Új Szó, 1989. augusztus (42. évfolyam, 179-205. szám)

1989-08-07 / 184. szám, hétfő

ÚJ szú 3 1989. VIII. 7. A fáknak élniük kell JOGRENDÜNK VÉDI A TERMÉSZETET Négy évtized a mezőgazdaság szolgálatában Beszélgetés Vincent Sugár mérnökkel, a Príroda Könyv- és Lapkiadó nemzeti vállalat igazgatójával Szocialista mezőgazdaságunk négy évtizedes eredményeinek és további, bízvást hasonlóképpen sikeres fejlődésének kap­csán gyakran emlegetjük a közép- és felsőfokú szakemberkép­zésnek, a szakismeretek állandó gyarapításának, s nem utolsó­sorban a haladó termelési módszerek érvényesítését segítő, új tudományos ismeretek rugalmas áramoltatásának jelentőségét. Ehhez nyújt évtizedek óta hathatós és sokoldalú segítséget - tankönyvek, hazai és külföldi szerzők tollából származó szak­könyvek, továbbá szaklapok, különböző folyóiratok és egyéb, főleg tájékoztató és ismeretterjesztő alkalmi kiadványok megje­lentetésével - a Príroda Könyv- és Lapkiadó nemzeti vállalat. A környezetvédelem világméretű teladat, melynek megoldása döntő módon befolyásolja az emberiség jövőjét, alapvető előfeltétele boly­gónk lehetséges pusztulása meg­akadályozásának. Ezért szentelnek mind nagyobb figyelmet a környe­zetvédelemnek a világ legkülönfé­lébb szervei és szervezetei, vala­mennyi országának egyszerű állam­polgárai. Szembefordulnak azokkal az erőkkel, melyek képtelenek felis­merni az egész világot átfogó kör­nyezetvédelem szükségességét, vagy különféle indokokból elutasít­ják azt. Az egészséges környeze­tünkért harcoló emberekből soha­sem lehet elég. Az emberek többsé­ge ugyanis nem tudatosítja az öko­lógiai egyensúly felborulásának ka­tasztrofális következményeit. Az ökológiai egyensúly pedig nemcsak egy nukleáris katasztrófa következ­tében borulhat fel, hanem számos olyan jelentéktelennek tűnő ese­mény következtében is, mint például a teljesen közönséges fák kivágása. Legyünk őszinték! Hogyan tekin­tünk a fákra, mit látunk bennük? Többnyire csak olcsó fűtő- vagy nyersanyagot. A fák más - és való­jában pótolhatatlan - „funkcióit“ so­kan nem veszik figyelembe és talán nem is tudatosítják, holott ezek jóval fontosabbak a „gazdasági funkciók­nál“. Hiszen a levegőt és nedves­ségtartalmát, a megfelelő talajszer­kezetet, a széltörést éppen ezek a közönséges fák biztosítják, ugyan­úgy, mint a biológiai környezetvé­dőknek tekinthető madarak fészek­helyeit. A fák, ligetek, erdők valódi értékét csak akkor tudatosíthatjuk, amikor Csallóköz azon helyein járunk, ahol „valakinek" útjában voltak, s ahol a töretlen erejű vad szél szárítja, hordja a földet, ahol a záporesők Ma pontosan 12 órakor a cseh­szlovák és a holland békemozgalom képviselői Prágában és Hágában az atomhatalmak (Szovjetunió, Ameri­kai Egyesült Államok, Nagy-Britan­nia, Franciaország és Kína) nagykö­vetségein átadják annak a közös petíciónak a szövegét, amely szor­galmazza a nukleáris kísérletek tel­jes tilalmát. Josef Krencí, a Cseh­szlovák Békebizottság alelnöke ez­zel kapcsolatban válaszolt a Cseh­szlovák Sajtóiroda tudósítójának né­hány kérdésére.- Mi a közös petíció célja?- A Csehszlovák Békebizottság szoros kapcsolatban áll világszerte a béke- és a pacifista szervezetek­kel. Célja az, hogy ezek a kapcsola­tok az együttműködés tartalmát, for­máit és módszereit illetően egy­aránt a lehető legkonkrétabbak le­gyenek. Most emlékezünk meg az Egyesült Államoknak a két japán város, Hirosima és Nagaszaki ellen intézett atomtámadása 44. évfordu­lójáról. Ebből az alkalomból már har­madízben vonul végig a világon az ún. békehullám, amellyel mozgósí­tani kívánjuk a nemzetközi közvéle­ményt: cselekvően támogassa az atom- és az egyéb tömegpusztító fegyverek felszámolására tett javas­latokat. Ebbe a keretbe beilleszkedik közös petíciónk is, amelyet a hollan­diai Humanista Béketanáccsal együttműködésben dolgoztunk ki. Ebbe a párhuzamos akcióba széles­körűen bekapcsolódnak a békemoz­galmainkkal szorosan együttműkö­dő szervezetek, egyesületek és tö­mörülések. Célja elsősorban az atomfegyver-kísérletek tilalmának támogatása, ami felszámolásuk el­sőrendű előfeltétele.- Mit akarnak elérni kezdemé­nyezésükkel?- A békemozgalom már hosszú ideje szorgalmazza ezt a követelést. A Szovjetunió is pozitív lépésre szánta el magát. Nem olyan rég meghirdette a nukleáris kísérletek egyoldalú moratóriumát. Sajnos, példáját a többi atomhatalom nem követte. Ez a problémakör tehát to­vábbra is a háborúellenes mozga­lom figyelmének homlokterében áll. Petíciónkkal bizonyítani szeretnénk, hogy a kísérletek tilalmának gondo­lata nem ismer sem földrajzi, sem után zavaros vizű árkokban folyik el az a legértékesebb ajándék, melyet bolygónk az emberiségnek adott - a termőföld. Mindezek a vesztesé­gek a fák kivágásának következmé­nyei. Mert a fák elválaszthatatlanul hozzátartoznak életünkhöz, és élni­ük kell azért, hogy mi élhessünk. Ennek a követelménynek, korpa­rancsnak megfelel szocialista jo­gunk, amely arra törekszik, hogy környezetünk gyarapodjon és ne pusztuljon. A fákat jogi normák védik az ipari tevékenységet, a beruházá­sokat, a mezőgazdasági termelés túlzott intenzifikálását kísérő káros hatásokkal szemben ugyanúgy, mint az önkényes, vandál cselekmények­kel szemben is. A fák védelméről szóló jogszabá­lyok megkülönböztetnek tartós és más növényzetet. A gyümölcsfákat a tartós növényzet közé sorolják, melyet - ha összefüggő területen van kiültetve és egészséges - nem lehet a járási nemzeti bizottság en­gedélye nélkül kivágni. A jogi rendel­kezések egyben kötelezik a fák tu­lajdonosait, hogy fáikat rendesen gondozzák és a teljesen elhalt (pél­dául kiszáradt) fákat vágják ki, hogy ezzel megakadályozzák a kártevők szaporodását. A többi, erdőn kívül élő fa jogi • védelme az említettől eltérő módon van megoldva. A nem gyümölcsfák kivágását a helyi nemzeti bizottság engedélyezheti. Engedélyt kell kérni a falvakban, városokban, lakótele­peken, üdülő vagy ipari zónákban élő fák kivágására is. Ezeket a fákat a jogszabály rendszerint a védelem első kategóriájába sorolja. Ezenkí­vül ide tartoznak még az esztétikai vagy történelmi értékkel bíró fák, a mezőgazdasági földeken kiültetett széltörő fasorok stb. Jogszabály vé­di azonban azokat a fákat is, melyek politikai határokat, s megvalósítása érdekét szolgálja az egész emberi­ségnek, a földi élet megőrzésének. A miénk, a Világ békehulláma, vala­mint a Tömegpusztító fegyverek el­leni harc hete keretében augusztus 6-tól 13-ig megvalósuló számos ak­ció egyike, ugyanakkor egyedi azál­tal, hogy közös célra aktivizálja a bé­kemozgalmakat tekintet nélkül az egyes országok társadalmi és politi­kai rendszerére. Bizonyítéka a béke és a földi élet megőrzése gondolata egyetemességének és az erőszak nélküli világra, az emberi civilizáció megőrzésére való törekvésnek.- Ki csatlakozott eddig a petí­cióhoz?- Hollandiában mintegy 40 szer­vezet és mozgalom, a CSSZSZK- ban pedig hozzávetőleg 150 társa­nem lettek besorolva az első kate­góriába. Ezekről a fákról is gondos­kodni kell, védeni őket. Döntő sze­rephez jutnak itt a nemzeti bizottsá­gok, a környezetvédők szervezetei, a vadászok, halászok és kertbarátok szövetségei. Kezdeményezőbben és nagyobb felelősséggel kellene viszont eljárniuk a mezőgazdasági szervezeteknek, az építő- és útkar­bantartó vállalatoknak is. A fák kivágása, mint már említet­tem, rendszerint engedélyhez van kötve. A nemzeti bizottságnak az engedélyezési eljárásban mindig fi­gyelembe kell vennie az adott fa kategóriába sorolását, a környezet- védelem érdekeit és a fa kivágásá­nak objektív megalapozottságát. Ugyanakkor köteles figyelmeztetni a kivágott fa tulajdonosát azon köte­lességére, hogy a fát három napon belül fel kell ajánlania az erdőgaz­dálkodási szervezetnek. Ez a szer­vezet a felajánlástól számított tizen­négy napon belül köteles értesíteni a tulajdonost arról, milyen mennyi­ségű és fajtájú fára nem tart igényt, vagyis mi az, amivel a tulajdonos szabadon rendelkezhet. Kivágási engedély nem szüksé­ges akkor, ha fa közvetlenül veszé­lyezteti az emberek életét vagy egészségét, vagyoni kárt okozhat, vagy közvetlenül veszélyeztetheti valamely közérdekű létesítmény üzemeltetését (például távközlési lé­tesítmények stb.) és ezt a veszélyt csak a fa kivágásával lehet elháríta­ni. Mindezt azonban haladéktalanul köteles bejelenteni a nemzeti bizott­ságon az, aki a fát kivágta. Az elmondottakból látható, jog­rendünk következetesen védi a fá­kat. Vessünk azonban egy pillantást a valóságra! Mindig a jogrenddel összhangban cselekszünk? Dr. JOZEF KRÁLIK dalmi szervezet, politikai párt, egy­ház, békecsoport, járási és kerületi béketanács. Társadalmunkban ez az akció a legnagyobb megértésre és támogatásra talált. Nyilvánvaló, hogy a nukleáris leszerelés kérdése lakosságunk számára is rendkívül időszerű.- Mit szerveznek még az említett békehullám keretében?- Augusztus 6-tól 13-ig hozzáve­tőleg 100 különféle rendezvényt. Komáromból (Komárno) például a magyarországi Komáromba közös csehszlovák-magyar békefutást, Zvolenban, Karvinában és Presov­ban béketalálkozókat, Plzehben er­dei társadalmi munkát, Prágában, Bratislavában és számos további csehszlovák városban a dolgozók találkozóit. (CSTK) Az egykori Dráő örökébe lépett kiadó az idén ünnepli létrejöttének 40. évfordulóját. Ebből az alkalom­ból tettünk fel néhány kérdést Vin­cent Sugár mérnöknek, a vállalat igazgatójának. • A gyakorlati szakemberek nagyra értékelik azt a segítséget, mellyel vállalatuk hozzájárul a tudo­mány vívmányainak népszerűsíté­séhez, a progresszív technológiák széleskörű meghonosításához. Fel­tételezzük, hogy az új gazdasági mechanizmus igényes feltételei kö­zött is igyekeznek rugalmasan tájé­koztatni a mezőgazdasági vállala­toknál dolgozó szakembereket a legújabb tudományos-műszaki is­meretekről. Konkrétan hogyan?- Témagazdag és műfaji szem­pontból is változatos kiadói tevé­kenységünk az eltelt négy évtized alatt figyelmet érdemlő érdeklődést és elismerést váltott ki az olvasók körében. És itt természetesen nem kizárólag a mezőgazdaságban dol­gozókra gondolok, hisz az általunk szerkesztett csaknem 7500 különfé­le szakkönyv összesen mintegy 34,5 millió példányszámban jelent meg, nem beszélve a szaklapok és folyói­ratok példányszámairól. Számos hazai és külföldi elismerésben volt részünk, több nívódíjat nyertünk, s öt évvel ezelőtt megkaptuk az Építésben szerzett érdemekért álla­mi kitüntetést. Figyelmünk homlok­terében a mezőgazdasági és élelmi­szer-ipari komplexum fejlődését se­gítő kiadványok megjelentetése áll. Nem véletlenül, hisz a CSKP XVII. kongresszusát követően a társada­lom figyelme is ennek a népgazda­sági ágazatnak a továbbfejlesztésé­re összpontosult. Koncepciós elkép­zeléseink középpontjában a mező- gazdasági termelés hatékonyabbá tételének kérdéseivel foglalkozó ki­adványok megjelentetése szerepel. • Egyik legjelentősebb művelő­déspolitikai feladatuk a tankönyv­kiadás. Képesek eleget tenni a jövő­ben is ennek a társadalmi megren­delésnek, beleértve természetesen a párt nemzetiségi politikája ide vo­natkozó célkitűzéseinek teljesítését is?- Kiadói tevékenységünkben már hosszú évek óta igen fontos szere­pet játszik a tankönyvkiadás. A tan­könyvek képviselik kiadványainknak több mint az 50 százalékát, ami összhangban van az oktatási-neve­lési rendszer fejlesztési programjá­val, illetve azokkal a feladatokkal, amelyek a CSKP KB 13. ülésének határozata értelmében várnak a csehszlovákiai oktatásügyre a tár­sadalom átalakításának feltételei közepette. Szükségesnek tartom hangsúlyozni, hogy kiadói terveink kidolgozása során teljes mértékben figyelembe vettük az iskolaügyi tár­cának a magyar tankönyvek iránti igényét, ami megfelel a csehszlová­kiai nemzetiségi politika alapelvei­nek. A magyar nyelven megjelenő kiadványokért felelős szerkesztőség kiépítésével, a nélkülözhetelen nyomdatechnikai kapacitás biztosí­tásával stb. igyekszünk megterem­teni a feltételeket ahhoz, hogy a jö­vőben is maradéktalanul - és nem csupán a mennyiség, de a minőség tekintetében is! - eleget tehessünk a magyar mezőgazdasági tanköny­vekre szóló megrendeléseknek. • Hosszú évek, sőt évtizedek óta égető hiányát érezzük a magyar szakkönyveknek, a kertbarátok, a háztáji árutermeléssel vagy kedv- teíésszerü állattartással foglalkozók munkáját segítő kézikönyveknek. Remélhetjük-e, hogy ennek a gond­nak az enyhítéséért is tesznek vala­mit a közeli jövőben?- Mint már említettem, évek óta azt a célt követjük, hogy a szakmun­kásképzős és középfokú mezőgaz­dasági szakiskolák számára kiadott magyar nyelvű tankönyvekkel előse­gítsük a fiatal nemzedék szakmai felkészülését az egyre igényesebb feladatok teljesítésére. Magyar szer­kesztőségünk a különféle nehézsé­gek ellenére eddig sikeresen meg­birkózott a feladattal, amiről a 600- nál több magyar nyelvű kiadvány is tanúskodik. Könyveink már a kollek- tivizáció kezdetén is segítették a magyar nemzetiségű mezőgazda­sági dolgozók helyes tájékozódását, s az eltelt évtizedek folyamán is számos kiadványban népszerűsítet­tük körükben a nagyüzemi gazdál­kodás korszerű módszereit, az új technikát és technológiákat, az üzemszervezés, irányítás és gaz­dálkodás progresszív formáit. Nap­jainkban szintén a tankönyvek töltik be a haladó módszerek népszerűsí­tőjének szerepét, összesen mintegy ötven féle magyar tankönyvet tar­tunk most is raktáron, s a választék évente 10-15 új kiadvánnyal bővül. Sajnos, a magyar szak- és népsze­rűsítő irodalom nem mindig vált ki kellő érdeklődést az olvasók köré­ben, és ez természetesen bennün­ket sem ösztönöz a nagyobb pél­dányszámban történő megjelenteté­sére. Az egyre szigorúbb gazdasági feltételek között nem engedhetjük meg magunknak, hogy viszonylag drága könyveket raktárra termel­jünk. Talán változtatna a helyzeten, ha jobb felvilágosító munkát végez­nénk az olvasók között, s felébresz­tenénk az emberek érdeklődését az önművelés iránt azon a szakterüle­ten, amelyen - főleg Dél-Szlovákiá- ban - évtizedek óta kiemelkedő si­kereket érnek el. Ami pedig az állat­tartók és kertbarátok által keresett kézikönyveket illeti, támogatjuk a Slovenská kniha vállalatnak a be­hozatal növelésére irányuló törekvé­seit, hisz ez nemcsak művelődéspo­litikai, de szakmai és gazdasági szempontból is előnyös megoldás­nak mondható. • Korunk nagy gondja és felada­ta a környezetvédelem. Ebben a té­makörben évekkel ezelőtt kezdemé­nyezők voltak kiadói politikájukkal. Mivel tudnak hozzájárulni most a környezetvédelem hatékonyabbá tételéhez?- Kiadói terveinkben egyre na­gyobb teret kapnak azok a kiadvá­nyok, amelyek közvetlenül vagy közvetve kedvező hatást gyakorol­hatnak a környezetvédelemben ed­dig tapasztalt, helytelen fejlődésre. A szerzőket eleve arra ösztönözzük, hogy könyveik megírásakor a kör­nyezetvédelemmel összefüggő alapelvekből induljanak ki. Ezen túl­menően olyan kiadványokat is meg­jelentetünk, amelyek a természet megismerésére, szeretetére és óvá­sára tanítanak. Mint ismeretes, a mezőgazdaság az ökológiai egyensúly megbontásáért leggyak­rabban bírált ágazatok közé tartozik. Valószínűleg ezért találtak nagy ér­deklődésre azok a kiadványaink, amelyek a mezőgazdasági termelés kemizálásának az emberi környe­zetre gyakorolt hatásaival, illetve az erdeink védelmével összefüggő kérdésekkel foglalkoznak. Ebben a témakörben - hazai és külföldi szerzők közreműködésével - több érdekes kiadványt tervezünk megje­lentetni a közeljövőben, és az SZSZK Belügyi és Környezetvédel­mi Minisztériumával történt mege­gyezés értelmében - Poznaj a chráh, illetve Ekosvet címmel - új, környezetvédelmi kérdésekkel fog­lalkozó folyóiratok megjelentetése is szerepel a terveink között. KÁDEK GÁBOR Noha alig hat éve folyik a Tatra koprivnicei gyá­rában a T-815- ös tehergépko­csi gyártása, máris nagy nép­szerűségnek ör­vend. Ehhez nagymértékben hozzájárul a Pá- rizs-Dakar ver­senyen való si­keres részvétele is. Az üzem je­lenleg a gépko­csi újabb, kor­szerűsített válto­zatának gyártá­sára készül. A felvételen Gabriela Helin- gerová T-815-ös tőfülkéjét reli. (Petr Berger felvétele - CTK) egy veze­sze­A béke gondolata nem ismer politikai határokat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom