Új Szó, 1989. május (42. évfolyam, 102-126. szám)

1989-05-04 / 104. szám, csütörtök

ÚJ szú 3 \ 1989. V. 4. Arafat közös arab előkészítő bizottság létrehozását javasolja Paraguayi kábulat (ŐSTK) - Jasszer Arafat, a PFSZ végrehajtó bizottságának elnöke, a Palesztin Állam elnöke pári­zsi sajtóértekezletén javasolta, hogy Egyiptom vezetésével hozzanak lét­re közös arab bizottságot a közel- keleti békekonferencia előkészítése céljából. Hangoztatta, a küldöttség Párizsban kezdhetné meg tevé­kenységét. Ezzel összefüggésben Arafat elmondta, Eduard Sevard­nadze szovjet külügyminiszter arról tájékoztatta őt, hogy Hafez Asszad szíriai elnök egyetért országa rész­vételével az előkészítő bizottságban (ezt Jordánia, Libanon, Egyiptom, a Palesztin Állam és Szíria alkotná). Arafat közölte továbbá, hogy Szí­Lemondott a holland kormány (ÖSTK) - Ruud Lubbers 1982- től hatalmon lévő kormánya tegnap lemondott. A holland koalíciós kabi­net élén álló politikus azt követően közölte kormányának lemondását, hogy a parlament megvonta tőle a bizalmat. A liberális beállítottságú Szabad­ság és Demokrácia Néppártjából és a Kereszténydemokrata Felhívás (Lubbers pártja) képviselőiből álló koalíciós kabinet bukását a jövő évi költségvetés körüli heves viták okozták. A kereszténydemokraták azt szorgalmazták, hogy 2010-ig a je­lenlegihez képest 70 százalékkal csökkenjen a környezetszennyezés, s ennek eléréséhez magától értető­dően jelentős pénzösszegre lett vol­na szükség. Egyes politikai megfi­gyelők úgy vélik, hogy a néppárti politikusok szándékosan idézték elő a kormányválságot, mivel aggódtak Ruud Lubbers túlságosan nagy nép­szerűsége miatt. Hollandiában a kormányválság miatt várhatóan őszre előrehozzák az egyébként csak jövőre esedékes általános választásokat. Magyarország Megkezdődött a műszaki határzár felszedése (ŐSTK) - A magyar határőrség tagjai kedden reggel a nyugati határ­kerületekben, Kőszeg térségében megkezdték a műszaki zár felbontá­sát. Az MTI szerint ezek a munkála­tok, amelyekben a helyi gazdasági szervezetek és a lakosok is részt vesznek, több napig eltartanak, majd a jelzőkerítés felszedését ké­sőbb más területeken folytatják. A több mint 20 éve működő elektro­mos jelzőrendszert 1990 végéig végleg eltávolítják. ria úgyszintén hajlandó tárgyalóasz­talhoz ülni Algériával és a PFSZ- szel a szíriai-palesztin viszony javí­tása céljából. A PFSZ vb elnöke egyébként tegnap Michel Rocard francia kormányfővel tárgyalt, s a megbeszélés után hangoztatta, szeretné, ha Franciaország közvetí­tő szerepet vállalna a palesztinok és Izrael viszályában. Arafat ugyan­csak tegnap tárgyalt Georges Mar- chais-val, a Francia KB főtitkárával és Henri Krasuckivel, a CGT szak- szervezeti központ vezetőjével. Izraelben és palesztin körökben vegyes visszhangot váltott ki Arafat- nak az a korábbi kijelentése, misze­rint a PFSZ chartája - amely az egész palesztin területre érvényes történelmi jogokat követel - a Pa­lesztin Nemzeti Tanács tavalyi algíri ülése óta „túlhaladott“. Az izraeli kormány szóvivője hangoztatta, or­szága sosem fog tárgyalásokat foly­tatni a PFSZ-szel és nem ismeri el a Palesztin Államot. Ezzel szemben a Munkapárt kedvezően fogadta Arafat kijelentését. A palesztin moz­galom több befolyásos szervezete viszont bírálta Arafatot. Az El-Fatah Abu Musza vezette ellenzéki frakci­ója például a bejelentést kapituláció­nak nevezte. (ŐSTK) - George Bush amerikai államfő a latin-amerikai országokkal kereskedelmi kapcsolatot fenntartó vállalkozók szervezetének keddi ta­nácskozásán ismét Nicaraguát és Panamát támadta. Bush élesen bí­rálta a Szovjetuniót is, amiért támo­gatja Nicaraguát. Közben megfeled­kezett arról a szovjet javaslatról, amely felszólítja az összes államot, hogy ne szállítsanak több fegyvert Közép-Amerikába. Panamával kapcsolatban azt állí­totta, hogy a vasárnap esedékes elnökválasztások eredményeit „meghamisítják“. Kijelentette, amennyiben ismét Manuel Noriega tábornok, a panamai fegyveres erők főparancsnoka kerül ki győztesen a választásokból, akkor az USA nem ismeri el a szavazás eredményét. Dániel Ortega nicaraguai államfő kedden befejezte háromnapos láto­gatását Görögországban, ahol Hrisztosz Szartzetakisz elnökkel és Andreasz Papandreu kormány­fővel folytatott megbeszéléseket. At­héni sajtóértekezletén Ortega éle­sen bírálta Washingtont latin-ameri- kai politikája miatt. Hangsúlyozta, országa nem helyezkedett ellensé­ges álláspontra az Egyesült Álla­mokkal szemben, sőt a Managua és Londoni információs fórum Csehszlovák reagálás a brit vádaskodásra (ŐSTK) - Londonban a sajtó, a rádió, a televízió munkájával és a filmes tevékenységgel foglalkozó bizottságban lezajlott vitával folyta­tódott tegnap az információs fórum tanácskozása. A viták központi té­mája az volt, hogy azonos munkakö­rülményeket biztosítsanak a külföldi újságíróknak. A résztvevők többsé­ge amellett szállt síkra, hogy az újságírók időben megkapják a vízu­mokat, s ezt szorgalmazta Cseh­szlovákia is. Karéi Kvapil, a cseh­szlovák küldöttség tagja indítvá­nyozta, hogy definiálják az informá­ció és a dezinformáció fogalmát. Nem illett a vitafelszólalások so­rába Austen Kark brit küldött fel­szólalása, aki bírálta Csehszlovákiát azért, hogy állítólag akadályozta a BBC tudósítójának munkáját a május elsejei felvonulás során. Állításaira Iván Kulhánek, a szövet­ségi külügyminisztérium sajtóosztá­lyának igazgatója, a csehszlovák küldöttség tagja válaszolt. Kijelen­tette, hogy a BBC munkatársa nem váltotta ki az akkreditációs igazol­ványt és személyi okmányok nélkül tartózkodott a Vencel-téren. Miután mindez tisztázódott, az illetékes szervek szabadon bocsátották őt. Washington közötti minőségileg új kapcsolatok megteremtésére törek­szik. Ortega elmondta továbbá, az európai országok mérlegelik ajánla­tát, hogy megfigyelőket küldjenek Nicaraguába a jövő év februárjában esedékes elnökválasztásokra. A nicaraguai államfő tegnap négynapos munkalátogatásra Olaszországba érkezett. Rómában Francesco Cossiga elnökkel, Ciri- aco de Mita kormányfővel, Giulio Andreotti külügyminiszterrel, vala­mint a legfőbb politikai pártok veze­tőivel folytat megbeszéléseket. (ŐSTK) - Kanada Hollandiával együtt fontos közvetítői szerepet vállalhatna az elkövetkező napok­ban annak érdekében, hogy az eu­rópai taktikai atomrakéták korszerű­sítése körül kirobbant NATO-viták végére pontot tegyenek - jelentette ki kedden Ottawában Manfred Wör- ner, a NATO főtitkára. Wörner Brian Mulroney kormányfővel és több miniszterrel is tárgyalt. Ugyancsak ottawai keltezésű hír, hogy a kana­dai miniszterelnök kedden négyna­pos hivatalos látogatásra az Egye­sült Államokba érkezett, s ma talál­Három hónap telt el Alfredo Stroessner egyébként máig is ho­mályos körülmények között történt eltávolítása óta, s máris „demokrati­kusan“ megválasztott elnöke van Paraguaynak Andrés Rodriguez tá­bornok személyében. Elég lett volna ilyen rövid idő ahhoz, hogy az elmúlt 35 év során megkövült diktatúra va­lóban „múzeumba“ kerüljön? A vá­lasz könnyen megadható, ha szem­ügyre vesszük az új államfő szemé­lyét . és azokat a körülményeket, amelyek között május elsején lebo­nyolították a parlamenti és az elnök- választásokat. Rodriguez tábornokról köztudott, hogy Alfredo Stroessner egyik leg­közelebbi munkatársa volt, a kulcs- fontosságú 1. hadseregcsoport pa­rancsnoki tisztét töltötte be, s nyilván az sem mellékes, hogy rokoni szálak fűzik a diktátorhoz. Áz utódjelöltek között is szerepelt de nem várta ki a „békés“ átmenetet és idén február 3-án magához ragadta a hatalmat. Bár most, utólag igyekszik szépíteni a dolgot. Azt állítja, hogy önként mondott le Stroessner, aki az inkri­minált időpontban az 1. hadsereg­csoportnak nem a foglya, hanem a „vendége“ volt. Azt is sietett kije­lenteni, hogy az ideiglenes kormány nem tagadja meg Don Alfredo „ér­demeit“, amelyeket az ország „fel­virágoztatásában“ szerzett. Sőt, tovább ment: szerinte Stroessner nem diktátor, hanem rendesen, de­mokratikusan megválasztott elnök volt. Ezek alapján kizárható, hogy Pa­raguayban nagy hirtelen szakítanak a múlttal, s ne adj’ isten felelősségre vonják a három és fél évtizedes sötét korszak prominenseit, azaz a hadsereg főtisztjeit. A változás felé mutató ígéretekben, persze, nincs hiány. Rodriguez tábornok már a vá­lasztások kiírásával bizonyítani akarta, hogy az ország a demokrati­kus fejlődés útjára lépett. Megígérte, hogy az emberi jogokat tiszteletben fogják tartani, felszámolják a korrup­ciót, a kábítószer-kereskedelmet, a csempészetet, sőt még a földrefor­kozik George Bush elnökkel, vala­mint az amerikai külpolitika más ve­zető személyiségeivel. Útban Wa­shington felé Mulroney megállt Bos­tonban, s itt Michael Dukakissal, Massachussetts állam kormányzó­jával tárgyalt. * Egyébként a nyugatnémet kor­mány is valódi diplomáciai offenzí- vába kezdett annak érdekében, hogy megnyerje a maga álláspontjá­nak a NATO-beli szövetségeseket. Míg Kohl kancellár kedden Rómá­ban tárgyalt Ciriaco de Mita kor­mányfővel, addig Genscher külügy­mot is kilátásba helyezte. De lehet-e a demokrácia szószólója az az em­ber, aki Stroessner jobbkezeként a kommunisták és más haladó erők elleni hadjáratokat vezetett? Tisz- ta-e a keze annak, aki hatalmas vagyonát a kábítószer-kereskede­lem révén szerezte, s felszámolha­tó-e a korrupció ott, ahol a csempé­szetet a tökélyre fejlesztették és szinte intézményesen ebből élnek a hadsereg különböző rendű-rangú katonái? (Es a földreformot is az az ember emlegeti, aki az ország leg­nagyobb földbirtokosainak egyike.) * A teljes - és ellentmondásos - képhez ugyanakkor hozzátartozik, hogy Rodriguez tábornok ideiglenes elnökösködése alatt hozott néhány liberális intézkedést is. Enyhítette például a sajtócenzúrát, s így koráb­ban betiltott ellenzéki lapok jelenhet­tek meg újra. A gyülekezési szabad­ság és a politikai pártok szabad tevékenységének az engedélyezése (ez nem vonatkozott a kommunista pártra) nélkül pedig a választások végképp a színjáték szintjére sül­lyedtek volna, bár így is jogos az ellenzék számos kifogása. Az például, hogy a 35 év alatt illegalitásban működő, szervezeti felépítésükben szétrombolt és tag­ságukat nehezen újratoborozó pár­tok számára igen kevés volt a há­romhónapos felkészülés. Alig tudták bejegyeztetni jelöltjeiket, s igazi kampányra már nem futotta erejük­ből. Ezzel szemben a Stroessner- párt, a Colorado 1,4 milliós tagság­gal rendelkezik, szervezetei a legel­dugottabb faluban is működnek, s elnökjelöltje, Andrés Rodriguez tá­bornok sokak szemében a diktátor menesztője, azaz „pozitív hős“. Eh­hez hozzászámíthatjuk a „tapaszta­latlanságból“ és a rossz szervezés­ből eredő választási botlásokat (az ellenzék ezt csalásnak nevezte). Paraguayban tehát csupán kis - és felülről irányított - lépés történt a de­mokratikus változások felé. A para­guayiak még nem tértek magukhoz a 35 éves kábulatból... PAPUCSEK GERGELY miniszter Párizsban tanácskozott ugyanerről a témáról francia kollé­gájával, Roland Dumas-val. Az olasz álláspont közelebb áll Bonn- hoz, mint Washingtonhoz és Lon­donhoz, de érezhető az is, hogy Róma szívesebben választaná a kompromisszumos megoldást. Ci­riaco de Mita kijelentette, a kelet -nyugati kapcsolatok fejlődését po­zitív döntésekkel kellene alátámasz­tani. A taktikai rakétákról folytatandó esetleges VSZ-NATO-tárgyaláso- kat azonban a bécsi hagyományos leszerelési fórum eredményeitől ten­né függővé. Genscher párizsi sajtó- értekezletén kétszer is azt a kifeje­zést használta, hogy Franciaország Bonnt támogatja abban, hogy a Lan- ce-rakéták korszerűsítésére vonat­kozó döntést ne a mostani NATO- csúcson hozzák meg. Dumas kül­ügyminisztersokkal mértéktartóbban nyilatkozott, azt mondta, Francia- ország nem kötelezi el magát ebben a kérdésben, mert nem tagja a NATO katonai szervezetének. Egyébként Párizsnak nem érdeke, hogy a taktikai fegyverekről mielőbbi tárgyalásokat kezdjen a két katonai tömb. A diplomáciai kampány teg­nap is folytatódott, Ruud Lubbers lemondott holland kormányfő az NSZK fővárosába érkezett. Mint is­meretes, a holland kormány felaján­lotta, hogy közvetíteni fog a NATO- vitában. Vranitzky Washingtonban (ŐSTK) - Franz Vranitzky oszt­rák kancellár tegnap az Egyesült Államokba utazott. George Bush elnökkel, James Baker külügymi­niszterrel és több más vezetővel a kétoldalú kapcsolatok továbbfej­lesztéséről, a kelet-nyugati viszony­nyal, valamint a nemzetközi problé­mákkal összefüggő kérdésekről folytat megbeszéléseket. Alois Mock külügyminiszter a kancellár látogatásával kapcsolat­ban sajnálkozását fejezte ki, hogy az Egyesült Államokban Kurt Waldhe- im osztrák államfő neve még mindig a nemkívánatos személyek listáján szerepel. SZOVJETUNIÓ - EGYESÜLT ÁLLAMOK Bár a NATO főtitkára kedden Kanadában ta­gadta, hogy az észak-atlanti tömböt mint szerve­zetet megosztaná a rakétaszerződés ügye, ez inkább tekinthető a látszategység megőrzését célzó igyekezetnek, mint objektív véleménynek. A paktum brüsszeli központjának más magas rangú tisztségviselői beismerik, hogy lényegében - szinte fele-fele arányban - két pártra szakad­tak, s a mostani válságot az 1966-os évihez hasonlítják, amikor Franciaország kilépett a NA­TO katonai szervezetéből. A Bonn kontra Wa­shington és London vitában már minden nyugat­európai és tengerentúli politikus elmondta véle­ményét, s nem nehéz megjósolni, még három és fél héten keresztül ez lesz a vezető téma az atlanti paktum országaiban. Wörner főtitkár igye­kezetét két szempont magyarázza. Az egyik: Thatcher brit kormányfő nem tudta vasárnap rábeszélni Kohl kancellárt a bonni álláspont mó­dosítására, s Róma sem fogadta el London érvelését, hanem valamilyen kompromisszum irányába szeretné terelni a vitát. Ugyanakkor pedig rohamosan közeledik május vége, vagyis a NATO-csúcs, s ha addig nem sikerül megálla­podni, az óriási presztízsveszteséget jelentene az egész szervezet számára. A másik: James Baker amerikai külügyminiszter a jövő szerdán utazik a szovjet fővárosba, s nem éppen az ő tárgyalási pozícióit erősíti, ha marakodó szö­vetségeseket tud a háta mögött. Várható persze, hogy az európai taktikai raké­ták korszerűsítése Moszkvában is napirendre kerül, mint ahogy az is valószínű, hogy addig a NATO nem fogja tudni rendezni sorait. Ragad­juk most ki Baker feltételezhető útipoggyászából azt a leszerelési kérdést, amely elsősorban Moszkvát és Washingtont érinti, s amelyről már egy fél éve hallgatásba burkolóznak. A hadászati támadófegyverek 50 százalékos csökkentéséről van szó. Az erről, valamint az űrfegyverekről folytatott szovjet-amerikai genfi tárgyalások utol­só fordulója tavaly november közepén ért véget, majd Washington kérte a párbeszéd felfüggesz­tését, mondván, az új kormánynak időre van szüksége az amerikai álláspont újragondolá­sához. Megfigyelők ezzel kapcsolatban külön ki­emelik, hogy Moszkva nem vádaskodott, nem sürgette a Fehér Házat, megértést tanúsított Washington gondjai iránt. Az amerikai sajtó kiszi­várogtatta, Baker Moszkvában javasolni fogja: júniusban újítsák fel a HTF-tárgyalásokat. Csak A kényszerszünet vége üdvözölni lehet, hogy vége szakad a héthónapos kényszerszünetnek. (Mennyi lett volna a kiha­gyás, ha nem republikánusok váltják fel a republi­kánus kormányt?) azt még nem tudjuk, milyen lesz az új amerikai csomagterv, de az tény, hogy a Reagan-kormánnyal eléggé előrehaladott álla­potba jutott az alku, olyannyira, hogy a múlt év elején még sokan remélték: pár hónap alatt megszülethet a minden korábbinál nagyobb horderejű szerződés. Vannak optimisták, akik szerint a késlekedés behozható, ezt azokra az intézkedésekre alapoz­zák, amelyeket Bush hozott a hadászati rakéták terén. Az amerikai vezetés korábban azt vetette a Szovjetunió szemére, hogy ezeket a fegyvere­ket mobil indítóállásokra helyezte át, míg az amerikai eszközöket szárazföldi rakétasilókba te­lepítették. Most az USA is erre az útra lépett, a kényszerszünet alatt született a döntés, hogy a tíz robbanófejes MX rakétákat vasúti kocsikon helyezik el, tehát szintén mozgathatók lesznek. Csakúgy, mint a hatalmas, speciális teherautókra helyezett Midgetman típusú interkontinentális ra­kéták, igaz, ezek csak egy robbanófejet hordoz­nak majd. Remélhetően azoknak lesz igazuk, akik szerint a két rakétarendszer nagyobb hason­lósága javíthatja a megállapodás esélyeit. Mindig is az volt a fő ütközőpont, mi legyen a csillagháborús programmal, az SDI-vel. A rend­kívül költséges és műszaki szempontból sokak által megkérdőjelezett űrpajzs ma már korántsem olyan grandiózus, mint ahogyan Reagan 1983- ban megálmodta. Nemcsak a tervek, a pénzügyi keretek is szerényebbek lettek. Reagan még úgy gondolta, az elkövetkező öt évben 40 milliárdot költenek az SDI-re, ezt Bush hét milliárddal megkurtította. Az űrpajzs hívei kénytelenek a szűkebbre szabott korlátok közé szorítani áb­rándjaikat. A legújabb elképzelés a „briliáns kavicsok“ becenevet kapta. Lényege: nagyon sok, több tízezer darab kisméretű, „intelligens“ rakétát telepítenek az űrbe, s ezek az olcsó célkereső rakéták még a kozmoszban képesek lennének megsemmisíteni az ellenség interkonti­nentális rakétáit. A kísérletek egyelőre gyerekci­pőben járnak, s még nem is igen bontakozott ki vita arról, hogy az elképzelés megvalósítható-e. A múlt heti szűkszavú közlemény csupán annyit jegyzett meg, hogy egyes szakértők szerint a több tízezer miniatürizált rakéta nagymértékben növelné a kozmikus balesetek veszélyét. Sokak szerint az egésznek a jelen pillanatban az a lé­nyege, ahogy kisebbednek a tervek, úgy nőnek a megállapodás esélyei. Látni kell azt is, Bush jó légkört akar teremteni a nagyhatalmi párbeszéd újraindulásához, ilyen értelmű gesztusnak tekinthető, hogy az elnök elhatárolta magát hadügyminisztere kijelentésé­től. Cheney szkeptikusan nyilatkozott a szovjet reformok megvalósításának esélyeiről, ezzel szemben Bush leszögezte, hogy kormánya a pe­resztrojka sikerét kívánja. Talán azt is honorálni akarta ezzel, hogy Moszkva mindeddig nagyon higgadtan fogadta a NATO-berkekben dúló vitá­kat, nem tett olyan lépéseket, amelyek arra utalnának, hogy a maga számára akarna tőkét kovácsolni a NATO-partnerek széthúzásából. MALINÁK ISTVÁN Bush kirohanásai Panama ellen Ortega Athén után Rómában tárgyal Diplomáciai nagyüzem a NATO-ellentétek elsimítására

Next

/
Oldalképek
Tartalom