Új Szó, 1989. május (42. évfolyam, 102-126. szám)

1989-05-11 / 109. szám, csütörtök

A hatékonyság jegyében Anyagi ösztönzés a dunamocsi Dunai Flotta Efsz-ben Az SZLKP Központi Bizottságának postájából A hivatal van az emberekért... A nemzeti bizottságok nap nap után hatnak társadalmunk életére. Ez az a fórum, amelyen az állampolgár gyakorlatilag közvetlen kapcsolatba kerül az államhatalommal. A ,,hivatal-állampolgár“-kapcsolat ezért felette idő­szerű. elsőrendű és nagyon érzékeny politikai kérdés. Az említett kötődés­ben az államhatalom mindig konkrét személyek, a nemzeti bizottságok munkatársai közvetítésével mutatkozik be. Ók személyes felelősséggel tartoznak ennek a kapcsolatnak magas fokú kulturáltságáért, társadalmi elkötelezettségért, a politikai etikáért és az igazságosságért. Többnyire ez így is van. Az SZLKP Központi Bizottságának címzett lakossági levelek azonban problémákra is felhívják a figyelmet. Az egyik vagy a másik fél hibájából elég gyakran előfordulnak olyan torzulások, amelyeknek kárát vallják a szocialista politikai és erkölcsi értékek. így van ez főleg azokban az esetekben, amikor egyes szervezetek a lakossági ügyekkel kapcsolatban bürokratikusan hivatalos magatartást tanúsítanak. Az új gazdasági mechanizmus feltételei közepette valamennyi me­zőgazdasági üzem elsődleges ér­tékmérője a hatékonyság. Legyen az egységes földműves-szövetkezet vagy állami gazdaság, létezni és fejlődni csak a termelési költségek csökkentése mellett lesz képes. Eh­hez a gazdasági vezetőknek egy­részt olyan termelési programot és szerkezetet kell kialakítaniuk, amely a helyi feltételek között jövedelme­ző, másrészt a feladatok elvégzésé­ben anyagilag is érdekeltté kell ten­niük a tagságot. A személyes érdekeltség alapel­vét Kiss Sándor, a dunamocsi (Mo- ca) Dunai Flotta Efsz alelnöke rövi­den, de annál tárgyszerűbben egyetlen mondatba tömörítette.- Az embereket akkor ösztönöz­zük gyors és jó minőségű munkára, ha biztosítjuk számukra a feladat elvégzésének feltételeit, ha ponto­san ismerik a minden tekintetben reális elvárásokat, s tudják, hogy a munkájukért mit kapnak. CÉLPRÉMIUMOK SZÜKSÉG SZERINT Nem véletlenül említette az elnök az anyagi érdekeltséget. Ugyanis Pinke Imre üzemgazdásszal és Tü­csök Ilona bérelszámolóval éppen az egyéni érdekeltség elmélyítésé­nek és kiszélesítésének lehetősége­it vettük számba. Ezek más mező- gazdasági üzemekhez hasonlóan Dunamocson is a figyelem közép­pontjába kerültek.- A célprémium kiírásával először 1987-ben próbálkoztunk, mégpedig sikerrel - kezdte az üzemgazdász. - A kísérletre a húsz hektáron ter­mesztett korai burgonya kényszerí- tett. Amint ismeretes, ennek ülteté­sére a kedvező márciusi időjárást kell kihasználni, hogy az elsők kö­zött jelentkezhessünk a piacon. Az emberekkel megbeszéltük a dolgot. Elfogadták a feltételeket, mi pedig megteremtettük a lehetőségeket, hogy folyamatosan dolgozhas­sanak. Tücsök Ilona folytatta:- A csoport tagjai a jó minőség­ben elvégzett munkáért előre meg­A Csehszlovák Államvasutaknál a nyári időszámítás a CSSZSZK kormányának határozata értelmé­ben 1979. április 1-jétől érvényes. Ennek kezdetét az ENSZ Európai határozott munkadíjat kapnak. Füg­getlenül attól, hogy hány napot, illet­ve naponta hányórás műszakot dol­goztak le. A vállalkozók természete­sen előre tudják, hogy a cél a munka időtartamának a lerövidítése, s ezért igyekeznek a munkanapokat maxi­málisan kihasználni. Magától értető­dik, hogy eleve olyan vállalkozókat keresünk, akik az átlagosnál többet akarnak keresni, s ezért cserébe hajlandók a szokásosnál többet dol­gozni. A korai burgonyát az idén már harmadszor - és ezúttal háromszor nagyobb területen - ültették el cél- prémiumos szerződés alapján, s párhuzamosan más munkáknál is kipróbálták az ösztönzés e formáját. Például a napraforgó vetésénél, va­lamint két negyvenhektáros terület istállótrágyázásánál, egy négytagú csoport pedig célprémiumos szerző­dés alapján végzi a szarvasmarhák körmözését. A rendes munkanapo­kon kívül, ha úgy felel meg nekik, a vállalkozók akár szombaton vagy vasárnap is dolgozhatnak.- Ahol nincs célprémiumos rend­szer, ott a hagyományos ösztönzést alkalmazzuk - mondta Szalai László mérnök, növénytermesztési ágazat­vezető. - Például az a három cso­port, amelynek tagjai három külön­böző helyen ma a szemes kukoricát vetik, munkadíjuk egy részét a telje­sítmény után, a másik részét pedig a kelést követően, a minőség szerint kapják. Ez a vezetők számára több­letmunka, de nincs más megoldás. BRIGÁDFORMA ÉS MEGVONÁSOK A szövetkezetben a brigádformát alkalmazó első két kollektíva 1987- ben alakult. Példájukat ez idáig egyetlenegy sem követte, annak el­lenére, hogy a tapasztalatok pozití­vak voltak.- A kocagondozókkal kötöttünk szerződést. A két négytagú csoport kollektív munkadíja az eredményes­ség függvénye. A munka szervezé­sébe és egyéb, a csoport tagjainak munkájával összefüggő kérdésekbe nem szólunk bele. A két csoport közül a brigádformát abban érvé­Gazdasági Bizottsága határozza meg, s ezt valamennyi ország elis­meri. így ezt Csehszlovákia is köte­les betartani, az államvasutak pedig menetrendjükben érvényesíteni. hez is. A közép-európai időről a nyá­ri időszámításra történő áttérés, va­lamint annak visszaállítása az autó­buszközlekedésben nem okoz fenn­akadást. mok idején a fogyasztás 150-400 megavattai nő. Ismereteink alapján azonban el­mondhatjuk, hogy a nyári időszámí­tás bevezetésével a csehszlovák energiaipar havonta mintegy 0,5 százalékos energia-megtakarítást érhet el, ami jelenleg kb. 200 millió kilowattórát jelent. Meg kell azonban mondanunk, hogy a nyári időszámí­tás bevezetésének első 14 napjában ez az eltolódás a reggeli csúcsfo­gyasztás mértékét növeli és na­gyobb igényt támaszt az áramellátó rendszerrel szemben. Ha a nyári időszámítás bevezetését két héttel elhalasztanák, nagyobb árammeg­takarítást érhetnénk el. nyesítik nagyobb hatékonysággal, ahol a közösség állandó maradt. Az új tagok beilleszkedése ugyanis bi­zonyos időt igényel, és ez hátráltatja a brigádforma alkalmazását - mondta a bérelszámoló, majd az üzemgazdász így folytatta:- Az önelszámoló gazdasági egy­ségként vezetett takarmányszárító­ban most szeretnénk bevezetni a brigádrendszerű munkaszervezést és díjazást, de a kollektíva egyelőre nem akarja elfogadni a feltételeket. Az ott dolgozókkal folytatott eszme­cserék során olyan kérdések kerül­tek napirendre, mint például a takar­mányok kaszálása és szállítása, a termesztés hatékonysága stb. A folyamatos szállítás és a takar­mány minősége ugyanis a szárító­ban dolgozók munkájának eredmé­nyességét nagyban meghatározza. A problémát természetesen meg­oldjuk, a példával csak érzékeltetni akartam, hogy a brigádforma alkal­mazása összetett kérdés. Csak ak­kor eredményes, ha az egymásra utalt csoportok kapcsolatát szintén tisztázzuk. Ahol, és ameddig ez nem megoldott, ott inkább a megvonáso­kat alkalmazzuk. Mint például a fejőknél és a hizlal­dákban dolgozóknál. A fejők az első minőségi osztályba sorolt tejért lite­renként három fillér prémiumot kap­nak, a harmadosztályú tejért pedig öt fillér büntetést fizetnek. Sőt, a te­lep zootechnikusa már a másodosz­tályú tej esetében is büntetést fizet. Az esetleges vizezésért a havi kere­set tíz százalékát vonják el. A hizlal­dában a munkadíj az állatok súly- gyarapodásától függ. Ha az átvevő csökkenti a felvásárlási árat, mert piszkosak az állatok, a gondozó ál­latonként meghatározott összegű büntetést fizet. Ez a rendszer Mellen Antal mér­nök ágazatvezető szerint egyelőre ösztönző, de idővel - az érdekeltség növelése céljából - a jutalmak és büntetések összegét egyaránt nö­velni kell. TELJESÍTMÉNYBÉR VAGY ÓRABÉR A legnagyobb bizonytalanság a gépjavítók bérezésében van, pon­tosabban az ösztönzés mikéntjében. Kiss Sándor korábban e szakaszon dolgozott, így a problémát alapjai­ban ismeri.- Az órabér egyértelmű, de nem jó. A kitanult és hozzáértő szakem­berek, elsősorban a fiatalok többsé­ge otthagyja a műhelyt, mivel trakto­rosként többet keres. A megoldást a teljesítménybérezés jelentené. Ugyanazt a munkát kevesebb javító is elvégezné, így a fizetéseket emel­ni tudnánk.-Tehát be kell vezetni a teljesít­ménybérezést...- Valóban, és erre már határozat is van, de a dolog nem ilyen egysze­rű. A gépgyártóktól már kikértük a javítások normaóráit, és néhány szövetkezetei is végigjártunk, hogy lássuk, másutt mennyire jutottak a teljesítménybérezéssel. Sajnos azt tapasztaltuk, hogy valóban be­vált és hatékony formát eddig szinte sehol nem alkalmaznak.- Lemondtak a határozat teljesí­téséről?- Nem. Hozzáláttunk a saját nor­marendszerünk kidolgozásához, de ez nagyon bonyolult feladat. Figye­lembe kell venni, hogy egyelőre nincs központi gépjavítónk, viszont létezik alkatrész-, sőt szerszámhi­ány, ami a javításokat nehezíti. Van­nak régi, teljesen elhasználódott gé­peink, amelyek javítása az átlagos­nál több időt igényel. A bonyolult rendszerbe be kell építeni a soron kívüli feladatokat, vagyis a munka közben meghibásodó és azonnali javítást igénylő gépek orvoslásának kérdését is.- És amíg mindezzel elké­szülnek?.- Addig igyekszünk következete­sebben ügyelni a munkaidő kihasz­nálására. A másik feladat, hogy a teljesítményekért adható jutalmat mindenütt igazságosan és ösztön­zően osszuk el. Vagyis az átlagosan harminc százalékból ki-ki érdemei szerint részesedjen. Ne legyen egyenlősdi, aki többet dolgozik, hadd keressen többet. Az átlagnak akár a háromszorosát, ha egyszer megérdemli. EGRI FERENC F. B. bratislavai lakos leveléből kiviláglik, hogy milyen herce-hurcá- nak van az állampolgár kitéve még olyan esetekben is, amikor cselek­vése teljes összhangban áll a társa­dalmi érdekkel. A levélíró segítséget kért az SZLKP KB-tól lakáscseréje lebonyolításában. Megírta, már több mint egy éve kéri Bratislava II. vá­roskerületi nemzeti bizottságának lakásosztályát és a Slovnaft vállala­tot, hogy az I. kategóriába tartozó 3 szobás lakását kicserélhesse egy számára megfelelő kisebb lakásra. Anyja halála után ugyanis egyedül maradt a nagy lakásban. Kérvényei­vel és a „hivatalok“ többszöri sze­mélyes megkeresésével csak azt ér­te el, hogy lakbérét túlméretezettség címén 331 koronáról felemelték 667 koronára. Panasszal fordult az SZSZK Népi Ellenőrzési Bizottságá­hoz is, amely ugyan nem állapította meg a jogszabályok megsértését a lakbér kiszámításánál, viszont azt igen, hogy a lakásalap nem gazda­ságos kihasználásáról van szó. En­nek alapján a levélíró polgárjogi eljá­rást kezdeményezett a lakáshaszná­lati jog hatálytalanításáért. Megfizet­te az előírt illetéket is, csakhogy a lakástörvény értelmében a nemze­ti bizottságot felkérhesse kisebb la­kás kiutalására. A huzavona azon­ban folytatódott. Ezért 1988 októbe­rében az SZLKP Központi Bizottsá­gához fordult segítségért. A panasz­levelet kivizsgálta a Bratislavai Fő­városi Nemzeti Bizottság lakásosz­tálya. A kivizsgálásból az követke­zett, hogy F. B. lakásával a Slovnaft vállalat rendelkezik. A hatályos jog­szabályok a városkerületi nemzeti bizottság számára nem tették lehe­tővé az ügyben történő beavatko­zást és törvényszerűnek bizonyult a lakbér összegének megállapítása is. A „szépséghiba“ csak az volt, hogy a városkerületi nemzeti bizott­ság lakásosztálya nem változtatott a törvény szigorán, noha a kezde­ményező fél a panasztevő volt, s lakbérét megemelte. A fővárosi nemzeti bizottság lakásosztálya ezért ezt a döntést hatálytalanította és 1988. augusztus 1 -jétől az erede­ti összegben, vagyis 331 koronába határozta meg a lakbér szintjét. Az érdekelt lakásosztályok a Slovnafttal megegyeztek, hogy az egész ügyet mindkét fél megelégedésére ren­dezik. Egyszóval F. B. „kálváriájáért“ a hatályos jogszabályok felelnek. Csakhogy ennek az ára nemcsak az idegeskedés és az időveszteség volt, hanem hozzávetőleg 5000 ko­rona ráfizetés is. S nyilván egy na­gyobb család is feleslegesen hosszú ideig volt kénytelen várni a számára megfelelő nagyobb lakásra. Az ille­tékes szerveknek el kell gondolkod­niuk az ilyen jogszabályok fölött, hogy azokat összehangolják a gya­korlattal. xxx A zilinai Ján C. segítséget kért abban az ügyben, hogy rokonát, Justina C. T-t bocsássák el a zilina- vlcincei nyugdíjasotthonból, mivel ott akarata ellenére tartják. Justina C. elbocsájtását már kétszer kérte írásban. Erre azonban nem került sor, mivel jogképtelennek minősítet­ték. A levélíró követelte, vessenek véget hozzátartozója személyes szabadsága törvénytelen korlátozá­sának, hogy így a továbbiakban szü­lőfalujában örökösei gondozhassák. A levél kivizsgálására felkértük a zilinai járási pártbizottságot. A ki­vizsgálás teljes egészében meg­erősítette Ján C. állításait. Megálla­pítást nyert, hogy a zilinai járásbíró­ságon ugyan per folyik Justina C. jogképtelenné nyilvánításáról, de az eljárás még nem fejeződött be. Jus­tina C. ezért jogképes és a magáné­letébe történő, akaratával ellenkező bármiféle beavatkozás, vagyis ott- tartása a nyugdíjasotthonban is, jog­ellenes, korlátozza személyi sza­badságában. A Zilinai Jnb szociális osztálya megtette a szükséges lépé­seket,. és Justina C. elhagyhatta a nyugdíjasotthont. A korábbi hely­zetet nyilvánvalóan jogsértően elő­idéző személyek ügyét kivizsgálásra átadták a járási ügyészségnek. xxx Előfordul azonban, hogy a nem­zeti bizottságok munkatársait akkor is megvádolják, ha szigorúan ra­gaszkodnak a hatályos jogszabá­lyok megtartásához. Ez főleg olyan esetekben fordul elő, amelyekben nem lehet enyhíteni a törvény szigo­rán, s ugyanakkor az állampolgár úgy érzi - célzatosan megkárosítják, így volt ez a svidníki M. P. ügyében is, aki segítséget kért, hogy családi háza építéséhez állami hozzájáru­lást kapjon. Panaszt emelt a városi nemzeti bizottság dolgozóinak „ér­zéketlen“ magatartásával, valamint a Svidníki Járási Nemzeti Bizottság­gal szemben is, amely - állítása szerint - sérti érdekeit. A kivizsgálás megállapította, hogy az adott hely­zetet maga a panasztevő idézte elő, mivel családi háza építéséhez jogér­vényes építkezési engedély nélkül fogott hozzá. Ez önmagában is kihá­gás, s az építkezési törvény értel­mében ez esetben az állami hozzá­járulás nem adható meg. Még akkor sem, ha az építkezést utólag törvé­nyesítik. Ilyen esetekben kivételek­ről sem lehet szó, amiről a levélírót tájékoztatta az SZSZK Pénzügymi­nisztériuma is. A panasztevővel egyébként közöltük, hogy a párt­szervek nem helyettesítik az állami szerveket és döntéseiket nem vál­toztathatják meg. A törvények pedig minden állampolgárra egyformán vonatkoznak. xxx „A helyi nemzeti bizottság nem törődik a lakosokkal, közömbösen viseltetik mindennapos problémáik iránt“ - írta levelében J. H., a Seni- cai járás Plavecky Peter községé­nek lakosa. Nem első ízben mutatott rá arra, hogy nem működnek egyes lakossági szolgáltatások, nem tart­ják meg a nyitvatartás óráit, rossz az autóbuszközlekedés stb. Az SZLKP Központi Bizottsága a panaszt kivizsgálásra elküldte a Senicai Jnb Népi Ellenőrzési Bi­zottságának. A kivizsgálás eredmé­nye szerint a kisközségben sok vo­natkozásban más a helyzet. Igazo­lást nyert, hogy a hnb a lehető legnagyobb igyekezetet fejti ki a la­kossági szükségletek kielégítésére. Több szolgáltatást rendszeresen el­lát a kommunális üzem, néhány to­vábbit pedig a jóváhagyott koncepci­ónak megfelelően létrehoznak. A la­kosok a Z akció keretében felépítik az új élelmiszerboltot. Persze, más kisközségekhez hasonlóan itt is vannak problémák, de ezekért nem hibáztatható sem a hnb, sem a la­kossági aktivitás hiánya. Ezek a problémák inkább bizonyos gaz­dasági körülményektől függnek. A kivizsgálásból az is kitűnt, hogy a község más kezdeményező és igyekvő lakosaitól eltérően, éppen a panasztevő az, aki nemigen veszi ki a részét a közös munkából, a köz­ség szépítéséből, s nem hajlandó együttműködni a helyi nemzeti bi­zottsággal sem. Ebben az esetben is igazolást nyert, hogy az ilyen jellegű „bírálat“ nem segít, hanem inkább eltanácsol és elkedvetlenít. xxx Az említett példákból az követke­zik, hogy a nemzeti bizottságoknak nagy szerepük van a lakosság szo­cialista rendszerrel kapcsolatos né­zeteinek és viszonyának formálásá­ban. Ezért nem engedhetjük meg azt, hogy következetlenül dolgozza­nak, közömbösek legyenek akár az apró-cseprő lakossági gondokkal szemben is. _hon A CSSZSZK Belügyi és Környezetvédelmi Minisztériuma Az autóbuszközlekedésnek a népgazdaság érdekeivel párhuza­mosan kell történnie, így elengedhe­tetlen, hogy menetrendjében a nyári időt érvényesítse. Alkalmazkodnia kell az államvasutak menetrendjé­Szövetségi Fűtőanyag- és Energiaipari Minisztérium Az időeltolódás elsősorban az áramfogyasztás napi diagramjá­ban okoz változásokat. A nyári idő­számítás bevezetésének hatására csökken az esti órák elsősorban a világítás következtében fellépő áramfogyasztása. Egyes időszakok­ban ez 6-8 százalékot, azaz 600-750 megawattot jelent. Más napszakokban azonban a nyári időszámítás bevezetésével az áramellátást biztosító hálózat jó­val nagyobb megterhelésével kell számolni. így van ez - főleg a beve­zetését követő hét folyamán - a kora reggeli órákban. A fény és hőmér­sékleti viszonyoktól függően a reg­geli 6, valamint 7 óra körüli maximu­Miért vezetik be a nyári időszámítást már tavasszal? A nyári időszámítás bevezetésével kapcsolatban sokan fordultak a sajtó­hoz, elpanaszolva, hogy nagyon korán kell kelniük, kialvatlanok, munka közben álmosak. A korai ébredéstől szenvednek a gyerekek is. főleg azok, akik naponta ingáznak. Mivel a nyári időszámítás a népgazdaság több ágazatát is érinti, megkérdeztük ezért tez illetékeseket, mivel jár annak bevezetése, s miért érvényes már tavasztól? Szövetségi Szociális és Munkaügyi Minisztérium A közép-európai időről a nyári időszámításra történő átmenet, va­lamint annak visszaállítása, mindig szombaton éjfélről vasárnapra virra­dóra történik. Ezt azért tesszük, hogy minél kevesebb mértékben za­varjuk meg népgazdaságunk, a köz­lekedés folyamatos működését, s a műszakok meghosszabbodása, ill. rövidülése minél kevesebb dolgo­zót érintsen. . Jelenleg minisztériumunk a rugal­mas munkaidőkezdés tervezetén dolgozik, amely lehetővé teszi az alkalmazottaknak, hogy maguk vá­lasszák meg a munka felvételének kezdetét. ^ ^ Szövetségi Közlekedési Minisztérium

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom