Új Szó, 1989. június (42. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-21 / 144. szám, szerda

A Szövetségi Gyűlés határozata a Csehszlovák Szocialista Köztársaság miniszterelnökének a népgazdaság fejlődéséről és a jelenlegi feladatokról szóló beszámolójáról Jan Stejskal szövetségi pénzügyminiszter előterjesztése a Szövetségi Gyűlés két kamarájának együttes ülésén A Szövetségi Gyűlés a Népi Kamarának és a Nemze­tek Kamarájának június 20-án tartott 14. együttes ülésén megtárgyalta a szövetségi miniszterelnöknek a népgazdaság fejlődéséről és a je­lenlegi feladatokról szóló beszámo­lóját, amelyet jóváhagyólag tudomá­sul vesz; elvárja, hogy a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság kormánya a ka­marák hÍ7otfsáaainak a gazdasági A Csehszlovák Szocialista Köztársa­ság kormánya a költségvetési szabályo­zókról szóló 134/1970-es számú törvény 26. paragrafusa második, illetve negyedik bekezdése rendelkezésének értelmében előterjeszti a csehszlovák államszövetség 1988. évi állami zárszámadásának javas­latát - amely tartalmazza a csehszlovák államszövetség, a Cseh Szocialista Köz­társaság és a Szlovák Szocialista Köztár­saság összegező állami zárszámadását -, és indítványozza, hogy a Szövetségi Gyűlés a csehszlovák államszövetségről szóló 143/1968-as számú alkotmánytör­vény 36. cikkelye 1. bekezdése d) pontjá­nak rendelkezése, illetve a 125/1970-es számú alkotmánytörvény értelmében 1. hagyja jóvá a) a csehszlovák államszövetség 1988. évi állami zárszámadásának javaslatát, Kitüntették Zádor Andrást (Munkatársunktól) - Zádor And­rás sokéves kimagasló műfordítói tevékenységéért tegnap a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa ál­tal adományozott kitüntetést vett át. Az MNK Csillagrendjét Barity Mik­lós, Magyarország prágai nagykö­vete adta át. Zádor András több mint öt évtize­des érdemdús munkássága jelentős mértékben gyarapította a fordítás­ban megjelent cseh és szlovák mű­vek számát, s elősegítette értékeink kölcsönös megismerését. A magyar olvasóhoz az ő tolmácsolásában ju­tottak el Jirásek, Capek, Fuks, Mihá- lik vagy Seifert művei, s fordításá­ban jelentek meg magyarul a kortárs cseh írók alkotásai is.-főn­kérdésekről szóló határozatát és a miniszterelnöki beszámolóval kap­csolatos képviselői felszólalásokat felhasználja programnyilatkozatá­nak következetes végrehajtásához; feladatul adja a Szövetségi Gyű­lés képviselőinek, hogy választóke­rületeikben támogassák azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a kor­mány tett a népgazdaság helyzeté­nek javítására. mely szerint a bevételek elérik a 216 280 440 000, a kiadások pedig a 214 630 665 000 koronát. A különbség 1 649 784 000 korona, b) azt a javaslatot, hogy a csehszlovák államszövetség költségvetése szerint a gazdálkodási eredményekből származó 1 649 784 000 korona különbséget hasz­nálják fel a csehszlovák államszövet­ség költségvetéséből folyósítandó rend­kívüli dotáció nyújtására, éspedig 1 328 437 000 koronát a Cseh Szocialista Köztársaság, 321 347 000 koronát pe­dig a Szlovák Szocialista Köztársaság állami költségvetésére; 2. vegye jóváhagyólag tudomásul, hogy A Népi Kamarának és a Nemze­tek Kamarájának képviselői megis­merkedtek a Csehszlovák Szocialis­ta Köztársaság kormányának 1989. május tizenötödiki és 1989. június nyolcadiki állásfoglalásával, azzal kapcsolatban, hogy a Magyar Nép- köztársaság kormánya két hónapra leállította a nagymarosi vízerőmű építését, amely a közös csehszlo­vák-magyar vízerőmű része. A ma­gyar kormány egyoldalú döntése el­lentétben áll a megkötött államközi szerződéssel. A Gabcíkovo-Nagymaros Vízlép­csőrendszer nagy jelentőségű a te­rület védelme, a vízgazdálkodás és energetika, a közlekedés és a me­zőgazdaság, valamint a két ország további népgazdasági ágazatai Parlamenti bizottságok az új szovjet kormány összetételéről (CSTK) - Az új összetételű szovjet parlament bizottságaiban megkezdődött a közeljövőben megalakuló új kormány összetételének megvitatása. Nyikolaj Rizskov miniszterelnök a közelmúltban ismertette a minisztertanács összetételé­re vonatkozó javaslatát. Ezzel tehát a népi képviselők kong­resszusa után tartott rövid szünet lezárult és megkezdődött a normális parlamenti munka. Arra számítanak, hogy a bizottsá­gi viták legkevesebb egy hetet vesznek igénybe. Alapos vizsgálatnak vetik alá a 13 miniszterelnök-helyettest és a több mint 50 minisztert. a) a Csehszlovák Szocialista Köztár­saság 1988. évi állami költségvetésének - ezen belül a csehszlovák államszövet­ség, illetve a Cseh Szocialista Köztársa­ság és a Szlovák Szocialista Köztársaság 1988. évi állami költségvetésének - telje­sítése során a bevételek elérték a 330 810 216 000, a kiadások pedig a 330 810 216 000 koronát, b) a nemzeti bizottságok 1988. évi pénzügyi gazdálkodásában a bevételek országos viszonylatban 2 846 656 000, ezen belül a Cseh Szocialista Köztársa­ság nemzeti bizottságai esetében 2 410 286 000, a Szlovák Szocialista Köztársaság esetében pedig 436 370 000 koronával haladták meg a kiadásokat. szempontjából. A két állam szakem­berei hosszú ideig készítették elő, tekintetbe véve a gazdasági, kör­nyezetvédelmi, szeizmográfjai és más szükséges feltételeket. A Szö­vetségi Gyűlés meg van győződve arról, hogy a Gabcíkovo-Nagyma­ros Vízlépcsőrendszer sikeres befe­jezése a csehszlovák és a magyar nép javát fogja szolgálni. A Csehszlovák Szocialista Köz­társaság Szövetségi Gyűlése a Ma­gyar Népköztársaság Országgyűlé­séhez fordul, hogy járuljon hozzá az államközi szerződés teljesítéséhez, hogy mindkét képviselőtestület tá­mogassa a vízerőmű sikeres befeje­zését, amely szocialista országaink jelen és jövő nemzedékének javát szolgálja. A nemzeti jövedelem lassúbb ará­nyú növekedése és felhasználási ütemének felgyorsítása feszültsége­ket okoz az anyagi eszközök képzé­sében és azok felhasználásában. Az ötéves tervidőszak első három évé-, ben a vállalatoknál és a termelő- szervezeteknél 35 milliárd koronával kisebb nyereség képződött, ugyan­akkor erősödik a felhasználási terv a termelési szférában, főleg a beru­házások területén, de növekednek a készletek is. Az elmúlt évben, a korábbi két esztendővel összeha­sonlítva felgyorsult az anyagi erőfor­rások képzése, megnőtt a nyereség, a forgalmi adó, javult a külkereske­delmi cserearány, növekedett az anyagmegtakarítás összege, vala­mint javult a helyzet a tartalékok területén is. Ha azonban a CSKP XVII. kongresszusán megszabott irányvonalból indulunk ki, akkor nem lehetünk elégedettek az intenzifiká- ció elért fokával. Az anyagi források képzésében eddig nem kellő mér­tékben részesedik a csehszlovák gazdaság teljesítőképessége. Je­lentős összegeket kötnek le a meg­kezdett építkezések, a túlságosan nagy készletek, a külföldre adott hitelek. Ezek felborítják az egyen­súlyt a belső piacon és az ország fizetési mérlegében. Ezek között a feltételek között a pénzügyi politikában csak rendkí­vüli intézkedésekkel tudtuk biztosí­tani a kiegyenlített gazdálkodást, mégpedig úgy, hogy a költségvetés néhány tételét korlátoztuk, mélyeb­ben nyúltunk a tartalékokba és rész­ben a tervezettnél nagyobb külföldi kölcsönöket vettünk fel. A szigorított pénzügyi gazdálko­dás segített abban, hogy a szövet­ségi költségvetés bevételi oldalán 1.6 milliárd koronával nagyobb összeg van, mint a kiadásoknál. Ezt a két köztársasági költségvetés ki- egyenlítésére használjuk fel, még­pedig úgy, hogy a CSSZK költség- vetésébe 1,3 milliárd koronát, az SZSZK költségvetésébe 300 millió koronát utalunk ki. Felhasználásuk főleg a mezőgazdaság területén és a nemzeti bizottságok szakaszán történik majd. Az állami költségvetés teljes bevétele az elmúlt évben 404,1 milliárd korona volt, ebből a két köztársaság költségvetésébe 143.8 milliárd koronát juttattak. A nemzeti bizottságok költségve­tési gazdálkodásában jövedelmeik 2.8 milliárd koronával haladták meg kiadásaikat. így anyagi érdekeltsé­gük elveivel összhangban ezeket az eszközöket a tartalék- és a fejleszté­si alap megerősítésére használ­hatják. Döntő fontosságú az állami költ­ségvetés bevételei és a célok telje­sítése szempontjából, hogy a válla­latok és a gazdálkodó szervezetek miként teljesítik adókötelezettségei­ket. Az elmúlt esztendőben a gazda­sági szféra területéről a befizetések 2.6 milliárd koronával lépték túl a tervezetet, ami elsősorban a kül­kereskedelem magasabb nyereség­képzése révén következhet be. Ez­zel szemben a 7,3 milliárd koronás költségcsökkentési tervfeladatokat nem sikerült teljesíteni. Annak elle­nére, hogy az elmúlt esztendővel szemben az anyagi terhek fejlődési irányzata javult, a termelés anyag-, nyersanyag- és energiaigénye to­vábbra is magas. Az improduktív ter­hek mint pl. a büntetések, kötbérek és egyéb károk összege elérte a 2,5 milliárd koronát. Kedvezőtlenül alakult a helyzet a bérköltségek terén. Ezért a CSSZSZK kormánya az év vége előtt szigorító intézkedéseket hozott. Ennek az volt a célja, hogy úgy szabályozza a bérkiáramlást, miáltal megerősödhet a belpiac stabilitása, ugyanis nem engedhető meg a gaz­daságilag indokolatlan bérnöveke­dés, mert annak inflációs hatása van, s elmélyülne a népgazdaság egyensúlyhiánya. Nincs összhangban az önfinan­szírozás elveivel több vállalat vesz­teségessége, amit az elmúlt eszten­dő során sikerült csökkenteni. Pél­dául 149 központilag irányított gaz­dálkodó szervezet összesen 11,2 milliárd koronás veszteséggel zárta az évet. A nemzeti bizottságok ha­táskörébe tartozó szervezetek közül tovább nőtt a lakásgazdálkodás vesztesége, ami elérte az 5,9 milli­árd koronát, a városi tömegközleke­désé a 3,8 milliárd koronát. Bizo­nyos javulás állt be például a ven­déglátó-ipari vállalatoknál, amelyek nyereségessé váltak - igaz, kis mér­tékben. Nyugtalanító az a helyzet, hogy egész sor vállalat nem szentel kellő figyelmet pénzügyi helyzetének. Bérfejlesztésre több pénzeszközt használt fel, mint amennyit megter­melt. Azt mutatják a tapasztalatok, hogy a beruházások irányításának és finanszírozásának eddigi mód­szerei nem erősítik a vállalatok gaz­dasági felelősségét a beruházási eszközök hatékony befektetéséért. E helyzet megoldására elsősorban az önfinanszírozás elvének követke­zetes megtartása jelenthetne gyógy­írt. Évek hosszú sora óta gazda­ságunk egyik alapproblémája a rossz készletgazdálkodás. Az in­dokolatlanul magas készletek csök­kentése terén bizonyos javulás állt be az iparban és az építőiparban. A készletforgás gyorsasága az egy évvel korábbihoz viszonyítva 1,8 nappal gyorsult, s a növekedés a legkisebb volt a 8. ötéves tervidő­szak óta. A rossz készletgazdálko­dás is volt az oka egy egész sor szervezetben a fizetőképességet il­letően tapasztalt nehézségeknek, még ha az év végére e területen javulás is állt be. A vállalatok pénzgazdálkodásá­nak hatékonysága egyre szorosab­ban társul a külkereskedelmi ered­ményekkel. Ezt az elmúlt esztendő­ben kedvezően befolyásolta a cse­rearány javulása. Azonban a kivitel dinamikája, különösen a konvertibi­lis elszámolásúé, továbbra is ala­csony, ezért növekszik az állam fize­tési mérlegének feszültsége. A devi­zaeszközökkel továbbra is szigorúb­ban kell gazdálkodni minden koráb­binál. Csak korszerű technikai be­rendezések behozatalára szabad szorítkozni, amelyek biztosítják a hi­telek gyors visszafizetését. Az elmúlt esztendő pénzügyi mérlegének alakulását számottevő­en befolyásolta a lakosság jövedel­mének növekedése, amely 8,9 milli­árd koronával volt magasabb a felté­telezettnél. A lakossági kiadások 11 milliárd koronával haladták meg a tervezett szintet. Ez belpiaci egyensúlyhiányt okozott, különösen az év végén. A lakosság egy részé­nek vásárlói viselkedését befolyá­solta az a szóbeszéd, miszerint a nagykereskedelmi árak átalakítá­sa a kiskereskedelmi árak módosu­lását vonná maga után. Évente jelentős költségvetési eszközök szolgálják a lakosság élet- színvonalának növekedését, speci­ális biztonságának megszilárdulá­sát. Például 1988 nem beruházási jellegű kiadásai - a szolgáltatások javítására stb. - 180,8 milliárd koro­nát tettek ki, ez 6,7 milliárd koroná­val több az előző évinél. Növekedés állapítható meg az iskolaügy, az egészségügy, a szociális biztosítás, és a kultúra esetében is. Azonban ezen a területen sem haladhatunk csak a ráfordítások növekvő dinami­zálása útján, hanem keresni kell a gazdaságosabb, célszerűbb fel- használás lehetőségeit is. Elmaradtunk a lakásépítési terv­feladatok teljesítésében - 15 000 la­kással készült kevesebb. Nem merí­tettük ki a lakáskorszerűsítésre szánt pénzeszközöket, ami e terüle­ten a felkészületlenségről árulkodik. A kedvező nemzetközi helyzet to­vábbi szilárdulásának köszönhetően csökkentek a védelmi kiadások, s ez az irányzat kedvezően befolyásolja az idei és a jövő évi költségvetés alakulását is. Pénzügyi és költségvetési politi­kánkat továbbra is a gazdasági egyensúly erősítésének szolgála­tába kívánjuk állítani. A pénzgaz­dálkodási szervek az eddiginél kö­vetkeztesebben fogják érvényesíte­ni a pénzügyi egyensúlynak, a haté­konyságnak, és a befektetett pénz­eszközök megtérülésének igénye­sebb kritériumait, s ezt már a tervek előkészítése során is, nemcsak tel­jesítésük ellenőrzésekor. A Szövetségi Gyűlés népgazdaságunk helyzetéről tanácskozott (Folytatás az 1. oldalról) szövetségi miniszterelnök lépett a szónoki emelvényre, s előterjesz­tette beszámolóját népgazdaságunk helyzetéről és az időszerű gazdasá­gi feladatokról. Utána Jan Stejskal szövetségi pénzügyminiszter megindokolta a kormány határozati javaslatát az 1988. évi állami zárszámadás jóvá­hagyására. A déli szünet után az ülést Zbynék ¿alman, a Szövetségi Gyűlés alelnöke vezette. A Nemzetek Kamarája állandó bi­zottságainak véleményét az előter­jesztett kormánybeszámolóról és a zárszámadásról Csémi József képviselő, a Népi Kamara bizottsá­gaiét Jirí Bezeóny képviselő foglal­ta össze előadói jelentésében. Mindketten rámutattak: a kormány beszámolójának megvitatására való felkészülés során a képviselőknek alkalmuk nyílott arra, hogy a nép­gazdaság összefüggéseit az egyes ágazatok eredményeinek szem­pontjából vizsgálják meg. Vonatko­zik ez az állami zárszámadás egyes fejezeteinek megvitatására is. A képviselők a bizottságok ülésein főként saját tapasztalataik alapján rámutattak arra is, hogy az átalakí­tás alapelvei lassan és következet­lenül jutnak érvényre a központi szervek és a gazdasági szervezetek gyakorlati tevékenységében. A bi­zottságok nem elégedettek a tudo­mányos-műszaki fejlesztés gyakor­lati eredményeivel sem. A képvise­lők foglalkoztak az emberi környezet helyzetével, és egyértelműen síkra szálltak Adamec miniszterelnöknek a közép-európai környezetvédelmi rendszer létrehozására irányuló kezdeményezései mellett. A szövetségi miniszterelnök be­számolója és a pénzügyminiszter indoklása fölötti vitában elsőként fel­szólaló Alois Húla képviselő támo­gatásáról biztosította a kormányt, a népgazdaság időszerű feladatai megvalósítását célzó erőfeszítései­ket. A csehszlovák népgazdaság szerkezeti változtatásának helyzeté­vel s ezzel összefüggésben a célok világos megjelölésével foglalkozott Slavoj Brokes képviselő. A tüzelőa­nyag- és energiagazdálkodás szín­vonaláról Jozef Trangos képviselő szólt. Drahomír Kíenek képviselő felszólalásában a környezetvédelem feladataival foglalkozott egyes ki­emelt ipari aglomerációk feltételei közt. A mezőgazdasági beruházá­sok hatékonysága és az ökológiai problémák megoldása közti össze­függéseket elemezte felszólalásá­ban Véra Stuhlíková képviselő. Fe­kete József képviselő felszólalásá­ban a Gabcíkovo-Nagymaros Víz­lépcsőrendszer megépítésének, s e közös beruházás energetikai, vízgazdálkodási, mezőgazdasági je­lentőségét hangsúlyozta. Rámuta­tott, hogy a közös vízlépcsőrendszer felépítése biztosítja a Csallóköz ár- vízvédelmét is. Annak a véleményé­nek adott kifejezést, hogy a nagy­marosi vízlépcső-építkezés két hó­napra történt egyoldalú leállítása el­lentétben áll az 1978-ban megkötött államközi egyezménnyel. Indítvá­nyozta, hogy a Szövetségi Gyűlés juttassa el állásfoglalását a magyar Országgyűlés képviselőihez, felszó­lítva őket, hogy segítsék elő az 1978. évi szerződés teljesítését. A déli szünet után felszólaló Si­mon ékoviera képviselő arra muta­tott rá, hogy a mezőgazdasági-élel­miszeripari komplexum az átalakítás kezdeteitől fogva következetesen teljesíti a nyersanyag-megtakarítási feladatokat. Jaroslava Őimúnková képviselő a belkereskedelem fo­gyasztási cikkekkel és élelmiszerek­kel való ellátása folyamatosságának fontosságáról és a készletgazdálko­dás problémáiról szólt. Az élelmi- szer-ipari fejlesztés egyes tapaszta­latait ismertette Jirina Bocková képviselő. Éva Silvanová képviselő a szociálpolitika és az erőforráskér­dés összefüggéseire hívta fel a fi­gyelmet. A soron levő felszólaló, Hana Návratová képviselő a cseh­szlovák oktatásügy igényei haté­kony kielégítésének, e terület sze­mélyi és anyagi feltételei megterem­tésének fontosságát hangsúlyozta. A vita végén felszólaló Lumír Sak- mar, Stanislav Toms, Jirí Neubert, Vlastimil Bares és Pavel Jónás és Lubomír Strougal képviselők ugyancsak állást foglaltak. A vita illetve a zárszó és-a feltett kérdések megválaszolása utána két kamara képviselői egyhangúlag jó­váhagyták a miniszterelnök beszá­molójával, a pénzügyminiszter in­doklásával, valamint a Gabcíkovo -Nagymaros Vízlépcsőrendszerrel kapcsolatos határozati javaslatot. A Szövetségi Gyűlés kamarái ma további törvényjavaslatok megvita­tásával folytatják munkájukat. SOMOGYI MÁTYÁS A Szövetségi Gyűlés határozata a csehszlovák államszövetség 1988. évi állami zárszámadásáról A Szövetségi Gyűlés állásfoglalása a Gabcíkovo-Nagymaros közös csehszlovák-magyar vízerőmű építéséről ÚJ SZÚ 2 1989. VI. 21

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom