Új Szó, 1989. július (42. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-29 / 177. szám, szombat

ÚJ szú 3 1989. VII. 29. Kambodzsa függetlenségét és semlegességét erősítő nemzetközi garanciákra van szükség Eduard Sevardnadze interjúja a holnap kezdődő párizsi fórumról (CSTK) - Mint már jeleztük, Eduard Sevardnadze szovjet külügymi­niszter nyilatkozott a TASZSZ-nak. A hírügynökség csütörtökön este tette közzé az interjút, amely a kambodzsai kérdés rendezésével a Párizsban holnap kezdődő nemzetközi Kambodzsa-konferenciával foglalkozik, s ezen a szovjet diplomácia vezetője is részt vesz. Elnökválasztás Iránban A kormányfői jogkört az államfőre ruházzák át Sevardnadze elmondta, a kam­bodzsai konfliktus rendezésének a szovjet külpolitika fokozott figyel­met szentel. Kifejtette: figyelembe véve azokat a felettébb súlyos meg­próbáltatásokat, amelyeket a kam­bodzsai nép állt ki a polpotista rend­szer idején, erkölcsi szempontból a nemzetközi közösség egyik fő fel­adatává teszik a béke megtermeté- sét és a nyugalom biztosítását Kam­bodzsában. Ezáltal egyben lehetővé válna a nemzetközi politika egyik régi, érzékeny válsággócának a megszüntetése. A szovjet külügyminiszter szerint ebben az esetben is alkalmazni le­hetne az afganisztáni megállapodá­sokkal kezdődően kibontakozó ten­denciát a regionális konfliktusok megoldására. Ennek alapja a konf­liktus belső vonatkozásainak rende­zése a nemzeti megbékélési politika alapján, a külső aspektusok megol­dását pedig a nemzetközi vonatko­zások teszik lehetővé. Sevardnadze szerint szimbolikus, hogy a párizsi konferencia pontosan három évvel azután ül össze, hogy elhangzott Mihail Gorbacsov vlagyivosztoki programja, amelyben a regionális konfliktusok megoldását az ázsiai és csendes-óceáni térség sürgető problémái közé sorolta. Ez alatt a három év alatt a szovjet diplomá­cia szorosan együttműködött Kam­bodzsával, Vietnammal és Laosszal e cél elérése érdekében, ugyanak­kor a világ számos országával foly­tatott aktív és konstruktív párbeszé­det a kambodzsai kérdésről. Ebből a szempontból nagy jelentőségűek voltak a Kínával felvett kapcsolatok. Felettébb hasznos volt a vélemény- csere az ASEAN-tagországokkal - Thaifölddel, Indonéziával, a Fülöp- szigetekkel, Malaysiával és Szinga­púrral. A kambodzsai rendezés sze­repelt az Egyesült Államokkal, Fran­ciaországgal, Nagy-Britanniával, Ja­pánnal, Ausztráliával és további or­szágokkal folytatott tárgyalásokon is. A szovjet külügyminiszter véle­ménye szerint most, a konferencia kezdetének időpontjára döntő sza­kaszához érkezett a rendezési fo­lyamat. Délkelet-Ázsiában minősé­gileg új helyzet alakult ki, elsősorban annak következtében, hogy két hó­nap múlva az utolsó vietnami kato­nák is elhagyják Kambodzsát. Sok pozitívumot sikerült elérni a két dzsakartai koktélpartin is, az ottani Hun Sen-Szihanuk párbeszédek keretében. De pozitív szerepet ját­szott több más ország is, az el nem kötelezettek mozgalmának tagjai. Sevardnadze értékelte Franciaor­szág álláspontját is, hiszen Párizs kezdeményezte a nemzetközi kon­ferencia összehívását. A holnap kezdődő konferencia feladatai közé tartozik Sevardnadze interjúja szerint olyan intézkedések kidolgozása, amelyek megakadá­lyoznák a polgárháború kitörését, a népirtás bármilyen formájának a megismétlődését az idegen csa­patok távozása után, s oda vezetné­nek, hogy befejeződjön a konfliktus­ban érdekelt felek külföldi katonai támogatása. Olyan nemzetközi ga­ranciákat kell elfogadni, amelyek megerősítik Kambodzsának mint független, békeszerető, semleges és el nem kötelezett országnak a helyzetét. A konferenciának haté­kony nemzetközi ellenőrzési mecha­nizmust is ki kell dolgoznia a közvet­lenül érdekelt felek jövőbeni megál­lapodásának ellenőrzéséről. Az ér­dekelt feleknek sikerült előrelépniük a megállapodás felé a konfliktus kül­ső vonatkozásainak már említett kérdéseiben. Ami a belső aspektu­sokat érinti, itt bonyolultabb a hely­zet. Első lépésként tűzszünetet kel­lene kötni. Sevardnadze véleménye szerint sok minden a kambodzsaiak jóakaratától függ, attól, milyen mér­tékben tudatosítják felelősségüket az ország sorsáért. Természetesen, az lenne a legjobb, ha Párizsban sikerülne megállapodást elérni a konfliktus rendezésének minden kérdéséről. De legalább azt kell elér­ni, hogy sikerüljön végérvényesen megnyitni az utat a politikai rende­zés felé. Sevardnadze annak a vélemé­nyének adott hangot, hogy a párizsi fórum nagy nemzetközi esemény lesz, amit az is bizonyít, hogy kül­ügyminiszteri szinten fog összeülni. Elmondta, párizsi tartózkodását arra A BT felhívása Közép-Amerika országaihoz Guatemalában találkoznak a térség külügyminiszterei (ŐSTK) - Az ENSZ Biztonsági Tanácsa felszólította az öt közép­amerikai ország államfőjét, hogy a térség békéjének elérése érdeké­ben folytassák erőfeszítéseiket és az egyes államok tartsák tisztelet­ben a februári guatemalai regionális csúcsértekezleten vállalt kötelezett­ségeket. A Biztonsági Tanács felszólította azokat az erőket, amelyek érdekel­tek Közép-Amerika helyzetének ja­vulásában, hogy a humanitárius se­gítségen kívül azonnali hatállyal szüntessék be a térsegben működő felkelő mozgalmak bárminemű tá­mogatását. A guatemalai kormány megerősí­tette, hogy augusztus 2-án és 3-án ebben a közép-amerikai országban kerül sor a térség külügyminiszterei­nek találkozójára. Salvador, Hondu­ras, Nicaragua, Costa Rica és Gua­temala diplomáciájának vezetői már bejelentették részvételüket. A kül­ügyminiszteri értekezleten előkészí­tik a várhatóan augusztus 5-én Hon- durasban kezdődő újabb regionális csúcstalálkozót. Az ellenzék nem vesz részt az átmeneti kormányban (CSTK) - A panamai ellenzék csütörtökön elutasította a részvételt az ideiglenes kormányban. Ennek az lett volna a szerepe, hogy hozzá­járuljon a belpolitikai válság megol­dásához. Az ellenzék a májusi vá­lasztásokon aratott állítólagos győ­zelemre hivatkozik, s közleményben követeli, adják át neki a hatalmat. Mint ismeretes, a választások ered­ményeit az akkori bonyolult helyzet­re való tekintettel érvénytelenítették. A Demokratikus Ellenzéki Szö­vetség egyben fenyegetőzött: amennyiben a közvetítő szerepet játszó Amerikai Államok Szervezete nem ismeri el a pártnak a választá­sokon aratott győzelmét és Manuel Noriega tábornok, a panamai fegy­veres erők főparancsnokának sze­mélyével kapcsolatban nem helyez­kedik égyértelmú álláspontra, akkor nem vesz részt a kormány és a had­sereg képviselőivel folytatott tárgya­lások következő fordulóján. Az el­lenzék Noriega lemondását követeli, s ez egybeesik a Panama-csatorná- val kapcsolatos amerikai érde­kekkel. is ki akarja használni, hogy találkoz­zon Kambodzsa, Vietnam, Laosz, az ASEAN-tagországok, a Biztonsági Tanács állandó tagjai, Japán, Kana­da, Ausztrália, Zimbabwe és Ju­goszlávia képviselőivel, de nem ki­zárt, hogy további találkozói is lesz­nek. A párizsi fórum jelentőségét hangsúlyozandó részt vesz azon az ENSZ főtitkára is, akivel a szovjet külügyminiszter szintén találkozni óhajt. A találkozóknak ez a program­ja azt jelzi, hogy lesz egy „soron kívüli“ szovjet-amerikai külügymi­niszteri találkozó. Ezen természete­sen elsősorban a párizsi konferenci­áról lesz szó, de megvitatják előze­tesen azokat a kérdéseket is, ame­lyek a szeptember közepére Wa­shingtonban tervezett „rendes“ kül­ügyminiszteri találkozó napirendjén fognak szerepelni. Sevardnadze úgy vélekedett, a párizsi találkozón lehe­tővé teszik a szovjet-amerikai pár­beszéd intenzitásának fokozását. (ÖSTK) - Iránban tegnap tartották az ötödik elnökválasztást. A 24 millió 15 évesnél idősebb választópolgár nemcsak az államfő személyéről dönt, hanem véleményt nyilvánít az alkotmánymódosításról is. Ali Akbar Hasimi Rafszandzsa­ni, a parlament jelenlegi elnöke egyértelműen esélyes a győzelem­re, Abbasz Sejbani, volt mezőgaz­dasági miniszter többé-kevésbé csak formális elnökjelölt. Szavazni fognak az állampolgá­rok 48 alkotmánymódosításról és -kiegészítésről is, ezek között a leg­fontosabb, hogy megszűnik a mi­niszterelnöki tisztség, a kormányfő jogkörét az államfőre ruházzák át. A 26 ezer választási helyiség he­lyi idő szerint 17 óráig volt nyitva, a szavazás első eredményei vasár­napra várhatók. Egyébként a szavazás idejére szigorú biztonsági intézkedéseket rendeltek el. A szavazóhelyiségek körül százméteres körzetben betil­Rafszandzsani a legesélyesebb tották a parkolást és a városokban a motorkerékpárok közlekedését. A jelenlegi elnök, Ali Khamenei mandátuma október 5-én jár le. A képviselőház lefaragott a Bush által javasolt hadikiadásokból (CSTK) - Az amerikai Kong­resszus képviselőháza csütörtö­kön késő este 305,5 milliárd dollá­ros katonai költségvetést szava­zott meg az 1990-es pénzügyi év­re, ami lényegesen kevesebb, mint amennyit a Bush-kormány kért. A költségvetés nemcsak össze­gében, hanem szerkezetében is kü­lönbözik a kormány eredeti elképze­lésétől, amelyben a fő hangsúly a rendkívül drága hadászati fegyver- rendszer gyártásán volt. A kormány azonban tudatosította, hogy a költ­ségvetés deficitje mellett a képvise­lők nem fognak eleget tenni igényei­nek, így hát azt javasolta, hogy egyes hagyományos fegyverfajták gyártásának megszüntetésével sze­Nincs szükség „egy kis“ munkanélküliségre (CSTK) - A Tribüné című NDK-beli szakszervezeti napilap a héten közölt egyik cikkében elutasította a munkanél­küliség lehetőségét a szocialista rend­szerben azon a módon, ahogyan arról egyes szocialista országokban beszél­nek. A lap szerint a teljes foglalkoztatott­ság és a szociális biztonság a szocialista társadalom alapvető elvei, s a munkanél­küliséget nem lehet eszköznek tekinteni az intenzívebb termelés eléréséhez. A Tribüné elutasítja azt a véleményt, hogy szükség van „egy kis" munkanélkü­liségre, mivel a „túl sok szociális bizton­ság“ okozza a dolgozók fegyelmezetlen­ségét és helytelen viselkedését. A Tribü­né szerint a gazdaságirányítás hiányos­ságai miatt nem lehet a dolgozókat bün­tetni munkahelyük elvesztésével. Bizottság vizsgálja Papandreu szerepét (ÖSTK) - A görög parlament heves vita után tegnapra virradó éjszaka jóvá­hagyta különbizottság megalakítását, amelynek az lesz a feladata, hogy meg­vizsgálja, megalapozottak-e az And reasz Papandreu egykori kormányfő ellen fel­hozott vádak. Ezek szerint a volt minisz­terelnök utasítást adott telefonbeszélge­tések illegális lehallgatására. A szerv lét­rehozásával az új görög kormány teljesít! ígéretét, hogy kivizsgálja Papandreu kor­mányzásának időszaka végén kirobbant botrányokat. rezzék meg a szükséges eszközö­ket. A képviselőház tagjai azonban elutasították ezt a tervet. Megfigyelők véleménye szerint a főszerepet ebben a szovjet-ameri­kai kapcsolatok jelenlegi javulása és a hadászati támadófegyverek csök­kentéséről szóló tárgyalások játszot­ták. Szerepe volt az elutasításban annak is, hogy a Kongresszus több tagja nem akar lemondani a válasz­tási körzeteik vállalataiban gyártott hagyományos fegyverrendsze­rekről. A képviselőház 4,2 milliárdról 3,1 milliárdra csökkentette az SDI-prog- ram finanszírozására szánt össze­get, a B 2-es, közismert nevén lopa­kodó bombázók gyártására a kért 4,7 milliárd helyett 3,7 milliárd dollárt szavazott meg. Az MX-rakétarend­szerre 1,9 helyett 1,4 milliárdot sza­vaztak meg a képviselők és elutasí­tották 100 millió dollár folyósítását a Midgetman rakétarendszerre. A képviselők le akarják állítani az F-14-es vadászbombázók és a helyből felszálló V-22-es repülő­gépek gyártásának finanszírozását is, s nem hajlandóak növelni az űrrepülőgép fejlesztésére szánt pénzalapot. A képviselőházi szavazással azonban még nem végleges az amerikai katonai költségvetés. A jö­vő héten terjeszti elő saját változatát a szenátus, amely hagyományosan engedékenyebb a kormány fegyver­kezési követeléseivel szemben. A szenátusi döntés után a két válto­zat a kongresszusi különbizottság elé kerül, amely megpróbálja kidol­gozni a végleges változatot. A szenátus bizalmat szavazott Andreottinak (CSTK) - Az új kormány program­ja feletti vita lezárása után csütörtö­kön este az olasz szenátus 187 szavazattal 117 ellenében bizalmat szavazott Giulio Andreotti ötpárti kormányának. Az Andreotti-kor­mány ellen szavaztak a kommunis­ták, a zöldek és más ellenzéki képvi­selők. A hatodik Andreotti-kormány programnyilatkozatában azt ígérte, folytatja a leszerelési erőfeszítése­ket, törekedni fog a kelet-nyugati párbeszédre és a békés együttmű­ködésre a NATO megőrzése mellett. A kormány ígéretet tett az állami költségvetés hiányának csökkenté­sére, a maffia és a kábítószer-fo- gyasztás elleni harcra és a környe­zetvédelem javítására. Tegnap a képviselöház foglalko­zott az Andreotti-kormány program­jával. Kérdőjelek a stockholmi ítélet körül (CSTK) - Már röviddel az Olof Paime egykori svéd kormányfő meggyilkolásának vádjával életfogy­tiglani börtönbüntetésre ítélt Chris- ter Pettersson ítéletével kihirdetése után Svédországban kétségek tá­madtak afelől, hogy vajon kellőkép­pen tisztázták-e a merénylet körül­ményeit. Elsősorban jogászszakértők mu­tatnak rá arra, hogy csupán a bünte­tőtanácsban helyet foglaló laikusok voltak meggyőződve a vádlott bű­nösségéről, míg a testületben ki­sebbségben lévő hivatásos bírók ebben kételkedtek. Mindenekelőtt azt hangsúlyozzák, hogy a szemta­núk közül egyik sem látta az elítélt Petterssont kezében a gyilkos fegy­verrel, s ez a pisztoly a mai napig nem került elő. Szerintük megvála­szolatlan az a kérdés is, hogy mi is További szovjet üzemek a polgári termelés szolgálatában (ÓSTK) - A Szovjetunióban több mint 200 kutatóintézet és mintegy 45 védelmi ipari üzem a közeljövőben több terméket fog gyártani a polgári szektor számára. A védelmi ipari vállalatok elsősorban a fogyasztási elektronika gyártásának bővítéséhez járulnak majd hozzá. A távközlési ipari minisztériumhoz tartozó fegyvertáraknak több mint a fele bekapcsolódik a polgári ter­melésbe. Már a jövő évben a táv­közlési cikkek mintegy egyötödét ezek az üzemek fogják gyártani, s a következő években ez a szám megkétszereződik. A védelmi ipari üzemek televíziós készülékeket, ut­cai automatákat gyártanak majd, az éttermek, üzletek és bankok számá­ra pedig technológiai berendezése­ket s a jövőben összesen 600 újfajta műszaki cikkel látják el a piacot. Oleg Baklanov, az SZKP KB tit­kára ezen a héten Ukrajnába, a har­kovi ipari körzetbe látogatott el. A TASZSZ hírügynökség beszámolt róla, hogy Baklanov találkozott az egyik helyi termelési egyesülés dol­gozóival. Azzal a problémakörrel foglalkoztak, hogy a vállalat miként kapcsolódhatna be a szovjet gazda­ság kizárólag békés célú feladatai­nak teljesítésébe. Az SZKP KB titkára rámutatott a sorozatgyártás megkezdésének szükségességére. Mint mondotta, e cél elérése érdekében ki kell hasz­nálni a kooperáció lehetőségeit, töb­bek között a más védelmi ipari válla­latokkal való együttműködést. A ta­lálkozón a résztvevők hangsúlyoz­ták, hogy a fegyvergyártás korláto­zása semmiképpen sem vezethet az ország védelmi képességének csök­kenéséhez. Az átalakítás jelenlegi döntő szakaszában az emberről va­ló gondoskodás az elsődleges. En­nek az irányzatnak a keretében igyekeznek növelni a fogyasztási cikkek gyártását. lett volna a gyilkosság motívuma, vagyis egyáltalán miért akarta a 42 éves Pettersson megölni a svéd po­litikust. Az elítélt védőügyvédje jelezte, hogy fellebbeznek az ítélet ellen. Azzal számolnak, hogy a fellebbvite- li bíróságban többnyire hivatásos bí­rák foglalnak helyet, akik majd azt a véleményt képviselik, hogy Pet­tersson bűnösségét nem tudták bi­zonyítani. Az USA fenntartja a COCOM-korlátozásokat (CSTK) - Az Egyesült Államok továbbra is kitart amellett, hogy az eddigi gyakorlatnak megfelelően el­lenőrizzék a szocialista országokba irányuló nyugati exportban a „stra­tégiai fontosságú“ termékek szállí­tását. Párizsban nyilatkozott így Allan Wendt, a washingtoni külügyminisz­tériumnak a stratégiai technológiák kivitelét ellenőrző különmegbízottja, aki konzultációk céljából érkezett az egyébként Párizsba székelő COCOM-központba. Wendt úgy nyilatkozott, hogy a múlthoz hasonlóan ez a szerv fontos szerepet tölt be. Az amerikai politikus említést tett arról is, tudo­mása van róla, hogy a bizottság néhány tagországa az Egyesült Ál­lamokétól eltérő álláspontot képvi­sel, így például néhány nyugat-eu­rópai ország és Japán a COCOM tilalmi listáinak enyhítését szorgal­mazza.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom