Új Szó, 1989. július (42. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-05 / 156. szám, szerda

Sok esetben példaképeim, lelki támaszaim... Rohanó világunk hétköznapjainak kísérő jelensége az idős lakosokkal való mostoha bánásmód, az öregek­től való elhidegülés. Lelki szakadé­kok az okai annak, hogy nemcsak a magatehetetlen, az ágyhoz lán­colt, hanem a lelki pofonok elől me­nekülő idősek is a szociális otthonok szélárnyékos világát választják éltük alkonyában hajlékul. Persze, ennek az ellenkezőjére is számtalan példát hozhatnánk fel - ezért sem akarok általánosítani - meg aztán a családi, az embertársi együttélésre, harmó­niára amúgy sincs hiteles mérce.- Sokan eléggé egyoldalúan lát­ják ezt a problémát. Főleg a fiatalok hajlamosak elfeledkezni arról, hogy múlik az idő és egyszer ők is nénik és bácsik lesznek, öregszünk mi is - ezért kell tisztelnünk, becsülnünk és szeretnünk az ősz halántékú, munkában megfáradt aggokat, szü­lőket és nem szülőket egyaránt - fej­tegeti a kérdést Bíriné Antal Erzsé­bet a Safárikovói Szociális Otthon ergoterápiai részlegének vezetője. Ezelőtt kilenc évvel, az otthon indulásakor került ide mint kultúrfe- lelős. Először csak próbára vették fel, merthogy még alig száradt meg a tinta az érettségi bizonyítványán. Kiállta a próbát és hamar megtalálta a közös hangot az idős lakókkal, amit az elért eredmények is hűen tükröztek. A szociális otthonok szlo­vákiai kulturális seregszemléin három ízben is a második helyet érdemel­ték ki. Sokoldalú tevékenységük leg­szebb sikerének pedig a Példás ott­hon cím elnyerése a bizonyítéka. Mindamellett, hogy énekeltek, sza­valtak, táncoltak, saját zenekart ala­kítottak, jeleneteket tanultak be és közel háromórás programmal szóra­koztatták a környék falvainak lakos­ságát még sok minden mással is próbálkoztak. - Hamarosan meg­győződtem arról, hogy tévhit az, mi­szerint az öregek már semmire sem képesek. A fóliasátrakban beindult a termelés, az udvaron kinyíltak az első virágok, gyönyörű munkák szü­lettek a kézimunkakor keretében, ezeket számtalan kiállítás alkalmá­val megcsodálhattak az otthon láto­gatói, vagy éppen a védnökségi üzemekben, szövetkezetekben állí­tottuk ki azokat. Aztán ergoterápiai részleggé alakultunk - vagyis az idősek mindennemű mozgástevé­A választók képviseletében A szövetkezet szárítójában ilyen­kor nem sok a munka, de az üzemág vezetőjét mégis ott találom. Az idény előtti nagytakarítást végzik, festik a korlátokat, tisztítják az ablakokat. Azért ez a nagy igyekezet, mert szívesebben dolgoznak szebb kör­nyezetben, meg ők is bekapcsolód­tak a járási versenybe, s ebben nem szeretnének szégyent vallani. Annál is inkább, hogy Szolga László, az üzemág vezetője nemcsak a helyi, hanem a járási nemzeti bizottság képviselője is.-Az ember úgy van vele, ha látogatóba megy, a ház környéké­nek, udvarának az állapota szerint megállapítja, hogy milyen emberek élnek ott - mondja a képviselő. - Azt hiszem, ez nagyüzemi méretben is igaz. A hidaskürti (Mostová) szövet­kezetben, amely öt település határá­ban gazdálkodik, is javítani akarjuk a munkafeltételeket, rendezni a tele­pülések mellett a gazdasági udvaro­kat, hogy aki ott dolgozik, jól érezze magát. Pályafutását nem a szövetkezet­ben kezdte. Az érettségi vizsga után kétéves gépipari szakiskolát vég­zett. öt évig dolgozott a gép- és traktorállomáson, majd az Agrostav- nál lett részlegvezető. A szövetke­zetbe 1971-ben került, azóta üzem- ágvezető. Két szárító és a mel­léküzemág tartozik hozzá, amely évente hétmillió korona értéket ter­mel. 1975-től párttag és már máso­dik megbízatási időszakban a hnb és a jnb képviselője.- Gyakran úgy érzem, hogy a képviselői munka nehezebb, mint a szövetkezetben betöltött munka­körömből adódó feladatok ellátása. Ennek több oka is van. Az egyik az, hogy a helyi nemzeti bizottságok jogköre még mindig nincs a megfe­lelő szinten. Gyakran csak a felsőbb szervek utasításait, határozatait hajtják végre, nem elég kezdemé- nyezőek, s ez formalizmushoz ve­zet. A képviselőnek jóformán csak a meggyőző munkára, a társadalmi munkák szervezésére van lehetősé­ge. A gyűléseken kevés olyan dolog kerül terítékre, amiről érdemlegesen vitatkozni lehet, mert ha felmerül valamilyen megoldásra váró problé­ma, rájövünk - mint például a sze­méttelep kérdése - hogy ez már meghaladja a hnb jogkörét. A leg­jobb esetben csak javasolhatunk, ez pedig sokszor nem segíti elő a lé­nyegi megoldást.- A jnb ülésein igyekszem a lehe­tőségeket kihasználni, főleg amióta interpellálhatunk. így például a Szeli és a Dudvág vize elszennyeződésé­nek okait firtattam. Jól emlékszem, gyermekkoromban még fürödni le­hetett bennük, most pedig bűzlik. Képviselőtársam, Csanda Lajos pe­dig azt vetette fel, hogy amikor a Fe- kete-vizet szabályozták, kivágták a fákat, de helyette nem ültettek. Az ember nem nézheti tétlenül, hogy járásunkban is elhanyagoljuk a ter­mészet védelmét. Azért van mivel dicsekednünk is, községünkben 250 ezer koronát fordítottunk egy parker­dő kialakítására. Szolga László azt fogalmazta meg, ami évek óta felgyülemlett benne, amit a választói is szóvá tesznek. Szereti a természetet, a szülőföldjét, ezért is mondja hatá­rozottan, hogy nem vágyik másho­vá. Kertészkedik, állatokat tart, a Kertbarátok Szövetsége helyi szervezetének elnöke. Évente 1,6 millió korona értékű zöldséget adnak el a közellátás céljaira. Szereti a sportot, évekig futballozott. Büsz­ke arra, hogy két lánya közül az egyik sportosztályba jár.- A társadalmi munkára eljönnek az emberek, jóllehet a ház körül is akad bőven tennivalójuk. Előfordul, hogy zsörtölődnek, bosszankodnak, amikor azt mondjuk, rájuk került a sor, de a legtöbben becsülettel eleget tesznek kötelességüknek. Az elmúlt időszakban adtuk át az új óvodát, gyógyszertárat, az egész­ségügyi központot, a sportlétesít­ményt, az efsz székházát, és az idén elkészül a nyugdíjasotthon is. Ha a Jednota fogyasztási szövetkezet állja a szavát, akkor az üzleteket is hamarosan rendbe tesszük. A falu­gyűlésen a választók a gázvezeték építését, a művelődési otthon tata­rozását sürgették. Tovább folytatjuk a főutca mentén a járdák építését. Szeretem a képviselői munkát, ame­lyet azt hiszem a jövőben új tarta­lommal kell megtölteni. Ennek érde­kében mindnyájan, de elsősorban mi képviselők sokat tehetünk. Azután a mindennapi teendők ke­rülnek szóba. A főidényben napkel­tétől napnyugtáig van munkája, ilyen a mezőgazdasági dolgozók sorsa. A mezőgazdasággal mint képviselő is foglalkozik - a jnb mezőgazdasági szakbizottságában tevékenykedik. Véleménye szerint a bizottság haté­konyabb munkája érdekében a jövő­ben több ülést kellene tartania az egyes üzemekben, szövetkezetek­ben, mert így a helyszínen ismer­kedhetnének meg a legfontosabb gondokkal, teendőkkel. NÉMETH JÁNOS kenységét egészségi állapotukhoz és erőnlétükhöz mérten is mi szer­vezzük. Azért mondom, hogy mi, mert ma már további két segítőtár­sammal végezzük ezt a munkát. Erzsébet már gyermekkora óta a nemzetiségi kultúra hű ápolója. Középiskolás korában is próbálko­zott versírással s ennek a kedvtelé­sének napjainkig is hódol. Mikor az otthonban látta, hallotta a múlt letűnt évtizedeinek homályából a lakosok által felelevenített értékeket, elhatá­rozta csokorba gyűjti azokat. így született meg az elmúlt évben a Szlovák Tudományos Akadémia néprajzkutató intézetének pályáza­tára benyújtott munkája. Másik gyűj­tése pedig Általános jogi néphagyo­mányok a Sajó mentén címen került a Csemadok KB által meghirdetett pályázatra. Szabadidejének nagy részét napjainkban is ennek szenteli és persze gyenge egészségi állapo­tú kisfiának, de ezzel még nem zárul a kör. Mint fiatal párttag, vezetőségi tag az otthon irányításából is aktív részt vállal. A legutóbbi választáso­kon pedig a vnb képviselője lett. A szociális bizottságban tartanak igényt munkájára. Hogy hogyan le­het ezzel az első hallásra is soknak tűnő, idő- és türelemigényes tevé­kenységgel együttélni s mindezt közmegelégedésre sikerrel végezni, arra határozott választ kaphatunk tőle: s- Munkámhoz erőt és hitet az otthonban merítek. A családomra zúduló sorscsapások közepette sem csüggedtem, tenniakarásomat, opti­mizmusomat a lakók megértése, aktív hozzáállása csak hatványozta. Úgy érzem az élet értékeinek meg­őrzését, azok folyamatosságát szol­gálom az anekdoták, versek, táncok, népdalok és sok egyéb szájhagyo­mány útján terjedő emlék gyűjtésé­vel és közkinccsé tételével. A vígke- délyú, esetenként hatalmas életta­pasztalattal és életerővel rendelkező ősz hajú emberek nekem példaké­peim, lelki támaszaim. POLGÁRI LÁSZLÓ Találmányok darabszámra Azt, hogy az újítási javaslatok és a találmányok fontos szere­pet töltenek be a tudományos-technikai fejlődésben, valamint a népgazdaság intenzifikálási folyamatában, aligha szükséges hangsúlyozni. Arról viszont szólnunk kell, hogy miként bánunk, bánnak azzal a szellemi tevékenységgel, amely mindig is jelen­tős értékekkel gazdagította a társadalmat. Tény, hogy Csehszlovákiában évente a nyolc-kilenc ezer találmány és több mint 300 ezer újítási javaslat társadalmi haszna az egymilliárd koronát is meghaladja. Ám az is köztudott, hogy az újítók és feltalálók mozgalmának kívánt kibontakozását hibák és hiányosságok akadályozzák hosszú évek óta. Ezt bizonyítja az SZSZK Ipari Minisztériumának az a kimuta­tása is, amelyből megtudhatjuk, hogy Szlovákia könnyű- és vegyiparának nem sikerült teljesíteni tervezett „találmányi prog­ramját“, és a tavalyihoz képest nem növekedett a találmányok száma sem. A reszort dolgozói ugyanis 357 találmányt „produ­káltak“, s ez tizennéggyel kevesebb a tervezettnél^). Igen, nálunk az alkotó munkának ezt a fajtáját is darabszámra tervezik. Ez persze, oda vezetett, hogy a feltalálókat és újítókat nem arra ösztönzik munkaadóik, hogy valóban a tudományos fejlődést segítsék, és a termelés alapvető problémáit igyekezze­nek megoldani. Igaz, mindebből általában nincs kellő haszna sem a vállalatoknak, sem a társadalomnak - a feltalálóknak legkevésbé de legalább mennyiségi eredményeket lehet írni a találmányokról szóló jelentésekbe. Pedig a találmányok értékét- mint mindannyian tudjuk - az a társadalmi haszon szabja meg, amelyet alkalmazásuk eredményez. Érdekes mód a szóban forgó elemzés csak másodrangú szempontként kezeli a találmányok hasznosságát. A fő szem­pont a tervezett darabszám elérése. Nos, az SZSZK ipari reszortjában a megvalósított találmányok társadalmi haszna tavaly meghaladta a 275 millió koronát, ami a „program“ által megszabott érték 111 százalékának felel meg, azaz 16 millió koronával több, mint 1987-ben volt. Nagyszerű!- állapíthatnánk meg, hiszen ez azt jelenti, hogy a reszort minden egyes befektetett koronája majdnem 26-szorosára növekedett. De sok ez, vagy kevés? Erre a kérdésre nem kapunk választ egy olyan kimutatásból, amely csak az e tevékenységből származó tavalyi és tavalyelőtti jövedelem nagyságát tünteti fel. Ugyan kinek felel meg az ilyen összehasonlítási alap? Olyan biztos, hogy jó eredmény a tavalyi, ha a haszon néhány százalékkal meghaladja a tavalyelőttit? Meg lehetne állapítani, ha a táblázat tartalmazná a népgazdaság többi ágazatában elért eredményt is. S még jobb lenne, ha lehetővé tenné az összehasonlítást más országokéval is. A reszorton belüli évről évre ismétlődő össze- hasonlítgatások csak önelégültséghez vezetnek, ami az alkotó munkában aligha elegendő a világszínvonal eléréséhez. Ahhoz ugyanis az újítók és feltalálók munkájának direktív, nem egyszer szakértelem nélküli irányítását is mihamarabb fel kellene szá­molni. A találmányokról szóló új törvény alkotói az újítói és feltalálói tevékenységet zavaró, ezúttal nem említett hiányosságok kikü­szöbölése közben remélhetőleg nem feledkeztek meg az említet­tekről sem. BARANYAI LAJOS A Hernád menten is készülődnék az aratók Pótalkatrész-gondok a Szinai Efsz-ben A Hernád mentén tavasszal soká­ig úgy tűnt, hogy az aratók Péter -Pál napján elkezdhetik munkáju­kat. Nos, a mutatkozó előnyt az időjárás azóta „leadta“, s ma ugyanolyan a helyzet a határban, mint általában más éveken ilyentájt. Azaz a gabonatáblák sárgulnak, ám a kalászokban a szem még nem kemény, nem teljesen érett. A múlt hét közepén a Szinai (Se­ña) Efsz-ben aratás előtti hangulat uralkodott. A kombájnok indulásra készen sorakoztak az udvaron, vi­szont Pósa Tibor, a növénytermesz­tési ágazat vezetője és Palágyi Já­nos agronómus árgus szemmel kémlelte az égen vonuló mogorva feliegeket. Szinától nyugatra, Szepsi (Moldava nad Bodvou) irányában vihar tombolt, a Hernádtól keletre, a szalánci hegyekben szintén esett, s Kassa (Koáice) fölött is fekete felhők tornyosultak.- Már csak az hiányzik, hogy itt is rátegye - tört ki az ágazatvezetőből az aggodalom. Látszott rajta, hogy elege van az esőből. - Nem állha­tunk az útjába, viszont jó volna, ha ezúttal elkerülné a határunkat, ön­tözte már eleget az idén.- Az elején még örültünk az eső­nek - szólt közbe Palágyi János -, hiszen a növényzet szépen kezdett fejlődni. Ám azóta néhányszor a leg­szívesebben elzártuk volna az ég csatornáit. S nemcsak felettünk, ha­nem tőlünk északra is. Tudniillik, a szokatlanul sok eső annyira meg- duzzasztotta a Hernádot, hogy kilé­pett a medréből, és elöntötte a ka­szálásra váró rétet, megdézsmálta a kukoricánkat, negyven hektáron az árpát, és tizenöt hektáron kimos­Megalapításának 160. évfordulóját ünnepli a harmaneci papírgyár. Az elmúlt időszakban a vállalatnál a papírgyártás komplex korszerű­sítésére került sor. A felújított papírgyártó gépsor lehetővé teszi, hogy évi termelésüket mintegy 38 ezer tonnára emeljék. Ebben az évben 473 millió korona értékű papír előállítását tervezik. Felvéte­lünkön a felújított gépsor látható, melyen naponta 150 tonnányi papír gyártható. (Peter Lenhart felvétele - ŐSTK) ta a napraforgót. A gyakori esők miatt a vegyszeres kezelés is elhú­zódott, viszont a gyom nőtt... A helyi szakemberek szerint az eső részben hátráltatta a munkát, a júniusi hűvös időjárás pedig lelas­sította a növényzet fejlődését, éré­sét, ám haszon is származott belőle: kedvezően hatott a gabonaszemek duzzadására. Tavaly Színán a hek­tárhozam meghaladta a hat tonnát. Hogy mennyi lesz az idén? Mindenki bizakodik, hogy teljesíthetik a tervet. Ficzere Gyulától, a szövetkezet gépesítőjétől arról érdeklődtünk, ho­gyan sikerült felkészíteniük a gépe­ket a betakarításra.- Nyugodtan várjuk a rajtot - mondta. - Kombájnjaink, a műhely előtt rostokló egyetlen gép kivételé­vel, indulásra készek. Ugyanúgy a többi gép, a terményszállító teher­gépkocsijaink, traktoraink és a szal- marakók is kijavítva várják az aratás kezdetét.- És a műhely előtt álló E-516- os?- Sajnos, ez az egy több fejfájást okoz, mint az egész géppark együtt­véve. A tönkrement rostatartó szer­kezet és az elkopott láncfogaskerék helyett nem tudunk újat szerezni.- Ezek szerint még mindig aka­dozik a pótalkatrész-ellátás.- Az utóbbi időben lényegesen javult a helyzet, viszont akadnak még hiánycikkek... A kötözőspárga nem alkatrész ugyan, de nélküle a szalmabálázók nem tudnának dol­gozni. Sajnos, jelenleg abból sincs elegendő. A szövetkezet szakemberei el­mondták, hogy nem a munkák mie­lőbbi letudására törekszenek, ha­nem arra, hogy minél kisebb legyen a betakarítási veszteség, és minél jobb a minőség. A termést a szövet­kezet maga tisztítja. Ehhez két gép­sora van, s csúcsidőben naponta 200 tonna gabonát képes szállítani a felvásárló üzemnek. GAZDAG JÓZSEF ÚJ SZÚ 4 1989. VII. 5.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom