Új Szó, 1989. július (42. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-25 / 173. szám, kedd

ÚJ szú 5 , 1989. VII. 25. A Szlovák Statisztikai Hivatal jelentése az SZSZK gazdasági fejlődéséről és az első félév állami tervének teljesítéséről FOLYTATÓDÓ PÁRBESZÉD Mire várnak az emberek? Idén az SZSZK gazdasági fejlődésé­nek céljai és feladatai a hatékonyság növelésére, az egyensúly megerősítésére és a lemaradó területeken a 8. ötéves terv teljesítésének javítására irányulnak. Ezek az elképzelések eltérő intenzitással és ágazatonkénti eredményekkel valósultak meg az első félévben. A gazdaság folya­matos és kiegyensúlyozott fejlődését szá­mos vállalat és szervezet akadályozta. Ezek még az időarányos termelési terv­mutatókat sem teljesítették. A szervezeti struktúrák átalakítása ke­retében július elsejétől Szlovákiában összesen 698 állami vállalat tevékenyke­dik. Ebből 632-t az SZSZK központi szer­vei és a nemzeti bizottságok irányítanak. T udományos-műszaki haladás A kutatási-fejlesztési alapban közel 65 ezren dolgoztak, 56,3 százalékuk közvet­lenül a kutatásban és fejlesztésben, 62,5 százalékuk főiskolai végzettséggel. Tíz százalékkal emelkedett a tudomány és technika fejlesztésére fordított összeg. Az állami műszaki fejlesztési terv kere­tében 108 feladat megoldása volt folya­matban, 104 végrehajtását biztosították. Hét feladatot befejeztek. Szlovákiai munkahelyek a KGST-tag- államok tudományos-műszaki haladásá­nak komplex programjából 181 feladat megoldásába kapcsolódtak be, e felada­tok megközelítőleg 0,9 százalékával bir­kóztak meg. Számos prototípus és új technológia született. A műszaki fejlesztés állami tervéből a tervvel összhangban - a megvalósítás első-harmadik évében - 456 megvalósí­tásra váró eredményből csupán 344 ke­rült a gyakorlatba. Alacsony a termelésbe bevezetett új termékek aránya, az ipari árutermelésnek 4,8 százaléka. 800 millió koronánál vala­mivel nagyobb a legjobb minőségi osz­tályba (Q) besorolt termékek összértéke, ez az értékelt termelés 4,5 százaléka. Ipar 1988 első félévéhez viszonyítva 0,3 százalékkal csökkent a központilag terve­zett ipar - a kerületi nemzeti bizottságok nélkül - termelése. Ez főként az általános gépipari vállalatoknál, kisebb mértékben a vegy- és gáziparban, valamint a vasko­hászatban jelentkezett. Nagyobb termelé­si növekményt a ruha-, elektrotechnikai és üvegipar vállalatai értek el. A bruttó termelés gazdasági terveinek 0,4 százalékos túlteljesítése mellett 72 vállalat nem teljesítette feladatait. A kie­sés 1,1 milliárd korona. 0,8 százalékkal nőtt a központilag ter­vezett ipar végtermékszállítása. Kiskeres­kedelmi árakban 5,6 százalékkal emel­kedtek a belpiacra szánt szállítások, de a termelő szervezetek ilyen fejlődés mel­lett is számos áruból nem fedezték a megrendelők szükségleteit. Megrende­lői frankóárakban 11,5, nagykereskedelmi árakban 0,3 százalékkal növekedett a nem szocialista országokba irányuló kivitel. 8,1 százalékkal csökkent a beru­házási szállítmányok exportja. A szocia­lista államokba nagykereskedelmi árak­ban 5,8, megrendelői frankóárakban 2,6 százalékos a kivitelnövekedés. A termelési folyamat hatékonysága te­rén az előző esztendő ugyanazon idősza­kához képest 1,38 fillérrel csökkent az egy koronányi teljesítményhez szükséges költségszint. Ez elsősorban az anyag- és energiaigényesség leszorításának kö­szönhető. Mind a tervhez, mind a múlt év azonos időszakához viszonyítva csökkent a saját termelési érték bérigényessége. Kedvezőtlen jelenség 53 vállalat és szer­vezet veszteségessége. Azonos szinten maradt az iparban dolgozók száma: 752,2 ezren vannak. Az iparban dolgozók átla­gos havi bére 1,1 százalékkal, 3200 koro­nára emelkedett. Ágazatonként a követ­kezőképpen alakult a termelés: A tüzelőanyag- és energetikai iparban a bruttó termelés 4,4 százalékkal emelke­dett. összesen 2746 ezer tonna barna­szenet és lignitet bányásztak. Villamose­nergiából 12 332,5 millió kilowattórát gyártottak, valamivel több mint a felét atomerőműben. Csökkent a kohászati termelés, bele­értve az ércbányászatot is. (0,5 száza­lék). Visszaesett a vaskohászati termelés, ugyanez a termelési mutató növekedett viszont az ércbányászatban és -kikészí­tésben, valamint a nem vasfémek kohá­szatában. Folytatódott a porkohászat, a folyamatos öntés korszerű technológiái­nak fejlesztése, a számítástechnika ki­használása. Növekedett a nyersvas-gyár- tás, 9 magaskemencei vasöntvények és a nyersacél előállítása, csökkent a profil­acél és a felújítási munkák nyomán a hen­gerelt anyagok termelése. A vegyipar szervezetei 1,7 százalékkal elmaradtak a tavalyi szinttől, főként a ki­sebb mennyiségű kőolajfeldolgozás és a gépi berendezések meghibásodása mi­att. Emelkedett a kőolaj és más nyers­anyagok feldolgozottsági szintje, a ha­gyományos anyagok helyett különleges vegyipari és magas használati tulajdon­ságú termékeket gyártottak. Számottevő­en nőtt a műszálak és a személygépkocsi­abroncsok előállítása, korlátozták a kén- sav-, műanyag-, műtrágya- és tehergép­kocsi-abroncs gyártást. Az egészségügy­gyei kapcsolatos termelés 6,7 százalék­kal növekedett. A feltételezettnél lassab­ban fejlődtek a biotechnológiai progra­mok, főként az antibiotikumok, az A és B vitamin, valamint más biotényezők elő­állítása. Elsősorban a szerkezeti irányváltás következtében 1988 első félévénél 3 szá­zalékkal csökkent a gép- és elektrotech­nikai ipar termelése. Az elektrotechnikai iparon belül nőtt a színes tévékészülékek előállítása (a fekete-fehér képernyőjűek rovására), több adatfeldolgozó gépet és számvezérlésű számítógépet gyártottak. Csökkent viszont a villanymotorok, a ká­belek és vezetők, s a rádiókészülékek termelése. Több személy-, limuzin- és tehergépkocsit, motorkerékárt és 100 köbcentis motort, vegyipari gépet és be­rendezést, traktort és mosógépet gyártot­tak, ám a termelési kapacitások felújítása következtében csökkent a hűtőgépek és fagyasztók előállítása. A könnyűiparban 4 százalékos a ter­melésnövekedés. A belpiaci ellátás volu­mene kiskereskedelmi árakban 11 száza­lékkal emelkedett. Közben azonban sem választékban, sem minőségben nem érte el a megrendelők követelményeinek szintjét, ami némely textil- és ruhaipari termék nehezen hozzáférhetőségében je­lentkezett. 2,8 százalékkal nőtt a fafeldol­gozó ipar termelése. Gyorsabban emel­kedett a végtermékgyártás, nem sikerült az új kapacitásokat teljesen kihasználni. Az előző év szintjén maradt az építő- anyag-gyártás. Kevés volt a falazó- és burkolóanyag, a cement s a mész. Mezőgazdasági­élelmiszeripari komplexum Megfelelő időjárási viszonyok között kedvezően alakult a mezőgazdasági ter­melés. A tavaszi munkák nagy részét a tavalyinál később végezték el. A felvá­sárlási árak módosítása részben kedve­zően befolyásolta a szükséges vetésterü­let kialakítását. A tervezett gabonatermés túlteljesítése várható, jó eredményekkel zárult a koraiburgonya- és a zöldségsze­dés, a takarmányok első kaszálása. Időarányosan a felvásárlási tervvel, 6,5 százalékkal több vágóállatot, 5,7 szá­zalékkal több baromfit, 3,4 százalékkal több tejet és 3,1 százalékkal több fo­gyasztásra szánt tojást adtak el. Ez a ta­valyinál nagyobb mennyiség, s megmu­tatkozott e felvásárlás az élelmiszeripari termelés 1,5 százalékos növekedésében is. Emelkedett a tőkehús, a vágóbaromfi, a tojásalapanyagú és tejtermékek, a ke­nyér, s a zsiradékok és étolajak előállí­tása. Erdőgazdaság és vízgazdálkodás Az előző év szintjén (3 millió köbmé­ter) maradt a fakitermelés, növekedett a kalamitázs következtében feldolgozott famennyiség, 15,3 ezer haktáron telepí­tettek fákat, ebből az éves terv 84,8 százalékát teljesítették. A fogyasztókhoz 230 millió köbméter ivóvizet juttattak el. Építőipar Az alapvető építőipari termelés értéke 16,2 milliárd korona, az időarányos tervet teljesítették, ám volumene kisebb volt a tavalyinál. Ugyanezt a mutatót a vállala­tok egyharmada, a saját termelési értékét 19-en nem teljesítették. Nem valósultak meg a tervezett elkép­zelések a munkák szerkezetét illetően, ami főként a beruházási tevékenység összetételében és az építkezések befeje­zésében mutatkozott meg. Vesztesége­sen gazdálkodott a vállalatok 44 száza­léka. Folytatódott az építőipari munkások számának csökkenése. Az építőiparban átlagban 195,1 ezren, tavalyhoz képest 6,5 ezerrel kevesebben dolgoztak. Az átlagos havi kereset elérte a 3257 koro­nát, 0,7 százalékkal nőtt. Közlekedés és távközlés A teherszállítás a feladatok mérsékelt túlteljesítésével kielégítette a szállíttatok igényeit. A tömegközlekedésben javult a menetrend betartása, a közlekedési vállalatok autóbusz-ellátottsága. A távközlésben teljesítették az évi te- lefonállomás-bekötés 80,3 százalékát. Ezzel Szlovákiában 1178,5 ezer telefon- állomás üzemel, a lakásokban 476,1 ezer. Az országrész területének 87,4 szá­zalékán fogható a hazai tévé második műsora. Beruházások Leszámítva a Z akciót és az egyéni lakásépítést, beruházási célokra 25,3 mil­liárd koronát fordítottak, az építési mun­kákra 12,7 milliárdot, gépekre és beren­dezésekre 12,6 milliárdot. Növekedett a beruházás a tüzelőanyag-energetikai és a kohászati-gépipari komplexumba, valamint a vegyiparba. Elégtelen mértékben vonták össze a kapacitásokat az építkezések befejezé­sére, mert alacsonyabb szinten teljesítet­ték a technológia szállítását és szerelé­sét. Lassan növekszik a korszerűsítésre és felújításra fordított beruházások ará­nya. Nem javult a tervezett építési határ­idők megtartása, a kapacitások üzembe helyezése. Életszínvonal Fél év alatt növekedett a lakosság személyi és társadalmi fogyasztása. Ezt az SZSZK gazdaságának szocialista szektorában (az efsz-ek nélkül) 0,5 szá­zalékos növekedés mellett 2127 ezer személlyel érték el. Az efsz-ekben dolgo­zók száma az előző év szintjén maradt. A szocialista szektorban (leszámítva az efsz-eket) az átlagos havi kereset dolgozókként 3065 korona volt. A szigorí­tott bérszabályozási intézkedések követ­keztében a bérvolumen lassabban növe­kedett, mint tavaly. A lakosság pénzbevé­tele a tervnek megfelelően 2,2 százalék­kal emelkedett. Ugyanakkor 3,9 százalék­kal többet költöttünk, elsősorban a kiske­reskedelemben. A betétek és a készpénz növekménye megközelítette a 4 milliárd koronát, de kisebb mint tavaly, azonos időszak alatt. A betétek nagysága június végén elérte a 87 milliárd koronát. A kiskereskedelmi forgalom tervét a főbb kereskedelmi hálózatban 1,8 szá­zalékkal teljesítették.túl, az előző évi való­sághoz képest 3,5 százalékkal. A komplex lakásépítésben a nemzeti bizottságok tervei szerint 13,6 ezer lakást fejeztek be, ami az éves állami terv 35,8 százaléka. Ebből 2,9 ezer kommunális, 6,3 ezer szövetkezeti, 4,4 ezer családi- ház-építés keretében készült. Elkezdő­dött 13,7 ezer lakás kivitelezése. Az óvodákban 246,8 ezer gyerek ka­pott helyet, alapiskolába 729,1 ezren jár­tak. A középfokú szakmunkásképzőkbe 149,6 ezren készültek, ebből 28,8 ezren érettségivel végeznek. A gimnáziumok és szakközépiskolák nappali tagozatán 125,4 ezer diák, a főiskolákon 59,6 ezer hallgató tanult. Az egészségügyi létesítményekben - 543-mal emelkedve - 59,3 ezerre nőtt az ágyak száma. Június végén a bölcső­dékben (a mikrobölcsődékkel együtt) 50,9 ezer férőhely volt, ez 560-nal kevesebb a tavalyinál, s a gyerekek kisebb létszá­mából következik. Egy orvosra 279 sze­mély jutott. Szociális ellátásra 15 milliárd koronát fordítottak, nyugdíjakra 8,9 milliárdot. Az októberi nyugdíjmódosítás következtében az első félévben 7,2 százalékkal több nyugdíjat fizettek ki ugyanannyi idő alatt, mint tavaly. Betegbiztosításra 6,1 milliárd koronát fordítottak (a gyakoribb megbete­gedések miatt a tavalyihoz viszonyítva 7 százalékos növekedés). Családi pótlék­ra 3,1 milliárd koronát fizettek ki. A környezet alakításában és védelmé­ben nem felelnek meg az eredmények a társadalmi elvárásoknak. Elkezdődött 58 jelentősebb ökológiai beruházás, 5,8 milliárd koronás ráfordítással. A Z akció keretében 879 millió korona értékű munkát végeztek el. Fél év alatt 41 ezer gyerek született, 27 ezren haltak meg. Június 30-án Szlovákia lakosainak száma elérte az 5 millió 276 ezret. M egoldásokra, konkrét lépé­sekre van szükség. Erre várnak az emberek. Ma már nem elég számukra a problémák felveté­se, megtárgyalása, a nyílt, s akár éles hangvételű értékelés, vagy bí­rálat. Egyre inkább az eredmények igazságos megítélését, a felelőtlen­ség és hanyagság következményei­nek levonását követelik. Többek között erre is utalt Miros­lav Zavadil a szövetségi kormány elnökségének és az SZKT Titkársá­gának legutóbbi együttes ülésén. Az első számú hazai szakszervezeti vezető kijelentette: a szakszerveze­tek nem mondanak le erről a közös felelősségükről, s elfogadják azt a bírálatot is, amely a mostaninál jóval nagyobb aktivitásuk hiányát ró­ja fel nekik. Ezzel kapcsolatban tulajdonított jelentőséget a lezajlott féléves szak- szervezeti konferenciáknak és tag­gyűléseknek, amelyeken éppen a terv, a szocialista felajánlások és a kollektív szerződés teljesítésének ellenőrzése kerül napirendre. Ugyanakkor figyelmeztetett arra: jo­gos a dolgozókollektíváknak az a követelése, hogy hatékonyabb se­gítséget kapjanak a központtól. Újra megismételte, az FSZM önálló, füg­getlen szerepet tölt be társadal­munkban, sem az államnak, sem a kormánynak nincs alárendelve. Egyben azonban kötelessége, hogy éljen a jogaival, mind központi szin­ten, mind a vállalatoknál, üze­mekben. Az SZKT Titkársága a szövetségi kormány elnökségével kölcsönös párbeszéd útján keres megoldáso­kat az égető társadalmi problémák­ra. Decemberi együttes tanácskozá­suk után július elején találkoztak újra, s az esztendő végén még egy­szer tárgyalóasztalhoz ülnek. Rend­szeresítik tehát közös lépéseiket. Ladislav Adamec szerint együtt ta­nulják a nézőpontok egyeztetését a fontos társadalompolitikai kérdé­sek megítélésében. A szövetségi miniszterelnök szintén jelezte: mind­két szerv egységes eljárása nem jelenti sem szerepük, sem munka­stílusuk különbözőségének mellőzé­sét. Inkább a minél szélesebb körű vélemény- és tapasztalatcseréről, a kölcsönös tájékozottság elmélyíté­séről van szó, s mindkét fél a saját szempontjából ítéli meg a kérdé­seket. Részeredményei már vannak a kölcsönösen elfogadható megol­dáskeresésnek. Ám ez nem magától született meg, s nem könnyű néző­pontegyeztető és problémafeltáró viták eredménye. Ellentéteket kellett feloldani hozzá, főként az együttes ülés előkészítésének időszakában. Szövetségi miniszterelnökünk számos nehézség mellett bizonyos fokú előrelépésről beszélt. Példa­ként hozta fel, hogy sikerült megállí­tani a tömegközlekedés helyzetének rosszabbodását, sőt esetenként már javulás is tapasztalható. Ugyanak­kor azt sem takargatta: a munkahe­lyeken, a gyakorlati életben kevés jele van a korábbi döntéseknek, ha­tározatoknak, kedvező változás nem mutatkozik. T avaly decemberben hozott ha­tározatot a szövetségi kor­mány az utasszállítás javítására. Szám szerint megszabta, hogy az idén s a jövőre mennyi autóbuszt kell kapnia mindkét országrész köz­lekedési vállalatainak. Döntött a ko­rábban meg nem kapott jármüvek utólagos pótlásáról is. Tömegközle­kedésünk mindennapos „élvezői­ként“ nemigen tapasztaljuk a hely­zet javulását. Továbbra is kevés az autóbusz s a pótalkatrész, örülnek az emberek, ha csúcsforgalom ide­jén felférnek egy-egy járatra, s idő­ben eljutnak munkahelyükre. A kitar­tóbbak továbbra is bírálják ezt az állapotot, mások már beletörődtek. Akárcsak a szlovákiai szakszervezeti napilap, a Práca, amelyben ember- központú írásokkal, véleményekkel igazán nagy teret adnak a jogos bírálatoknak. Kommentátoruk a mi­nap mégis arra kérte olvasóit, ne küldjék a szerkesztő ségbe a tömeg- közlekedést elmarasztaló észrevé­teleiket. Egy bratislavai példán bizo­nyította: a sajtó tehetetlen ezeknek a kérdéseknek a megoldásában. Mintha nem is foglalkozna velük, semmi sem változik. Vagy vegyük a belpiaci ellátás helyzetét. Javítása érdekében a szövetségi kormány rendkívüli tá­mogatást nyújtott. Ez a központi se­gítség mégsem elég a piaci egyen­súly megteremtéséhez. Ahhoz átfo­gó intézkedésekre, hosszabb időre van szükség. Az együttes ülésen szóba került például a cementellátás kérdése. Hazánk ebből a termékből egy lakosra számítva a legtöbbet gyártja a világon, még sincs elegen­dő belőle. Elengedhetetlen - s erről már született döntés hogy akár néhány beruházás rovására a bel­piacra jusson megfelelő mennyiség­ben. Annál is inkább, mert a bank újabb kedvező kölcsönfeltételeket biztosított a családi házak építőinek. De nem sokat ér a pénz, ha nem lesz elég építőanyag. Szintén a közös párbeszéd ered­ménye a kiemelt bérek tervezett mó­dosítása. Az elképzelések szerint mindez a dolgozókat nagyobb telje­sítményre ós a minőség javítására ösztönözheti majd. Ehhez mind köz­ponti, mind vállalati szinten megte­szik a szükséges lépéseket. Meg­egyeztek abban is, hogy tárcánként dolgozzák ki a megvalósítás prog­ramjait. Vállalatonként is lehetőség nyílik arra, hogy az eddig szinte automatikusan kifizetett összegeket a termelés hatékonyságának növe­lésére fordítsák. A vállalati kollektí­vától függ majd, milyen kritériumokat szab meg ennek megítélésére, mely szakmákat akarja ily módon előny­ben részesíteni. Bevezetésével állí­tólag 82 érvényes bérelőírást lehet hatályon kívül helyezni. A megtárgyalt témákat Ladis­lav Adamec nagy jelentősé- gűeknek és rendkívül érzékeny kér­déseknek minősítette. Mindnyájan szeretnénk, hogy ezeken a területe­ken hétről hétre, hónapról hónapra érjünk el alapvető változásokat. Mégsem megy. Mert valamennyi megoldását hosszú távon elhanya­goltuk, s most csak lépésben, lehe­tőségeinkhez mérten hozhatjuk rendbe. Ez viszont nem magyarázat a lassú megvalósításra, a határozat­l anságra, a kényelmességre, vagy éppen a nehézkességre. Szerinte a kormány határozottan fellép az ilyen jelenségekkel szemben, le­gyen az reszort- vagy vállalati szin­ten. Mert az emberek ma már reális eredményekre, valós, tényekkel alá­támasztott előrelépésre várnak. Mindkét szerv kötelességének tartja, hogy senkinek se okozzon csaló­dást. Hisz végeredményben az át­alakítás sikere forog kockán. J. MÉSZÁROS KÁROLY A Kassai (Kosice) Nehézgépipari Vállalat már most, az év közepén teljesí­tette az NDK-ba irányuló export tervét. Ha a megrendelések terjedelme csökkent is, a vállalat húsz AM-369-es típusú betonszállító gépkocsit és 10 tartálykocsit szállított az NDK-ba, frankóárban számítva 16 millió korona értékben. Nemsokára gyártani kezdi az AM-169-es betonszállító autót, amely az idei lipcsei vásáron aranyérmet nyert. Felvételünkön a szerelőmű­hely látható, amelyben az AM-369-ek készülnek. (Jozef Vesely felvétele - ŐSTK)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom