Új Szó, 1989. május (42. évfolyam, 102-126. szám)
1989-05-24 / 120. szám, szerda
ÚJ szú 3 1989. V. 24. James Baker felhívása Tel Avivhoz A taktikai atomfegyverek korszerűsítésének kérdésében Bonn álláspontja egyre közeledik Washingtonéhoz \me\ kezdjen komoly párbeszédet a palesztinokkal Cheney a pénzügyi támogatás folyósításáról biztosította Rabint (ŐSTK) - James Baker amerikai külügyminiszter az úgynevezett közügyekkel foglalkozó amerikai-izraeli bizottság (AIPAC) előtt Washingtonban hétfőn mondott beszédében kijelentette: legfőbb ideje, hogy komoly párbeszéd kezdődjön az izraeliek és a megszállt területeken élő palesztinok között. Felszólította Izraelt, mondjon le Nagy-lzrael irreális víziójáról és a megszállt területek bekebelezéséről. „Nyújtsanak kezet a palesztinoknak mint olyan szomszédnak, aki méltó a politikai jogokra“, - mondotta Baker. A politikai megfigyelők által szokatlanul energikus, sőt, kemény beszédét hűvös hallgatással fogadták. Ez érthető, hiszen az AlPAC-t tartják az izraeli érdekek legelszántabb védelmezőjének az Egyesült Államokban. Izraelnek azonban egyelőre nem kell attól tartania, hogy Washington rosszallásának kedvezőtlen anyagi következményei is lesznek. Az USA-ban tartózkodó Jicchak Rabin izraeli hadügyminiszternek amerikai kollégája, Róbert Cheney megígérte, hogy az állami költségvetés takarékossági intézkedései ellenére erejéhez mérten mindent megtesz anA Le Monde karikatúrája szerint így zajlik le kettejük párbeszéde: Jicchak Samir: „Arafat csak bonyolítja a dolgokat. “ Simon Peresz: „Talán úgy akarta mondani, hogy Arafat a mi dolgunkat nehezíti. “ nak érdekében, hogy Izrael a következő pénzügyi évben is megkapja a „szokásos“ 1,8 milliárd dollárt. Rabint egyébként tegnap fogadta Bush elnök, akivel a közel-keleti helyzetről tárgyalt. Baker „kemény“ beszédét úgymond helyére teszi az a tény is, Jegor Ligacsov nyilatkozata (ŐSTK) - A szovjet Pravda napilap tegnap tette közzé Jegor Ligacsov, az SZKP KB Politikai Bizottsága tagjának, a KB titkárának a központi bizottság hétfői ülésén tett nyilatkozatát. Ebben Jegor Ligacsov közölte, hogy Nyikoiaj Ivanov, a Szovjetunió Főügyészségének nyomozója 1989. május 12-én a televízióban kijelentette: a megvesztegetési ügyek kivizsgálása során „szóba került a Politikai Bizottság újabb tagjainak neve is“, s Jegor Ligacsov nevét említette. Az érintett ezt a nyilatkozatot durva provokációnak és valótlanságnak nevezte, amely rá, mint állampolgárra és az SZKP KB tagjára egy bűncselekmény gyanújának árnyékát veti. Felmerül a kérdés - mondotta Ligacsov milyen célból hangzott el ez a nyilatkozat. Véleményem szerint a jelenlegi pártvezetés lejáratása volt a cél, s a politikai karierre való törekvések húzódnak meg a háttérben. Ivanov ezenkívül így akart kitérni a felelősség alól, amiért az állampolgárok több levélben súlyos vádakat hoztak fel vele szemben a vizsgálat menetére vonatkozóan. Ligacsov véleménye szerint ez a rágalmazás nemcsak az ő becsületét sérti, hanem az SZKP KB Politikai Bizottságának becsületét és tekintélyét is. Rosszallását fejezte ki amiatt, hogy a nyomozóknak a sajtó lehetőséget adott ahhoz, hogy még a bírósági eljárás előtt bűncselekményekkel vádolják az embereket. Felkérte az SZKP KB Politikai Bizottságát, hogy vizsgálja ki ezeket a tényeket. A Fehér Ház „konkrét lépéseket“ vár el Kubától (ŐSTK) - Az Egyesült Államok addig nem hajlandó változtatni Kubához fűződő viszonyán, amíg a kubai kormány nem tesz eleget az amerikai követeléseknek. Ezt George Bush amerikai elnök közölte a Fehér Házban, a kubai származású amerikaiakkal megtartott hétfői találkozóján. Az elnök cáfolta azokat a spekulációkat és találgatásokat, melyek szerint az USA jelenlegi kormánya egyoldalúan meg akarja változtatni ezeket a kapcsolatokat. Felszólalásában Bush elmondta, Kubának több „konkrét lépést“ kell tennie ahhoz, hogy az Egyesült Államok megváltoztassa álláspontját és egyetértsen a szigetország újrafel- vételével az Amerikai Államok Szervezetébe. George Bush egyben megerősítette, hogy továbbra is működni fog a Kuba-ellenes Radio Marti, sőt, ígéretet tett, egy hasonló állomás létrehozására. hogy a Biztonsági Tanács hétfői ülésén az USA ismét vétót emelt a megszállt palesztin területek helyzetéről szóló nyilatkozat ellen, mivel az bírálta az Izrael által ott alkalmazott erőszakot. xxx Jicchak Samir izraeli kormányfő, aki vasárnap óta tartózkodik Nagy- Britanniában, hétfőn este találkozott Margaret Thatcher brit kormányfővel. Igyekezett megnyerni őt-a közelmúltban ismertetett terve számára, melynek értelmében választásokat tartanának a megszállt területeken. A miniszterelnök-asszony szerint ez a terv előrelépés, de nem megy elég messzire, vagyis leszögezhető: az izraeli elképzelések Londonban nem olyan népszerűek, mint Washingtonban. Noriega az amerikai magatartásról (ŐSTK) - Manuel Antonio Noriega tábornok, a panamai fegyveres erők főparancsnoka hétfőn kijelentette, hogy az Egyesült Államok agresszív magatartásával meghiúsította az ésszerű megállapodások összes lehetőségét. A Prensa Latina hírügynökség számára adott interjújában a tábornok arra is fehívta a figyelmet, hogy a jelenlegi konfliktusban nemcsak a panamaiakról van szó, hanem a szabadságukért és függetlenségükért harcoló latinamerikai népekről is. Noriega nyilatkozatában elmondta, a Fehér Ház a Panama-csatorna megtartása érdekében fokozza agresszivitását. A panamai védelmi erők nem hajlandók szembeszállni a közép-amerikai országokkal, úgy ahogy azt Washington kívánná, s ez szintén oka az amerikai ellenségeskedésnek. (CSTK) - A nyugatnémet kormány tovább közeledett az Egyesült Államok álláspontjához, amely elutasítja az európai taktikai nukleáris fegyverek korlátozásáról vagy felszámolásáról szóló tárgyalásokat a Szovjetunióval. A bonni magatartás módosulását hétfői sajtóértekezletén megerősítette Hans Klein, a kormány szóvivője is. Helmut Kohl kancellár George Bush amerikai elnökhöz intézett legújabb levelével kapcsolatban elmondta: a bonni kormány egyetért azzal, hogy a taktikai nukleáris rakétákról csak akkor kezdjenek tárgyalásokat, ha Richard von Weizsáckert újraválasztották (ŐSTK) - Richard von Weizsáckert ismét megválasztották a Német Szövetségi Köztársaság elnökévé. Weizsäcker 1949 óta az ország hatodik államfője. A bonni parlamentben 881 szavazatot kapott, ami az elnökválasztások történetében az eddigi legmagasabb arány (egyébként ő volt az egyetlen jelölt). az európai hagyományos fegyverzettel foglalkozó bécsi tárgyalásokon megszületnek az első megállapodások. A bonni álláspont változása ellenére az USA és az NSZK még mindig nem kötött kompromisszumot - közölte Jürgen Chrobog, a külügyminisztérium szóvivője. Megfigyelők szerint Washington feltett szándéka, hogy keresztülviszi a taktikai nukleáris rakétákkal kapcsolatos álláspontját, s a bonni kormánynak nem marad más választása, mint a további engedmények útja, bár több nyugat-európai kormány az NSZK eredeti elképzeléseit támogatja. A taktikai rakéták korszerűsítéséről szóló tárgyalások elutasítása azt jelenti, hogy az Egyesült Államok mindenképp korszerűsíteni kívánja a több mint 100 kilométer hatótávolságú Lance típusú rakétáit. Ezeket 500 kilométer hatótávolságú rakétákkal váltják fel, amelyek részben a szovjet-amerikai megállapodás nyomán felszámolásra kerülő, a rövidebb hatótávolságú kategóriába tartozó rakétákat helyettesítik. Voroncov szovjetunióbeli látogatásra hívta meg az ún. nyolcak vezetőjét (ŐSTK) - Nadzsibullah afgán elnök a parlament tavaszi ülésszakának kedden befejeződött ünnepélyes záróülésén arra szólította fel a képviselőket, következetesen és önállóan hajtsák végre a nagy dzsir- ga nemrég lezajlott tanácskozásának a határozatait (mint ismeretes, a népi képviselők legfelsőbb gyűlése az Afganisztánban harcoló ellenzéki csoportok vezetőivel való párbeszéd felvételére szólított föl). Nadzsibullah hangsúlyozta, a nyári parlamenti szünet idején a képviselőknek saját választási körzetükben kapcsolatba kell lépniük a fegyveres ellenzék vezetőivel, s a helyi államhatalmi szervekkel együttműködve kellene megállapodásokat kötniük a béke biztosításáról. Julij Voroncov, a Szovjetunió első külügyminiszter-helyettese, ka- bulí nagykövet Iránban folytatott tárgyalásokat Ali Khamenei elnökkel, valamint az' afgán ellenzék néhány vezetőjével. A teheráni lapok az államfőnek elsősorban azokat a szavait idézik, hogy Irán azt kívánja: Afganisztán iszlám, független és el nem kötelezett állam legyen. Az ÍRNA hírügynökségnek adott nyilatkozatában számolt be Voroncov az ún. nyolcak képviselőivel folytatott megbeszéléseiről. A találkozót rendkívül hasznosnak minősíO lykor a külsőségek sem elhanyagolhatóak, s ez érvényes a KGST végrehajtó bizottságának múlt heti moszkvai 131. ülésére is. Első ízben történt meg ugyanis, hogy a tanácsteremben újságírók is helyet foglalhattak és tudósíthattak a szervezet jövő hónapban Szófiában esedékes kormányfői szintű 45. ülésszakát előkészítő moszkvai eszmecserékről. A rendezők a sajtó munkatársainak bebocsát- tatását azzal indokolták, hogy a KGST székházában is nagy súlyt helyeznek a nyilvánosságra. Az eseményközeiben lévő újságírók minden esetre nem unalmas, szakmai kérdésekről folyó gazdasági eszmecserékről, hanem kritikus hangvételű megbeszélésekről számolhattak be, s érezhető volt az a szándék, hogy a nézeteket közös nevezőre próbálják hozni. Ez nem minden esetben sikerült, erősítette meg a Csehszlovák Sajtóiroda tudósítójának adott válaszaiban Jaromír Obzina szövetségi miniszterelnök-helyettes, Csehszlovákia állandó KGST-képviselője. Kétségtelen pozitívumnak minősítette azt, hogy a szófiai ülésszak elé terjesztendő dokumentumokkal kapcsolatosan viszont sikerült teljes nézetazonosságot kialakítani. (Az egyik dokumentum például a KGST tavalyi ülésszaka óta végzett tevékenységét összegezi.) A csehszlovák küldöttség vezetője válaszában utalt azonban arra is, amire a végrehajtó bizottsági ülésről kiadott közlemény szintén rámutatott. Nevezetesen, hogy az ülésen szó volt a KGST- együttműködés távlati koncepciós kérdéseiről is, s e tekintetben is némileg közeledtek az álláspontok, így bizonyos fokú előrelépés tapasztalható. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a tagországok közül jelenleg már egy sem vitatja a KGST szervezeti megújulásának szükségességét, mert - mint Vjacseszlav Szicsov, a KGST titkára is utalt erre sajtóértekezletén - a jelenlegi felépítésében nem képes betölteni a koordináló szerepet. A régi módszerek elavultak, s ezért a szervezet már nem tudja hatékonyan szolgálni a gazdasági és műszaki fejlődést. Ez tehát nem vitatéma, az viszont továbbra is gondot okoz, hogy a tagországok ezt a tényt különböző módon ítélik meg és helyzetüktől függően tesznek javaslatokat a KGST megújítására. A szervezet együttműködési mechanizmusa és módszerei gyökeres átalakítása szükségességének tekintetében tehát megvan a nézetazonosság, s ez jó elvi alapot teremt ahhoz, hogy közt s erőfeszítésekkel hosszú távon kimunkáljanak egy minden tekintetben korszerű kapcsolatMegújuló KGST rendszert. Ennek részletkérdéseiben azonban meglehetősen különbözőek a nézetek, a tagországok eltérő javaslatokat tesznek és eltérő igényeket támasztanak. Ezek az eltérések elsősorban az érdekek különbözőségéből fakadnak és egyúttal tükrözik az egyes népgazdaságokban a fejlődés elért szintjét, illetve a változások ütemét.- Ebben nincs semmi különös - vélte, Jaromír Obzina, aki a jövőre nézve elképzelhetőnek tartotta azt, hogy esetenként egyes kérdéseket közösen oldanak meg, ha kialakul a nézetazonosság, viszont ha ez hiányzik, illetve ha a tíz tagország közül csak némelyek helyeselnek bizonyos terveket, elképzeléseket, akkor az érdekeltség alapján annyi tagállam vesz részt az egyes tervek megvalósításában, ahány az adott programot saját szempontjából előnyösnek és minden tekintetben megfelelőnek tartja. A jövőben eszerint nem kell majd meglepődni azon, hogy négy vagy öt, esetleg hat tagország alakít ki közös terveket, programokat, s ha a többiek később, úgymond, kedvet kapnak hozzájuk, bármikor csatlakozhatnak. Ez a megoldás rugalmasnak látszik, egyúttal az időtényezőt is „pénznek“ tekinti, hiszen nem kell kivárni azt, amíg mind a tíz partner között kialakul a nézetazonosság, hanem egy-egy terv jóval hamarabb is beindulhat. Ez a módszer lényegében a „sürget az idő“ elv gyakorlati megvalósítása és Csehszlovákia szorgalmazza ezt a megoldást. Országunk állandó KGST-képviselője sajtóértekezletén figyelmeztetett arra is, hogy öt KGST-tagországban - Csehszlovákiát is beleértve - sok a hasonlóság a gazdasági reformok és az integrációval szembeni elvárások tekintetében, s így logikus és természetes az, hogy ezek az országok a jövőben egymás közt fognak megállapodásokat kötni, mivel nem várhatják meg az egységes álláspont létrejöttét. Moszkvában természetesen sok egyébről is szó esett, így arról is, hogy szabványainkat jobban kell közelíteni a világban elfogadott szabványokhoz, s a jövő év derekán be kell fejezni az új ötéves tervek egyeztetését. Napirenden szerepelt a tudományos-műszaki fejlesztés két kiemelt iránya, az atomenergetika és a biotechnológia, s nem utolsósorban szó volt a tagországok tervezett legfelsőbb szintű találkozójáról is, amelynek házigazdája Prága lesz. Andrej Luka- nov, a végrehajtó bizottság jelenlegi soros elnöke szerint a legfelsőbb szinten kinyilvánított egységes politikai akarat nélkül nem lehet kedvező eredményeket várni az együttműködési mechanizmus átalakításában. Egy ilyen találkozót azonban alaposan és körültekintően elő kell készíteni, ami Csehszlovákia és néhány más KGST-tagor- szág erőfeszítései ellenére mindeddig még nem sikerült. tette, s maga Zahidi ellenzéki vezető is elítélte az afgán belügyekbe való külső beavatkozást, valamint síkraszállt egy reprezentatív kormány létrehozásáért. Voroncov szovjetunióbeli látogatásra hívta meg a nyolctagú ellenzéki szövetség vezetőjét. Arra a kérdésre, vajon az Iránban működő afgán ellenzéki csoportok elfogadják-e azt a javaslatot, miszerint a kormányban az összes párt, így a kommunista is képviselve lenne, Voroncov azt válaszolta, hogy Afganisztánban nem létezik kommunista párt. A kormányzó párt még csak nem is marxista, hanem nemzeti és hazafias párt, amely az ország függetlenségét védi. Ebben a „nyolcak“ nem látnak tisztán, erről a szovjet fél még tárgyalni kíván velük - mondotta a szovjet diplomata. A delhi hatok felhívása Gorbacsovhoz és Bush-hoz (ŐSTK) - A delhi hatok néven ismert csoport legfelsőbb vezetői (Raúl Alfonsín argentin elnök, Radzsiv Gandhi indiai kormányfő, Carlos Salinas de Gortari mexikói államfő, Andreasz Papandreu görög miniszterelnök, Ingvar Carls- son svéd kormányfő és Július Nye- rere tanzániai elnök) ismét felhívással fordultak a Szovjetunió és az Egyesült Államok vezetőihez. A Mihail Gorbacsovnak és George Bushnak címzett levelet a csoport megalakulásának ötödik évfordulója alkalmából hozták nyilvánosságra mind a hat ország fővárosában. A levél egyebek között rámutat, az elmúlt két esztendő eseményei azt bizonyítják, hogy politikai szándék esetén minden akadály leküzdhető. Az aláírók annak a véleményüknek adnak hangot, hogy mielőbb be kellene fejezni a hadászati fegyverek korlátozásáról szóló szov- jet-amerikai tárgyalásokat, s megállapodást kellene kötni az atomkísérletek teljes betiltásáról. Azt indítványozzák, hogy a leszerelési lépéseket az ENSZ keretében ellenőrizzék. Hangsúlyozzák végezetül, hogy a világűr nem válhat a lázas fegyverkezés és a katonai konfrontáció színterévé. Salvadori partizánakciók (ŐSTK) - Salvadorban a Fara- bundo Marti Nemzeti Felszabadítási Front (FMLN) új offenzívát indított a jobboldali Nacionalista Köztársasági Szövetség kormánya ellen. A Radio Venceremos szerint a partizánok Morazán, San Miguel és Cha- latenango tartományok öt nagyvárosában támadásokat hajtottak végre és jelentős veszteségeket okoztak az ellenfélnek. Az FMLN tagjai tizenegy nappal ezelőtt hasonló akciót rendeztek, melynek során összesen 135 kormánykatonát tettek ártalmatlanná. » Kommentárunk A gazdasági együttműködés ennek ellenére még akkor sem állhat meg, ha hiányoznak a neki korszerű kereteket biztosító formák és megállapodások. Más megoldás híján - amint Jaromír Obzina is hangsúlyozta - többek között a már ecsetelt pótmegoldásokhoz kell folyamodni. P. VONYIK ERZSÉBET