Új Szó, 1989. május (42. évfolyam, 102-126. szám)

1989-05-11 / 109. szám, csütörtök

Reformok útján a bolgár mezőgazdaság Ne csak dicsérd a falut - élj is ott Bulgáriában a címben jelzett szemlélet térhódítását szeretnék elérni. Eddig az a nézet volt az uralkodó, amit a legjobban ez a mondás fejez ki: dicsérd a falut, de azért élj inkább városon. Főleg a fia­talabb nemzedék vallja ezt, amely elsősorban iskolaévei alatt belekós­tolt a kényelmesebb városi életmód­ba, s az nem jelentett elég vonzerőt a számára, hogy vidéken jobb a le­vegő. A Trud szakszervezeti lapban kö­zölt felmérés adatai szerint a vidé­ken élő fiatalok 24 százaléka elége­detlen munkakörülményeivel, 27 százalékuk szívesebben dolgozna más népgazdasági ágazatban és csak 34 százalékuk végez a képesí­tésének megfelelő munkát. Egy má­sik kiadványból származó adat sze­rint a népgazdaság egyik kulcsága­zatát jelentő agrárszektor és az élel­miszeripar adja a bruttó nemzeti ter­mék mintegy 30 százalékát, illetve a nemzeti jövedelem 25 százalékát, foglal helyet. Ezzel függ össze az is, hogy a szocialista országokhoz vi­szonyítva Bulgáriában meglehető­sen rossz a traktorokkal való ellátott­ság. Ráadásul korábban 32 üzem­ben gyártottak traktorokat, jelenleg azonban ezeknek már csak a fele termel. Nyilvánvalóan olyan gondok ezek, amelyek évek során gyülem- lettek fel és az adminisztratív-utasí- tásos irányítási rendszer „eredmé­nyei“. A legfelsőbb bolgár párt- és állami szervek az utóbbi időben be­hatóan elemezték a mezőgazdaság­ban kialakult helyzetet, s azt a bol­gár társadalomban lezajló gyökeres változásokkal összefüggésben vizs­gálták. Közismerten a bolgár társa­dalom az ottani sajátosságokat és a nép érdekeit kifejező preuszt- rojsztvát - a. peresztrojka bolgár megfelelője - hajt végre. Ez a folya­mat tavalyelőtt nyáron indult útjára; ekkor a pártvezetés politikai és gaz­dasági reformokat hirdetett meg, Szófia távlati fejlesztési terve azzal számol, hogy a főváros népessége az ezredfordulóra eléri az 1 260 000 főt. A képünkön látható Ifjúság lakótelepen is nagyon sok, vidékről a fővárosba költözött fiatal talált otthonra. (ŐSTK-felvétel) viszont az összberuházások alig 8 százalékát fordítják ennek az ága­zatnak a fejlesztésére (a Szovjet­unióban és Csehszlovákiában ez 20 százalék felett mozog). Viszonylag kis összeg jutott tehát a termelés bővítésére és korszerűsítésére, s a rendelkezésre álló eszközöket sem a leggazdaságosabban hasz­nálták fel. Ebben nem a termelők voltak lu­dasak, hanem elsősorban a meg­merevedett adminisztratív-direktív irányítási rendszer, amely részletek­re kiterjedő utasításaival bénítólag hatott minden jószándékú kezdemé­nyezésre. A bolgár szaksajtó az utóbbi időben egyre gyakrabban cik­kezett arról, hogy a korábban létre­hozott agrár-ipari komplexumok is e utasításos rendszer torzszülöttjei. Bulgária szerte 280 ilyen hatalmas komplexum jött létre, s a hozzájuk tartozó szövetkezetek kezdetben megőrizték gazdasági önállóságu­kat, később azonban a döntések 80 százalékát már a komplexum veze­tősége hozta, s ez növelte a szaka­dékot az irányítók és a termelők között. Az agrár-ipari komplexumok célja éppen az lett volna, hogy csök­kentsék és távlatilag felszámolják a falu és város között meglévő különbségeket. A Szofijszkije No- vosztyi egyik közelmúltban megje­lent számában úgy vélte, hogy ezek az eltérések most talán még szem- beötlőbbek. „Vajon miért adunk az államnak több száz liter tejet napon­ta, ha mi a falusi boltban csak heten­te egyszer vásárolhatunk joghurtot, nincs elég vajunk, tejfölünk és hú­sunk sem, pedig ezeket mi magunk állítjuk elő?“ - idézte a lap a falusi parasztok kérdéseit. Egyre gyakrabban érték bírálatok a szakminisztériumot amiatt is, hogy hatalmas földterületek hevernek parlagon, s Bulgária az egy lakos­ra eső megművelt földterület tekinte­tében bizony nem az élmezőnyben amelyek a gazdaságtól a szellemi szférán át a jogrendszerig terjedtek. A cél Bulgáriában is egy új szo- cializmusmodell kialakítása, amely megfelel a mai modern kor igényei­nek. A bolgár modell megvalósítása két évvel ezelőtt a júliusi koncepció­nak nevezett dokumentum alapján kezdődött meg. Az egyes területe­ken különböző gyorsasággal haladt a reformkoncepció megvalósítása, s gazdasági területen a változások már most messzebbre jutottak, mint ahogy a koncepció előirányozta. Ez főleg az idén január elején életbe lépett 56. számú miniszterta­nácsi törvényerejű rendeletnek és a hozzá kapcsolódó végrehajtási utasításnak köszönhető. Ennek az a lényege, hogy rugalmasabbá te­szi, cégesíti az állami vállalatokat, amelyek ezentúl egyszemélyi, kol­lektív vagy társasági alapon működő cégek (bolgárul firma), s bármilyen gazdasági tevékenységet végezhet­nek, kivéve a törvény által tiltottakat. A cég olyan új típusú gazdasági formáció, amely a gazdasági tevé­kenység alapvető, szervezetileg, va- gyonilag és szociálisan különálló formája, s lehet állami, szövetkezeti vagy körzeti, azaz nemzeti bizott­sághoz tartozó cég. A cégek meg­alapításának feltételeit, tulajdonjo­guk formáit, a csőd fogalmát és a csődbe ment cégek felszámolásá­nak rendjét, a cég és az állam viszo­nyát öt fejezetben taglalja a rende­let. A megkötés csak az, hogy a cégalapítónak személyesen is részt kell vennie a vállalkozásban és egy személy nem tarthat többet tíz alkal­mazottnál. Engedélyeztetni egyik tí­pusú vállalkozást sem kell, csupán bejegyeztetésére van szükség. Az intézkedésekkel egyidőben bejelentették, hogy az év első felé­ben harminc vállalat szűnik meg- főleg a nagy környezetszennyezők- vagy költözik vidékre. Némileg ez is leállíthatja a tömeges városbaköl­tözés folyamatát, áttörés e tekintet­ben azonban csak a BKP Központi Bizottságának a mezőgazdasági po­litikáról megtartott múlt heti ülésén elfogadott határozatok megvalósítá­sától várható. A Todor Zsivkov által ismertetett beszámoló kritikusan fel­tárta a gondokat és rámutatott arra, hogy az eddigi modell fokozatosan elavult, ezért a mezőgazdaságban csökkent a hatékonyság. Itt is, mint a gazdaság egyéb területein, szer­kezeti változásokra van szükség, a meglévő agrár-ipari vállalatokat szintén cégesíteni kell. Olyan cége­ket kell kialakítani, amelyeknek kor­szerű az anyagi-műszaki bázisa,-az önigazgatás elvén működnek, telje­sítményhez kötött bérezést alkal­maznak és kihasználják a bérleti szerződés nyújtotta lehetőségeket. A kísérleti jelleggel létrehozott ilyen brigádok első tapasztalatai jók és az új elvek alkalmazásával a munkater­melékenység 30 százalékkal maga­sabb, mint a hagyományos agrár­ipari komplexumokban. Az ülésen ismertetett beszámoló szorgalmazta, hogy a hegyvidéke­ken csoportoknak vagy családoknak akár 50 évre is adják ki megműve­lésre a földet. Az új mezőgazdasági egységeket ezentúl agrárgazdasá­goknak nevezik, s mint az ülésen is hangsúlyozták, nem szeretnék, ha csak az elnevezés változna, hanem valóban korszerű mezőgazdasági termelőszervezetek jönnének létre. Számolnak azzal is, hogy az agrár- gazdaságok más árutermelőkkel együtt részvénytársaságokat alakí­tanak és mezőgazdasági börzéket hoznak létre, majd a nyereséget a részvények arányában osztják szét. Mindebből látható, hogy a bolgár falu gyökeres változások küszöbén áll. A központi bizottság ülésén is­mertetett beszámoló jelenti a mező- gazdaságban várható változások ki­indulópontját és a zárszóban is el­hangzott, hogy ezeknek késedelem nélkül meg kell történniük. Az ülés javasolta a kormánynak, hogy ter­jessze az államtanács elé azoknak a rendeleteknek a tervezetét, ame­lyek jogi-normatív úton szabályoz­zák az említett átfogó változáso­kat. P. VONYIK ERZSÉBET c KOMMENTÁLJUK §• A kommunisták és az átalakítás Az átalakítás folyamatában egyre többször kerül szóba a párt- alapszervezetek jelentősége és szerepe. Munkájuk hatékonysá­gának növelése elengedhetetlenül fontos, mivel társadalmunk átfogó, forradalmi átalakításának feladatai rendkívül nagy igé­nyeket támasztanak mindannyiunk munkájával, de különöskép­pen a kommunisták helytállásával szemben. Ebből következik a kérdés, hogyan érvényesüljön pártunk vezető szerepe korunk reformtörekvéseiben? A hangsúly a kom­munisták, a pártalapszervezetek felelősségére helyeződik, arra, hogy mennyire készültek fel a merészebb, nagyobb, igényesebb feladatok teljesítésére. Ahhoz, hogy ők legyenek a kezdeménye­zők, az úttörök, az élenjárók, le kell küzdeniük a szervezeti élet formalizmusát, félre kell tenniük a sablonokat, a rutint - keres­niük kell az utat az emberekhez. Az emberek bizalmának meg­nyeréséhez, nézeteik és hozzáállásuk, magatartásuk formálásá­hoz arra van szükség, hogy biztos, helyes, másokat is meggyőző véleményük legyen. Tudjanak állást foglalni az elvi kérdésekben, hozzáértéssel érvelni, hogy megnyerjék az emberek tényleges támogatását. Az SZLKP KB áprilisi ülése a pártmunka minőségére a 8. ötéves terv feladatai teljesítése szempontjából is nagy figyelmet fordított. Rámutatott: a feladatok igényessége megköveteli, hogy még nagyobb hangsúlyt kapjon a párt tömegpolitikai munkája. Most, a XVIII. pártkongresszus előkészítésének időszakában a kommunisták, a pártalapszervezetek felelőssége még fokozot­tabb jelentőséget nyer. Az átalakítás valóra váltásához a terme­lés, a politikai és társadalmi élet minden szakaszán fontos, hogy lássuk, mi visz előbbre, mi jelenti a valóban jobb, hasznosabb, ésszerűbb munkát, s hogy a feladatok elvégzésének milyen a fontossági sorrendje. Ezt átgondolva kell teljesítésükbe bevonni mindenkit, akinek a munkájára szükség van, s akire számítunk. Az átalakításhoz az egészséges politikai, társadalmi légkört csak akkor és úgy tudjuk megteremteni, ha nem látszat- cselekvésre, hanem reális, kézzelfogható eredményeket hozó munkára ösztönözzük az embereket. A hozzáértés, a határozott­ság, a dönteni tudás, a munkaszeretet és a tettrekészség az, amivel ma a kommunisták a párt politikájának őszinte támogatá­sára megnyerhetik dolgozó népünk széles rétegeit. Már elkezdődtek a párt tagjaival, tagjelöltjeivel folytatott sze­mélyes beszélgetések, amelyeket majd az évzáró gyűlések követnek. E beszélgetéseken minden kommunista őszintén szá­mot kell hogy adjon a munkájáról,és arról is, hogyan, mivel kíván hozzájárulni társadalmunk átalakításához munka- és lakhelyén. E számvetések feltárják a párttagok tenniakarásában rejlő tarta­lékokat, felfigyeltetnek a szerény, a véleményüket valamiért ezidáig nem hangoztató, tehetséges, többre képes emberekre éppúgy, mint ahogy azokra is, akik minden lehetséges feladatot elvállaltak ugyan, de megbirkózni ezekkel nem akartak, vagy képtelenek voltak. Képességük, helytállásuk, magatartásuk sze­rint aztán a legtevékenyebbek kerülnek az új pártvezetőségek jelölőlistájára. Az évzáró taggyűlések, a plenáris gyűlések aztán a magasabb szintű pártszervekbe is javasolhatnak jelölteket, ha úgy látják, hogy vannak soraikban többre, nagyobb feladatok elvégzésére hivatottak. Ezekben a hetekben és hónapokban, az elkövetkező időszak­ban egyet kell tudatosítania minden kommunistának: Az átalakí­tás ösztönzője a párt. Ezért elengedhetetlenül szükséges, hogy tagjai ott haladjanak a megvalósítását segítő minden tevékeny­ség élén, hogy ők legyenek e reformok, a társadalom fejlesztésé­ért folyó tevékenység kezdeményezői, irányítói és legtevéke­nyebb végrehajtói. KATÓCS GYULA A fennsíkon örülnek a sok csapadéknak Rövid tavaszi helyzetkép a Hosszúszói (Dlhá Vés) Efsz-ből Az elmúlt napokban, hetekben le­hullott sok csapadék Kelet-Szlová­kia számos mezőgazdasági üzemé­ben gondot s károkat okozott. Nem örültek az ég bő áldásának a Pelsőci (Plesivec) Efsz-ben sem, hiszen né­hol a Sajó is kilépett a medréből, és elárasztotta a közeli szántóterületek egy részét. Amíg a Sajó völgyében gazdálkodók sokallták az esőt, és izgatottan figyelték a folyó vízszint­jének alakulását, addig néhány kilo­méterrel arrébb, a Pelsőc fölötti fennsíkon nem volt ok riadalomra. Ott ugyanis az évek óta szomjazó termőföld és az alatta levő vastag mészkőréteg minden cseppet gyor­san elnyel. Csupán az út menti ár­kokban felgyülemlett vöröses iszap, no meg a kies határ élénkzöld színe és frissessége jelezte, hogy néhány napja bőséges eső öntözte a tájat.- Jól jött ez a csapadék - véle­kedtek a Hosszúszói Efsz dolgozói. Ferdinánd Zoltán mérnök, a szövet­kezet elnöke is kimondottan örült a sok esőnek.- Nálunk a szárazság, az aszály lényegesen veszélyesebb, mint a sok csapadék - nyilatkozta. - Ha rendszeresen esik, akkor nem apad­nak ki kutaink, s a növényzet is szépen fejlődik. Ellenkező esetben rendkívül nagy gondban vagyunk, hiszen a fennsíkon nincs miből ön­tözni, itt nincs bővizű patak vagy folyó. Tavaly, tavalyelőtt és koráb­ban is általában szárazságra pa­naszkodtunk.. .- Ilyen szempontból tehát errefe­le az idei tavasz kedvező...- Eddig az, s nemcsak azért, mert jól megázott néhányszor a föld. A természet itt is korábban ébredt, mint máskor, s ezt mi, úgy érzem, ki is használtuk. A tavaszi munkákat szokatlanul korán, már március ele­jén elkezdtük, s a hónap végére nemcsak a gabonaféléket sikerült elvetni, hanem a mákot és a takar­mányrépát is, április végére pedig földbe került a siló- és szemes kuko­rica is. Amint látja - mutatott a dúsan zöldellő vetésekre - elégedettek le­hetünk. A gabonafélékből tavaly re­kordtermést, hektáronként 4,59 ton­nát értünk el. Most is kecsegtető a kép, ismét szép termésben re­ménykedünk. Persze, ha később nem veri el a határt a jég, vagy nem fog szomjazni a növényzet. S még elégedettebbek lennénk, ha a vadak se okoznának tetemes károkat. Saj­nos, a kukoricát néhol újravetettük, mert a vaddisznók az első vetést alaposan megdézsmálták. Termé­szetesen az újabb munkák növelik a termelési költségeket. A határban szépen fejlődnek a ta­karmánynövények is. Az elnök el­mondta, hogy megkülönböztetett fi­gyelmet fordítanak erre az alapága­zatra, hiszen az állattenyésztési eredményeket nagyban befolyásol­ja. A szövetkezetben a szarvasmar­ha-tenyésztés, ezen belül pedig a tejtermelés még nincs a kívánt szinten. A fejlődéshez, az eredmé­nyességhez pedig szükség van a jó minőségű takarmányra. Ezért tehát a rendkívüli igyekezet. A szövetkezet bohúfíovói zöldség­kertészetében is szétnéztünk. Az ott szorgoskodó asszonyok elége­detten újságolták, hogy az ő terme­lési ágazatukban már érezni az áta­lakítás szelét, munkájukat kezdik jobban értékelni. - A vezetőink sze­rint most több hasznot hozunk a kö­zösnek, mint eddig, pedig ugyano­lyan területen gazdálkodunk, s lé­nyegében ugyanazt termesztjük, mint eddig - jegyezték meg.' Az elnök kiegészítette őket. - Ed­dig a zöldségtermesztés nem volt rentábilis. Nos, az idén már megvál­tozott, illetve változó rendszabályok­hoz alkalmazkodva biztatóbb a hely­zet, úgy véljük, gazdaságosabban fogunk termelni. Nem kötöttünk ela­dási szerződést a Zeleninával, ha­nem a nemrég elfogadott új rendtar­tásunk szerint saját magunk árusít­juk az itt termelt árut. Revúcába s néhány közeli ipari üzem konyhá­jára hordjuk. Az eddigi számítások­ból úgy tűnik, nem fizetünk rá, ugyanakkor az ügyfeleink is jól jár­nak, mert friss zöldséget kapnak. Egyelőre nem nagy tétel ez, hiszen mindössze három és fél ezer csomó retket értékesítettünk így, s ezekben a napokban körülbelül ugyanannyi fej salátát adunk el, majd a paprika következik. Ha beválik a módszer, akkor nagyobb területen termesz­tünk majd zöldséget. A Hosszúszói Efsz-ben tehát re­ményteljes a mostani tavasz. A he­lyiek bíznak a jó folytatásban is. (gazdag) ÚJ SZÚ 4 1989. V. 11.

Next

/
Oldalképek
Tartalom