Új Szó, 1989. július (42. évfolyam, 153-178. szám)
1989-07-21 / 170. szám, péntek
ÚJ szú 5 89. VII. 21. MAGYARORSZÁGI VÉLEMÉNYEK A VÍZLÉPCSŐRŐL III. Többcélú létesítmény Mielőtt útnak indulnánk A Szlovák Állami Biztosító szolgáltatásai Napjainkban ezrek kelnek útnak, hogy kipihenjék magukat, hogy szabadságuk alatt új erőt gyűjtsenek a további munkavégzéshez. Vannak, akik itthon kapcsolódnak ki, de sokan döntenek úgy: meg szeretnék ismerni a világot, vonzza őket a tenger, az ismeretlen tájak. Gondtalannak viszont csupán akkor nevezhető az üdülés, ha az indulás előtt körültekintően járunk el. Akarva-akaratlanul arra is gondolnunk kell, hátha valamilyen nemkívánatos esemény történik velünk a határainkon túl. S ha már nem tudjuk megelőzni a kellemetlenséget, legalább a következmények enyhítésére kell törekednünk. Ebben nyújt segítséget a Szlovák Állami Biztosító. Magyarországon tavaly átszervezték a környezet- és természetvédelmi intézmények hálózatát. Az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatalt - amelynek hét területi felügyelősége volt - megszüntették. A környezet- és természetvédelmet a vízgazdálkodással összevonva megalakították a Környezet- védelmi és Vízgazdálkodási Minisztériumot, amelynek 12 területi igazgatósága van. A Gabcíkovo-Nagymaros Vízlépcsőrendszer magyarországi hatás- területének 85-87 százaléka a Győrben székelő Észak-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság felügyelete és irányítása alá tartozik. így ezt az intézményt is meglátogattuk, melynek vezetői, Markó László igazgató, és Jakus György műszaki igazgatóhelyettes mondták el véleményüket a vízlépcsőrendszerről. Mindent egy intézményen belül Jakus György: Az Észak-Dunán- tüli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Nagymarostól a cseh- szlovák-osztrák-magyar határig két megye területén látja el a vízügyi, környezet- és természetvédelmi feladatokat. Legnagyobb súlyt a víz- gazdálkodásra helyezzük. Ezen belül valamennyi tevékenységért - az árvízvédelemért, a folyamszabályozásokért, a mezőgazdaság vízellátásáért, a csatornázásért, a vizek mennyiségi és minőségi gazdálkodásáért, Rajkától Szobig a Dunáért - mi felelünk. Ebből következik, hogy a vízlépcsőrendszerrel is fog lalkozunk. A nagymarosi vízlépcső ugyan a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság jogkörébe tartozik, de a felette lévő hatásterülete a miénk. Az állami tulajdonban lévő művek és területek - zsilipek, szivattyútelepek, folyószakaszok, védett területek - karbantartását, gondozását, igazgatását szintén mi végezzük. Hozzánk tartozik a levegő, a talaj, az erdő védelme is. Árvízveszély esetén mi hozzuk és végezzük a védelmi intézkedéseket. Markó László: További feladatunk az adott területen a műszaki tervezés, a nemzetközi együttműködés biztosítása. Az igazgatóságon belül vízvédelmi, természetvédelmi, környezet- és hulladékgazdálkodási osztály működik. A vízlépcsőrendszerrel összefüggő feladataink államigazgatási szerepünkből adódnak, hiszen első fokú vízügyi hatóságként működünk. Ennél valamennyi szakágazat - az árAkadályok a közös találmányok előtt Az elmúlt három év során 113 olyan találmányt terjesztettek be hivatalos elbírálásra, amelyek csehszlovák és szovjet tudósok, mérnökök, technikusok, munkások közös munkájának eredményeként jöttek létre. Ha figyelembe vesszük, hogy hazánkban hatezer, a Szovjetunióban pedig 80-90 ezer találmányt fogadnak el évente, ez a szám kevésnek tűnhet. Figyelembe kell azonban venni a találmányokat eredményező együttműködés rendhagyó jellegét. Bizonyos probléma közös megoldása nem olyan egyszerű dolog. A csapatmunka nem kis szervezést igényel, emellett fékező mechanizmusként működik a túlzott adminisztrálás, no meg egy sor megoldatlan jogi kérdés. Ez nemcsak a Szovjetunióval, hanem a többi szocialista országgal folytatott együttműködésre is vonatkozik. Itt van például a találmány fogalmának közös, egységes meghatározása, a tulajdonjogok tisztázása, a haszonból való részesedés megszabása, az egységes találmányvé- delmi rendszer kidolgozása, a pénzügyi kérdések megoldása. Egy sor megoldatlan probléma. Ennek tudható be, hogy szakmai körökben egyre gyakrabban beszélnek a találmányokkal kapcsolatban egy egységes KGST-dokumentum kidolgozásának szükségességéről. Az együttműködés rendszerében fellelhető hiányosságok ellenére azonban kiváló közös eredmények születtek, amelyeket mindkét állam népgazdaságában sikerrel hasznosítanak. vízvédelem, a melioráció, az öntözés, az általános területrendezés, a természetvédelem - szempontjait figyelembe kell venni. Ismerni kell természtesen a mező- és erdőgazdaság igényeit is. Szerencsés helyzetnek tartom, hogy szinte az összes kérdést egy intézményen belül oldhatjuk meg. Van megoldás Jakus György: Nálunk sokkal erősebb hatások várhatók. Nagymaros felé ugyanis szűkül a „völgy“, s így a hatásterület is. De a Csallóközben és a Szigetközben már korábban is történtek olyan változások, amelyek a vízháztartásra, a növény- és állatvilágra negatívan hatottak. Ez a víz minőségére is vonatkozik, hiszen a Dunát eddig csak terheltük. Az utóbbi években azonban mindkét ország arra törekszik, hogy a helyzet javuljon. A víz minősége nem a vízlépcsőrendszernek, hanem a háttérszennyeződésnek „köszönhetően“ változhat. A körtvélyesi—dunakiliti tározóban a víz sebessége tényleg lelassul, de a bekerülő vízcsepp még aznap lefolyik. Itt ugyanis olyan sebességi és vízviszonyok alakulnak ki, mint a mohácsi folyamszakaszon, ahol a szennyezőanyagok okozta terhelés nagyobb. Ezekből a nagyságrendi viszonyokból kell kiindulni Markó László: Véleményem szerint is a Komárom és Rajka közötti területen, a Szigetköz térségében jelentősebb mennyiségi és minőségi változások lesznek mint Nagymaros közelében. A tározó, az üzemvízcsatorna nagymértékben befolyásolják a vízviszonyokat. Megítélésünk szerint azonban az ökológiai problémákra megoldást lehet találni. Más kérdés azonban, hogy milyen áron! Nekünk, a terület gazdáinak kötelességünk mindent megtenni, hogy a rendszer működése erdészeti, mezőgazdasági, természetvé delmi problémákat ne okozzon. Jakus György: Igazgatóságunk állásfoglalása értelmében a vízminőség katasztrofális változása- mint ahogy azt egyesek állítják- nem reális veszély. A Szigetköz tájvédelmével kapcsolatban elmondható, az árvízvédelmi töltés és a Duna-meder közti terület a korábbi szabályozások hatására egyre inkább öregszik. Isza- posodik az ágrendszer, csökken a víz mélysége. Ez kedvezőtlen állapot, amelyen mindenképpen változtatni kellett volna. A vízlépcsőrendszer ezt lehetővé teszi. Úgy látjuk, a beavatkozás nemcsak megállítja az öregedést, de annak folyamatát vissza is fordítja. Ehhez nekünk, vízügyi szakembereknek nem volt elég tudásunk, így bevontuk a természetvédelem, a tájrendezés, az erdő- és a mezőgazdaság szakembereit is. Vízügyi mérnökként megtanultam, hogy ne csak vízgazdászként nézzem a világot. Bizonyos létesítmények megépítésével szabályozott és szabályozható talajvízszint érhető el. Lehetővé válik a területen lévő holtágak, csatornák feltöltése és vízszintjük szabályozása. Úgy gondoljuk, hogy végeredményben nemcsak a jelenlegi állapotok romlását akadályozhatjuk meg, de javulást is elérhetünk. A mesterséges vízellátás megvalósítására konkrét terveink, műszaki megoldásaink vannak. Új csatornákat és úgynevezett torkolati műveket építünk - a mi oldalunkon három ilyen lesz amelyek egyenként másodpercenként 0-200 köbméterig terjedő vízmennyiség bevezetésére alkalmasak. Ezek a megoldások nem újak, a franciák a Rhőne-on már alkalmazták. így az ártéri erdők is megmenthetők, mivel megfelelő vízállást lehet teremteni. A másodpercenkénti 50 köbméternyi vízhozammal a talajvíz már a felszín közelébe hozható, 200 köbméteres másodpercenkénti teljesítménnyel pedig az elárasztás is biztosítható. Műszaki beruházásnak indult... Jakus György: A Bratislava és Budapest közötti folyamszakaszon negatív irányba haladó folyamatok tapasztalhatók. Megállításuk csak egyféle módon, vízlépcsők létesítésével lehetséges. A vízpótlást gazdaságosan csak felduzzasztással, az árvízvédelmet még egy vízelvezető rész - az üzemvízcsatorna- segítségével lehet megoldani. A legrosszabb helyzetben a hajózás van. A kritikus szakaszon a Dunabi- zottság által előirt paramétereket csak a nagymarosi vízlépcső segítségével lehet hatásosan megoldani. Az energiát termelő beruházások közül is ez a leggazdaságosabb. Markó László: Az másik kérdés, hogy szükségünk van-e most erre az energiára. Ezt én pillanatnyilag nem tudom megítélni, de mikor a rendszer építéséről megállapodtak, akkor számoltak ezzel. Arra kellett törekedni, hogy minél több célt, hasznosítási módot, minél fejlettebb és szabályozottabb állapotot teremtsünk. Ezért én a beruházás feladatait nem is rangsorolnám. Arra a kérdésre pedig, hogy a Gabcíkovo-Nagymaros Vízlépcsőrendszer ökológiai beruházás-e, s nem egy nagy „kísérlet“-e, azt felelem, hogy céljait tekintve - energiatermelés, árvízvédelem, hajózás- műszaki beruházásnak indult. Az ökológiai megoldások így mintegy csak vonzatai a technikai megoldásoknak. De’ ha az építkezés során várható hatások kiküszöbölésére már mindent megtettem, amit csak tudtam, akkor a kísérleti jelleg már kevésbé áll fenn. Minden rendszer egy kísérleti egységnek tekinthető, de a megoldásokra vannak már példák. Ilyenek Bécs fölött a greifein- steini, s a Rajnán és a Rhöne-on levő erőművek. Idejében gondoskodni- Ilyenkor megnövekszik a hozzánk fordulók száma - mondotta Tibor Bórik, a Szlovák Állami Biztosító külföldi biztosítási és viszontbiztosítási fiókjának igazgatója. - Sokan jönnek az utolsó pillanatban: péntek délutánonként a legnagyobb a forgalom. Többségben olyanok intézkednek ilyenkor, akik másnap reggel kelnek útnak. Dehát jobb későn, mint soha! Pedig a fő idegen- forgalmi időszakban szerdán, csütörtökön és pénteken 18 óráig várjuk ügyfeleinket. Bratislavában a Dru- techna Klincová utcai szervizében munkatársunk egész nap fogadja a motoros érdeklődőket. Azt mondhatjuk, a lakosság tudatosította, hogy a biztosításra szükség van, de hogy milyen figyelmetlenül viszonyul a szerződésekhez, arról a biztosító munkatársai tudnának beszélni. Bár valamennyi kötvény részletesen tartalmazza a tudnivalókat, a feltételeket, ezeket az ügyfelek nagy része el sem olvassa vagy esetleg csak akkor, ha a baj megtörtént.-Kivéve, ha nem felejti otthon a gépkocsivezető még a kötvényt is- fűzte hozzá Ludmila Uhercíková mérnök, igazgatóhelyettes. - Nem ritka az az eset, hogy a károsult pánikba esik és fogalma sincs mit tegyen. Nem ártana, ha az utazók még idehaza átgondolnák mi a teendőjük, és ha valami érthetetlen számukra, munkatársainkhoz fordulnának tájékoztatásért. Tennivalók itthon, a balesetkor Mit is kell tehát tenni a gépkocsi- vezetőnek mielőtt útnak indulna? A külföldi utazás előtt be kell fizetnie a kötelező biztosítást, - a belföldre vonatkozó összegen kívül 20 koronát - mely az idegenben, a gépkocsi használatával kapcsolatban másnak okozott károkra vonatkozik. A szocialista országokban nincs szükség külön nyugta felmutatására a biztosítás igazolásához, a többi államban viszont az úgynevezett zöld kártyával bizonyítható, hogy állampolgárunknak biztosítása van.- A legfontosabb tudnivalókat érdemes megjegyezni valamennyi utasnak, hisz a váratlan események külföldön még az itthoninál is nagyobb sokkot jelentenek - folytatta az igazgatóhelyettes. - Ha valakinek a gépkocsihasználat során kárt okozunk, a legközelebbi rendőri szervhez kell fordulni. Fel kell jegyezni a károsult nevét, címét, a balesetet szenvedett egyén gépkocsijának típusát, rendszámát és valamennyi körülményt, amely a biztosítási eseménnyel összefügg. A pontos helyszínre, a rendőrség címére, sót annak a biztosítónak a címére is szükség van, amelynél az illetőnek biztosítása van, ha ó is okozója volt a balesetnek. Jó ha a tanúk vallomásait is rögzítik. Ajánlatos fényképfelvételeket is készíteni az eseményről, mert a későbbiekben ezek is felhasználhatóak Semmiképpen nem kell helyben kártérítést fizetni a károsultnak, hanem a külföldi biztosítóhoz fordulva kell kérelmezni, hogy ők tegyék meg ezt. A kár pontos leírása viszont elengedhetetlen. És egy nagyon fontos megjegyzés: soha senki ne írjon alá külföldön olyan jelentést, jegyzőkönyvet, melynek tartalmát nem érti. Hazatérve azonnal jelentse az esetet a biztosító azon részlegén, ahol a szerződést megkötötte. Kihez forduljunk?-A kötelező biztosításon kívül ajánlatos a balesetbiztosítást is megkötni - jelentette ki az igazgató.- A gépkocsi megrongálására, esetleg lopására vonatkozik ez a biztosítási fajta. Ebből fedezzük azokat a kiadásokat, melyek a külföldön baleset által meghibásodott gépkocsik legszükségesebb javítására szükségesek, illetve az üzemképtelen gépkocsi hazaszállításának költségeit. De azt is tudniuk kell ügyfeleinknek, hogy a műszaki meghibásodásokra a biztosítás nem vonatkozik. Ha poggyász-, baleset-, illetve felelősségbiztosítása is van a pórul járt gépkocsivezetőnek és a járművét a hazaszállítás miatt kénytelen otthagyni, a külföldi biztosító a kocsi valamennyi utasának megvásárolja a másodosztályú vonatjegyet a csehszlovák határig, onnan pedig már az utas maga veszi meg a jegyét.- A gépkocsi legszükségesebb javításáért sem kell fizetni, mert a külföldi biztosítókkal kötött szerződéseink alapján ezt a meglátogatott ország biztosítója fizeti - természetesen a biztosítási kötvény bemutatása alapján. A gépkocsilopásról a helyi rendőri szervektől kell igazolást kérni. Szólnunk kell még a poggyászra, a személyi használati tárgyakra, a balesetekre, illetve kártérítési felelősségre vonatkozó biztosításról, mely olyan esetekre szól, amikor az utas külföldön valakinek kárt okoz és az ottani jogi előírások szerint a károsult kártérítési igénnyel lép fel. Az ilyen esetekben is a legközelebbi biztositóhoz kell fordulni És mi van akkor, ha valaki megbetegszik?- Azokban az országokban, ahol nem ingyenes az orvosi ellátás, fizetni kell a kezelésért, a gyógyszerekért, viszont a hazatérés után a lakhely szerint illetékes járási egészségügyiintézethez kell benyújtani az összeg kifizetését igazoló számlát. A biztosító csupán a balesetek következtében felmerülő költségeket téríti, az egyéb megbetegedésekre a kártérítés nem vonatkozik - magyarázta az igazgatóhelyettes. Amire az ügyfél ügyeljen A nyelvismeret hiánya is számtalan bonyodalmat okoz. Például az egyik „nemzetközi“ csehszlovák- olasz-nyugatnémet karambol jegy- zókönyvrögzítői valamennyi nyelven más-más tényállást jegyeztek fel. Itthon ugyan a biztosítóban elmondta az ügyfél, hogy ó a valós adatokat, körülményeket diktálta az olasz rendőrnek, de hozzátette: szlovákul Ilyenkor aztán igen nehéz kibogozni az ügyet.-Ha az ügyfelünk is segít a biztosítási eset rendezésében, gyorsabban folytathatjuk le a kártérítést- magyarázta az igazgatóhelyettes.- A magyarországi Hungária Biztosítóval nagyon jó a kapcsolatunk. Ez és az ügyfél jó hozzáállása tette például lehetővé, hogy egy Magyar- országon történt ütközéses baleset következményeit egy hónap alatt rendeztük, pedig a gépkocsi haza- szállítására, javítására is szükség volt. De van egy zvoleni ügyfelünk, akinek déli szomszédunknál maradt a gépkocsija és nekünk kell őt ösztökélnünk, hogy jelentse, hol van az összetört autó. A megelőzés fontosságát, a körültekintést nem győzik eléggé hangsúlyozni a biztosító munkatársai. Igaz, ők segítenek a bajbajutottaknak, de vannak esetek, amikor az anyagi támogatás csak részben pótolja a baleset következményeit Ezért kell nemcsak a hazai utakon, hanem a külföldi tartózkodás alatt is óvatosnak, előrelátóknak lenni Csak így lehet örömteli a pihenésünk. DEÁK TERÉZ POMICHAL RICHÁRD A Kelet-szlovákiai Vasmű kokillaöntödéjében az elsők között kezdődött meg a kéthetes üzemi szabadságolás. A szünetben a karbantartó részleg 170 munkása olyan javításokat végez a berendezések némelyikén, melyek a rendes üzemelés alatt nem valósíthatók meg. A legfontosabbak közé tartozik a kettes számú szárítókemence és a kupoló kemence javítása, illetve a daruk felújítása. Felvételünkön Michal Bereznanin látható a szárító kemence kapcsolótáblájának javítása közben. (Jozef Vesely felvétele - CSTK)
