Új Szó, 1989. július (42. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-07 / 158. szám, péntek
ÚJ szú 5 Vályú, kerítés, lelátó „Rugalmasan igazodni a piaci igényekhez...“ „Jubileum - változásokkal ★ A magunkrautaltság előnyei ★ Plusz kétmillió korona nyereség ★ Kisvállalat - „akitől“ lopnak... ★ Konkurencia a kádermunkában , Járásunkban a mezőgazdasági beruházások területén kitűzőt feladatok teljesítéséhez jelentős mértékben hozzájárul (...) vállalatunk is, miközben elsősorban a földműves-szövetkezetek és állami gazdaságok részére jelentős műszaki és anyagi segítséget nyújt az önsegélyes formában történő beruházások megvalósításában. (...) Vállalatunk termelőrészlegeiben olyan előregyártóit elemek és termékek készítésére helyezte a fő hangsúlyt, amelyek minden esetben különböznek a „nagy“ építőipar vállalatai által gyártott elemektől és termékektől, elsősorban a mezőgazdasági vállalatokban történő alkalmazási lehetőségekhez igazodva“. Ezt a fenti idézetet a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Agrostav - akkor még közös mezőgazdasági vállalat - termék- népszerűsítő brosúrájának bevezetőjéből idéztem, s ez már sejtetni engedi, hogy a vállalat szerepe és létjogosultsaga miért is indokolt, azonban vajmi keveset árul el a konkrét tevékenységéről a be nem avatottak számára. Legelőször is tehát ennek tisztázására kértem fel NAGY JÓZSEFET, az Agrostav közös vállalat elnökét (!):- Az az érzésem, legjobb lesz ha bemutatom néhány termékünket. Közülük elsősorban az IZX 118/10-es elnevezésű, „becenevén" T-paneleket említeném, amelyek kiválóan alkalmasak raktározási térségek kialakítására. Ezt a már nagyon elterjedt, nagyon sok helyen készülő és területen alkalmazható elemet mi gyártottuk először, s mások - és erre büszke vagyok - az ötletet tőlünk „lopták“. Van ennek már egy újabb változata is, amely egy méterrel magasabb, és megfelel „silógödrök“, trágyalerakatok kialakítására, sőt, újabban gabona tárolására is használják, ha tetőszerkezet is kerül fölé.- Eddigi szavai csak azt igazolják, hogy tevékenységük ugyanazt célozza, mint a ,,nagy “ építőiparnak az a szándéka, miszerint a ,, vizes“ építőipari műveleteket bevigyék a gyártócsarnokba, csökkentve ezáltal az élőmunkaigényt...- Ez nyilvánvaló, de vannak az említettnél sokkal inkább specializált mező- gazdasági-állattenyésztési jellegű termékeink, illetve - mivel a szerelést is mi végezzük - technológiáink. Például a kő- agyagbetéttel készülő vályúk a marhaistállók részére. Általuk az építkezés ideje legalább 1 hónappal lerövidíthető, hiszen, amíg korábban egy öt-hat tagú csoport mintegy másfél hónap alatt készülhetett el vele, most egy gép és két ember két nap (!) alatt beszereli egy 202 férőhelyes istállóba. Ez nem akármi! Készítünk továbbá kétféle, a trágya- és silótelepek agresz- szív nedveinek elvezetésére szolgáló - gyújtőkanálist, szintén előregyártott elemekből. Ezeket kombináljuk a T-elemek- kel, ugyanis a belőlük készülő siló- és trágyatelepek nedvei környezetszennyezési szempontból veszélyesebbek, mint az olajszármazékok. Említettem már a 202 férőhelyes istállókat, amelyekbe nemcsak vályúkat szerelünk, hanem elkészítjük azok csatornázási ellenőrzőaknáit is. Mivel ezekből egy istállóhoz 18 „darab“ kell, általuk lényegesen lerövidül minden tehénfarm építése, hiszen szinte teljes egészében kiiktatjuk a zsaluzás műveletét. . - Persze, a DAC-stadion díszkerítését nehéz lenne mezőgazdasági célzatú tevékenység eredményének feltüntetni...-... valóban nem, csakhogy „ez“ a kerítés éppúgy lehet gazdasági egységek, középületek díszkerítése is! Acél és vasbeton kombinációja egyébként. De ha már a stadion kerítését említette: bemegyünk mi a „pályára“ is! Az állóhelyek vasbetonelemeit is el tudjuk készíteni előre, sót az ülőhelyek kialakítására is van megoldásunk. Ezeket most már akár országos viszonylatban is képesek lennénk szállítani - ha volna megrendelés. Pedig jóval előnyösebb a vasszerkezetnél, ugyanis a betonnál nincs korrózió, így a karbantartás minimális.- ön egyfelől előregyártón elemeket, technológiákat sorol, no meg megrendeléshiányt is... Másfelől pedig új helyzet állt elő januártól az építőiparban. Mindez együtt milyen helyzetet szült?- Először is hadd szögezzem le, hogy a megrendeléshiány azért mégsem jellemző, hiszen az elmúlt esztendőben a felsorolt termékekkel a hatmillió koronás tervezett nyereséget kétmillióval túlléptük.- Azt hiszem, ilyen esetben a „hogyan“ sem mellékes...- Bevezettünk sok új dolgot, hogy emeljük a nyereséget. Először is elhatároztuk az előregyártott elemek gyártásának bővítését és fölemeltük a kapacitást kétmillió korona termelési értékkel. Ezzel egyidejűleg az értékesítés területén túlléptük a kerület határait, szállítunk egész Szlovákiába, sőt egy sikeres „reklámhadjárat" eredményeként most már a morva és a cseh országrészekbe is. Bővítettük a termékskálát is. Például a régi tűzvédelmi csapszekrény mellett az újnak is megkezdtük a gyártását. A kettő annyiban különbözik egymástól, hogy az újban nem vászoncsövet, hanem gumi- vagy műanyagcsövet alkalmazunk, amelynek NAGY JÓZSEF: a vezető legyen menedzser és üzletember is... (A szerzó felvétele) a végén csap van. Előnye, hogy nem bogozódik össze, s ha szükség van rá, bármikor igénybe vehető, s mivel állandó nyomás alatt tartható, le sem szerelheti bárki. Vízmotorral működő füstelszívó berendezést fejlesztettünk ki, ami nem robbanás- és tűzveszélyes, a hordozható változat prototípusa fejlesztés alatt van; egy speciális utánfutó gyártását is megkezdtük, amely a tűzvédelemben minden felszerelés szállítására alkalmas. Ezenkívül előregyártjuk az üvegházak alapjainak eleméit, ami legalább 40 százalékkal csökkenti az építésük idejét, s tervezzük előregyártott szennyvíztárolók sorozat- gyártását is.-Ez azonban így túl egyszerűnek tűnik!- Amikor az új gazdasági mechanizmus irányelvei napvilágra kerültek, mi megpróbáltuk azokat „lefordítani" saját feltételeinkre. Például azt, hogy mit jelent a nagyobb önállóság, a többletfeladatok az új feltételek között. Azután rájöttünk arra is, hogy szükségünk van a korábban tanultakra, miszerint a termelésben a legfontosabb „mutató" a nyereség, tehát a gazdaságos termelés. Kiderült az is, hogy a nem egészen egy év alatt vállalati viszonylatban közel 11 millió többletköltséget kell kitermelnünk a mintegy 21 millió koronás béralap miatt, hiszen korábban a bér után nem voltak elvonások, csakis a tiszta nyereségből.- Hozott ez valamilyen változást- a munkaszervezési - szervezeti téren?-Tekintve, hogy a nyereség a cél, a közös vállalat egyes tagüzemei már partnerként jönnek számításba, ami őket is kötelezi célszerű, gazdaságos beruházások tervezésére. Korábban ugyanis válogatás nélkül láttunk hozzá a munkához a mezőgazdasági vállalatoknál. Most erre az évre a kerület 11 Agrostav vállalata közül egyedül mi tudtunk nyereséges tervet összeállítani. Ez annak is köszönhető, hogy a felkészülést már az elmúlt évben megkezdtük. Például azzal, hogy bővítettük a revíziós tevékenységet az elektromos berendezések, villámhárítók, nyomótartályok esetében. Az idén még többféle tevékenységet tervezünk, mégha- például a fejlesztés területén - nem is sikerülne olyan mértékben eredményesnek lennünk, mint korábban. Azt viszont mindenképpen vállaljuk, hogy megtartjuk a dolgozók életszínvonalát.- Nem lesz könnyű!- Ezt nem is állítom. Az új gazdasági mechanizmus nagy nehézséget jelent a mezőgazdaságban működő, ipari tevékenységet végző szervezetek számára. Nem megoldott az önállóság kérdése, mert például a jövő szempontjából sem mellékes, hogy a vállalatok nem kötnek velünk szerződéseket. Ezért az anyagellátást, illetve beszerzést magasabb szinten kell művelnünk, s emiatt bővítettük a létszámot az anyagbeszerzési területen. Az előirányzott minimális anyag- mennyiség ugyanis csak legfeljebb 30-35 százalékban fedezi a szükségleteket...-... ami pedig egy nyereségcentrikus környezetben továbbgondolkodásra késztet. Legalábbis ezt feltételezem.- Jogosan, hiszen a nyereség szempontjai elsődlegesek már a tervezésnél. Korábban, csak a saját részünkre végeztünk geológiai vizsgálatokat, most - szolgáltatásként - más vállalatok részére is. Olyan intézkedést hoztunk, hogy a béralap 7 százalékát nem fizetjük ki osztalékként, ha nincs meg a tervezett nyereség.- Megváltoztak a feltételek?- így igaz, s most már nem elég, ha valaki csak gazdasági szakember. A korábbi viszonyokhoz képest most száz százalékkal nagyobb eróbedobásra van szükség. A vezetőnek ma már menedzsernek és üzletembernek is kell lennie, tudnia kell rugalmasan alkalmazkodni a piaci igényekhez.- Azaz elsődleges feladat a nyereségszint emelése. Ehhez sok út vezethet. ..-Esetünkben ez azt jelenti, hogy jobb munkaszervezés kell, és jobb gazdálkodás azzal a kevés anyaggal is, ami van, miközben nem téveszthetjük szem elől a piaci igényt! Az átállás az idő függvénye is, de nekünk megvolt az az előnyünk, hogy mindig magunkra voltunk utalva. Ettől függetlenül állítjuk, hogy az építőiparban meg kell változtatni a szabályozókat ahhoz, hogy a vállalatok ne menjenek tönkre. Például, ha az árakat államilag határozzák meg, akkor a lehetőségek nagyon is behatároltak.-Az általánosságokból azonban térjünk vissza a vállalati gondokhoz, - ha akad még ilyen!- Eddig általában létszámgondokkal küszködtünk, nem volt szakmunkásképzőnk, nálunk csak gyakorlati oktatás folyt. Most már megoldódott e kérdés, évente 40-50 szakmunkásbizonyítványt osztunk majd ki vállalatunk szakmunkásképző központjában, s van már konkurencia is. Valamikor toborozni kellett, manapság gyakran csöng a telefon, jelentkeznek az emberek. Éppen ezért fontos a fölösleges adminisztráció leépítése, az improduktív munkahelyek számának csökkentése. Jobban össze kell hangolnunk a káderpolitikát a szociális programmal. Olyan kollektívát kell kialakítanunk, amely a sajátjának érzi a vállalatot, jól értelmezett lokálpatriotizmust akarunk. Ennek alapja pedig, hogy legyenek családi dinasztiák, amelyek jobban megbecsülik a munkahelyüket, így a szakmunkásképzőbe lehetőleg a nálunk dolgozók gyerekeit választjuk ki. Most aránylag jó a helyzet, az átlagéletkor alacsony - 35 év körüli- ezért nagy a lakásigény. Sokan ezt magánlakás-építéssel oldják meg, amit mi 50 százalékos kedvezménnyel támogatunk, szállításoknál, anyagellátásban, gépkölcsönzésben. Akkor segítünk, amikor szükség van rá - ezt tartjuk.- Talán ennek is van benne némi része, hogy a kerületi vándorzászló immár huzamosabb ideje az önök tanácstermében „pihen“?- Valószínűleg...- S mi lesz azután, hogy ön igazgatóból elnök lett?- Először is nem „közös mezőgazda- sági vállalat" vagyunk január 20-tól, hanem „csak" közös vállalat. Az elnökségben helyet foglalók számának egyharma- da a vállalati dolgozók sorából kerül ki, a kétharmada az alapítókat képviseli. Korábban nem a vállalat képviselője vezényelte a vezetőséget, most az elnökségnek is az elnök - a korábbi igazgató- vezényel... Lévén ünnep - az Építők napja -,. akár e jókívánsággal is befejezhetjük a beszélgetést:- Vezényeljen legalább úgy, mint ed- d'9 - - MÉSZÁROS JÁNOS Ivóvízhiány - meddig? „Amikor e sorokat írom (1988. december 6-án) már 72 órája nem folyik a víz a csapból a hetedik emeleti lakásunkban. De hasonló a helyzet lakóházunk többi szintjén is. Éjszaka felváltva „strázsálunk", hogy vizet fogjunk a másnapi főzéshez, mosogatáshoz. Mosni, fürödni - vízhiány miatt - csak kora hajnalban lehet... “ Kovács Máriának, a füleki (Fíl'a- kovo) Iskola utca 24/C-ben lakók nevében írott panaszát még a múlt évben továbbítottuk - kivizsgálás, illetve véleményezés céljából - az illetékes szerveknek. Levelünkre ritka gyorsasággal kaptunk választ, melynek tartalmával nem volt - legalábbis január 18-án - különösebb kifogásunk. A Losonci (Lucenec) Járási Nemzeti Bizottság mező-, erdőgazdasági és vízgazdálkodási osztálya, valamint a népi ellenőrök egy héttagú bizottságot hoztak létre az ügy kivizsgálására. Megállapították, hogy azért nem kapnak panaszosaink elég vizet, mert a közeli kazánházban elszivárog, illetve a szóban forgó ház pincéjében nincs felszerelve egy olyan szivattyú, amely alacsonyabb víznyomás esetén el tudná látni a magasabb szinteket ivóvízzel. Ján Hámorník osztályvezető mellékelt válaszlevele is azt sugallta, hogy panaszosainknak ezentúl olyan vízszolgáltatásban lesz részük, mint más lakótelepieknek a városban. Mert igaz ugyan, hogy a város, illetve a járás kevés vizet kap, s a víz nyomása sem éri el mindig a kívánt szintet, ám ha a lakásgazdálkodási vállalat és a lakásszövetkezet eleget tesz a bizottság által meghatározott feladatoknak, akkor „minden bizonnyal javulni fog a vízszolgáltatás az Iskola utcában...“ A szakosztályvezető még megjegyzi, hogy a környékbeli lakóházakban már van ilyen szivaty- tyú, csak az Iskola utcaiban nincs. A jegyzőkönyvből pedig kiolvastuk, hogy valamikor volt - legalábbis a panaszos állítása szerint - szivattyú a házban, csak rejtélyes módon eltűnt. Több oldalas a jegyzőkönyv a bizottság munkájáról, a szakvélemény a vízhiányról, illetve a vízszolgáltatásról. Minden bizonnyal még ma is ad acta lenne, ha néhány héttel később levelet nem kapunk füleki panaszosunktól. □ ,,Ezúton szeretnék lakótársaim nevében köszönetét mondani, amiért megpróbáltak segíteni. Tavaly decemberben levélben kértem erre a szerkesztőséget. Képzelhetik, mennyire örültem, hogy részt vehettem az ügyünkkel foglalkozó bizottság ülésén. Bizakodtak lakótársaim is, hiszen a bizottság döntése értelmében a lakásszövetkezetnek egy szivattyút kellett volna felszerelni házunk pincéjében, illetve tizenöt napon belül írásban értesíteni, hogy mikor kerül erre sor. A tizenöt napból hatvan lett, s a szivattyú helyett mindössze egy elutasító választ kaptunk...“ A március 2-ai keltezésű levél, melyre panaszosunk hivatkozott, s amely nem kismértékben korbácsolta fel a lakók kedélyeit, ismerteti a Losonci Járási Lakásszövetkezet álláspontját. Éspedig, hogy a szövetkezet eddig nem tudott az Iskola utcaiak rossz vízellátásáról. Ezért nem terveztek, illetve szereltek fel a nyolcemeletes toronyházban egy ilyen szivattyút. A levél szerzője, Agáta Bálázóvá mérnök, a műszaki osztály vezetője a továbbiakban arról ír, hogy ,,a szövetkezet nem ért egyet a szivattyú üzembe helyezésével. Mert zavarná az alacsonyabb szinteken lakók nyugalmát, ami miatt csökkenteni kellene a lakbért és különböző zajszigetelö intézkedéseket kellene elvégeztetnünk, illetve mert jelenleg nincs pénzünk a nem megfelelő vízszolgáltatás miatt szükséges szivattyúra...“ A lakók nem értenek egyet ezzel a válasszal - állítja panaszosunk. Hogy mind a 24 családra érvényes-e a megállapítás, nem sikerült megtudni. Ottjártunkkor azonban minden emeleten találtam valakit, aki hajlandó volt elmondani véleményét. Többek közt ezt:- Nem helytálló a lakásszövetkezet állítása, hiszen minden lakó- és vezetőségi gyűlésen a víz az első számú vitatéma.- A szövetkezetnek tudnia kellett a rossz vízellátásról. 1986-ban többen megtagadtuk a lakbérfizetést, többek között a vízszolgáltatás és az aránytalanul magas vízdíj miatt. Az ügyből bírósági eljárás lett, amely több pontatlanságra és hibára mutatott rá a vízszolgáltatással és a fogyasztásméréssel kapcsolatban is.- Ha a szivattyú megfelelő és jól van felszerelve, akkor nem zakatol jobban, mint a felvonó. Ráadásul éjszaka nem üzemel, mert kevesen fogyasztanak vizet és a nyomás megfelelő.- Ha csak az a kifogás, hogy a szivattyú zavarja a lakók nyugalmát, akkor hajlandó vagyok lakást cserélni a földszintiekkel.- Naptárba jegyeztük, a múlt évben több mint 170 napon keresztül egyáltalán nem volt vizünk...- Fizikai képtelenség a ház előtti közkútról cipelni a vizet az emeletre. Elvégre laknak köztünk idősebbek is. □ Ha a lakásszövetkezet füleki ön- kormányzatának tagja, aki mellesleg a földszinten lakik, rendszeresen eljár a vezetőségi gyűlésekre, képviseli lakótársait, és szól a hosszabb ideje tartó vízhiányról - amit egyébként szóban Vigh József, az önkormányzat elnöke is megerősített akkor felszólalásainak nyoma kell hogy legyen a jegyzőkönyvekben. Ha pedig a jegyzőkönyveket a losonci központba továbbítják, akkor a lakásszövetkezet vezetőségének feltétlenül tudnia kellett a problémáról. A járási lakásszövetkezetben elolvasásra kapott jegyzőkönyvek nem bizonyítják fejtegetéseimet. Pontosabban, csak a március 21- eiben találunk egy félmondatos utalást az ivóvízre. Dr. Kazimír Sudien, a járási lakásszövetkezet elnöke kifogásolja az ügy intézésének módját. Pontosabban, hogy a lakásszövetkezet, mint első számú érdekelt, nem kapott meghívást a vizsgáló bizottság ülésére, ahol ráadásul feladattal is megbízták. Többször elismétli, hogy a vízszolgáltatással kapcsolatos panaszok a vízhiányban rejlenek, amely nemcsak Füleket sújtja már- már katasztrofálisan, hanem az egész járást, beleértve a járási székhelyt is. Ivóvízhiány - meddig? Az elnök hangsúlyozza, hogy a lakásszövetkezet vezetősége tisztában van a két évvel ezelőtt leváltott elődök súlyos örökségével: a jogos lakossági elégedetlenséggel, hogy néhány losonci, füleki, poltári és cino- banai lakótelepen nem megfelelő a fűtés, az ivó- és melegvíz-szolgáltatás. Néhány aktát is mutat, hogy bizonyítsa, mi mindent tett már a szövetkezet a fogyatékosságok eltávolítása érdekében. Eredményként említi: a jnb-től a vízszolgáltatás javítására 350 ezer koronát kaptak, amiből többek között a füleki Iskola utca 24/C-be szánt szivattyút is fedezik. Erről még március 10-ei egyeztető gyűlésükön határoztak. A szivattyú üzembe helyezésének határideje június 30 volt. S hogy meddig sújtja még az 1975-től tartó vízhiány a járást? Jozef Hoffman mérnök, a Közép-szlovákiai Víz- és Csatornázási Művek losonci üzemének igazgatója írta egyik válaszlevelében: a múlt év végén a vízhiány szokatlan mértéket öltött, mert nem készültek el bizonyos munkálatok a klenoveci víztározón, ugyanakkor átadtak a járásban egy húsfeldolgozó vállalatot és egy lakótelepet. Igazi javulást a vízellátásban a málineci tározó jelent majd, amely a tervek szerint csak 1993-ra készül el. Ha a munkálatok a jelenlegi ütemben haladnak, akkor két év múlva befejeződik az építkezés első szakasza, ami által másodpercenként 50-60 liter vízzel jut több 3ÍáráSnak GÁGYOR ALIZ 1989. VII. 7. Illllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll
