Új Szó, 1989. június (42. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-27 / 149. szám, kedd

ÚJ szú 3 \ 389. VI. 27. á Szovjetunió népi képviselői kongresszusának határozata (ŐSTK) - Mint már röviden beszámoltunk róla, a Szovjetunió­ban nyilvánosságra hozták a népi képviselők kongresszusán elfogadott határozatot az ország bel- és külpolitikájának alap­vető irányairól. A dokumentum tulajdonképpen arra a beszámo­lóra épül, amelyet Mihail Gorbacsov és Nyikolaj Rizskov terjesz­tett elő a tanácskozáson, illetve tartalmazza az ott elhangzott és megvitatott kiegészítéseket is. A határozat bevezetőben dekla­rálja, hogy a népi képviselők kongresszusa átveszi a legfőbb néphatalmi testület szerepét, majd taglalja a legfontosabb bél­és gazdaságpolitikai, valamint külpolitikai törekvéseket. Az MSZMP KB állásfoglalása A párt helyzetéről és politikai törekvéseiről HATÁROZAT A KONGRESSZUS ÖSSZEHÍVÁSÁRÓL A határozat leszögezi, a társada­lom életének gyökeres átalakítása azt a célt szolgálja, hogy az ország kijusson a komoly válságból, amely­be a nyolcvanas évek elején került. Határozottan meg kell szabadulni mindattól, ami fékezi a Szovjetunió fejlődését. A kongresszus az átala­kítás útján történő továbbhaladás mellett kötelezi el magát. Egyben megállapítja, hogy az átalakítás fo­lyamata lassan, ellentmondásosan fejlődik, az országban kialakult hely­zet továbbra is bonyolult és feszült. Az átalakítás ugyanakkor új re­ményeket keltett, bár még nem hoz­ta meg a kívánt eredményeket, s ez különösen a gazdasági és a szociá­lis szférára vonatkozik. Néhány probléma tovább érlelődött, a társa­dalomban fokozódott a szociális fe­szültség. Az élelmiszer- és lakás- probléma a komoly erőfeszítések el­lenére még mindig égető. A népgaz­daság lassan áll át az emberek szükségleteinek a kielégítésére. Komoly hiányosságok tapasztal­hatók a gazdasági reform megvaló­sításában és az új gazdasági me­chanizmus kialakításában. Az admi- nisztratív-utasításos rendszer alkal­mazkodik az átalakítás feltételeihez és tovább fékezi a gazdasági fejlő­dést. A nehézkes adminisztratív ap­parátus gátolja az önelszámolási vi­szonyok bevezetését, a gazdasági élet szervezése más haladó formái­nak az érvényesítését. A politikai reform és a társadalom demokratizálása terén is problémák tapasztalhatók, a tanácsok és vég­rehajtó szerveik lassan érvényesítik az új irányítási módszereket, gyak­ran nem veszik figyelembe a töme­gek növekvő aktivitását és lebecsü­lik a különböző mozgalmakban rejlő lehetőségeket. A demokratizálás és a nyílt tájé­koztatás légkörében rendkívül sür­getően vetődnek fel a nemzetek és a nemzetiségek közötti kapcsolatok problémái, amelyek az évek hosszú során halmozódtak feí. Veszélyes feszültséggócok keletkeztek, meg­mutatkoztak a sokéves torzulás kö­vetkezményei Számos köztársaság társadalmi-guzdasági fejlődésében súlyos hiányosságok keletkeztek. A kongresszus a Legfelsőbb Ta­nácsnak s a kormánynak feladatú1 adja, hogy hozzon olyan intézkedé­seket, amelyek megszilárdítják és kibontakoztatják a már megkezdett pozitív változásokat, megállítják a negatív tendenciákat. Sürgős te­endők várnak a Legfelsőbb Tanács­ra és a kormányra a fogyasztói pia­con kialakult helyzet stabilizálását illetően. A kongresszus úgy véli, leg­később 1990. január 1-ig új nyugdíj- törvényt kell elfogadni, de addig is egyebek között a minimálbérek szintjére kell növelni a legalacso­nyabb nyugdíjakat. Az élelmiszerprobléma mielőbbi megoldása, a fogyasztási cikkek ter­melésének gyors ütemú növelése, a lakásépítés meggyorsítása úgy­szintén a Legfelsőbb Tanács és a megalakuló új kormány legfonto­sabb feladatai közé tartozik, akár­csak a természeti környezetről való gondoskodás (1990-ig el kell készí­teni az országos ökológiai prog­ramot). A kongresszus komoly aggodal­mának ad hangot amiatt, hogy nem csökken az alkoholizmus mértéke, nem hatékonyak az antialkoholista intézkedések. Az államhatalmi és közigazgatási szervek, a társadalmi szervezetek tevékenységének egyik - legfőbb iránya az, hogy következe­tesen törekedjenek a társadalmi igazságosság elvének érvényesíté­sére, az egyenlősdi teljes felszámo­lására. A népi képviselők kongresszusa a legfontosabbnak tartja a radikális gazdasági reformok megvalósítását, ez az átalakítás alapja és céljai elé­résének döntő tényezője. A népgaz­daság szerkezetét gyökeresen át kell alakítani, akárcsak a beruházási politikát, vissza kell fogni az ipari célú beruházásokat, a katonai kia­dásokat az ésszerű minimumra kell csökkenteni, hogy így képződjenek források a pénzigényes feladatok­hoz. E célkitűzések keretében a kor­mánynak egyebek között 1989 vé­géig ki kell dolgoznia a védelmi ipar konverziójának a programját. A határozat értelmében a Legfel­sőbb Tanács és a kormány további feladatai közé tartozik a szocialista tulajdon különböző formáinak a fej­lesztése, a tulajdonformák egyes tí­pusai közötti szabad versengés egyenlő feltételeinek a biztosítása, a pénzügyi rendszer gyökeres átala­kítása, a tüzelőanyag, az energia és a nyersanyagforrások exportjának csökkentése. A kongresszus támogatja a párt­ós az állami szervek funkcióinak pontos elhatárolását, és állást foglal a szocialista jogállam létrehozása mellett, ahogyan azt a XIX. országos pártkonferencia fogalmazta meg. A kongresszus egyhangúlag síkra- szállt azért, hogy haladéktalanul kezdődjenek meg a Szovjetunió új alkotmányának a munkálatai, s eb­ből a célból alakuljon meg az alkot- mányozó bizottság. Az új alaptör­vényben le kell fektetni a humánus, a demokratikus szocializmus elveit, meg kell szilárdítani a szovjet állam társadalmi-gazdasági és politikai alapjait, a Szovjetunió és a tagköz­társaságok közötti viszonyt, a taná­csok szerepét, meg kell fogalmazni a megvonhatatlan emberi jogokat, az egyének biztonságát és jogvédel­mét. A Legfelsőbb Tanácsot a kong­resszus azzal bízta meg, hogy a kö­vetkező ülésszakig készítse elő a je­lenlegi alkotmány módosítására vo­natkozó javaslatokat. A törvény az állami és a közélet minden területén egyformán érvé­nyes, valamennyi állampolgár, hiva­talos személy és szervezet a tör­vény előtt kivétel nélkül egyenlő - szögezi le a határozat. A továb­biakban hangsúlyozza, szükség van a tanácsok reformjára; demokrati­zálni kell munkamódszereiket, jog­köreik bővítésére van szükség, hogy ők legyenek a hatalom igazi eszkö­zei. Az országban zajló demokrati­kus folyamat konstruktív továbbfej­lesztésének, a választási rendszer következetes demokratizálásának az alkotmányos garanciáira is szük­ség van, akárcsak arra, hogy jogilag kell biztosítani a gazdasági reformot. A legközelebbi időben szükség lesz a tájékoztató eszközök, társadalmi szervezetek, szövetségek és cso­portok tevékenységének jogi szabá­lyozására, s nem utolsósorban a jogrend megszilárdítására. A kongresszus hatálytalanította az államellenes tevékenységről szó­ló, 1989. április 8-án elfogadott tör­vénymódosítást. Szorgalmazza to­vábbá a korrupció, a szervezett bű­nözés elleni harc következetes foly­tatását. A népi képviselők kongresszusa megkülönböztetett figyelmet fordított a nemzetiségi kérdésekre. A sok- nemzetiségű állam föderatív elren­dezését reális politikai és gazdasági tartalommal kell megtölteni. Minden­ki kötelessége a nemzetek és nem­zetiségek közötti viszony javítása. A szovjet föderáció illetékességét, illetve a tagköztársaságok szuverén jogait és az autonóm köztársaságok és területek jogait törvényben kell korszerűen és pontosan megfogal­mazni. A kongresszus kinyilatkoztatja, hogy a köztársaságok szuverén jo­gainak védelmét szolgáló jogi me­chanizmusok kialakításakor a jelen­legi realitásokból kell kiindulni. Vala­mennyi köztársaság nemzetiségi és szociális struktúrája megváltozott, növekedett a nemzeti öntudat, a szellemi életben új igények merül­tek fel. Mindezek alapján erősíteni kell azokat a politikai garanciákat, amelyek a nemzetek és a nemzeti­ségek közötti viszony kérdéséhez való ésszerű és igazságos hozzáál­lást hivatottak biztosítani. Szavatolni kell minden nemzet és nemzetiség szabad fejlődését a föderatív szö­vetségi állam keretei között. Az új nemzetiségi politika szelle­mében demokratikus úton, s a lehe­tő legrövidebb időn belül kell megol­dást találni valamennyi felmerülő problémára. A kongresszus a Leg­felsőbb Tanács nemzetiségi Taná­csának feladatul adja, hogy az érin­tett köztársaságok Legfelsőbb Ta­nácsaival együttműködve tegyen ja­vaslatokat a Volga menti németek, a krími tatárok, a meszhet törökök jogainak helyreáliítására, s vizsgálja meg a Karabahban kialakult hely­zetet. A kongresszus szükségesnek tartja a nemzetek és nemzetiségek viszonyában esetleg előforduló konfliktusok megoldásához szüksé­ges jogi formák létrehozását. Érzé­keny problémáról van szó, ezért mindenki részéről megértésre, tole­ranciára, türelemre van szükség. A kongresszusi határozat befeje­ző része külpolitikai kérdésekkel foglalkozik, egyebek között megálla­pítja; a dogmatikus elképzelésekről való lemondás, a nemzetközi élet folyamatainak és jelenségeinek rea­lista megközelítése, az államközi kapcsolatok ideológia-mentességé­nek az érvényesítése, azaz az új gondolkodás révén gyökeresen megváltozott a Szovjetunió külpoliti­kai irányvonala. A népi képviselők kongresszusa megállapítja, hogy az átalakítás éveiben, az új politikai gondolkodás érvényesítésének köszönhetően je­lentősen csökkent a nemzetközi fe­szültség, megkezdődött a nukleáris fegyverek korlátozása, valamint a szövetséges országokban állomá­sozó szovjet csapatok csökkentése. Rendkívül fontos külpolitikai lépés volt az afganisztáni szovjet csapatki­vonás. Egyelőre nem jöttek létre a meg­kezdett pozitív változások visszafor­díthatatlanságának a garanciái, s ilyen körülmények között a meg­bízható védelem biztosítása az ál­lam egyik legfontosabb feladata. A kongresszus üdvözli a szovjet -kínai viszony normalizálását, s ezt egyetemes jelentőségű esemény­nek tartja. A kormány fontos felada­tai közé tartozik a szovjet-amerikai kapcsolatok további javítása, a kö­zös európai ház építéséhez való aktív hozzájárulás, az Ázsiára és a csendes-óceáni térségre vonatko­zó vlagyivosztoki irányvonal folyta­tása, a jószomszédi kapcsolatok ápolása minden országgal. A határozat a szovjet külpolitika alapelveit felsorolva egyebek között leszögezi, az ország biztonságát mindenekelőtt politikai eszközökkel kell szavatolni, a katonai potenciált a védelemhez elégséges szintre kell csökkenteni. A nemzetközi problé­mák és a konfliktusok megoldásá­nak egyedüli módja a párbeszéd. A szovjet gazdaságot erőteljeseb­ben kell bevonni a világgazdasági folyamatokba. A kongresszusi határozat nyoma­tékosan leszögezi, hogy a jövőben csak a Legfelsőbb Tanács hozhat alapos vita után olyan döntést, amely az egész ország sorsát érinti. Egyúttal megbízta a Legfelsőbb Ta­nácsot, hogy a következő kongresz- szusi ülésszakra terjesszen elő egy értékelést arról a döntésről, amely­nek értelmében a szovjet csapatokat 1979-ben Afganisztánba küldték. A dokumentum végezetül hang­súlyozza: a Szovjetunió új gondolko­dásmódon alapuló külpolitikája elvi és tartós jellegű. Nem taktikai hú­zásról, cselekvésről, másoknak tett engedményekről van szó, hanem olyan stratégiai irányvonalról, amely kifejezi a szovjet nép, az egész em­beriség érdekeit. (CSTK) - Budapesten vasárnap hoz­ták nyilvánosságra az MSZMP KB állás- foglalását a párt helyzetéről és politikai törekvéseiről. A dokumentumot a testület szombaton véget ért ülésén fogadták el. A központi bizottság az állásfoglalásban leszögezi, hogy Magyarországon a szoci­alizmus csak az új gazdasági és politikai modell keretei között valósítható meg. A párt célja a demokratikus szocializmus, a jogállam, a többpártrendszerre építkező parlamenti demokrácia, valamint a piac- gazdálkodás, amely a társadalmi tulajdon meghatározó szerepén alapul. Az MSZMP elkötelezettje a marxizmus érté­keinek, a baloldali, szocialista, humanista eszméknek. A jelenlegi nemzetközi helyzetben Ma­gyarország a Varsói Szerződés tagjaként kíván munkálkodni a fegyveres erők és a fegyverzet kölcsönös csökkentéséért, a katonai tömbök egyidejű felszámolásá­ért. Alapvető fontosságú Magyarország számára a nemzetközi kapcsolatok soki­rányú és kiegyensúlyozott építése, még szorosabb bekapcsolódása a világ, külö­nösen Európa gazdasági és szellemi fej­lődésébe - szögezi le az állásfoglalás. Az MSZMP KB ülésén határozatot is jóváhagytak a pártkongresszus összehí­vásáról és előkészítésének rendjéről. A dokumentum leszögezi, a központi bi­Atom-tengeralattjáró balesete (CSTK) - Baleset történt tegnap reggel egy szovjet atom-tengeralattjáró reakto­rában. Az észak-norvégiai partok mellett levő Soroia szigettől északnyugati irány­ban mintegy 110 kilométernyire tartózko­dott. A tengeralattjáró parancsnokának je­lentése szerint megsérült a reaktor primer körének hermetikus szigetelése, s ezért a fő energiaközpont működését le kellett állítani. A legénység nem szenvedett ká­rosodást. A tengeralattjáró segédmotorok segítségével a víz felszínén úszik a bázis felé, segítségére küldték az északi flotta több hajóját és repülőgépét. A tengera­lattjáróval állandó kapcsolatot tartanak fenn. Észak-Norvégiában a mentőszolgálat központja, valamint a norvég fegyveres erók parancsnoksága felkészült a mentő­akciókra. A norvég hírügynökség szerint a Banak katonai légibázisról egy helikop­tert küldtek a baleset színhelyére, s több hajót is útnak indítottak. (CSTK) - A Lett Népfront vezető­sége a közelmúltban felhívást tett közzé, hogy a szervezeten belül kezdjenek vitát Lettország Szovjet­uniótól való állami függetlenségéről A moszkvai Pravda tegnap kom­mentárban tért vissza az ügyre, megállapítva, hogy a felhívás nagy vitákat váltott ki a köztársaságon belül, még jobban kiélezte az amúgy is feszült helyzetet. Bár a népfront vezetői hangsúlyozták, hogy csupán a szervezeten belüli vitáról van szó, az ügy túlságosan kényes. A terve­zett vita nyilvánvalóan kísérlet arra, hogy a közvéleményt egyértelmű döntés irányába próbálják befolyá­solni. Ezzel összefüggésben idézte (CSTK) - A szovjet hadse­reg lapja, a Krasznaja Zvezda vasárnapi száma első ízben közölt adatokat arról a segít­ségről, amelyet a szovjet fegy­veres erők nyújtottak a koreai hazafiaknak és a koreai hábo­rúban (1950-1953) részt vevő kínai önkénteseknek. Harry Truman amerikai elnök 1950 júniusában döntött úgy, hogy szárazföldi csapatokat küld Koreá­ba. Augusztusban az amerikai légie­rő megkezdte az Észak-Kína elleni támadásokat. A Szovjetunió az amerikai intervencióra válaszként fegyvert, lőszert, üzemanyagot, élel­miszert, gyógyszert küldött a koreai néphadseregnek. 1950 novemberé­ben a szovjet légi hadosztályok fela­datul kapták, hogy a levegőből fe­dezzék Eszakkelet-Kína jelentős vá­rosait. A szovjet repülősök ezenkívül védelmezték a kínai-koreai határát­kelőhelyeket, ezeken keresztül kap­zottság 1989. október 7-re Budapestre hívja össze az MSZMP XIV. kongresszu­sát. A kongresszuson minden 600 pártta­got egy-egy küldött képvisel. A küldötte­ket augusztus 27-ig kell megválasztani, ezután a megyékben létrehozzák a kül­döttcsoportokat, amelyek megválasztják saját szóvivőjüket. A központi bizottság javasolja, hogy a kongresszus napirend­jén a következő kérdések szerepeljenek: a KB beszámolója az 1988 májusi orszá­gos pártértekezlet óta végzett munkáról; az MSZMP szervezeti szabályzata; sze­mélyi kérdések; az MSZMP programnyi­latkozata. Ez előzetes javaslat, amelyet a központi bizottság vitára bocsát, s kéri az alapszervezeteket, fejtsék ki ezzel kapcsolatos véleményüket. A kongresz- szus elé terjesztendő napirendi javasla­tokról a KB júniusi ülésén foglal állást. LENGYELORSZÁG Az OPZZ követelései (CSTK) - Az OPZZ lengyel szakszer­vezeti központ vezetőségének vasárnapi nyilatkozata mély aggodalommal szól a lakosság élelmiszerekkel és fogyasztási cikkekkel való ellátásának jelenlegi hely­zetéről. A Varsóban közzé tett dokumen­tum felháborodásának ad hangot amiatt, hogy eddig a gyakorlatban egyetlen mód­szert alkalmaztak, az áremelést. Ez drasztikusan növeli a létfenntartás költsé­geit, s főleg az állami vállalatok dolgozóit és családjaikat veszélyezteti. Az OPZZ szerint a mostani áremelések, valamint az újabb áremelésekről lábra kapott híresz­telések robbanással fenyegetnek. Mivel jelenleg nem léteznek olyan hatékony mechanizmusok, amelyek megvédenék a dolgozókat az infláció hatása ellen, az OPZZ azt követeli, hogy az új lengyel kormány megalakításáig ne legyen áre­melés. A japán külügyminiszter Washingtonban (ŐSTK) - Micuzuka Hirosi japán kül­ügyminiszter vasárnap az Egyesült Álla­mokba érkezett. A washingtoni vezetők­kel elsősorban a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatokról, a kínai helyzetről és a hét legfejlettebb tőkés ország júliusra terve­zett párizsi csúcstalálkozójáról tárgyal. Bush elnökkel és Baker külügyminiszter­rel áttekinti még a kambodzsai kérdést, valamint a Fülöp-szigeteknek nyújtandó nemzetközi segítséget. a Pravda a Lett KP KB irodájának nyilatkozatát, amely leszögezte: a felhívás komoly fordulatot jelent a Lett Népfront tevékenységében. Az a könnyelműség, ahogyan a front gazdaságilag és politikailag megala­pozatlan jelszavakat hirdet meg, bi­zonyítja képviselőinek politikai szűk­látókörűségét. Az iroda felszólította a lett kommunistákat, hogy a jelenle­gi helyzetben tanúsítsanak bölcses­séget, s nagy szükség van a politikai tisztánlátásra. A témáról véleményt kellene nyilvánítaniuk a pártszervek­nek és az alapszervezeteknek is. Türelemre és hatékony munkára lenne szükség a párt jelenlegi nem­zetiségi, gazdasági és szociális poli­tikájának magyarázatakor. ta a koreai néphadsereg a szovjet és a kínai segélyt. Észak-Korea térsé­gében pedig közvetlenül is részt vet­tek a légicsatákban. A koreai háborúban csaptak össze először a szovjet és az ameri­kai harci repülőgépek. Szovjet rész­ről ezek a MIG-15-ös vadászgépek voltak, amelyeket a nyugati sajtó később „koreai meglepetésnek“ ne­vezett el, amerikai részről pedig a B- 29-es bombázókat és az F-86- os vadászgépeket vetették be. A MIG-15-ös és az F-86-os gépek paraméterei hozzávetőleg azonosak voltak. Viszont azok, akik a harcok­ban közvetlenül is részt vettek, egyetértettek abban, hogy főleg a szovjet gépek jutottak szóhoz. Szovjet tanácsadók is tevékeny­kedtek a koreai néphadseregben. A Krasznaja Zvezda szerint például a Vöröskereszt égisze alatt a szovjet szakértők katonai kórházat is építet­tek Koreában. Bírálatok a Lett Népfront címére CL Jzoviei MjfcM *fasg?a'a Zvezda Szovjet részvétei a koreai háborúban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom