Új Szó, 1989. május (42. évfolyam, 102-126. szám)

1989-05-03 / 103. szám, szerda

N apjaink számítógépes infor­mációtömegét ismerve, ki­csit furcsának találhatjuk a cím mö­gött rejtőzködő kérdést - utasítást. Nekünk, e korszak embereinek való­ban kulcsokat kell keresni a minden­ki által ismert berendezésekhez, ta­nulnunk kell használatukat? Nos, le­gyen bármilyen kiábrándító is a vá­lasz, bizony e témában még nagyon sokat kell tanulnunk. Mert bár a szá­mítógépekkel manapság még elég gyakran van alkalmunk találkozni munkahelyeinken, magánéletünk­ben, de... Amikor arra kerülne a sor, hogy ezeket az eszközöket gyakorlatban kellene használni, a dolgozók nem kis hányada igencsak megilletődve áll meg előttük. És nem kevesen mazza (igaz, az anyagot itt is el lehet kezdeni tanulmányozni, mert az egyes kötetek eredeti önállóságuk­ban olvashatók). Megismerkedhe­tünk a számítógépek működési el­vével, a programozás alapelveivel és a számítástechnikai munkafolya­matok szervezési kérdéseinek alap­jaival. Röviden fogalmazva azokkal az általános információkkal, ame­lyek feltétlenül szükségesek ahhoz, hogy kellő biztonságérzettel üljünk a gép elé. A további kötetek az itt elmondot­takat tárgyalják részleteiben. A „Hardwer“ a technikai részleteket elemzi: Mi és milyen a kommuniká­ciótechnika kapcsolata a számítógé­pekkel? Melyek a legismertebb szá­mítógéptípusok? Mik a periferikus egységek és milyen a szerepkörük? Mi a központi egység és hogyan működik? stb. A „Szoftwer“ a programok és a programozás alapelveit mutatja be. Beleértve a szoftwer fogalmát, jellemző tulajdonságait, a program- készítés módszereit, a programok osztályozását, tesztelésüket, ellen­őrzésüket, a gép teljes működését irányító operációs rendszerfelépíté­sét és működését. Külön is felhívnám a figyelmet a „Szervezés“ kötetre. Gyakran kell Széles olvasótábora van Kulcs a számítógéphez akadnak olyanok, akik - fogalmaz­zunk finoman - a pokol mélységes fenekére kívánják őket, minden mo­dernségükkel és előnyeikkel együtt. A legtöbb esetben csak azért, mert hamar rá kell jönniük, hogy a gép csak egy eszköz, amelyet nekik, a felhasználóknak kell irányítaniuk és használniuk. Szorgos munkával, mert csak ezzel a feltétellel lehet hasznos segítőtársuk. A Kulcs a számítógéphez első változata 1971-ben jelent meg elő­ször. Magyar fordítása 1972-ben, illetve 1974-ben, szlovák nyelven 1987-ben. A kötet közérthetőségé­vel, aktualitásával és főleg stílusával óriási sikert aratott világszerte. Nem alaptalanul! A szerzők neves számí­tástechnikai és oktatásügyi szakem­berek tapasztalatainak felhasználá­sával állították össze a könyv anya­gát. Törekedtek - és gondoltak - ar­ra, hogy azt a laikus olvasók is könnyen megértsék, az ott leírt is­mereteket elsajátítsák. Újabb vállalkozásukkal ezt a ha­gyományt folytatják. Az eredeti tan­anyagot és az azóta felgyülemlett, a számítástechnika sikeres alkalma­zásához feltétlenül szükséges új is­mereteket 4 kötetben foglalták össze: „Gyakorlat", „Hardwer“, „Szoftwer“ és „Szervezés - Org- ver“. A magyar változat szerkesztői ezt két könyvbe vonták össze. „Hardwer, Szoftwer“ és „Szervezés - Gyakorlat“. Az utóbbi szerkesztési hiba, amivel az eredetileg első kötet most a könyv zárórészében kapott helyet. Hiba ez azért, mert a legáltaláno­sabb információkat ez a kötet tartal­ugyanis tapasztalnunk, hogy üze­meink, vállalataink ugyan jól felsze­reltek a számítástechnika terén (vannak gépeik, programozással foglalkozó szakemberek, illetve programjaik), mégis ennek gyakor­lati alkalmazása és hatása csaknem minimális. Az okokat az esetekben csaknem mindig a nem megfelelő előkészítési és szervezési munká­ban kell keresni. A kötet ezen a lé­nyegében újdonságként ható terüle­ten nyújt segítséget. Csak néhány címszó belőle: Mit is értünk szerve­zési munka alatt? Mik a szervezési intézkedések? Mi történik a szerve­zési munka és egy számítógépes eljárás kidolgozása keretében? Ho­gyan tervezik a szervezési munkát? Milyen tevékenységet kell elvégez­nie a szervezőknek? stb. Az szinte biztos, hogy aki áttanulmányozza ezt a részt, nem válik tőle jó szerve­zővé, de megérti e feladatkör fontos­ságát és összetettségét. Végül néhány szót az „olvasási“ módról. Az egyes témaköröket sok illusztrációval, képpel gazdagított rövid fejezetekbe foglalták, amelye­ket ellenőrző kérdések sora zár. Aki nem olvas-tanul figyelmesen, ezek­re nehezen tud válaszolni. De alkal­ma van a meg nem értett részekhez újra visszatérni. Az oldalszélek szí­nes megjelölése lehetővé teszi a ke­resett témakör azonnali megtalálá­sát. A könyvek stílusát, szerkesztési módját igen ajánlom hazai tan­könyvkészítőink figyelmébe. (D. Busse, J. Wiehasu: Kulcs a számító­géphez. Hardwer-Szoftwer. Szerve­zés-Gyakorlat. Műszaki, Budapest, 1988) Puntigán József Jurij Bondarev müvei sikerkönyvek, legalábbis „nagy port kavaró regények". Sikerének titka részben az, hogy nem próbálja függetleníteni magát környezeté­től, a kortól, amelyben él, nem törekszik „magasabb rendű" művészi eszmények megfogalmazására. Irodalomtörténészek, kritikusok róla szóló tanulmányaiban fel­felbukkan a kérdés: baj-e, ha valaki akar- va-akaratlanul társadalmi igényeket szol­gál ki, azonosulva egy széles olvasótábor elvárásaival? Baj-e, ha az alkotó „alkal­mazkodó", „kiszolgáló", aki friss reagá­lásaival - rövidebb távon, de közvetlen szolgálatot tesz? „Ha ez az alkalmazko­dás vagy hajlékonyság nem más, mint egy nemzedék beidegzódött fegyelme, sőt, önfegyelme, ha tudatosan vállalt kö­telességteljesítés, a szükségszerű felis­merésből következő szabad választás - akkor az etikum területén sem kifogá­solható" - vélekedik erről Kristó Nagy István. Bondarev 1924-ben született. Az omszki származású fiú az érettségi ban­kettről, tizenhét évesen kerül a háború iszonyú valóságába, ütegparancsnokként részt vesz a volgai csatában. A háború után gépkocsivezetőnek készül, amikor felfigyelnek háborús jegyzeteire. A Gorkij Irodalmi Főiskolát Pausztovszkij tanítvá­nyaként fejezi be. 1953-ban jelenik meg első novelláskötete. A háború természetszerűleg meghatá­rozó, egy életre szóló élménye. Kezdet­ben szinte csak a háborúról ír. Nem is írhatott volna másról, minthogy következ­tek a személyi kultusz évei, amikor a való­ság hű ábrázolása életveszélyes volt. Bondarev háborús regényei közül Az utolsó ágyúlövések volt az első, amely magyarul is megjelent (1961-ben). Az akkor még szokatlan eszközökkel ábrá­zolt háború-kép nagy hazai és nemzetkö­zi sikert hozott írójának, bár mai szemmel már egészen konvencionálisnak hat. Kö­vetkező két regényében, a Csend (1962) és a Ketten (1964) címűben a háborúból hazatért, a halálos veszélyt, az állandó egzisztenciális határszituációt megta­pasztalt fiatal férfiak gondjait, csalódásait Írja meg. A Csend indulatos hangvételű mű, amelyben a fiatalok (Szergej és Kosztya) iszonyattal tapasztalják a kör­nyezetükben eluralkodott hamis pátoszt és a törvénytelenséget; azt, hogy egye­sek büntetlenül élvezhetik az életet, mi­közben a háború idején gyáva féregként meghúzódva másokat küldtek a halálba maguk helyett. Apja megfontoltságra inti a bosszúvágyó Szergejt: „Türelem és tények. A gazembereket tényekkel, bizo­nyítékokkal kell megsemmisíteni, nem in­dulatokkal. Indulattal nem lehet bűnössé­get bizonyítani. “ A Kerten című, novellisztikus tömörsé­gű modern regényt Bondarev írói remeké­nek tartják. Ebben kifinomultan, kegyetlen őszinteséggel tárja fel a szorongás álla­potát, a fenyegetettség életérzését. A könyv zárófejezetében Sztálin temeté­sét írja le. A szaggatott dialógusok nagy­szerűen érzékeltetik az általános hisztéria kibontakozását. A szovjet prózairodalom­ban napvilágot látott legjobb jelenetek közé sorolható. Bondarev a regény meg­Jurii Bondarev hatvanöt éves Hasznos segédkönyv - idegen nyelvek tanulásához Rendkívül érdekes könyv látott napvilágot a közelmúltban a prágai kereskedelmi könyvkiadó vállalat, a Merkúr gondozásában. A könyv címe: Hovoríme s hostem angíicky, francouzsky, mad’arsky, némecky, rusky, spanélsky (A vendéggel be­szélgetünk angolul, franciául, ma­gyarul, németül, oroszul, spanyolul). A könyv bázisnyelve (tehát kiinduló nyelve) a cseh nyelv, ám a címben felsorolt hat célnyelv (köztük a ma­gyar) bármelyike is szolgálhat bázis­nyelvként, s a többi nyelv lesz a cél­nyelv. Ez a közel 350 oldalas al­bumalakú könyv elsősorban a ven­déglátó-ipari dolgozók részére ké­szült, azonban igen hasznos lehet bárki számára, aki a fentebb felso­rolt nyelvek közül tanulja valamelyi­ket (esetleg több nyelvet is). A könyv terjedelmes társasági ké­zikönyv, mely tartalmazza az összes lehetséges szituációt, amelyek során a vendéglátó kapcsolatba kerül a vendéggel. A beszélgetések másik résztvevője viszont a vendég, s mi­vel a magyar vendég elkerülhet a cseh országrészekbe vagy külföld­re, a magyar nyelvet bázisnyelvként véve, hat másik nyelven tud kérdé­seket feltenni a vendéglátónak, vagy válaszolni annak kérdéseire. A könyv nagy érdeme, hogy minden egyes mondat fonetikus transz­szkripcióját (kiejtési átírását) is tar­talmazza. A könyvben a következő társalgási témakörök találhatók: a vendég fogadása, rendelések fel­vétele, beszélgetés a vendéggel, tá­lalás, számlázás, szállóvendég fo­gadása, bevezetése a szobába, kí­vánságainak közlése, a szállodában igénybe vehető szolgáltatások, pénzbeváltás, beszélgetés motel­ban, autokempingben, utazási iro­dában, fürdőhelyeken, alapvető in­formációk a környék nevezetessé­geiről, a közlekedésről. Mindezek a témák 520 kérdés-felelet formájá­ban vannak feldolgozva. Ezenkívül a könyv a feliratok, figyelmeztetések jelentését tartalmazza, majd csak­nem 60 oldalon az elképzelhető összes étel, ital, gyümölcs, süte­mény stb. elnevezése következik, majd pedig a vendéglátással kap­csolatos leggyakrabban előforduló szavak kisszótára zárja ezt a hasz­nos könyvet. Az iskolában használatos (gyak­ran - sajnos - nem a kívánt színvo­nalú) nyelvkönyvekkel szemben en­nek a könyvnek igen nagy érdeme, hogy életszerű, tehát olyan beszél­getéseket, kifejezéseket tartalmaz, melyekre a mindennapi életben, a különféle szituációkban szüksé­günk lehet. Ezért felhívom e hasz­nos könyvre külön a nyelvtanárok figyelmét is, elsősorban azokét, akik az idegen nyelvoktatás legkorsze­rűbb elmélete, a kommunikációs el­mélet alapján tanítják az idegen nyelveket. A fentebb felsorolt téma­körök (szállodában, vendéglőben, idegenforgalom, vendéglátás stb.) az iskolai nyelvkönyvekben is előfor­dulnak ugyan, sajnos siralmasan szűkreszabott terjedelemben (annak ellenére, hogy a nem gyakorlati hasznú tananyagrészek egyébként túlságosan is terjedelmessé tesznek egy-egy nyelvkönyvet). Ezért kiegé­szítésképpen az iskolai nyelvokta­tásban is hasznos segítőtársunk le­het az ismertetett könyv. SÁGI TÓTH TIBOR írása után hosszú évekig hallgatott, majd 1970-ben az Égő hóval jelentkezett újra. A ma is gyakran emlegetett Viktor Nyekraszov magyarul is megjelent Fordul a kerék című regénye volt az az úttörő háborús mű, amelynek szemléletmódját Bondarev és társai mindennapos gyakor­lattá változtatták írásaikban. Az Égő hó is a nyekraszovi sztálingrádi csataképet egészíti ki, miközben értékesíti a történet- tudomány újabb eredményeit, felhasznál­ja a szakmonográfiákat, a hadvezérek visszaemlékezéseit. A több mint ötszáz oldalas regény nem válik az olvasó szá­mára követhetetlenné, vagy egyes részle­teiben befogadhatatlanná, ellenkezőleg, több helyütt egyenesen krimi érdekes­ségé Bondarev nemcsak regényekben örö­kítette meg háborús élményeit: a Felsza­badítás című ötrészes filmsorozat társ­szerzőiéként is. Időrendben a Part című regénye következett ezután, mely három évtized eseményeit öleli fel három rész­ben, újszerűen ábrázolva a háború vég­napjait egy szovjet katona és egy német lány szerelmén keresztül, majd huszonöt évvel később bekövetkezett találkozásuk kapcsán érdekesen veti össze két szovjet értelmiségi életszemléletét, magatartás- formáit. A Part egykori szovjet katonája a regény jelenében híres író, akinek köny­vei nyugaton is sikeresek. Bondarev 1985-ben megjelent Játék című regénye abban rokonítható a Parttal, hogy a játék főhőse, Krimov a vívódó értelmiség kép­viselője elismert filmrendező, aki Párizs­ból tér vissza egy nagydíjjal. Századunk morális-etikai kérdéseire kényszerül ke­resni a választ. A regény nagy vihart kavart, amelyhez bizonyára hozzájárultak azok a meglátások is, amelyeket egy amerikai filmrendezővel való beszélgetés során főhősével az író kimondat: „Orosz­ország (...) -a legváratlanabb meglepe­tések országa. Nincs még egy ilyen a ter­mészetben. Ha van egyáltalán, aki képes megmenteni a tévelygő civilizációt, az megintcsak Oroszország lesz. Mint a má­sodik világháborúban. Hogyan? Nem tu­dom. Hány év múlva - nem tudom. Milyen áldozatok árán - azt sem tudom. De lehet, hogy Oroszországba van beprogra­mozva az egész világ lel ki ismerete... " Az utóbbi időben a szovjet sajtóban megjelent különböző levelekből és leve­lekkel kapcsolatban is kaphattunk hírt Bondarevről. 1987 novemberében a Pravdában jelent meg a Könnyű fiatal­nak lenni? című, amelyben Vaszilij Belov- val és Valentyin Raszputyinnal közösen fejti ki véleményét egy filmmel kapcsolat­ban. Idézet a levélből: „A rockzene... Vajon zene-e? Kanadában, Japánban, Franciaországban, más országokban szociológusok, orvosok, művészettörté­nészek nagy gonddal tudományosan be­bizonyították, hogy ez a jelenség pszichi­kai és erkölcsi kárt idéz elő bennünk. A szovjet olvasó nem ismeri ezeket a tu­dományos munkákat, az illetékes hazai orvosok pedig hallgatnak. (...) A fiatalok­nak magasztos erkölcsi eszmékre, valódi és nem hamis értékekre van szükségük. Azt tőlünk, a kultúra mestereitől várják. És nekünk kötelességünk, hogy eleget te­gyünk várakozásaiknak. “ HARASZTI ILDIKÓ Új könyvek HIZSNYAI ZOLTÁN: Tolatás Hizsnyai Zoltán új verseskötete kifor­rott, meditativ verseket tartalmaz, s jelen­tős előrelépés a költő alkotói pályáján. A fiatal költő verseiben elégikus emelke­dettség, a groteszk iránti fogékonyság, napjaink emberi-társadalmi valóságának ellentmondásai és annak közérzeti lecsa­pódásai összegeződnek, s szemléletének középpontjában a valóság megismerhe­tőségének problémája áll. Hizsnyai Zoltán bízik a ráció és az érzelmi-ösztöni tarto­mányok közötti összhang lehetőségében, noha érzelem és értelem lehetséges szembenállását modern korunk tipikus tü­netének tartja. szerkesztése során a hitelesség érdeké­ben óvakodtak a komolyabb nyelvi be­avatkozásoktól, még akkor is, ha világos volt előttük, hogy vázlatos, első megfogal­mazásról van szó. Forbáth Imre írásait Varga Rózsa állí­totta össze és látta el jegyzetekkel. FORBÁTH IMRE: Összegyűjtött írásai 1 Forbáth Imrét elsősorban avantgárd költőként ismerjük, elméleti munkásságá­ról, tanulmányairól, esszéiről, egy kis kö­tetnyi válogatástól eltekintve, amely még a hatvanas évek derekán jelent meg, alig tudunk valamit. A kötet ezt a hiányossá­got kívánja pótolni. Forbáth írásain erőteljesen érződik a cseh nyelvi közeg hatása, főleg azokon, amelyek kiadatlanok maradtak, és a ha­gyatékból kerültek a kötetbe. Az írások V. G. JAN: Dzsingisz kán A regény történelmi hitelességgel mu­tatja be a nagy mongol hódító életét és világrészekre kiterjedő hadjáratait. A sze­génysorból származó Temudzsin (ez Dzsingisz kán eredeti neve) különböző sikeres - valószínűleg ösztönös - politikai fogás után hatalmas hadsereg s ezzel a keleti világ ura lesz. Makedónjai Nagy Sándor példáját követve elindul, hogy leigázza a világot. Dúl, éget, pusztít ez a keleti nagyúr, s híven nyugat felé irányuló politikájához, Oroszországot is megtámadja. A széthú­zó kisebb-nagyobb orosz fejedelmek nem tudnak ellenállni Dzsingisz kán hatalmas hadseregének, és sorra elhullanak a mongolok kardcsapásai alatt. Novellapályázat Az Irodalmi Szemle novellapályázatot hirdet csehszlovákiai magyar írók számára. A pályaműveket 1989. szeptember 30-ig kell beküldeni a szerkesz­tőség címére (816 21 Bratislava, Michalská 9). A novellákat három példány­ban, jeligével ellátva (a jeligét egy külön zárt borítékban kell névvel és címmel feladni) kérik eljuttatni a szerkesztőségbe. A novellák terjedelmének felső határa 30 gépelt oldal. 1. díj: 2500 korona 2. díj: 1500 korona 3. díj: 1000 korona A pályázat eredményét a folyóirat 1989 decemberi számában teszik közzé. Az Irodalmi Szemle a díjazott műveket közli, s a bíráló bizottság által javasolt további művek közlésének jogát fenntartja. ÚJ SZÚ 4 1989. V. 3.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom