Új Szó, 1989. július (42. évfolyam, 153-178. szám)

1989-07-25 / 173. szám, kedd

Körzeti dal- és táncünnepély A szlovák nemzeti felkelés 45. évfordulója tiszteletére Somodi (Drienovec) község lakossága 394 egyéni és tíz kollektív kötelezettsé­get vállalt, melynek értéke megha­ladja a 620 ezer koronát. A község vezetői úgy szervezik a munkát, hogy az 1989-es évre tervezett feladatokat folyamatosan végezzék. Bővítették a zöldövezete­ket, vízlevezető árkot építettek, ki­cserélték a hangszórókat. A lakos­ság társadalmi munkában legtöbbet a közművesítésnél dolgozott. Új út, villany- és vízvezeték épült ahhoz a 28 házhelyhez, ahol fiatalok épít­keznek. Farkas Rózsa Előfizetek a kellemetlenségekre Is? Tudomásom szerint egykor szokás volt, néhány országban ma is az, hogy az újságok, folyóiratok előfizetői kedvez­ményt kapnak, főleg ha hosszabb idő­szakra, fél évre, egy évre fizetnek elő. Méltányos ez, hiszen a megrendelő pén­zét több hónapon át, tetszés szerint, ka­mat nélkül használják. Ilyen méltányossá­got persze nem ismer a Postai Hírlapszol­gálat. A havi lapok, mint amilyen például a TŰZOLTÓ, előfizetési díját már a múlt év októberében beszedte. Ez lenne a kisebb kellemetlenség, mert az évek során már egészen jól beletanultam: a munkámért utólagosan kapott bérből nekem kell pénzelnem idő­ben és jó előre ezt a vállalkozást is, a lapkiadást. Kellemetlenebb, hogy a TŰZOLTÓ, havonta egyszer megjelenő lap általában a hónap végén, újabban a következő hónap első tíz napjának valamelyikén szokott a postaládámba ke­rülni. Például június 6-án kaptam meg a májusi lapszámot. Elképzelhető, hogy milyen lelkesítő hatást váltott ki belőlem a május elsejei tudósítás: Méltón ünne­peltünk. A januári és februári lapszámot, kétszeri telefonsürgetésre, áprilisban kaptam meg. Zúzdába szánt papírhulla­dékot küldtek, amiért a jó előre beszedett előfizetési díjon felül annak egyhatodát sürgetésre költöttem. Nagyot téved viszont, aki ezek után a nemzetiségi sajtótermékek nem éppen ildomos kezelésével vádolja a Postai Hír­lapszolgálatot, mert tanúsítom: nincs ki­vétel. Nem kaptam meg a Kam v Bratisla- ve műsorfüzetnek még máig sem az ápri­lisi és a júliusi számát. És olyan a műsor­füzet kézbesítési rendje, hogy rendszerint a hónap ötödik-hatodik napján szoktam megkapni még olyankor is, amikor az előző hónap utolsó napjaiban már kapha­tó volt az árudákban. Tisztelni kellene az előfizetőket, s ügyelni, nehogy bosszúságot kapjanak a pénzűkért. Halllú András A Csemadok Galántai (Galanta) Járási Bizottsága, a taksonyi (Ma- túákovo) és a galántai alapszerve­zet, a városi művelődési központ és a Jednota július elején nagysi­kerű körzeti dal- és táncünnepélyt rendezett. Kellemes környezetben, a taksonyi parkerdőben a járás népművészeti csoportjain és szó­listáin kívül szerepelt még a veszprémi Bakony Táncegyüttes és a papkeszi citerazenekar. A Bakony Táncegyüttes 1977- ben alakult, kísérőzenekaruk a Tá­tika. A csoport, melynek művészeti vezetője Varga Pál, s amely az NDK-ban, Franciaországban és Er­délyben is vendégszerepeit már, a hazai közönség körében is nagy sikert aratott. A felvételen a Bakony Tánc- együttes szerepel. Futó Mária Jurás Dániel felvétele Nyereségük több mint egymillió A Losonci (Luőenec) Járási Ipari Vállalat dolgozói már a múlt évben eredményesen alkalmazták az új gazdasági mechanizmus, az önfi­nanszírozás alapelveit, aminek alapján a tervezett gazdasági nyere­séget több mint a duplájára (233 százalékra) emelték. Ez az ered­mény a vállalatot nagyobb fokú önállóságra jogosította fel, és ez évben már állami vállalatként folytat­ják tovább tevékenységüket az ipari termelés és a szolgáltatás terén. Az első hónapokban lebonyolították az önkormányzati és igazgatói vá­lasztásokat, és megváltozott a válla­lat neve is. Az új állami vállalat nevét leegyszerűsítették ipari vállalatra és az igazgatói választások után Juraj Öalog jogász került a vállalat élére. Az ipari vállalat tevékenysége a lakosságnak nyújtott javítási szol­gáltatások mellett főleg bútorok, ru­házati cikkek, férfi és női készruhák, konfekciók és divatcikkek gyártásá­ra irányul. A vállalat dolgozói az első negyedévben az összteljesítmény Varrni tanultak Nagymagyaron (Zlaté Klasy) a Jednota helyi felügyelő bizottsága a nőszövetséggel karöltve 3 hónapja szabás-varrás tanfolyamra invi­tálta az érdeklődőket. A most befejeződött kurzuson, Vass Mária vezetésével 21 -en sajátították el az alapokat. Az akció sikerén felbuz­dulva újabb tanfolyam indítását tervezik. Méri István A tanfolyam résztvevőinek egy csoportja (Farkas János felvétele) tervét 101,8 százalékra, a tiszta tel­jesítmény tervét 108,1 százalékra, a szolgáltatások tervét 103,4 száza­lékra, a belföldi eladás tervét 102,8 százalékra teljesítették. A lakosság részére az első negyedévben 7,8 millió korona értékben végeztek el javításokat, ez az összteljesítmény 38 százaléka. A vállalat szolgáltató részlegei az elavult műszaki beren­dezések, a hiányos anyag- és alkat­rész-ellátás ellenére is teljesítették a tervfeladatokat. Különösen a cipő­javító részleg dolgozói érdemelnek elismerést, a tervfeladatok jelentős túlteljesítése mellett lényegesen le­rövidítették a javítási időt is. Hasonló igyekezet tapasztalható a ruhajaví­tás, valamint a rádió, televízió, hűtő- szekrények, az elektromos készülé­kek és az autójavítás terén is. Az önellátás, az új gazdasági kö­rülmények, az ösztönzőbb munka- módszerek alkalmazása több lehe­tőséget nyújt a dolgozók kezdemé­nyezésének kiaknázására, a vállal­kozások bővítésére és az új termé­kek gyártásának bevezetésére az önköltségek csökkentése mellett. A termelési részlegeken az elmúlt negyedévben eredményesen telje­sítették a gyártmányok innovációs programját. A közeljövőben a Losonci Ipari Vállalat megkezdi a taxaméterek gyártását, amely egyedülálló vállal­kozás a KGST-országokon belül. A mintadarabokat hazai alkatrészek felhasználásával készítették el a vállalatban, s ha a tesztelési ered­mények kedvezőek lesznek, újabb jövedelmező termék gyártását kezd­hetik meg, amelyet eddig külföldről vásároltunk. A vállalaton belül mintegy kétszáz dolgozónál, vagyis a dolgozók 36 százalékánál alkalmazzák a brigád­rendszerű munkaszervezést és ja­vadalmazást. Ezt a munkamódszert már évekkel ezelőtt bevezették a varrodákba, a konfekciós részle­geken és a divatmodell-készítőknél. A vállalat dolgozói az elmúlt ne­gyedévben jelentős anyag-, ener­gia- és költség-megtakarítást értek el, 1,3 millió korona értékű nyere­ségre tettek szert. Trest’ansky Mária Felmondás G. H.: Az idén ítélték meg szá­momra a teljes rokkantsági nyugdí­jat. A munkáltatóm ezt követően el­kérte a személyi igazolványomat, és beleütötték a pecsétet, illetve beje­gyezték a dátumot azzal, hogy a munkaviszonyom megszűnt. Az egészségem remélhetőleg megjavul egy éven belül, s akkor részleges rokkantsági nyugdíjat állapítanak meg számomra. De egy év múlva ki lesz majd hajlandó engem leszáza­lékolt munkaerőként állandó állás­ban foglalkoztatni! Ezért szeretném megkérdezni; jogosan szüntették-e meg egyoldalúan a munkaviszonyo­mat? Vállalhatok-e valamilyen mun­kát a teljes rokkantsági nyugdíjam mellett? Van-e valamilyen szociális juttatás a kiskorú gyermekeim szá­mára ebben a helyzetben? A Munka Törvénykönyve 46. § (1) bek. d) pontja lehetővé teszi, hogy a munkáltató szervezet egyoldalú­an, tehát felmondással szüntesse meg annak a dolgozónak munkavi­szonyát, aki az orvosi szakvéle­mény, az egészségügyi közigazga­tási szerv vagy a társadalombiztosí­tási szerv döntése értelmében, te­kintettel egészségi állapotára, tartó­san elvesztette alkalmasságát a ko­rábbi munkája végzésére. A munkáltató szervezetnek elv­ben tehát feltehetőleg megvolt a jo­ga, lehetősége arra, hogy felmon­dással megszüntesse az ön munka- viszonyát. Kétségek merülhetnek fel viszont a felmondás érvényességét illetően (ha csak a levele tartalmából indulunk ki!). A levelében említett módon ugyanis nem szüntetheti meg a munkaviszonyt sem a mun­káltató, sem a dolgozó. A felmondást - bárki adja is- írásban kell adni, kézbesíteni a másik félnek, különben érvényte­len. A Munka Törvénykönyve ezen felül egyéb feltételek teljesítését is megköveteli a munkáltató által adott felmondásnál. így például, felmon­dást csak a Munka Törvénykönyve 46. § (1) bekezdésében felsorolt indokokból adhat a munkáltató; az írásbeli felmondásban is fel kell tün­tetni ezt az indokot, mégpedig úgy, hogy azt ne lehessen más indokkal összetéveszteni, különben a fel­mondás érvénytelen. Érvénytelen­séggel sújtja a törvény azt a felmon­dást is, melyhez nem adta előzetes beleegyezését az illetékes szak- szervezeti szerv (lásd a Munka Tör­vénykönyve 59. § (1) bekezdését) stb. Mivel a leveléből nem állapítha­tó meg, teljesítette-e a munkáltatója a felmondás érvényességének vala­mennyi feltételét, ajánljuk forduljon ügyvédhez. Elvben ugyanis lehető­sége van két hónapon belül a bíró­ságon érvényesíteni a munkaviszo­nya felmondással való megszünte­tésének érvénytelenségét (lásd a Munka Törvénykönyve 64. para­grafusát.). Munkavállalási jogát a rokkantsá­gi nyugdíj folyósítása nem korlátoz­za, és fordítva, az esetleges munka- vállalása sem korlátozza rokkantsá­gi nyugdíja folyósítását. Itt csupán azzal a következménnyel kell szá­molnia, melyben - úgy tűnik- egyébként is reménykedik; már­mint hogy egy év múlva az egészsé­gi állapotát (rokkantságát) felülvizs­gáló szerv is elismeri legalább rész­leges munkaképességét. Ami a szociális juttatást illeti, a két kiskorú gyermekére a Társadalom- biztosítási Törvény 71. paragrafusa értelmében havi 650 korona nevelé­si pótlékot kellene kapnia rokkantsá­gi nyugdíjához. Kérdések a közös tulajdonról E. D.: Több mint tíz évvel ezelőtt házasodtunk. A férjem 20 ezer koronát, én 10 ezret hoztam a házasságba. Mivel a férjem elviselhetetlenül viselkedik, s az állandó támadásai miatt a gyermekek sem tudnak odafigyelni a tanulásra, úgy döntöttem elköltözködünk. Évek óta külön gazdálkodtunk, külön háztartást vezet­tünk. Pontosabban, a férjem semmit sem adott haza a fizetéséből, míg én a saját fizetésemből megtakarítottam a pénzt egy szövetkezeti lakásra, melybe nemsokára be is költözködhetünk. Szintén csak a sa­ját fizetésemből vásároltam néhány évvel ezelőtt bútorokat. Ezeket szeretném az új lakásba elvinni. Megtehetem? És lesz a férjemnek köze a szövetkezeti lakáshoz (ö szolgálati lakásban lakik), ha azt a saját fizetésemből fizettem ki? Elosztottam a közös pénzt is. Külön betétkönyvre tettem a férjem 20 ezer koronáját, s az én tízezremet, a megmaradt pénzt pedig megfeleztem. Helyesen jártam el? A házastársi osztatlan közös tulajdon, amely a házasságkötéssel keletkezik és a leggyakrabban a házastársak egyiké­nek halálával vagy válással szűnik meg, valamivel többet jelent, mint egy közösen kiválasztott és megvásárolt vagyontár­gyat. Ez egyfajta tulajdonszerzési és gaz­dálkodási rendszer. Az osztatlan közös tulajdonra vonatkozó rendelkezések úgy­nevezett kényszerítő normák, melyektől a házastársak még kölcsönös megállapo­dással sem térhetnek el, s ezért kölcsö­nös megállapodásukkal sem szüntethetik és oszthatják meg ezt a tulajdont, míg a házasságuk tart. A Polgári Törvénykönyv 143. paragra­fusa szerint ,,a házastársak osztatlan kö­zös tulajdonában van mindaz, ami sze­mélyi tulajdon tárgya lehet, s amit a há­zastársak bármelyike szerzett a házasság fennállása alatt“. A házasságban tehát nem érvényes az, hogy „az én fizetésem, a saját pénzem“. Egészen a válásig min­den egyes megszerzett korona közös, ugyanúgy mint az, amit a közös pénzből vásárolt a házastársak valamelyike. A Polgári Törvénykönyv egyszerűen nem vesz tudomást arról, ha a házastársak külön gazdálkodnak a fizetésükkel, külön háztartást vezetnek, akár kölcsönös meg­állapodás, vagy csak egyikük elhatározá­sa, magatartása következtében. Ezért nem tekintheti kizárólagos tulajdonának a saját fizetéséből vásárolt bútorokat. „Az osztatlan közös tulajdonban levő dolgokat a házastársak együtt használ­ják“, állapítja meg a Polgári Törvény- könyv 144. paragrafusa. Ez a rendelke­zés voltaképpen azt jelenti, hogy az egyik házastárs sem zárhatja ki önkényesen a másikat a közös vagyontárgyak hasz­nálatából. Elvben tehát nem lenne szabad elvinnie a „saját“ pénzén vásárolt „kö­zös" bútorokat az új lakásába. A másik oldalon viszont azt is el kell mondani, hogy az idézett rendelkezésnek ugyan­úgy nincs valódi szankciója, mint a Csa­ládjogi Törvény azon rendelkezésének, hogy a házastársak kötelesek együtt élni. A szankció érvényesítése mindkét eset­ben a házastársak akaratától függ; ha a bútorokat elviszi, a férje a Polgári Tör­vénykönyv 146. paragrafusa alapján bíró­sághoz fordulhat, mert „ha a házastársak közt vitára kerül sor az osztatlan közös tulajdonból származó jogokat és köteles­ségeket illetően, a vitát bármelyikük indít­ványára a bíróság dönti el“, az együttélé­si kötelesség megszegésének szankciója pedig a válás lehet, megint csak „bárme­lyikük indítványára“. Az elmondottak alapján úgy véljük, önnek kell eldöntenie, elviszi-e a bútorokat a férjével történő megállapodás nélkül. A megtakarított pénz elosztásának jogi szempontból semmi jelentősége sincs. Ez a legjobb esetben is csak egy később, a válás utáni megállapodás alapja lehet. Ám, ha nem állapodnak meg a házastársi osztatlan közös tulajdon megosztásáról, s bármelyikük a bíróságon kéri a megosz­tást, a bíróság gyakorlatilag az egész, vagyis a házasságkötéstől folytatott gaz­dálkodásukat vizsgálni fogja. így például azt is, hogy a házasságba hozott 20 és 10 ezer koronát érintetlenül hagyták-e, vagy ami valószínűbb vásároltak-e ebből a pénzből (az egyszer már elköltött pénz nem tartozhat a házastársak valamelyiké­nek kizárólagos személyi tulajdonába, legfeljebb az, amit vásárolt rajta). A szövetkezeti lakáshoz viszont a fér­jének már semmi köze sem lesz. A szö­vetkezeti lakás ugyanis nem vagyontárgy, pontosabban nem az ön vagyontárgya, a szövetkezeti lakás nem lehet sem sze­mélyi, sem házastársi osztatlan közös tulajdonban (a lakásépítő szövetkezet tu­lajdona). Nem keletkezik közös lakás- használati joguk az új lakáshoz, sem pedig közös lakásszövetkezeti tagságuk, mert „tartósan külön élnek“ (lásd a Pol­gári Törvénykönyv 175. paragrafusa (3) bekezdését). Ebben az esetben tehát nem döntő az, hogy a lakást, pontosab­ban a szövetkezeti tagrészt a saját fizeté­séből, ám közös pénzből fizetik ki. (m-n.) DJ SZÚ 6 1989. VII. 2 Jól szervezett munka Színesítik, bővítik akcióikat A polgári ügyek testúlete leleményes­ségétől függ, hogy a névadó ünnepsége­ken, esketési szertartásokon, házassági évfordulók megünneplésén kívül milyen rendezvényekkel színesítik, bővítik ak­cióikat. A Kamocsai (Komoca) Hnb polgári ügyek testületének 11 tagja Ószi Irma elnök irányításával a hagyományos ren­dezvényeken kívül - regruták búcsúztatá­sa, jubileumok megünneplése - más ün­nepségek megszervezésével is gazdagít­ja tevékenységét. Említést érdemel a pe­dagógusok összejövetele. Annak ellené­re, hogy a faluban már évek óta nincs iskola, szép számmal vannak pedagógu­sok, akik más községekben, városban tanítanak, illetve ott is laknak, de az ünnepségre hazalátogatnak szülőfalujuk­ba. A hnb szociális bizottságával közösen köszöntik a falu idős polgárait. Legutóbbi műsoros délutánjukon harmincöt nyugdí­jas vett részt. Hostina Irén Ml WÜIMH

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom