Új Szó, 1989. július (42. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-27 / 175. szám, csütörtök
Nemcsak üdültetéssel gondoskodnak dolgozóikról Melléküzemági termelés szociálpolitikai megfontolásból A mezőgazdasági szakemberek között már régóta folyik a vita a melléküzemági termelést illetően. Vannak, akik azt vallják, hogy a belőle származó nyereség jelentős mértékben javíthatja a vállalatok gazdasági mérlegét, mások szerint a melléküzemági termelésnek nem kellene (nem kell?) mérvadó szerepet játszania a mezőgazdasági üzemek gazdálkodásában. A nézetek különbözősége ellenére a mezőgazdasági vállalatok többségében éltek és élnek ezzel a jövedelemkiegészítő tevékenységgel, hiszen az új feltételek között maguknak kell keresniük a talponmaradás lehetséges útjait. A csúzi (Dubník) székhelyű Vörös Zászló Efsz, mely három falu szövetkezetének (Dubník, Jasová, Se- merovo) egyesülésével jött létre, az Érsekújvári (Nővé Zámky) járásban a jól gazdálkodó szövetkezetek közé tartozik. Eredményeik önmagukért beszélnek. Tavaly például több mint 12 millió korona nyereséggel zárták az évet. Mint minden szövetkezetben itt is keresik a továbblépés módozatait. Ez annál is inkább fontos * számukra, mivel az új gazdasági szabályzók bevezetése következtében korábbi nyereségük felére csökkent. A melléküzemági termelés az összteljesítménynek csak a két és fél százalékát teszi ki, az ágazatnak mégis jelentős figyelmet szentelnek. Iván Gombár mérnök, a szövetkezet elnöke dr. Helena Kontrová alelnök és Droblenka József, az ellenőrző bizottság elnöke társaságában sorolta fel azokat a melléküzemági tevékenységeket, melyekkel a szövetkezet új munkalehetőségeket biztosít tagjainak, egyúttal a jövedelmét is kiegészíti.- Annak ellenére, hogy a mező- gazdasági termelést tartjuk továbbra is fő feladatunknak, több melléküzemági részlegünk van. Elsősorban az építőcsoport munkája érdemel említést. Csaknem hetven embert foglalkoztatunk itt. Tavaly ez a részleg 4,8 millió korona értékű munkát végzett, és 1,5 millió korona hasznot hozott a szövetkezetnek. Saját beruházásainkon kívül a tagfalvakban óvoda, iskola, bevásárló- központ építésével járultunk hozzá szűkebb környezetünk szépítéséhez. Tagjaink számára lakásokat is építünk, tavaly készült el Jasovában az egyik nyolclakásos tömb, remélhetőleg hamarosan befejezzük a csúzi négy lakást is. Ezenkívül vízvezeték-hálózatot építünk Kamo- csán (Komoöa), az itt szerzett tapasztalatokat kamatoztatni tudjuk majd a saját vízvezeték-hálózat építésénél a faluban - tájékoztatott az elnök.- önálló részleg, de szorosan kapcsolódik az építőcsoport tevékenységéhez a téglagyárunk, melyet saját szükségleteink szerint működtetünk. Ráférne egy alapos felújítás, mely révén a kapacitását is növelni tudnánk - egészítette ki az elnököt Droblenka József. , - A további részlegeket tulajdonképpen szociálpolitikai megfontolásból hoztuk létre. Természetesen nem jótékonykodni akarunk, de szükségét láttuk annak, hogy azoknak a dolgozóknak, akiknek megváltozott a munkavégző képességük, könnyebb munkát tudjunk biztosítani - tette hozzá Helena Kontrová. Ilyen megfontolásból hozták létre a kesztyűvarró műhelyt. 1988-ban ugyan még ráfizetéses volt, de ez elsősorban annak következménye, hogy a ráfordított költségek nem térülhettek meg egy év alatt. Az idén az első negyedév végén azonban már nyereséget könyvelhettek el. Piskó László, a kesztyűkészítő részleg vezetője elégedett az itt dolgozó asszonyok munkájával. Jelenleg hét varrónő és egy szabász dolgozik a műhelyben, amelyre a szövetkezet 479 ezer koronát költött.- Naponta átlagosan 150 pár kesztyű készül el, az asszonyok a fajtától függően 3,20, illetve 4,40 koronát kapnak párjáért - mondta a műhely vezetője. - A kesztyűket a Keleti Vasútigazgatóság kassai (Kosice) központjába szállítjuk. Ez nem a legmegfelelőbb megoldás, hiszen a szállítási költségek jelentősek, ezért közelebbi vevőnek, például a mezőgazdasági terményfelvásárló és ellátó vállalatnak szeretnénk eladni termékünket. Esek Anna, a műhely megalakulása óta, vagyis tavaly márciustól dolgozik itt. Egyike a legjobbaknak. Előtte a dohánytermesztő csoportban dolgozott, de egészségi okokból abba kellett hagynia azt a munkát.- Elégedett vagyok, a kereset több is lehetne, de a munka jóval könnyebb. Az elején voltak problémák, gyakran meghibásodtak a gépek. Jelenleg kétnaponként jár ki egy szerelő az érsekújvári Brasfta szövetkezettől, aki kijavítja a komolyabb hibákat. A kisebb javításokat magunk is elvégezzük. Vrzala Magda a szőlészeti csoportból került ide. Bélés nélküli kesztyűből naponta 30 párat is megvarr.- Ügyelünk arra, hogy a mennyiségieken kívül a minőségi követelményeket is betartsuk, hiszen az embert a munkája is minősíti. Vágvölgyi Eszter szintén elégedett.- Nyolc évig dolgoztam kinn a dinnyeföldön. Ezt a munkát az előzővel össze sem lehet hasonlítani. Egész évben tiszta, száraz helyen dolgozunk. Amint azt az itt tapasztaltak is tanúsítják, a melléküzemági termelés nemcsak hasznot hoz a szövetkezetnek, hanem egyúttal szép példája annak is, hogy a szociálpolitika szervesen összekapcsolható a gazdasági tevékenységgel. Ugyanis nemcsak üdültetéssel és egyéb juttatásokkal lőhet a dolgozókról gondoskodni, hanem megfelelő munkával is. T. SZILVÁSSY LÁSZLÓ Megoldásra váró gondok az egészségügyi ellátásban Kevés az orvos és a kórházi férőhely Az egészségügyi ellátás teréni a legutóbbi években jelentős eredményeket értek el a Nagykürtösi (Vel'ky Krtís) járásban, de ennek ellenére a választási program célkitűzései nem minden vonatkozásban valósultak meg. Az 1986-90-es időszakban többek között 23 új orvosi állás betöltésére számítottak, ami aligha valósul meg, s hasonlóan késnek a különböző egészségügyi beruházások is. Nem következett be a várt fordulat a környezetvédelemben és a munkahelyek biztonsága, kulturáltsága terén sem, s a gyógyintézetek befogadóképessége, műszerezettsége sem felel meg minden tekintetben a kor követelményeinek. Az ország legkisebb lélekszámú járásában a megelőző-gyógyító ellátásról egy 276 ágyas kórház és egy II. típusú központi rendelőintézet gondoskodik. A közelmúltban nyilvánosságra hozott statisztika szerint tízezer lakosra 58,14 kórházi ágy jut, ami kevesebb a szlovákiai és még inkább az országos átlagnál. Növeli a kórházi betegellátás gondjait, hogy a járásban nincs gyógyintézet a tartós betegségben szenvedők és idősek számára, így az egyes kórházi osztályok túlzsúfoltak, a sürgős esetek kivételével a betegek jelentős várakozási időre vannak kárhoztatva. A kritikus helyzet javítása érdekében a járás illetékesei már régóta szorgalmazzák a kórház bővítését, alternatív megoldásként pedig a munkásszálló átalakítását is javasolják. Mindezek - sajnos - távlati tervek, csak a következő választási időszakban valósulhatnak meg. Az orvosi ellátást illetően ennek ellenére az idén jelentősen javult a helyzet. Az új központi rendelőintézet átadása, korszerű diagnosztikai és gyógyászati eszközökkel való felszerelése mindenekelőtt a járási székhely és körzetének ellátási gondjait enyhíti. Az összkép azonban még így sem kedvező. A járóbe- teg-ellátásban a járásban tízezer lakosra mindössze 15,58 orvos jut, a kórházban az arány a szlovákiai átlaggal összehasonlítva - még kedvezőtlenebb. A szakorvosi ellátás terén - ha lehet - még kritikusabb a helyzet, hiszen egy-egy urológus, szemorvos, ideggyógyász hiányát (betegség vagy szabadság miatt) csak a szomszédos járások specialistáinak segítségével tudják úgy-ahogy pótolni, ám a várakozási idő olykor többhetes. Megelőző-gyógyító ellátás a már említett létesítményeken kívül jelenleg a járás tizenöt körzeti orvosi rendelőjében és öt vállalati rendelőjében folyik. A LIAZ nagykürtösi kihelyezett gyáregységében 1987- ben nyitottak korszerű rendelőt, tavaly pedig Vrbovka gazdagodott hasonló létesítménnyel. A mezőgazda- sági vállalatok dolgozóinak orvosi ellátása egyelőre a körzetekben folyik, s a közeljövőben nem is terveznek változtatásokat e téren. Az egészségügyi ellátás helyzetének lassú javulása sajnos még nem tükröződik a munkaképtelenségi statisztikában. A legutóbbi felmérések szerint az üzemek egy részében a munkakörülmények nem felelnek-meg a követelményeknek, emiatt a veszélyes munkahelyek száma az utóbbi három esztendőben 1261-ről 2440-re emelkedett. Különösen a Dolina bányaüzemben kedvezőtlen a helyzet, ahol gyakoriak a légzőszervi és asztmás megbetegedések. Az elmúlt öt év folyamán rendkívül gyorsan nőtt a balesetek száma, többségük alkoholfogyasztással, figyelmetlenséggel és a fáradtsággal hozható összefüggésbe. Kedvezőek viszont az országosan meghirdetett egészségügyi programok eredményei. Az elmúlt négy esztendőben a járás csaknem teljes lakossága átesett szűrővizsgálatokon, s a pozitív leletek észlelését követően gyorsan kezdetét vehette a gyógyító munka. Az anya- és gyermekvédelem, a sokoldalúbb gondoskodás ellenére viszonylag magas a csecsemőhalandóság, ami az esetek többségében a szülők biológiai és értelmi éretlenségével magyarázható. Nem kisebb gondot okoz az idős emberekről való gondoskodás sem. Immár nemcsak a kórházi ágy és az orvos kevés, hanem az ápolónők és szociális gondozók hiánya is égető. Nem sikerült számottevő javulást elérni a cigánylakosság egészség- ügyi ellátása terén sem, amit egyfelől az együttműködési készség hiányával, másfelől az egyes családok alacsony életszínvonalával magyaráznak a szakemberek. Minden szempontból hatékonyabb felvilágosító és propaganda munkára lenne szükség. Az utóbbi időben e téren már történtek ígéretes kezdeményezések (egészségügyi telefonszolgálat, előadások, filmvetítések formájában), ám még nagyon sok a tennivaló. Mindent egybevetve, a járás vezetői tudatosították, hogy az egészségügyi ellátás helyzete lényegesen csak az orvosi állások betöltésével javulhat. Sajnos, ez a vidék nem igazán csábító sem a kezdők, sem a kellő gyakorlattal rendelkező orvosok számára, ezért javítani kell a feltételeken, mindenekelőtt a lakásépítés terén. Szükség lenne arra is, hogy több helyi fiatalt vegyenek fel az egyetemekre, hiszen a tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az idegenek nehezen illeszkednek be, s általában csak a szakorvosi képesítés megszerzéséig maradnak a járásban. A körzeti rendelők ellátottságán is sürgősen javítani kell, hiszen a gépek többsége már 10-14 éves, gyakran meghibásodnak, javításuk, karbantartásuk sok gonddal jár. A járási egészségügyi intézet autóparkja sem felel meg a követelményeknek, s az elkövetkezőkben több rendelőintézet, gyógyszertár épülete is javításra szorul. A tervek szerint Busán (Busince), Ipolynyéken (Vini- ca) és Kékkőben (Modry Kamen) hamarosan új orvosi rendelők építését kezdik meg. HACSI ATTILA f KOMMENTÁLJUK } Ne legyenek kiskapuk! Mint arról a napi sajtóból is értesülhettünk, a szövetségi kormány a közelmúltban tartott ülésén többek között megvitatta az ország beruházásainak, illetve építőiparának - mi tagadás, nem túl rózsás - helyzetét. A testület megállapította, hogy- a CSKP XVII. kongresszusa által kitűzött célokkal ellentétben- még mindig túlságosan magas a befejezetlen építkezések száma, és a beruházási folyamatokat továbbra is hiányosságok jellemzik. Ez ideig nem sikerült a legsürgősebb építkezésekre koncentrálni a kapacitásokat, stabilizálni a munkaerő-állományt, megfelelő mértékben javítani a munka minőségét és rövidíteni az építési időt. Nem szűntek meg az anyagellátásban és a munkaidő, valamint a gépek kihasználásában korábban tapasztalt fogyatékosságok ... Mindennek következtében az építőipar, mint az utóbbi években általában, az idei év első felében sem teljesítette maradéktalanul feladatait. Sőt, több tekintetben még az előző években elért eredményektől is elmaradt. Példaként elsőnek a lakásépítést lehet említeni, hiszen az építők 1986 és 1988 között a tervezettnél mintegy 6 ezer lakással kevesebbet adtak át rendeltetésének. Ez önmagában, a teljesítményt tekintve 1,1 milliárd koronás lemaradás. A komplex lakásépítés keretébe tartozó beruházások átlagos építési ideje tavaly 9 és fél év, amit az 1985-ös 7,9 éves átlaggal összevetve aligha lehet biztató eredményként elkönyvelni. Az építőipar hatékonyságát és intenzifikálását előirányzó programmal ellentétben a termelésben még mindig nagy az energia-, tüzelő- és építőanyag-fogyasztás. Az építők, számításuk szerint, évente átlagosan 0,49 százalékkal - tehát a tervezett mennyiség felével sem - tudják csökkenteni az anyagszükségletet, s a felsorolás még korántsem teljes. Pavel Hrivnák, a CSKP KB Elnökségének póttagja, az SZSZK kormányának elnöke már az építők napja alkalmából Bratislavában tartott nagygyűlésen is rámutatott a fenn említett, építőipart jellemző hiányosságokra. Kiemelte, hogy az ágazat évek, sőt évtizedek óta tartó áldatlan helyzetének oka többek között az, hogy az építők nem hasznosítják kellően a tudományos-műszaki ismereteket. Ez valóban így van. Ám a reszort vezetőinek azon állítása sem alaptalan, hogy az építőiparral szemben támasztott társadalmi igények nincsenek egyensúlyban a tárca rendelkezésére álló kapacitásokkal. A befejezetlen építkezések magas száma tehát nemcsak az építőipar irányításában és az építkezéseken előforduló szervezési hibákkal, a munkaidő és a gépek nem megfelelő kihasználásával magyarázható. Az építőipar jó működését objektív okok is akadályozzák. Közülük például meg kell említeni, hogy az építőanyag- gyártás fejlesztésére csak az 5. és a 6. ötéves tervidőszak folyamán fordítottak kellő figyelmet az illetékes szervek. Az iparág fejlesztésére szánt beruházási költségek a későbbi években már nem érték el a szükséges szintet. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az építőanyagokat gyártó gépek, berendezések kora és leromlott műszaki állapota. Jelentős visszahúzó tényező továbbá az építőipari dolgozók munkájának elégtelen erkölcsi és anyagi megbecsülése is, amely messzemenően kihat a munkaerő-állomány s fezzel együtt a végzett munka minőségére. Nem írható csupán az építőipar számlájára az sem, hogy évről évre épp a lakásépítésben legnagyobb a lemaradás. Az utóbbi időben nem véletlenül éri egyre gyakrabban és egyre nyíltabb bírálat a gazdasági irányítás minden szintjén a beruházási és tervezői munkákat végző szervezeteket. Csakhogy a lakásépítés ütemét lassító, színvonalát rontó hiányosságok okainak örökös ismételgetése nem segíthet az építőiparon. Az új beruházások kezdésének átmeneti tilalma minden bizonnyal segít pótolni az ágazat lemaradását. Ha csak a régi „jó“ szokásokhoz hűen az állami szervek nem nyitják meg e kormányhatározat megkerülésére lehetőséget nyújtó kiskapukat. Olyan engedélyek kiadására gondolok, amelyek valamilyen „nyomós okok“ miatt lehetővé teszik egy, tíz, több száz beruházó számára újabb és újabb építkezés megkezdését. Ez a megoldás ugyanis az építőipar jelenlegi helyzetéhez vezetne visz- sza. BARANYAI LAJOS Kéntelenítő berendezés szerelése folyik a tisovái (Sokolovi járás) erőműben. Az NSZK-ban készült berendezés 1990 márciusában kezdi meg próbaüzemelését. A létesítmény hazánk és az NSZK közös hozzájárulása a két ország határa menti terület környezetvédelméhez. (Jirí Berger felvétele - ŐTK) újszá 4 1989. VII. \
