Új Szó, 1989. július (42. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-14 / 164. szám, péntek
ÚJ szú 5 989. VII. 14. Amikor a vevő tollat ragad... Kereskedelmünk a lakossági észrevételek tükrében Vélemények a vízlépcsőről Szabályozható vízjárás - egészségesebb ártéri erdők J Ha a kereskedelemmel kap- 11 csolatos véleményükről kérdez- nénk a vásárlókat, szinte bizo- 11 nyos, hogy nagy részük nem az ' | elismerés hangján szólna. Ez el- ii sősorban a kielégítetlen keres- let következménye, - melynek |i a tárca dolgozói csak részben | okozói - de gyakran kifogásol- ¡i ják a kiszolgálás színvonalát, <1 a szolgáltatások hiányát, a higi- ¡i éniai előírások megszegését is. i1 Mindezek tükröződnek azokban ¡1 a lakossági panaszokban is, •1 melyeket az SZSZK Kereskedel- || mi és Idegenforgalmi Miniszté- < > riumának, illetve a kereskedelmi '! vállalatoknak küldtek az elégei detlen vásárlók. A Szlovák Nem- ¡1 zeti Tanács kereskedelmi, szol- n gáitalási és közlekedési bizott- 11 ságának legutóbbi ülésén a kép- 11 viselők megtárgyalták a minisz- 11 temek az elmúlt évi panaszokat, ii észrevételeket összegező jelen- 11 tését. Érdemes erre néhány pil- ! i lantást vetni. Mennyit panaszkodunk? A számok természetesen csupán azt tükrözik, mennyien ragadtak tollat, hogy észrevételüket, esetleges sérelmüket tudassák. Ezek száma tavaly 5267 volt, 501-el kevesebb, mint az előző évben. Növekedett a kiszolgálással kapcsolatos panaszok száma, de érezhetően csökkentek az árdrágításokra rámutató és az áru kifogásolható minőségére vonatkozó levelek. Nem egyszerű megítélni, hogy az említett statisztika mennyiben vonatkozik kereskedelmünk egészére. Elgondolkodtató, hogy mitől „romlott“ a kiszolgálás? Bizonyára szerepe van az eladók türelmetlenségének - hisz gyakran kénytelenek naponta többször közölni: nincs s nem is tudják mikor lesz - és egyéb belső, irányítási-szervezési tényezőknek is. Az árdrágításokkal kapcsolatban viszont úgy tűnik, az is csökkenti a panaszok számát, hogy a vevők egyre kevésbé igényesek és következetesek. Alig látni a boltokban, hogy valaki igénybe venné az ellenőrző méterrudat, vagy a mérleget. Ezt elsősorban a Szlovák Kereskedelmi Felügyelőség és a népi ellenőrzési bizottságok munkatársai teszik meg A májusi ünnepségek alkalmából a Nagykürtösi (Vel'ky Krtís) járás legjobb dolgozóinak képtárába is új nevek, új arcok kerültek. Cíferryová Máriát, a Nagykürtösi Agrostav Társult Mezőgazdasági Vállalat vezetése ajánlotta a legjobb dolgozók galériájába. A vállalat szlovákgyarmati (Slovenské Öarmoty) termelési részlegén, vagy ahogy errefelé mondják, a „betonüzemben“ találkoztam és beszélgettem vele. Előzőleg csak annyit sikerült megtudnom róla, hogy sokéves, odaadó becsületes munkájáért, politikai és társadalmi elkötelezettségéért érte őt a megtisztelés. A többit már ő maga mondta el.- Nem szívesen beszélek magamról, s ha megengedi, inkább a munkánkról, a kollektívánkról szólnék- kezdte mentegetőzve, miután hellyel kínált az öltözőhelyiségükben. - Legszívesebben ide hívnám a többieket is, hogy ők is részesei lehessenek a beszélgetésnek. Nincs egyés az ő tapasztalataik gyakran le- hanaolóak. A jelentés szerint a panaszosokat sokszor a helytelen, szubjektív magatartás és a jogszabályok ismeretének hiánya ösztönözte a panasztételre. a megalapozott kifogások viszont az irányító és az ellenőrző tevékenység fogyatékosságait tükrözik. A kivizsgált panaszok 47 százaléka volt megalapozott, a Javorina és a bútorkereskedelmi állami vállalatoknál volt a legnagyobb a jogos panaszok aránya. A legtöbb panaszt viszont a Zdroj vállalatai, illetve a kereskedelmi felügyelőségek tartottak nyilván. Kik a panaszosok? Úgy is megválaszolhatnánk a kérdést: az elégedetlenkedők. Bár úgy tűnik a kimutatásokból, hogy körülbelül csak minden második szót emelőnek adtak igazat a kivizsgálások során. Nem biztos, hogy ez az objektív kép. Nem, nem akarjuk kétségbe vonni az eseteket kivizsgálók munkájának alaposságát, de az tény: utólag nem egyszerű az eseteket rekonstruálni. Több olyan eset is előfordult, hogy a vevők - bár módjukban áll a kifüggesztett reklamációs renddel megismerkedni - nem jártak el az előírások szerint. Tehát nem ártana, ha a vevők először meggyőződnének a lehetőségeikről, az eljárások menetéről, és utána döntenének, érdemes-e, nem felesleges-e panaszkodni. A levelek egy részét névvel, címmel ellátva küldték a címzettekhez, de jócskán akadtak, akik nem fedték fel kilétüket. Ezek az összes bejelentések 23 százalékát tették ki és az előző évhez viszonyítva 73-mal emelkedett a számuk. A névtelen bejelentések kivizsgálásakor 487 bizonyult jogosnak, illetve részben megalapozottnak. A legtöbb névtelen a kiszolgálásra, az árdrágításokra panaszkodott, a kínált áru minőségét kifogásolta. Felhívták a figyelmet a beosztásukkal visszaélő vezetőkre, a törvénytelenül meggaz- dagodókra, a kereskedelmi dolgozók helytelen viselkedésére és az élelmiszerellátás fogyatékosságaira. Nem nehéz a válasz arra, miért ennyi a névtelen panasz. Ugyan ki kockáztatná meg, hogy „üzletének“ vezetőit, akikkel naponta kapcsolatmás előtt titkunk, ügyes-bajos dolgainkat közösen beszéljük-meg.- Az igazat megvallva, én azzal a szándékkal jöttem ide, hogy önről írjak. Ezért kérem, előbb beszéljen önmagáról.- Ha már sehogyan sem lehet elkerülni - adta meg magát mosolyogva akkor azzal kezdeném, hogy bizony már kereken negyedszázada dolgozom itt, ahol betonoszlopokat, betonlapokat és újabban panellapokat gyártunk. Az elmúlt évtizedek alatt sok mindent átélt itt az ember. Legjobban annak örülök, hogy a mi vállalatunknál is kibontakozóban az átalakítás, ami konkrét tettekben nyilvánul meg. Csak egy példát említenék, ami történetesen ezt a munkahelyet illeti. Az elmúlt évben megrostálódott a társaság. Megváltunk a hanyag, felelőtlen munkatársainktól, akik közül egyik-másik az italozásban és nem a munkában jeleskedett Nemcsak a termelésben, hanem a vezetésben is kicserélték az alkalmatlanokat. ba kerül, bírálja? Az ilyen panaszosok nyilván a következményektől tartanak. Milyenek a következmények? A kivizsgálások során a jogosnak, megalapozottnak ítélt panaszok természetesen nem maradtak következmények nélkül, pontosabban a kötelességüket nem teljesítőket, illetve a szabálysértőket megbüntették. 636 esetben figyelmeztetés, 152 esetben nyilvános megrovás, 11 esetben káderintézkedés lett a panasz következménye. Közel 31 ezer korona bírságot fizettek 187 esetben, 48 esetben pedig összesen 43 536 korona kártérítésre kötelezték a vétkeseket. A legnagyobb tételt a statisztikában a Szlovák Kereskedelmi Felügyelőség 507 esetben kirótt bírsága teszi ki: összesen 497 600 korona. Ezenkívül öt szervezet 45 ezer koronát utalt át az állami kasszába büntetésképpen. Közel 8000 korona értékű áru forgalmazását állították le az ellenőrök a lakossági bejelentések nyomán. Az ügyészség 15, a rendőrség pedig 9 esettel foglalkozott. Büntetéssel nem oldható meg minden. A megelőzés érdekében viszont többet kell tenniük a kereskedelmi vállalatok vezetőinek. A tárca ezzel kapcsolatos határozatai, intézkedései igen széleskörűek. Valamennyi szervezet feladatul kapta, hogy a panaszokkal összefüggő kérdéseket vitassa meg, de ne csupán a vezetők, az elárusítókkal együtt elemezzék azokat, hogy a jövőben kiküszöböljék a kifogásolható helyzeteket, jelenségeket. Hatásos „nevelési módszer“, ha a belső tájékoztatás keretében konkrétan foglalkoznak a kis ügyekkel is. Természetesen számos más módszerrel is elérhető, hogy a kereskedelmi dolgozók körültekintőbben, panaszokra okot nem adva végezzék a dolgukat. Tény: az ellátás javításával sok fogyatékosság felszámolható, de a kiszolgálás színvonalának emeléséhez, az eladás becsületességéhez nincs szükség másra, mint a jobb hozzáállásra, a szakmaszeretetre. És hát legyünk őszinték: a vevők sem mindig angyalok. Türelemmel, megértéssel sok feleslegesen kiélezett helyzet elkerülhető. DEÁK TERÉZ Szükség volt erre a lépésre, mert nem lehet a végtelenségig elnézni a lazaságot, a nemtörődömséget - mondja őszinte átéléssel. Beszélgetésünk további részében az is kiderült, hogy Mária Ciferryová évek óta a vállalat pártalapszervezetének vezetőségi tagja, a járási pártbizottság ellenőrző és revíziós bizottságának tagja, ezenkívül az üzemi szakszervezeti bizottságban is tevékenyen dolgozik. Lakóhelyén pedig a nőszervezet alelnökeként és a helyi fogyasztási szövetkezet felügyelő bizottságának tagjaként végez hasznos társadalmi munkát. Alig várta már, hogy munkájukról, kolléganőiről beszélhessen.- Hattagú brigádunknak kivétel nélkül asszonyok a tagjai. Férfias helytállással dolgoznak. Nem végeznek tipikusan női munkát, az biztos. Ráadásul nemcsak hogy nehéz, a nagy por miatt munkahelyünk veszélyesnek van nyilvánítva. A párt- és szakszervezeti gyűléseken jómagam is többször szóba hoztam, hogy szereljenek fel ide porelszívó berendezéseket. Egyelőre azonban csak részben oldották meg ezt az évek óta fennálló problémát. A védőeszközök nem a legpraktikusabbak, képtelenség egész nap arcunkon viselni azokat. - Szavaiból érezni a szocialista brigád tagjai iránti felelősséget, ami nem csak brigádvezetói minőségéből ered.- Brigádunk tagjainak zöme törzstagnak számít. Többjüknek a férje is a vállalatnál dolgozik. Mind a hatan azon vagyunk, hogy menjen a munka, hogy ne legyen fölösleges állásidő. Ha időnként késik a cementszállítmány, szívesen vállalunk más munkát, így például a vállalatunk által kivitelezett építkezéseken segédkezünk. Ebben az évben megyek nyugdíjba. Biztosan hiányozni fog a munka, bármilyen nehéz is, de leginkább a kollektíva. Nem is csoda, hiszen évtizedek óta dolgozunk együtt és ennyi idő alatt sok közös élményben volt részünk. BODZSÁR gyula A Duna Európának a Volga után a legnagyobb folyója. Hatalma és szépsége - a folyam szigetvilágának romantikája - egyaránt rányomja bélyegét a tájra. Többnyire békésnek és szelídnek tűnik, de nem ritkán vad áradásairól, általa okozott emberi tragédiákról emlékeznek meg a krónikák. Az 1965-ös csallóközi árvíz 65 ezer hektár földet öntött el. Megsemmisítette a vidék termésének és állatállományának jó részét. Közel 3500 ház teljesen tönkrement, s több mint 5200 erősen megsérült. A Csallóközből 53 693 embert kellett sürgősen kitelepíteni. A károk csaknem 6 milliárd koronára rúgtak. Hasonló katasztrófa érte 35 éve a Szigetközt. A magyarországi Országos Vízügyi Főigazgatóság 1954. július 11 -én a következőt közölte: „Ausztriában az elmúlt napokban fellépett rendkívüli heves esőzések hatására a magas hegyekben lévő hó olvadásnak indult, és a csapadékkal egyesülve, a Duna ausztriai szakaszán ebben az évszakban egészen szokatlan nagyságú áradást okozott. A Duna magyar- országi szakaszán is - Győr környékén - szokatlanul magas a vízállás. Hazánkban az árhullám már erősen ellaposodva jelentkezik majd, mert a Bécsi-medencében és a Csallóközben lévő széles árterületek hatalmas vízmennyiséget fognak fel.“- Nem így történt. Hat méterre nőtt a szintkülönbség, a Nagy-Duna és a Mosoni-Duna között. A jobboldali védőgát nem bírta el a nyomást, július 16-án három helyen is átszakadt. A folyam néhány óra alatt elárasztotta a Szigetközt és falvakat mosott el. Lapozgatva a krónikákban szaporodnak az ehhez hasonló tragikus dátumok: 1898, 1897, 1862, 1858, 1845... Ma az árvédelmi töltések elég magasak ugyan, hogy az áradás romboló erejét féken tartsák, de valahol, a mederszint közelében- egy-egy régi holtág helyén - mégis áttörhet a víz. Az árvizeknél vagy éppen a hosz- szan tartó alacsony vízállásoknál sokat szenvedett az élővilág is. Az 1965-ös árvizet a csallóközi erdők is megsínylették. A fák gyökérzete sokáig levegő nélkül maradt, így sorra elpusztultak. 1947-ben a sokáig tartó alacsony vízállás teremtett válságos helyzetet. Erősen csökkent a talajvízszint, a növényzet kiszáradt, s az örökké fújó csallóközi szél felragadta és elsodorta a porrá vált termőföldet. Vagy húsz évvel korábban ennek éppen a fordítottja történt. 1926-ban heteken át rendkívül magas volt a folyam vízállása. Mindenütt felütötte fejét a belvíz. Alámosta az utakat, a vasúti töltést, eláztatta a vályogból készült házakat, ihatatlanná tette a kutak vizét. A gondokat tehát mindig a folyó veszélyes színváltozásai, erősen növekvő vagy csökkenő vízhozamai okozták. A kutatások megállapították, hogy 1900-1950 között a gabcíkovói szakaszon 1,5 méterrel emelkedett meg a meder, s ez természetesen a mindenkori árhullámok szintjét is megemelte. Az árterületre kiömlő víz elvonulását az erdők, s főleg azok aljnövényzete erősen fékezi. A folyam által sodort hordalék a fák és bokrok között fennakad, s így a levonuló áradatnak szintén akadályt jelent. Alámossa a védőgátak közelében álló fák gyökérzetét, ezek engedve a nyomásnak, kidőlnek. Helyükön a víz megrongálhatja a töltés talapzatát és átszakíthatja azt. Ez történt 1965-ben Csicsónál (Öiőov) is. A gabcíkovói vízlépcső ezeknek a problémáknak elejét veszi. A száz évenként előforduló 10 600 köbméteres másodpercenkénti vízhozamok esetében sem léphet fel veszélyhelyzet, hiszen az árhullám egyik felét az üzemvízcsatornán, a másikat a régi Duna medren keresztül levezetik. Az árterület elsődleges feladata a nagyvizek levezetése. Az erdőket itt csak addig lehet megtűrni, míg a fölös vízmennyiség és a jég elvonulását nem akadályozzák. Szem előtt tartva a védelem érdekeit, az árvízvédelmi hatóságok már korábban is utasították az erdőgazdaságokat, hogy a folyó mindkét partján 250 méter széles sávban vágják ki az erdőt. Ez a Bratislavától Medvéig (Medved'ov) húzódó 73 kilométernyi szakaszon 3650 hektárt érintett volna. A vízlépcsőrendszer elfogadott változata viszont itt csak 2560 hektár „feláldozását" követelte, melyből 700 hektár újból beerdősíthető. A veszteség így 1860 hektárra csökkent. Az erdőgazdálkodásra a Duna eddigi vízjárása is negatívan hatott. Az árterületeken mindeddig nagyrészt csak külterjes - extenzív- gazdálkodás lehetséges. A szélsőséges vízszíntingadozások nem tették lehetővé a termelés folyamatos növelését. Egy torkollati mű megépítésével, amely másodpercenként 250 köbméter vizet biztosít, lehetővé válik a holtágak vízellátása, az ártéri erdők „öntözése". A kört- vélyesi víztározó építésének Po- zonypüspöki (Podunajské Biskupi- ce), Oroszvár (Rusovce) és Somorja (Samorín) környékén csak kisebb értékű állományok estek áldozatul. Viszont az érintett térségben a talajvíz szintjének megemelése mintegy 3400 hektárnyi erdőterületre pozitívan hat majd. Körtvélyes (Hruáov) és Palkoviéovo között 4200 hektáron- ahol csökkenés várható - öntözéssel és a talajvíz mesterséges felduzzasztásával az erdők kiszáradása megelőzhető. A zvoleni Erdőgazdasági Kutató- intézet szakemberei már két évtizeddel korábban is olyan vízlépcsőrendszer építését szorgalmazták, amely lehetővé teszí a vízszint állandósítását, illetve szabályozhatósá- gát. Véleményük szerint a Duna menti erdőkben csak így teremthető meg a megfelelő faj- és fajtaösszetétel, valamint a belterjes gazdálkodás technikai és ökonómiai feltételei. Logikus tehát, hogy az erdőgazdaság is részesévé válik a vízlépcsőrendszer többirányú hasznosításából adódó előnyöknek. A számítások szerint a körtvélyesi tározóból - melynek szintje Körtvé- lyesnél 6,5 méterrel a talaj felett lesz- másodpercenként mintegy 60 köbméter víz szivárog el. Ez a mennyiség jelentős területeket elmocsara- sítana, ha azt a kidolgozott műszaki megoldásoknak köszönhetően a szivárgócsatornába összegyűjtve a holtágak vízellátására, a mezőgazdaság vízigényének biztosítására nem használnák fel, s ha a fölös mennyiséget nem vezetnék vissza a Dunába. Később, mikor az ún. kolmatáció - a meder pórusainak finomabb üledékekkel történő eltö- mödése - bekövetkezik, az elszivárgás másodpercenként 30 köbméterre csökken. Ez megszűrt, áttetsző, jó minőségű ivóvíz lesz. így tehát nemhogy csökkennének, de gyarapodni fognak a Csallóköz ivó- vízkészletei. A Gabcíkovo-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer megépítésével tehát uralhatóvá válik a folyam és az egész Duna mente vízháztartása, megszűnik a talajvíz szintjének szélsőséges ingadozása. A Felső-Csal- lóközben, ahol a talajvíz korábban nagyon mélyen helyezkedett el,- megemelkedik. Gabcíkovo és Csi- csó környékén, ahol a felszín közelében volt - mélyebbre kerül. Másutt pedig a csapadékviszonyoknak, az erdő- és mezőgazdasági igényeknek megfelelően optimális szinten tartható. Ehhez azonban a vízlépcsőrendszer nélkül sem megfelelő létesítmények, sem kellő vízmennyiség nem állna a népgazdaság rendelkezésére. -|. d.A plzeni Skoda Művek Viiíanymozdonygyárában egyenárammal működő, 27-E típusú a külszíni bányákban használatos mozdonyok is készülnek. Teljesítményük 2190 kilowatt, s nehéz körülmények között is megbízhatók. A Skoda Müvek idén 50 mozdonyt szállít a vresovái Február 25-e Fűtőanyag-termelő kombinátnak. Felvételünkön Jaroslav Pták és Marié Lusková látható a bányamozdony szerelése közben. (Jirí Berger felvétele - ÖSTK) ASSZONYOK HELYTÁLLÁSA
