Új Szó, 1989. július (42. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-07 / 158. szám, péntek

A legjobb módszer DÖNTŐEK AZ ŐSZINTE EMBERI KAPCSOLATOK KOMMENTÁLJUK Védjük meg a termést! A kedvezőtlen időjárás ellenére végre kasza alá érett a gabona. A kombájnok hamarosan reggeltől estig dolgoznak, hogy a termés mielőbb a magtárakba kerüljön. Ezzel párhuzamo­san a takarmány betakarítása is halaszthatatlan feladat. A mező­gazdaságban ezekben a napokban minden gépre, emberi kézre szükség van, hogy a betakarítási munkálatokkal idejében és a lehető legkisebb veszteséggel megbirkózzanak. A termés és a takarmány betakarítása ideje alatt óvatosan kell bánni a nyílt tűzzel, a cigarettával. A betakarításban részt vevő gépek műszaki állapotát rendszeresen ellenőrizni kell. Elég ugyanis egy meghibásodott kipufogó és máris megtörténik a baj. Erre figyelmeztet az a tény is, hogy az utóbbi öt évben a betakarí­tási munkálatok alatt ötszáznyolcvan esetben pusztított a tűz, több mint tizenhét millió korona kárt okozva a mezőgazdaság­nak, a népgazdaságnak. Több tízezer mázsa takarmány, gabona és néhány munkagép lett a lángok martaléka. Különösen figyel­meztető, hogy tavaly a múlt év hasonló időszakához viszonyítva a tűzesetek száma százötven, a kár nagysága pedig kétszáz százalékkal növekedett. A mezőgazdasági termelés ma már elképzelhetetlen a kor­szerű munkagépek nélkül. Ezek alkalmazása során - főleg ha a műszaki állapotuk nem megfelelő - nagy a tűzveszély. Ezért a betakarításban részt vevő munkagépeken kézi tüzoltóberende- zést kell elhelyezni és a személyzetet jól felkészíteni a teendőkre. Az elővigyázatosság sohasem árt. Az egyik szövetkezetben például a gép kezelője kalapácsot használt az akkumulátor javításánál, s ezzel rövidzárlatot idézett elő. A kipattanó szikrától lángra lobbant a gabonatábla, s lábon 21 hektár árpa égett le. Slovenské Nővé Mesto határában a kombájnon keletkezett műszaki hiba következtében a tűz nemcsak az E 516-os kom­bájnban tett kárt, hanem hét hektár árpa is leégett. Bárhogy is nézzük az eseteket, az okok között a szubjektív tényező dominál, vagyis a nemtörődömség, a hanyagság, a figyelmetlenség. Régi szabály, hogy ahol legalább négy vagy ennél több kombájn dolgozik, vízzel teli tartálykocsinak és ekével ellátott traktornak keli készenlétben állnia. Le kell győzni azt a helytelen nézetet, hogy a traktor leállítása ilyen esetben gazdaságtalan. Érvényt kell szerezni annak a tűzrendészeti előírásnak is, hogy csak az arra kijelölt helyen szabad dohányozni. A forgalmasabb utak, vasutak mentén ésszerű, ha biztonsági sávot szántanak fel. Az autón, a vonaton utazóknak is óvatosabbnak kell lenniük, főleg ezekben a hónapokban, mert egy gondtalanul eldobott cigarettavég is tüzet és nagy kárt okozhat. Sajnos, nemcsak tavaly, hanem már az idén is több helyen lett a lángok martaléka a takarmány, nemegyszer öngyulladás követ­keztében. Ezek a tüzek nagy része megelőzhető lett volna, ha odafigyelnek a kazlakra, megtartják a tűzrendészeti előírásokat. Tavaly Szlovákiában minden ötödik tűzeset a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari tárcához tartozó létesítményekben fordult elő. Az ellenőrző szervek a gabonatározók egész sorában találtak tűzve­szélyes hibákat. A legkisebb fogyatékosságot sem szabad el­nézni. Amíg a mezőkön a termény és a takarmány betakarítása folyik, több százezer gyerek szünidejét tölti, nagy részük felügyelet nélkül. Ne engedjük, hogy a játszadozó gyerekek kezébe gyufa kerüljön, vagy a kazlak közelében tartózkodjanak. Közös erővel tegyünk meg mindent a termés megvédéséért, azért, hogy a lehető legkisebb veszteséggel a raktárba kerüljön. NÉMETH JÁNOS A skarlát ; __ — ORVOSI TANÁCSADÓ • _ ____________ Sku ta László életútja talán sem­miben sem különbözik nemzedéké­nek átlagáétól. Gyermekkorának el­ső élményei a méltósággal höm­pölygő folyam partján álló, szelíd dombok által átkarolt városhoz, Őtú- rovóhoz fűzik. Apjától, a kisváros kályhásmeste­rétől vagyont nem csak éber igaz­ságérzetet örökölt. Ez vezette őt el a kommunista mozgalomhoz már ifjú korában, valamikor a negyvenes évek végén. Sorsának alakulására ezt megelőzően a második világhá­ború volt döntő hatással. Eszter­gomban kezdett gimnáziumi tanul­mányait nem fejezhette be. A nyilas rémuralom hónapjaiban, a „totális mozgósítás“ keretében őt is Német­országba hurcolják. Itt közelről bor- zongott bele a háború esztelensé- geibe Hazatérése után elsősorban ta­nulmányait szerette volna folytatni. Miután szülővárosában befejezte a gimnáziumot, a komáromi (Komár­no) mezőgazdasági szakközépisko­lában szerzett szakérettségit. 1951 óta dolgozik a helyi állami gazda­ságban. Kezdetben, mint munkavé­delmi előadó, később gépesítő, fő­gépesítő, majd tizenhárom éven ke­resztül a központi műhely vezetője­ként alkalma volt megismerkedni az emberekkel végzett munka minden csínyjával-bínyjával. Életének, ifjú korától kezdve, szerves részét alkotta a mozgalmi munka, már a negyvenes évek vé­gétől bekapcsolódott az akkorK ifjú­sági szervezet munkájába. Nem sokkal azután, hogy 1958-ban tagja lett a CSKP-nek, különböző párt­tisztségekkel bízták meg. 1976-tól a gazdaság üzemi pártbizottságá­nak elnöke. Ugyanebben az évben lett a gazdaság káder- és személy­zeti osztályának vezetője. Beosztá­sa azt is megkövetelte, hogy egyre jártasabb legyen az emberekkel végzett munkában. Ezért autodidak­ta módon hozzálátott a pszichológia és a szociológia tanulmányozásá­hoz is. így sikerűit nemcsak jobban megismerni, hanem tökéletesebben meg is érteni azokat, akiket irányí­tott, vagy akikkel együtt dolgozott. Ottjártamkor küszöbön állt már az aratás, s az üzemi pártszervezetben az évzáró taggyűlések előkészítésé­nek fontos eseménye: zárószaka­szukhoz érkeztek a tagokkal lefoly­tatott beszélgetések. Mint az tőlük várható volt, az állami vállalattá lett gazdaság gondjai álltak a közép­pontjukban. Olyan, az embereket leginkább érdeklő kérdésekről esett szó rajtuk, mint a pártcsoportok munkaterületén, az egyes részle­geknél bevezetett önelszámolás, munkaszervezés, és a feladatok po­litikai bebiztosítása stb. A dolgozók munkakedve, kezdeményezése egyr§ jobb. Nem zárkóznak el a többletmunka, a nehéz feladatok végzése elől. Ha szükséges, a mun­kaszüneti napot is zokszó nélkül áldozzák fel, mint azt a korai burgo­nya kézi szedésében legutóbb bizo­nyították is. A több évtizedes pártmunkában szerzett tapasztalatai felől érdek­lődöm.- Mindig ellenszenvesek voltak számomra az adminisztratív megol­dások. A leghatásosabb módszer­nek a pártmunkában az emberekkel fenntartott közvetlen, őszinte kap­csolatot tekintem. Az eltelt évek megerősítették bennem azt a meg­győződést, hogy vezetők és vezetet­tek kölcsönös bizalma az eredmé­nyes pártmunka alapfeltétele. Ha a valós helyzetet őszintén feltárjuk, a munkahelyen feladatukat teljesítő egyszerű párttagok előtt, ők is ha­sonló őszinteséggel szólnak problé­máikról. Skuta elvtárs májusban ünnepel­te 60. születésnapját. Ebből az alka­lomból „A Szocializmusért Végzett Áldozatos Munkáért“ érdemérem­mel tüntették ki. Indokolt a kérdés: hogyan ezután.- Az év hátralévő részében a pártmunkában mindent megteszek az alapszervezetek évzáróinak és a vállalati konferenciának minél ala­posabb előkészítéséért. Ezután megválók valamennyi tisztségemtől, s fizikai dolgozóként esetleg, de ve­zetőként semmi szín alatt sem aka­rok dolgozni. Úgy érzem, jelenlegi beosztásom, párttisztségem első­sorban pszichikailag jelent nagy megterhelést számomra. A késő délutáni bágyasztó hőség ellenére megélénkül, amikor kedvte­léseiről kezd beszélni. Elsőként a kertészkedést említi. Már régeb­ben kísérletezik a biokertészet mód­szereivel. Reméli a több szabadidő ennek eredményeiben is megmutat­kozik majd. Régi kedvtelései közé tartozik a fényképezés is, erre talán még kevesebb ideje jutott eddig, mint a kiskert művelésére. Ezután persze minden másképp lesz... Egy tevékeny életút remélhetőleg nyugodtabb szakaszának tervei ezek, s búcsúzóul meleg baráti kéz­szorítással kívánom, hogy megvaló­suljanak. MORVAY GÁBOR A skarlát, más néven sarlach vagy vörheny (lat. scarlatina) az egyik leggyakoribb gyermekbeteg­ség. Még a XIX. század 60-as évei­ben is a legrettegettebb betegségek közé tartozott, mivel halálozási ará­nya a pestisjárványokéval volt egyenlő. A penicillinkezelés beveze­tése után, mellyel előnyösen befo­lyásolható a súlyos szövődmények kialakulása, a skarlát prognózisa nagymértékben javult. Ezt a heveny fertőző megbetege­dést elsősorban az A-Streptococcus béta-haemolytikus alakja (Strepto­coccus pyogenes), ritkábban a C- és G-Streptococcus okozza. Jellegze­tes kiütéses betegség, amely a 3-tól 10 éves korú gyermekeket sújtja. Hároméves kor előtt csak kivétele­sen fordul elő, mivel ezek a gyerme­kek még rendelkeznek bizonyos el­lenanyagokkal, melyekre a méhen belüli fejlődés folyamán tettek szert valamint az anyatejjel szívtak ma­gukba. Ezért azoknak az anyáknak, akiknek három évesnél fiatalabb gyermekük skarlátos beteggel került kapcsolatba fölösleges tartaniuk at­tól, hogy csemetéjük megbetegszik. A skarlát cseppfertőzéssel, köz­vetlenül a beteggel való kapcsolat­kor valamint közvetett módon: fertő­zött tárgyak (játékok) révén, ételek útján terjed. A kórokozók a szerve­zetbe elsősorban a légzőszerv­rendszeren keresztül hatolnak be. A betegséget az egészséges baci­lusgazdák, kórházi személyzet tag­jai és a gyógyult betegek is terjeszt­hetik. A lappangási idő 3-5, eseten­ként 1-9 nap. Fontos tudnivaló, hogy a penicillinkúra második napjá­tól a beteg már nem terjeszti a Streptococcuszokat, ellenben a gyógyítatlan esetek nemcsak az egész betegség folyamán, hanem a gyógyulás után akár hetekig is még fertőzik környezetüket. Általá­ban ezek az egyének és a bacilus­gazdák indítják el az óvodai, iskolai skarlátjárványokat. A betegség hirtelen kezdődik láz­zal, fejfájással, rossz közérzettel, olykor hidegrázással. A beteg nyelé- si fájdalomra panaszkodik, amit az állkapocsszöglet nyirokcsomóduz­zanatának következtében nyaki fáj­dalom kísér. A garat és a szájpadlás vörös, a nyelv kezdetben bevont. Már ennek az állapotnak arra kell ösztökélnie a szülőt, hogy gyerme­kével halogatás nélkül orvoshoz for­duljon. A betegség második napján a bőrön kiütések jelennek meg, me­lyek nagyon sűrű, szabad helyet alig hagyó apró, piros elváltozások for­májában nyilvánulnak meg. Ezek a nyakon, mellen kezdődnek, majd a törzsre, végtagokra terjednek ki. Jellemző a bőrredőkben való halmo­zódásuk elsősorban a lágyékban, hónaljban, alhason, comb belső fe­lén. A kiütés kb. 2-3 napig tart és a bőrt csaknem egyenletesen vörös­sé teszi. Az arc is vörössé válik a száj környékét kivéve, s ez a száj­körüli sápadtság szintén a skarlát egyik jellemző tünete. A harmadik napon a nyelv bevontsága megszű­nik és az egész nyelv élénkvörössé, málnaszinűvé válik. A kéz körmei körüli bőrön apró, fehér, csillogó pat­tanások figyelhetők meg. A máj is megnagyobbodik és nyomásra ér­zékennyé válik. A nem gyógyított betegnél a 3-5. naptól a láz csökken és a 10. napig teljesen megszűnik. A skarlát penicillinnel biztonságo­san gyógyítható. A kezelés elkezdé­se után a tünetek gyorsan megszűn­nek, de a szövődmények elkerülése érdekében a penicillinkúrát előírás- szerűen végig kell csinálni. A beteg­séget a kórházak fertőzőosztályán kell gyógyítani. Természetesen a legtöbb szülő nehezen érti meg a kórházi kezelés fontosságát, ami azonban a fertőzés továbbterjedé­sének megakadályozása céljából és a szövődmények megelőzése miatt feltétlenül szükséges. A nem gyógyított betegek a be­tegség kezdete után harmadik héten újra belázasodnak, nyirokcsomóik megnagyobbodnak, úgynevezett „második betegség“ alakul ki, amely különböző komplikációk for­májában nyilvánulhat meg. Kialakul­hat középfülgyulladás, ízületi- és ve­segyulladás, de reumás láz is. A leg­veszélyesebb szövődmény a szívi­zom gyulladása, amely szapora pul­zussal és ingervezetési zavarokkal jár. Ne feledjük, hogy a komplikációk a nem teljesen kikezelt betegek (nem elöírásszerűen szedett gyógy­szer esetleg félbehagyott penicillin­kúra) körében is nagy számban elő­fordulhatnak. A kb. hétnapos kórházi ápolás után a beteget hazaengedik, ahol további két hétig gyógyul. Fontos, hogy a szülő ilyenkor fokozottan el­lenőrizze gyermeke napirendjét, gondoskodjon rendszeres pihené­séről, valamint a változatos és vita­mindús étrendről. A lábadozási idő egy ellenőrző kivizsgálással ér vé­get, melynek normális eredménye alapján a gyermek visszatérhet a közösségbe. Dr. RÁCZ GÁBOR Jobb iskolákat Csökken a közömbösség, nő az érdeklődés a jelen és a jövő sorsfordító kérdései iránt. A Lévai (Levice) járás lakosaiban, főleg az oktatás szakaszán dolgozókban megnőtt a tenniakarás, a cselekvési vágy. Ez derült ki az SZLKP Lévai Járási Bizottságának abból a beszámolójából, amelyet az oktatásüggyel foglalkozó ülésen terjesztettek elő a CSKP KB 13. ülésének határozatai alapján, bíráló igényességgel vizsgálva a járásban folyó oktató­nevelő munka körülményeit, színvonalát. Szakemberek - pedagógusok, szülők - észrevételeit, véleményét figyelembe véve úgy állították össze az elemzést, hogy az egyben a változtatásra, javításra váró feltételeket, a konkrét feladatokat is felölelje. Természetes, hogy ezt az alapos és konkrét beszámolót gazdag vita követte. A tanácskozáson elhangzottakból egyér­telműen kicsengett, hogy az oktatásügy­ben kitűzött új célok és feladatok mind gazdasági, mind műszaki szempontból rendkívül igényesek. Az oktatás anyagi­műszaki ellátottságán alapvető változá­sokra van szükség ebben a járásban is. Szükség van az iskolákban folyó munka feltételeinek megteremtésére, több torna­teremre, iskolai étkezdére, tanműhelyre, de ezeknek a létesítéséhez az oktatás­ügyön kívül hozzá kellene járulniuk a nem­zeti bizottságoknak és más szervezetek­nek is. Sok szülóelégedetlen például azzal, hogy Zselizen (¿eliezovce) többváltásos a tanítás, hogy Léván sok hibával adták át a 6-os számú alapiskolát, s hogy túlzsú­foltak az osztályok. Ebből következik, hogy noha a változások fő vonalai lénye­gében egybeesnek a CSKP KB ülésén elfogadott irányvonallal, még mindig van­nak tisztázatlan kísérő jelenségek és megoldásra váró gondoK. ilyen például a kisiskolák visszaállításának kérdése. Az oktatásügyi dolgozók felmérése alapján azokban a községekben, ahol harmincnál több 1-4. osztályos tanuló van, a szülők kérésére a feltételek biztosítása mellett visszaállítják mind a szlovák, mind pedig a magyar tanítási nyelvű kisiskolákat. Eh­hez azonban további pedagógusokra lesz szükség. A Lévai járás viszont azok közé a járások közé tartozik, ahol pedagógus­hiánnyal küszködnek, főleg az alapisko­lákban. Ezen a szakaszon szeptember elsejétől tizennégy pedagógussal lesz ke­vesebb a szükségesnél. Nem sokkal jobb a helyzet a középiskolákban sem, ahol kevés a fizika, matematika és orosznyelv­szakos tanár. A szakmunkásképző inté­zetekben pedig a szakoktatókban van hiány. Ennek oka elsősorban az alacsony bérekben kereshető. A vitában felszólalók szerint a pedagó­gusképző főiskoláknak tekintettel kellene lenniük a lévai helyzetre a pedagógusje­löltek felvételénél, hogy a megüresedett tanítói, tanári állásokat mielőbb betölt­hessék. Az ülést a sokféleképpen megfogal­mazott vélemény, a pozitív és a negatív jelenségek számbavétele, a jobbító tet­tekre törekvés jellemezte. KATÓCS GYULA A gyakorlati okta­tás elképzelhetet­len a vágsellyei (Sala) Vegyipari Szakmunkásképző Intézetben a kor­szerű segéd- és szemléltetési esz­közök nélkül. A fel­vételen Tornáé Va­nék (balról) és Du- áan Stefóik a fiatal újítók körének két tagja Jozef Strahák szakoktató vezeté­sével a fogaskerék­áttételekkel ismer­kedik. (Magda Borodáóová felvétele - ÖSTK) ÚJ SZÚ 4 1989. VII. 7. (Lőrincz János felvétele)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom