Új Szó, 1989. június (42. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-22 / 145. szám, csütörtök
SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Csütörtök, 1989. június 22. * • Ára 50 fillér • XL1I. évfolyam, 145. szám Gépiparunk esélyei Alighanem többen is felkapták a fejüket, amikor beleolvastak a pártsajtóban e hét elején közzétett anyagokba, kiváltképp a CSKP KB legutóbbi ülésének írásos miniszteri beszámolójába. S ha netán végig is böngészték a terjedelmes ismertetést, összefüggéseiben kaphattak választ népgazdaságunk kulcsfontosságú ágazata, a tavaly óta összevont kohászati, gépipari és elektrotechnikai komplexum helyzetéről. Hangvételében eltérő ez a beszámoló a korábbiaktól, írásos előterjesztése és nyilvánosságra hozása újszerű vonás. Újabb lépés a nyílt tájékoztatás felé. Mert mihez szoktunk hozzá az előző években, évtizedekben? Leggyakrabban a köntörfalazáshoz, az elért és vitathatatlan eredmények csak önmagukban felnagyított, s ezáltal túlértékelt tálalásához. Hibáinkról, nehézségeinkről azelőtt is tudtunk, csak éppen meghagytuk magunknak, s a jelentések, elemzések erről szóló tömkelege ritkán jutott a nyilvánosság elé. Most más történt. Éppen a partsajtó kapta feladatul, hogy megjelentesse hasábjain ezt az ellenőrző jelentést, és ily módon mindenki betekintést nyerhessen a gépipar s a hozzá kötődő kohászat és elektrotechnikai ipar mai megítélésébe. Pártunk legfelsőbb szintű tanácskozásain időről időre megjelennek e tárca kérdései. Másfél évtized alatt két pártkongresszus, s féltucatnál több KB-ülés tűzte valamilyen formában napirendjére, akárcsak a legutóbbi prágai tanácskozás, amely ismét a tudományos-műszaki haladás szempontjából vizsgálta az említett komplexum helyzetét. És nem az elmarasztalás vagy magasztalás hangján, hanem reális helyzetelemzéssel. Átfogó, gyökerekig nyúló és továbblépést kínáló okfejtéssel. Olyan megállapításokat tartalmazva, amelyeket a termelésben, kutatásban és fejlesztésben dolgozó emberek naponta tapasztalnak munkahelyükön, csak nem biztos, hogy ugyanabban a felsőbb szintú megítélésben látják viszont. Elszalasztott lehetőségek, lemaradást jelző sajátosságok, felzárkózási esélyek szoros összefonódásából állt össze az elemzés vezérfonala. Helyes célkitűzések, irányjelzések, gyakori meg nem valósítását jelezte vissza. Ismeretében kénytelenek vagyunk szembenézni a valósággal. Termékszínvonalat korlátozó teher az elöregedett géppark. Gépiparunk hiába a kivitel legnagyobb tehervállalója, megújulásához évtizedeken át nem ennek arányában jutott behozatali forrásokhoz, így önmagán keresztül a ráépülő itthoni termelés színvonalát is részben visszafogta. Gazdaságunk bezártsága, többáttételes kapcsolata a világgal, csak nehezíti a hazai gépipar helyzetét, nagyobb nyitottságára lenne szükség. Javarészt gondtalan, rutinszerű gyakorlathoz vezetett a direktív irányítási rendszer érvényesítése. És a gyártó részéről kényelemszeretetbe torkoll(t) minden olyan felvevőpiacon történő értékesítés, ahol jó előre biztos volt szállítmányai befogadásával. Ilyen helyzetben melyik termelőnek lett volna érdeke az állandó termékfelújítás hajszolása, a kockázatvállalás, a fejlődéssel való lépéstartás? Elegendőnek bizonyult a mennyiség növekedése s a termékszínvonal megőrzése. De ez ma már a múlté. Külföldi megrendelőink egyre inkább számon kérik tőlünk a rugalmasságot, a minőséget, a legújabb tudományos-múszaki ismeretek mind több termékben felfedezhető jeleit. De már a Szovjetunió és a szocialista országok is, a tőkés államok meg különösképpen. Manapság elvétve akad olyan gép, berendezés, amelynek vezérlő rendszere valamire való elektronikai felszereltség nélkül megállná a helyét a nemzetközi piacon. A kohászat élvonala pedig a folyamatos acélöntéssel kezdődik, s a rendszeres megújulási képességgel, az anyag- és energiaigényesség leszorítási technológiáival folytatódik. Érintett ipari komplexumunk is hasonló szerkezeti változásokra kényszerül, felzárkózásának ez egyedüli lehetősége. Közel 1,3 millió embert érint(hét)nek ezek a lépések. Átképzésük, szakmaváltásuk sok esetben elkerülhetetlen lesz. Gépiparunk sikeres próbálkozásai mellett sem mehetünk el kézlegyintéssel. Atomenergetikai berendezéseink, élelmiszer-ipari vagy akár petrolkémiai beruházási egységeink jó értékelésben részesülnek külföldön. Műszaki szempontból is lépéstartásra vall az egyes repülőgéptípusok, a kompresszorok, a szerelvények és más gépipari termékek színvonala. Csúcstermékekből viszont eléggé gyér a kínálat. Számtalan kísérlet ugyanis az érdektelenségbe, az alkatrészellátás és komplettizálás háttériparának nehézségeibe fulladt. Éppen ez akadályozta meg a sorozatgyártás megvalósulását. Ismét a gyakorlat bizonyította: kiváló végtermékeket gyakran meghibá- sodó alkatrészekből, hézagos háttéripar közreműködésével aligha lehet előállítani. Napjainkra már kimerültek az eddigi tervezési és irányítási rendszer tartalékai. Ez teszi szükségessé a gazdasági mechanizmus átalakítását, akárcsak a kohászati, gépipari és elektrotechnikai komplexumban esedékes szerkezeti változásokat. Leépítés és fejlesztés, korszerűsítés és felújítás szerepel az elképzelések között. Megváltozik az érintett minisztérium szerepe, modernizálásra szorul a vállalaton belüli irányítás. Nagyobb önállóságra, önelszámolásra és önfinanszírozásra van szükség. Vállalatonként az elviselhetőség határáig, belső gazdálkodó egységekre lebontva. Immár összevont vezetés alá tartozó kohászati, gép- és elektrotechnikai iparunkra tehát egymással párhuzamosan négy jócskán jövőbe nyúló akadály leküzdése vár. Először is szerkezeti átalakítását kell megvalósítani. Ezzel összefüggésben külgazdasági kapcsolatainak hatékonyabb fejlesztése is előtérbe kerül, akárcsak termelési bázisának felújítása és korszerűsítése. S mindezt ésszerű irányítással lehet csak elérnie. Nem kevésbé szükséges hozzá az emberek és dolgozókollektívák elkötelezettsége, bizalma és iayeke- ' zete. J. MÉSZÁROS KAROLY Befejeződött a Szövetségi Gyűlés kamaráinak 14. együttes ülése A képviselők törvényt alkottak a népgazdasági tervezésről Az ülésen jelen volt Milos Jakes • Bohumil Urban és Frantiéek Podlena expozéja • Nemzetközi egyezmények jóváhagyása (Munkatársunktól) - A Szövetségi Gyűlés kamaráinak 14. együttes ülése szerdán törvényjavaslatok megvitatásával folytatta munkáját. A tanácskozást Ján Marko, a Szövetségi Gyűlés első alelnöke vezette. Az ülésen részt vett Milos Jakeé, a CSKP KB főtitkára, Ladislav Adamec szövetségi miniszterelnök, A napirendnek megfelelően Bohumil Urban, a szövetségi kormány első alelnöke lépett a szónoki emelvényre, s megindokolta a kormány törvényjavaslatát a népgazdasági tervezésről. Kifejtette: A törvényjavaslat összhangban van a gazdasági mechanizmus átalakításának előkészítésével és céljaival, s kidolgozása során tekintetbe vették a többi szocialista ország tapasztalatait is. A javaslat figyelembe veszi a gazdasági mechanizmus átalakításával kapcsolatban eddig jóváhagyott törvényeket. A továbbiakban tömören összefoglalta, hogy a törvénytervezet milyen fontos változásokat tartalmaz. A kétszintes irányítás elveivel összhangban, egyrészt a szövetségi és köztársasági szinten kidolgozandó komplex állami tervekkel, másrészt pedig a szocialista szervezetek - állami vállalatok, szövetkezetek stb. - terveivel számolunk. A nemzeti bizottságok a köztársasági állami tervekkel összhangban dolgozzák ki a területegységek gazdasági és szociális fejlődését szavatoló terveket. Jelentős mértékben megváltozik a központból az állami vállalatokhoz kerülő tervek tartalma. Nem bontják le a mennyiségi és részmutatókat mint eddig, hanem mindenekelőtt az elvonásokat, valamint a pénzügyi, ár-, deviza- és bérpolitika további szabályozóit, s az egységes gazdasági normatívákat fogják tartalmazni. Az állami tervbe csak korlátozott terjedelemben foglalják bele a nép- gazdasági szerkezetváltás meghatározó eszközeit, a nemzetközi kötelezettségek teljesítését és a gazdaság kiegyensúlyozottságát szavatoló névleges feladatokat és határidőket. Megváltozik és egyben erősödik a szocialista szervezeteknek a tervezési folyamatban játszott szerepe. Diplomata fogadása (ÖSTK) - A csehszlovák-iraki tárcaközi konzultációk alkalmából tegnap Jaromír Johanes külügyminiszter fogadta Nazar Hamdunt, az Iraki Köztársaság külügyminiszterhelyettesét. A találkozón áttekintették a kétoldalú kapcsolatokat és továbbfejlesztésük lehetőségeit, valamint megvitatták a nemzetközi helyzettel, ezen belül főleg az igazságos közel-keleti rendezéssel összefüggő kérdéseket. Alois Indra, a Szövetségi Gyűlés elnöke, valamint a CSKP KB Elnökségének és Titkárságának tagjai, a szövetségi kormány miniszterei, a CSNT és az SZNT vezető tisztségviselői és a Nemzeti Frontban tömörült politikai pártok és társadalmi szervezetek képviselői. Sidó Zoltán, valamint a komáromi (Komárno) Szabó Lajos, a töketerebesi (Trebiáov) Újlaky Géza és a losonci (Luóenec) Ladislav Mráz beszélget a kamarák együttes ülésének szünetében (Michal Kalina felvétele - ŐSTK) A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az állami vállalatok hatáskörüknek megfelelően dolgozzák ki és változtatják meg a tervet. Azonban respektálniuk kell az állami terv kötelező feladatait. A gazdasági terveket jóváhagyás céljából nem terjesztik a felettes szerv elé. Azonban kötelesek tájékoztatni a tervben szereplő kiemelt feladatokról és a változtatásokról a központ által kijelölt szervet. A törvény feladatul adja a közületek- nek, hogy az illető nemzeti bizottságokkal tanácskozniuk kell hosszú távú fejlesztési koncepciójukról, valamint tiszteletben kell tartaniuk a területi terveket. Végezetül kiemelte, hogy a törvénytervezetet a Szövetségi Gyűlés, illetve a Cseh és Szlovák Nemzeti Tanács minden illetékes bizottságában megvitatták. A Népi Kamara állandó bizottságainak álláspontját a törvényjavaslathoz Jozef Belko ismertette. A képviselők a bizottsági üléseken nagy hangsúlyt helyeztek arra, hogy a törvényben kifejezésre jussanak a tervezési folyamatok feltételei, (Folytatás a 2. oldalon) Szilárdítani keli a nemzetközi együttműködést a gazdasági és szociális kérdésekben Csehszlovák felszólalás az ILO 76. konferenciáján (ŐSTK) - A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) genfi, 76. konferenciájának plenáris ülésén tegnap felszólalt Dagmar Molková, a munka- és szociális ügyi szövetségi miniszter helyettese, a konferencia alelnöke. Bevezetőben a tanácskozás központi témájáról, a gazdasági helyzet javításának problémaköréről és a foglalkoztatás kérdéseiről beszélt. Értékelte azt a beszámolót, amelyet erről a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal főigazgatója terjesztett elő, s amely értékeli az évtized szociális és gazdasági fejlődését. Támogatta azt a javaslatot, hogy tovább kell szilárdítani és fejleszteni a nemzetközi együttműködést a gazdasági és szociális kérdésekben. Azzal összefüggésben, hogy A nemzeti bizottságok fejlesztéséért (ŐSTK) - Ünnepélyes keretek között tegnap Bratislavában 63 egyénnek és 3 kollektívának átadták a Nemzeti Bizottságok Fejlesztéséért elismerő oklevél első, illetve második fokozatát. A nemzeti bizottságok legjobb képviselőinek, vezetőinek és többi dolgozójának, valamint a szlovákiai központi államigazgatási szervek tisztségviselőinek találkozóján részt vett Ján Sveda, az SZLKP KB osztályvezetője és Őtefan Murin, az SZSZK miniszterelnökének első helyettese. Beszédében Őtefan Lazar, az SZSZK belügy- és környezetvédelmi minisztere egyebek között hangsúlyozta, hogy a nemzeti bizottságok növekvő jogköre kapcsán fejleszteni kell az államhatalmi és -igazgatási szervek tevékenységéről való széles körű tájékoztatást. Végezetül kifejezte meggyőződését, hogy a nemzeti bizottságok továbbra is teljesíteni fogják igényes feladataikat a városokban és községekben élő állampolgárok javára. a nők éjszakai munkájának nemzetközi jogi módosítását tervezik, kitért a nők egyenrangú helyzetének problémájára a termelésben és általában a társadalomban. Hangsúlyozta, hogy hazánk jogrendjében már az önálló köztársaság első éveiben rögzítették a nők és a férfiak egyenjogúságának elvét. Az elért helyzetet azonban még nem lehet teljesen kielégítőnek minősíteni. Megkülönböztetett figyelmet szentelt mindenekelőtt a dolgozó anyáknak és érvényesülésüknek azokon a területeken, amelyek hosszú távú folyamatos munkát igényelnek. Hazánk tapasztalatai - ugyanúgy, mint olyan más fejlett országok tapasztalatai, ahol magas fokú a nők gazdasági aktivitása - azt mutatják, hogy a nők egyenjogúsítására irányuló erőfeszítések sikerének alapvető követelménye a gyermekeket nevelő családok számára a kedvező feltételek megteremtése. Ezzel összefüggésben emlékeztetett azokra a jelentős szociális intézkedésekre, amelyeket az utóbbi időszakban fogadtak el Csehszlovákiában. Beszéde további részében Dagmar Molková hangsúlyozta az egészséges munka- és életkörülmények jelentőségét, s itt mutatott rá hazánk miniszterelnökének javaslatára, hogy a közép-európai országok fokozzák ökológiai együttműködésüket.
