Új Szó, 1989. május (42. évfolyam, 102-126. szám)
1989-05-11 / 109. szám, csütörtök
Reformok útján a bolgár mezőgazdaság Ne csak dicsérd a falut - élj is ott Bulgáriában a címben jelzett szemlélet térhódítását szeretnék elérni. Eddig az a nézet volt az uralkodó, amit a legjobban ez a mondás fejez ki: dicsérd a falut, de azért élj inkább városon. Főleg a fiatalabb nemzedék vallja ezt, amely elsősorban iskolaévei alatt belekóstolt a kényelmesebb városi életmódba, s az nem jelentett elég vonzerőt a számára, hogy vidéken jobb a levegő. A Trud szakszervezeti lapban közölt felmérés adatai szerint a vidéken élő fiatalok 24 százaléka elégedetlen munkakörülményeivel, 27 százalékuk szívesebben dolgozna más népgazdasági ágazatban és csak 34 százalékuk végez a képesítésének megfelelő munkát. Egy másik kiadványból származó adat szerint a népgazdaság egyik kulcságazatát jelentő agrárszektor és az élelmiszeripar adja a bruttó nemzeti termék mintegy 30 százalékát, illetve a nemzeti jövedelem 25 százalékát, foglal helyet. Ezzel függ össze az is, hogy a szocialista országokhoz viszonyítva Bulgáriában meglehetősen rossz a traktorokkal való ellátottság. Ráadásul korábban 32 üzemben gyártottak traktorokat, jelenleg azonban ezeknek már csak a fele termel. Nyilvánvalóan olyan gondok ezek, amelyek évek során gyülem- lettek fel és az adminisztratív-utasí- tásos irányítási rendszer „eredményei“. A legfelsőbb bolgár párt- és állami szervek az utóbbi időben behatóan elemezték a mezőgazdaságban kialakult helyzetet, s azt a bolgár társadalomban lezajló gyökeres változásokkal összefüggésben vizsgálták. Közismerten a bolgár társadalom az ottani sajátosságokat és a nép érdekeit kifejező preuszt- rojsztvát - a. peresztrojka bolgár megfelelője - hajt végre. Ez a folyamat tavalyelőtt nyáron indult útjára; ekkor a pártvezetés politikai és gazdasági reformokat hirdetett meg, Szófia távlati fejlesztési terve azzal számol, hogy a főváros népessége az ezredfordulóra eléri az 1 260 000 főt. A képünkön látható Ifjúság lakótelepen is nagyon sok, vidékről a fővárosba költözött fiatal talált otthonra. (ŐSTK-felvétel) viszont az összberuházások alig 8 százalékát fordítják ennek az ágazatnak a fejlesztésére (a Szovjetunióban és Csehszlovákiában ez 20 százalék felett mozog). Viszonylag kis összeg jutott tehát a termelés bővítésére és korszerűsítésére, s a rendelkezésre álló eszközöket sem a leggazdaságosabban használták fel. Ebben nem a termelők voltak ludasak, hanem elsősorban a megmerevedett adminisztratív-direktív irányítási rendszer, amely részletekre kiterjedő utasításaival bénítólag hatott minden jószándékú kezdeményezésre. A bolgár szaksajtó az utóbbi időben egyre gyakrabban cikkezett arról, hogy a korábban létrehozott agrár-ipari komplexumok is e utasításos rendszer torzszülöttjei. Bulgária szerte 280 ilyen hatalmas komplexum jött létre, s a hozzájuk tartozó szövetkezetek kezdetben megőrizték gazdasági önállóságukat, később azonban a döntések 80 százalékát már a komplexum vezetősége hozta, s ez növelte a szakadékot az irányítók és a termelők között. Az agrár-ipari komplexumok célja éppen az lett volna, hogy csökkentsék és távlatilag felszámolják a falu és város között meglévő különbségeket. A Szofijszkije No- vosztyi egyik közelmúltban megjelent számában úgy vélte, hogy ezek az eltérések most talán még szem- beötlőbbek. „Vajon miért adunk az államnak több száz liter tejet naponta, ha mi a falusi boltban csak hetente egyszer vásárolhatunk joghurtot, nincs elég vajunk, tejfölünk és húsunk sem, pedig ezeket mi magunk állítjuk elő?“ - idézte a lap a falusi parasztok kérdéseit. Egyre gyakrabban érték bírálatok a szakminisztériumot amiatt is, hogy hatalmas földterületek hevernek parlagon, s Bulgária az egy lakosra eső megművelt földterület tekintetében bizony nem az élmezőnyben amelyek a gazdaságtól a szellemi szférán át a jogrendszerig terjedtek. A cél Bulgáriában is egy új szo- cializmusmodell kialakítása, amely megfelel a mai modern kor igényeinek. A bolgár modell megvalósítása két évvel ezelőtt a júliusi koncepciónak nevezett dokumentum alapján kezdődött meg. Az egyes területeken különböző gyorsasággal haladt a reformkoncepció megvalósítása, s gazdasági területen a változások már most messzebbre jutottak, mint ahogy a koncepció előirányozta. Ez főleg az idén január elején életbe lépett 56. számú minisztertanácsi törvényerejű rendeletnek és a hozzá kapcsolódó végrehajtási utasításnak köszönhető. Ennek az a lényege, hogy rugalmasabbá teszi, cégesíti az állami vállalatokat, amelyek ezentúl egyszemélyi, kollektív vagy társasági alapon működő cégek (bolgárul firma), s bármilyen gazdasági tevékenységet végezhetnek, kivéve a törvény által tiltottakat. A cég olyan új típusú gazdasági formáció, amely a gazdasági tevékenység alapvető, szervezetileg, va- gyonilag és szociálisan különálló formája, s lehet állami, szövetkezeti vagy körzeti, azaz nemzeti bizottsághoz tartozó cég. A cégek megalapításának feltételeit, tulajdonjoguk formáit, a csőd fogalmát és a csődbe ment cégek felszámolásának rendjét, a cég és az állam viszonyát öt fejezetben taglalja a rendelet. A megkötés csak az, hogy a cégalapítónak személyesen is részt kell vennie a vállalkozásban és egy személy nem tarthat többet tíz alkalmazottnál. Engedélyeztetni egyik típusú vállalkozást sem kell, csupán bejegyeztetésére van szükség. Az intézkedésekkel egyidőben bejelentették, hogy az év első felében harminc vállalat szűnik meg- főleg a nagy környezetszennyezők- vagy költözik vidékre. Némileg ez is leállíthatja a tömeges városbaköltözés folyamatát, áttörés e tekintetben azonban csak a BKP Központi Bizottságának a mezőgazdasági politikáról megtartott múlt heti ülésén elfogadott határozatok megvalósításától várható. A Todor Zsivkov által ismertetett beszámoló kritikusan feltárta a gondokat és rámutatott arra, hogy az eddigi modell fokozatosan elavult, ezért a mezőgazdaságban csökkent a hatékonyság. Itt is, mint a gazdaság egyéb területein, szerkezeti változásokra van szükség, a meglévő agrár-ipari vállalatokat szintén cégesíteni kell. Olyan cégeket kell kialakítani, amelyeknek korszerű az anyagi-műszaki bázisa,-az önigazgatás elvén működnek, teljesítményhez kötött bérezést alkalmaznak és kihasználják a bérleti szerződés nyújtotta lehetőségeket. A kísérleti jelleggel létrehozott ilyen brigádok első tapasztalatai jók és az új elvek alkalmazásával a munkatermelékenység 30 százalékkal magasabb, mint a hagyományos agráripari komplexumokban. Az ülésen ismertetett beszámoló szorgalmazta, hogy a hegyvidékeken csoportoknak vagy családoknak akár 50 évre is adják ki megművelésre a földet. Az új mezőgazdasági egységeket ezentúl agrárgazdaságoknak nevezik, s mint az ülésen is hangsúlyozták, nem szeretnék, ha csak az elnevezés változna, hanem valóban korszerű mezőgazdasági termelőszervezetek jönnének létre. Számolnak azzal is, hogy az agrár- gazdaságok más árutermelőkkel együtt részvénytársaságokat alakítanak és mezőgazdasági börzéket hoznak létre, majd a nyereséget a részvények arányában osztják szét. Mindebből látható, hogy a bolgár falu gyökeres változások küszöbén áll. A központi bizottság ülésén ismertetett beszámoló jelenti a mező- gazdaságban várható változások kiindulópontját és a zárszóban is elhangzott, hogy ezeknek késedelem nélkül meg kell történniük. Az ülés javasolta a kormánynak, hogy terjessze az államtanács elé azoknak a rendeleteknek a tervezetét, amelyek jogi-normatív úton szabályozzák az említett átfogó változásokat. P. VONYIK ERZSÉBET c KOMMENTÁLJUK §• A kommunisták és az átalakítás Az átalakítás folyamatában egyre többször kerül szóba a párt- alapszervezetek jelentősége és szerepe. Munkájuk hatékonyságának növelése elengedhetetlenül fontos, mivel társadalmunk átfogó, forradalmi átalakításának feladatai rendkívül nagy igényeket támasztanak mindannyiunk munkájával, de különösképpen a kommunisták helytállásával szemben. Ebből következik a kérdés, hogyan érvényesüljön pártunk vezető szerepe korunk reformtörekvéseiben? A hangsúly a kommunisták, a pártalapszervezetek felelősségére helyeződik, arra, hogy mennyire készültek fel a merészebb, nagyobb, igényesebb feladatok teljesítésére. Ahhoz, hogy ők legyenek a kezdeményezők, az úttörök, az élenjárók, le kell küzdeniük a szervezeti élet formalizmusát, félre kell tenniük a sablonokat, a rutint - keresniük kell az utat az emberekhez. Az emberek bizalmának megnyeréséhez, nézeteik és hozzáállásuk, magatartásuk formálásához arra van szükség, hogy biztos, helyes, másokat is meggyőző véleményük legyen. Tudjanak állást foglalni az elvi kérdésekben, hozzáértéssel érvelni, hogy megnyerjék az emberek tényleges támogatását. Az SZLKP KB áprilisi ülése a pártmunka minőségére a 8. ötéves terv feladatai teljesítése szempontjából is nagy figyelmet fordított. Rámutatott: a feladatok igényessége megköveteli, hogy még nagyobb hangsúlyt kapjon a párt tömegpolitikai munkája. Most, a XVIII. pártkongresszus előkészítésének időszakában a kommunisták, a pártalapszervezetek felelőssége még fokozottabb jelentőséget nyer. Az átalakítás valóra váltásához a termelés, a politikai és társadalmi élet minden szakaszán fontos, hogy lássuk, mi visz előbbre, mi jelenti a valóban jobb, hasznosabb, ésszerűbb munkát, s hogy a feladatok elvégzésének milyen a fontossági sorrendje. Ezt átgondolva kell teljesítésükbe bevonni mindenkit, akinek a munkájára szükség van, s akire számítunk. Az átalakításhoz az egészséges politikai, társadalmi légkört csak akkor és úgy tudjuk megteremteni, ha nem látszat- cselekvésre, hanem reális, kézzelfogható eredményeket hozó munkára ösztönözzük az embereket. A hozzáértés, a határozottság, a dönteni tudás, a munkaszeretet és a tettrekészség az, amivel ma a kommunisták a párt politikájának őszinte támogatására megnyerhetik dolgozó népünk széles rétegeit. Már elkezdődtek a párt tagjaival, tagjelöltjeivel folytatott személyes beszélgetések, amelyeket majd az évzáró gyűlések követnek. E beszélgetéseken minden kommunista őszintén számot kell hogy adjon a munkájáról,és arról is, hogyan, mivel kíván hozzájárulni társadalmunk átalakításához munka- és lakhelyén. E számvetések feltárják a párttagok tenniakarásában rejlő tartalékokat, felfigyeltetnek a szerény, a véleményüket valamiért ezidáig nem hangoztató, tehetséges, többre képes emberekre éppúgy, mint ahogy azokra is, akik minden lehetséges feladatot elvállaltak ugyan, de megbirkózni ezekkel nem akartak, vagy képtelenek voltak. Képességük, helytállásuk, magatartásuk szerint aztán a legtevékenyebbek kerülnek az új pártvezetőségek jelölőlistájára. Az évzáró taggyűlések, a plenáris gyűlések aztán a magasabb szintű pártszervekbe is javasolhatnak jelölteket, ha úgy látják, hogy vannak soraikban többre, nagyobb feladatok elvégzésére hivatottak. Ezekben a hetekben és hónapokban, az elkövetkező időszakban egyet kell tudatosítania minden kommunistának: Az átalakítás ösztönzője a párt. Ezért elengedhetetlenül szükséges, hogy tagjai ott haladjanak a megvalósítását segítő minden tevékenység élén, hogy ők legyenek e reformok, a társadalom fejlesztéséért folyó tevékenység kezdeményezői, irányítói és legtevékenyebb végrehajtói. KATÓCS GYULA A fennsíkon örülnek a sok csapadéknak Rövid tavaszi helyzetkép a Hosszúszói (Dlhá Vés) Efsz-ből Az elmúlt napokban, hetekben lehullott sok csapadék Kelet-Szlovákia számos mezőgazdasági üzemében gondot s károkat okozott. Nem örültek az ég bő áldásának a Pelsőci (Plesivec) Efsz-ben sem, hiszen néhol a Sajó is kilépett a medréből, és elárasztotta a közeli szántóterületek egy részét. Amíg a Sajó völgyében gazdálkodók sokallták az esőt, és izgatottan figyelték a folyó vízszintjének alakulását, addig néhány kilométerrel arrébb, a Pelsőc fölötti fennsíkon nem volt ok riadalomra. Ott ugyanis az évek óta szomjazó termőföld és az alatta levő vastag mészkőréteg minden cseppet gyorsan elnyel. Csupán az út menti árkokban felgyülemlett vöröses iszap, no meg a kies határ élénkzöld színe és frissessége jelezte, hogy néhány napja bőséges eső öntözte a tájat.- Jól jött ez a csapadék - vélekedtek a Hosszúszói Efsz dolgozói. Ferdinánd Zoltán mérnök, a szövetkezet elnöke is kimondottan örült a sok esőnek.- Nálunk a szárazság, az aszály lényegesen veszélyesebb, mint a sok csapadék - nyilatkozta. - Ha rendszeresen esik, akkor nem apadnak ki kutaink, s a növényzet is szépen fejlődik. Ellenkező esetben rendkívül nagy gondban vagyunk, hiszen a fennsíkon nincs miből öntözni, itt nincs bővizű patak vagy folyó. Tavaly, tavalyelőtt és korábban is általában szárazságra panaszkodtunk.. .- Ilyen szempontból tehát errefele az idei tavasz kedvező...- Eddig az, s nemcsak azért, mert jól megázott néhányszor a föld. A természet itt is korábban ébredt, mint máskor, s ezt mi, úgy érzem, ki is használtuk. A tavaszi munkákat szokatlanul korán, már március elején elkezdtük, s a hónap végére nemcsak a gabonaféléket sikerült elvetni, hanem a mákot és a takarmányrépát is, április végére pedig földbe került a siló- és szemes kukorica is. Amint látja - mutatott a dúsan zöldellő vetésekre - elégedettek lehetünk. A gabonafélékből tavaly rekordtermést, hektáronként 4,59 tonnát értünk el. Most is kecsegtető a kép, ismét szép termésben reménykedünk. Persze, ha később nem veri el a határt a jég, vagy nem fog szomjazni a növényzet. S még elégedettebbek lennénk, ha a vadak se okoznának tetemes károkat. Sajnos, a kukoricát néhol újravetettük, mert a vaddisznók az első vetést alaposan megdézsmálták. Természetesen az újabb munkák növelik a termelési költségeket. A határban szépen fejlődnek a takarmánynövények is. Az elnök elmondta, hogy megkülönböztetett figyelmet fordítanak erre az alapágazatra, hiszen az állattenyésztési eredményeket nagyban befolyásolja. A szövetkezetben a szarvasmarha-tenyésztés, ezen belül pedig a tejtermelés még nincs a kívánt szinten. A fejlődéshez, az eredményességhez pedig szükség van a jó minőségű takarmányra. Ezért tehát a rendkívüli igyekezet. A szövetkezet bohúfíovói zöldségkertészetében is szétnéztünk. Az ott szorgoskodó asszonyok elégedetten újságolták, hogy az ő termelési ágazatukban már érezni az átalakítás szelét, munkájukat kezdik jobban értékelni. - A vezetőink szerint most több hasznot hozunk a közösnek, mint eddig, pedig ugyanolyan területen gazdálkodunk, s lényegében ugyanazt termesztjük, mint eddig - jegyezték meg.' Az elnök kiegészítette őket. - Eddig a zöldségtermesztés nem volt rentábilis. Nos, az idén már megváltozott, illetve változó rendszabályokhoz alkalmazkodva biztatóbb a helyzet, úgy véljük, gazdaságosabban fogunk termelni. Nem kötöttünk eladási szerződést a Zeleninával, hanem a nemrég elfogadott új rendtartásunk szerint saját magunk árusítjuk az itt termelt árut. Revúcába s néhány közeli ipari üzem konyhájára hordjuk. Az eddigi számításokból úgy tűnik, nem fizetünk rá, ugyanakkor az ügyfeleink is jól járnak, mert friss zöldséget kapnak. Egyelőre nem nagy tétel ez, hiszen mindössze három és fél ezer csomó retket értékesítettünk így, s ezekben a napokban körülbelül ugyanannyi fej salátát adunk el, majd a paprika következik. Ha beválik a módszer, akkor nagyobb területen termesztünk majd zöldséget. A Hosszúszói Efsz-ben tehát reményteljes a mostani tavasz. A helyiek bíznak a jó folytatásban is. (gazdag) ÚJ SZÚ 4 1989. V. 11.
