Új Szó, 1989. július (42. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-28 / 176. szám, péntek
Aratás és gazdaszellem A gabonából kell pénzt csinálni a bővített újratermeléshez A nagygéresi (Vel'ky Hores) Szlovák nemzeti felkelés 30. évfordulója Efsz dolgozói tavasszal sokáig reménykedtek, hogy gabonafélékből többet takaríthatnak be a tervezettnél, s a terméshozamok tekintetében megismételhetik a tavalyi rekordteljesítményüket. Mi tagadás, nem alaptalanul bizakodtak. Hozzáértő munkájuk eredményeként szépen fejlődtek az árpa- és búzatáblák, szinte szemlátomást gyarapodtak a kalászok. - Ha a gabonafélékből elérjük a tervezett hektárhozamot és a kukoricát, a napraforgót, valamint a cukorrépát sem veti visz- sza semmi a fejlődésben, akkor a növénytermesztőket nem érheti vád, teljesítik a közös feladat rájuk eső részét - számolgattak, tervezgettek még májusban is a szövetkezet dolgozói. Az a bizonyos ,,közös feladat“ pedig pénzben kifejezve 4 millió korona nyereség elérése. Hogy ez nem lehetetlen, azt 1988-ban már bebizonyították. Csakhogy a rekordterméssel kecsegtető tavasz óta sok víz lefolyt a Bodrogon és a Tiszán, s a lehullott rengeteg csapadék nemcsak a határt tépázta meg, de a reményeket is. Jelentős területen a kukoricát újra kellett vetni, a kalászosok vegyszeres gyomtalanítása is nehezebben ment, mint más esztendőkben, és a gombabetegségek terjedésének megakadályozása is szokatlanul sok munkái adott, s egyúttal növelte a költségeket. Érthető tehát, hogy az aratás megkezdése előtt mindenki, aki szívén viseli a szövetkezet sorsát, osztott, szorzott, mérlegelt. Tudatosították, hogy az eredményesség számos tényezőtől függ. Például az aratás időtartamától, a betakarítási veszteség nagyságától, az eladásra kerülő gabona tisztaságától, a vetőmagként értékesítendő zab, rozs és borsó minőségétől... A minőség pedig pénz. Éppen ezért úgy döntöttek, hogy a hagyományoktól eltérően, egyetlen fuvar terményt sem visznek a felvásárló üzembe tisztítatlanul. Nos, az aratási „hadítervüket“ a géresíek eddig szinte hibátlanul teljesítik. Egyedül a betakarítás menete nem olyan folyamatos, mint szeretnék. Pedig Varga Vince, Pál János, Újfalusi József és a többi gépkezelő, arató szívesebben vállalná a reggeltől estig tartó nehéz munkát, mint a gyakori kényszerpihenőt. Amióta tudják, hogy az őszi árpa hektáronként majdnem 6 tonnát adott, és a borsó után a búza is meghálálni látszik a termesztők gondviselését, azóta még lelkiismeretesebben végzik feladatukat. Ezt a „vallomást“ a minap Varga Vincétől hallottuk a Nagyfaluvég dűlőben. De nemcsak ő volt elégedett az eredményekkel. Gönczy Bertalan, a szövetkezet nagygéresi gazdasáGerda András elégedett az új bálázó teljesítményével (A szerző felvétele) gának vezetője szintén elismerően szólt a növénytermesztők és aratók munkájáról. 0 a Nagyfaluvég dűlő búzájából hat tonna körüli hektárhozamot „nézett ki“. - Kár, hogy ez a tábla csak tizennyolc hektáros - jegyezte meg, majd sietett hozzátenni, hogy akad több ilyen a határban ... A Spisská Nová Ves-ből, Presov- ból és a Humenné melletti Krásny Brod-ból érkezett nyolc vendégkombájn legénysége elsősorban a körülményeket, a sík terepet dicsérte, nomeg a vendéglátást. Kveta Kon- dásová, a szövetkezet revíziós bizottságának elnöke a friss tarlót járva egy rend alatt sem talált megengedhetetlenül sok elhullajtott, kipergett szemet. Elégedetten könyvelte el azt is, hogy a terményszállító gépkocsikról nem szóródik a búza, Mérnökök, társadalom, emberi környezet Nemzetközi műszaki kongresszusra készülnek Prágában A prágai Kultúrpalotában szeptember 24. és 30. között kerül sor az 1989. évi nemzetközi műszaki kongresszusra, valamint a mérnök-szer- vezetek világszövetségének (WFEO) 12. közgyűlésére, illetve e szervezet végrehajtó bizottságának és állandó bizottságainak ülésére. A WFEO a világ nyolcvan országának mérnök-szervezeteit tömöríti soraiban. A műszaki kongresszus felett a CSSZSZK elnöke, a WFEO-köz- gyűlés felett pedig a szövetségi kormány elnöke vállalt védnökséget. A jelentős nemzetközi esemény fő szervezője a Csehszlovák Tudomá- nyos-Műszaki Társaság. A műszaki kongresszus jelmondata: Mérnökök, társadalom, emberi környezet. A kongresszus résztvevői három szekcióban vitatják meg a napirendre tűzött kérdéseket. Az elsőben a városfejlesztési koncepciókat, illetve a mérnököknek e tervezetek megvalósítása terén való érvényesülésének kérdéseit vitatják meg. A második szekció tanácskozásainak előterében a műemlékvédelem, s a felújított műemlékeknek a modern társadalomban betöltött szerepével kapcsolatos kérdések állnak. A szakemberek ebben a szekcióban áttekintik a műemlék-felújítás korszerű műszaki követelményeit. A harmadik szekció tanácskozása a vidéki települések fejlesztésének kérdéseire irányul, különös tekintettel a mezőgazdasági munka könnyítésére és tökéletesítésére. A Csehszlovák Tudományos-Mű- szaki Társaság központi tanácsán kérdésünkre elmondták: a műszaki kongresszus iránti érdeklődést jelzi, hogy a programban megjelölt témakörben már 1989 első negyedében megfelelő számú szakember jelentette be igényét előadás megtartására. A kelet- és nyugat-európai szakembereken kívül nagy érdeklődést tanúsítanak a kongresszus iránt a tengerentúli, köztük a japán szakemberek is. A műszaki kongresszus tanácskozását követően a résztvevők ellátogatnak Csehszlovákia több, műemlékvédelmi szempontból figyelemre méltó városába. Az egyik csoport számára háromnapos tanulmányutat terveznek például a Tátrai Nemzeti Parkba, illetve a történelmi műemlékekben gazdag Kezma- rokba, Levoőába és Bardejovba, valamint Bratislavába. (sm) és a táblák szélén ott áll az eke, valamint a tűzoltóautó. Stefan Husek mérnököt, a szövetkezet elnökét sem csak az aznapi kedvező időjárás üdvözítette. - Szépen, igen szorgalmasan dolgoznak az aratók a kisgéresi (Maly Hores), szentesi (Plesany) és örösi (Stráz- ne) határban is - újságolta a nagy- géresieknek körútjáról visszatérve. - Azt tapasztaltam, hogy a takarmánybegyűjtők sem akarnak holnapra hagyni abból, amit ma elvégezhetnek. Azt pedig innen is jól látni - mutatott a mezei trágyatelep irányába -, hogy Abaházi Sándorék a szántásra váró táblák szervestrágyázását szintén jó ütemben végzik. Nagygéres és örös között Gerda András az új körbálázóval a friss szalmarendeket göngyölte hatalmas csomókba, odébb már szántottak, egy távolabbi parcellán pedig tarlókeveréket vetettek. Valamennyi dolgozóval nem tudtunk beszélni, ám igyekezetünkből egyértelműen kitűnt, hogy komolyan gondolják az éveken át „gyengélkedő“ szövetkezet talpraállítását. Pontosabban: nem is a talpraállítást, hisz az lényegében már megtörtént, hanem a bővített újratermeléshez szükséges feltételek megteremtését. Kóbori Miklós üzemgazdász szerint olyan munkával, amilyen mostanában folyik a szövetkezetben, és a dolgozók többségénél tapasztalható, komoly hozzáállással ez a cél elérhető. - Persze - jegyezte meg a szakember - ahhoz az is kell, hogy az állam legalább úgy támogassa, segítse a termelőket, mint az utóbbi időben tette például a beruházásos talajjavítási költségek felvállalásával, vagy a mező- gazdasági termékek felvásárlási árának rendezésével. Hogy a bodrogközi szövetkezet dolgozóit a jövőben mennyire segíti az időjárás, és mennyire az állam, azt lehetetlen megjósolni. Az viszont kétségtelen, ha minden szakaszon úgy dolgoznak később is, mint a legutóbbi vetéskor, illetve az aratáskor, akkor ők az eredményeikkel, velük pedig az ország lehet elégedett. GAZDAG JÓZSEF Látószög Vajon milyen látószögből kellene figyelnünk gazdaságunk folyamatait? Mely eredményeire van szükségünk a tényleges összefüggések megítéléséhez? Van-e létjogosultsága a bruttó termelési mutatók számontartásának, a csupán előző időszak eredményeivel történő összehasonlításnak? Nem lenne-e áttekinthetőbb a számtenger, ha eredményeinket a szükségletekhez viszonyítanánk? Az eredményektől senki sem lehet elragadtatva. Tervbeli célkitűzéseinkhez képest gyakori a lemaradás, szinte nincs olyan területe a népgazdaságnak, ahol ne fordulna elő valami- íven adósság. Többnyire mennviséqi kiesésekről van szó, de a minőségi, valasztékbeli hiányosságok is gyakoriak. S akkor még a szükségletekhez nem viszonyítottunk. Tény viszont, hogy bizonyos értékmozgások (a nagy- és felvásárlási árak újonnan bevezetett rendszere, a nagyobb bérelvonás és a kiviteli-behozatali viszonyok módosult szabályozása) a számszerű eredményeket is befolyásolták. Csupán az kérdés: a gazdasági fejlődés megtorpanása a valós átrendeződések, az új pályára átállás egyébként törvényszerűen jelentkező hatása, vagy másnak a következménye. Köztársaságaink statisztikai kimutatásaiban eltérő megközelítésekre bukkantunk. Szlovákia fejlődéséről - akárcsak az egész országéról - hagyományos tagoltságú áttekintés látott napvilágot. Kis híján tavaly vagy annak előtte is ugyanazokat a jellemzéseket adták közre, csak a számok változtak. Ám amíg korábban a kedvező vonások voltak túlsúlyban, ezúttal ez semmiképp sem állítható róluk. Felfogható ez tartalékaink egyfajta számbavételének is, hogy láthassuk hol kell rákapcsolni, megnyújtani a lépéseket. Mindenesetre figyelmeztető: Szlovákiában 72 vállalat nem teljesítette tervfeladatait, lemaradásukkal 1,1 milliárd korona a termeléskiesés, s 53 vállalat veszteségesen gazdálkodik. Szerkezetváltási irányzatok két iparágban is jelentkeztek. Részletesen értesültünk a vegy- és elektrotechnikai ipar termék- szerkezetében beállt változásokról. De amiből a tervezettnél többet gyártanak, még nem biztos, hogy a korábbi időszak mennyiségét is meghaladja, s egyáltalán nem jelenti a szükségletek kielégítését. Színes tv-ék, személygépkocsik, mélyhűtők vagy egyéb árucikkek tekintetében messze nem telített a hazai piac. Elmélyültebb, a szemléletváltás jegyeit tartalmazó áttekintést kaptunk a CSSZK fejlődéséről. Értesültünk a központi szervek dolgozói létszámleépítésének eredményeiről, a jövedelmezőség mínuszoktól közel 35 százalékig terjedő széles skálájáról, a hitel- nyújtás lehetőségeiről, végösszegeiről, a költségvetés kiadás-bevétel vonzatairól, a felvásárlási, nagy- és kiskereskedelmi árszínvonal s a reálbevételek és -bérek alakulásáról. Vagyis sok olyan tényről, ami a szlovákiai jelentésből hiányzott, ám mindannyiunkat érdekel (ne). Szakemberektől tudom: januártól a statisztikai kimutatások is módosulnak. Változnak a mutatók, csökken a szükséges nyomtatványok száma, eltérő mértékű lesz a vállalatok adatainak kikérése. Javában folyik az előkészítő munka, a nemzetközi módszertan alkalmazására való áttérés. Gyakoribb lesz a közvélemény tájékoztatása is. Statisztikai gyakorlatunk tehát szintén változtat látószögén, hogy jelentései alapján könnyebb legyen eligazodnunk az átalakítás tényleges folyamatai között. J. MÉSZÁROS KÁROLY A kötőhártyagyulladás A szemgolyók a látás páros szervei. Mozgatóizmokkal, erekkel, idegekkel, kötószövetes hártyákkal zsírszövetbe ágyazódva az arckoponya elöl nyitott üregeiben, a szemgödörben foglalnak helyet. A szemgolyó majdnem szabályos gömb alakú szerv, amelynek tartalmát: az üvegtestet, a csarnokvizet s a köztük levő lencsét három burok veszi körül. Legkülsőbb és legvastagabb a rostos hártya, ezen belül van az érhártya, legbelül az ideghártya. A rostos hártyát a fehér színű ínhártya és a teljesen átlátszó szaruhártya alkotja. Amíg az ínhártya szerepe főképpen támasztó és védő jellegű, addig a szaruhártya a szem legfontosabb fénytöró közege. A következő réteg az érhártya, amely körkörösen a sugártestig tart. A sugártest, amelynek a lencsét tápláló csarnokvíz kiválasztásában is van szerepe, magába foglalja az alkalmazkodás folyamatában nagy jelentőségű sugárizmokat. Az erekben igen gazdag sugártest vaskos nyúlványaiból erednek azok a finom rostok, amelyek a lencse tokján azt felfüggesztve tartják. A sugártest elülső felszínéről indul ki a szivárványhártya (irísz), amelynek közepén, a szaruhártya központjával szemben, szabályos kerek nyílás látható, ez a szembogár, a pupilla. Az írisz felszínén és az erei között lévő kötőszövetben festék található. Ha a festék sok, az Írisz sötétbarna, ha kevés, akkor szürkés vagy kékes színűnek látszik. Az írisz szélén a pupillaszúkítö, míg hátsó lapján a pupillatágító izom helyezkedik el. A pupilla fényre szűkül, sötétben kitágul. A legbelső burok az ideghártya (retina), amelynek belső felszínén elhelyezkedő csapok a tárgy- és a színlátás, a pálcikák pedig a világossági és sötétségi látás elemei. A látóideg belépési helyén nincsenek sem csapok, sem pálcikák, ez az ún. vakfolt. Ettől a halánték felé esik a legélesebb látás helye, a sárgafolt. Az ideghártya belső rétegét hosszú idegsejtnyúlványok alkotják, amelyek hátrafelé futva a látóideggé egyesülnek, és a látási ingerületeket az agyvelőbe továbbítják. A szemlencse a második fő fénytöró közeg, amely a szivárványhár- tya és a pupilla mögött a sugártest nyúlványain függ. Anyagcseréje kizárólag a körülötte levő csarnokvíz közvetítésével történik. A szemgolyó legnagyobb részét az átlátszó, kocsonyás üvegtest tölti ki. A szaruhártya, a csarnokvíz, a lencse, az üvegtest együttesen a szem fénytöró közegei, amelyek a tárgyaktól érkező sugarakat az ideghártyán, a sárgafolton egyesítik. A szemmozgató izmokat, a szemhéjakat, az azokat kibéleló s a szemgolyóra áthajló kötóhártyát, valamint a könnytermelő és -levezető rendszert a szem járulékos szerveinek nevezik. A kötöhártyagyulladás (konjunkti- vitisz) a szem legelterjedtebb betegségei közé tartozik. Leggyakoribb az ún. heveny kötöhártyagyulladás, amelyet bakteriális fertőzés okoz. Ebben az esetben a kötőhártya szemhéjakat kibélelő része erősen kivörösödik, bársonyos felszínűvé válik, nyákos-gennyes váladékot termel, amely reggelenként szinte összeragasztja a szemhéjakat. Az erősebb, heveny kötöhártyagyulladás esetén a szemhéjszélek is duz- zadtabbak. Ez a gyulladás kezeléssel 7-8 nap alatt nyomtalanul elmúlik. Ennél makacsabb a kevés objektív, de sok szubjektív tünettel (égő, szúró, viszkető érzés) járó idült kötöhártyagyulladás, amelyet nemcsak baktériumok, hanem a szembe jutó apró idegen testek, a levegő szeny- nyezettsége (por, füst, vegyi anyagok), a nem megfelelő világítás, az állandó aprólékos szemközeli munka is fenntarthatnak. Tehát nemcsak a szemtüneteket kell meggyógyítani, hanem a bajt előidéző ós fenntartó külső tényezők megszüntetésében is közre kell működni (munkahigiénia, pontos szemüvegkorrekció stb.). Az esetleg súlyos következményekkel járó kötöhártyagyulladások közé tartozik a rosszul táplált, egészségtelen körülmények között élő kisgyermekek ma már ritkán látható hólyagos kötóhártyagyulladá - sa, amelynek szövődménye a szaruhártyára való ráterjedés. A szaru- hártyafoltok a kötöhártyagyulladás után is megmaradnak. Ugyancsak a szaruhártya-meg- betegedés jelenti az igazi veszélyt a gonokokkusz okozta, szemhéj- és kötóhártya-duzzanattal, rendkívül bőséges gennyes váladékozással járó kankós kötöhártyagyulladás- ban, amelyet a nemi szervek kankós váladékának szembe jutása idéz elő. Ez vonatkozik a trachomára, a kötőhártya „csomós“ gyulladására is. Ez a két szembetegség valaha a vakság legszámottevőbb okai között szerepelt. A vírusok által előidézett kötőhár- tyagyulladás járványos jelleget is ölthet. Sokszor ijesztő tünetekkel, nagy kötőhártya-duzzadással, véres váladékkal jelentkezik. A betegség folyamán apró szaruhártyafoltok keletkeznek, míg a gyulladás 2-3 hét alatt lezajlik, a szaruhártyafoltok eltűnése legalább fél évet vesz igénybe. Sokkal kevésbé veszedelmes mikroorganizmusok okozzák az ún. uszodai kötöhártyagyulladást, amelyet a zárt uszodák vize közvetít. Szerencsére ez rövid idő alatt és komplikációmentesen gyógyítható. Említésre méltó a tavaszi kötőhártyagyulladás, amely főképp a pubertás előtti években jelentkezik, és allergiás alapon fejlődő krónikus lefolyású gyulladás. A szemhéji kötőhártyán egymás mellett ülő sárgásfehér, lapos beszüródések jellemzik a betegséget, ezek pubertás után önmaguktól nyom nélkül eltűnnek. Dr. SZABÓ LÁSZLÓ ÚJ SZÚ 4 1989. VII. 28.
