikai öntudata viharos ütemben fejlődött. A továbbiakban kitért arra, hogy a Lenin utáni időszakban most először alakult olyan kormány, amely tagjainak próbát kellett kiállniuk a képviselők előtt. Most, hogy elnyerték a bizalmat, minden energiájukat a rájuk váró programok teljesítésére és az átalakítás elősegítésére kell összpontosítaniuk. A kormány összetételének jóváhagyása a Legfelsőbb Tanács döntéshozó funkciói közé tartozik, elsőrendű feladata azonban a törvényhozói tevékenység. Viszonylag rövid idő alatt számos halaszthatatlan döntést hozott és a bizottságok továbbiak előkészítésén munkálkodnak. Az őszi parlamenti ülésszak elé terjesztenek több fontos törvényt, így például a népi képviselők statútumára vonatkozó tervezetet, ezenkívül olyan törvények egész sorozatát, amelyek megteremtik a jogi alapot a gazdasági és politikai reform továbbviteléhez. Mihail Gorbacsov megállapította, hogy a parlament nagy figyelmet szentelt a gazdasági és szociális kérdéseknek, ezenkívül a gazdasági problémák megvitatása is az ülésszak központi kérdései közé tartozott. Ezt tükrözik az elfogadott határozatok és rendeletek is. Szólt arról, hogy eredetileg nem szerepelt a napirenden az állami vállalati törvény megváltoztatása, de épp az élet tette szükségessé az érvényes törvény módosítását s ez is a parlament rugalmas reagálásáról tanúskodik. Fontosnak minősítette azt, hogy haladéktalan intézkedéseket hoztak a lakosság nyugdíj- és szociális biztosításának javítására. A képviselők javaslatára döntés született arról, hogy megközelítőleg 10 milliárd rubel értékben importálnak árucikkeket és orvosságokat, s ezzel gazdagítják a belpiaci kínálatot. Mihail Gorbacsov hangsúlyozta: természetesen, lehetetlen minden probléma egyszerre való megoldása, mivel korlátozottak a források, nem kiegyensúlyozott az ország pénzügyi helyzete és az átalakítás lassú ütemben halad. Ezért az őszi hónapokban átfogó döntéseket kell hozni a gazdasági reformról és a helyzet megjavításáról. Gorbacsov tájékoztatott arról is, hogy megkezdte tevékenységét a Legfelsőbb Tanács kedvezményekkel és privilégiumokkal foglalkozó bizottsága, amely javasolta: haladéktalanul bocsássák a társadalom rendelkezésére azokat a gyermekszanatóriumokat és egészségügyi központokat, amelyek az egészségügyi minisztérium egyik főigazgatóságához tartoztak, továbbá számos üdülést szolgáló létesítményt és Moszkva környékén lévő állami villát is. Gorbacsov kitért arra is, hogy a parlamenti ülésszakon halaszthatatlan kérdésként kezelték a környezetvédelmi kérdések megoldását és úgy döntöttek, hogy az őszi ülésszakon megvitatják az ökológiai biztonság kérdéseit. Mihail Gorbacsov az utóbbi másfél hónapra visszatekintve leszögezte, hogy szinte nem volt egyetlen nyugodt nap sem. A Legfelsőbb Tanács, akárcsak a párt- és kormányszervek szüntelenül tanácskoztak az ország különböző részeiben kialakult válsághelyzetekről és arra törekedtek, hogy eloltsák a válságok tűzfészkeit. „Amikor erről szólok, akkor mindenekelőtt a nemzetek és nemzetiségek közötti konfliktusokra gondolok, amelyeket, természetesen, nyomással nem lehet megoldani,“ jelentette ki Gorbacsov. Emlékeztetett arra, hogy folytatják tevékenységüket azok a bizottságok, amelyeket a Nemzetiségi Tanács hozott létre a Hegyi Karabah, a mesheti törökök, a krími tatárok és a Szovjetunióban élő németek problémáinak a megoldására. Ezek nagyon bonyolult kérdések és meg kell találni optimális megoldásukat, ami azonban nem érhető el a helyzet kiéleződésével, hanem csakis konstruktív erőfeszítésekkel, önfegyelemmel és kölcsönös tisztelettel. Gorbacsov a bányászsztrájkról szólva megállapította, hogy komoly próbatétet jelentettek. Határozott és egyeztetett fellépésre volt szükség a párt, a kormány és a szakszervezetek részéről, hogy a dolgozókollektívákkal együttműködve elérhetővé váljon a bányászok követeléseinek teljesítése. Gorbacsov szólt arról is: a parlament pénteki ülésén elhangzott olyan szemrehányás is, hogy a kormány megijedt és kishíján pánikba esett. „Úgy vélem, hogy elsősorban a témával kapcsolatban elhangzott beszédemről van szó, amikor fennállt az a veszély, hogy a vasutasok is sztrájkba léptek. A leghatározottabban vissza szeretném utasítani ezt a gyanusítga- tást. Országunk vezetése nem esik pánikba, jóllehet egyesek ezt a benyomást próbálták kelteni. A vezetés azonban ezekben a nehéz napokban jogos aggodalommal és józan értékeléssel tájékoztatta a társadalmat arról, hogy hová vezethet az események ilyen irányú alakulása. Szerintem helyesen és felelősen jártunk el, hogy az emberekkel nyílt és tisztességgel párbeszédet folytattunk. Ez pedig nem pánik, hanem az, amit átalakításnak nevezünk. így válaszolunk azoknak a bírálóinknak, akik ezt a kérdést ambiciózus és tisztességtelen célokra akarják kihasználni“ - hangsúlyozta nyomatékosan a szónok. Beszédének további részében leszögezte, hogy mindebből le kell vonni a megfelelő tanulságot, azt, hogy az átalakítás a demokratizálás és a reformok időszakában a felmerülő kérdéseket a hatalmi és közigazgatási szervek, valamint a dolgozók konstruktív párbeszédével kell megoldani. Bírálta azt a gyakorlatot, hogy számos helyi vezető a központi szerveket és hatóságokat próbálja felelőssé tenni és „halálos bűnök“ elkövetésével vádolja őket. Gorbacsov szerint ehelyett helyes és kiegyensúlyozott munkamegosztást kell bevezetni, ami vonatkozna a jogokra, a jogkörre és a felelősségre egyaránt. Mihail Gorbacsov ezt minősítette a gazdasági és politikai reform legalapvetőbb kérdésének. A Legfelsőbb Tanács már több erre vonatkozó határozatot hozott, de e tekintetben még sok munka vár a testületre. A továbbiakban szólt arról, hogy a bűnözés tekintetében nem sikerült javulást elérni, sót, a közvélemény jogosan aggódik azért, hogy romlott a helyzet, aminek kétségtelenül gazdasági, szociális okai is vannak, de főleg az, hogy gyengült a törvények megtartásával foglalkozó szervek tevékenysége. A szónok ezért szükségesnek tartotta azt, hogy javaslatot tegyen határozott intézkedések elfogadására a törvénybe ütköző tevékenységek elleni harcban. Mihail Gorbacsov beszédének zárószakaszában kitért arra is, hogy az első parlamenti ülésszakon több nemzetközi kérdést is megvitattak, többek között felhívást intéztek az Egyesült Államok Kongresszusához az atomkísérletek és robbantások leállításával összefüggésben, ezenkívül három nemzetközi dokumentumot is ratifikáltak. A képviselők meghallgatták a nagy-britanniai, francia- országi és NSZK-beli látogatás eredményeit és tájékoztatást kaptak a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozói testületének üléséről, valamint a szovjet parlamenti küldöttség brazíliai és argentínai látogatásának eredményeiről. A szónok megállapította, hogy ezzel lényegében tömören megvonta az első ülésszak munkájának mérlegét. Mindent egybevetve megállapítható, hogy a Legfelsőbb Tanács a Szovjetunió megreformált politikai rendszerének tekintélyes elemévé vált, amelynek szerepe a jövőben tovább fokozódik. Ezért a képviselőkre a jövőben nagy felelősség hárul és éppen ezért a későbbiekben szükség van az egyes bizottságok és általában a parlamenti munka minőségének a javítására, tökéletesítésére. Gorbacsov szólt arról is, mennyire fontos az, hogy milyen légkör uralkodik a parlamentben. Szerinte a legfontosabb egyrészt a teljesen szabad vitalégkör, hogy kifejezésre juthassanak bármilyen nézetek és vélemények, másrészt pedig a következetes törekvés az ésszerű megoldások elérésére, lehetőség szerint konszenzus által. Beszédének végén kitért arra, hogy egyes elvtársak a közelmúltban régióközi csoportot alakítottak, és tagjait baloldali radikálisoknak minősítik. „Ebból vajon az következik, hogy a többieket centristáknak vagy jobboldaliaknak kell tekinteni?"- tette fel a kérdést a szónok. Gorbacsov úgy vélte, egyelőre nem bátorkodik megjósolni azt, hogy ez miként szolgálja az ügyet. Mindezt azonban nagyon alaposan át kell gondolni. Vajon ez a mesterséges differenciálódás nem vezet-e konfrontációhoz egyes kérdésekben és nem bonyolítja-e azoknak a feladatoknak a teljesítését, amelyek megoldását a választók és a társadalom elvárja?- vetette fel Gorbacsov, „ószintén szólva a régióközi csoportban lezajlott vitában nem hangzottak el olyan vélemények - leszámítva egyes tagok provokatív felhívásait - amelyeket nem lehetett volna előterjeszteni a Legfelsőbb Tanács ülésén is. A legfelsőbb szovjet vezető köszönetét mondott a törvényhozóknak munkájukért, jó szabadságot kívánt nekik, s ezzel a parlament nyári ülésszakát befejezettnek nyilvánította. ÚJ SZÚ 2 1989. VIII. 7.
