Új Szó, 1989. május (42. évfolyam, 102-126. szám)

1989-05-17 / 114. szám, szerda

Sj szú 5 89. V. 17. Az SZLKP Központi Bizottsága ülésének vitája (Folytatás a 4. oldalról) hoz való viszonyában, értékrendjében, életvi­telében. A neveléshez való eme hozzáállásban, amely kevesebb rendezvényt és összejöve­telt feltételez, és mindenekelőtt a tanító és a tanuló mindennapi nyitott és élő párbeszé­déből indul ki, a pedagógus partnerre talál, felfedezi tanulója, növendéke alkotó egyéni­ségét. Ebben a folyamatban a tanító maga is tovább alakítja a nevelés módszereit és for­máit. Ha el is várjuk, hogy az iskolák nevelési programjai összefoglalják és mozgósítsák az összes nevelési mutatót, az említett párbe­széd középpontjában az iskolának kell állnia, a családdal együttműködve. A párbeszédből kiindulva, arra a feladatra kértük meg a taní­tókat, hogy magyarázzák meg a tanulóknak és a diákoknak az átalakítás értelmét és célját, a szocialista demokrácia formáit, a fia­tal nemzedék feladatait és lehetőségeit eb­ben a folyamatban, a szocialistaellenes erők céljait és pozícióit, hogy minden tanítási óra, főleg a társadalomtudományi jellegűek a tu­dományos világnézetnek, a polgári öntudat­nak, a nézetek cseréjének élő vitafórumai legyenek. Az első tapasztalatok némely eset­ben a párbeszéd formális voltát jelzik és azon félelmünket bizonyítják, hogy a tanítók egy része nincs még erre felkészülve. Azzal a cél­lal értékeljük át ezt a helyzetet, hogy az iskolákban kedvező légkört alakíthassunk ki, s hogy főleg minden pedagógust felkészít­sünk az ilyen nevelő célú párbeszéd vezeté­sére. Be kell vezetni egy belsőleg differenciált rendszert, amelynek tartalma a művelődést és az oktató-nevelő munka minőségét öleli fel, azt a munkát, amely jobban megfelel a társadalom átépítése és a szocialista de­mokrácia elmélyítése feltételeinek. Érvényes ez a tízéves iskolakötelezettségre is, amely az egész oktatási-nevelési rendszer kulcs- problémája. Előfeltétele ennek, hogy a koráb­binál jobban építsünk a neveléstudományra és magukra a pedagógusokra is, hogy a CSKP KB 13. ülése határozatainak értelmé­ben dolgozzuk át és vizsgáljuk felül a tízéves tankötelezettséget, különös tekintettel azok gondjainak a megoldására, akik különféle okokból nem akarnak továbbtanulni, vagy nincsenek meg az ehhez szükséges feltétele­ik, s így tenni lehetővé számukra, hogy példá­ul a tizenötödik évük betöltése után munkát vállalhassanak. Az iskoláskor előtti nevelés fejlődésének pozitív értékelése ellenére tovább kell bővíte­ni a kapacitás feltételeit és megakadályozni a vállalatok azon céljait, hogy az önköltsé­ges gazdálkodásra való áttérés következté­ben megszüntessék az óvodák üzemelteté­sét. 769 szövetkezeti és vállalati óvodára gondolok. Az alapiskolákkal kapcsolatban előtérben marad a tantervek és a tankönyvek igényes­ségének a kérdése is. Több intézkedést ve­zettünk már be az alapiskolák alsó tagozatán, a felső tagozaton csökkentettük a tananya­got, és ettől az iskolaévtől kezdve nyolc tantárgyban növeltük a gyakorlásra és az ismétlésre szánt időt. Megszüntettük a köte­lezően választható tantárgyakat stb. Pályáza­tok meghirdetésével változtatunk a tanköny­vek tartalmán. Nagyobb teret biztosítva a pe­dagógusoknak, most készítjük elő az alapis­kolai nevelés és oktatás tartalmának komplex felülvizsgálatát, számolva bizonyos tantár­gyak összevonásának lehetőségével is. A to­vábbi problémák megoldására is keressük az új utakat. Mint ahogy a kétváltásos tanításra is, hiszen Szlovákiában körülbelül 42 ezer diák tanul így. Ennek kiküszöbölésére 1500 új tanteremre van szükség. Gondot okoz a ma­gas osztálylétszám is. Az SZSZK kormánya, a CSKP KB 13. ülése határozatának értelmé­ben még ebben az évben, főleg eme gondok megoldására, 650 pedagógus számára bizto­sított pénzeszközöket. Tárcánk arra irányítja a nemzeti bizottsá­gok figyelmét, hogy elengedhetetlen esetek­ben jobban kihasználják az átalakítás nem hagyományos és anyagilag kevésbé igényes formáit. Több járásban így építettek már fel óvodákat és alapiskolákat. Feltételezzük, hogy 1995-íg megoldódnak ezek a prob­lémák. Több faluban meggondolatlanul szüntették meg a kisiskolákat, s ezt elsősorban takaré­kossági intézkedésekkel indokolták. A körze- tesített iskolákban azonban nemcsak, hogy növekedett az osztály létszám, hanem gya­korlatilag nem vehettek részt a gyerekek szakköri tevékenységében, nem is beszélve arról, hogy a falusi tanítók a fiatalok szabad­ídőtevékenységének szervezői. Ezért a nem­zeti bizottságokkal közösen elkezdtük a kisis­kolák visszaállítása harmonogramjának kidol­gozását. A lenini nemzetiségi politika értelmében állandó figyelmet szentelünk a nemzetiségi iskolaügy fejlődésének. Az utóbbi években több intézkedést foganatosítottunk például a magyar tanítási nyelvű iskolákkal kapcso­latban, tanulóik általános és szakmai tudása színvonalának emelését és nyelvi rugalmas­ságukat elősegítendő. Keressük és továbbra is keresni fogjuk a közép- és felsőfokú isko­lákra való jobb felkészítésük módját, és teljes mértékű érvényesülésük érdekében nemcsak a lakóhelyükön, hanem hazánk egész terüle­tén. Ennek előfeltétele a szlovák nyelv jobb elsajátítása. Különös figyelemmel kísérjük a nemzetiségi iskolák hálózatának megítélé­sét, és a mostani időszakban értékeljük a nemzetiségi iskolákban tanító pedagógusok felkészültségét is. Differenciálni akarjuk a gimnáziumi tanul­mányok tartalmát, erősíteni a választott főis­kolára való felkészülést, ahogy azoknak a növendékeknek a tudását is, akik nem folytatják főiskolákon, illetve egyetemeken ta­nulmányaikat. E növendékek számára - szakmai felkészültségük elmélyítése érde­kében - érettségi utáni szakosító iskolákat nyitunk. Több intézkedéssel erősítettük a két- és hároméves szakmunkásképző iskolák szak­mai gyakorlatát. A szakmai gyakorlatok és szak- tantárgyak tantervmódosításának lehetősé­gei szerint a tananyag 30 százalékában esz­közöltünk változást, figyelembe véve a tana­nyag időszerűségét, valamint az egyes ága­zatok és vállalatok szükségleteit. Az illetékes állami szervekkel közösen jelenleg a szak­munkásképzők átalakításának, irányításának és finanszírozásának a kérdéseivel foglalko­zunk, abban az átmeneti időszakban, amikor az alap- és középiskolák rendszere törvényé­nek a novelláját készítjük elő. Tekintettel a gazdasági termelés) egységek megszűné­sére, módosítjuk például a szakmunkásképző iskolák lehetőségeit, mind központi, nemzeti bizottsági szinten, mind az állami vállalatok szintién. A CSKP XVII. kongresszusa célkitűzése szerint több középiskolát végzett diák folytat­hatja tanulmányait főiskolákon, illetve egyete­meken. Ezeket a felsőoktatási intézményeket több előadó- és szaktanteremmel kell bővíte­ni, de szakemberekkel és műszerekkel is. A tanulmányi idő tartamát és formáját nem­csak szakmai szempontból kell megkülön­böztetni, hanem a diákok tudása és a gyakor­lati szükségletek szerint is. Kísérletileg ezzel is számolunk az új tanévben. Ha kihasználjuk is a főiskolák és azok realizációs központjá­nak gazdasági és kereskedelmi tevékenysé­géből eredő mellékes bevételek összes lehe­tőségét, akkor sem hagyhatjuk figyelmen kí­vül az állami költségvetésből eredő eszközök bővítését, mint ahogy magát a gyakorlatot sem, amely nem befolyásolja hatékonyabban a főiskolák munkafeltételeit, azokét az iskolá­kéit, amelyek épp a gyakorlat számára készí­tik fel növendékeiket. Főiskoláinknak nagy tartalékaik vannak a legjobb tudományos szakemberek kihasz­nálásában, a növendékek felkészítését te­kintve. Még most sem használják ki kellő mértékben az iskolák ezeket a szakembere­ket, és nemcsak objektív, hanem szubjektív okok miatt is. Pozitív jelenségként könyvelhe­tő el a kihelyezett tanszékek kialakítása, azo- ké a tanszékeké, amelyek szorosabban kötik az iskolát a gyakorlati élethez. A fő­iskolák tudományos-műszaki tevékenységét illetően megállapíthatjuk, hogy tudományos- kutatási kapacitásuk nincs kellő mértékben kihasználva. Ezért a 9. ötéves tervidőszak állami tervezetének struktúrájában konkrét javaslatot terjesztettünk elő az ügyvitel, az egységesítés és más, főleg általános jellegű kulcsfeladatok terén. A főiskolákkal közösen keressük a megoldást. A felső- és a középfokú iskolákban a gya­korlati elvárásoknak megfelelően felkészül­tünk az érintettek átképzésére, biztosítottuk számukra a továbbképzést. Már minden tár­cának ajánlottuk ezt a lehetőséget, egyelőre azonban csupán egyetlenegy élt vele. To­vábbra is komoly gondot okoz a fiatalok főiskolára való bejutása. Az elkövetkező tanévre keressük a lehetőségét annak, hogy ahol megvannak rá a lehetőségek, minden olyan jelentkezőt felvehessünk, akik sikere­sen felvételiztek, ám azzal a feltétellel, hogy szigorítják a főiskolai tanulmányok követel­ményeit és a főiskolák megtartják a hallgatók létszámának tervét. A kezdeményezések élén Hazánk egyik legkorszerűbb kohászati üzemének, a csaknem 24 ezer embert foglalkoztató Kelet-szlovákiai Vasműnek a dolgozói vállalatuk több mint negyedszázados fennállása alatt számtalanszor bebizonyították már, hogy értik a szakmájukat és becsületesen helytállnak a gazdasági feladatok teljesítésében. Ez a sikersorozat folytatódik most is, amikor igényesebb föltételek között kell dolgozniuk. A plzeiii Skoda Művekben el­kezdték a Bulgá­ria számára ké­szülő VVER 1000-es atomre­aktor részegysé­geinek ellenőrző méréseit. A nyo­mótartály makett­jében a mérése­ket a Skoda Mű­vek dolgozói a harmadik ne­gyedévben fejezik be. Felvételünkön a reaktortartályt engedik bele a nyomóedénybe. (Jirí Berger felvétele - ÖTK) Új termékeket gyárt a Tesla Az évente csaknem 17 milliárd korona értékű árut termelő Kelet­szlovákiai Vasműben számos olyan üzem, kollektíva található, amely or­szágszerte ismertté vált. Ezek közé tartozik a meleghengerde üzeme, ahol mindig születik néhány jelentős gazdasági hasznot eredményező ja­vaslat, ésszerűsítés. E következetes, hatékonyságra törekvő, sikeres termelőmunka szempontjából egyáltalán nem mel­lékes körülmény, hogy átefan Ki­rály személyében olyan szakember áll az üzem élén, aki példamutatásá­val a merész, az egyre nagyobb feladatok vállalására sarkallja az üzem minden dolgozóját. Róla és országos viszonylatban fontos újítá­sairól, találmányairól lapunk hasáb­jain már beszámoltunk. A meleghengerde tavaly eddigi legsikeresebb évét zárta. A átefan Király példáját követő újítóknak, fel­találóknak ebben igen nagy érdeme van. Az egész ötéves tervidőszak­ban 138 millió korona értéket képvi­selnek a folyamatosan bevezetett újítások és találmányok, és csak egyetlen évben, az elmúlt esztendő­ben 48,5 millió korona társadalmi hasznot eredményeztek... átefan Király a tőle megszokott szerénységgel, szakmai alaposság­gal tájékoztatott. Szavai láttatták a korszerűsítés alatt álló munkahe­lyeket, a hengersorok tökéletesíté­sével kapcsolatos távlatokat.- Az elmúlt évben üzemünk hen­gersorain 3 millió 167 ezer tonna lemezt gyártottunk, ami nemcsak új rekordot jelent, hanem azt is, hogy a meghatározott tervet 47 ezer ton­nával túlteljesítettük. Tényként kö­zölhetem, hogy ez a teljesítmény bátran összehasonlítható a világvi­szonylatban elért eredményekkel. Ezáltal még közelebb kerültünk an­nak a célprogramnak a megvalósítá­sához, amelynek alapján üzemünk teljes korszerűsítése után évente 3,5 millió tonna lemez gyártását ter­vezzük. Természetesen, a haté­konysági és minőségi mutatók szi­gorú betartása mellett, s ami - leg­nagyobb örömünkre - nálunk egyre inkább meghonosodik, és tavaly ab­ban is megmutatkozott: hogy termé­keink vásárlóinak 24 ezer tonna árut adtunk el terven felül. Termékeink iránt növekszik az érdeklődés, mert minőségük kielégíti az igényeket. A vasműben 1987 július elsejétől mi vezettük be elsőként ebben a csak­nem ezerötszáz embert foglalkozta­tó üzemben, a meleghengerdében a brigádrendszerű munkaszervezést és jutalmazást, s vállaltuk az üze­münk teljes önállóságán alapuló gazdálkodást. Természetesen, ez nem ment egyik napról a másikra. Döntésüket főleg arra a légkörre és azokra a feltételekre alapozták, amelyeket a kommunisták példamu­tatásával, a dolgozók egyetértő tá­mogatásával sikerült az üzemben megteremteniük, kialakítaniuk. Arra törekednek, hogy minden alapvető párthatározat, intézkedés, hasznos elgondolás az üzem minden egyes dolgozójához időben eljusson, hogy mindenki tudja, mi a feladata és ennek teljesítése arányában milyen jutalom jár neki. Közös munkájukat a kölcsönös bizalom jellemzi, veze­tő és beosztott egymás mellett, egy­mást segítve dolgozik céljaik meg­valósításáért. Ezt tették tavaly is, amikor - az új gazdálkodási rend­szer segítségével - a már említett eredmények mellett megtakarítottak 69 millió koronát a tervezett költsé­gekből. Az idei célok új erőpróbák elé állították őket. Ezekről így szá­mol be az igazgató:- Aki egy kicsit is ismeri a Kelet­szlovákiai Vasmű termelésének szerkezeti felépítését, az tudja, mi­lyen fontos szerep hárul a meleg­hengerde dolgozóira, tehát ebben az évben is a vállalati feladatok határozzák meg tennivalóinkat. Ez azt jelenti, hogy minden rendelke­zésre álló acélt feldolgozunk. Telje­sítményünk megközelítőleg a tavalyi szinten marad annak ellenére, hogy az idén - a korábbihoz viszonyítva- termelő berendezéseink még na­gyobb arányú korszerűsítésével kell számolnunk, mégpedig a termelés folyamatossága mellett, ami nem könnyű feladat. Mégis derűlátó va­gyok, s velem együtt üzemünk min­den kommunistája az. Mert mind­annyian túdjuk, személy szerint mi a feladatunk és hogyan, milyen for­mában kell ezeket teljesítenünk. Az idén tovább bontjuk üzemegysége­inkre a jogokat és kötelességeket, az ezzel járó felelősséget. A kommunisták példamutatására ebben feltétlenül számítunk. Erre a vállalati pártbizottság előtt- e pártbizottság elnökségének tag­jaként én vállaltam a garanciát... A tudomány és technika újabb eredményeinek hasznosításával szeretnék népgazdaságunk haté­konyságát növelni a Tesla dél-cseh­országi Blatnában lévő vállalatának dolgozói. Az év elejétől gyártási kapacitá­suk 30 százalékát új termékek alkot­ják. Közéjük tartozik a 16 bites SÁPI 86 típusú számítógép is, amelynek fejlesztését eredetileg csak ez év közepén kellett volna befejezni. A folyamatot azonban a szakem­berek jelentősen meggyorsították, s így már 1986 végén is 30 millió korona értékű számítógépet gyártot­tak. Jelenleg további tökéletesítésén dolgoznak. A számítástechnikai be­rendezések, elsősorban a személyi számítógépek jobb hasznosítása ér­dekében a közeljövőben kerül piacra a MYS néven ismert, grafikus belé­pést biztosító berendezés. Az idén hagyják el az üzemet az első videomagnók, televíziók keze­lésére szolgáló távvezérlők, amelye­ket eddig külföldről hoztunk be. Ezenkívül megkezdik a tökéletesített ellenállások, diódák előállítását, amelyek a népgazdaság egyes ága­zataiban, főleg a megmunkálógépek gyártásában az automatizálást szol­gálják. A vállalat kollektívája sikere­sen tevékenykedik a KGST-tagálla- mok 2000-ig terjedő komplex tudo­mányos-műszaki fejlesztésének programjában is. Feladata például egy 1,3 nanométeres hullámhosz- szon működő adómodul előállítása. Ezt, az elsősorban távközlésben al­kalmazható készüléket valamennyi KGST-tagállamnak felajánlották. A Tesla konszern dolgozói ún. állan­dó elektronikai munkacsoportok ke­retében kapcsolatokat tartanak fenn más országok, elsősorban Magyar- ország, NDK, Lengyelország, a Viet­nami Szocialista Köztársaság szak­embereivel. Ellenállások előállításá­ra szolgáló műszaki berendezéseket szállítanak Vietnamba, ahonnan kész terméket kapnak. (Ő. - pr.) KULIK GELLÉRT

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom