Új Szó, 1989. július (42. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-28 / 176. szám, péntek

ÚJ szú 3 1989. VII. 28. Befejeződött az AESZ csúcsértekezlete Egyetértés a gazdasági problémák és Namíbia ügyében CHILE ■ Fazonváltás felé (ŐSTK) - Addisz Abebában szer­dán befejeződött az Afrikai Egység­szervezet háromnapos csúcsérte­kezlete. A zárótanácskozáson Sza- lem Ahmed Szalem tanzániai mi­niszterelnök-helyettest, hadügymi­nisztert választották meg a szerve­zet új elnökévé. A találkozón elsősorban az afrikai országok mintegy 230 milliárd dollá­ros külföldi adósságával összefüggő problémákkal foglalkoztak. A záró­határozatokban felszólították a hite­lező országokat, dolgozzanak ki olyan komplex stratégiát, amely fi­gyelembe venné az afrikai eladóso­dottság valamennyi tényezőjét. A tagországok 49 küldöttsége át­tekintette az afrikai gazdasági kö­Elítélték Palme gyilkosát (CSTK) - A stockholmi városi bíróság bűnösnek találta Olof Palme egykori svéd miniszterelnök meggyilkolása ügyé­ben Christer Petterssont és életfogytig­lani börtönre ítélte öt. A bírósági ítélet több mint hároméves nyomozás végére tett pontot. A Palme- gyilkosság kivizsgálása 1986. február 28- án kezdődött, és különböző verziók me­rültek fel, amelyeket fokozatosan megcá­foltak. A nyomozás kezdeti kudarca az igazságügy-miniszter leváltásához és több nyomozótiszt lemondásához veze­tett. Petterssont tavaly decemberben tar­tóztatták le, őt a meggyilkolt miniszterel­nök özvegye ismerte fel egy fényképen. Pettersson változatlanul azt állítja, hogy ártatlan, és várhatóan fellebbez az ítélet ellen. (ŐSTK) - Jasszer Arafat, a Pa­lesztinái Felszabadítási Szervezet elnöke nyilatkozatot adott az egyip­tomi sajtó számára. Ebben ismertet­te a PFSZ tervét a palesztin problé­ma megoldására. A terv elsősorban az izraeli kato­náknak a megszállt arab területekről való részleges kivonásával számol. Ezután a feleknek meg kellene álla­podniuk az izraeliek teljes kivonásá­nak pontos menetrendjében, az ENSZ ellenőrzése alatt megtartandó (ŐSTK) - Javier Pérez de Cuel­lar, az ENSZ főtitkára tegnapra vir­radó éjszaka arra kérte a Biztonsági Tanácsot, hogy további hat hónap­pal hosszabbítsa meg az ENSZ ide­iglenes libanoni erőinek (UNIFIL) mandátumát. A BT-nek címzett ¡eveiében a vi­lágszervezet főtitkára elismerte, hogy az ENSZ-egységek eddig nem teljesítették legfőbb küldetésüket, a béke és a biztonság szavatolását Libanonban. Az UNIFIL csapatai azonban jelentős szerepet játszanak az erőszakos akciók megakadályo­zásában, s ezzel csökken a veszély, hogy tovább éleződik a libanoni helyzet. Az UNIFIL-t 1987-ben, a li­banoni kormány kérésére alapították meg. Jelenleg több mint 5800 tagja van. A főtitkár véleménye szerint az izraeli jelenlét a legfőbb akadálya zösség létrehozásával kapcsolatos javaslatokat és megvitatta a környe­zetvédelemmel, valamint a szerve­zet egyes szervei tevékenységével összefüggő kérdéseket. A delegáci­ók elítélték a Dél-afrikai Köztársa­ság apartheid-rendszerét, támoga­tásukról biztosították a palesztin nép harcát az Izrael által megszállt terü­leteken. A résztvevők nagy figyelmet for­dítottak a namíbiai kérdésre is. Ja­vier Pérez de Cuellar, az ENSZ főtitkára elmondta, elégedett a na­míbiai helyzet jelenlegi alakulásával. Sam. Nujoma, a Délnyugat-afrikai Népi Szervezet (SWAPO) elnöke ezzel ellentétben válságosnak és robbanásveszélyesnek nevezte a Namíbiában kialakult helyzetet. Véleménye szerint a legfőbb fékező tényező a Dél-afrikai Köztársaság, amely még mindig nem vonta vissza összes egységét Namíbiából. (ŐSTK) - Brüsszelben múlt héten fejeződtek be a hivatalos tárgyalá­sok a Szovjetunió és a Közös Piac képviselői között, s ezeken megálla­podtak a kétoldalú együttműködés tartalmában és távlati irányaiban. Erről Iván Ivanov a megbeszélése­ken részt vett szovjet küldöttség ve­zetője nyilatkozott a Szovetszkaja Rosszíjának. A Közös Piac illetékesei a tárgya­lásokon elfogadták az energetikai, mezőgazdasági, szabványosítási, környezetvédelmi, közlekedési, ha­lászati és informatikai együttműkö­demokratikus választásokban, vala­mint a palesztin menekültek vissza­térésével kapcsolatos kérdésekben. Mindezek után megegyeznének a független palesztin állam kikiáltá­sának pontos időpontjában. Arafat közölte továbbá, hogy a PFSZ képviselői erről a kérdésről többször konzultáltak az izraeli Mun­kapárt, illetve a Likud-tömb tagjaival. Izraeli részről is megerősítették, közvetett tárgyalásokra kerül sor a Tel Aviv-i kormány és a PFSZ képviselői között. annak, hogy az ENSZ-erők nem teljesíthetik feladataikat. Bejrútban rendkívül feszült a helyzet. A tüzérségi támadások és a tűzvészek miatt a lakosság pánik­szerűen menekül a fővárosból. Teg­nap éjszaka 26 személy vesztette életét és 82-en súlyosan megsebe­sültek. A szíriai egységek és libanoni szövetségeseik fokozták a Bejrút körüli keresztény kikötők elleni tü­zérségi támadásaikat. A keresztény erők válaszul a város muzulmánok lakta negyedeit bombázták. Harcok folytak a Bekaa-völgyben, Baalbek- ben és Staurában is. I A címben jelzett kérdést te­szi fel a Trybuna Ludu napilap hasábjain Alfréd Miodowicz, a LEMP KB PB tagja, az OPZZ lengyel szakszervezet elnöke. Cikkében megállapítja, hogy a je­lenlegi lengyelországi fejlődés célja a dolgozók bevonása az állami ügyekkel kapcsolatos döntéshoza­talba, de rögtön megkérdőjelezi azt, hogy vajon ez az érdek elsőrendű lesz-e a jövőben is. A szakszerveze­ti vezető azt írja, az adósságok fejé­ben a nyugati tőkének felkínálták a lengyel gyárakat anélkül, hogy megkérdezték volna a munkásokat. A Nyugat az utóbbi 18 évben szinte drasztikusan kihasználta Len­gyelországot. A nyomás nem kell, hogy brutális legyen, lehet „sza­bad“, mint a dollár, „demokratikus“, mint a márka, „európai“, mint az Moncada-évfordulón Castro beszéde Camagüeyben (ŐSTK) - A Moncada laktanya elleni támadás 36. évfordulója alkal­mából Camagüeyben megtartott nagygyűlésen Fidel Castro legfel­sőbb kubai vezető mondott be­szédet. Castro hangsúlyozta, hogy Kuba bármilyen feltételek mellett folytatni fogja a szocializmus építését. Meg­győződését fejezte ki, hogy Kuba ellenáll az imperalizmus fenyegető­zéseinek. Ezzel összefüggésben szólt a Lengyelországban és Ma­gyarországon kialakult helyzetről. Mint mondotta, mindkét ország né­pének joga van ahhoz, hogy saját útján haladjon, de tiszteletben kell tartani a kubai útválasztás jogát is. George Bush nemrégi lengyel- országi és magyarországi látogatá­sával kapcsolatban élesen bírálta az amerikai elnök szocialistaellenes ki­jelentéseit. A továbbiakban nagyra értékelte a kubai nép munkaszelle­mét, amely a kiigazítási folyamat keretében az utóbbi három évben bontakozott ki. désre vonatkozó szovjet javaslato­kat, a maguk részéről pedig indítvá­nyozták a bányászat terén megvaló­suló együttműködés kiszélesítését. Ivanov elmondta azt is, hogy a meg­beszélések második fordulójára ok­tóberben kerül sor szintén Brüsszel­ben, s ekkor már sor kerül a megál­lapodás konkrét pontjainak a kidol­gozására is. Interjújában rámutatott arra is, hogy az 1992 után létrejövő nyugat­európai közös piacot nem tekinti valamiféle „erődítménynek“, s ha sikerül megállapodni az együttmű­ködés kérdéseiben, akkor a Szovjet­unió számára ez az egységes piac nem lesz hozzáférhetetlen. Genfi tárgyalások (ŐSTK) - Genfben az atom- és űrfegyverekről folyó szovjet-ameri­kai tárgyalásokon az utóbbi napok­ban elsősorban a tengeri indítású, nagy hatótávolságú rakéták korláto­zásáról, a nehézbombázókról, vala­mint a mozgatható kilövőállású in­terkontinentális ballisztikus rakéták­ról volt szó. A két ország szakértői folytatták a hadászati támadófegyverek 50 százalékos csökkentésére vonatko­zó tervezett szerződés megvalósítá­sának ellenőrzéséhez nélkülözhe­tetlen feltételek kialakítását. KAZAHSZTÁN Új miniszterelnök (ŐSTK) - Uzakbaj Karamanovot nevezték ki Kazahsztán új minisz­terelnökévé. Az 52 éves politikus eddig a közép-ázsiai szövetségi köztársaság anyagi-műszaki ellátási állami bizottságának élén állt. Kara- manov végzettségét tekintve épí­tészmérnök. Kinevezéséhez a TASZSZ hírügynökség hozzáfűz­te, hogy korábban építőipari minisz­terhelyettes volt, s ezalatt Kazahsz­tánban jelentős mértékben javultak a lakosság lakáskörülményei. ECU (a Kozos riau elszámolási egysége). A tulajdonviszonyok szer­kezetében bekövetkező változáso­kat szükségszereknek tüntetik fel, s ezek lényegében egyenlőek a pri­vatizálással. Ennek kapcsán merül fel a kérdés, hogy vajon kié is lesz Lengyelország. Miodowicz a továbbiakban meg­állapítja, hogy az új lengyel pluralista parlamentben kevesebb a munkás és a paraszt, mint a háború előtt. így van ez annak ellenére, hogy a de­mokrácia éppen számukra lenne a legszükségesebb, s mégis az elit demokráciája van túlsúlyban. Ezért jogosak az aggodalmak, hogy a leg­felsőbb lengyel törvényhozói szerv vajon hogyan viszonyul majd az em­berek anyagi helyzetéhez és a tár­sadalmi igazságosság jelszava nem válik-e frázissá - figyelmeztet írásá­ban a szakszervezeti vezető. /'■n Ibiiében vasárnap népszava- OI I zást rendeznek az alkot­mány módosításáról, s ez az ese­mény minden bizonnyal újabb fontos állomása lesz a demokráciához való átmenetnek. Merthogy Chilét sem kerülte el a környező latin-amerikai országokban már néhány éve hódító divat: a civil öltözet. Ez a váltás azonban nem megy könnyen, ugyanis egyrészt erős még a régi módi híveinek a tábora, másrészt pedig az sem világos, milyen szabá­sú lesz az új civil ruha. Annyi azon­ban bizonyosnak látszik, hogy nem csupán fazonigazításról van szó Chilében... Az első komoly lépés ebbe az irányba tavaly októberben történt, Pinochet: tizenhat év után véglegf?) távozik amikor is a chileiek többsége a nép­szavazáson nemet mondott arra a kérdésre: maradjon-e helyén Augusto Pinochet. A tábornok elnök nehezen viselte el ezt a vereséget, s beletelt néhány hónapba, amíg fölfogta: tizenhat év után valóban távoznia kell. így írták ki az elnökvá­lasztást amelynek időpontja 1989. december 14. Chile új elnöke pedig már nem Pinochet lesz, mivel - igaz, hosszabb vajúdás után - saját jelö­léséről is lemondott. De hogy ki irányítja majd az országot a Píno- chet-korszak után, ezt még nem tudni, viszont hogy milyen lesz a mozgástere, az részben most va­sárnap dől el - ez lenne ugyanis az újabb népszavazás feladata. Chile jelenleg érvényben levő al­kotmányát Pinochet még „ereje tel­jében“, 1980-ban fogadtatta el (ter­mészetesen felülről irányított ple- biszcitumon). Akkor még szinte nem is számoltak egy későbbi demokrati­kus átmenettel, s az alaptörvény ennek megfelelően számos akadályt gördít ez elé. Meghatározza például, hogy Pinochet nyolc évig még a hadsereg főparancsnoka, illetve „életfogytiglani“ szenátor és a nem­zetbiztonsági tanács tagja marad. Azt a jogot is biztosítja a kormány s zámára, hogy kinevezze a szená­torok egyharmadát. Ezeknek a kor­látoknak a teljes felszámolása, azaz egy egész új, demokratikus alaptör­vény elfogadása lenne az igazi meg­oldás, de Pinochet és a hadsereg most nem hajlandó lényeges változ­tatásokra. E gyáltalán már az is meglepő volt, hogy kész tárgyalni a módosításokról a polgári ellenzéki pártokat tömörítő koalícióval. A ta­vasszal megkezdődött megbeszélé­sek azonban néhány hét után félbe­szakadtak. Nyilván azért, mert az ellenzék „sokat“ akart, márpedig Pi­nochet kijelentette, hogy „az esetle­ges revízió csak az alkotmány töké­letesítését szolgálhatja, szétrombo- lását nem“. A később felújított egyeztetés so­rán sikerült olyan kompromisszumot kidolgozni, hogy a kecske is jóllak­jon, a káposzta is megmaradjon, vagyis a módosítás nem vagy alig érinti a lényegi dolgokat. Talán a legfontosabb változás az, hogy rugalmasabbá válik a jövőben az alkotmány felülvizsgálata (persze, ha most vasárnap megszavazzák), így az új civil kormány hamarabb levetheti a régi alotmány formáját öltő kényszerzubbonyt (Clodomiro Almeyda, a Chilei Szocialista Párt elnöke fogalmazott így). Ezért te­kinthető mégis a helyes irányba tett lépésnek a mostani módosítás, bár távolról sem elégíti ki az ellenzék igényeit, a baloldaliét főleg nem. A Chilei Kommunista Párt arra szólí­totta fel híveit, hogy a népszavazás során utasítsák el úgy a régi alkot­mányt, mint a módosításokat. Egy­ben olyan változtatásokat szorgal­mazott az alaptörvényben, amelyek biztosítanák valóban demokratikus jellegét. Ahhoz, hogy ez megvalósuljon, a demokratikus erőknek sikerrel kell venniük a következő akadályt, vagy­is a december 14-i elnökválasz­tást - amely egyáltalán nem tekint­hető lefutottnak. A tavaly októberi népszavazás előtt alapított ún. Nem-parancsnokság tizenhét pártja némi vita után lényegében együtt maradt és közös elnökjelöltet állított Patricio Ailwyn kereszténydemokra­ta politikus személyében. Nem volt könnyű az ellenzék táborában ez a megegyezés, hiszen ez a másfél tucatnyi párt igen széles politikai színskálát ölel fel - a jobbközéptől egészen a szélsőbalig. Valamennyi­ük közül a Kereszténydemokrata Párt a legtekintélyesebb, így logi­kusnak látszott az ő képviselőjük jelölése. Ailwynnek azonban saját pártján belül is meg kellett küzdenie a különböző irányzatokkal. Nos, vé­gül a többi párt jelöltjei visszaléptek, s az ellenzék nagyjából egységesen sorakozik fel Ailwyn mögött. P ersze, közben nem aludt a je­lenlegi kormányzat sem. Pi­nochet elnök már rég óta kereste megfelelő utódját, aki minden „meg­rázkódtatás“ nélkül tudná tovább vinni az eddigi irányvonalat, s ugyanakkor szalonképessé is te­hetné a rendszert. Kezdetben a kor­mány táborában is megosztottság uralkodott, ugyanis két politikus je­lentette be indulási szándékát az elnökválasztáson. Az egyik Sergio Onofre Jarpa volt, aki Pinochet bel­ügyminisztereként erősen kompro­mittálta magát (bár az elmúlt évek­ben ő folytatott - meg-megszakadó, s végül fel is függesztett - tárgyalá­sokat az ellenzékkel). Jarpa a múlt héten visszalépett Hernán Buchi pénzügyminiszter javára: ő tehát az az ember, aki sikerrel veheti fel a harcot Ailwynnel szemben. Első­sorban azért, mert őt tartják a chilei „gazdasági csoda“ atyjának. Tény, hogy Chile - például Argentínához, Uruguayhoz vagy Braziljához ké­pest - jóval kedvezőbb gazdasági helyzetben várhatja a demokratikus átmenetet. Az infláció mértéke ala­csony, tehát esetleg a béremelések­re, a szociális és közkiadások növe­lésére tett ígéretek beváltása sem okozna nagyobb problémát. Buchi igyekszik népi politikusként szere­pelni a nyilvánosság előtt, sokat jár az egyszerű emberek közé, metrón utazik, különböző tömeges rendez­vényeken vesz részt. És fiatal: Ail­wyn 70 évével szemben mindössze 40 esztendős. Természetesen nem szabad megfeledkezni a chilei hadseregről, amely még mindig a legerősebb bel­politikai tényező az országban. Pi­nochetnek is főleg azért kell távoz­nia, mert az egyes fegyvernemek vezetői (mindenekelőtt a légierő és a haditengerészet de a szárazföldi erők egy része is) változást akarnak az élen. A katonáknak azonban van egy komoly gondjuk, nevezetesen: lesz-e Chilében argentin mintájú fe- lelősségrevonás. Az elmúlt tizenhat évben elkövetett megszámlálhatat­lan gyilkosság, egyéb attrocitások írhatók a hadsereg számlájára, így a demokratikus erők joggal szorgal­mazzák a felelősök megbüntetését. Csakhogy ez veszélyeztetné a de­mokratikus átmenetet, s a katonák­ból „beavatkozási reflexeket“ vált­hatna ki. így sem vonulnak vissza teljesen a kaszárnyákba, befolyásu­kat az események alakulására nagyrészt megőrzik (Pinochet ma­rad pl. a fegyveres erők főparancs­noka, működni fog a mindenható nemzetbiztonsági tanács stb.). Ar­gentína és Uruguay esete is azt mutatja, hogy a felelősségrevonás- sal óvatosan kell bánni. T ehát Chile a fazonváltás kín­keserves korszaka előtt áll. Ha úgy tetszik, most vasárnap lesz az elődöntő, s december 14-én a döntő. De a játszma végső kime­netele még sokáig lesz kétsé­ges... papüCSEK M. GERGELY Izraeli részről is megerősítették A kormány kapcsolatba lépett a PFSZ-szel Libanon Az UNIFIL jelentős szerepet játszik Szovjetunió - Közös Piac Megbeszélések a kétoldalú együttműködésről Kié is Lengyelország? Honduras Feloszlatják a kontrákat (CSTK) - A hondurasi nemzetbiztonsá­gi tanács Jósé Azcona államfő elnökleté­vel ülést tartott, amelyen jóváhagyta a ni­caraguai ellenforradalmi csoportok fel­oszlatásáról szóló tervet. Mint ismeretes, a tervet az öt közép­amerikai ország külügyminisztere dolgoz­ta ki az év eleji regionális csúcsértekezle­ten született megállapodások alapján. A nicaraguai kontrák leszerelése és fel­oszlatása lesz a témája az újabb csúcsta­lálkozónak is, amelyre várhatóan a jövő héten Hondurasban kerül sor.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom